2013. január Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2013.01

Popular Pages


p. 1

2013. JANUÁR XX. évfolyam • 1. szám • 2013. január utár utár Sikerekben gazdag, Boldog Új Évet kívánunk kedves Olvasóinknak! Új járás született 2 Körkép a Balatonról 4-5 Siófok „isteni” festője 14

[close]

p. 2

Aktuális Lapszél Balatoni hűség Mit szeretsz te a Balatonban? – kérdezte egy fiatal ismerősöm, aki a tengerentúl egyik gazdag, ráadásul napsütötte órákkal bőségesen megáldott államából érkezett. Nincsenek óriáshullámok, nem átlátszó a víz, a parton nem emelkednek felhőkarcolók, nincsenek menő kaszinók, gyatrák az utak, egy repülőteretek van, az is csak szezonális, nincs vízisíelésre lehetőség – folytatta szinte egy szuszra. Hümmögtem egyet, mert azért volt ebben igazság is, meg lefitymálás is. Mert a mienk – böktem ki, amire láthatóan visszafogta magát. Később magyarázkodásba fogott az egyik parti cukrászdában, s megjegyezte, ilyen finom ízek nem nagyon vannak „odaát”. Fejtegette, mi mindent csináltak a rendelkezésükre álló temérdek pénzből. Értésére adtam, hogy náluk bő kétszáz éve nem volt háború, mi több: rendszerek sem váltogatták egymást. Restelkedve vallotta be, bizony, ő a magyar történelemből semmit sem tud, de Puskásról és a Rubik-kockáról már hallott. Szakmai útja végén magyarbarátként búcsúzott, s teletömte bőröndjét az általam ajánlott balatoni emléktárgyakkal. Az epizód négy-öt esztendeje esett meg velem, s csaknem el is feledtem, ám az évváltásnál felötlött előttem. Több település vezetőivel is módom volt összejönni egy-egy újévi fogadás, vagy csak egy véletlen jött találkozás során. Az újságíró ilyenkor udvariasan végighallgatja a panaszokat, okosan és elismerően bólogat az eredmények hallatán, sajnálkozva hümmög a büdzsé megfaragása miatt. Csakhogy szinte mindenki betoldott a beszélykéjébe egy „de” szócskát. Erre indul be a hírlapíró agyában a megkoptatott, de azért még működő fogaskerék-rendszer. De mi nem adjuk fel – így az egyik. De az emberek összefognak – ekképp a másik. És folytathatnám. Ráadásul egyik sem szólam vagy egy majdani választási beszéd része volt, hanem konkrétumokkal alátámasztott, ugyanakkor a lakosság iránt érzett rendíthetetlen – és politikamentes! – bizalmat sugárzó gondolatsor. Merték vállalni hűségüket a közös kincshez, a Balatonhoz: egyként a kevésbé módos, s a csillogásra képesebb települések emberei. A kételyek alig-alig hallhatóak voltak, pedig a számok a makacs valóság tükrei! Egy települést nem lehet csak érzelmekkel kormányozni, mert csakhamar tönkremegy – mondta egy hosszú évek közigazgatási gyakorlatával bíró ismerősöm –, de nélküle sem megy! Hozzátette az ismert Exupéry-idézetet: Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba. Ha ehhez a szeretethez a jövőbe vetett hit is ilyen erővel társul, akkor a 2013. év is folytatója lehet a jó pár évvel korábban megkezdett „csak összefogással megy” szemléletnek. Még akkor is, ha nem lesznek kaszinók és felhőkarcolók, mert a hűség ezüstlánccal köt össze… Zatkalik utár 2013. JANUÁR Új járás született A Balaton régió mindhárom megyéjében – csaknem három évtized elteltével – ismét megalakultak a járások. Az első munkanapot szinte mindenütt kis ünnepség kísérte. Balatonalmádi történelme során először lett járási székhely, így lapunk is oda látogatott. A városháza előtti kis térséget a hivatal dolgozói és érdeklődők töltötték meg. Egy idős bácsi büszkén lobogtatta okmányát: én voltam az első ügyfél nyitáskor, s most ünnepelni is eljöttem! Balatonalmádi polgármestere, Keszey János beszédében hangsúlyozta, a település soha nem volt járási székhely, de az elmúlt évek során többször is ellátott olyan feladatokat, amelyek a járások korábbi, illetve mostani ellátási körébe tartoznak. Szólt arról is, hogy az almádi Fotó: Zatkalik járást illetően készült tanulmány is, továbbá a kelet-balatoni kistérségi üléseken szintén napirendre került a székhely, illetve a járás ügye. Hozzátette: józan és tisztességes lobbival sikerült Almádinak elérnie a célt. A székhellyé válás a város életében mérföldkőnek számít – mondotta befejezésül. A Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője, Kovács Zoltán rövid történeti összefoglalót tartott a járási rendszer több évszázados múltjáról, annak gyors felszámolásáról, s a kormányzat hivatalokra vonatkozó politikai és gazdasági lépéseiről. Hangsúlyozta a polgármesteri hivatalok, a körjegyzőségek és a járási hivatalok együttműködésének szükségességét. Az almádi járási hivatal vezetője, Szabó Gabriella, aki jelentős közigazgatási gyakorlattal bír, kijelentette: a szív és az ész hivatalát kívánja vezetni, ahol az ügyfél maradéktalan kiszolgálása az első. Munkatársaitól fegyelmet és empátiát vár el, s bízik abban, hogy a hivatal leendő ügyfelei is el fognak igazodni a bürokrácia egyszerűsödő, ám ma még kissé bonyolult világában. A kísérőműsorban helyi kisdiákok léptek fel verssel és trombitaszólóval. zatyipress Járási vezetők a Balaton-parti térségben: Balatonalmádi Balatonfüredi Tapolcai Keszthelyi Fonyódi Marcali Siófoki Dr. Szabó Gabriella Dr. Bacsák Kovács Éva Benczik Zsolt Dr. Varga Andrea Dr. Nagy Szabina Lipták Rita Márta Dr. Huszárné dr. Bodor Tünde 2

[close]

