Stúdiótechnika

 

Embed or link this publication

Description

Stúdiótechnika

Popular Pages


p. 1

Stúdiótechnika A NAPI GAZDASÁG STÚDIÓ , SZÍNPAD ÉS RENDEZVÉNYTECHNIKA MELLÉKLETE · 2007. december digitalizáció és technika a médiában Azonos alapokon az információk egyre több film készül hazánkban Az mtv Az olImPIát már hd-beN közvetítI Pokolfajzat magyarországon

[close]

p. 2

stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december PROFESSZIONÁLIS MIKROFONOK DJ BERENDEZÉSEK KEVERŐ HANGFAL FÉNYTECHNIKA PROCESSZOROK HANGSZER ERŐSÍTŐ ® PROFESSZIONÁLIS MIKROFONOK PROFESSZIONÁLIS HANGRENDSZEREK CSATLAKOZÓK ÉS KIEGÉSZÍTŐK PROFESSZIONÁLIS KEVERŐPULTOK Aki a csúcsra tör, nálunk és a BaSys Pro partnereknél CSATLAKOZÓK ÉS KIEGÉSZÍTŐK megtalálja az odavezető utat! http://www.basys.hu/partnerek 2045 Törökbálint, Tópark utca 9. , Tel: 06-23/887-920, Fax: 06-23/887-924, basys@mail.basys.hu, www.basys.hu ·2·

[close]

p. 3

Bevezető A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika Digitális technika és informatika a médiában Az elmúlt másfél évtizedben rohamosan terjedő digitális és információs technológiák azonos jellegű „bitkezelési és -feldolgozási eljárásai” jó alapot teremtettek az addig külön-külön utakon fejlődő informatika, távközlés és média eszközrendszerének és módszereinek közeledéséhez, divatos szóval: konvergenciájához. Ennek következtében az informatika, a távközlés és a média eszközeivel előállított szöveges, képi, hang- és adatinformációkat azonos (adat)formátumra lehet hozni, és így ugyanazokkal az eljárásokkal lehet feldolgozni, például tömöríteni, továbbítani, illetve tárolni. ■■ Ágoston György diainfrastruktúra felelhet meg leginkább. Ennek az infrastruktúrának viszont egyaránt fel kell ölelnie a tartalom előállítására, terjesztésére és fogyasztására szolgáló eszközrendszert és technológiákat, valamint az átvitelre alkalmas lehetséges platformokat is (műhold, kábel, földfelszín, szélessávú távközlő rendszerek). Ebben az összefüggésben a tartalom egyaránt lehet szöveg, kép, hang, mozgókép (video) vagy adat. Az internet – sajátosságainál fogva – már a kezdetektől lehetővé tette a szereplők közötti kölcsönös kommunikációt, vagyis az interaktivitást. Természetes követelmény volt tehát, hogy az új digitális médiainfrastruktúrának is „illik” interaktívnak lennie. A z információs társadalom megteremtésének egyik alapfeltétele, hogy létrejöjjön egy nagy hatékonyságú, kiterjedt, az emberek döntő többsége számára könnyen és olcsón hozzáférhető információs technológiai infrastruktúra, amely aztán az információs társadalom alapinfrastruktúráját képezi. A konvergencia hozta annak felismerését, hogy az információs társadalom infrastrukturális kihívásainak – a szélessávú internet mellett – a digitális és az információs technológiákon alapuló mé- ·3·

[close]

p. 4

Bevezető stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december A digitális stúdió A technikai fejlődés a 70-es években tette aktuálissá az analóg rádió és televízió digitalizálásának előkészítését. A nagyon nagy átviendő (vagy tárolandó) információtartalom miatt a legnehezebb feladatot a televízió digitalizálása jelentette. Az új digitális televíziós jelformátum (SDI ) képes volt megadni a televíziós jelnek a kiváló minőséghez, a tartósan megbízható szolgáltatáshoz és a nagyfokú flexibilitáshoz szükséges kompaktságot, a zavarokkal szembeni ellenálló képességet és a stabilitást. A 80-as évek második felében megkezdődött és a 90-es évek elejétől kezdődően ugrásszerűen megnőtt és kiszélesedett a legkülönfélébb digitális stúdiótechnikai eszközök és berendezések gyártása. A nagy cégek egész digitális berendezéscsaládokat fejlesztettek ki, amelyek a kis utómunkarendszerektől a nagy digitális stúdiókomplexumokig minden igényt ki tudtak elégíteni, fokozatosan ki-, illetve háttérbe szorítva az analóg eszközöket. Nem véletlen, hogy a 90-es évek közepétől analóg televíziós stúdiót már senki sem épített. kínálva a rádiós és televíziós, sőt a filmes műsorkészítőknek. A digitális műsorterjesztés A digitális korszak másik nagy vívmánya a digitális műsorterjesztés megjelenése a 90-es évek közepétől először műholdon és kábelen keresztül (DVB-S, DVB-C), majd a földfelszínen (ATSC, DVB-T). Az elmúlt években lehetővé vált a digitális tartalom átvitele szélessávú távközlő hálózatokon (atm, Ethernet), illetve a hagyományos telefonvonalakon keresztül is (adsl). A digitális műsorterjesztési technológia egyrészt lehetővé teszi a stúdióban előállított minőség megőrzését a teljes átviteli láncon keresztül, másrészt megsokszorozza az azonos átviteli csatornán átvihető digitális programok számát. Egy analóg csatorna helyén – az alkalmazott technológiától és a platformtól függően – akár 5–15 digitális program is átvihető, rendszerint sokkal jobb minőségben. A digitális átvitel további előnye, hogy számos új szolgáltatásra is módot ad. Ilyen például az elektronikus programkalauz, az (adásidőhöz képest) időben eltolható műsorvétel, feltételes hozzáférés a fizetős csatornákhoz, gyerekzár, szoftver- és adatletöltés, internetelérés, e-mail-küldés vagy a teljes körű online interaktivitás, bekapcsolódási lehetőséget teremtve ezzel az információs társadalom elektronikus szolgáltatásaiba (mint például a távmunka, a távtanulás, a távbankolás, a távügyintézés, az e-business stb.). A földfelszíni digitális műsorsugárzás – bizonyos esetekben – lehetővé teszi a mobil vételt is: autóba, vonatra, villamosra telepített, úgynevezett mobilvevőkkel is kristálytiszta minőségben lehet élvezni a digitális adást (akár 140-150 km/óra haladási sebesség mellett). Az iptv-rendszerek egészen speciális, személyre szabott szolgáltatások nyújtására is képesek (digitális kábelen keresztül vagy a hagyományos telefonvonalon, adsl segítségével). Az informatikai technológiákon alapuló stúdiótechnika Időközben elkezdődött egy másik folyamat is: a 80-as évek közepétől rendkívül izgalmas, az informatika eredményein alapuló új felhasználási és technológiai elvek születtek a rádiós és televíziós stúdiótechnikában. Egyes informatikai módszerek és számítástechnikai eszközök már nemcsak elősegítették, hanem helyenként át is vették a video- és hangtechnikai eszközök szerepét a stúdiókban. Egymás után jelentek meg az egyre nagyobb kapacitású és egyre jobb minőségű grafikai rendszerek, a vágandó anyagokhoz nemlineáris, közvetlen hozzáférést biztosító számítógépes vágórendszerek, az egész stúdiórendszereket összehangoló és vezérlő menedzsmentrendszerek, a hírműsorok előkészítését, lebonyolítását és archiválását elősegítő integrált információs hálózatok, az egyes műsorprogramok (csatornák) adásba tételét szinte teljesen automatikus adáslebonyolító rendszerek. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy éppen erre az időszakra „értek be” a nagy hatékonyságú jelkompressziós (jeltömörítési) eljárások is (MPEG, DV). Ezek képesek voltak kiszűrni az átviendő vagy rögzítendő digitális kép-, hang-, video- és adatjelekből a szükségtelenül ismétlődő (redundáns) információkat, töredékére csökkentve a ténylegesen átvitelre vagy rögzítésre kerülő információ mennyiségét, miközben a helyreállított kép, hang, video minősége gyakorlatilag nem romlott. A tömörítési eljárások maximálisan kihasználták érzékszerveink (szemünk, fülünk) tökéletlenségeit is, és ezzel további információtartalom-csökkentést tettek lehetővé, minőségromlás nélkül. Végső soron a tömörítési eljárások széles körű alkalmazása vezetett a digitális, illetve az informatikai alapon működő rádiózás, televíziózás gyors elterjedéséhez. A 90-es évek második felétől – a kamerától és a monitortól eltekintve – gyakorlatilag minden elképzelhető stúdiótechnikai funkciót megvalósítani képes informatikai eszközök (nemlineáris profi és könnyen kezelhető újságírói editáló rendszerek, szinte korlátlan ki- és bemenetekkel rendelkező központi hang- és videoszerverek, nagykapacitású háttértárolók, adatformátumú archiváló rendszerek stb.) álltak a stúdiótechnika szolgálatába. Ezek a hardver- és szoftvereszközök nagy sebességű informatikai hálózatba szervezve – és célorientált menedzsmentrendszerekkel kiegészítve – mára már komplett stúdiórendszereket képesek helyettesíteni, összehasonlíthatatlanul gyorsabb, gazdaságosabb és hatékonyabb tartalomkészítési lehetőségeket A digitális műsorok vétele A hagyományos analóg tv-készülék vagy rádió nem alkalmas a digitális adások közvetlen vételére. A digitális televízió esetében a digitális műsorsugárzás vételére kialakított speciális adapterek, az úgynevezett set-top-boxok alakítják át a digitális jeleket úgy, hogy azok az analóg készülékeken is megjeleníthetők legyenek (a megjelenítő eszközök egyelőre analóg eszközök). A Megjelenik a mellékleteként • A céges írásokat a cégek szponzorálják • Kiadja a Napi Gazdaság Kiadó Kft. • Ügyvezető igazgató: Rónai Balázs • Értékesítési igazgató: Tallósy István • Produkciós munkák: Fáma Kft., Prime rate Kft., www.primerate.hu • Szerkesztő: Madarász János • Olvasószerkesztő: Csehiné Bánhalmi Andrea • Tipográfiai terv: Kecskés Zsolt • Tördelőszerkesztő: Lovas Bence • Képszerkesztő: Túrós-Bense Levente • Nyomás: Budai Hi Top Kft. • Ügyvezető: Budai Sándor • A lap bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. • Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. ·4·

