Zirc Város Közlekedésfejlesztési Koncepciója 2014.

 

Embed or link this publication

Description

Dokumentum 2014.

Popular Pages


p. 1

VESZPRÉMI IRODA 8200 Veszprém, Budapest u. 2. III/84. Tel.: 88/784 -747, Fax: 88/784-592, e-mail: viafutura@viafutura.hu 1111 Budapest Zenta u. 1. Tel.: 1/336-0587, Fax: 1/336-0588, e-mail: viafutura@viafutura.hu ZIRC VÁROS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megbízó: Készítette: Tervszám: Készült: Zirc Város Önkormányzata Via Futura Kft. 1347. Veszprém, 2014.05. Via Futura Kft. a KÖZÉP-DUNÁNTÚLI TERVEZİ KLASZTER tagja. 1

[close]

p. 2

ZIRC VÁROS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ PROJEKTGAZDA: Zirc Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: Via Futura Kft: Lantai Gyula okl. építımérnök Domján Gyöngyi okl. építımérnök Süveges Csaba okl. építımérnök Gyıry Tünde közgazdász 2

[close]

p. 3

Tartalomjegyzék 1.1 Elızmények ................................................................................................ 4 1.2 Megbízás .................................................................................................... 4 2. A város fenntartható közlekedési rendszerének fejlesztési stratégiája .................. 4 2.1 A fenntartható közlekedés stratégiája ........................................................... 4 2.2 Tendenciák és feladatok Zircen .................................................................... 5 2.3 A fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiája ...................... 6 3. Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata ................................ 8 3.1 Zirc térségi szerepe ..................................................................................... 8 3.2 Területszerkezet, településszerkezeti tervek ................................................ 13 4. A város jelenlegi közlekedési helyzetének értékelése és közlekedési ................. 14 infrastruktúrájának leírása ................................................................................. 14 4.1 Folyamatban lévı és elıkészített településfejlesztési elképzelések ................ 14 4.2 A város közúti kapcsolatai és hálózati jellemzıi ........................................... 15 4.3 Forgalomszabályozás, forgalombiztonság .................................................... 20 A balesetek következtében meghalt, megsérült személyek száma városonként, 2012. év ......................................................................................................... 21 4.4 Parkolás .................................................................................................... 21 4.5 Helyi tömegközlekedés .............................................................................. 23 4.6 Helyközi autóbusz-közlekedés .................................................................... 25 4.7 Gyalogos közlekedés.................................................................................. 26 4.8 Kerékpáros közlekedés .............................................................................. 27 4.9 Vasúti közlekedés ...................................................................................... 27 4.10 Légi közlekedés ....................................................................................... 28 4.11 Logisztika, áruszállítás ............................................................................. 28 4.12 Mozgásukban korlátozottak helyzete ......................................................... 28 4.13 Környezeti terhelés .................................................................................. 28 4.14 Swot elemzés .......................................................................................... 28 5. Zirc forgalmi modellje ..................................................................................... 29 5.1 Közlekedési modellek ................................................................................. 29 6. Javasolt intézkedések, fejlesztések a városi fenntartható közlekedési rendszer koncepciójának megvalósításához ....................................................................... 29 6.3 Forgalombiztonság javítását szolgáló intézkedések ...................................... 41 6.4 Parkolás .................................................................................................... 43 6.5 Autóbusz-közlekedés ................................................................................. 45 6.6 Vasúti közlekedés ...................................................................................... 45 6.7 Gyalogos közlekedés.................................................................................. 46 6.8 Kerékpáros közlekedés .............................................................................. 46 6.9 Közvetlen belvárosi fejlesztések.................................................................. 49 7. Kiemelt fejlesztési feladatok, a megvalósítás javasolt ütemezése ....................... 50 7.1 Rövid távon megvalósítandó feladatok ........................................................ 50 7.2 Közép távon megvalósítandó feladatok ....................................................... 52 7.3 Hosszú távon megvalósítandó feladatok ...................................................... 55 7.4 A feladatok megvalósulásának mérése, értékelése ....................................... 55 3