p. 3

2013. JANUÁR utár Aktuális Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács Kedvező tendencia a tóparti turizmusban A testület elmúlt évi utolsó ülésén a Zala megyei Közgyűlés elnöke, Manninger Jenő tájékoztatója mellett számos fontos téma került terítékre. A grémium tagjai több olyan napirendi pontot tárgyaltak meg, melyek bizonyos fokig lakmuszpapírként jelzik a régió gazdaságának helyzetét, feltüntetve a szükséges fejlesztési irányokat. Feltétlenül örvendetes, hogy a tóparti turizmus mutatói végre növekvő tendenciáról tanúskodnak, s hogy a balatoni civil szervezetek változatlanul a helyi értékek és a lokálpatrióta szellem éber őrzői. Manninger Jenő – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő megyék fejlesztési terveiről, tevékenységéről szóló téma tárgyalása kapcsán - elmondta, hogy a 2008-as gazdasági válság az országos szintet is meghaladónál jobban sújtotta Zalát. Az átlagkereset sem éri el a hazai nívót, ezért az előrelépéshez tudatos, tervszerű építkezés szükséges. Ennek egyik alapja az oktatás lehet: a jövőre nézve reményt keltő, hogy a szakképzésben máris eredmények mutatkoznak. A közgyűlés elnökétől megtudhattuk, hogy a megye idegenforgalmi vonzereje folyamatosan nő, s - főleg a melegvíz forrásra alapozva - rendkívül jól prosperál az egészségügyi turizmus. A lakosság részéről érzékelhető ugyan némi mobilitás, Hévíz és Zalakaros polgárai azonban nem kívánják elhagyni lakóhelyüket. A foglalkoztatással kapcsolatban Manninger Jenő elmondta: 2010 óta sem sikerült pozitív változásokat elérni – a munkanélküliségi ráta mutatóit csak új beruházásokkal lehet kedvező irányba fordítani. Ezek közül a legfontosabb a közlekedési hálózat fejlesztése, ugyanis Zalaegerszegnek sincs gyorsforgalmi út kapcsolata - ez a tény nem teszi vonzóvá a tájegységet a befektetők előtt, s egyben gátja az idegenforgalom további fejlődésének is. Az elnök a sármelléki repülőtér működését kulcsfontosságúnak minősítette a régió szempontjából, s sürgető feladatként jelölte meg a Szombathely – Zalaegerszeg - Nagykanizsa fejlesztési tengely kialakítását. - Célszerűnek látnánk az oktatásban és a gazdaságban is az erőteljesebb együttműködést a régió más ipari területeivel, ám előbb össze kell kötni a megyei jogú városokat. Az M9-es sztráda megépítése ugyanis csak hosszú távon ígér elfogadható megoldást. Lépni kell, mégpedig sürgősen, s közös fejlesztési projekteket indokolt létrehozni. Az elnöki beszámoló után Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége nevében hangsúlyozta: a tóparti polgárok önálló programozású fejlesztési régió kialakítását szorgalmazzák. Immár sokadszor fogalmazta meg, hogy a tó vízszint szabályozása halaszthatatlan feladat, csakúgy mint a kotrások megkezdése, s a zagyterek helyzetének felülvizsgálata. A Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság elkészítette a 2012. év első kilenc hónapjának statisztikai mérlegét, s az adatokat megosztotta a tanács tagjaival is. A számok arra utalnak, hogy a Balaton vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyeken az előző év hasonló időszakához képest növekvő tendenciát mutat mind a vendéglétszám, mind a vendégéjszaka-szám tekintetében. Az átlagos tartózkodási idő szintén emelkedett. A Balatoni régió kereskedelmi szálláshelyeit megvizsgálva a belföldi vendéglétszám ugyan minimálisan csökkent, a vendégéjszaka-szám azonban emelkedett az elmúlt évi adatokhoz képest. Emellett emelkedést mutat az átlagos tartózkodási idő is: ez 1,3%-kal növekedéssel 2,9 nap. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma a négy-, három és egycsillagos szállodákban, a wellness szállókban, valamint a közösségi szállásokon és a kempingekben nőtt. A hosszú évek óta észlelt tendencia tavaly sem változott: a Balaton régió vendégeinek 72,2%-át a hazai vendégek tették ki. A szálláshelyek tulajdonosai számára örömteli, hogy a külföldi vendégek száma – több mint háromszázezer fő – szintén növekedést mutat 2011. első kilenc havi forgalmához képest. A helyi szolgáltatások minőségének javulására, a programok bővülésére utal, hogy átlagos tartózkodási idejük közel öt nap. S még egy, ugyancsak fontos mutató: a szállásdíj bevétel az első kilenc hónapban megközelítette a húszmilliárd forintot – ez 12,5%-kal haladja meg a 2011-es év hasonló időszakát. A Balaton régió legfontosabb küldő piacai területén átrendeződés bontakozik ki: a vendégéjszaka-szám vizsgálat alapján az első helyen változatlanul a németek állnak 16,5%-os részesedéssel, a dobogó másik előkelő helyére viszont már Oroszország lépett fel, amely így megelőzi a több évtized óta biztos másodikként jegyzett Ausztriát. Őket követik a Hollandiából, Csehországból és Dániából érkező vendégek. A balatoni turizmus továbbfejlődésének, átstrukturálódásának egyik záloga a megfelelő irányú, a keresleti trendekhez és a gazdasági környezethez igazodó termékfejlesztés. Örvendetes, hogy 2012-ben is új - szezonhosszabbítást is szolgáló - attrakciókkal bővült a régió turisztikai kínálata: így kiemelendő többek között a balatonszárszói József Attila emlékház, az újra nyitott és korszerűsített Tapolcai Tavas-barlang, a balatonfűzfői csillagvizsgáló, a gyenesdiási Festetics Imre Állatpark – ezek mindegyike egész évben nyitva tart. A júniusban átadott, felújított siófoki Víztorony megőrizte eredeti arculatát, két panorámaliftjéből csodálatos kilátás nyílik a Balatonra A bemutatóhelyek kínálata több keszthelyi attrakcióval is bővült: a Helikon Kastélymúzeum Pálmaháza bizonyára érdeklődők tízezreit vonzza majd. Júliusban - négy év után újra - megnyitották a nagyközönség előtt Balatonbogláron a Gömbkilátót és új résszel bővült a zalakarosi fürdő is: átadták a vízi gyermekvilágot. Novemberben megnyílt a Gyenesdiáson található Darnay Bormúzeum. A Balatoni Szövetség 2012. évi munkájáról, az idei tervekről ugyancsak tájékoztatót hallgatott meg a Bóka István elnökletével ülésező BFT. A szövetség hosszú évek óta szervezi a Virágos Magyarországért Környezetszépítő versenyt, s a Kék Hullám strand és kikötő minősítést. Ez utóbbival kapcsolatban elmondható: a nevezett létesítmények szépek, tiszták, s a kiírási kritériumoknak megfeleltek. Meglepő volt, hogy tavaly a Balaton mellett más tavak nem jelentkeztek a megmérettetésre. A Balatoni Szövetség tevékenységének egyetlen szegmense mindig a tóparton élő, nyaraló emberek érdeklődésének homlokterébe kerül. A szúnyogirtás eredményessége érdemben befolyásolja a vendégek közérzetét, ezért – a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele mellett – különös gondot fordítanak erre a szakemberek. Az időjárás kegyes volt az elmúlt évben, kevés számú irtást kellett végezni, s azt jó hatásfokkal le is bonyolították. Süli Ferenc 3

[close]

p. 4

Aktuális utár 2013. JANUÁR Körkép a Balatonról Interjú Oláh Miklóssal, a BFT Társadalomtudományi Kutató Csoportjának vezetőjével A Balaton régió hazánk olyan európai jelentőségű értéke, amely nem csak természeti és kultúrtörténeti, de nemzetgazdasági jelentőséggel is bír. A tájegység környezeti viszonyai, a gazdaság és a helyi társadalom olyan szerves egységet alkot, amely egyedülálló módon érzékeny a természeti feltételek és az emberi hatások változásaira. A Balaton régió természeti és társadalmi-gazdasági rendszerének fokozott sérülékenysége nem csak az elmúlt évtizedek kedvezőtlen ökológiai változásaiban - gyakori szezonbeli alacsony vízszint, invazív fajok megjelenése és elszaporodása -, de az immár több éve folyó gazdasági teljesítmény romlásában, a foglalkoztatottak számának csökkenésében, a fiatalok elvándorlásában, a régió népességének elöregedésében is nyomon követhető. A jövő mégsem reménytelen: öt olyan kistérséget is találunk a magyar tenger mellett, ahol az úgynevezett emberi fejlettségi mutató jelentősen meghaladja az országos átlagot – összegzi egyéb szakterületek képviselőinek (Kóbor István, Kravinszkaja Gabriella, Dr. Pomogyi Piroska (Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság), Varga György (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Dombi Gábor, Egerszegi Zita, Dr. Molnár Gábor, (Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.) munkáján is alapuló véleményét Oláh Miklós, a Balaton Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutató Csoportjának vezetője. - A bevezetőben számos gondot, megoldandó problémát, kedvezőtlen tendenciát vázoltunk fel – ezek egy részére örökségként is tekinthetünk. A vészharangot azonban nem ma: már a múlt század hatvanas éveiben is megkongatták! Ön szerint jogosan? - A tények ismeretében feltétlenül! A Balaton vízminősége az emberi tevékenység okozta tápanyagterhelés növekedése következtében a XX. század közepén a korábbiakhoz képest romló értékeket kezdett mutatni. A vízminőség romlását a tóba jutó növényi tápanyagok, elsősorban a foszfor mennyiségének emelkedése okozta, ami a vízben élő növényzet mennyiségi növekedését, többek között a tó algásodását vonta maga után. - A Balaton vízminőségének javítása érdekében az 1980-as évek első felétől nagyszabású kormányberuházások indultak, amelynek jelentősebb mozzanatai a Kis-Balaton tározó megépítéséből, a tisztított szennyvizek foszfortalanításából, kivezetéséből a Balaton vízgyűjtőjéről, a mezőgazdasági műtrágya felhasználása mértékének csökkentéséből, illetve a mederkotrással társuló belső terhelés csökkentéséből álltak. Az intézkedések hatására a Balaton vízminősége az 1990-es évek második felétől jelentősen javult, az elmúlt másfél évtizedben határértékek alatti szinteket mérnek a szakemberek a Balaton valamennyi medencéjében. - A vízügyi szakemberek, a tó élővilágának kutatói azonban mégsem dőlhettek elégedetten hátra, hiszen új kihívással kellett szembenézniük: az ezredforduló utáni aszály drámai hatással volt a vízmennyiségre… - Ekkor még nem csak a laikusok reménykedtek abban, hogy egyszeri esetről van szó. A 2001-2004-es alacsony vízszinttel jellemezhető időszakot követő hét évben megnyugtató volt, hogy stabilizálódott a vízszint és tovább javult a tó vízminősége, illetve a környezet állapota. Azonban a Balaton, mint sekély, vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyűjtővel rendelkező tó vízminősége és vízháztartása továbbra is jelentősen függ az időjárástól, a változó klimatikus viszonyoktól, ezért az továbbra is rendkívül sérülékenynek mondható. A melegrekordokkal és kevés csapadékkal jellemezhető elmúlt két év azt mutatja, hogy a Balaton alacsony vízszintje okozta problémák nagyobb figyelmet érdemelnek, mint azt korábban gondoltuk. Az éghajlati forgatókönyv alapján elvégzett számítások szerint a XXI. század 30-as évei után a becsült hozzáfolyás-csökkenés és párolgás-növekedés együttes hatására a Balaton vízháztartásában növekvő gyakorisággal lehet számítani lefolyástalan évek jelentkezésére, amely egyúttal a tó vízcsere aktivitásának erőteljes romlását is jelenti. A század második felének nagyobbik részére már a lefolyástalan állapot valószínűsíthető, amelynek fennállása mellett is további vízszint- és vízkészlet-csökkenésre lehet számítani a témával foglalkozó szakemberek szerint. - A tudósoknak a tények regisztrálása mellett megoldási javaslatokat is tenniük kell. Valószínűleg csak lépésről lépésre haladva tudjuk felvenni a harcot a természet erejével, s csak közösen tudjuk megmenteni a Balatont! Milyen intézkedéseket lát ön szükségesnek? - A Balatonért és a régióban élők, az itt tulajdonnal, érdekeltségekkel rendelkezők iránt érzett felelősségtől vezérelve mielőbb el kell készíteni a tó vízszintjét hosszú távon garantáló hidrológiai megoldások - vízvisszatartás, esetleges vízpótlás - terveit. Ezek költségvetésének, valamint a szükséges beavatkozások elmaradása következtében becsülhető gazdasági, társadalmi veszteségek felmérésével egyidejűleg sokáig nem halasztható - politikai döntésre van szükség. - Bár a helybeliek aggódó tekintete kíséri a tó vízmennyiségének alakulását, a lakosság döntő része elsősorban a vendégek elmaradásától tart. Érthető, hiszen az idegenforgalom érdemben befolyásolja életminőségüket is. - Annak ellenére, hogy a régió gazdaságszerkezetében éppen a turizmus rovására történtek változások, az adottságai által a turizmusgazdaságra predesztinált régió gazdasági életét még ma is jelentős mértékben határozza meg ez az ágazat. A tájegység korábban az országos átlagot jóval meghaladó mértékben éppen turizmusa révén járult hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez - napjainkban ez a mutató már csak átlagosnak mondható. A turizmus versenyképessége az elmúlt években számottevően romlott. 4

