Zajvédelem

 

Embed or link this publication

Description

Zajvédelem

Popular Pages


p. 1

Zajvédelem a napi gazdaság melléklete · 2007. szeptember Felfutóban a zaj- és rezgésvédelmi piac Egyre több az érintett A zaj hatása a gazdasági életre Térképen a valóság m é r é s – v é d e l e m – i n n o v á c i ó

[close]

p. 2

za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember VÁLASSZA A FELMERÜLT IGÉNYRE A MEGFELELŐ ZAJÁRNYÉKOLÓ ELEMET! Kínálatunkban mind a felületi megjelenés, mind az akusztikai követelményeknek való megfelelés szempontjából közúti és vasúti zajcsökkentésre minden felmerülő igény kielégítésére találhat megfelelő típust: Akusztikai jellemzők Vasúti zajvédelemre történő minősítés FABETON AKUSZTIK ZAJÁRNYÉKOLÓFAL-RENDSZER Fabeton Akusztik IV A2, B3 – Fabeton Akusztik V A3, B3 – Fabeton Akusztik VII A3, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103 szerint minősített Fabeton Akusztik VIII A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103 szerint minősített Fabeton Akusztik X (2 oldalról elnyelő) A4, B3/A3, B3 vagy A4, B3/A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103szerint minősített Fa Akusztik I Fa Akusztik II Fa Akusztik III Fa Akusztik IV (2 oldalról elnyelő) A4, B3/A3, B3 vagy A4, B3/A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103 szerint minősített FA AKUSZTIK ZAJÁRNYÉKOLÓFAL-RENDSZER A3, B3 – A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103szerint minősített A4, B3 vasúti zajvédelemre független laboratórium által a DS 8000103szerint minősített Típus A Fabeton Akusztik rendszer egy oldalról elnyelő zajárnyékoló elemeinek zajforrás felőli oldala (két oldalon elnyelő elemek esetén mindkét oldala) festéssel és mintázással változatossá tehető. A mintázás – típustól is függően – lehet kisbordás, nyomott mintás, mélybordás, „tojástartó” kialakítású. Az egy oldalon elnyelő elemek hátoldala standard kialakításban cementsimításos betonfelület. A hátoldal kívánt színre festett fabetonkéreggel opcióként rendelhető. A Fa Akusztik rendszer zajárnyékoló elemei – típustól függően – mindkét oldalon rendelhetők fafonatos, vagy egyik oldalon léces, másik oldalon fafonatos kialakításban. gyártó: forgalmazó: 4181 Nádudvar, Bem József út 3. Telefon: 54/527-023 Fax: 54/482-014 E-mail: fabeton@fabeton.hu Web: www.fabeton.hu ·2· 1581 Budapest, Pf. 96. Telefon (06-1) 252-1577 Fax: (06-1) 252-3577 E-mail: trinvest@transinvest.hu www.transinvest.hu

[close]

p. 3

Bevezető A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem „A csend hangjai...” Tisztelt Olvasó! kolatára. Ez a karton – mint e kiadvány készítése során megtudtam – hőszigetelésre tökéletesen alkalmas, azonban merevsége miatt inkább felerősíti az átszűrődő hangokat, semmint csillapítaná. Saját példámból arra a következtetésre jutottam, hogy még a kivitelezők – tisztelet a kivételnek – sem mindig ismerik a különféle akusztikai problémák kiszűrésére legmegfelelőbb megoldást. Mindennapjaink velejárói a környezeti zaj és rezgés különféle megnyilvánulási formái, az építkezések, a forgalmas közutak, autópályák, repülőterek működéséből adódó negatív hatások, de ne feledkezzünk meg a munkahelyi zaj problematikájáról H A csend nyugodt életünk alapja, ám – különösen a nagyvárosokban élő emberek számára – nem könnyű megteremteni a feltételeit. Ennek illusztrálására hadd osszam meg önökkel a következő történetet. sem. A rosszul hangszigetelt irodaépület vagy az ipari üzemekben a zajvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása csökkenti munkánk hatékonyságát, arról nem is nem beszélve, hogy a folyamatos zavaró hangok egészségünket is károsan befolyásolják. A Napi Gazdaság legújabb melléklete a téma aktuális problémáit, a zaj és rezgés elleni védekezés lehetőségeit, szabályozását, újdonságait igyekszik körbejárni neves szakemberek segítségével, amelyet ezúton ajánlok szíves figyelmükbe. Üdvözlettel, Csendes Károly lapkereskedelmi igazgató osszas keresgélés után családommal sikerült találnunk egy olyan lakóhelyet, ahol viszonylag kellemes életteret találtunk ahhoz, hogy kizárjuk a „világ zaját”. A lakásunkat ettől függetlenül egy „ügyes szakember” tanácsára igyekeztünk hangszigeteléssel is ellátni, hiszen a szomszédaink nem élnek hangtalan életet. Így akartuk megkímélni magunkat attól, hogy bármilyen közünk is legyen az életükhöz. Bele is vágtunk az olcsónak éppen nem mondható beruházásba, azonban a kivitelezéshez felkért mesterember hétköznapi szóhasználattal csak „nikecellként” emlegetett kartont illesztett a belső válaszfal va- Megjelenik a mellékleteként • A céges írásokat a cégek szponzorálják • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Produkciós munkák: Fáma Kft., Prime rate Kft., www.primerate.hu • Felelős kiadó: a kiadó ügyvezető igazgatója • Szerkesztő: Rozgonyi György • Olvasószerkesztő: Cs. Bánhalmi Andrea • Tipográfiai terv: Kecskés Zsolt • Tördelőszerkesztő: Lovas Bence • Képszerkesztő: Túrós-Bense Levente • Nyomás: PERA-UNIÓ, Kvassay László felelős vezető • A lap bármely részének másolásával és terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. • Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. ·3·

[close]