[close]

p. 4

1. Bevezetés 1.1 Elızmények Zirc városa az elmúlt évtizedben nagy hangsúlyt fektetett a városi környezeti körülmények javítására. Megoldásokat kerestek a városközpont újraértelmezésében, a külsı területeken élık életminısége javítására egyaránt. Ennek érdekében számos koncepciót és tervezést végeztek a fejlesztések elıkészítése érdekében. A város felismerte, hogy a kiegyensúlyozott fejlıdésnek elıfeltétele a megfelelı településszabályozás és az azt kiszolgáló infrastruktúra megteremtése, ezért a városi közlekedés-fejlesztési terv kidolgozását tőzte célul. A tervezett városfejlesztési elképzelések sikeres megvalósítása, az élhetı környezet, a versenyképesség és az elérhetıség összhangjának megteremtése érdekében a város pályázatot írt ki Zirc város közlekedésfejlesztési koncepciójának kidolgozására, mely feladat elvégzését a Via Futura Kft. nyerte el. 1.2 Megbízás Zirc város megbízása a zirci közlekedés olyan fejlesztési tervének elkészítésérıl szólt, mely a fenntarthatóságot, a hosszú távú mőködıképességet elsıdleges célként fogalmazza meg. A tanulmány három fı fejezete: I. munkarész: A város fenntartható közlekedési rendszerének fejlesztési stratégiája II. munkarész: A város jelenlegi közlekedési rendszerének elemzése III. munkarész: Javaslatok kidolgozása a prioritást élvezı intézkedésekre, a stratégia megvalósítására 2. A város fenntartható közlekedési rendszerének fejlesztési stratégiája 2.1 A fenntartható közlekedés stratégiája „A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendı generációk lehetıségét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket” (Burtland jelentés) A fenntartható fejlıdési politikának fontos szempontjai a következık: 1) hosszú távú stratégiai tervezés, 2) árképzés (az áraknak tükrözniük kell az áruk és szolgáltatások teljes költségeit és hasznait), 3) a közjavak szolgáltatása, 4) költséghatékonyság, 5)környezeti hatékonyság (regeneráció, helyettesíthetıség, asszimiláció, irreverzibilitás elkerülése), 4

[close]

p. 5

6) 7) 8) 9) a gazdasági, szociális és környezeti politikák célrendszerének integrálása, az elıvigyázatosság elve, a globális kölcsönös függıség, az átláthatóság és a számonkérhetıség. A fenntarthatóságot a közlekedés politikában is szem elıtt kell tartani. A közlekedési rendszer akkor fenntartható, ha 1) biztosítja az egyének és a társadalmak alapvetı mobilitási igényeinek biztonságos, az épített és a természeti környezettel összhangban álló kielégítését, a generációkon belüli és generációk közötti jogos igényeknek megfelelıen, 2) megfizethetı, hatékonyan mőködik, több közlekedési módot kínál és támogatja a gazdaságot, 3) korlátozza az emissziót és a hulladékot a bolygó elnyelı képességének megfelelıen, minimalizálja a nem megújuló energiaforrások használatát, újra alkalmazza, visszaforgatja az alkatrészeket és minimalizálja a terület felhasználást, valamint a zajterhelést. Az Európai Unió 2011-es Közlekedési Fehér Könyve az összközlekedési modellben, azaz nem alágazatonként, nem is személy (teher) infrastruktúra szegmensek szerint, hanem nagy távolságú, közepes távolságú, illetve városi közlekedési hatókörökben gondolkodik. Magyarországon a 2007-ben elfogadott Közlekedési Operatív Program és keretdokumentuma (ÚMFT 2007, illetve KÖZOP 2007) hasonló típusú kategóriákat használt, amennyiben az ország és régiói nemzetközi elérhetısége, a hazai térségek (egymás közötti és belsı) elérhetısége, illetve a városi és elıvárosi forgalom áruforgalmi csomópontok prioritásokat különböztette meg. A vidéki közlekedéssel kapcsolatos stratégiák, intézkedési tervek kidolgozása a regionális és a települési önkormányzatok feladatát képezi. 2.2 Tendenciák és feladatok Zircen Zirc közúthálózata jelenlegi közlekedési igényeket több helyen, elsısorban a csúcsidıszakban már nem tudja megfelelı szinten kielégíteni. A problémákat alapvetıen a várost elkerülı út hiánya okozza. Az alsóbbrendő utak elsısorban a Rákóczi téren és közvetlen környékén kapcsolódnak egymáshoz. Ezen közúthálózaton bonyolódik a tranzitforgalom, az ingaforgalom, valamint a helyi forgalom is. A többféle motivációjú forgalom összegzıdésével jellemzıen a Rákóczi tér – 82. számú fıút belvárosi szakasz túlterheltek, kapacitáshiánnyal küzdenek, ami torlódásokat és emiatt növekvı környezeti terhelést (elsısorban légszennyezést a Rákóczi tér mentén) okoz és beavatkozás hiányában további romlásra kell számítani. A Rákóczi téri csomópontok – 82-es útról balra kanyarodás, Deák Ferenc utca, buszmegálló balra kanyarodás 82-es számú fıútra, ill. az Alkotmány utcai forgalmi csomópont - jelentik a forgalmi kapacitások szők keresztmetszetét. 5

