Zirc Város Közművelődési Koncepciója 2012.

 

Embed or link this publication

Description

Dokumentum 2012.

Popular Pages


p. 1

-1- ZIRC VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA „Zirc, a Bakony fővárosa” Zirc Város Közművelődési Koncepcióját Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 92/2012.(V.21.) határozatával fogadta el. Zirc, 2012.május 21. Ottó Péter polgármester

[close]

p. 2

-2„.tervszerűséggel és szívós kitartással minden téren messzire juthatunk." (Magyary Zoltán) 1. Előzmények, források, felépítés 1.1 Előzmények Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 1999-ben fogadta el a város kulturális koncepcióját. Az eltelt több mint 10 év időszerűvé tette a felülvizsgálatot, tekintettel az időközbeni gazdasági és jogszabályi, valamint helyi változásokra. Zirc Városi Önkormányzat közművelődési feladatait a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 33/2009. önkormányzati rendelet alapján, jelen Közművelődési koncepcióban megfogalmazottak szerint végzi. 1.2 Források Jelen koncepció a hatályos jogszabályok, Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott hosszú távú fejlesztési tervek, így a 134/2011. (VI.27.) Kt. határozattal elfogadott Civil koncepció, a 38/2002. (III.4.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúságpolitikai koncepció, a 44/2011. (III.28.) Kt. határozattal elfogadott Gazdasági program figyelembe vételével készült. A koncepció kialakításánál a hatályos önkormányzati törvény mellett figyelembe vettük a 2013. január 1-én hatályba lépő új rendelkezéseket is. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között sorolja fel a kulturális szolgáltatásokat, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatását, a kulturális örökség helyi védelmét; a helyi közművelődési tevékenység támogatását. A koncepció felülvizsgálata során kérdőív mérte fel Zirc lakosságának a kulturális koncepcióról és a város kulturális életéről alkotott véleményét. A megadott határidőig kevés számú kérdőív érkezett, így azokból a város egészére vonatkozó megalapozott következtetés nem vonható le, de az megállapítható, hogy a válaszolók majd mindegyike által látogatott intézmény a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc, valamint a STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház. Továbbá többen fontosnak érzik a városban működő kulturális intézmények és a kulturális életben szerepet vállaló civil szervezetek közötti együttműködés javítását és a közösségi színterek fejlesztését, új rendezvényterem és kiszolgáló helyiségei kialakítását. A beérkezett kérdőívek alacsony számának több oka lehet, pl., hogy a lakosság a város közművelődési szolgáltatásait megfelelő színvonalúnak találta, ezért nem érezte szükségét kérdőív kitöltésének, avagy a lakosság közönyös a város által nyújtott közművelődési/kulturális szolgáltatásokkal kapcsolatban, előfordulhat az is, hogy a kérdőív megfogalmazása nem volt egyértelmű.

[close]

p. 3

-3Arra tekintettel, hogy az önkormányzat által a szervezetfejlesztési projektben bevezetett, a művelődési ház tevékenységére vonatkozó kérdőívet jelentősen többen töltötték ki megállapítható, hogy a lakosság a város közművelődési programjainak megvalósításáról szívesen nyilatkozik, de a koncepcionális kérdésekről kevés kivétellel nem alakítottak ki saját véleményt. A 2011. évet átfogó, a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc tevékenységére vonatkozó kérdőíves felmérésből levonható, a koncepciót érintő következtetések az alábbiakban foglalhatók össze: - az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal elégedettek, - fejlesztési javaslatként programok tekintetében további zenei programokra, táncházra jelentkezett lakossági igény, - az infrastruktúra tekintetében az intézmény technikai fejlesztését, illetve új intézmény építését javasolták, beleértve a színházi előadásokhoz megfelelő felszereltség biztosítását és egy nagyméretű rendezvényterem, valamint több kisebb klubhelyiség létrehozását. A lakosság javaslatai a koncepcióban megjelennek. A koncepció felülvizsgálata során interjút készítettünk a város vezetésével, az önkormányzat tisztségviselőivel, az egyes intézményvezetőkkel. Az interjúkon elmondottakból megállapítható, hogy a város intézményvezetői a munkájuk iránt elkötelezettek, céljuk a város kulturális életének továbbfejlesztése, a kulturális szolgáltatásokat igénybevevők számának növelése, az intézmények működésének hatékonyabbá tétele, azonban a szűkös állami és önkormányzati források miatt a lehetőségeik korlátozottak. Az önkormányzat tisztségviselői elmondták, hogy bár jelenlegi ismereteik szerint a kulturális feladatok ellátása továbbra is helyi önkormányzati feladat marad, azonban a közigazgatás, a közoktatás, stb. jogszabályi átalakítása, a járások várható kialakítása és az ezekből adódó jelenlegi bizonytalan jogi helyzet miatt a tervezés rövidtávra lehetséges, ezért a koncepció felülvizsgálatát a 2013. évi változások hatálybalépését követően indokoltnak tartják. 1.3 A koncepció felépítése A koncepcióban, az 1999-ben alkotott koncepciót alapul véve az egyes részekben feltüntetésre kerültek a változások, így a helyzetelemzés fejezetben az intézményrendszer, a kulturális élet támogatásának célkitűzései, feladatai, részben a feladatellátás változásai. A kulturális koncepció a hosszú távú feladatokat tartalmazza, az általános céloktól (melyeket a képviselő-testület már más dokumentumokban is megfogalmazott) a kulturális célkitűzésekig. A kulturális célokat a várost jellemző egy-egy hívómondat alapján építettük fel. A koncepció végrehajtása az évente meghatározott feladattervek – az intézmények összehangolt munkatervei alapján történik, melyek együttesen alkotják a koncepció éves intézkedési tervét. A koncepcióban a célkitűzés végrehajtásának kezdeti lépéseit is meghatároztuk javaslatok szintjén, melyeket évente a költségvetési források rendelkezésre állásának függvényében bővíteni kell az éves munkatervekben, az intézkedési tervben.