p. 4

Bme akusztika za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember Életünk kísérője a zaj és rezgés Az élet mozgás, változás, fejlődés. Mindehhez fizikailag szorosan hozzátartozik az idő és az egyensúlyi állapot körüli kitérő mozgás (rezgés). A különben füllel is hallható, kis amplitúdójú rezgések tartományába számos olyan rezgésforrás (hangszalag, hangszertest, közlekedési eszközök, gépek, épületek stb.) tartozik, amelyek napi életünk, gazdasági tevékenységünk fontos és nélkülözhetetlen eszközei. Sőt, mi több: fejlődésünk mozgatórugói. több hónappal korábban jelzi, hogy például majd a Tahiti kikötőjében augusztus 30-ára tervezett kikötésnél melyik gép, melyik és milyen típusú csapágyának pótlásáról kell gondoskodni. Az alkatrész időben és a legolcsóbb szállítási módon eljut a kikötőbe, majd a hajó tartalékainak feltöltése alatt lehetőség van a gép teljes felújítására (állapotfüggő megelőző karbantartás). Hosszú utat kellett az emberi fejlődésnek, a technológiai és alapkutatásoknak megtenni ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló fejlettséggel, könnyedséggel, hatékonysággal uraljuk világunkat! Hazánkban 1936 óta szervezett műszaki tevékenység keretében folyik a zaj- és rezgésvédelem. Ugyanez az USA-ban 1934-ben vette kezdetét. Miközben egyre jelentősebb eredmények születnek a gépek, közlekedési eszközök, a szabadidő és katonai felhasználások zajcsökkentésében, a globális méretekben jelentősen növekvő felhasználás mértéke a rezgő források által kibocsátott zaj szintjét szinte megállíthatatlanul növeli. Egyre hatékonyabb és nemzetközi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a közeli és távolabbi jövőben az egészségünket alattomosan veszélyeztető zaj ellen még hatékonyabban és szervezettebben tudjunk fellépni. A Nemzetközi Zajelleni Mérnöki Szervezetnek (International Institute of Noise Control Engineering) – amelynek hazánk megalakulása, 1972 óta tagja – jelenleg 106 résztvevője van. A legutóbbi, augusztusi kongresszusán Isztambulban a rezgés és zajszennyezés globális megjelenésének megfékezése volt a téma. Ez a célkitűzés igen fontos, mert egy évtizeddel ezelőtt a szakemberek elsősorban helyi problémának tekintették a zaj- és rezgésszennyezést. Ez a szemlélet csak a probléma oldaláról volt igaz, de megoldására az önkormányzatok rendelkezésére álló helyi erőforrások messze nem voltak elegendők. A rendszeres védekezéshez – a történelmi példákra is visszatekintve – valóban globális erőfeszítésekre van szükség. Ilyen nemzetközileg kiemelkedő munkásságot fejtett ki Békésy György, aki a mai méréstechnika egyik úttörőjeként a múlt század 20-as éveiben kezdeményezte a távközlési vonalak vizsgálatát impulzusos gerjesztéssel. A magyar rádiózás fejlesztése érdekében stúdiót alakított ki és zenei szakértő bevonásával meghallgatással vizsgálta a rádió 6-os stúdiójában az akusztikai módosítások eredményezte hang minőségét. A telefonkommunikáció fejlesztésének célkitűzésével a budapesti Postakísérleti Állomáson a fül mechanizmusának felfedezésre megkezdett vizsgálatait az ötvenes évektől az Egyesült Államokban folytatta. Életműve új szemléletet adott a hallószerv biofizikájáról, működéséről, lehetséges védelméről. Új kísérleti technikája az orvosi és kommunikációs kutatásokhoz jelentős eredményekkel járult hozzá. Korszerű – elvi felépítésében ma is használható – audiométert (hallásvizsgáló készülék) fejlesztett ki, lehetővé téve a tömeges és a zajártalom kimutatására alkalmas automatikus hallásvizsgálatokat. A hazai akusztikai kutatások ma is Békésy munkásságára, hagyományaira, szakmai emlékeire és nemzetközi elismerésének kapcsolati tőkéjére támaszkodnak. Dr. Illényi András MTA AKB elnök A rezgésforrásokból valamilyen közeg (levegő, Békésy György folyadék, szilárd test) segítségével kibocsátott, és továbbított energia a környezetében lévő objektumokat kényszerrezgésként gerjeszti. Hatására megjelennek az adott testre, közegre jellemző gerjesztett energiaállapotok és egyes kiemelkedő rezonanciás állapotok. Ezek a rezgésfolyamat vagy a füllel is észlelhető hangok felerősítésével, kiemelésével sokszor nem kívánt, esetleg maradandó hatásokat idéznek elő. Máskor a rezgésállapot előidézése kapcsolatba kerülhet gazdasági, kulturális, emocionális igényeink kielégítésével, és sok munkával keressük például a különleges hangszerek újratermelésének lehetőségeit, módjait. A rezgő felületek is kommunikálnak. Gépeink, közlekedési eszközeink felületi rezgései fontos információs források a gépállapot, a megmunkálási minőség és a gépkarbantartás szakértői számára. Technológiai folyamatokban az erre épülő ún. gépdiagnosztika évtizedek óta nélkülözhetetlen elem. Egy korszerű hadihajón manapság több ezer rezgésmonitor jeleit folyamatosan a helyszínen elemzik, és a műszaki felügyeletet végző prevenciós szoftver az útiterv ismeretében már ·4·

[close]

p. 5

BME Híradástechnikai Tanszék A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem Zaj és rezgés – van megoldás?! A mindennapi műszaki gyakorlatban számos olyan feladat adódik, amikor a zavaró zaj forrása pontosan ismert, és a megoldásra ma már bevált módszerek, anyagok és szerkezetek egész sora áll rendelkezésre. Mégis gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor hiányzik a megfelelő hangszigetelés a lakópark lakásai között, nem épül meg a betervezett zajárnyékoló fal az új út mellett, vagy a zajos gépsor beszerzésekor nem rendelik meg a hozzá tervezett zajvédő tokozást. A magyar környezetvédelmi, építési és munkaügyi előírások rendszere nemzetközi színvonalú, ezért a helyzetnek javulnia kell(ene), ha kellő eréllyel érvényt lehet(ne) szerezni az előírásoknak. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy minden érdekelt kellő ismeretekkel rendelkezzen. A beruházóknak és az önkormányzati tisztségviselőknek fel kell mérniük a tervezett beruházások következményeit és meg kell követelniük az előírások maradéktalan betartását, a zajos létesítmények tervezőinek pedig ismerniük kell a forrás jellemzőit és a zajcsökkentés lehetséges módjait. Ebben a folyamatban nagy szükség van tapasztalt szakértőkre, de ugyanolyan fontos, hogy az önkormányzati tisztségviselők és a munkában részt vevő mérnökök legalább a zaj- és rezgésvédelmi alapfogalmakkal tisztában legyenek és szükség esetén igénybe vegyék szakértő segítségét. A gazdaság fejlődése, például a jövőben várható infrastrukturális fejlesztések olyan problémákat is felvetnek, amelyek megoldásához a mindennapi mérnöki rutin már nem elegendő. Az új utak, a 4-es metró és a megnövelt sebességű vasútvonalak a zaj és a rezgés növekedésével járhatnak, ezért megvalósításuk gyakran komoly ellenállásba ütközik – miközben persze mindenki jobb közlekedést szeretne. Tudomásul kell azonban venni, hogy sikeres fejlesztéseket csak a beruházók, építtetők igényeinek, valamint az érintett lakosság és civil szervezetei érdekeinek egyeztetésével, előrelátó és gondos tervezéssel lehet megvalósítani. A Lágymányosi hídon áthaladó 1-es villamos rezgésének és zajának szimulációja (tanulmány) Az összetett zajvédelmi feladatok megoldásánál a következő alapkérdések merülhetnek fel: mi a zajok keletkezésének oka, mi jellemzi a zajok és rezgések keletkezését és terjedését és nem utolsósorban: hogyan lehet/ kell beavatkozni a zajcsökkentés érdekében. A BME Híradástechnikai Tanszék Akusztikai Laboratóriumában több olyan kutatást végeztünk az elmúlt években, amelyek eredményeit jól tudtuk hasznosítani számos összetett feladatnál. Ha például egy nagyobb ipari üzem közelében a zajszint nagyobb a megengedettnél, az egy-két ponton végzett zajmérés biztosan nem elegendő a zajcsökkentéshez. Részletes méréssorozattal és speciális szoftvereket igénylő számításokkal lehet eldönteni, hol vannak a mértékadó források, amelynek javítása nélkül az eredő zaj nem csökkenthető. Olyan mérő és elemző módszereket dolgoztunk ki, melyekkel sikerült feltárnunk két fűtőmű és több nagyüzem domináns zajforrásait és így megalapoznunk a sikeres zajcsökkentést. Ahogy csökken a városokban a könnyen beépíthető terület nagysága, egyre több problémát okoznak a vasúti pályáktól származó és a környező épületekben megjelenő rezgések. Ha meglévő vasutak közelébe lakóházat vagy irodaházat építenek, előre meg kell határozni a várható rezgéseket és össze kell vetni a határértékekkel és/ vagy a beruházó igényeivel. Túllépés esetén az épületben megfelelő rezgésszigetelést kell alkalmazni. Ha ez nem történik meg, végeláthatatlan vita és pereskedés kezdődhet, a lakás el-, az irodaház kiadhatatlan lesz. Jó példa viszont az előrelátó tervezésre a Művészetek Palotája, ahol az üres telken végzett mérésekkel és számítógépes szimulációkkal sikerült meggyőzni a beruházót: megfelelő rezgésszigetelés nélkül nem lehet biztosítani a szükséges csendet a hangversenyteremben és a színházban. Nem olcsó, de a teljes beruházási összeghez képest nem jelentős költségtöbblettel végül olyan rugóelemeket építettek az épületbe, amelyek a kedvezőtlen környezet ellenére maximálisan kielégítik az akusztikai igényeket. Ha a vasúti pályák a már meglévő épületekben okoznak zavaró zajokat és rezgéseket, vagy éppen a házak alatt készül új metróalagút, a pálya okozta rezgés csökkentését kell megoldani. A Budapest–Győr vasútvonal korszerűsítése kapcsán felmerült például a déli vasúti összekötő híd zajcsökkentésének szükségessége. Itt is méréseket és szimulációkat végeztünk, amelyekből kiderült: a megfelelő rezgésszigetelés mellett az elöregedett acél járólapokat is ki kell cserélni – az eredmény 5-8 decibeles zajcsökkentés volt. Hasonló módszerek alapján pedig most van folyamatban az 1-es villamos átvezetésének tervezése a Lágymányosi hídon. Jóval nehezebb kérdés a 4-es metró okozta rezgések problematikája, ahol ráadásul az új vonal átlagos mélysége kisebb lesz a 2-es és 3-as metróénál. Kutatásaink alapján több lépésből álló, integrált számítási módszert dolgoztunk ki a talajban terjedő rezgések és az általuk okozott épületzajok számítására, és számos mérést végeztünk a meglévő vonalakon. Munkánk eredményei alapján szigorú, de megalapozott rezgéskövetelményeket írtak elő a pályaépítésre vállalkozó cégek számára. Igaz-e a hát a címben kérdőjellel feltett állítás? Meggyőződésünk, hogy igen: a zaj és rezgés elfogadható szintre csökkenthető, ha a fejlesztések és beruházások során a kezdetektől szem előtt tartják a kérdést, tervezési alternatívákat állítanak fel, ezeket hozzáértő szakemberek megfelelő módszerekkel megvizsgálják, javaslatot tesznek a szükséges védelmi intézkedésekre, és azokat a beruházók, tervezők és kivitelezők meg is valósítják. Dr. Augusztinovicz Fülöp egyetemi docens, BME Híradástechnikai Tanszék, fulop@hit.bme.hu További információk: http://acoustics.hit.bme.hu ·5·