[close]

p. 6

A belváros túlterheltsége, valamint a forgalomkorlátozó intézkedések hiányában a belvárosi úthálózatot nem csak a célforgalom veszi igénybe, hanem jelentıs a területen csak átmenı jármőszám. A város terhelését várhatóan csak a hosszú távú tervezés szintjén lévı 82. számú fıút Zirc elkerülı szakasza oldaná meg. Ugyanakkor a városban is tapasztalható motorizációs tendenciák alapján valószínősíthetı, hogy idıben meglépett tudatos beavatkozás nélkül a várhatóan a nyugat-európaihoz hasonló, a személygépjármőveket tekintve 400 jm/1000 lakoshoz közeli mutatószám elérése a jelenleginél sokkal komolyabb közlekedési – és ennek következményeként környezeti, egészségügyi és gazdasági – gondokat eredményezhet 2.4 A fenntartható városi közlekedés-fejlesztés javasolt stratégiája A „fenntarthatóság” fogalma elıször az 1987-ben kiadott „Közös jövınk” (Our Common Future) címő ENSZ jelentést követıen jelent meg a nemzetközi fejlesztés területén, ezután szorosan összeforrt a környezetvédelem kérdésével. A fenntarthatóság egyenlı volt a közlekedési rendszerek használatából eredeti környezeti károk – (nem megújuló) energiafogyasztás, légszennyezés, zaj, rezgés, közlekedési balesetek stb. – csökkentésével. A fenntartható fejlıdésnek három stratégiai alapelvét határozták meg. Ezek közlekedési jelentısége az alábbiakban foglalható össze: • I. stratégia: hatékonyság = a közlekedés fejlesztési eszközei – kevesebb erıforrás felhasználása az elıállítás során, alacsonyabb energiafogyasztás az üzemelés során és a legtágabb értelemben vett alacsonyabb „kibocsátás” (légszennyezés, zaj stb.). Ez egyrészt a jelenlegi technológiák továbbfejlesztésével (evolúciós út), vagy teljesen új motorok és üzemanyagok kifejlesztésével és elterjesztésével (revolúciós út) érhetı el. • II. stratégia: helyettesítés = a közlekedési igények – személy- vagy áruszállítás – eszközválasztásának eltolása alacsonyabb környezeti hatású közlekedési rendszerek felé. A legtöbb országban a hivatalos stratégia „jutalmazó” és „büntetı” intézkedések keverékével írható le (a közösségi közlekedés fejlesztése, illetve az autóhasználat gátlása) – jóllehet a kettı között széles egyensúlyt tartva. • III. stratégia: csökkentés = egyes közlekedési igények megelızése. Általában a mobilitás növekedését a gazdasági fejlıdés elıfeltételének tekintik, holott az összefüggés cáfolható. A városi közlekedésben, adott területek közlekedési igényének csökkentése megvalósítható és ténylegesen számos olyan városfejlesztési terv alapja, melyek nagykapacitású közösségi közlekedés (vasút stb.) által megfelelıen kiszolgált, beépített folyosók koncentrált fejlesztésére összpontosítanak. A „fenntartható fejlıdés” 2001-ben az Európai Bizottság „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idı dönteni” címet viselı Fehér Könyvében jelent meg elıször. A következı, „Európa válaszúton – a fenntartható fejlıdés szüksége” (Europe on the move, EU, 2003) címő kiadványban a „fenntarthatóság” az európai közlekedési rendszerek fejlesztésének arányos módon történı igényét fejezi ki, egyúttal biztosítva: • a közlekedési lehetıségek fenntartását és bıvítését, azaz a személyek és 6