[close]

p. 5

A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika különféle digitális adások (műholdas, kábeles, földfelszíni vagy az iptv) vételéhez ma még – üzleti megfontolások miatt – más és más set-top-box szükséges (például a kábeles set-top-box nem veszi a műholdas adásokat vagy a földfelszíni nem veszi az iptv-adást). A set-top-boxok másik feladata, hogy a digitális műsor vétele mellett nyújtott, a felsorolt szolgáltatásokat hozzáférhetővé tegyék a felhasználó számára. Például az MHP multimédiás készülékplatform lehetővé teszi, hogy a néző egyetlen készülékkel jusson hozzá a különféle szolgáltatók programkínálataihoz és egyben kiaknázhassa mindazokat a speciális szolgáltatásokat is, amelyeket a szolgáltatók ajánlanak. Ma már egyre nagyobb számban kaphatók olyan tv-készülékek (elsősorban csúcskategóriás plazma-, illetve lcd-készülékek), amelyekbe integrálták a digitális vételre, illetve a digitális szolgáltatások elérésére szolgáló eszközöket, így ezek közvetlenül is alkalmasak a specifikációjuknak megfelelő digitális adás vételére. A digitális rádióadások (DAB) speciális DAB-vevőkkel vehetők. Az információs technológia a digitális műsorok vételi lehetőségeiben is alapvető változásokat hozott. Már megjelentek az első PVR-ek, amelyek tulajdonképpen lemezes tároló rendszerrel egybeépített digitális vevőkészülékek. A tartalommal együtt érkező metaadatok alapján – természetesen megfelelő „betanítás” után – ezek a rendszerek képesek a vett programcsatornákból kiválasztani és rögzíteni a néző ízlésének megfelelő programokat, s fölkínálni a tulajdonosnak a rögzített műsorok listáját, a szükséges adatokkal együtt. Ez pedig lehetőséget nyújt a néző számára, hogy a maga választotta programokból állítsa össze (szerkessze meg) az adott időszakban nézni kívánt műsort. A PVR-rel fölszerelt készülékek alkalmasak az időben eltolt műsorvételi szolgáltatásokra is. Ma már kialakítható olyan multimédiás otthoni hálózat is, amely az ös�szes lehetséges tartalomforrást, tároló, illetve reprodukáló eszközt egyetlen multimédiás hálózatba egyesíti, és így mód nyílik például a tv-készüléken a webtartalmak megjelenítésére vagy a számítógép képernyőjén a televíziós műsorok vetítésére. Kezdenek tömegcikké válni a piacon az egészen kiváló képminőséget produkáló plazma- és lcd-képernyők (egy részük beépített digitális vevőkészülékkel). A kép minőségéhez illően, ezekhez a rendszerekhez kiváló hangvis�szaadási képességekkel rendelkező, sokcsatornás, térhatású hangrendszerek társulnak. ·5·

[close]