[close]

p. 6

KVVM za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember A környezeti zajvédelmi szabályozás hazai rendszere A Életünk során mindnyájunknak sok helyen sokféle zajhatást kell elszenvednünk. A munkavállalókat érő zaj mind mértékében, mind értékelésének módjában, mind pedig a védekezés lehetséges eszközeiben eltér a lakóhelyen, közterületen tapasztalható zajtól. A gyakran használt környezeti jelző a munkahelyen kívül tapasztalható jelenségek megjelölésére szolgál. lehet jármű, háztartási gép, építőipari berendezés, kerti kisgép – fel kell tüntetnie az általa garantált zajszintet. A mindennapi használatra szánt árucikkek (háztartási gépek, kerti kisgépek) esetén az előbbi szabály fő célja a vásárlók tájékoztatása, a környezettudatos fogyasztói szokások feltételeinek megteremtése. Ugyanez a gyártó oldaláról a zajkibocsátás mértékének csökkentésére való ösztönzést jelenti. Az EU irányelvei a termékek egy részére (járművekre, építőipari gépekre, kerti kisgépekre) a zajszint-feltüntetési kötelezettség mellett a piacra bocsátás feltételeként az unió egészére egységes zajkibocsátási határértékeket állapítanak meg. Az ilyen jellegű szabályozás célja a kereskedelmi akadályok tagállamok közti lebontása, ezért az irányleveket átültető nemzeti jogszabályokban az EUkövetelményektől nem lehet eltérni, a közösségi előírásoknak megfelelő berendezések piacra bocsátása nem akadályozható meg. pelsőczy csaba környezeti zaj csökkentésére két lehetséges eszköz kínálkozik: be lehet avatkozni a zaj forrásánál és a zaj terjedésének útvonalán. A forrásnál történő beavatkozásnál a zajos berendezések műszaki jellemzőinek megváltoztatásával érhető el zajcsökkentés. Könnyen belátható azonban, hogy a technikai korlátok miatt a műszaki paraméterek csak bizonyos mértékig javíthatók. A termékekre vonatkozó szabályozás ön- a hatósági munka kereteit. A rendelet alapszabálya, hogy a termelő- és szolgáltató létesítmények engedélyeztetése során be kell mutatni, hogy azok milyen zajforrásokkal rendelkeznek, milyen mértékű zajhatást okoznak a környezetükben lévő védendő objektumoknál és meddig terjed a hatásterületük. A környezetvédelmi hatóság megvizsgálja, hogy a teljes telephely, létesítmény okozta zaj mértéke milyen viszonyban áll a tevékenységre megállapítható zajkibocsátási határértékkel, és ennek eredményeként hozza meg döntését. A hatásterület bemutatásának elsősorban az ügyfelek megállapítása szempontjából van jelentősége. Fontos követelmény, hogy a tevékenység megkezdése előtt zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól. A későbbi ellenőrzések, illetve panaszbejelentések során a hatóság ugyanis azt vizsgálja, hogy a tényleges kibocsátás hogyan viszonyul a határérték határozatban szereplő értékéhez. Túllépés esetén szankcióként bírság, végső esetben a tevékenység korlátozása, tiltása jöhet számításba. A teljes tevékenységre vonatkozó szabályok Gyakori tévhit, hogy az EU-ba való belépésünkkel kizárólag olyan jogszabályoknak van létjogosultságuk, amelyek valamilyen közösségi joganyag átvételét szolgálják. Valamennyi tagállam továbbra is alkothat jogszabályokat saját belső kezdeményezésre, a feltétel csupán annyi, hogy az áruk szabad mozgása nem akadályozható. Több uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarországon ebbe a szabályozási körbe tartoznak azok a rendeletek, amelyek egész telephely vagy közlekedési létesítmény zajkibocsátását szabályozzák. Ezen a téren kulcsfontosságú a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet és az ehhez kapcsolódó határértékekre, valamint a zaj- és rezgésbírságra vonatkozó szabályozás. A rendeletcsomag várhatóan 2008. január 1-jétől teljes mértében megújul, jelenleg azonban még ez határozza meg Mire valók a zajtérképek? A nemrégiben Budapestre és a környezetében lévő 21 településre elkészült stratégiai zajtérképek elsősorban a közúti, a vasúti és a légi közlekedés zajhatásaink áttekintő bemutatására szolgálnak, emellett azonban tartalmazzák a jelentősebb telephelyek (egységes környezethasználatiengedély-köteles o­ kozta terhelési adatokat is. Az elkészítésük elsődleges célja az érintetett települések zajcsökkentési intézkedési tervének előkészítése. Míg az előző részekben ismertetett szabályozók a termelő számára állapítottak meg kötelezettségeket, addig a stratégiai zajtérképekre és intézkedési tervekre vonatkozó jogszabály az önkormányzatok feladatává teszi, hogy a településrendezési eszközök alkalmazásával vagy egyéb módon járuljanak hozzá a környezet minőségének javításához. Parászka Viola tanácsos Környezetvédelemi és Vízügyi Minisztérium Levegő, Zaj és Közlekedési Osztály magában nem oldja meg azt a problémát sem, amit több forrás egyidejű működése okoz. Az egyes berendezésekre vonatkozó szabályokon kívül szükség van olyan jellegű előírásokra is, amelyek a telephelyen végzett teljes tevékenység együttes zajhatását korlátozzák az érzékelő oldalán. Ezek a követelmények gyakorlatilag a berendezések elhelyezésének helyes megválasztásával, a berendezés leárnyékolásával, falak építésével, azaz a zaj terjedési útjának befolyásolásával teljesíthetők. Az egyes termékekre vonatkozó szabályok Valamennyi ilyen jellegű hazai szabályozó az EU egy-egy releváns irányelvének átvételével született. Közös vonásuk, hogy a gyártónak a termékén – ami ·6·