[close]

p. 4

-4- 2. Alapelvek Zirc Városi Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása során felelősséggel törődik történelmi múltjának, kulturális és közösségi hagyományainak aktív megőrzésével, amit a jelen értékeivel gazdagítva kíván közismerten „zirci” arculatként tovább örökíteni a közös Európában is a város polgárai és a látogatók számára. Az önkormányzat célja, hogy közművelődéssel kapcsolatos feladatainak lefektetésével elősegítse az állampolgárok művelődéshez való jogának gyakorlását, biztosítsa a művelődés helyi feltételeit, lehetővé tegye a település hagyományainak ápolását, a helytörténeti és honismereti mozgalom fejlődését, elősegítse a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését. A fent leírt közcél eredményes megvalósulása érdekében az önkormányzat fontosnak tartja: a) b) a differenciált kulturális szükségletek kielégítését az önkormányzati közművelődési színterek biztosításával, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása érdekében, az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtését, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetését, a megértés, a befogadás elősegítését, az ünnepek kultúrájának gondozását, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését – különös figyelemmel a város testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak ápolását, fejlesztését, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek, a szabadidő eltöltésére alakult civil szervezetek, ifjúsági közösségek tevékenységének támogatását – különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, csoportok, magánszemélyek tevékenységének elismerésére, tevékenységének támogatására, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését, a szabadidő kulturált eltöltéséhez a feltételek biztosítását, egyéb művelődést segítő lehetőségek megteremtését. c) d) e) f) g) h) Az önkormányzat céljai: a) a város szellemi- és művészeti idegenforgalmi vonzerejének és a civil társadalom kulturális, önszerveződő tevékenységének erősítése, b) a város tehetséges és alkotó vagy művészeti szempontból kiemelkedő személyiségeinek, közösségeinek értékteremtő tevékenységének támogatása, c) az időskorú, illetve egészségügyi szempontból valamilyen téren korlátozott népesség közművelődési tevékenységének, közösségi életének segítése, d) a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklése, e) a munkanélküliség csökkentésére felnőttképzési lehetőségek biztosítása, f) a helyi kulturális értékek védelme, a hagyományok ápolása és őrzése,

[close]

p. 5

-5g) a humán- és közhasznú információs szolgáltatások, a helytörténeti, honismereti, művelődés- szociológiai, művelődéstörténeti kutatások elősegítése, a regionális, megyei, illetve kistérségi együttműködés erősítése, a város nemzetközi kulturális kapcsolatainak kiszélesítése, a meglévők erősítése, a lakosság közművelődési igényei kielégítéséhez szükséges feltételek biztosítása, a nemzeti, állami, helyi ünnepek méltó megrendezése, a civil szervezetek közművelődési munkájának segítése, az idegenforgalmi lehetőségek segítése a kultúra sajátos eszközrendszerével, új kulturális, közművelődési kezdeményezések felkarolása, a mindenkori költségvetés lehetőségei szerint a közművelődési intézmények fejlesztése, működésének ésszerűsítése, a civil szervezetek támogatása. h) i) j) k) l) m) n) j) Az önkormányzat az alapelvek megvalósítása érdekében meghatározza általános célkitűzéseit, a közművelődési, közösségi, művészeti feladatot ellátó szervezetek működéséhez kapcsolódó konkrét feladatait. 3. Helyzetelemzés 3.1 A kulturális intézményrendszer Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25, a Balatontól 35, Győrtől 55 km távolságra van. A település 1984-ben kapott városi rangot. A város története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. A város kulturális intézményrendszere jelentősen megváltozott az 1999-ben elfogadott koncepcióban leírtakhoz képest, melynek oka részben a fenntartás ésszerűsítése, részben a normatívák által biztosított állami támogatás kihasználása volt. A kistérségi közös feladatellátás a város intézményrendszerében is megjelenik, mely által a települések egymással szorosan együttműködve közös forrásból tették hatékonyabban működővé intézményeiket. Óvodai feladatellátás: Az óvodai feladatellátásban kezdődik a gyermekek és szüleik kulturális életbe való bevonása, a település értékeihez való kötődés megteremtése. Az óvodai feladatokat a kistérségben több telephellyel is rendelkező Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde látja el. Általános iskolai feladatellátás: 1999-ben két oktatási intézmény működött, jelenleg a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Iskola látja el a feladatot a városban. Az iskolának hasonlóan az óvodához több tagintézménye is van. Az általános iskolások a közművelődési szolgáltatásokat jellemzően szervezett, iskolai keretek között veszik igénybe. A cél, hogy az általános iskolát elhagyó diákok középiskolásként, felnőttként, majd később családjukkal együtt kapcsolatban maradjanak a város kulturális életével, részt vegyenek a kulturális intézmények programjain, a közösség életében, tevékeny tagjai legyenek a civil szervezeteknek.