[close]

p. 7

áruk szabad és hatékony áramlását az EU területén • a közlekedés biztonságának növelését • a közlekedés energiafelhasználásának szinten tartását vagy csökkentését • a közlekedés okozta környezeti károk (levegıszennyezés, zaj, rezgés, az értékes természeti területeken zsúfoltság) csökkentését • a közlekedés közvetlen és közvetett gazdasági hatékonyságának javítását, mely elsısorban a közlekedési hálózatok alacsony kihasználtságú áru- és személyszállító jármővekkel való túltelítésébıl fakad. Ide értendı a magán- és munkacélú utazások forgalmi torlódásokból és más alacsony utazási sebességő helyzetekbıl fakadó idıvesztesége is. Nemzeti fejlesztési irányelvek A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 címő dokumentum a célok és eszközök vonatkozásában a következı fontos megállapításokat tartalmazza: "A közlekedéspolitika a mindenkori kormány kezében az összhang megteremtésének eszköze a társadalom és a gazdaság alapvetı mobilitási igényei és az ökológiai követelmények között, a két fontos érték bármelyikének sérelme nélkül. A fenntartható fejlıdést befolyásoló eszközei az alábbiakban foglalhatók össze: • A gazdaság egészére kiható cél a GDP és a közlekedési teljesítmények szétválasztása, a közlekedési igények menedzselése. • Az EU közlekedéspolitikájában a közlekedési ágazatok közötti megfelelı egyensúly kialakítását állította a fenntartható fejlıdés stratégiájának középpontjába. A reálisan elérhetı és megvalósítható cél, az áruszállításban a közúti, személyszállításban a személygépkocsi forgalom növekedési ütemének lassítása a 2015-ig prognosztizált gépjármőállomány növekedés mellett. • A közforgalmú közlekedés személyközlekedésen belüli részarányának jelenlegi szinten történı megırzése, eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztésével, a városi közlekedési rendszerek korszerősítése a nem motorizált közlekedés feltételeinek javítása érdekében. • A közlekedésbıl származó szennyezıanyag kibocsátás csökkentésére irányuló közvetlen mőszaki, gazdasági intézkedések bevezetése, fejlesztése; a közlekedés jármőállományának mőszaki, környezetvédelmi fejlesztése az Európai Unió kibocsátási normáinak folyamatos átvételével, a jármőállomány cserélıdését ösztönzı gazdasági intézkedésekkel, programokkal. • A meglévı közlekedési rendszer és infrastruktúra kapacitásának és kihasználtságának növelése az elektronika, informatika és logisztika eszközeivel, intelligens közlekedési rendszerek létrehozásával, a határokon túlnyúló átfogó utas tájékoztatással, infokommunikációs technológia alkalmazásával, az áruszállítás szervezésével. • Közlekedési infrastruktúra környezetbarát módon történı fejlesztése • A társadalom rendszeres tájékoztatása a közlekedés környezeti hatásairól, a káros hatások költségérıl, a meghozott intézkedések hatékonyságáról, amely felhívja a figyelmet az egyén felelısségére, erısíti a napi gyakorlatba beépítendı környezetvédelmi szempontok és intézkedések támogatottságát. A GKM kidolgozott továbbá egy Kormányzati Városi Közlekedéspolitikai Koncepciót, amelyet társadalmi vitára bocsátottak (elfogadására még nem került sor). Ennek legfontosabb téziseit külön is összefoglalták: 7

[close]