[close]

p. 7

Környezetvédelmi felügyelőség A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a lakosság szolgálatában A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) első fokú hatósági jogköröket lát el a környezetvédelem (ezen belül zaj- és rezgésvédelem), a természetvédelem és a vízügy szakterületein. Illetékességi területe Budapest, Nógrád megye, Pest megye (Cegléd–Nagykőrös környezetének kivételével), továbbá Heves megyéből Hatvan környéke. A környezeti zaj- és rezgésvédelem szakterületén az első fokú hatósági jogkör meg van osztva a felügyelőség és a települési (budapesti kerületi) önkormányzat jegyzője között (a többször módosított), 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 25. §-a és melléklete szerint. A felügyelőség legfontosabb hatósági feladata a zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényesítése. Ennek főbb területei: – környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokban a környezeti zaj- és rezgésvédelmi előírások érvényre juttatása; – építési engedélyezési eljárásokban a tervezett létesítmények zajvédelmi minősítése, a várható zajkibocsátás értékelése és a szükséges zajvédelmi intézkedések és építmények előírása; – a környezethasználattal járó tevékenységek, üzemek és telephelyek, valamint utak, vasutak és más közlekedési létesítmények zajvédelmi ellenőrzése; – a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos zajvédelmi vizsgálatok lefolytatása, az eljárás során szükséges intézkedések megtétele és a hatáskörileg illetékes közigazgatási szervek megkeresése; – a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek véleményezése és jóváhagyása; – a területfejlesztési és szabályozási tervek véleményezése. A felügyelőségnek a (szak)hatósági döntései meghozatalához megfelelő dokumentációval kell rendelkeznie, amelyben be kell mutatni, hogy az ügy tárgyát képező vizsgált terület, létesítmény, berendezés, tevékenység – egyrészt zajforrásként milyen zajt okoz a környezetében, – másrészt zajtól védendő területként, létesítményként milyen zaj terheli környezetétől és saját magától. Mindkét esetre be kell mutatni a meglévő és/vagy várható zajkibocsátás, zajterhelés számszerű értékeit, a konkrét esetre vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi követelményeket, határértékeket, továbbá azt, hogy ezek milyen feltételekkel teljesíthetők. A beadandó dokumentáció tartalmi és formai követelményeire vonatkozóan jogszabályok és szabványok részletes előírásokat tartalmaznak. A dokumentáció zajvédelmi munkarészeit az e területen jogosultsággal rendelkező szakértővel célszerű elkészíttetni. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) 1072 Budapest, VII. Nagydiófa utca 10–12. Telefon: 478-4400, Fax: 478-4520, E-mail: kozepdunavolgyi@zoldhatosag.hu Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu ·7· Szakértőink telefonos megkeresés esetén zaj- és rezgésvédelmi kérdésekben szóbeli tájékoztatást adnak (478-4400/zajcsoport).

[close]

p. 8

Assista Kft. za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember Az Assista Kft. repülőtéri zajmonitorrendszere A modern ember életritmusának felgyorsulásával a távolságok gyorsabb leküzdésének igénye is felerősödött. A repülőterek megnövekedett forgalma okozta zajterhelés az egykor a lakóterületektől távol létesített, de ma már beépített települések lakosságát zavarja, ezért a repülőterek – törvényi kötelezettségüknek eleget téve – zajmonitorrendszert létesítenek. Az elmúlt években Európa lakossága egyre gyorsabban és kényelmesebben akarja a távolabbi úti célokat elérni, ami magával hozta a kisebb méretű sport- és katonai repülőterek fejlesztésének igényét, többek között Magyarországon is. Hazánkban már több megfelelő kiépítettségű repülőtér üzemel. Egyes multinacionális cégek kifejezetten igénylik, hogy a telephely közelében kisebb gépek fogadására alkalmas repülőtér legyen, amivel a cég alkalmazottai vagy akár a berendezések, alkatrészek gyorsan szállíthatók. Egy adott környék idegenforgalmát szintén növelheti a repülőtér-fejlesztés, hiszen egyrészt a helybeliek is könnyebben utazhatnak nyaralni, másrészt a külföldi látogatók is kényelmesebben és gyorsabban érkeznek hazánkba. Mindezek azonban a repülőterek környezetében élők számára sokszor kellemetlenséggel járnak. Az utóbbi években a repülőterek vonzáskörzetében élők részéről a zajterhelés miatt érkezett a legtöbb panasz, a repülés felelős irányítói pedig érthető módon igyekeznek a kellemetlenségeket csökkenteni. Ennek első lépése a repülőterek tényleges zajterhelésének meghatározása, a zaj monitorozása (folyamatos megfigyelése). A zajmonitorrendszer folyamatosan méri az állomásnál keletkező zajterhelést és gyűjti az adatokat, amelyek – egyebek mellett – GSM-kapcsolaton keresztül is lekérdezhetők. Az adatokat egy tetszőleges helyszínen elhelyezett központi számítógépen dolgozzák fel, amely a begyűjtött zajszintadatokat a repülési napló adataival összevetve azonosítja és rendszerezi a repülési zajeseményeket. Az Assista Kft. által kínált zajmonitorrendszerbe tetszőleges számú monitor állomás telepíthető. Az állomások száma a repülőtér kiterjedésétől és a védendő területek fekvésétől függ, az állomás pedig lehet fix telepítésű vagy mobil egység. A mobil egység előnye, hogy akár a panaszos félnél is felállítható időszakosan, így pontos adatokat kaphatunk a zajterhelés tényleges mértékéről. Az elmúlt években Magyarország két jelentős idegenforgalmi látványosságokkal rendelkező városa fejlesztette a területén lévő repülőteret: Debrecenben már évek óta használják a régi orosz katonai repülőteret, és 2003-ban elkészült a zajmonitorrendszer. Az Assista Kft. által telepített rendszerbe három monitor állomás tartozik, kettő fix és egy mobil, az adatok begyűjtése és feldolgozása a repülőtéren történik. 2007-ben Pécs városa is az Assista Kft.-vel készíttette el a repülőtér zajmonitorrendszerét, amely ugyancsak két fix és egy mobil állomásból áll, a kiértékelés itt is a repülőtér hatáskörében maradt. Az itt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bár mindkét fix monitor közvetlenül lakott helyen van (Pogányban és Pécs déli részén), a repülőtéri zaj nem növeli érzékelhetően a lakóterületek meglévő zajterhelését. A repülőgépek zajterhelése a monitor pontokban csak rövid idejű, egy-két perces zajszintemelkedést okoz, ami 2-5 dB-nek felel meg. Ez a nyolc órára vonatkoztatott zajterhelési mutatókban nem jelent változást. A pogányi lakosság mégis tiltakozik, mivel a repülőgépek zajára a mélyhangok (tonális jelleg) jellemzők, és a repülőgép elhaladásakor kellemetlen érzést kelthetnek. Az említett mélyhangok a jelenlegi szabályozás szerinti A-frekvenciaszűrővel az eredő zajterhelés meghatározásban kisebb súllyal szerepelnek. Azonban meg kell jegyezni, hogy az emberek zajérzékenysége nagyon eltérő. A zajmonitorrendszerek telepítése az első lépés a repülési zaj megfigyelésére, amellyel a repülőterek kiszűrhetik például a nem megfelelően karbantartott gépeket. Másrészt önmagukban, megfelelő szabályozás hiányában a kellemetlenséget a lakosság körében nem szüntetik meg. Az Assista Kft. az elmúlt hat évben a magyarországi zaj- és rezgésmérők piacának aktív szereplőjévé vált és több világszínvonalú gyártó termékeinek forgalmazója. LARSON DAVIS: zajmérők, analizátorok, mikrofonok LMS: többcsatornás akusztikai és rezgéstechnikai analizátorok POLYTEC: lézeres rezgésmérők RION: zajmérők, rezgésanalizátorok SINUS: többcsatornás zaj- és rezgésanalizátorok WÖLFEL: IMMI zaj- és légszennyezettségterhelésprognózis készítő program ·8· Assista Kft. 1116 Budapest, Solt u. 15. Telefon: +36-30-957-0415 Fax: +36-1-208-4572 E-mail: panto@assistakft.axelero.net

