2012. október Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2012.10

Popular Pages


p. 1

BALATONI A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA XIX. évfolyam • 10. szám • 2012. október Itt van az ősz... – a füredi Tagore-sétány Fotó: Harlekino Nemzetközi fórum Siófokon Új elnököt választottak a balatoni civil szervezetek Vissz-hang tárlat Tihanyban Ára: 150 Ft

[close]

p. 2

AKTUÁLIS BALATONI 2012. OKTÓBER Lapszél Behúzott kézifékkel Zatkalik András Mint minden hasonlat – ez pedig világosan kiderül az alább olvasható sorokból – az én gondolatmenetem is sántít egy kicsit, de hát egy olyan világban, ahol döcögve mennek előbbre a dolgok, talán ez megbocsátható. Ha egy álmos reggelen behúzott kézifékkel indulunk el, annak rendje és módja szerint lassúbb, lomhább lesz az autónk, ebből eredően a napunk is. Szinte mindenkivel megesett már az efféle csúfság, s nem szívesen beszél róla, mert röstelli a dolgot. Valahogy én is így vagyok ezzel a nyárral. Fölkészültünk rá (üzemanyagot kapott a kocsi), tehetsége szerint ki-ki büféjét, éttermét, strandját, diszkóját kipofozta (lemostuk az autót, kiporszívóztuk az utasteret), tájékozódtunk (térkép, navigáció elő!) várható árakról, rendeletekről (egy ötezres a forgalmiba), bekalkuláltuk azt is, amire nem számíthatunk (ott hagytuk a jégkaparót az oldalzsebben). Így már aztán csak el lehet indulni! Vagy nem? Hoppá! Hol vannak az utasok? Szinte mindegyik autóban egy ember ül (az még azért köll a kormány mögé!), a buszok, vonatok üresek (voltak). A szinte folyamatos hőségben csaknem minden lelassult. Majdnem afrikai módra. A lassúság következtében aztán nem minden, s mindenki érkezett idejében célhoz. Az egyik vendéglátós – noha elnyerte a pályázatot – augusztusra sem kapta meg a neki dukáló összeget, pedig kiengedett kézifékkel rohangált! Pénze elfogyott, hitelezői morogtak, választékát csökkentenie kellett. Csak azért, mert valaki valahol behúzta a kéziféket. Az egyik települési önkormányzat beruházott (meg a többi is), de az alvállalkozók alvállalkozói késnek, mert itt is, ott is behúzták a kéziféket. Félbemaradt hát a szépnek ígérkező fejlesztés. Lehetne sorolni, de gyanítom, mindenkinek van hasonló élménye. És akkor még nem is szóltunk Kati néni és Józsi bácsi elmaradt béréről. Igaz, nekik csak a bicikli kézifékjét húzták be láthatatlan kezek. Az ám, láthatatlanok! Mert egy irányt csak meg tud jelölni mindenki, ám a kéz, a kezek láthatatlan, láthatatlanok. Gyanítom, sokunknak lenne kedve odapaskolni egyet arra a kézre… Az eredményt a vak is látja: hiába a növekedés vendégéjszaka vagy vendégszám tekintetében, ha az egyszámjegyű százalékra utal. Kevés – foglalható össze. S érzem, a szezonzáró mérlegek mindegyikében ott lesz ez a szó, vagy legalább szinonimája. Mégsem merem azt mondani, hogy pesszimista vagyok! Nem én! Már csak azért is, mert jövőre is lesz nyár, lesz szezon, s leszünk mi, balatoni emberek. És a 2013-as szezon tervezésénél előbb a láthatatlan kéz után kutakodunk, s ha megleljük, bizony rácsapunk. De utána a homlokunkra is ám! Biztonságos szezont zártunk „diákrendőrök” elismerése A turizmus jó működését a közrend hiánya nem gátolta, a 