p. 8

1. A városfejlesztés (településfejlesztés) és a városi közlekedéspolitika kapcsolata még szorosabb, mint általában a közlekedéspolitika és területfejlesztés egymásra hatása. 2. A városi közlekedésben meglévı közvetett állami szerepvállalást indokolt átgondolt koncepció mentén, hosszútávon kiszámítható, szervezett módon, kormányzati szintő városi közlekedéspolitika alapján érvényesíteni. 3. A városi közlekedéspolitikában prioritást kell adni a közforgalmú személyközlekedés aránycsökkenés megállításának rövidtávon, hosszabb távon a folyamat megfordításának. 4. A városi és elıvárosi közlekedési rendszer korszerősítése érdekében indokolt a helyi és helyközi közlekedés ma kialakult éles határait megszüntetni. 5. Az intermodális közlekedés feltételeinek kialakítása a közlekedési munkamegosztás optimalizálásának alapja. 6. A szabályozott verseny bevezetése a városi közlekedés gazdasági fenntarthatóságának alapjait teremti meg. 7. A kerékpáros és gyalogos közlekedés támogatása a városlakók életkörülményeit kedvezıen befolyásolja. 8. A Közlekedési Szövetségek létrehozása hatékonyan segíti az intermodalitással, a városi közlekedés fenntarthatóságával kapcsolatos szándékok gyakorlati megvalósulását. 9. Az eddiginél hathatósabb gyakorlati lépések szükségesek az esélyegyenlıség biztosításához. 10. A forgalomszabályozás és a forgalom tudatos mérséklése szükséges a kritikus helyeken. 11. Az Intelligens Közlekedési Szolgáltatások bevezetése csökkenti a zsúfoltságot és a közlekedési baleseteket. 12. Városi áruszállításban ki kell használni a city-logisztikai koncepció alkalmazásával járó elınyöket. 3. Társadalmi-gazdasági szerkezet és a közlekedés kapcsolata 3.1 Zirc térségi szerepe Zirci járás A Zirci járás, Veszprém megye észak-keleti részén található. Zirc járás 8

[close]

p. 9

A Zirci járás székhelye 2013-tól Zirc városa. Korábban is térségi központi szerepet töltött be, járásszékhely volt. A járás területe 331,02 km2, népessége 19 516 fı, népsőrősége 59 fı/km². A járáshoz Zirc városa és 14 község tartozik. Ebbıl hét aprófalvas (500 fıt meg nem haladó lakos szám) település. A város már 1886-tól kezdve a térség székhelye és központja volt. Ezt a funkcióját máig gazdasági, egészségügyi, kulturális, oktatási téren is megtartotta. Település Zirc Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Borzavár Csesznek Csetény Dudar Lókút Nagyesztergár Olaszfalu Pénzesgyır Porva Szápár Népesség (2013. január 1.) 7 106 1 264 1 067 441 867 723 563 1 922 1 643 411 1 196 1 061 332 435 485 Terület (km²) 37,40 24,36 14,93 14,20 27,90 13,00 24,21 18,37 24,58 18,11 18,29 42,80 17,65 28,13 7,09 Zirc városa Földrajzi adottságok A Bakony fıvárosaként is nevezett Zirc városa Veszprém megye észak-keleti részén a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében terül el. Az ország legmagasabban fekvı városa, a 400 m-es szintvonal a városközponton halad át. A legnagyobb erdıterülettel rendelkezik térsége. Magas-Bakony legmagasabb csúcsai: Kıris-hegy (709 m), a Kék-hegy (661 m), a Som-hegy (649 m), a Középsı-Hajag (646 m) és a Papod (645 m). Zirci-medence: északról a Sestra-hegy, észak-nyugatról a Pintér-hegy, dél-nyugatról a Három-hegy Éghajlata: hegyvidéki, évi középhımérséklet 9 oC, január -3 oC, július +20 oC. Az átlagos évi csapadék 800 mm. Vízrajza: sok csapadék ellenére sem gazdag felszíni vizekben, jellemzıen patakok, csermelyek, karsztforrások szelik át a medencét, melyek vízhozama az idıjárás függvényében változik (nyáron gyakran teljesen kiszáradnak). 9

[close]