[close]

p. 5

2013. JANUÁR utár Aktuális 1996-ban még közel hétmillió vendégéjszakát regisztráltak a Balaton-parti szálláshelyeken, 2010-ben ennél kétmillióval kevesebbet. A régió kereskedelmi szálláshelyein mért átlagos tartózkodási idő az 1998. évi 5,1 éjszakával szemben 2011-ben 3,4 éjszaka volt, mindössze 1,3 szorosa az országos átlagnak. - A régió tehát nem csak a nemzetközi, hanem a hazai megmérettetésben is vesztesnek tekinthető? - A kérdést nem egyszerűsíthetjük le ennyire! Látnunk kell, hogy a szükséges fejlesztések elmaradásának következtében csökkent a régió versenyképessége. A Balaton régió gazdasága lassabban növekszik, mint Magyarországé átlagosan. A legjelentősebb fordulópont e folyamatban 2004ben következett be, a Balaton régió bruttó hazai termék mutatója ekkor került az országos átlag alá. A Balaton országon belüli pozícióhátránya az önkormányzatok helyi adóbevételeiben is jelentkezik. A régió félmilliósra tehető multikulturális helyi társadalmát - a százkétezer lakóingatlan mellett hetvennégyezer üdülőingatlant találunk a tó mellett, melyek közül mintegy tízezret negyvenöt országból érkező külföldiek, főleg EU állampolgárok tulajdonlanak - az országos átlagot jelentősen meghaladó elöregedés, a térség hagyományos összetételű állandó lakosságára vonatkoztatott népességmegtartó erejének csökkenése, illetve a magasan képzett fiatalok elvándorlása jellemzi. A régió mintegy kétszázhetvenötezer főnyi állandó lakosságán belül a születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, azaz többen halnak meg, mint ahányan születnek. A népesség természetes népességváltozási egyenlege a lakosság igen nagymértékű öregedésével társul. A fogyatkozás várható mértékében a tájegység népessége mégsem csökken. Az állandó lakosság számának a várható népességcsökkenési tendenciával szemben megfigyelt változása a nemzetközi és az országhatáron belüli vándorlás összhatásában pozitív egyenlegével magyarázható. S hogy beszélgetésünket pozitív felütéssel zárjam: a fenti összehasonlító mutatók ellenére a régió viszonylagosan jó életminőséget garantál lakóinak. Ahogy azt munkatársaim körében egyre többet mondjuk, „szegények vagyunk, de jól élünk”. A jövedelmi, képzettségi, várható élettartam, vásárlóerő paritás, és GDP adatokból összeállított un. emberi fejlettségi mutató (Human Development Index: HDI) jelentős különbségekre mutat rá. Magyarország HDI indexe 2007-ben 0,879. Adott évi szinten a százhetvennégy kistérség közül Budapesttel együtt tizennyolc olyan kistérség volt, ahol a HDI értéke az átlagnál magasabb, ebből öt - Balatonfüred, Keszthely, Hévíz, Siófok és Veszprém kistérség egy része a Balaton régió területén található. Süli Ferenc A földalatti világ titkait bemutató látogatóközpont valósul meg a Tapolcai-tavasbarlangnál A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a természet értékeinek megóvását, bemutatását igyekszik a kor elvárásai szerint, komplex módon végezni. Az élővilág, az épített környezet, az élettelen földtani értékek védelmét és népszerűsítését oszthatatlan egységnek látjuk, munkánk során ezeket a nagyon is különböző elemeket összességükben kezeljük. Az utóbbi évek során fel kellett ismernünk, hogy az érték megőrzése mellett azok bemutatása is fontos. Az urbánus embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy megismerje az erdők, az állatok világát, valamint feltáruljon előtte a kevésbé ismert földalatti világ misztikuma is. Ez a nemzeti parkok küldetése, hiszen az ő kezelésükben vannak a turisztikailag hasznosított barlangok. Célkitűzésünk, hogy olyan látogatóközpontot hozzunk létre a nemzetközi szinten is egyedülálló természeti kincsekkel rendelkező Tapolcai-tavasbarlangra épülve, amely szeptemberben az UNESCO minősítést elnyert, Bakony-Balaton Geopark nyugati kapujának szerepét tölti majd be. Fontos, hogy az iskolarendszeren kívül is egyre jobban népszerűsítsük a barlangok világát, egy tudományos színvonalú, ugyanakkor korszerűen szórakoztató ismeretterjesztésre épülő turisztikai bemutatóhely kialakításával, a barlangászat tematikájára épülő kiállítással, gyermekfoglalkoztatóval, valamint egy 3 D mozival. Mindezek alapján a „Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont – A Bakony-Balaton Geopark Nyugati Kapuja” című pályázatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2012 szeptemberében adta be. Nagy örömünkre a bírálók a pályázatot díjazták és 289.842.276 Ft-ot ítéltek meg projektünknek. Ezek alapján kerül sor a szerződéskötésekre és kezdődik meg a közbeszerzési eljárás, és előreláthatólag tavasszal az építkezés. A Tavasbarlang az építkezéstől függetlenül az idei évben is várja a látogatókat, ahol egy titokzatos város alatti csónakázás során gyönyörködhetnek vendégeink a különleges fényekben tündöklő barlangban. A nemzeti park igazgatóság bízik abban, hogy a tervek szerint 2014-ben megnyíló, időjárás- és szezon-független Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont a Balaton régiója számára egyedi turisztikai vonzerőt biztosít. Kopek Annamária osztályvezető Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 5

[close]

p. 6

Aktuális utár 2013. JANUÁR Újabb Baranya megyei város választotta a DRV-t Újabb jelentős településsel bővült a társaság szolgáltatási területe: több hónapos előkészítést követően a DRV Zrt. 2013 elején megkezdte Siklós víziközműveinek üzemeltetését. Az átállás zökkenőmentesen zajlott, a fogyasztók nem észleltek változásokat a szolgáltató váltás során. A siklósival együtt az elmúlt egy évben 30 településsel bővült a DRV Zrt. szolgáltatási területe. A térségben korábban lezajlott változások nyomán (Bóly, Villány és környéke csatlakozás) a DRV Zrt. immár Baranya megyében is meghatározó szolgáltató. A társaság Baranya megyében 60 településen, 57 ezer lakosnak biztosítja az ivóvízszolgáltatást. Pénztárgép a vízibiciklin...(?) „Nincs elég bajunk, ez az év is jól kezdődik”, fogalmazott egy nevét elhallgatni kívánó vízibiciklis ismerősöm, miután hosszasan ecsetelgette a múlt év végén napvilágot látott újabb „sarcrendelet-tervezetet”, amely arra hivatott, hogy a balatoni nyári feketegazdaságot (is) gatyába rázza… Miről is van szó? Arról, hogy a tervezet szerint áprilistól már olyan pénztárgépeket kell(ene) működtetni egyes vállalkozásoknak, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az adóhatósággal… Azaz: azonnal ellenőrizhető a pénztárgép üzemeltetése, a forgalom rögzítése. Önmagában ez az ötlet nem „ördögtől való”, hiszen egy normálisan működő gazdaságban szinte egyértelmű is lehetne. Egy normálisan működő gazdaságban … igen! Sajnos azonban a mai magyar gazdaság sok mindenféle jelzővel illethető, csak a „normálissal” nemigen! A dolog egyik pikantériája: a TEÁORszámok alapján döntenék el, hogy mely vállalkozásoknak kötelező az ilyen „szupergép” működtetése. Ez alapján nagyon sok balatoni vállalkozás is csatlakozni kényszerül a rendszerhez. Például olyan kisebb panziók, ahol csak elvétve akad vendég, de nekik is naponta lenne kötelező a pénztárzárás, akkor is, ha napokon-heteken át egyetlen vendég sem fordul meg a házban. A rendelet a sporteszközök kölcsönzőit is ide sorolja, tehát várható, hogy az idei nyáron akár egy-egy vízibiciklin is feltűnhet az adóhivatallal közvetlenül összekötött pénztárgép… Már ha egyáltalán be lehet ilyent szerezni! Ugyanis az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint a szigorú előírásoknak megfelelő gépek még nem is léteznek. Ha addigra mégis sikerül beszerezni ilyeneket, akkor a kisvállalkozók szerint a gépek vásárlását költségvetési forrásból kellene finanszírozni. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) is rendkívül méltánytalannak tartja a kereskedelmi és vendéglátó szakmára nézve, hogy az online hatósági adatszolgáltatás a gazdasági élet területéről csak rájuk terjedjen ki, miközben a Balatonnál továbbra is működnek ellenőrizhetetlen (fekete)piacok, vállalkozói engedély nélküli kereskedések, bizniszek, őstermelői igazolvánnyal folytatott nagykereskedelmi tevékenység. Szerintük nem igaz, hogy a jelenlegi pénztárgépek többsége kisebb átalakítással alkalmassá tehető a közvetlen NAV-kapcsolatra. A pénztárgépek adóhatósági bekötése csak jelentős beruházással valósítható meg, miután várhatóan le kell cserélni a pénztárgépek 85-90 százalékát, meg kell teremteni az internetes kapcsolatot, s finanszírozni kell annak havi előfizetési díját. Egy gépcsere költsége minimum 150 ezer forint, amely összeget nem minden vállalkozás tud – főként év elején - előteremteni. Sok tehát a kérdőjel az üggyel kapcsolatban, s mi is kíváncsian várjuk a fejleményeket, hogy vajon tényleg bevezetik, vagy addig még módosítanak a tervezett rendeleten? S legfeljebb majd „okostelefont” viszünk a vízibiciklire, hogy legalább nekünk élő legyen az internetes kapcsolatunk. Gyarmati László Jézuska mosógépe az ovisoknak Játékot, könyvet, szaloncukrot, kalácsot máskor is hoz a Jézuska Karácsony táján, közel százezer forint értékű vadonatúj, energia takarékos mosógépet viszont nem minden évben. A siófoki Kossuth utcai, Micimackó óvoda kis lakói viszont 2012 Karácsonyán ilyen mosógéppel „gazda- godtak”. Az Openhouse országos ingatlanközvetítő hálózat siófoki irodájának szerve-zésében – az Euronics műszaki áruházlánc „Jó Tündér Alapítványának” segítségével – ilyen értékes és rendkívül hasznos ajándékot kapott december 21-én az óvoda. Az adományt az óvoda vezetője, Vargáné Szánti Andrea vette át a gyermekek nevében Harmat Zsuzsától, az Openhouse siófoki iroda tulajdonosától és Németh Lászlótól, a siófoki Euronics üzlet vezetőjétől. Az óvodavezető elmondta: nagyon meglepődtek, amikor az Openhouse két dolgozója – akiknek a gyermekei ebbe az óvodába járnak – megkérdezték, hogy mire lenne a legnagyobb szükségük? Ők saját lehetőségeiken belül, soksok szülői segítséggel, papírgyűjtéssel és más akciókkal be tudtak már szerezni játékokat, de a legégetőbb gondjuk, hogy régi mosógépjük a „végnapjait” éli, s fogalmuk sincs arról, mikor és miből sikerül majd ezt lecserélniük. Aztán néhány nap múlva az Openhousosok szóltak neki, hogy a cég szervezésében valószínűleg sikerül megoldani ezt a gondjukat is. - Gy. - 6