2012-es idegenforgalmi szezon biztosítása sikeres feladat-végrehajtás volt – jelentette ki a Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság október eleji veszprémi szezonzáró értekezleten Töreki Sándor dandártábornok, a bizottság soros elnöke. A megyeházán tartott fórumon az érintett négy megye (Fejér, Somogy, Veszprém és Zala) rendőri vezetői mellett a vízimentők, a polgárőrségek, az aktuális feladatokban résztvevő társhatóságok, a balatoni intézmények, civil szervezetek képviselői vettek részt. A bizottság történetében első alkalommal kaptak nagy nyilvánosságot és dicsérő elismerést azok a (többségében füredi) diákok, akik egy-egy középiskola rendészeti oszKép: zatyipress tályából jelentkeztek az egyenruhások nyári munkáját segíteni. A diákjárőrök példásan helytálltak strandokon, közterületeken. A Fejér megyeiek jelentéséből kitűnt, hogy bár közel száz esetben került sor vízi mentésre, egyetlen halálos áldozatot sem követelt a Velencei-tó. Csökkent a tó környékén a garázdaságok és a betörések száma, viszont az előző évihez képest duplájára nőtt a gépkocsi-lopások száma (6-ról 12-re). A biztonságérzetet jelentősen befolyásoló bűncselekmény a „szomszéd” tónál nem történt. Somogy megye statisztikái sem árulkodnak súlyos bűncselekményekről, jóllehet némileg emelkedett egyes bűncselekmények (vagyon elleni bűncselekmények között például a besurranásos lopások, zseblopások, személy elleni erőszakos cselekmények) száma. A főképp Siófokra, Zamárdira jellemző nagyrendezvényeket sikerült problémamentesen biztosítani. Veszprém megye területén közel 10%-kal esett vissza a nyomozások elrendelése. Látványosan (50%-kal) kevesebb volt a betöréses lopások száma, kismértékben emelkedett viszont a strandi lopásoké. Tizenháromról 7-re csökkent a gépkocsi-lopások száma, s még jobban (70%kal!) a gépkocsi-feltöréseké. Ez utóbbiban nagy érdeme van az almádi kapitányságnak, ugyanis nekik sikerült lefülelniük a „témára” szakosodott bandát. A közlekedés területén is javultak a mutatók: mind a halálos, mind a személyi sérüléses balesetek száma csökkent. Zala megye idegenforgalmi területein 11%-kal esett vissza a nyomozási elrendelések száma, kedvezően alakult a gépkocsi-lopások és -feltörések statisztikája. A térségben 40 külföldi állampolgár sérelmére követtek el bűncselekményt (a szám magasabb a tavalyinál). Jelentős volt a sármelléki Hévíz–Balaton Repülőtér forgalma: 285 gépmadarat fogadtak, 275öt indítottak a szezonban. A munka során 9803 utas ellenőrzését végezték el a zalai rendőrök. A záró értekezletet követő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a négy megye területén több tízezer ellenőrzést, igazoltatást hajtottak végre a rendőrök, s mindössze 13 (tavaly 22) esetben tettek panaszt az érintettek. Ebből egyetlen (!) eset bizonyult jogosnak. Jól dolgoztunk – mondta Töreki Sándor, amikor átadta zalai kollégájának, Fülöp Valternek a jelképes stafétabotot –, de jövőre (2013-ban Zala megye vezeti a koordinációs bizottság munkáját) a jót is lehet jobban tenni. Pozitívan értékelte a koordinációs bizottság és a társszervek nyári munkáját Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes is. Zatkalik 2