p. 10

Demográfiai adatok Népesség A múlt század második felétıl egészen a századfordulóig a város lakosságszáma folyamatos növekedést mutatott. 2001. évtıl kezdıdıen azonban a népesség száma folyamatosan csökkenı tendenciát mutat. év fı 1970 6.000 1980 6.815 1990 7.454 2001 7.467 2010 7.110 2012 7.082 A KSH Népszámlálás 2011. évi jelentésébıl az alábbi megoszlás található: Év -14 15-39 40-59 60-69 70Összesen Férfi Fı 936 2 334 2 099 832 795 6 996 3 403 Nı 3 593 (forrás: KSH, 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 3. Területi adatok, 3.19. Veszprém megye) Foglalkoztatottság A városban élı lakosok közül a foglalkoztatottak aránya magasabb, mind a járás, mind Veszprém megye foglalkoztatottainak arányától. Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív keresı Eltartott Összesen Foglal koztatott Munkanél küli Inaktív keresı Megoszlás 29,6 30,0 28,7 Eltartott Össze -sen Veszprém megye Zirc járás Zirc 146 688 7 853 3 058 17 748 1 082 296 104 639 5 825 2 007 83 993 4 626 1 635 353 068 19 386 6 996 41,5 40,5 43,7 5,0 5,6 4,2 % 23,8 23,9 23,4 100,0 100,0 100,0 (forrás: KSH, 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 3. Területi adatok, 3.19. Veszprém megye) Társas vállalkozásban alkalmazottak száma 5 856 2 311 Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás 7 649 2 688 Közüzemi szennyvízgyőjtı-hálózatba bekapcsolt lakás 6 556 2 132 Személygépkocsi Zirc járás Zirc 2 348 977 Regisztrált vállalkozás 588 284 (forrás: KSH, Járások településenkénti adatai, 2011. év) Turizmus A Bakony fıvárosaként is nevezett Zirc városa az elmúlt évtizedben számos kezdeményezést, projektötlet kidolgozást és fejlesztést vitt végre, amely a városba érkezı turisták, valamint a helyi lakosság életvitelének jobbítása érdekében történt. A legnagyobb szabású fejlesztés, mely a turizmus fellendítését szolgálta a "Zirc, a Bakony fıvárosa - Komplex, látogatóbarát turisztikai kínálat kialakítása a Ciszterci Apátságban és Zirc Város fıterén" címő projekt volt. A projekt keretén belül megújult a Ciszterci Apátság és a Rákóczi tér. Az Apátság a turisztikai vonzerı fejlesztése révén országos vonzerıt jelentı egyedi, tematikus bemutatóhellyé vált. A fejlesztésekkel kialakításra került az Apátság családbarát, látogatóbarát, interaktív 10

[close]

p. 11

szolgáltatásainak köre, valamint megvalósult az integrált látogatómenedzsmentrendszer is. Zirc városának szők turisztikai vonzerı palettáját az alábbi (a teljesség igénye nélkül) látnivalók gazdagítják: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont - Zirc, Rákóczi tér 1. Reguly Antal Múzeum és Népmővészeti Alkotóház - Zirc, Rákóczi tér 10. Agrármőszaki Emlékek Győjteménye - Zirc, Szabadság u. 10. - Tanmőhely Bakonyi Természettudományi Múzeum - Zirc Rákóczi tér 1. Zirci Arborétum - Zirc, Damjanich u. 19. Pintér-hegyi kirándulóerdı - Zirc, Borzavári u. Szarvas-tó - Zirc-Akli, Mayer-tó - Zirc, Mayer-tó u. Oktatás A bölcsıdei ellátásban a 2011. évben kapacitás kihasználatlanság volt jellemzı, az óvodás férıhelyek 93 %-os kihasználtsággal mőködtek. Bölcsıde Óvoda Általános Iskola osztály tanuló férıhely beírt férıhely óvodás gyermek Zirc járás Zirc 40 40 24 24 741 250 644 233 93 28 1 429 553 (forrás: KSH, Járások településenkénti adatai, 2011. év) Zircen az alábbi oktatási intézmények találhatóak: Óvoda Zirci Benedek Elek Óvoda és Bölcsıde - Zirc, Alkotmány u.1/C. – óvodai és bölcsıdei ellátás Iskolák Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola - Zirc, Rákóczi tér 3-5. - Zirc, Szabadság u. 3. 11

[close]