[close]

p. 7

2013. JANUÁR Fél Európát ellátják gumimacival Tíz esztendeje, 2002 nyarán került a hazai és a külföldi piacokra az első magyar gyártású Haribo termék, a Happy Cola. Az üzemcsarnok a Veszprém megyei Nemesvámoson létesült, és mára – miközben folyamatosan fejlesztették – elérkezettnek látták egy újabb, közel 3,5 milliárd forintos beruházás megindítását. A bonni Hans Riegel 1920-ban alapította meg cégét, s két évvel később már az üzletekben voltak a mással össze nem téveszthető gumicukor-figurák, a „táncoló medvék”, vagyis a „Goldbären” gumicukorkák. A családi névelemekből és a város kezdőbetűiből állt össze a mozaikszó, a Haribo, mely igen gyorsan márkanévvé vált. A különleges forma–íz–állag együttes gyerekek és felnőttek kedvencévé tette a terméket. Magyarországon is megjelentek a színes macik, ám a gyártásig még nagyon hosszú ideig kellett várni. Talán a véletlen is hozzájátszott ahhoz, hogy a keleteurópai és a közép-kelet-európai piac gyártóközpontja hazánk legyen. A cégtulajdonos és baráti köre egy dunai hajózás során érkezett magyar földre, s a lenyűgöző táj, majd később az ország és népének, munkája színvonalának jobb megismerése eredményezte az elhatározást: itt kell megépíteni a Haribo új gyárát. A Haribo Hungária Kft., mint a cég magyarországi „leányvállalata” a szigorú technológiai feltételeket maradéktalanul betartva kezdte meg a gumicukorka gyártását, s Nemesvámoson 2007-ben már elérték a 11.000 tonnás termelést, amely azóta tovább növekedett. A községben gyártott, csomagolt édesség a hazain kívül többek közt a lengyel, a cseh, a szlovák, orosz, holland, belga, japán, kínai, szingapúri piacra, sőt: az „őshazába”, Németországba vándorolt (korábban az USA is a vásárlóik közé tartozott). A kft. egyébként nemcsak exportál, de importál is Haribo termékeket. A múlt év végén induló beruházást követően tovább fog növekedni a célországok száma. Három toronydaru emeli-süllyeszti terhét, a logisztika minden szabályát betartó teherjárművek fordulnak oda-vissza a veszprémi raktárbázis között, a leendő csarnok állványerdejében feladatukat biztosan tudó munkások csapatai dolgoznak. A tervekről, munkálatokról Perjés Ákos és Pietruschinski Axel ügyvezető igazgatókat (Haribo) kérdeztük. – Milyen cél vezérelte a kft.-t, amikor a fejlesztés mellett döntött? – Annak dacára, hogy a válság mindmáig tart, érezteti hatását az élet minden területén, a Haribo Hungária Kft. a fejlesztési beruházás mellett döntött. A vállalkozás most is prosperál, a fejlesztés időszerű volt. Termékeink keresettek, a minőség garantált. Tíz éve a legkisebbként kezdtük, mára ott vagyunk a cégcsoport élvonalában. Ezért is mertünk belevágni a 3,5 milliárd forintos saját erejű építkezésbe, melyhez az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „GOP-2.1.3 – Komplex technológia fejlesztés és foglalkoztatás támogatása” című pályázaton is sikerrel indultunk. Ebben a munkában kaptunk hathatós szakmai segítséget a Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.-től. Hozzá kell tennünk, hogy a Haribo cégcsoporton belül is komoly verseny folyik. Észérvekkel, tényanyagokkal kellett meggyőznünk a bonniakat, hogy mi valamiben különbek vagyunk. Ezek alapján talán egyértelműbb cégünk nemesvámosi sikere, hiszen a Haribonak Európa-szerte tíznél több üzeme van, a választás mégis ránk esett. Hozzáteszem: a siker kulcsa a dolgozói gárda szakértelme, céghűsége. utár Aktuális Többmilliárdos fejlesztés a nemesvámosi Haribonál – Mekkora összegről szólt a pályázat? – A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség májusi döntése értelmében 779.777.032 forint az elnyert összeg. – A kiírás feltételei között szerepel a munkahelyteremtés. Meg tudnak ennek felelni? – Mint ahogy eddig, ezután is. Döntő többségében helyi, nemesvámosi munkavállalókat foglalkoztatunk, sőt: képzésüket is magunk oldjuk meg, lévén hogy gumicukorgyártó szakmai képzés nem létezik. Eszerint a bővítés befejeztével is felveszünk új munkaerőket a gyárba. Jelenleg 167 főt foglalkoztatunk, s 2013 augusztusától legalább 25 új dolgozónk lesz. Sőt: már most tizenöten vannak olyanok, akik a betanulási és gyakorlatszerzési idejüket töltik itt. Ez a szám ugyanennyi család kenyérhez jutását is jelzi. Ugyanakkor dolgozóink szociális körülményeiről is gondoskodunk. A bérek magasabbak az átlagnál, jár a 13. havi fizetés. A jelesebb alkalmakkor „családi” programokat is szervezünk. Ilyen volt a cég fennállásának 90. évfordulóján tartott piknik is. – A régebbi dolgozók továbbképzését miképp oldják meg? – Mivel folyamatosan fejlesztjük a technológiát, a legmodernebb gépeket, gépsorokat telepítjük új termékeinkhez, értelemszerű, hogy őket is megtanítjuk ezek magabiztos kezelésére. – A termékek szinte minden korosztály körében ismertek. Várható-e újabb tag a gumimacik családjában? – A Haribo gumicukrok, habcukrok, a MAOAM olvadó rágó a legismertebbek. A cégcsoport éves szinten 4–6 új termékkel jelentkezik, s október 3-i sajtótájékoztatónkon jelentettük be az új, drazsé jellegű Haribo megjelenését. Reméljük, a korábbiakhoz hasonlóan kedvező fogadtatásra talál a magyar piacon is, amely (bár ugyanolyan figyelemmel kísérjük, mint a többit) viszonylag kicsi. – Témát váltva: a Haribo Hungária Kft.-nek van egy belső értékesítési hálózata is. Miképp működik ez? – A gyár és az irodák Nemesvámoson vannak, a hálózat tagjai pedig szerte az ország nagyobb településein, hiszen így könnyebben és rugalmasan jut el az áru Nyíregyházára, Pécsre vagy a fővárosba. – Hogyan fogadta a tulajdonos német cég a magyar bővítési döntést? – Az a csapat, amely itt dolgozik, évek óta mindig a jó minőséget tudta hozni. Bonnban úgy látták, ez egy egységes, jól működő, jól termelő rendszer. Ezért szavazták meg a beruházásnak a bizalmat. Hozzátenném: a Haribonál az a szokás, hogyha egyszer eldönti a tulajdonos, hogy valahova invesztál, s a cég hozza is az elvárásokat, akkor a következő befektetési döntések egymást követhetik. Ha tehát ezt a fejlesztési és fejlődési ütemet látják, akkor számítani lehet az újabbakra itt, Nemesvámoson. A Haribora nem az a jellemző, mint sok olyan vállalkozásra, amely külföldre megy, egy darabig tőkét fektet be, aztán szedi a sátorfáját, s továbbáll. Hosszú távon, s nagyobb termelési egységekben gondolkodik a cég, így kiszámíthatóbb partnerei számára. Zatkalik András Képek: Zatkalik Peresztegi Virág Forrás: TRANZIT 7