p. 6

Digitális műsorszórás stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december Egy átfogó médiaszabályozás élére állt a kormánybiztosság A digitalizációval akár száz tele A földi digitális műsorszórás jelentős változásokat hoz a televíziózásba, részben azért, mert ezáltal egy újabb versengő platform jelenik meg a műsorsugárzásban. A digitalizáció következtében interaktívvá válik a tévénézés, tehát a műsorfogyasztás, illetve a tévénézési szokások meg fognak változni, mert kicsit alkotói, szerkesztői lehetünk a műsoroknak – mondta Sarkady Ildikó, kormánybiztos. – A korábbi tervek szerint ez év októberéig írták volna ki a földi digitális műsorszórás nyújtására vonatkozó pályázatot. A közelmúltban viszont változott ez a jogszabályi pont. Ez hogyan befolyásolhatja az új technológia megjelenését? – Magyarország a 2006-os genfi frekvenciaelosztó konferencián nyolc televíziós és három rádiós multiplex jogosultságot szerzett és ugyanakkor vállalta, hogy 2012. január 1-jével átáll a földi digitális műsorszórásra. Az Audiovizuális Média Kormánybiztosság feladata elsősorban az volt, hogy a digitális átállás jogszabályi hátterét megteremtsük, hiszen Magyarországon hiányzott a műsorterjesztés piacának szabályozása, ezért történt meg, hogy a versengő platformok közül például a kábelpenetráció rendkívül hangsúlyossá vált. Ezzel a törvénnyel tehát semmi más szándékunk nem volt, mint az, hogy a földi digitális platformot olyan helyzetbe hozzuk, hogy az megfelelő versengő platformmá váljék. Amikor ezt a jogszabályt az előkészítő munkánk és a négy parlamenti párt előzetes támogatása után az országgyűlés elfogadta, akkor a politikai pártok határozták meg az abban szereplő határidőket, például azt az időpontot, amely szerint a földi digitális műsorszórásra vonatkozó pályázatot október 31-éig ki kellett volna írni. A Miniszterelnöki Hivatal és a kormánybiztosság nem vesz részt annak a jogszabálynak a végrehajtásában, amelyet létrehoztunk, s ugyanígy a pályáztatásban sem vállal feladatot. Így aztán nem tudhatom, hogy mi volt a konkrét oka a határidő megváltozásának. Azok a pártok tehát, amelyek megszabták a korábbi időpontot, most eltolták a határidőt. Nekünk is az az érdekünk, hogy egy valóságos verseny alakuljon ki. S ha az erre hivatottak úgy látták, hogy a korábbi jogszabály alapján csak egy induló lett volna, s ezt a versenyt élénkíteni kell, akkor azt gondolom, helyesen döntöttek. Ugyanakkor nagy jogbizonytalanságot jelent a piacon, hogy ilyen hirtelen megváltozott a nemrég elfogadott jogszabály, másrészt az uniónak jelentett határidők is hiteltelenítik önmagukat. Amikor ugyanis az Európai Unióhoz utóbb csatlakozott országok között Magyarország elsőként törvényben szabályozta ezt az átállást, megadtuk ennek a menetrendjét is. Most úgy tűnik, mintha nem lettek volna kellően átgondoltak ezek az időpontok. Mi ezeket a módosításokat nem támogattuk, azt az álláspontot képviseltük, hogy nem volt szakmai alapja és indoka ezeknek a változtatásoknak. – Az immár szűkebb határidő tehát elegendő lesz mindarra, amit az eredeti időre terveztek? – Az eredeti határidő nem változik, az nemzetközi kötelezettség. Azon belül változnak az időpontok. Ezeken kívül lényeges változás, hogy az analóg földi műsorszolgáltatás és a digitális – párhuzamosan – hosszabb ideig egymás mellett fog élni. Ez pedig meg fogja terhelni a központi költségvetést. Ezért mi ezt a módosító javaslatot sem tudtuk támogatni. – Mit jelent az átlagfogyasztó számára a földi digitális műsorszórás? – Jelenleg több platformon keresztül jutnak el a műsorjelek a fogyasztókhoz, Magyarországon elsősorban a kábelplatform érvényesül. Ez a technológia körülbelül a lakosság 70 százalékát fedi le. A fennmaradó 30 százalékon a földi digitális platform, a mobil televíziózás, a iptv és a műholdas műsorvételi lehetőség osztozik, illetve versenyez. A fogyasztó „csupán” a jogszabály elkészültétől már sokkal kedvezőbb áron juthat hozzá a kábeles műsorterjesztéshez, hiszen jelentős árcsökkenés következett be, s ha mást nem értünk el, csak ennyit, már ez is a fogyasztók érdekeit szolgálja. A digitalizáció másik hozadéka, hogy az a frekvenciaszűkösség, ami Magyarországot korábban jellemezte, viszonylagosan megszűnik. A digitalizáció következtében egy frekvenciahelyen, például a legnagyobb lefedettségű multiplexen – a jeltömörítési módtól függően – nyolc-tíz csatorna is látható lesz. S miután Magyarország nyolc multiplexet tudhat magáénak, ez 80-100 televíziós csatorna elérhetőségét jelenti. S eközben megmarad mindaz a többi platform – és az általuk sugárzott műsorok –, amelyek jelenleg is foghatók. A műsorok közötti eligazodást pedig a műsorújságokra emlékeztető elektronikus műsorkalauzok biztosítják majd. Azoknak pedig, akik a közeljövőben ·6·

[close]

p. 7

Digitális műsorszórás A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika evíziós csatorna is megjelenhet szeretnének televíziókészüléket cserélni, azt ajánlhatjuk, hogy már a digitális műsorok vételére alkalmas készüléket vásároljanak. Akik ilyet nem terveznek, ők 2012. január 1-je után set-top-box, jelátalakító készülékkel tudják a digitális jeleket fogni. A digitalizáció következtében interaktívvá válik a tévénézés, tehát a műsorfogyasztás, illetve a tévénézési szokások megváltoznak, mert alkotói, szerkesztői lehetünk a műsoroknak. Tehát szaporodik a műsorkínálat, s emellett aktivizálni fogja a nézőket, mármint azokat, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, de akik nem, ők ugyanúgy tudják nézni az adásokat, mint eddig. – Az új helyzet hogyan befolyásolhatja a fogyasztói árakat? – A piaci viszonyok jelentősen megváltoznak. Eközben azonban felmerül, hogy az államnak mi a szerepe ebben a nagy változásban, s hogy miként tud az élére állni azoknak a médiareformoknak, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy ezt a digitalizált világot megfelelő módon kezeljük. A kereskedelmi műsorszolgáltatás már ma is piaci alapon működik. A közszolgálatiság az egyetlen, ami meg tudja őrizni azokat az értékeket, amelyeket szeretnénk átmenteni a jövő számára is. Ezért az állami szabályozásnak kitüntetett szerepet kell biztosítania a közszolgáltatás intézményrendszere számára. Az már talán ismert, hogy egy átfogó médiaszabályozás élére álltunk, ennek első lépése az említett digitális törvény megalkotása és a műsorterjesztés piacának szabályozása volt, és most azt kell megnézni, hogy mi jut el a fogyasztóhoz. És ezen a téren van fontos szerepe az értékek megőrzésének. Magyarország egyébként az unió tagországai közül elsőként ülteti át a hazai jogalkotásba az unió által nemrég elfogadott audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet. Lesz tehát új médiatörvény, ebben rendkívül fontos lesz, hogy a fogyasztók megfelelő közszolgálati műsorokat kapjanak. A digitális törvényben a legnagyobb lefedettségű multiplexen az MTV1-es, 2-es és a Duna Televízió adásaihoz ingyen jutnak hozzá a nézők, a többiért pedig fizetni fognak, ahogyan jelenleg is, például egy kábeles műsorszolgáltatásért. ·7·