p. 12

III. Béla Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészeti Iskola - Zirc, Köztársaság u. 9. - alapfokú mővészetoktatás Reguly Antal Szakképzı Iskola és Kollégium - Zirc, Alkotmány u. 16 Tanmőhely - Zirc, Szabadság tér 10. Városi intézmények Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központ - Zirc, Ady Endre u. 3. Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Zirci Tagintézménye - Zirc, Alkotmány u. 16. Békefi Antal Városi Könyvtár, Mővelıdési Ház és Stúdió KB Zirci Közös Önkormányzati Hivatal - Zirc, Március 15. tér 1 „Zirci Városüzemeltetés” Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. - Zirc, Alkotmány utca 5. Zirci Erzsébet Kórház - Rendelıintézet - Zirc, József Attila utca 17-19. Zirc - Egészségház Közlekedés Közúti közlekedését tekintve két meghatározó jellemzıje van. Az egyik a térséget észak-déli irányban kettészelı 82-es számú fıútvonal (Gyır – Zirc - Veszprém), a másik pedig a települések közötti kapcsolatok hiánya. A város észak-dél, nyugat-kelet irányban autóbuszjáratokkal az ország bármely részébıl könnyen megközelíthetı. Vasútja a Gyır – Zirc - Veszprém 1896-ban épült összekötı vasútvonal még mindig jó szolgálatot tesz elsısorban a téli és a nyári évszakokban a Magas-Bakonyba túrázni vágyó csoportoknak. Dél felıl Veszprém kisugárzása és vonzása eléri a várost, járási székhelyet. Északról pedig egyre erısebben érzékelhetı Gyır vonzása, leginkább az oktatás és foglalkoztatás területén. Gyır irányából a jármőipar erısödése érezteti legnagyobb hatását a térségben. Nem elhanyagolható jelentıségő a nyári idegenforgalmi idıszakban a járáson és annak központján, Zircen áthaladó tranzit forgalom. A közlekedésfejlesztést tekintve a nehézgépjármő forgalom csökkentése illetve a térségen való gyors áthaladását segítve, valamint a nagy tranzitforgalom által generált közlekedésbiztonság csökkenése miatt a jövıben szükségessé válik egy elkerülı út kialakítása. 12

[close]

p. 13

3.2 Területszerkezet, településszerkezeti tervek 3.2.1. Területszerkezet A város közigazgatási területe belterületre és külterületre oszlik. Belterület (1) Beépítésre szánt területek: - lakóterületek: nagyvárosias lakó, kisvárosias lakó, kertvárosias lakó, falusias lakó, - vegyes területek: településközponti vegyes központi vegyes, - gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, egyéb ipari gazdasági, mezıgazdasági, üzemi, - különleges terület: sport, szabadidıs terület, egyházi terület, idegenforgalmi terület, szociális terület, temetı, szennyvíztisztító, ökológiai központ. (2) Beépítésre nem szánt területek: - közlekedési és közmőterületek: út, vasút - zöldterület: közpark, kálvária, arborétum - erdıterület: védelmi rendeltetéső gazdasági rendeltetéső egészségügyi-turisztikai rendeltetéső - mezıgazdasági: általános mg. terület kertes mezıgazdasági terület korlátozott használatú mg. terület korlátozott használatú mg. terület szélerımő parkkal - vízgazdálkodási terület: patak, tó, vízmő - különleges terület: golfpálya A település összképe, szerkezete: A ciszterci monostor és az elıtte elhelyezkedı Rákóczi tér jelenti a városközpontot. A városmag területére a felújított Rákóczi térre koncentrálódik a közigazgatás, közszolgáltatás eléréséhez szükséges forgalom jelentısrésze, valamint meghatározó eleme a buszmegálló, amely szintén forgalomvonzó hatást indukál. A teret kettészeli a 82-es számú fıút. Ezen forgalmak meghatározzák a belváros életkörülményeit is, mivel a gépjármővek napközben igen nagy terhelést jelentenek. 13

[close]