[close]

p. 6

-6Középfokú oktatás: A város saját középfokú oktatási intézményt nem tart fenn, de a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium továbbra is biztosítja a középfokú oktatás jelenlétét a város kulturális életében. Városi Zeneiskola: A Városi Zeneiskola az eltelt időszak alatt önálló intézményként megszűnt, de a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe történő beolvadásával ezen intézmény keretein belül biztosított a zeneiskolai oktatás. A korábban a zeneiskola céljára működtetett épület új kulturális funkcióját meg kell találni. Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc: Könyvtár: A könyvtár több változáson ment keresztül, mely részben fizikai (megújult az épülete), részben szervezeti (a művelődési házzal és a Tourinform Irodával egy szervezetet alkot). A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc életében a turisztikai desztinációs menedzsment szervezet megalakítása újabb változást jelent 2012-ban, mert az új szervezethez kerülnek a Tourinform Iroda feladatai. Művelődési Ház: A könyvtárral integrálva látja el a közművelődési feladatokat. Rajta kívülálló okok miatt megszűnt az általa működtetett Galéria, mely funkció jelenleg is hiányzik Zirc kulturális életéből. Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház: Az 1999-es koncepcióban még terv szinten szereplő múzeum átalakítás megvalósult, létrejött a népművészeti alkotóház. Az alkotóházban kialakított bakonyi népi kismesterségi műhelyek (többek között a mézeskalácssütő, a gyertyakészítő, a csuhé- és kosárfonó, a kovácsműhely) alkotási lehetőséget kínálnak a látogatóknak. Bakonyi Természettudományi Múzeum: Az ország első önálló vidéki természettudományi szakmúzeuma. A Bakonyvidék élővilágát bemutató intézmény a hagyományos múzeumi alapfunkciók ellátása (tudományos kutatás, gyűjteményfejlesztés, közművelés - ismeretterjesztés) mellett aktív közreműködője a feltáró munkára épülő természeti és környezetvédelmi kutatásoknak is. Zirci Mezőgazdasági Gyűjtemény: Az Agrárműszaki emlékek gyűjteménye továbbra is egyedülálló kiállítás, mely gyűjti a muzeális értékű mezőgazdasági gépeket, gondoskodik azok restaurálásáról, azonban a múzeum látogatottságának növelése érdekében új stratégiát kell kidolgozni a működtetésre. Országos Széchenyi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár: A ciszterci rend könyvtára az ország jelentős régi könyves állományú gyűjteménye. A mintegy 65 ezer kötettel rendelkező intézmény kettős funkciót tölt be: fogadja a kutatókat, valamint kedvelt turisztikai célpont. Arborétum: A Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett Arborétum jelenleg is tudományos, ismeretterjesztő feladatokat lát el. Kiemelt rendezvénye a Madarak és Fák Napja alkalmából évente megrendezett természetvédelmi akadályverseny.

[close]

p. 7

-7A közművelődési feladatellátás az alábbi önkormányzati tulajdonú színtereken valósul meg: - Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc - Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola - STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház - Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház - Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde - Polgármesteri Hivatal A felsoroltakból a STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház jelent meg új intézményként a város kulturális életében. Főbb feladatai a korábbi városi televízió működtetése, az ifjúsági és civil kezdeményezések segítése, az ifjúsági és kulturális rendezvények szervezése, ifjúsági és civil szervezetek programjainak, szakmai munkájának segítése, a közösségi színterek működtetése. A város kulturális életében fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek. A Zircen működő egyesületek, alapítványok programjai teszik teljessé a kulturális palettát. Működésük az önkéntességen alapul, az önkormányzat szakmai segítséggel, helyszín biztosításával, pályázati programmal járul hozzá tevékenységükhöz. Szerepük nélkülözhetetlen a lakosság széles rétegeinek bevonásában a kulturális életbe. Az önkormányzat célja a civil szervezetekkel való kialakult együttműködés jobbítása, tevékenységük támogatása. 3.2 Kulturális rendezvények A városban megvalósuló jelentős kulturális rendezvények az alábbiak: január A Magyar Kultúra Napja február Zirci Farsangoló március Piros-Fehér-Zöld Nap április Zirci Városi Vegyeskórus műsorsorozata a Bazilikában Reguly Gála május Zirc Város Napja (Zirciek Tavasza) Madarak és Fák Napja az Arborétumban Egyházzenei Kórustalálkozó a Bazilikában Városi Gyermeknap június Múzeumok Éjszakája Szent Iván (Johannes) Éjszakája július Szabadtéri koncertek ZIRCI BULI – A CSALÁD ÉS BARÁTSÁG FESZTIVÁLJA augusztus Bakonyi Betyárnapok - Országos Betyártalálkozó szeptember A Népmese Napja Bányásznap október Országos Könyvtári Napok Múzeumok Őszi Fesztiválja Idősek Világnapja november Bakonyi Turisztikai Konferencia Múzeumok Őszi Éjszakája december Adventi Hangverseny Karácsonyi Koncert a Bazilikában