[close]

p. 8

Antenna Hungária stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december Az Antenna Hungária jövőre vezeti be a HD-technológiát az Antenna Digital szolgáltatásánál Minőségi változás előtt a televíziózás E gy teljesen újszerű, mind ez ideig nem látott élményben lesz részük azoknak, akik jövőre az Antenna Hungária (AH) Zrt. úgynevezett HD (nagyfelbontású) technológiájának köszönhetően követik majd nyomon az Antenna Digital előfizetőjeként az olimpia eseményeit. Az AH már akár tavaly elindíthatta volna a nagy felbontású HD-televíziózást, azonban megfelelő magyar nyelvű tartalom hiányában eddig kivárt – mondta Kápolnai András, az AH lakossági szolgáltatások ágazatvezetője. Korábban nem lett volna sok értelme az új technológia bevezetésének, hiszen a háztartásokban lévő televíziókészülékek egy százaléka sem volt alkalmas ennek fogadására, ma azonban már az lcd- és a plazmatévék felfutó értékesítésének köszönhetően egyre növekszik a HD-vételre alkalmas televíziók száma. A 2008as olimpiai játékok – amelyet a Magyar Televízió a HD-technológiára alapoz – pedig jó apropót szolgáltatnak az új technológia bevezetésének, hiszen Nyugat-Európában is a sport, a természetvagy a játékfilmek alkotják a szolgáltatók HDcsomagjainak fő tartalmát. Ráadásul már nálunk is komoly előkészületek folynak a sport mellett az európaihoz hasonló HD-technológia alapú magyar nyelvű tartalmak előállítására. Az igazi áttörést minden bizonnyal a MTV új székházának majdani átadása jelenti, ott ugyanis már teljes egészében HD-technológia működik majd. A HD révén tehát a jelenleginél lényegesen komolyabb televíziós élményben lesz része a nézőnek, ráadásul – más technológiákhoz képest – a sávszélesség sem jelent korlátot, így az AH a lehető legjobb képet tudja eljuttatni a felhasználókhoz. Az Antenna Digital a minőségi szolgáltatást komolyan veszi, hiszen a bejövő forrásjelet már most is egy az egyben továbbítja az előfizetők felé, ez a gyakorlat egyedülállónak mondható a magyar piacon – tette hozzá Kápolnai András. A televíziózás tehát most legalább akkora ugrásra és egyben minőségi változásra készül, mint amilyen akkor következett be, amikor a fekete-fehér tévézésről áttértek a színes televíziózásra. Részben ehhez fogható volt az Antenna Digital azon lépése, amikor 2005 végén az analóg szolgáltatásról áttért a digitálisra. Az Antenna Digital Budapesten és környékén fogható földi és a műholdas sugárzású adásokat magában foglaló szolgáltatás. Közel száz program közül választhatnak az előfizetők, Az Antenna Hungária Zrt. még a jövő évi olimpia előtt bevezeti az új, nagy felbontású technológiáját, aminek köszönhetően a kép „leugrik a képernyőről”, vagyis teljesen új vizuális élményben lesz részük a nézőknek. rugalmas programcsomag-kialakításban, valamint kiváló kép- és hangminőségben. A kínálatban több mint ötven magyar és számos idegen nyelvű csatorna műsorát is láthatják az előfizetők. A környező országok jelentősebb csatornái mellett angol, francia, olasz, orosz és egyéb nyelvű műsorok gazdagítják a kínálatot. Az AH legutóbbi kampánya, amelynek keretében televíziót „osztanak” az új Antenna Digital-előfizetők között, elérte azokat, akiket meg akartak szólítani – mondta Kápolnai András. A digitális műsorterjesztés terén tehát már tapasztalatokkal rendelkezik az AH, emellett adott a HD-technika, és már a tartalom is olyan szintű, hogy érdemes belevágni, sőt a nyugat-európai példák alapján árazható is a szolgáltatás. A HD terjedésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, Nyugat-Európában például sokkal jobban terjed annál, mint amire a szakemberek számítottak. Kápolnai András szerint már ma is kialakult Magyarországon egy olyan prémium szegmens, amely a HD-termékkel megcélozható. Antenna Digital 1119 Budapest, Petzvál József u. 31-33. Telefon: +36-40-50-50-40 Fax: +36-1-464-22-45 Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 447 Honlapunk: www.antennadigital.hu ·8·

[close]

p. 9

HD-felbontásban A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika Az MTV az olimpiát már HD-ben közvetíti A Az óbudai bérelt székház műszaki berendezéseinek beszerzésére a közbeszerzési felhívás kiírása napokon belül várható – ez is azt mutatja, hogy az MTV igyekszik alkalmazkodni a digitális korszak fejlődéséhez. z MTV óbudai székházának építése a bérleti szerződésben foglalt ütemtervnek megfelelően halad, és ezzel párhuzamosan folyik a HD-tv és DVB-T szabvány szerinti jelsugárzás bevezetése is. Az MTV Zrt. a 2008 augusztusában megrendezendő Nyári Olimpiai Játékokat HD-ben is közvetíti majd, mind műholdon, mind az arra alkalmas kábeltévé-hálózatokon. Ezt követően elkezdődik az üzemszerű HD-tv-adás az MTV2-n, illetve 2009 második felétől az MTV1en is. A terjesztés a csatornákon műholdon, kábeltévén és iptv-n keresztül érhető majd el. A digitális átállás során megvalósuló DVB-T rendszer alkalmas HDtv-tartalmak továbbítására, így – amennyiben erre lehetőséget kap az MTV – akár szobaantennával is fogható lesz az MTV egy vagy több csatornájának HD-adása, természetesen a normál felbontású SDadások vételének lehetősége mellett. A műsorstruktúrától függően, ha van szabad kapacitása az MTV-nek, akkor természetesen hasznosítja és bérbe adja saját stúdióit. Az MTV technikai fejlesztése megteremti a lehetőséget a korszerű, HDminőségű műsorgyártásra, az archívum gyors elérésére és az automatikus adáslebonyolításra. Így a beruházás befejezésekor az MTV alkalmas lesz a digitális műsorterjesztés kiszolgálására, beleértve a DVB-H mobiltévé, DVB-T földfelszíni digitális, digitális kábeltévé- és műholdas terjesztés, valamint az iptv- formátumokat is. A Video on Demand tartalomlehívás kiszolgálására az automata archívumrendszer lesz hivatott. Az MTV Zrt. egyébként a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségén keresztül elküldte az Európai Unió hivatalos lapjának (TED) az óbudai bérelt székház műszaki berendezéseinek beszerzésére a közbeszerzési felhívást, amely december 13-án 2007/S 240292586 számon már meg is jelent. A saját készítésű tv-filmek gyártásával kapcsolatban az MTV illetékesétől megtudtuk: a tévé- és játékfilmek gyártása az egyik legdrágább televíziós műfaj, és valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az elmúlt 17 évben nem vagy csak alig készültek tv-filmek. Ezt pótolta az MTV, amikor tavaly karácsonyra koprodukcióban elkészítette és levetítette a Szabó Magda regényéből készült Régimódi történet című hatszor 50 perces tv-filmsorozatot, majd elkészítette és idén ősszel elindította a Tűzvonalban című krimisorozatát. A Tűzvonalban jövőre is folytatódik, a sorozat nézettségi mutatói igazolták a várakozásokat: úgy tűnik, van igény az ilyen típusú, szórakoztató tv-filmekre. Természetesen folytatódik az évek óta sikeres saját gyártású sorozat, az Életképek is. Hosszú távú együttműködési szerződés van a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal (MMKA) három különböző műfajú és stílusú mozira, amelyek várhatóan 2009-ben lesznek láthatók a Magyar Televízió képernyőjén. Egyebek mellett ilyen a Szebeni fiúk című egész estés, 100 perces játékfilm Lengyel Balázs művéből, Az elvarázsolt egérkisasszony című 13 részes, 10 perces animációs sorozat gyermekeknek és a Szegény gazdagok című Jókai Mór mű tv-filmes adaptációja hatszor 50 percben. Az MTV-nek már jelenleg is számos egyéb tévéfilmre, játékfilmre van érvényes aláírt koprodukciós szerződése. Ide tartozik az Egy (játékfilm), a Tanúvallomás (kisjátékfilm), a Nyugalom (tv-film), a Hangya (játékfilm), a Mázli (játékfilm), a Hatodik koporsó (játékfilm), a Zsaruvér és csigavér (tv-film), az Egy másik bolygó (játék-dokumentumfilm) és az Egil (egész estés animációs film). ·9·