p. 14

A város legnagyobb területei a régi település szerkezetet hordozzák magukon. Amellett, hogy Zirc sem maradhatott ki a történelem során a paneles építkezésbıl, Zircet alapvetıen földszintes, kertes lakóépület-övezetek jellemzik. A városmag mellett – még a belvárosban – kisvárosias, falusias jellegő lakóövezetet találunk, jellemzıen földszintes, kertes lakóházakkal, szők utcákkal, amelyek többségén a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a városmag északi részén lakótelepes terület alakult ki, jellemzıen 3-4 emeletes épületegyüttesekkel, az úgynevezett bányászlakások megépülésével. Az iparterületek a település régi szerkezetét alkotó utcáit nem terhelik, azok jellemzıen a város szélein, blokkokat alkotva mőködnek. A településszerkezet specialitása, hogy közigazgatásilag Zirchez tartoznak külsı, kisebb-nagyobb távolságra lévı településrészek, amelyek többek mint majorság, belterületben is vannak. A lakóterületek mellett gazdasági- és idegenforgalmi terület felhasználás jellemzi Tündérmajort, Aklit és Kardosrétet. Ezek a településrészek a lehetıségek mellett az infrastruktúra (közlekedés-közmő) problémáját vetik fel. A város viszonylag nagy kiterjedéső területén a lakosság mobilitási igényét jellemzıen a személygépkocsik napi rendszerességő használatával elégítik ki. Mivel Zirc városa dombvidéki területen fekszik a kerékpáros közlekedés a nehezen járhatóság miatt kevésbé terjedt el a helyi lakosság körében. A személygépkocsival nem rendelkezı lakosság a nagyobb távolságok miatt jelentkezı mobilitási igényüket a helyi tömegközlekedéső buszjáratok használatával oldja meg (vasútállomásbelváros, belváros- kórház, stb.). 4. A város jelenlegi közlekedési helyzetének értékelése és közlekedési infrastruktúrájának leírása 4.1 Folyamatban lévı és elıkészített településfejlesztési elképzelések A települések jövıbeni közlekedési forgalmát nagymértékben determinálják, az elkezdett beruházások, tervezett fejlesztések. Zirc városa esetében a forgalmat befolyásoló alábbi fejlesztések várhatóak a közeljövıben. Két keréken a Bakony és Balaton térségében A Bakony és Balaton kerékpárkölcsönzı hálózat 11 kölcsönzési ponton kínál 2014-tıl felszerelt kerékpárokat. Balatonkenese, Várpalota, Veszprém, Eplény, Nemesvámos, Nagyvázsony, Tapolca, Somló, Halimba és Kislıd mellett Zircen is találhatnak a kerékpározók kölcsönzési pontot. A hálózat mőködésének indulásával várhatóan megnı a Zircre látogató kerékpáros vendégek száma, így az általuk generált kerékpáros forgalom is. 14

[close]

p. 15

Dubniczay ház felújítása A Dubniczay-ház épületegyüttes LEADER forrásból kerül megújításra. úgymint látványraktár kialakítása, valamint múzeum felújítás, átalakítás. „Ifjúsági és Közösségi Ház” felújítása A Békefi Antal Könyvtár, Mővelıdési Ház és Stúdió KB intézményhez tartozó telephelyen kerül felújításra, mintegy többletfunkciót generálva. - Zirc, Alkotmány u. 14. Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Tornaterem felújítása A tornaterem felújítása, akadálymentesítése többletfunkciót generáló. 4.2 A város közúti kapcsolatai és hálózati jellemzıi Az észak-dél irányú, megközelítıleg 75 km hosszú Veszprém-Gyır 82. sz. II. rendő fıút a 8. sz. és 1. sz. fıutat, a két megyeszékhelyet köti össze. A fıút változatos domborzati környezetben halad, hiszen átkel az Északi-Bakony vonulatain, majd több települést keresztezve a Kisalföldön át ér el Gyır-Moson-Sopron megye központjáig. A fıút keresztülszeli Zircet, gyakorlatilag a város legjelentısebb belterületi győjtıútjaként funkcionál, ebbıl adódóan a gyalogos- és a helyi személygépkocsi forgalom is rendkívül magas. Az út közvetlenül érinti a város történelmi centrumát, több mőemlékvédelem alatt álló épület szomszédságában halad, a Zirci arborétumot megközelíti. Felfőz több közintézményt – Közös Önkormányzati Hivatal, múzeum, gimnázium - számos kereskedelmi, szolgáltató egységet valamint a vasút és buszpályaudvart is. A fıút jelentıs nehézteher forgalmat bonyolít le, ami egyrészt az észak-dél irányú távolsági, másrészt a két megyeközpont közötti forgalomból adódik. Ezen kívül a nyári Balaton irányú turistaforgalom – elsısorban Ausztria, Németország, Szlovákia irányából – szintén komoly forgalmi terhelésként jelentkezik a fıúton, így Zirc belvárosában is. Zirc városa a térség központjaként az országos alsóbbrendő utakat is összegyőjti. A városból indul a Zirc-Mór 8216. j. összekötı út, a Pápa-irányú Zirc-Bakonybél 8301.j. összekötı út valamint a 83103., 83104., 83106, 83109. j. bekötı utak a környezı települések megközelítését biztosítják. 15

[close]

Comments

no comments yet