[close]

p. 8

-8A kistérségi kulturális rendezvényekről évente rendezvénynaptárt készít a Tourinform Iroda. A fenti felsorolásban nem szereplő, de a gyermekek, a családok kulturális kötődésének megerősítése szempontjából fontos rendezvények a rendszeresen szervezett, legtöbbször ünnephez kötődő játszóházak a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc intézményben és a Stúdió KB - Ifjúsági és Közösségi Házban. A diákok, fiatal felnőttek esetében hasonló szerepet töltenek be a Stúdió KB - Ifjúsági és Közösségi Ház által szervezett bulik. A kulturális programokat kiegészítik a civil szervezetek, egyházak közművelődési rendezvényei, pl.: a Városi Nyugdíjas Klub által szervezett sakk és rejtvényfejtő verseny, vagy a "Lángolj és világíts!" előadássorozat az apátsági templomban, a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Kör rendezvényei. Fontos szerepet fog betölteni a kulturális életben a ciszterci apátság kialakítás alatt álló új látogató központja. A kulturális élet további részét képezik az egyéb magánkezdeményezések pl.: cégek által szervezett kulturális koncertek, előadások. E tevékenység a TDM szervezet létrehozásával, az általa megvalósítandó koordinációval változatosabbá teszik a kulturális kínálatot. A sokszínű kulturális életet az intézmények, a civil szervezetek, az egyházak kulturális tevékenysége együtt alakította ki a város lakosságának megelégedésére és hasznára. Az önkormányzat célja, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a kialakult jó együttműködés fenntartását, növelje a koordináció hatékonyságát, mely által a lakosság a jelenleginél nagyobb arányban vonható be a kulturális életbe.

[close]

p. 9

-9- 4. Általános célkitűzések és feladatok Az önkormányzat célja a közművelődési-kulturális, ifjúságszolgálati, művészetközvetítő, muzeális feladatok magas színvonalon történő ellátása, a közművelődés anyagi és személyi feltételeinek biztosítása. 4.1 A közművelődési intézményekkel és más szervezetekkel kapcsolatos célkitűzések és feladatok Az önkormányzat közművelődési feladatellátását döntően az általa alapított és fenntartott intézmények útján látja el. Az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében meghatározott támogatást biztosít intézményei működéséhez és közművelődési feladatainak ellátásához, gondoskodik létesítményei karbantartásáról, felújításáról, eszközei fejlesztéséről. Az önkormányzat biztosítja az intézmények szakmai és gazdálkodási önállóságát, megbízza vezetőjét. A vezetői programot és annak végrehajtását szakértőkkel szükség esetén véleményezteti. Gondoskodik a vezető anyagi - erkölcsi megbecsüléséről a felelősség és a végzett munka eredményességének megfelelően, figyelemmel kíséri a foglalkoztatottak egzisztenciális viszonyainak alakulását. Lehetőséget biztosít alkalmazottai számára továbbképzéseken való részvételre. A város nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és szervezetekkel együttműködik, a mindenkori anyagi lehetőségei függvényében támogatásban részesítheti e szervezeteket. Az önkormányzat a kulturális szervezetek számára biztosítja:  a hatósági és szakmai segítséget,  programjaik közzétételét a televízióban, az önkormányzat honlapján,  a helyi pályázatokon történő részvételt,  a helyi kulturális fórumokra történő meghívást,  szakalkalmazottaik kiváló kultúraközvetítő, közösségfejlesztő munkájának anyagi, erkölcsi elismerését helyi kitüntetés adományozásával,  munkájuk elismeréseként felterjesztésüket állami és szakmai kitüntetésre,  bevonásukat a város egészét érintő kulturális döntések előkészítésébe,  külön meghívásukat a velük kapcsolatos témákban az Emberi Erőforrás Bizottság és a képviselő-testület üléseire. Ösztönzi az intézményei és más közművelődést folytató szervezetek kapcsolattartását, együttműködését:  a helyi oktatási intézményekkel (fenntartóiktól függetlenül) és diákönkormányzatokkal,  a sport-, szabadidős és turisztikai tevékenységet végző szervezetekkel,  a humán szféra intézményeivel és szervezeteivel,  a nemzeti, nemzetközi – kiemelten a testvérvárosi – közművelődési, művészeti és tudományos élettel.