[close]

p. 10

Interjú stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december Világítástechnika Hollywoodból A Mole Richardson (M-R) legnagyobb erőssége, hogy immár 80 éve látja el világítástechnikai berendezéssel Hollywood és a világ – köztük Magyarország – operatőreit – nyilatkozta lapunknak Don Phillips, a patinás vállalat értékesítésért felelős alelnöke. – Mivel foglalkozik a Mole Richardson? – Az elsősorban világítástechnikai berendezések gyártásával és forgalmazásával foglalkozó céget Peter Mole alapította 1927-ben, komplett megoldásainkat film- és televíziós stúdiók, valamint fényképészeti műtermek használják. A Mole Richardson munkatársai a cég története során négy alkalommal kapták meg a tudományos-technikai Oscar-díjat. A második világháborúban reflektorokat gyártottunk hadihajók, repülők és tankok részére, majd 1945-ben az a kitüntetés érte cégünket, hogy megbízták az ENSZ San Franciscó-i alapító konferenciájának világosításával. Peter Mole 1960-ban bekövetkező halála óta lánya, Anna Mole, valamint Warren K. Parker és az utódaik irányították a vállalatot. Az immár 130 alkalmazottat foglalkoztató cég azóta a gyártáson túllépve teljes kölcsönzési szolgáltatást nyújt és két szakáruházat működtet. A Mole Richardson minden egysége Hollywoodban van és két teljes háztömböt foglal el. Itt fekszik számítógépes fémprésekkel felszerelt gyártóegységünk, művészeti osztályunk digitális fotóstúdióval és laborral, valamint teljes szolgáltatást kínáló lerakatunk, ahol modern rendeléskezelési rendszerünk segítségével rövid idő alatt tudjuk kiszolgálni ügyfeleinket termékeinkkel az M-R világítástechnikai eszközöktől kezdve a Moletown tv-s és mozi emléktárgyakig. – Milyen produkciókban használtak M-R-termékeket? – A Mole Richardson 80 éves, családi tulajdonú cég, amelynek termékei rengeteg filmstúdióban megtalálhatók a világon. Nehéz feladat lenne olyan tv- és filmes projekteket találni, amelyek ne használták volna valamilyen formában a termékeinket. Csak jelen pillanatban 35 tv-sorozat és 7 egész estés film forgatásában működünk közre az Egyesült Államokban. Az ügyfeleink között a nagy stúdiók (Fox, Sony, Universal, Paramount) éppúgy megtalálhatók, mint a független produkciós vállalatok (például a TriStar és az MGM). Korábban olyan produkciókban vettünk részt, mint a Star Wars-sorozat. A minőség számunkra nagyon fontos, hiszen a Mole Richardson Company által gyártott termékeket sok esetben művészek használják. Így képesnek kell lennünk arra, hogy maximálisan kielégítsük a legmagasabb igényeket és erős, strapabíró eszközöket adjunk a kezekbe. – Mióta vannak jelen Magyarországon? – Az 1930-as években jelentünk meg először az európai piacon, de Peter Mole halála után kivonultunk onnan, és inkább a hollywoodi piacra koncentráltunk. Az elmúlt tíz évben azonban visszatértünk a kontinensre, és folyamatosan hódítunk meg újabb és újabb piacokat, köztük Magyarországot. Ez rendkívül izgalmas volt számunkra, hiszen korábban sokat dolgoztunk olyan híres magyar operatőrökkel, mint Zsigmond Vilmos és Kovács László. Legfontosabb partnerünk a Sparks Kft. világítástechnikai és kamerakölcsönző vállalat, amelynek két tulajdonosa – Zsigmond Vilmos és Romwalter Richie – nagy megbecsülésnek örvend a filmiparban, de emellett együttműködünk a Light Odyssey nevű céggel is. A Mole Richardson és a Sparks közötti megállapodás értelmében a Sparks viszonteladóként és kölcsönzőként is képvisel minket, ami azért fontos, mert a filmipar gerincét ma a független kölcsönző cégek alkotják, amelyek felszereléssel látják el a stábokat. A Sparksszal annyira sikeres az együttműködés, hogy Vilmos és Richie folyamatosan szakmai tanácsokkal lát el bennünket az új termékek tervezése és a régiek átalakítása terén. 1142 Budapest, Szőnyi út 30-34. Telefon: +36-1-422-07-87 Fax: +36-1-422-07-88 Honlapunk: www.sparks.hu Interjú Don Phillipsszel, a Mole Richardson alelnökével · 10 ·

[close]