[close]

p. 8

Települések János napi boráldás Balatonlellén Hatodik alkalommal hívták János napi újbor áldásra a termelőket december 27-én délután Balatonlellén a római katolikus templomba. Több mint félszáz palack nedűt vittek a rendezvényre a bortermelők, melyekre nemzeti szalagot kötöttek és egyedi jelzéssel láttak el a szervezők. Egy régi népszokást elevenítettek fel pár éve – mondta Országh Zoltán borász, az esemény főszervezője, aki mesélt arról, hogy hajdanán is azért vittek boraikból a templomba a gazdák János napon, hogy egész éves munkájukat, annak gyümölcsét megáldják. A megáldott bort aztán visszatöltötték a hordókba, melynek köszönhetően a bor nem pimpósodott meg. Még ma is él a hagyományokban, hogy az elköszönő vendéget „Jánosáldással”, azaz a János napon megáldott borral kínálják, mely megvédi az úton lévőt a gonoszoktól – jegyezte meg Országh Zoltán, aki úgy vélekedett, hogy a 2012-es borok csodálatosak. Az eseményen részt vett Földesi Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, miniszteri megbízott is, aki hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben átalakult az elmúlt évtizedekben hazánkban a borfogyasztás, megjelentek a piacon az igényes borfogyasztók , mely jót tett a borászatoknak is. M.L. utár 2013. JANUÁR Az ország „legfanatikusabb” gyűjtője Különös címet nyert el egy internetes portál versenyén a gyenesdiási Tóth Attila. A vele együtt ma már szülői „státusban” lévők gyermekkori kedvencét jelentő pedálos Moszkvics játékautókat gyűjti, jelenleg 107 darabot őriz ezekből. Szenvedélye egyben sokak szórakoztatását is jelenti. Nosztalgiaébresztés mellett gyermekeknek szerez nagy örömet, az autókkal versenyeket rendez. - Nekem is volt ilyen - így a gyűjtő. - Az emlék, hogy mennyire szerettem, akkor ötlött fel bennem, amint kisfiam ért abba a korba, amikor én kaptam ilyen játékautót. Az enyém már nem volt meg, újat venni pedig már nem lehetett. Elkezdtem keresgélni a használt piacon, sikerrel. Tóth Attilának ma két fia van, a nagyobbik (15) már kinőtt a Moszkvicsból, a kisebbik (8) is vele tanulta már a KRESZ-t. A család lelkesedésével, az immár jelentős járműpark adta kínálatuk közkedveltségével mára „sportág” lett a pedálos autózás. - Először Keszthelyen, a sétálóutcában adtunk lehetőséget a gyermekeknek a hajtásra, majd versenyt szerveztünk folytatta Tóth Attila. - Két éve a vonyarcvashegyi Lidó strandon megrendeztük a nemzetközi versenyt, tavaly már Európa bajnokság címmel mentek a futamok. Idén Gyermekolimpia néven zajlik majd a derbi… A gyűjtőt tv-n keresztül is sokan megismerhették Fábri Sándor egyik műsorában. Kisebbik gyermekével szerepelt, aki manővereket is bemutatott a stúdióban. - Maga Fábri is kitűnően szórakozott az adásban. Ahogy mondta, neki sosem volt ilyen autója, noha ez volt minden vágya… A gyűjteményre felfigyelt az ország. Tóth Attila Tóth Attila gyűjteménye az internetes versengésen a egy részének körében Pillanatkép a vonyarci strandon tavaly rendezett versenyről közönségszavazatok alapján a Vatera.hu által adományozott: „Az ország legfanatikusabb gyűjtője” címet jelentő oklevelet vehette át. A pénzdíjas győzelem 250 ezer forinttal járt, melyből 50 ezret felajánlott a dévai gyermekotthon javára. Elismert „fanatizmusa” tovább szövi a gyűjtői és gyermekbaráti terveket: - A versenyeknek már megvan a hagyománya, ezek mellett szeretnék majd szervezni óvodákban közlekedési gyakorlati programokat alkalmi KRESZ-parkokkal, esetleg rendőrök segítő közreműködésével. A Moszkvicsokon kívül vannak más típusú pedálos autóim, sőt kreatív szülők által készített egyedi építésű régi darabok is gazdagítják a gyűjteményemet - szándékom alkalmi kiállítások rendezése. Néhány darab egyébként látható ezekből a keszthelyi Vidor Játékmúzeumban - mondta még el Tóth Attila. Horányi Árpád 8

[close]

p. 9

2013. JANUÁR Földváry Miksára emlékeztek A település kiváló üdülőpolgárára, a mártírhalált halt Földváry Miksára, volt miniszteri tanácsosra, a hazai természetvédelem elindítójára, egyik megalapozójára emlékeztek egykori villája udvarán, Balatonfenyvesen. Iskolásoktól a nyugdíjasokig szinte minden generáció képviseltette magát a január 7-én délután tartott megemlékezésen, ahol Lombár Gábor polgármester beszélt az 1935-től Balatonfenyves fürdőegyesületének elnökeként is tevékenykedő, természetvédelemmel foglalkozó szakember életútjáról, ismertette az 1945. január 6-án kelt utolsó naplóbejegyzését. - Fontos, hogy a felnövekvő generációk is ismerjék Balatonfenyves múltját, azokat a személyeket, akiknek elévülhetetlen érdemei vannak a település fejlődésében – emelte ki Földváry Miksa kivégzésének 68. évfordulóján rendezett megemlékezésen a településvezető. utár Települések Utcát kereszteltek a nemesítőről Ahogy Bakonyi Károly szőlőnemesítő a leghíresebbé vált fajtával ország-világ előtt megismertette Cserszegtomaj nevét, úgy most a helyiek utcanévadással gondoskodtak a tudós emlékének folyamatos jelenlétéről. A 2010-ben elhunyt szakembernek több szőlőfajtája ismert és keresett külföldön is. A cserszegi fűszeres nemzetközi hírű lett, s vele a Cserszegtomaj községnév is bejárta Európát. Bakonyi Károly munkássága 1947-től kötődik a mai Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon karához, annak a Cserszegtomajon lévő szőlőkísérleti ültetvényéhez. Szakmai-közéleti tevékenysége hosszú idő óta meghatározó volt a szőlőés borkultúra népszerűsítésében, borversenyek rendezésében, zsűrik tagjaként, borfesztiváli események szereplőjeként. Nevéhez fűződik a Da Bibere Zalai Borlovagrend megalapítása. Számos elismerés mellett a civil környezet általi megbecsülését jelenti, hogy számára díszpolgári címet adományozott Cserszegtomaj, továbbá lakóhelye, Keszthely és szülőhelye, Csopak önkormányzata, megkapta a Balaton díszpolgára címet is, két ízben részesült Zala megye Alkotói díjában. Volt lakóházán 2011-ben emléktáblát helyeztek el, nemrég a cserszegtomaji kísérleti telepen mellszobrát avatták. Bakonyi Károly nevét a Keszthelyi út és a Rezi út csatlakozásától nyugati irányba vezető Barát utca iskoláig tartó szakasza kapta, az utca elején a névadó ünnepség keretében szőlőtőkét ültettek. A gyenesdiási művészetoktatásért A gyenesdiási József Attila Klubkönyvtár sikeres pályázata révén a helyi általános iskolában folyó alapfokú művészetoktatás egészül ki, tanórákon kívüli kínálatbővítéssel. Gál Lajos, a település polgármestere elmondta, hogy mintegy száz gyermek vesz részt a programban, melynek teljes költségére, önrész igény nélkül nyert 16 millió 400 ezer forint támogatást az önkormányzati intézmény. Az EU-s társfinanszírozású pályázat segítségével széleskörű együttműködésben indul el a munka. A „Kicsengetés után találkozunk” című program menedzsere, Hársfalvi György könyvtárvezető beszélt arról, hogy 6 társintézménnyel közösen dolgoznak: partnerük az óvoda, a helyi és a vonyarcvashegyi általános iskola, a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskola, a Vajda János Gimnázium, valamint a Zöldmező utcai iskola. A tevékenység szakköri formában felöleli a tehetséggondozást a népi kultúra, a zene, a tánc, a kézműves alkotó munka és filmezés terén. Szakmai témafelelősök közreműködésével teret kap a községbeli hagyományok ápolása, a kultúrára való fogékonyság erősítése, az élethosszig való tanulás jelentőségének megismertetése. A program a tanév végét követően, összművészeti bentlakásos nyári táborral zárul majd. 9