[close]

p. 10

- 10 Segíti a helyi orgánumok és információs létesítmények működését:  a helyi televízió működési, üzemeltetési költségeinek biztosításával,  információs szolgáltatás folytatásával, a városi honlapon a közművelődési intézmények, programok megjelenítésével,  a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc a nyilvánosság intézményeként gyűjti és rendelkezésre bocsájtja a városra vonatkozó főbb adatokat, helyi önkormányzati jegyzőkönyveket, határozatokat, rendeleteket. 5. A kulturális élet támogatásának célkitűzései, feladatai Az 1999-es koncepcióban megfogalmazott kulturális feladatok továbbra is folyamatosan megvalósítandók, azonban társadalmi és technikai változások miatt részben új értelmet nyertek. 5.1 A korosztályoknak megfelelő kulturális tevékenységek A korosztályok kulturális életbe való fokozott bevonása továbbra is az önkormányzat célja, melynek eredményét a korosztályok eltérő megszólítása segíti, de ugyanakkor törekedni kell a családokat megszólító programok bővítésére. Fontos változás, hogy a technikai fejlődés miatt az internetet használó generációk megszólítására új módszert kell kialakítani, a kulturális kínálatot az interneten, dinamikus honlapon naprakészen elérhetővé kell tenni. A közösségi életbe való bevonást a gyermekkorban új stratégiával kell megerősíteni. Ez lehet a helytörténeti oktatás megerősítése az általános iskolával együttműködve, külön helytörténeti óra a tanrendben, saját tankönyv bevezetésével, a helytörténeti emlékeknél kihelyezett óra tartásával, helytörténeti vetélkedők szervezésével (természetesen a szervezésben az új internet adta lehetőségek kihasználásával). Ilyen irányú kezdeményezések már vannak, az intézmény próbál is élni az ebből adódó lehetőségeivel. Fontos cél a 2000-es években a nagymértékű internet használat miatt bekövetkezett elidegenedés megállítása, a kultúra közösségépítő jellegének erősítése, mely a programok széles skálájával és ismertetésével érhető el, erre használható a jelenleg szünetelő Zirc és Vidéke újság, melyet első lépésként interneten megjelenő tartalomként javasolt kiadni és a szerkesztőséget több korosztályból, önkéntesekből bővíteni. 5.2 A kulturális tevékenységek A korábbi koncepcióban leírtak - a képzés fontossága, a közművelődési szociokulturális tevékenység végzése, a terület- és településfejlesztés, a művészeti csoportok támogatása, a kiadványok megjelentetése, az információs rendszer működtetése, a színvonalas rekreáció feltételeinek megteremtése - továbbra is az önkormányzat célját képezik, de a kultúra közösségi háló szerepének megerősítésével kistérségi szinten kell megvalósítani e célokat. Az együttműködés első eleme a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által elfogadott Zirc Kistérség Közművelődési Stratégiája 2009-2013., mely a fő fejlesztési irányok meghatározásával hatékonyabbá teszi a települések közötti együttműködést.

[close]

p. 11

- 11 A társulás az elmúlt években a KÖZKINCS Program keretében több pályázatot nyert a kistérségi szintű kulturális fejlesztési, koordinációs folyamatok támogatására, ami jelentős anyagi támogatást biztosított a város és a kistérség számára. A kistérségi stratégiában megfogalmazott fő fejlesztési irányok, azaz a kulturális zárt- és szabadtéri közösségi színterek kialakítása, fejlesztése és tartalommal való megtöltése, a természeti és kulturális örökség tematizált bemutatása, a történelmi és hagyományőrző folklór rendezvények szervezése, az épített örökség kulturális célzatú hasznosítása, a "Nagyanyáink főzték" – a bakonyi konyha ízei – hagyományőrzés célok a jelen koncepcióban is megtalálhatók. Az együttműködés fontos feltétele a koordináció megvalósítása, melynek keretében biztosítani kell, hogy sem az egyes települések, sem az egyes települési intézmények ne szervezzenek programot (természetesen az azonos témájú, illetve hasonló látogatókat vonzó programok értendőek ez alatt) azonos időpontban. Koordináció hiányában a települések, az intézmények egymás látogatóit eltérítve tehetik sikertelenné a kulturális eseményeket, akár többet is egyszerre. A koordináció kistérségi és városi szinten egyaránt az új turisztikai modell, a helyi desztinációs szervezet bevonásával új alapokra helyezhető. Az önkormányzat kultúraközvetítő tevékenységét oly módon tudja a leghatékonyabban bővíteni, ha a városban lévő „szellemi tőkével" a jelenlegi jó együttműködést a továbbiakban is fenntartva még szélesebb körben vonja be a lakosságot Zirc kulturális életébe, a városfejlesztési programok előkészítésébe. Az önkormányzat célja, hogy az általában a kulturális élet részének tekintett célok (a város múltjáról szóló helytörténeti feldolgozások megszületésének kezdeményezése és anyagi támogatása, a hagyományőrző és hagyományteremtő művészeti csoportok, rendezvények segítése, a kisebbségi kultúra ápolásának, fejlesztésének támogatása) mellett ösztönözze általános, a szakműveltség és a „hétköznapi” kultúra fejlesztését is pl. az alábbiak szerint: - elősegíti a pályakezdő fiatalok és a munkanélküliek szakmai képzését, - a környezetkultúra fejlesztése és a környezeti nevelés elősegítése érdekében versenyeket hirdet, környezetvédő csoportokat, iskolai szakköröket támogat, - segíti szakmai klubok és körök kialakítását, működését, - szorgalmazza a mozgáskultúrát fejlesztő, az egészség-megőrzést és a rehabilitációt szolgáló programok megvalósulását, - segíti a helyes életmód, a kapcsolati kultúra, a konfliktuskezelés és az önismeret megerősödését eredményező szolgáltatások, események rendszeres megvalósítását. 5.3 A feladatok ellátásához szükséges intézményrendszer A kulturális intézmények a feladataik végzésére alapvetően alkalmasak, mely az intézmények által lefolytatott sikeres pályázati projekteknek (pl.: Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Zirc akadálymentesítése vagy a szolgáltatásfejlesztési pályázatok), valamint a jó lakossági és egyesületi kapcsolatokat kiépítő intézményvezetőknek (pl.: ifjúsági ház infrastrukturális fejlesztése civil szervezetek által) is köszönhető, de az intézmények természetesen a lakossági igények szerint – megfelelő források rendelkezésre állása esetén – bővítendők. A kérdőíves felmérésen legtöbb esetben említett lakossági igény a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési

[close]

p. 12

- 12 Ház és Tourinform Zirc infrastrukturális feltételeinek javítása (új klubhelyiségek, öltöző), új épület létrehozása, egy 200 fős rendezvényterem építése. Fontos feladat a már nem működő egykori kulturális intézmények új funkciókkal való ellátása, így a városi zeneiskola épületének zeneművészeti célokra való használata, mely megvalósulhat alkotóházként való működtetéssel (elismert művészek meghívása egykét hónapra a Bakony fővárosába, a meghívott a bérleti díj fizetése helyett egy-két hetes, elsősorban a helyi művészeknek, helyi diákoknak szóló zeneművészeti kurzus tartásával fizetne az alkotóház használatáért), vagy akár művészházként (hosszabb idejű, egy-két éves használat biztosítása egy művésznek és családjának, a bérleti díj ez esetben a város lakossága részére koncertek tartása, illetve rendszeres közreműködés az oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek tevékenységében). Ezt a programot a testvérvárosi együttműködés keretében lehet a legnagyobb kulturális haszonnal működtetni. Az intézményrendszer fejlesztése mellett az önkormányzat célja továbbá a város építészeti értékeinek megőrzése, fejlesztése saját és pályázati forrásból. E tevékenysége keretében az önkormányzat ösztönzi a magántulajdonosokat az épített környezet karbantartására, fejlesztésére a város történelmi múltjának, hangulatának megőrzése érdekében. 5.4 A kulturális kapcsolatok A kulturális élet fejlesztése érdekében a nem önkormányzati intézmények működésének színvonalát is emelni kell. Ez megvalósulhat közös projektek lebonyolításával, vagy más szervezetek projektjeinek támogatásával pl.: az apátsági látogatóközpont bővítése. Ezt a célt szolgálja a nem önkormányzati intézmények működtetésében való partneri együttműködés, pl.: az Agrárműszaki Emlékek Múzeuma nyitva tartásának koordinálása, amely megelőzheti a turisták csalódottságát. A koordinációt segíti egy egységes kedvezményrendszer bevezetése, amely bármely zirci vagy kistérségi kulturális intézmény megtekintését követően, más intézmény megtekintését, vagy a programján való részvételt kedvezményesen biztosítaná. Új típusú kulturális kapcsolatok kialakítása segíti a közösségépítést. Be kell vonni az elsősorban nem kulturális intézményeket a közművelődésbe, oda kell vinni a kultúrát az igénybevevőkhöz, ennek keretében a rendezvények látogatására nem képes időseket, betegeket, azaz az idősek otthona és az egészségügyi intézmények lakóit fel kell keresni programokkal. E tevékenységbe be kell vonni a városban tanuló diákokat, lehetőséget teremtve az új közoktatási jogi szabályozásban, azaz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként előírt ötven óra közösségi szolgálat elvégzésére. E programot a törvény végrehajtási rendeleteinek megjelenését követően lehet kidolgozni. Javasolt felkérni, illetve felajánlani a civil szervezeteknek a részvételt a programokban, mely egyszerre teremt bemutatkozási és tagságnövelő lehetőséget is részükre.