p. 11

Studiotech Hungary A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika egtöbbünk a Hair című musicalből ismerik a Vízöntő korát, ahol a hippi forradalom indulójaként az új korszakot hivatott jelölni. Az asztrológia jóval szélesebb felfogásban az emberiség kétezer éves periódusát definiálja ezzel a kifejezéssel, mivel a nap ebben az időszakban a Vízöntő csillagképben jár. A korszak kezdetét egyes kutatók a XXI. század kezdetéhez, mások az Uránusz felfedezéséhez (1781) kötik. Ez utóbbi egybeesik az elektromosság felfedezésének izgalmas korszakával, ezért az Uránusz bolygót az elektromosság jelenségével is összefüggésbe szokták hozni. Mindezek – és persze az azóta eltelt időszak – alapján tekinthetjük korunkat az elektromosság, újabban a digitális technika, a digitális információáramlás kiteljesedése korának. A nagy korszakoknak mindig vannak felfutó, stagnáló időszakai, perifériája és centruma. A digitális televíziózással ma egy felfutó periódus kezdetén vagyunk. A digitális információáramlás azért paradigmaváltás a technikai életben, mert pusztán a men�nyiség, illetve a sebesség növelésével kategóriákat tudunk ugrani más jellemzőkben is, például a minőségben. Tehát azzal, hogy tízszer annyi adatot vagyunk képesek továbbítani egy csatornán, mint eddig, a HD (High Definition)-felbontás gyönyörködtető világába jutunk. Mindemellett különös jelenségnek vagyunk részesei ma azzal, hogy a fogyasztók tömegesen vásárolják a különböző HD-, illetve „HD ready”-tévékészülékeket, annak ellenére, hogy gyakorlatilag nincs még ennek megfelelő tartalomszolgáltatás, műsorszórás. Amint megtapasztalják lesz, hogy milyen is egy HD-felbontás, megsokszorozódik a fogyasztók részéről az ilyen minőségű tartalmak iránti igény. A minőség robbanásszerű fejlődésével, azzal, hogy hamarosan átállunk az analógról a digitális földi műsorszórásra, a jelenlegi három, kábel nélkül, egyszerű szobaantennával is fogható tévéadások száma minimum megtízszereződik. Ma tehát az a kérdés, hogy kik tudják majd HD-tartalommal kiszolgálni az egyre növekvő fogyasztói igényt, illetve kik lesznek az elsők, akik időben lépve extraprofitot, továbbá extra sebességű megtérülést érhetnek el. Age of Aquarius... L Nézzünk néhány példát: – A focivébé után, amely tavaly a világ legnézettebb sporteseménye volt, jövőre kerül megrendezésre a pekingi olimpia, amelyet kizárólag HDben sugároznak majd; – A világhírű bécsi újévi koncerteket több éve HD-ben rögzítik; – George Lucas, az Episode III. forgatása után az mondta: „Soha többet nem forgatok filmet filmre.” A HD-re célzott...; – A világ vezető broadcast gyártója, a SONY kétmilliárd eurós növekedést tervezett a 2007– 2010 közötti időszakra; – Az MTV új székházának műszaki berendezései beszerzésére kiírt pályáza már elindult, és a közeljövőben elkezdődhet az első többmilliárdos, mintaértékű HD-beruházás; – A Károli Gáspár Református Egyetemnek a Studiotech nemrég adta át a ma világszínvonalú, Quantel-rendszert is tartalmazó, professzionális médiamunkások képzésére alkalmas HD-stúdiót. Az egyetem tervei szerint évente több mint ötven diákot képeznek ki erre a piacra. A példák jelzik, hogy egy hihetetlen gyors folyamat kezdődött el. Olyan mennyiségű modern gyártói potenciálra és ennek következtében HD-s broadcastinfrastruktúrafejlesztőre lesz szükség, hogy komoly kapacitáshiánnyal kell számolnia annak, aki üzletileg is sikeres modellben szeretne beszállni a HD-bizniszbe, de hagyományos struktúrában gondolkodik. Konkrétan arról van szó, hogy az álmodozók kora lejárt. Az eddigi szigetszerű, egy-egy magányos szakértőre építők helyét – az igények robbanásszerű növekedése miatt – a jól szervezett komplex szolgáltatásokat nyújtó szervezetek veszik át. A következő öt év broadcast-piaci forradalmát csak olyan vállalkozások képesek sikeresen véghez vinni, amelyek túllépnek a jelen televíziós ipar első korszakán. Ami ezután történik, az hasonló ahhoz, ami az it-piacon történt az elmúlt évtizedben, és ami szintén kitermelte a maga nagy nyerteseit. A 15 éves Studiotech Hungary Kft., a Studiotech-csoport tagja (Belgium, Lengyelország, Észak- Afrika) felkészült arra, hogy komplex, gyors, a folyamatos fejlődést figyelembe vevő, projektszemléletű műszaki szolgáltatást nyújtson 1039 Budapest, Szentendrei út 285. Telefon: +36-1-240-14-44 Fax: +36-1-240-14-45 Honlapunk: www.studiotech.hu · 11 · mindazon partnerei részére, akik részt kívánnak venni a felvázolt jövő építésében. A kor kihívásainak elébe menve újraszerveztük cégünk folyamatait, szervezeti egységeit és pontosítottuk a felelősségi köröket: – Front office: marketing, key account management, sales (call center, web) – Back office: kivitelezés (audio/video, broadcast it – storage), logisztika, helpdesk – Vezetés: projektmenedzsment Mindezek és az, hogy a tulajdonosok az operatív irányítást tapasztalt menedzserekre bízták, megteremtették a továbbfejlődés útját. Kevés kivétellel az összes broadcast-beszállítóval (Sony, Cannon, Quantel, Harris, Vinten, Avid stb.) és a magyar piac szinte összes eddigi szereplőjével kapcsolatban állunk. Az elmúlt öt év jelentősebb referenciái bizonyítják, hogy komplex projekteket is képesek vagyunk kivitelezni, beleértve a legújabb technológiák tudatos alkalmazását, egy befektetés megtérülését előtérbe helyező üzleti modellekben gondolkodva: – MTV (HD-technikájú műholdas közvetítő autó) – Művészetek Palotája (teljes körű digitális hangrendszer: tervezés, szállítás, kivitelezés) – Hír TV (komplett televízió- és digitális műholdas kocsi) – Debrecen TV (közvetítő autó) – Lánchíd Rádió (komplett it-alapú rádióadó, digitális tartalomszerkesztés) A Vízöntő kétezer éves korszaka tehát elkezdődött. Az elektromosság felfedezésétől eltelt első kétszáz év szinte eseménytelennek tűnik az eljövendő 1800-hoz képest. A televíziózással eddig eltöltött 50 év fejlődése most sarokponthoz érkezett: tíz év múlva talán már rá sem ismerünk az egykori broadcast-piac megoldásaira és szereplőire. Az elkövetkező évek üzleti konjunktúráját a ma hozott döntésektől és a partneri együttműködésekTatai Viktor–Végvári Attila től jelentik.

[close]

p. 12

T-Kábel stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december Úttörő a digitális műsorszolgáltatásban ■■ fotó: katona vanda putz józsef, a T-Kábel Magyarország Kft. műszaki igazgatója A T-Kábel Magyarország Kft. (a Magyar Telekomcsoport tagja) hazánk második legnagyobb kábeltelevíziószolgáltatójaként országszerte kínál hagyományos (analóg) kábeltelevízió-programcsomagokat, valamint területének nagy részén digitális kábeltelevízió-csomagokat, vezetékes telefont és szélessávúinternethozzáférést. A sokoldalú és minőségi szolgáltatások közül már eddig is kiemelkedő sikert ért el a digitális kábeltévé, melyet két évvel ezelőtt a legnagyobb kábeltelevízió-műsorelosztók közül elsőként vezettek be. A társaság a digitalizáció által prémium kép- és hangminőséget, valamint az analóg programcsomagokban nem elérhető csatornákat is nyújt ügyfeleinek Budapesten és vonzáskörzetében, illetve a Csongrád és Békés megyei hálózatán. A digitális kábeltelevízió segítségével új szolgáltatások is elérhetők, például az úgynevezett elektronikus műsorkalauz (EPG), amely a műsorok naprakész és részletes bemutatását tartalmazza. A folyamatos bővítés eredményeként jelenleg a digitális kínálatban 94 csatorna szerepel, amely különböző témákban kínál szórakoztató programot az előfizetőknek. A T-Kábel rendkívül fejlett kábeltelevíziós hálózata nemcsak a jelenkor kihívásainak, hanem a jövő fejlesztéseinek is megfelelő műszaki, technikai hátteret biztosít. A közel 310 ezer analóg kábeltévéelőfizető 13 százaléka vesz igénybe digitális szolgáltatást is, miközben több mint 70 ezren használják a szélessávú internetet, illetve a vezetékes telefon (kábeltelefon)-előfizetők száma mára megközelítette a 40 ezret. Az év végére a T-Kábel előfizetőinek több mint egyharmada egynél több szolgáltatást vesz igénybe, és a cég egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy ez az arány a jövő évben dinamikusan növekedjen. Ennek érdekében októbertől olyan csomagokat is piacra dobtak, melyek mind a három szolgáltatást tartalmazzák (kábeltévé, kábeltelefon, Kábelnet), így az előfizetők a három szolgáltatás együttes igénybevételével jelentős kedvezményben részesülnek. A 2008-as termékfejlesztési tervek közül kiemelkedik a HD-adáshoz szükséges set-top-box bevezetése, mellyel a HD-tévékészülékeken a pekingi olimpia magyar nyelvű közvetítéseit sugárzó csatorna (mHD) is fogható lesz. Ráadásul a beépített PVR (Personal Video Recorder)rendszernek köszönhetően akár 20 HD-filmet is rögzíteni lehet majd a készüléken. A folyamatos fejlesztések célja, hogy a műszaki minőség, az ügyfélkapcsolat és a szolgáltatástartalom segítségével a T-Kábel ügyfeleinek otthonában minden lehetőség adott legyen a kényelmes szórakozásra. T-Kábel Magyarország Kft. 1089 Budapest, Baross u. 133. Telefonos ügyfélszolgálat: 1298 Honlap: www.t-kabel.hu · 12 ·