[close]

p. 9

Enviroplus Kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem „Láthatóvá” teszik a zajt ár a nagyvárosok zajterheltsége egyre aggasztóbb méreteket ölt, a zaj elleni küzdelem mind ez ideig nem hozta meg a kívánt eredményeket. Ezt ismerte fel az Európai Unió is 2002-ben, amikor – szakítva a korábbi gyakorlattal – közösségi szintre emelte a környezeti zaj elleni védelmet. A folyamat első hazai szakasza 2007 júniusában zárult le azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Budapestre és vonzáskörzetére vonatkozó, az európai irányelv szerint elkészített stratégiai zajtérképet. Az Enviroplus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft. (Enviroplus) szakmai vezetésével elkészített stratégiai zajtérkép lehetővé teszi, hogy Budapest zajterhelését bárki megtekinthesse. Ehhez nem kell mást tenni, mint beírni a böngészősorba a következő honlapcímet: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html. A térkép mindenki számára elérhetően bemutatja a jelentősebb források okozta zajterhelést és a lakossági érintettséget. Az ingatlanpiaci szereplők hamar felismerték a zajtérkép hasznát, és közülük sokan egy adott ingatlan ajánlásához vagy beárazáshoz már most felhasználják az eredményeit. 2008 júliusáig e zajtérkép alapján a fővárosnak el kell készítenie az intézkedési tervet is. Az Enviroplus komoly tapasztalatokat szerzett a zajtérképezés hazánkban még újszerű technikájában. A nemzetközi gyakorlat szerint a zajtérkép a különböző tervezési folyamatokban igen hasznos, sőt nélkülözhetetlen segédeszköz a tervezők, döntéshozók számára annak érdekében, hogy a tervezett beavatkozások, létesítések a környezeti zaj szempontjából is optimálisak legyenek. Ez nemcsak szigorúan vett környezetvédelmi, hanem gazdaságossági szempont is, hiszen már a tervezési fázisban megvalósítható a szükséges zajcsökkentés. A későbbi beavatkozások az eredeti költségek többszörösére rúgnak, már ha egyáltalán műszakilag kivitelezhetők. B – rövid idő alatt nagyszámú vizsgálati pontban megbízható eredmény – a vizsgálati pontok, térképi síkok tetszőleges magasságokban és irányokban kijelölhetők – a zajterhelés könnyen értelmezhető, értékelhető a színes ábrán – megteremti a környezet zajhelyzetének „láthatóságát” – adatot szolgáltat a lakossági érintettségre vonatkozóan – modellezhető a tervezett beavatkozás utáni állapot – a régi/új állapotok különbsége változástérképen értékelhető – jól alkalmazható hatósági eljárások, hatásvizsgálatok esetében is Az Enviroplus által is alkalmazott új generációs zajtérképezés előnyei: vonatkozó helyzetét mutatták. Az Enviroplus által is használt új eljárással a korábbinál nagyságrendekkel részletesebb, áttekinthetőbb zajterhelési kép állítható elő. A zajtérképkészítés lehetőségével tehát egy új eszköz kerül a tervezők/döntéshozók kezébe, amely segíti a fenntartható környezeti tervezést. Mi a zajtérkép és mi az újdonság benne? A zajtérkép tulajdonképpen „számított zajhelyzetet” jelenít meg. A környezet geometriai és egyéb jellemzői, valamint a zajforrás adatai alapján – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – egy speciális szoftver tetszőlegesen sűrű raszterhálózatra terhelési szinteket határoz meg. Ezek sokasága, sűrűsége jeleníti meg a terület zajtérképét. Korábban a zajterhelést csak hosszas és költséges méréssorozatokkal lehetett meghatározni, így meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre az adott környezet zajterheléséről. A mérések az adott helyszín adott időpontra További információ: Enviroplus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft. 1096 Budapest, Telepy u. 3. berndt@mgx.hu Telefon: 06-1-224-1417, 06-70-229-7059 ·9·