[close]

p. 13

- 13 - 6. Fejlesztési irányok Az önkormányzat a közösségi terek fejlesztésére irányuló projekteket indít, illetve vesz részt e célú projektekben a kistérség egyes településeivel, a városban működő egyházakkal, civil szervezetekkel. Az önkormányzat a város lakói közművelődési igényeit kielégítő és mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő olyan közművelődési intézményeket működtet, illetve vesz részt a működtetésükben, melyek a lehető legnagyobb mértékben tudják megvalósítani a civil és a gazdasági szféra bevonását és a pályázati lehetőségek kihasználását. Ennek érdekében az önkormányzat részt vesz a helyi turisztikai desztinációs szervezet megalakításában és az új szervezet által működteti a Tourinform Irodát. A Tourinform Iroda önálló szervezet általi működtetésével párhuzamosan megvizsgálja a meglévő intézmények működését, a hatékonyabb működés érdekében szükség esetén ésszerűsíti az intézményrendszerét. A TDM szervezet megalakításával, működtetésével párhuzamosan a közművelődési intézmények három lehetséges szervezeti felépítését vizsgálja meg; elsősorban a meglévő szervezeti rendszer változatlan fenntartását, másodsorban a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Iroda Zirc profiltisztítását és önálló könyvtár és önálló közművelődési intézmény létrehozását, valamint harmadsorban egy intézmény létrehozását, azaz a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Házba a STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház beolvasztását. Tekintettel az önkormányzatok általános forráshiányos működésére a három változat kiindulási pontja azon feltételezés, hogy a kulturális intézmények átalakítása lehetőleg ne járjon létszám- és költségnövekedéssel. A feladatok ésszerű átcsoportosításával és megosztásával a jól működő kulturális központok hatékonyabbá tehetők, így növelve a minőségi kulturális igények kiszolgálását. A városban az egyéb kulturális tevékenység támogatása közművelődési megállapodásokkal, pályázatok önkormányzat általi kiírásával, illetőleg pályázati lehetőségek önkormányzat általi kihasználásával valósul meg. 6.1 Az intézményrendszer átalakításának alternatívái 6.1.1 A jelenlegi intézményrendszer fenntartása Ez egy kisvárosban egy széttagolt intézményrendszert jelent kis létszámú költségvetési intézményekkel. Előnye, hogy a fennálló, már bejáratott rendszer működtetéséről már tapasztalati tudással rendelkezik az önkormányzat és a városban közismert a feladatmegosztás módja. Hátránya ezen megoldásnak, hogy egyeztetési problémák adódnak, adódhatnak a két közművelődési intézmény között (ezért különösen fontos a programok egyeztetése), valamint a kis alkalmazotti létszám miatt a nagyobb rendezvényeknél, de esetenként a napi munkában is működési zavarok keletkeznek.

[close]

p. 14

- 14 Ez már mutatkozik a STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház esetében, mert a feladatellátásban gondot okoz, hogy a 3 főt foglalkoztató intézményben egy fő látja el a közművelődési feladatokat, más állandó munkatárs nincs sem a művelődési feladatok ellátására, sem a helyettesítésre, sem az egyéb, pl. takarítói feladatok ellátására, a közfoglalkoztatás pedig nem jelent garanciát az állandó és színvonalas szolgáltatásnyújtásra a változó feltételek miatt. A túlzott terhelés veszélye az, hogy a színvonalas programkínálat fenntartása, a szervezési munka elsődlegessége a működtetéshez szükséges adminisztrációs feladatok háttérbeszorulását jelentheti, ami szélsőséges esetben akár egy elnyert pályázat lefolytatását is megakadályozhatja, vagy egy már elköltött támogatás (kamatokkal terhelt) visszafizetésére is vezethet. A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Házban a közművelődési feladatokban hasonló túlterheléses probléma jelentkezhet, mert a művelődésszervezői feladatokat az intézményben egy fő programszervező látja el, végzettsége a feladatellátáshoz megfelelő, azonban a Tourinform Iroda munkatársának új feladatellátása és várható elköltözése miatt szükséges a helyettesítéséről való gondoskodás, illetve a rendezvényszervezési feladataihoz (minimum időszaki) segítség biztosítása. Az egy intézményben dolgozó könyvtárosok közreműködése a programszervezésben csak bizonyos szintig várható el, mert a könyvtár az elvárt minimumlétszámmal működik, a művelődésszervezési feladatokra a könyvtárosokból való átcsoportosítás a magas színvonalú könyvtári szolgáltatást veszélyeztetheti. A könyvtár személyi állománya jelenleg az igazgatóból, a módszertanos könyvtárosból, két feldolgozó könyvtárosból, az olvasószolgálati könyvtárosból, a művelődésszervezőből és a takarítóból áll. A könyvtári feladatellátáshoz szükséges minimum humán erőforrás az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtári Intézetének módszertani ajánlása szerint 1000 lakosonként legalább 0,5 könyvtáros állás és minden önálló könyvtár személyzetében egy könyvtáros diplomával rendelkező munkatárs. (Az ajánlás szerint a könyvtáros alatt a teljes munkaidőre átszámított, képesítéssel vagy a nélkül könyvtári munkakörben dolgozók száma/1000 lakos fogalom értendő.) A város több mint hétezer fős lakosságát figyelembe véve ez négy fő könyvtárost jelent minimum, azonban a mozgókönyvtári szolgáltatás ellátása a kistérség településein további feladatot és humánerőforrás igényt jelent, így az 5 fős könyvtárosi létszám a színvonalas feladatellátás alapvető feltétele. A könyvtárosok a feladatellátáshoz megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a fenti humánerőforrás igény biztosítását az önkormányzatok és az állam közötti feladatellátás és a költségvetési forrás megosztás várható változása jelentősen befolyásolhatja, ami bármelyik feladatnál akár a szakmai minimumigény alatti alkalmazotti létszámot is kikényszeríthet. 6.1.2 Két költségvetési intézmény működése Két költségvetési intézmény működik továbbra is, de profiltisztítással. Az egyik a közgyűjteményi feladatokat látja el, a másik az egyéb kulturális feladatokat. Előnye, hogy a könyvtár a kistérségi feladatokra, a kibővült mozgókönyvtári szolgáltatásra tud összpontosítani, a művelődési feladatok ellátása pedig egy intézménybe, egy irányítás alá kerül. Ebben az esetben a jelenlegi közművelődési