[close]

p. 13

Cinemax A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika A Cinemax Kft. 1996 óta a hazai mozizás elkötelezett híve és támogatója. A társaság „authorized dealere” a Dolby Laboratories, a Cinemeccanica S.p.A., a JBL Professional, a Harman Professional Group, a DTS Inc., az Ultra Stereo (USL) Inc. és a Sublime Software cégeknek. E gyártók mellett számos hagyományos filmes technológiát, professzionális hang- és prezentációstechnológia-eszközöket, valamint Digital Cinema-berendezéseket gyártó európai és tengerentúli vállalatokat képvisel, helyez üzembe és szervizeli termékeit Magyarországon. A Cinemax Kft. munkatársai készítették Magyarországon 1994-ben az első Dolby Digital installációt (Sport mozi), valamint az első DTS installációt is (Kossuth mozi). Mi terveztük és telepítettük 1998ban Szegeden az első vidéki Dolby Digital- és DTSrendszerű berendezésekkel felszerelt mozitermet. Munkatársaink tervezték és helyezték üzembe 1996– 2002. között több mint száz hazai moziterem teljes audio- és moziautomatika-, valamint információs rendszerét (az egykori Hollywood multiplexhálózat és Budapest Film mozijai számára). A cég több más műszaki felhatalmazást és szakképesítést igazoló dokumentum mellett a Dolby Authorized Service and Installatation Certificatejével és a THX D2 Analyzer and Cinema Setup képesítésével is rendelkezik. Az elmúlt több mint tíz évben szinte valamen�nyi, kiemelt alkalmakra telepített Dolby Stereo vagy Dolby SR*Digital hangtechnikai installációt is a Cinemax Kft. telepítette és helyezte üzembe a Magyar Filmszemle, a nagyobb hazai mozifilmpremierek és a nemzetközi animációs filmfesztiválok számára. Az Uránia Nemzeti Filmszínház műemléki rekonstrukciója során alvállalkozóként szintén a Cinemax Kft. tervezte és helyezte üzembe a díszterem Dolby Stereo SR*D- és DTS-hangrendszerét. Ennek az installációnak az a különlegessége, hogy a filmvetítések mellett a felhúzható vetítővászon és akusztikus függönyök mögött egy 120 négyzetméteres színpadon kamaraszínházi feladatok is megoldhatók, amelyekhez a vetítéstől független audio- és videorendszert is telepítettünk. 2003–2006. között a NKÖM által meghirdetett Art-mozi fejlesztési pályázatokon számos mozinak és üzemeltetőnek nyújtottunk szakmai segítséget a pályázati anyagok elkészítéséhez (például Budapest Film Art-hálózata, Debrecen, Szeged, Miskolc, Szentendre, Dunaújváros, Pécs, Mohács, Európa mozi). Az elmúlt években nagyszámú nyertes pályázat alapján megrendeléseket kaptunk ezektől az intézményektől, így az utóbbi öt évben több mint 15 hazai mozi modernizálásában vehettünk részt. A mozik mellett mozifilmes hangkeveréssel foglalkozó hangstúdiók fejlesztésében is közreműködtünk. 2003-ban a Gaszton stúdió, 2005 elején a Mafilm audio-műtermének Dolby CP650 SD processzorra való átépítéséhez szállítottunk eszközöket, és közreműködtünk e stúdiók nemzetközi szintű setupjának elektroakusztikai beállításában. Tavaly közreműködtünk a S.A.I.N.T. audiostúdió filmhang-keverésre alkalmassá tételében, továbbá az RDI stúdió számára is szállítottunk Dolby gyártmányú stúdióeszközöket. Tevékenységünket 2005-ben az audiovizuális technológiák tervezése és telepítése körében tovább bővítettük, kifejezetten a konferencia- és rendezvényhelyszínnek épülő létesítmények munkálataiban való részvétel céljából. E tevékeny- ség eddigi munkáink határterületének mondható, hiszen a hangi és képi megjelenést, valamint a különféle vezérléstechnikai megoldásokat kell rendszertechnikai szinten ötvözni, üzembe állítani és karbantartani. A Cinemax Kft. mint projektvezető társaság részt vett a Művészetek Palotájában létesült professzionális video- és multimédia-prezentációs rendszerek tervezésében és telepítésében, valamint projektvezetői és kivitelezői szinten az Európa Kongresszusi Központ 2005-ben kezdődött beruházásában. A tavaly áprilisi megnyitás óta a központ műszaki üzemvitelében is részt veszünk, valamint karbantartjuk a gyengeáramú és vizuáltechnikai eszközöket. Az idén pályázaton elnyertük a Korda stúdió kontrollvetítőjének hagyományos és Digital Cinema-eszközökkel való felszerelését. Cégünk ezzel új fejezetet nyitott a hazai mozifejlesztések, -telepítések és e létesítményüzemeltetések történetében. Novemberben a Palace Cinemas WestEnd mozijában helyeztük üzembe a harmadik magyarországi Digital Cinema vetítőberendezést, amely a düsseldorfi FTT GmbH közreműködésével 3D-s vetítésekre is alkalmas. Szinte valamennyi általunk tervezett, telepített létesítményben a folyamatos üzemvitelt segítve végezzük a karbantartást és szükség szerint szervizeljük is az általunk – vagy mások által – telepített hagyományos és digitálismozi-technológia berendezéseit. Cinemax Kft. 1112 Budapest, Olvány utca 28. Telefon: 06-209-429-237, 06-309-543-241 Fax: 061-248-0386 email: cinemax@euroweb.hu · 13 ·

[close]