[close]

p. 10

KTI za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember A Közlekedéstudományi Intézet Kht. vezető szerepe a zajkezelési módszerek fejlesztésében és alkalmazásában Napjaink kiemelkedő környezetvédelmi problémája a lakosságot érő környezeti zajterhelés. A fő zajforrás a közlekedés, ezen belül a közúti forgalom zajhatása okozza a legnagyobb gondot. Budapest térségében azonban jelentős a légi forgalom miatt kialakuló zavaró zajhatás is. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Kht. a közlekedés okozta környezetterhelési problémák tudományos igényű elemzésével évtizedek óta jelentős eredményekkel járul hozzá a hazai környezetvédelem feladatainak megoldásához. A nagy múltú intézet felett a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A közlekedési zaj miatt kialakuló környezeti problémák kezelésének korszerű és igen hatékony segédeszköze a zajtérképezés. A mai technológiai színvonal biztosítja a zajtérképezés műszaki hátterét, azonban megfelelő felkészültségű szakemberek közreműködésére is szükség van. A KTI rendelkezik a szükséges háttérrel és az erőforrásokkal. Az intézet fontos referenciája a közelmúltban befejeződött, a zajtérképezés lehetőségeire építő ún. stratégiai zajtérképezés. Ennek első lépéseként az intézet elkészítette a 6 milliónál nagyobb jármű/év forgalmat lebonyolító közutakra és az 50 ezernél nagyobb művelet/év forgalmú repülőtérre vonatkozó stratégiai zajtérképeket. A referencia értékét jelentősen növeli, hogy ekkora méretű zajtérképezési feladat – teljesen hazai erőforrásokra alapozva, külföldi segítség nélkül – eddig csak a KTI-ben készült. A projekt végrehajtásába a GKM infrastruktúra fejlesztési programok főosztályától, elsősorban Szoboszlay Miklós vezető főtanácsos részéről jelentős segítséget kapott az intézet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pedig értékes iránymutatással segítette a munkáját. A feladat részét képező intézkedési tervek esetében ki kell emelni, hogy a magyar jogrendbe iktatott számítási eljárásokat vagy az intézet fejlesztette ki (közúti zaj számítása) vagy honosította (repülési zaj számítása), illetve korszerűsítette (vasúti zaj számítása). A közlekedéssel kapcsolatos környezeti zajvédelem területén kiemelt intézeti tevékenység az ún. stratégiai környezeti hatásvizsgálatok elkészítése. E hatásvizsgálat számos alapvető szempontját tekintve eltér a már hosszabb ideje alkalmazott projektorientált hatásvizsgálatoktól. Ez a különbség a hatások értékelésére alkalmazott indikátorokban mutatkozik meg. Az intézet a közlekedési környezetvédelem területén számos egyéb feladatot is ellát. Ezek közül itt csak a járműtípus-jóváhagyási tevékenységet emeljük ki, beleértve a járműzaj területét is. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő szakmai bizottságok munkájában az intézet évtizedek óta részt vesz, és típusvizsgáló állomásként kijelöléssel is rendelkezik. Minden érdeklődő megkeresést örömmel veszünk, akár konkrét szakértői tevékenységet igénylő feladatról van szó (környezeti zajterhelés felmérése, intézkedés kidolgozása a zajterhelés, illetve a hatásai mérséklésére), akár elméleti megfontolásokat is igénylő, összetett feladatokról (tanulmányok, koncepciók kidolgozása). Munkánkat fejlett műszerpark (Soundbook-Samurai kétcsatornás mérőrendszer, Larson-Davis 2900 kétcsatornás elemző, kéziműszerek stb.), továbbá zajtérképező és légszennyezettség-térképező szoftver segíti. Közlekedéstudományi Intézet Kht. (KTI) 1119 Budapest, Thán Károly u. 3–5. Levelezési cím: 1518 Budapest, Pf. 107. Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozat (dr. Kovács Miklós) Központi telefonszám: +36-1-371-5936 Központi fax szám: +36-1-205-5951 E-mail: kti@kti.hu Web: www.kti.hu · 10 ·

[close]

p. 11

Nádép-Fabeton Kft. A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem Zajárnyékoló falak A közúti és vasúti zajok csökkentése az emberi környezet védelmében A zajárnyékoló falak tervezésének első lépése az akusztikai terv, amelynek elkészítéséhez zajvédelmi szakértőt kell bevonni. A megvalósítani kívánt zajcsökkentés nagyságából kiindulva – a zajforrás és a védendő létesítmény geometriai elhelyezkedésének függvényében – az akusztikai terv tartalmazza a létesítendő zajárnyékoló fallal szembeni akusztikai követelményeket, a zajárnyékoló fal telepítési helyét, szükséges hosszát és magasságát. Hangsúlyozni kell, hogy a közúti és vasúti zajárnyékoló falakkal szembeni akusztikai követelmények (a zajforrás különbözősége miatt) eltérők. Vasúti zajárnyékolás A vasúti zajárnyékolásra (a zajforrás különbözősége miatt) nem a közútra vonatkozó akusztikai kategóriák jellemzők. Akusztikai követelményként és a vasúti zajárnyékolásra javasolható falak akusztikai minősítéseként a következő követelmények kielégítését kell előírni, illetve igazolni. Követelmények: A DS 8000103 sz. Deutsche Bundesbahn Richtlinien für bauliche Lärmschutzanlagen an Eisenbahnstrecken (RLE) című irányelve szerint a vasútvonalak menti zajárnyékoló falak akusztikai jellemzőinek a következő követelményeket kell kielégíteniük (e követelményeket támasztják a magyarországi vasúti zajárnyékoló falakkal szemben is): Hangelnyelési tényező frekvencia (Hz) 100 125 250 500 1000 2000 4000 hangelnyelési t. 0,2 0,3 0,5 0,8 0,9 0,9 0,8 Hanggátlás f (Hz) 100 125 250 500 1000 2000 4000 hanggátlás R (dB) 10 12 18 24 30 35 35 Ezt az akusztikai követelményeknek való megfelelőséget akkreditált laboratóriumnak kell igazolnia. Közúti zajárnyékolás Az ÚT 2-1.303:2006 sz., a közúti zajárnyékoló falak létesítésére és fenntartására vonatkozó útügyi műszaki előírás meghatározása szerint zajárnyékoló fal építése akkor javasolt, ha az árnyékolással megvalósítani kívánt zajcsökkentés az imissziós (zajterheléstől védendő) ponton 3 és 15 dB között van. A jelenleg érvényes szabvány szerint az akusztikai követelményeket az MSZ-EN 1793-1:2000 (minősítő hangelnyelés), illetve az MSZ-EN 17932:2000 (minősítő léghanggátlás) szabványok szerinti osztályok feltüntetésével adják meg: Hangelnyelés Léghanggátlás Osztály DLa (dB) Osztály DLR (dB) A0 nem vizsgált B0 nem vizsgált A1 <4 B1 <15 A2 4–7 B2 15–24 A3 8–11 B3 >24 A4 >11 A korábbi szabvány visszaverő, részlegesen elnyelő és teljesen elnyelő akusztikai minősítéseket használt (korábban teljesen elnyelőnek minősültek a jelen szabvány szerint A3/B3 és A4/B3 osztályba sorolt falak). Mindkét zajárnyékolásra vonatkozóan: a Magyarországon forgalomba hozható zajárnyékoló falaknak Építőipari Műszaki Engedéllyel kell rendelkezniük. Ennek része, illetve melléklete az akusztikai minősítő szakvélemény, amely tartalmazza az engedélyezett falra vonatkozó osztály, illetve – a vasúti zajárnyékolásra is minősített falak esetén – a vasúti zajra való megfelelőség-vizsgálatát. Két oldalról elnyelő zajárnyékoló elemeket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egy oldalról elnyelő elemek ugyan a primer zajt csökkentik, de a zajárnyékoló fal és a védendő létesítmény között egy másik zajforrás is található: például egy vágány mellé telepített zajárnyékoló fal, vagy ha a fal és a védendő házak között még egy út is húzódik. Egy oldalról elnyelő fal alkalmazásával a zajterheléstől védendő házak helyzete – bár a vasúti zajtól mentesülnek, de – összességében a közút zajának házakra történő visszaverése miatt nem javul, sőt romlik. Minden ilyen helyzetben két oldalról elnyelő zajárnyékoló falat kell építeni. A zajárnyékoló falak megépítése után elvégzendő helyszíni akusztikai vizsgálatok: – beiktatásiveszteség-mérés (zajszintmérés a fal mindkét oldalán, a kivitelezés megfelelőségének igazolására), – imissziómérés (zajterhelésmérés a védendő létesítménynél a zajárnyékolófalépítés hatásosságának bizonyítására), ami a kivitelezésen túl a tervezés megfele· 11lőségét · is igazolja.