[close]

p. 15

- 15 álláshelyet a könyvtártól az új közművelődési intézményhez kell átcsoportosítani. Ez a megoldás a közművelődési feladatok összehangolását biztosítja. A megoldás nagy hátránya, hogy a könyvtár és a művelődési ház egy épületben működik, ezt nem célszerű különválasztani. A könyvtár és a művelődési ház által szervezett, illetve szervezendő programok sok átfedést tartalmaznak, pl.: egy író olvasó találkozó megszervezése alapvetően könyvtári tevékenység, de pl.: a civil szervezetek munkájának segítése már mindkét intézménytípus feladata, a művelődésszervező helyet biztosít a művelődési házban, a civil szervezet tevékenységéhez pedig használja a könyvtár szolgáltatásait, beleértve a könyv- és az informatikai eszköz állományt. Nem célszerű az önálló működés a tekintetben sem, hogy a könyvtári tereket közösségi célokra jól ki lehet használni, pl.: egy iskoláscsoport könyvtári látogatásának nem csak a könyvtárral való ismerkedés lehet a célja, hanem az épületben működő civil szervezetek tevékenységében való részvétel is, illetve a civil szervezetek nagyobb helyigényű rendezvényei mellett a klubhelyiségen és az előadótermen kívül a könyvtári olvasótereket is használhatják. Az önálló intézmények között a helyiséghasználatot a jelenleginél nagyobb mértékben lenne szükséges adminisztrálni, ami az érdemi kulturális programok szervezésétől venne el erőforrásokat. További hátrányt jelentene, hogy a külön intézményekben a helyettesítési feladatok, illetve a rendezvényszervezésből adódó munkaidőn túli feladatok időben és mennyiségben is aránytalanul jelentkeznek, ami a szolgáltatás színvonalát veszélyezteti. 6.1.3 A városi kulturális feladatokat egy szervezet látja el a két telephelyen A Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és a STÚDIÓ KB – Ifjúsági és Közösségi Ház összeolvasztásával egy szervezet láthatja el két telephelyen a városi kulturális feladatokat. Az egységes intézmény hátránya, hogy vezető által ellátandó szakmai feladatok száma megnő, ami főként az egyesítést követően okozhat működési problémákat. Ebben az esetben a telephelyen intézményegység-vezető alkalmazása lehetséges, de nem szükséges. Az egyesítés után további problémát jelenthet a korábbi önálló intézményi érdekek összhangba hozása a források, a feladatok terén egyaránt. A létrejövő egységes intézmény működésének a fenti hátránnyal szemben számos előnye van. Az intézmény összehangoltabbá, hatékonyabbá teszi a feladatellátást és a szervezet mérete is megfelelő. A szakmai és gazdálkodási feladatok az önkormányzatnak is áttekinthetőbbé válnak, továbbá a működésben is hatékonyabb lesz az együttműködés, mert könnyebbé válik a források átcsoportosítása, legyen az rendezvényszervezői feladat ellátása, vagy a takarítás megoldása. A humánerőforrás gazdálkodás tekintetében előnyös, hogy a közös intézményben a helyettesítési feladatok, illetve a rendezvényszervezésből adódó munkaidőn túli feladatok arányosabban eloszthatók a telephelyek és az alkalmazottak között, ami a sikeres működés záloga. Ez a megoldás találkozik a kulturális intézmények koordinációjának javítására vonatkozó lakossági igénnyel is. A létrejövő intézmény három eltérő szakmai feladatot valósít meg, melyek a könyvtári szolgáltatás, a közművelődés és a helyi televízió működtetése. Azonban az új intézmény továbbra is viszonylag kis létszámú, azaz kizárólag intézményvezető alkalmazását költséghatékonyan nem teszi lehetővé, értve ezalatt azt, hogy az intézményvezetőnek

[close]

Comments

no comments yet