p. 14

Korda Stúdió stúdiótechnika A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december Pokolfajzatok lepték el Etyeket A 124 millió dollárból épülő Korda stúdió hat műteremmel (jelenleg ebből négy készült el) rendelkezik majd – amelyből a legnagyobb 5500 négyzetméteres lesz –, de itt kap helyet világ legnagyobb beltéri medencéjét magában foglaló műterem is. A Korda stúdió az idén nyitotta meg kapuit és rögtön egy Oscardíjra jelölt rendező, Guillermo Del Toro Hellboy 2 (Pokolfajzat 2) című, 72 millió dolláros költségvetésű produkciójával indított. Az első ütem határidő előtti átadásával június 8-án kigyúltak a fények, elcsattant az első csapó és beindult a kamera a Hellboy 2 első forgatási napján. Az utóbbi a legdrágább produkció, amelyet eddig Magyarországon forgattak. A film körülbelül 60 százalékát a Korda stúdióban vették fel, ahol a forgatással egyidejűleg folytak az építési munkálatok is. A mintegy 350 fős nemzetközi stáb – nagyszámú magyar stábtagokkal – a stúdió területén és a külső díszletekben hat hónapig forgatott Magyarországon. Guillermo Del Toro – aki harmadszor készít filmet Kelet-Európában – a magyarországi körülményekkel kifejezetten elégedett volt. Az építkezésen kívül idén novemberben sok minden történt a Korda stúdió háza táján: a stúdió és a Colorfront – Európa egyik legjobb hírű filmes utómunka-stúdiója – bejelentette együttműködését, melynek értelmében a Colorfront több utómunka-szolgáltatását ide telepíti, helyiségeket és irodákat nyit az etyeki stúdiókomplexumban, ezzel bővítve a stúdió szolgáltatási körét. Az etyeki Korda stúdiót és a budai Colorfront stúdiót közvetlen, szélessávú kapcsolattal kötik össze, így garantálva a nagy felbontású mozgóképek gyors és hatékony „közlekedését” a két produkciós bázis között, illetve a Korda-komplexum üvegszálas hálózatán belül. Az együttműködés eredményeként a Colorfront gyakorlatilag ide helyezi egyedülálló digitális utómunka-szolgáltatásait. A nemzetközi filmszakma számára ismerősen csenghet Charlie Arneson neve, aki tanácsadóként csatlakozik a komplexum professzionális szakembergárdájához. Arnesonnak kulcsszerepe volt James Cameron szuperprodukciójának, a Titanicnak az elkészítésében. A többségében vízi jelenetekben bővelkedő produkciók kiszolgálására szakosodott mexikói Fox Baja Studios vezetése mellett tíz éven át fejlesztette a vízben való, valamint a víz alatti forgatási technikákat. A világ egyik első számú szakembere segíti tehát a Korda stúdió szakmai munkáját, és az ő közreműködésével épülhetett meg a világ legnagyobb víz alatti felvételekre alkalmas fedett medencéje, az úgynevezett Superstage, amely a tervek szerint már jövőre „munkába áll” Etyeken. A Korda egyik versenytársa a budapesti Stern Filmstúdió, amely két – 2240, illetve 1500 négyzetméteres – műteremmel rendelkezik, és Adrej Koncsalovszkij 60-80 millió dollár közöttire becsült költségvetésű angol–amerikai–magyar koprodukciójának, Csajkovszkij Diótörő című balettjének biztosított forgatási helyszínt. Budapesten található továbbá a korábban állami tulajdonban lévő Mafilm stúdió, amelyben szintén két – 1000, illetve 800 négyzetméteres – műterem található. Versenytársak · 14 ·

[close]

p. 15

Interjú A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. december stúdiótechnika Reflektorfényben a világítástechnika A világítás az operatőr szakma legfontosabb része – állítja Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, aki 1992-ben ebből a megfontolásból alapította meg Budapesten Romwalter Richie világosítóval a ma már nemzetközi hírű Sparks Kft.-t. – Honnan jött az ötlet, hogy stúdiótechnikai céget alapítson Budapesten? – Amikor 1992-ben a Sztálin című filmet forgattuk az HBO-nak, alig találtunk olyan világítástechnikát Magyarországon, amellyel normálisan lehetett dolgozni. Végül mégis kiváló munkát végeztünk, ami annak volt köszönhető, hogy Richie és stábja, a világosítók nagyon jók voltak. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem lehet itt, Magyarországon jó világítástechnikai eszközöket kapni? Azt válaszolta, hogy mert senki sem akart pénzt fektetni bele. Én belefektettem a saját pénzemet, amit akkor azzal a filmmel kerestem. Kis tőkével vágtunk bele, amiből lámpákat vettünk, majd kikölcsönöztük őket, és ebből a pénzből újabb lámpákat vettünk. Lényegében azért vágtam bele, hogy valahol besegítsek a magyarországi filmgyártásnak. Elindítottunk egy vállalatot, ami azóta rengeteget fejlődött. Ma már nagyon sokan jönnek hozzánk, hiszen egyre többen akarnak Magyarországon forgatni – vagy azért, mert itt találnak jó helyszínt vagy mert olcsóbbak vagyunk, mint mások. Szeretnek minket, mert olyan vállalatot létesítettünk, amely becsületesen próbál ügyfeleivel bánni, nem akar megvágni senkit, a jövőt szem előtt tartva mindig úgy szolgálja ki a stábokat, hogy visszajöjjenek. Ez a titka annak, hogy ilyen sikeresek vagyunk. – Miért fontos színvonalas világítástechnikát hozni Magyarországra? – A világítás az operatőr szakma legfontosabb része, amit mindig hangsúlyozok, amikor például a budapesti főiskola mesterkurzusán tanítok. Nem azt mondom, hogy a színek meg a beállítás nem fontosak, de ezekben a kérdésekben a rendezőnek gyakran konkrét elképzelése van, a világítás viszont mindig az operatőr felségterülete, a természetes fénytől a bonyolult lámpasorokig. Sajnos ezen a téren a magyar operatőröknek gyakran meg van kötve a kezük, mégpedig pénzügyi okokból. A tengerentúlon ez úgy működik, hogy egy nagy rakás lámpát kibérelünk, és lehet, hogy a felét fel sem használjuk, míg nálunk előre le kell írni, hogy hányra lesz szükség, és sokszor a szükségesnél kevesebb lámpával kell megoldanunk egy jelenetet. Interjú Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel ■■ fotó: pelsőczy csaba – Hogyan látja az operatőr szakma mai helyzetét? – Nem élek Magyarországon, bár természetesen vannak barátaim, akikkel sokszor találkozom, de az egész világon igaz, hogy sokkal több az operatőr, mint a munka. Persze a jobbak könnyebben munkához jutnak, de még nekik sem jut elég. Ugyanakkor az is igaz, hogy az iskolákból mostanában kikerülő operatőrök sajnos mintha kevesebbet tudnának, mint néhány éve. A világítást is kevésbé ismerik, de az oktatás is olyan, hogy nem gyakorolhatják eleget. Persze sokan nem a filmgyártásba, hanem a televízióba készülnek, de ha az ember megnézi a legújabb amerikai tv-filmeket és -sorozatokat, azok is nagyon jól vannak fényképezve, és törődnek a világítással. – Mi a véleménye a magyarországi filmgyártás lehetőségeiről? – Szerintem nagyon szépen fejlődik, és nemcsak a mi vállalatunk, rajtunk kívül van még négy-öt másik cég is Budapesten. Ráadásul felépült Etyeken az új stúdió, ami nagyon szép lett, és az utómunkálatok területén is élenjárók va- gyunk. Nagy szó, hogy Magyarország ilyen sok szempontból az élvonalba tartozik – például ahhoz képest, hogy milyen kicsi az ország, két kiváló fotólaboratórium is van nálunk. Nagyon jó helyen vagyunk, közel Nyugat-Európához, aki filmet akar forgatni, bátran jöhet hozzánk, és nemcsak azért, mert most már kiváló felszerelés áll rendelkezésre, hanem a stábok miatt is. Richie világosítóival például öröm együtt dolgozni. Ha tovább tudnak menni ezen az úton, és még több szakembert tudnak kiképezni az egyre több itt forgatott filmhez, akkor nagy jövője van a magyarországi filmgyártásnak. 1142 Budapest, Szőnyi út 30-34. Telefon: +36-1-422-07-87 Fax: +36-1-422-07-88 Honlapunk: www.sparks.hu · 15 ·

[close]

Comments

no comments yet