[close]

p. 10

Települések Kórháztörténeti emlékezés A hévízi Szent András Reumakórházban a múlt év végén az intézményesített fürdőgyógyászat 60 éves fennállására emlékeztek, majd id. dr. Moll Károlyról elnevezett orvostörténeti emlékkiállítást nyitottak. A jubileumi ünnepségen házigazdaként Kvarda Attila ügyvezető igazgató, a fürdőváros képviseletében pedig Rábai József, az önkormányzat külsős alpolgármestere tekintett vissza a kórházalapításra. Tallóztak a hat évtized mérföldkövei közt, melyeknek helytörténeti jelentőségű épületek, s újonnan készült beruházások a mai tanúi. Idézték az elődök munkásságát, akik haladó gondolkodással, nagylelkűséggel hozzájárultak ahhoz, hogy Hévíz bekerült az ország gazdasági, gyógyászati és turisztikai vérkeringésébe. Minderről részletesebb áttekintést adott Szántó Endre helytörténész, majd tudományos előadások hangzottak el az ünnepség keretében. A fürdőgyógyászatban nemzetközi hírt és érdemeket szerzett id. dr. Moll Károlyról elnevezett emlékszobát a kórház B épületében, a Rákóczi-házban rendezték be. A relikviák korábban a fürdővárosi Muzeális Gyűjtemény látnivalói között szerepeltek. Időközben további tárgyi és dokumentációs emlékekkel gyarapodva kerültek most új környezetbe. Az orvoslástörténelem jelen miliőben való jobb átélhetőségéről szólt köszöntőjében Papp Gábor polgármester. A már háromgenerációs orvosdinasztia képviseletében Moll Károly idézte édesapja gyógyító-kutató munkásságát, kiemelten szólt a találmányaként bevezetett utár 2013. JANUÁR Az emlékkiállítást a kórház B épületében, a Rákóczi-házban rendezték be súlyfürdős kezelésről. Az állandó kiállítás megnyitóján a kórházi vezetés részéről elhangzott: e relikviák őrzésének, bemutatásának lehetősége megtiszteltetés. A tárgyak, dokumentumok bepillantást engednek abba a korba, amikor a jeles elődök maguk tették mindazt, amit ma több szakorvos együttesen végez. Moll doktor ennek a munkának kiemelkedő alakja volt, mint reumatológus, belgyógyász és balneológus orvos-kutató, egy személyben. Minderre emlékeztet a tárgyi és szellemi hagyaték. H. Á. Hévíz külkapcsolataiért a város külkapcsolatainak új alapokra helyezése, tar talommal való megtöltése. Hangsúlyozta: Hévíz, mint európai és világhírű város számára fontos, hogy jól működő külkapcsolatai legyenek. Az eddig végzett összekötői munkát is elismer ve Erdős Endre Oroszország és a Független Államok Közössége (FÁK), Móré Imre a skandináv országok, Hegedűs Tamás Törökország, Hor váth Levente Kína, Könnyid László pedig a német nyelvterületek irányában erősíti Hévíz külföldi kapcsolatait. Az idén immár negyedik alkalommal adományozott Hévíz Város Turizmusáér t díjat is Könnyid László vehette át ezúttal. A Hotel Európa Fit vezérigazgatójának egyhangú szavazattal ítélték oda az elismerést, amint arról Pusztai Erzsébet, a Hévízi Turisztikai Desztinációs Menedzsment elnöke beszélt. Elhangzott továbbá: méltán érdemelte ki a kitüntetést a városér t tett több éves munkájával, különösen a Hévíz-Balaton Airpor t repülőtér érdekében folytatott tevékenységével. Eddigi életútját az előző évi díjazott Lukács Ferenc, a négycsillagos superior NaturMed Hotel Carbona vezérigazgatója, az elmúlt év díjazottja idézte fel. H. Á . Nagykövetek az önkormányzat képviselőinek társaságában Decembertől tiszteletbeli nagykövetek erősítik Hévíz külkapcsolatait, a turisztikai „diplomaták” sorából került ki a Hévíz Város Turizmusáért díj birtokosa is. A fürdőváros önkormányzata ezúttal 5 fő részére adományozta a turisztikai diplomáciai munkát fémjelző megbízólevelet. Az átadási ünnepségen Papp Gábor polgármester elmondta, hogy a 2010-ben újjáalakult képviselő-testület egyik fontos elhatározása volt 10

[close]

p. 11

2013. JANUÁR Szépirodalom és turizmus Dupla számmal jelent meg december végén a 20. évében tavaly megújult Hévíz című művészeti és társadalmi folyóirat. Mint annak bemutatásán elhangzott: a fürdőváros nevét viselő olvasmány immár fontos turisztikai marketing szerepet is betölt. A kiadó önkormányzat képviseletében Papp Gábor polgármester, valamint Szálinger Balázs, a lap főszerkesztője a Bibó István Gimnázium diákjai körében, rendhagyó irodalomóra keretében mutatta be a lap. A korábban negyedéves periodika a megújulást követően kéthavonta jelenik meg, ezzel függ össze, hogy idén az 5-6. számot egy kötetként vehetik kézbe az olvasók. A folyóirat megújulására visszatekintve Papp Gábor elmondta: fontos célkitűzésük volt, hogy bővüljön az olvasókör. Kiemelten célozták a fiatalokat, ebben a szellemben kapcsolódtak be a szerzői gárdába a határon túli magyar irodalom új generációjának képviselői, s kinyílt a lehetőség arra, hogy kinőhessék magukat a környezetben élők is. Mindezzel az olvasmány ízelítőt ad a város kulturális közéletéből, hozzátartozik a turisztikai kínálathoz. Szálinger Balázs a folyóirat szerepéről szólva kiemelte: cél, hogy a várost összekösse az irodalmi alkotókkal és műhelyekkel, a szárnybontogató helyieknek publikációs lehetőséget, bemutatkozásra való bátorítást adjon, az olvasóközönség pedig jobban érezhesse a fiatalok irodalomban való jelenlétét. Rámutatott arra is, a folyóirat nem csak egy műhely terméke, a névadó hely olyan miliő, mely ihlette a magyar irodalomtörténet nagyjait. A kötetből való felolvasások után elhangzott: a tartalommal, szerkesztéssel kapcsolatosan tovább folyatódik az újdonságkeresés. A Balatonhoz való kötődéssel megjelenő olvasmányok akár azt a lehetőséget is felvetik, hogy a folyóirat Keszthellyel közös irodalmi kiadvánnyá váljék. H. Á. utár Települések Zamárdi: megújuló intézmények, esztétikus, vonzó városközpont Egyetlen rangos, a kontinens fiatalságát megmozgató rendezvény elég volt ahhoz, hogy Zamárdi bekerüljön az európai turizmus vérkeringésébe. A nagyszerű ötletet sikeres programok követték, s ma már vitathatatlan, hogy a BalatonSound is szerves részét képezi a város névjegyének. Csákovics Gyula polgármester azonban úgy látja: a fejlesztések elsődleges célja a helyben lakók és a villatulajdonosok komfortigényének kielégítése. S mivel Zamárdiban a vállalkozások jelentős része erősen kötődik az idegenforgalomhoz, minden infrastrukturális beruházás jótékony hatással van a település vonzerejére is. Zamárdi csodálatos fekvése, a hosszú, strandolásra, napfürdőzésre alkalmas partszakasz eddig is turisták tízezreit csábították városunkba, s ezt, a természet által felkínált látványt és lehetőséget színvonalas rendezvényekkel egészítettük ki. A BalatonSound egy, ám a legnagyobb érdeklődést kiváltó esemény ezek közül. A látogatók száma évről évre emelkedik: tavaly már több mint százezren vettek részt a vízparti programokon. E hatalmas tömeg igényeinek kielégítése jótékonyan hatott a lakáskiadással foglalkozók, vendéglátósok, szállodások bevételeire, s így közvetve a település költségvetésére is – foglalta össze a közelmúlt pozitív hozadékát a polgármester. Zamárdi önkormányzata tehát jól döntött fél évtizeddel ezelőtt, amikor az ambiciózus fejlesztési elképzelésekhez pályázati forrásokat kívánt biztosítani. A tervezési, előkészítési fázis után 2012 már a megvalósulás éve volt a város életében. A Balaton-part turisztikai vonzerő fejlesztés projekt keretében játszótér, parkoló épült a turisták által leginkább látogatott területeken, valamint a mozgássérülteket kiszolgáló lift készült a fürdőzők számára. A Zöldfa utcában korszerű, napkollektoros vizesblokk épült, melyet elsőként a BalatonSound látogatói vehettek igénybe – az együttműködés sikerét jelzi, hogy ennek a beruházásnak a költségeihez a szervezők is hozzájárultak. A rendezvény jellegéből adódóan fontos megemlíteni, hogy a létesítményt értékmegőrzővel látták el. Ugyancsak az elmúlt év mérlegéhez tartozik, hogy a Balaton tér I. és II. program teljesítésével befejeződtek a közterületek felújítási munkálatai. Ugyancsak megújult az ötvenegy éves kertmozi, amely 2012 nyarán már egyfajta fórumként, közösségi térként, szabadtéri színházként, moziként működött. Hasonló változáson ment keresztül a közösségi ház is: itt elvégezték a hőszigetelési munkákat, korszerűsítették a fűtést – ideális környezetet teremtve az amatőr művészeti csoportoknak. - Ez utóbbi beruházásnak üzenetértéke van, s ezért rendkívül fontos a város életében. Arról ad hírt, hogy a válsággal tűzdelt időszakban is sikerült a kultúra területén fejlesztenünk. Az intézmény a helyi civilek találkozóhelyeként is funkcionál – itt valódi közösségi életről beszélhetünk. Ez a pezsgő polgári összetartás a mozgatórugója a testvértelepülésekkel való kapcsolatnak is. Zamárdi négy ilyen kontaktust ápol, s a baráti városok között erdélyi, lengyel, német és magyar – Villány – település szerepel. Rendkívül pozitív fejlemény, hogy a testvértelepülési találkozókon sok fiatal vesz részt - barátságok szövődnek, melyek a nyelvtanulást, az európai kitekintést, a közös értékek megismerését segítik, s más téren is számos pozitív tartalommal bírnak. A polgármester elmondta: a már említett projektek lezárásaként megkezdődött a Szabadság tér parkosítása, a polgármesteri hivatal felújítása és a Rákóczi út rekonstrukciója. A közel 180 millió forintos beruházás befejezésével európai színvonalú városközpont alakul ki. S mivel már korábban átalakították Zamárdi gazdálkodását, így évente tizenötmillió forintot tudnak megtakarítani. Ennek eredményeképp idén újabb útfelújításokra, infrastrukturális beruházásokra kerül sor. 11