[close]

p. 12

Vibrocomp za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember · 12 ·

[close]

p. 13

Széchenyi István Egyetem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem A zajvédelem oktatása a Széchenyi István Egyetemen ■■ Dr. Koren Edit–Bedő Anett A Széchenyi István Egyetemen 1993-ban indult a környezetmérnök-képzés Bulla Miklós tanszékvezető egyetemi docens irányításával. A cél olyan szakemberek képzése, akik széles körű természettudományos alapképzettséggel rendelkeznek, ismerik a helyi, regionális, országos és globális környezeti problémákat és kezelésük módszereit, valamint a környezetkímélő műszaki eljárások és technológiák alkalmazását. Ennek érdekében a tantervet úgy állítottuk össze, hogy helyet kapjanak benne a környezetvédelmet érintő legfontosabb tantárgyak, így a zaj-, a rezgés- és sugárzásvédelem is. 2006-ban a bolognai folyamatot követve BSc-képzést indítottunk.Tisztában vagyunk azzal, hogy hét félév alatt nem képezhetünk zaj-, rezgés- és sugárzásvédelmi szakembereket, ezért arra szeretnénk a hallgatókat megtanítani, hogy a leendő munkahelyüken (önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, környezetgazdálkodási konzultáns cégek, környezetmérnöki szolgáltató irodák, vezető nagyvállalatok saját környezetvédelmi részlegei) a zajvédelmi problémákat és az ezekre adott jogi, műszaki megoldásokat megértsék és meghatározott eljárási rendben biztonsággal alkalmazzák. Egyetemünknek hagyományosan jó kapcsolata van az Audi Hungaria Motor Kft.-vel (sok végzett diákunk talált már ott munkát), támogatásukkal alakítottuk ki a zaj- és rezgésvédelmi laboratóriumunkat. Első lépcsőben két RION NL_-20 és NL21 integráló zajszintmérőt vásároltunk, a hozzá kapcsolódó kalibráló műszerrel, valamint oktatói használatra a Soundplan zajtérképező szoftvert. Az utóbbi években a zajterhelés egyre súlyosabban segítségével zajtérképeket készítenek. A szakdolgozati témaválasztásban is egyre népszerűbb a zajmérés és annak feldolgozása, valamint a zajtérképezés. érinti a lakosságot. Ezt felismerve az Európai Unió egyik irányelvében előírta, hogy a tagállamokban egységes mérési, megítélési módszerrel kell a zajterhelési értékeket megadni. Ennek megfelelően megszülettek a magyar jogszabályok is a zajtérképezések területeiről és határidejéről, valamint az intézkedésiterv-készítési módszerekről. A zajtérkép ugyanis a legszemléletesebb módja a zajterhelés bemutatásának egy adott területen. Győr város zajtérképét – Budapestét követve – 2012-ig el kell készíteni, így végzős diákjaink az ehhez kapcsolódó feladattal találkozni fognak, bárhol dolgozzanak is. Ezért hallgatóink gyakorlati oktatás keretében önállóan zajterhelést mérnek Győr utcáin, és az időközben beszerzett felhasználóbarát IMMI szoftver Az elmúlt években többen sikeresen védték meg a szakdolgozatukat a következő témákban: elkerülő utakkal elért zajterhelések változása, vasútállomás átépítésének zajvédelmi vonatkozásai, átviteli hálózati transzformátor-alállomás zajvizsgálata, gyártó üzem környezeti zajterhelésének vizsgálata, a győri Szent István út zajterhelésnek vizsgálata. Egykori diákunk a nemrég átadott Árkád üzletközponti csomópont zajterhelésével foglalkozott szakdolgozatában. Ebben a munkában figyeltünk fel arra, hogy a zajtérkép nemcsak az eredmények szemléletes bemutatására alkalmas, hanem az épületek zajterhelésének változását még a tervezés fázisában egy lakossági fórum keretében is meg lehet értetni a résztvevőkkel. Ez segíthet az adott területen épülő lakások értékének meghatározásában, a lehetséges lakossági reakciók felmérésében és a kedvezőbb tervezési változatok kialakításában. A két ábra bal oldalán szürkével jelölt lakóépületek zajterhelése a 2007-es, illetve a 2010ben megnövekedett forgalom becslése alapján leolvasható (részlet Mórocz Anett: A Győri Árkád csomópont közúti közlekedéséből származó zajterhelés vizsgálata című diplomamunkájából). Az elhelyezkedést, a munkába állást segíti, hogy a szakdolgozati feladatok zöme valódi térségi, vállalati problémák feldolgozására irányul, együttműködést kialakítva végzős hallgatóink és lehetséges későbbi munkahelyük között. · 13 ·

[close]