[close]

p. 12

Települések Balatonszemes: befektetőre várva Parlamenti elismerés a pedagógusoknak A 90-es évek második felében még optimisták voltak a szemesi polgárok - másfél évtizeddel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az a kincs, amely földjük alatt van, hamarosan mindannyiuk boldogulását szolgálja. Az idő azonban rohant, s bár voltak sikerrel kecsegtető tárgyalások, a település irányítói változatlanul olyan befektetőt keresnek, aki a termálvíz kiaknázása, saját haszna mellett a település gyarapodását is elősegíti. Takács József polgármester abban bízik: a helyi akaratot előbb-utóbb a kormányzat is méltányolja, s partner lesz egy fürdőcentrum létrehozásában, megvalósításában. - Felesleges hangsúlyoznom, hogy a 38,5 Celsius fokos termálvízre alapozott fürdő óriási perspektívát jelent Balatonszemes számára, mégsem tudunk érdemben előbbre lépni idegenforgalmi hasznosítása mintegy másfél évtizede húzódik. A település kilencmilliárd forintos vagyona ugyan megfelelő alapot biztosítana jelentősebb banki hitelre is, ám az egymást követő képviselő-testületek rendkívül megfontoltan foglaltak állást ebben a kérdésben: elsősorban a magánvállalkozói szférát favorizálták, illetve állami segítségben, pályázati forrásokban bíztak. A 2002-ben és napjainkban is hivatalban lévő gazdasági miniszter korábban még támogatta a termálfürdő megépítését, ám jelenlegi pozíciójában már másképp nyilatkozott. A létesítményre nem csak Szemesnek lenne szüksége: a déli parti polgármesterekkel együtt azt valljuk, hogy egy korszerű fürdőhely húsz-huszonöt kilométeres körzetben – csakúgy, mint Hévíz esetében – pozitív kisugárzással bír a kereskedelmi szálláshelyekre. Az önkormányzat mindenesetre felkészült a potenciális befektető fogadására: a beruházás megvalósítására 31 hektáros terület áll rendelkezésre - ezt ötven évre adná bérbe a testület, s egyben öt év adómentességet is biztosítunk. Nem adjuk fel a reményt: tárgyalunk, kérünk, lobbizunk! Szemes saját útját járja más téren is: egyike vagyunk azon négy somogyi településnek, amelyek az új év kezdetén is megtartották iskolájukat. Meggyőződésem: azok az önkormányzatok segítik az állam gazdaságos működését, melyek ezt felvállalták. A polgármester elmondta: Balatonszemes a rendszerváltás óta összesen mintegy 1,7 milliárd forintot fordított saját forrásból fejlesztésekre. Ez azt jelzi, hogy a helyi önkormányzat tagjai és a polgármesterek a különböző választási ciklusokban rendkívül felelősségteljesen bántak a privatizációs bevételekkel és az adóból befolyt jövedelmekkel. - Valamennyi szemesi polgár büszke arra, hogy az ezredfordulón - központi támogatás nélkül - átadhattuk a 300 millió forintos költségvetéssel felépített új általános iskolát. Az elmúlt 12 év bebizonyította, hogy jó döntés volt ekkora összeget az oktatásra fordítani, hiszen az intézménynek rangja van a szűkebb régióban: a száztíz helybeli gyermek mellett több mint félszázan járnak hozzánk Őszödről, Lelléről, Szárszóról, Somogytúrról. A humán oktatást kiemelkedőnek minősíthetjük, de rendkívül magas szinten működik a zeneiskola, a pedagógiai szakszolgálat és a sporttagozatos alapfokú oktatás is. Takács József az alapokról is beszél. Arról, hogy a testnevelést már az óvodában mindennapossá tették - valószínűleg az egész országban kevés olyan intézmény található, ahol 200 négyzetméteres tornaterem áll a legkisebbek mozgásának kielégítésére. Így azután az sem meglepő, hogy tanköteles korba érve már átlagon felül bánnak a kézilabdával, a focival, s nem okoz számukra gondot a magasugró léc feletti átsiklás sem. Rendkívül nívós az atlétikai képzés is – ilyen előzmények után kerülhetett arra sor, hogy a közelmúltban a Parlamentben vehették át az iskola legjobb nevelői azt a kitüntetést, amely az elmúlt évtized kiváló sporteredményeit hivatott elismerni. Szemes méltatásához újabb fejezetek társulnak. Az is szinte egyedülállónak minősül, hogy a közelmúltban átadott 20x40 méteres műfüves pálya építéséhez a Magyar Labdarúgó-szövetség mellett az önkormányzat is hozzájárult. A világítással is rendelkező új létesítményben száz utánpótláskorú labdarúgó tarthat edzést és vívhat rangos mérkőzéseket, de gyorsan népszerű lett a pálya a helyi és környékbeli települések felnőtt labdarúgói körében is. E ponton kapcsolódik beszélgetésünkbe a labdarúgó utánpótlás bázis szakmai vezetője. Pusztai László több élvonalbeli csapat vezetőedzőjeként letette már névjegyét a sportág asztalára, s most e téren is maradandót kíván alkotni. Célunk egyértelmű és megalapozott: szeretnénk, ha a helyi utánpótlás nevelés a Dél-Balaton vonatkozásában vezető szerepet játszana. Új szelek fújnak most a magyar labdarúgásban, s ha jól állítjuk be a vitorláinkat, mindenki nyertes lehet. Hittel vallom: felkészült, elkötelezett edzőkkel, minőségi pályákon kell a jövő profi labdarúgóit a felnőttkor kihívásaira felkészíteni. Ha itt kellő alappal és sportszeretettel vértezzük fel őket, remény van arra, hogy a legjobbak hamarosan az akadémiák érdeklődésének homlokterébe kerülnek. Balatonszemesen jelenleg heti kéthárom alkalommal tudunk rendszeres edzési lehetőséget, illetve egy mérkőzést biztosítani számukra. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy máris sikerült felkeltenünk a környékbeli fiatalokban az érdeklődést munkánk iránt, s a szülők örömmel hozzák edzésre gyermekeiket. Egy ilyen jellegű képzés sok új lehetőséget kínál az edzők számára, s meggyőződésem, hogy a gyermekek is másképp viszonyulnak a programokhoz, ha érzik: partnerként bánunk velük, s képességeiknek megfelelő feladatokat kell megoldaniuk. Az utánpótlás a jövő záloga, ezért minél fiatalabb korban el kell indítani őket a rendszeres testmozgás, edzés útján. Az U 13-as korosztályban máris több tehetséges ifjú bontogatja szárnyait, s őszintén remélem, hogy Németh Jánosról és a Szabó ikrekről még sokat fognak hallani a magyar labdarúgás szerelmesei. Süli Ferenc utár 2013. JANUÁR 12

[close]

p. 13

2013. JANUÁR Vitorlások világversenyei Balatonföldváron Túlzás nélkül állítható, hogy ebben az évben Balatonföldvár a vitorlázók érdeklődésének homlokterébe kerül: a patinás kisváros rendezheti idén a repülő hollandi szakágban a világbajnokságot, míg a legifjabbak az Optimist hajóosztályban kontinentális vetélkedőn mérhetik össze tudásukat - a Spartacus Sportegyesület rendezésében sorra kerülő viadalra több száz gyermeket várnak. A rangos eseményeknek jövőre folytatása lesz: 2014-ben csillaghajó osztályban rendeznek Európa bajnokságot. Holovits Huba polgármester szerint a város iránt megnyilvánuló érdeklődés nem csak múltjának köszönhető: ebben a választási ciklusban olyan jelentős fejlesztések történtek, melyek a turizmus, a sport területén is versenyképessé teszik Földvárt. Illúzióink nincsenek, hiszen a 2011-es év nagy projektjei a közeljövőben nem ismétlődhetnek meg – főként rajtunk kívül álló okok miatt. Akkor több százmillió forintot tudtunk fordítani a kerékpárút kiépítésére és a keleti strand rekonstrukciójára. Jelenleg meg kell elégednünk a kisebb értékű beruházásokkal, ám ezek is fontos szerepet játszanak a mindennapokban, a helybeliek életében. Ezek közé tartozik, hogy a futballpálya régi öltözőjét lebontották, s itt új közösségi teret hoztunk létre. A labdarúgóknak sem kell azonban attól tartaniuk, hogy kilencven perc után nem lesz hol fürdeniük, ugyanis az öltözőkben már napenergiával biztosítjuk a melegvizet. A Neptun Szálló melletti terület tisztítása ugyancsak az elmúlt évhez köthető: itt madáretetőket helyeztünk el, s egy hangulatos parkot alakítottunk ki. Több utcát aszfalt burkolattal láttunk el, megújult a Széchényi szobor környezete, s a magyar történelem legendás nemesi családjának egykori villája, a Kulipintyó a város tulajdonába került. Jelentős energiákat és anyagi forrásokat mozgósítottunk a rendezvényeinkhez – a sikeres lebonyolítás érdekében több eszközt és felszerelést vásároltunk – tájékoztatott a közelmúlt történéseiről a polgármester. Holovits Hubától megtudhattuk azt is, hogy a város gazdálkodásának, működésének átalakításával a korábbinál racionálisabban használják fel a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Így lehetőség nyílik arra, hogy külső anyagi támogatás nélkül megújuljanak a sétányok, az utak, a közterületek, s a világítást is korszerűsítsék. E program keretében a városközpontban lévő parkoló új arculatot kap, s a díszburkolattal látják el a környező utcákat. Az új év számos más változást is hozott város életébe: az általános iskola fenntartása, működtetése ugyan átkerült az államhoz, ám a település irányítói változatlanul figyelnek arra, hogy az oktatási intézmény és a zeneiskola megfelelő infrastruktúrával rendelkezzen. A szűkebb régió lakosságát is érintheti a hír, mely szerint január 1-jétől Balatonföldváron jól felszerelt járási kirendeltség várja az ügyfeleket - számos új szolgáltatás gondoskodik arról, hogy az állampolgárok lehetőleg mielőbb elintézzék hivatalos dolgaikat. A polgármester elmondta: olyan új pályázatok kiírására várnak, melyekhez szervesen illeszkedik a város fejlesztési koncepciója – a beruházásokhoz a szükséges önrész rendelkezésre áll. Süli Ferenc utár Települések 1,1 milliárdos fejlesztés Balatonfüreden Új termelőcsarnokot épít a Termelés-Logistic-Centrum Kft. A 1,1 milliárd forintos beruházással hatvan új munkahelyet hoznak létre – írja az MTI. A tervezett modern ipari üzemcsarnokhoz az Új Széchenyi Tervtől 301 millió forintos támogatást nyertek; a projekt keretein belül eszközök beszerzése, ingatlan és infrastrukturális technológiafejlesztés valósul meg közölték. A 3400 négyzetméteres csarnok előkészítő munkálatait - régi épületek elbontását, az alépítmények létrehozását - tavaly kezdte meg a cég, decemberben pedig letették a csarnok alapkövét. A projekt két ütemben valósul meg, a 3400 négyzetméteres csarnokot megépítése után egy újabb, 2500 négyzetméteressel bővítik 2014 áprilisáig. Erich Sennebogen német vállalkozó 1993-ban alapította Termelés-Logistic Centrum Kft.-t, célja egy kiváló minőségű, hegesztett acélszerkezeti elemeket gyártó és szerelő üzem létrehozása volt. A Sennebogen Maschinenfabrik GmbH balatonfüredi leányvállalata a TLC Kft. ma Balatonfüred legnagyobb munkaadójaként csaknem 300 embert foglalkoztat a Balaton partján elterülő 12 hektáros területén működő 5 üzemcsarnokában. A cég rövid távú céljai között szerepel a mai 116 férőhelyes Hajógyári Kikötő 300 férőhelyesre bővítése és olyan további szolgáltatások, mint hajók javítása, téli tárolásuk bevezetése. 13

[close]

p. 14

Kultúra utár 2013. JANUÁR Siófok „isteni” festője: Muzsinszki „Én vagyok a világ világossága” Siófok posztumusz díszpolgára, Muzsinszki Nagy Endre festőművész alkotásaiból nyílt „Én vagyok a világ világossága” címmel kiállítás a városnap alkalmából a Kálmán Imre Kulturális Központ emeleti galériáján. Muzsinszki leghíresebb alkotása Jeruzsálemben, a Dormitio kápolnában látható. E művét egy megnyert nemzetközi pályázat jóvoltából festhette meg 1929-ben, s ugyanitt az Agónia bazilika apszisa is Muzsinszki keze munkáját dicséri. Mindkettőn feltűnnek magyar motívumok (korona, címer), s magyar szentek alakjai is – hangsúlyozta a megnyitón Kovács Emőke történész, a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár igazgatója. A festő 1939-ben Siófokon telepedett le, ahová művészi tervei megvalósításáért, a Balaton nyújtotta festői lehetőségek miatt költözött, ám a közelgő második világháború időszakában festészetből nem igazán lehetett megélni, ezért az elismert festőművész ecetgyártó üzemet hozott létre. A Siófokon sokak által csak „ecetesként” emlegetett Muzsinszki az ecetgyártás mellett azért balatoni képeket, csendéleteket is festett. 1955-ben megalapította és 1962-ig vezette a Siófoki Képzőművészeti Szabadiskolát. Az oktatás mellett rendületlenül festett, nagy vállalása a 243 képből álló „Én vagyok a világ világossága” című sorozat, amely a kezdetektől mutatja be Krisztus életét az Újszövetség alapján. Festményei a siófoki belvárosi templom bejárati ajtaja felett, a balatonkiliti templom kórus feljáratánál és a balatonszéplaki templomban is láthatók. A szocializmus ateista éveiben szegényen, nagy nélkülözések közepette festett. Utolsó éveit Nagyberényben töltötte krisztusi szegénységben keresztfiánál, Balázs Endre plébánosnál; 1975-ben, 89 évesen halt meg, Siófokon temették el. A város utcát nevezett el róla, és 1998-ban posztumusz díszpolgár címmel tüntette ki. Élete fő műve, az „Én vagyok a világ világossága” a veszprémi Gizella Királyné Múzeum tulajdonában van. A siófoki kiállítás e képek közül mutat be egy nagy hatású tárlatot. Gyarmati László 14

[close]

p. 15

2013. JANUÁR utár Kultúra Karácsonyi ajándékkönyv az év minden hetére Más–világ–kép címmel jelent meg karácsonyra a Hajmáskér– Sólyi Református Egyházközség lelkésze, Bikádi László Károly fotókkal illusztrált könyve, mely 52 bibliai idézetével, s azok magyarázatával egyedülálló. A könyvet a Veszprém megyei Közgyűlés elnöke, Lasztovicza Jenő mutatta be a megyeház könyvtárában karácsony előtt. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyv szerzője, Bikádi László elmondta, a ma embere számára a bibliai gondolatok nem mindegyike értelmezhető könnyen, ezért vette a bátorságot ahhoz, hogy az év mind az 52 hetéhez keressen egy-egy idézetet, s azt röviden meg is magyarázza olvasóinak. A Más–világ–kép egy-egy példányát ajándékba kapták a Hajmáskér–Sóly Társegyházközség Házi Segítségnyújtók gondozói, s azok, akik támogatták munkájukat. A bemutatón Bikádi László megemlítette, hogy tervezi a folytatást második, sőt: harmadik résszel. A kiadvány fotóit Bikádi-Varga Emese Sarolta és Beke G. László készítette. A szokatlan formátumú könyv értékét – a belső tartalom mellett – emeli az ízléses tördelés, a betűtípus megválasztása, az üzeneteket hordozó képek. Z. Lezárult egy gazdag művészi életpálya Életének 88. évében elhunyt Szoboszlay Sándor színművész, Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a veszprémi Petőfi Színház örökös tagja. A Színház és Filmművészeti Főiskolát 1954-ben végezte, több fővárosi és vidéki színházban szerepelt. 1961-ben vendégként fellépett az akkor megalakult veszprémi Petőfi Színházban, a Kőszívű ember fiai című darabban Baradlay Richárd alakját formálta meg, így őt is az intézmény alapító tagjának tekintik. 1974től 1991-ig a Petőfi Színház tagja, 1991-ben ment nyugdíjba. Számos Shakespeare, Gorkij, Csehov, Molnár darabban szerepelt, emlékezetes alakítást nyújtott Örkény István Tóték című drámájában az Őrnagy szerepében. Ma már csak az idősebbek emlékeznek rá, hogy első filmszerepét 1954-ben játszotta a 2x2 néha 5 című produkcióban. Művész pályájának állomásait ezt követően is több sikeres filmés televíziós felvétel őrzi, így például a III. Richárd, a Bánk bán, A nagyenyedi két fűzfa, Farkasok és bárányok, a Warrenné mestersége, az Égető Eszter… 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 2012-ben a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült. Főként nyugdíjas éveiben sok időt töltött alsóörsi nyaralójában, kedvenc helye volt a település egyik legendás közösségi tere, a falu kocsmája, ahol jellegzetes rekedtes hangján regényrészletek, elbeszélések, versek felolvasásával szórakoztatta hallgatóságát. Ha egészsége engedte, részt vett a helyi rendezvényeken, barátaival szívesen osztotta meg gazdag művészi pályájának tapasztalatait, élményeit. Juhász Ferenc 15

[close]

Comments

no comments yet