p. 14

Budapesti Erőmű Zrt. za jvédelem A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember Észrevétlen energiatermelés a budapestiek szomszédságában Sokaknak tájidegen egy erőmű látványa a városokban, holott ez tőlünk nyugatra sem ritka jelenség. Erre igen egyszerű a magyarázat, ugyanis a távhőszolgáltatást nagyobb távolságról már nem lehet hatékonyan és gazdaságosan ellátni. Ezért kell a távhőszolgáltató erőműveket a városokban üzemeltetni, csak az nem mindegy, hogy milyet és hogyan. ■■ Major Balázs, Budapesti Erőmű Zrt. Környezetvédelmi szempontból azonban nemcsak az új technológia bevezetésének köszönhetjük a javulást, hanem az azzal párhuzamosan végzett tevékenységeknek. Erőműveink légszennyezőanyag-kibocsátása jelentősen csökkent, annak köszönhetően, hogy kazánjainkban elsősorban földgázt tüzelünk el. A korábbi évtizedekben okozott talaj- és talajvízszen�nyezéseket megszüntettük a közel tíz évig tartó kármentesítési munkáink során. A jelentősebb fejlesztések után sikerült az üzemelés során keletkező hulladékok mennyiségét minimálisra csökkenteni. Mindezeken túl azonban a legnagyobb feladatot a berendezéseink zajkibocsátásának csökkentése jelentette és egyes telephelyeink esetében jelenti még ma is. A Kelenföldi Erőmű kivételével minden telephelyünk a lakosok közvetlen környezetében helyezkedik el, ami komoly kihívást jelent cégünknek a zajvédelem szempontjából, ezért a zajkibocsátást műszaki megoldásokkal és szervezési változtatásokkal próbáltuk csökkenteni. Arra törekedtünk, hogy a nagyobb zajkibocsátással rendelkező berendezéseinket (például szivattyúk, turbinák) épületen belül helyezzük el, sőt amennyiben szükséges, esetenként még külön zajfogó burkolattal is ellássuk őket. Utóbbira példa a kelenföldi erőműben lévő gőzturbina vagy a vízkivételi mű szivattyúi. A kazánok kéményeiben hangtompítókat helyeztünk el, és a biztonsági szelepeket is hangtompítóval láttuk el. Ahol az említett műszaki megoldások nem hozták meg az eredményt, közvetlenül az erőmű határába zajfogó falat létesítettünk – például a Kispesti Erőmű Nefelejcs utcai oldalán – annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsük a lakosokat érő zajterhelést. A munka- és technológiai szervezési megoldásokra a Révész Fűtőmű és a Kispesti Erőmű esetét említhetjük. Előbbinél arra törekedtünk, hogy az üzemeltetési időszak minél rövidebb legyen, ezért a fűtőmű hőkörzetének nyári melegvíz-ellátása az újpesti erőműből történik. Így a fűtőmű kizárólag a fűtési szezonban, azaz október közepétől április közepéig üzemel, amikor a lakások ablakai többnyire csukva vannak. A Kispesti Erőműben pedig a gázturbina indítása úgynevezett csúszóparaméteres üzemmódban történik, aminek az a lényege, hogy a gázturbinához kapcsolódó hőhasznosító kazán felfűtése során keletkező gőzt nem a környezetbe, hanem redukálón keresztül a forróvíz-rendszerbe vezetjük, így elkerülhető a nagy nyomás miatti komoly zajkibocsátás. Az említett műszaki és szervezési intézkedéseinkkel sikerült az erőműveink zajkibocsátását jelentősen csökkenteni. Azonban meg kell említeni, hogy a vonatkozó törvények alapján telephelyeinken távhőtermelési kötelezettségünk van. Mivel a BE ZRt termeli az energiát és a lakossági szolgáltatást a FŐTÁV Zrt végzi, ezért a beruházásaink sikere a BE ZRt, FŐTÁV ZRt, és a helyi önkormányzatok hatékony együttműködésén múlik. A Budapesti Erőmű Zrt. erőművei több mint száz éve látják el a főváros lakosságát villamos és hőenergiával (távhőés forróvíz-szolgáltatással), jelenleg a főváros négy régiójában. A cég történetének utolsó közel tíz éve igen eredményes volt, ugyanis immár hat éve az Electricité de France leányvállalataként – csaknem 67 milliárd forint értékben – teljes körű erőműfejlesztést hajtottunk végre a Kelenföldi, Kispes- ti és az Újpesti Erőművekben. Ennek eredményeként a telephelyeinken mára a kor műszaki színvonalának megfelelő, legjobb elérhető technikának számító kombinált ciklusú, úgynevezett kapcsolt energiatermeléssel állítjuk elő a villamos és hőenergiát. A fejlesztések lokális és globális környezetvédelmi hatásai vitathatatlanok, sőt mindemellett – a jobb hatásfoknak köszönhetően – olcsóbban adjuk a hőenergiát a Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt.-nek. · 14 ·

[close]

p. 15

MÁV A NAPI Gazdaság melléklete · 2007. szeptember z a jvédelem Zaj- és rezgésvédelem a MÁV országos vonalhálózatán A környezetvédelem egyre inkább az életminőség része lesz. Ennek egyik részterülete, a megfelelő zaj- és rezgésvédelem – a vasút menti települések lakóinak jogos igényeként – manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap. Így a társaság környezetvédelmi stratégiája a vasút szakmai tevékenységének szerves részévé vált. A MÁV az elmúlt évben dolgozta ki az uniós előírásokkal összhangban lévő új környezetvédelmi utasítását. Ennek egyik legfőbb célja a vasúti tevékenység által keltett zaj és rezgés mértékének csökkentése. A környezetvédelmi utasítás szerint a beruházónak minden vasúti területen folyó új tevékenység megkezdése előtt, még a tervezés időszakában meg kell vizsgálnia az építés és az üzemeltetés során várható zaj- és rezgéskibocsátás mértékét, annak környezetre gyakorolt hatását. A vasútfejlesztéssel érintett területeken ezért a kivitelezést megelőző időszakban környezetvédelmi hatásvizsgálat és akusztikai zajtérkép készül. Amennyiben a környezetterhelési vizsgálat azzal az eredmén�- nyel zárul, hogy a helyszínen mért környezeti zaj vagy rezgés az előírt határértéket meghaladja, intézkedési terv készül a káros hatások mérséklésére. A vasútüzem során keletkezett zajok többnyire a járművek gördülési zajából, motorzajból, az információs hangrendszerek, valamint pálya- és egyéb építési munkálatok keltette hanghatásból adódnak. Magának a vasúti közlekedésnek a zajszintje a vontatás módjától, a jármű állapotától, a közlekedés sebességétől, a pálya elhelyezkedésétől, kiképzésétől, valamint a vasúti pálya és az észlelés helye közti távolságtól függ. Ezek a zajhatások a vasúti nyomvonal helyes vonalvezetésével, az épületek megfelelő elhelyezésével és védelmével, a járművek jó állapotban tartásával, a vasúti pályák megfelelő kiképzésével és karbantartásával, valamint zajgátló létesítmények (például megfelelő erdősáv, védtöltés, különböző anyagú és kiképzésű zajvédő falak) kialakításával csökkenthetők. Ilyen korszerű zajvédő falakat már sok helyen létesítettek a MÁV vonalain, és ezeket a zajvédel- mi intézkedéseket természetesen a jövőben is folytatják. A vasútüzemmel összefüggésben zajhatással jár az utastájékoztató és utasításadó távközlő berendezések működtetése is. Az előírások szerint ezeknek a berendezéseknek a pályaudvari alapzaj mellett is hallhatónak kell lenniük. A környezetvédelmi utasításnak megfelelően a vasútállomásokon, megállóhelyeken a hangszórós utastájékoztatást a legszükségesebb terekre és időtartamra kell korlátozni. A berendezés az éjszakai órákban csak csökkentett hangerővel üzemeltethető. A teherpályaudvarok környékén a rakodási zajok mértékét a vasúttársaság nappali rakodással és alacsony zajszintű gépek alkalmazásával igyekszik csökkenteni. Magyarországon a hatályos környezetvédelmi előírások szerint védősávon belül lakó- és intézményi épületek nem építhetők, csak abban az esetben, ha az építtető gondoskodik a megfelelő védelemről. Közforgalmú vasútvonalak esetén az építmények közötti legkisebb távolságot az országos településrendezési és építési követelményekről kiadott kormányrendelet általában 50, környezeti hatásvizsgálatra köteles esetekben 100 méterben határozza meg. Ezen a távolságon belül építmény elhelyezése csak külön jogszabály alapján lehetséges. A meglévő vasútvonalak menti utólagos rátelepüléseknél a probléma többnyire abból adódik, hogy a beépítések miatt bizonyos lakóépületek a védőtávolságon belülre kerültek. Azonban tekintettel arra, hogy a különböző vasútvonalak kiépítése általában megelőzte a településszerkezetek kialakulását, e probléma megoldása nem lehet kizárólag a vasúttársaság feladata. Budapest Főváros Önkormányzata megrendelésére a főváros területére 2007-ben elkészült stratégiai zajtérkép megfelelő alapot biztosít a vasúti zajvédelmi intézkedési tervek elkészítéséhez is. A MÁV új környezetvédelmi utasításának végrehajtása jó lehetőséget biztosít a vasúttársaságnak a környezeti célok elérésére. Az utasítás alapján elvégzett megelőző és utólagos védelmi intézkedések – melyek során a vasútüzemből adódó káros környezeti hatások folyamatosan csökkennek – mindannyiunk érdekét szolgálják. · 15 ·

[close]

Comments

no comments yet