[close]

p. 3

2012. OKTÓBER BALATONI AKTUÁLIS Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács Változatlanul kiváló a tó vízminősége A testület októberi ülésén Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a régió fejlesztési lehetőségeivel foglalkozó előadásában leszögezte: a térség hivatott arra, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit megfogalmazza. A kormányzatnak ezt kell felkarolnia és támogatnia. Elmondta: a 2010 óta hivatalban lévő kabinet számos olyan új jogszabályt alkotott, amellyel a Balaton régió dinamikus, egységes fejlesztését kívánja elősegíteni. Jelezte, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, az önkormányzatoknak olyan koncepciót, olyan terveket kell készíteniük, amelyek garantálhatják a 2014-2020 közötti uniós források lehívását. A Balaton kutatásával foglalkozó napirend tárgyalása során Bíró Péter, a tihanyi intézet igazgatója elmondta: ilyen rövid idő alatt, ekkora kiterjedésű tavat ilyen csekély költségvetésből még nem hoztak rendbe, s ez jelentős mértékben a tudósok érdeme. Hangsúlyozta, hogy a Balaton kutatását főképp külső pályázati források biztosítják, ám arra kell törekedni, hogy ez hosszú távon is így legyen - néhány kihagyott év ugyanis jóvátehetetlen károkat okozhat. Tájékoztatta a testületet az intézmény költségvetéséről: megtudhattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia intézeteként a fenntartó biztosítja a bérkeretet és a működési költség 7075%-át, míg a többi pénzt pályázati munkákkal teremtik elő. Az igazgató szerint párbeszéd szükséges az állam, a tudósok és a polgárok között, hiszen csak így lehetséges, hogy amit ma befektetünk, az tartósan működjön. Hidvégi József, Fonyód polgármestere hozzászólásában annak a reményének adott hangot, hogy a kutatások eredményeit a döntéshozók valóban figyelembe veszik. Álláspontja szerint a kiírandó pályázatok egy részének a tudósok által megfogalmazott gondok megoldásához kell anyagi hátteret biztosítani. Gondolatmenetéhez csatlakozott Gelencsér Attila, a Somogy megyei Közgyűlés elnöke is, aki ugyancsak nehezményezte, hogy a sok ismeret, tudás nem válik cselekvéssé. Elmondta, hogy négyszázmillió forintos támogatással új Balaton kutatási program indul. Bóka István, a BFT elnöke hozzászólásában méltatta a tihanyi limnológiai intézet tudós dolgozóinak munkáját, s jelezte: elvitathatatlan érdemeik vannak abban, hogy az idei szezon hosszan tartó kánikulai időjárásának ellenére – amikor még a napi átlag hőmérséklet is harminc fok körül mozgott – nem volt gond a vízminőséggel. Ez is igazolja az igazgató tézisét, mely szerint indokolt a tó folyamatos kutatása. A testület megtárgyalta a Mozdulj, Balaton rendezvénysorozat idei tapasztalatait is. Bartsch János főszervező elmondta, hogy háromszáznegyven program napot tartottak, melyeken huszonhatezren aktivizálták magukat a különböző sportágakban. Az akció rangját jelzi, hogy a záró eseményen számos tóparti település polgármestere is megjelent. Bóka István a tanács nevében is köszönetét fejezte ki a szervezők munkájáért, s elmondta: személyesen is közben jár annak érdekében, hogy a jövő évi rendezvénysorozat anyagi feltételei biztosítottak legyenek. Süli Ferenc Tisztújítás a civileknél Gyenesdiáson tartotta tisztújító közgyűlését a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége. Gál Lajos szövetségi elnök, házigazda polgármester, az egy évtizede alakult közösség utóbbi öt éves munkájára tett visszatekintést. Hangsúlyozta: a Balatonnal kapcsolatos döntések előkészítésénél nem hagyható figyelmen kívül az, amit a civilek szeme lát. Mint érdekképviseleti szervezet, számos környezet- és természetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, közbiztonsági, turizmusfejlesztés feladatot karoltak fel, vállaltak közreműködő szerepet aktuális témákban. Konferenciákat, érdekegyeztető tanácskozásokat szerveztek többek között vízvédelmi, hulladékgyűjtési, tájrendezési, közrendvédelemi, horgászati ügyekben. Az eredmények közt Gál Lajos kiemelte a Nemzetközi Élő Tavak programban betöltött szerepkört, a Balaton Fejlesztési Tanács munkájában a szavazati joggal való részvételt, az egységes fejlesztési stratégiákat tekintve a parti térség önálló balatoni régióként történő megjelenítésének szorgalmazását. Az esedékes tisztújítás kapcsán Gál Lajos utalt arra, hogy polgármesterré választását követően társadalmi megbízatásai közül egyedül ezen közösségbeli tisztségét vállalta továbbra is. Most azonban a leköszönés szándékát bejelentve elmondta: úgy látja jónak, hogy a továbbiakban az elnök személyével együtt, civil arca 3 Gál Lajos a lezárult ciklus munkáját értékelte legyen a közösségnek. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is szívesen segíti a munkát, ha arra a közgyűlés igényt tart. Utódlási javaslatát elfogadva, a szövetség elnökének Székely Erzsébet biológust, a Nők a Balatonért Egyesület fonyódi képviselőjét választották meg. Gál Lajos a továbbiakban elnökségi tagként vesz részt a munkában. H. Á.

[close]

p. 4

AKTUÁLIS BALATONI 2012. OKTÓBER SZEZONÉRTÉKELÉS, 2012 Szeptemberi számunkban két település – Lelle és Földvár – polgármesterével készítettünk interjút az idei turisztikai szezon tapasztalatairól, az aktuális fejlesztési elképzelésekről. A sorozat folytatódik: ezúttal Boglárra, Balatonmáriára, Szárszóra, Világosra és Zamárdiba látogatunk el - településvezetők, turisztikai szakemberek, vállalkozók értékelik a mögöttünk hagyott, kánikulában gazdag nyarat. Eredményes, sikeres szezont zártak Bogláron Ezen a nyáron minden külső feltétel adott volt ahhoz, hogy végre kimozduljon a holtpontról a balatoni turizmus. A kánikulai napok hatalmas vendégsereglete arról tanúskodott, hogy Boglár élt a természet nyújtotta lehetőséggel, s a marketing munka is hibátlanul működött. - A mögöttünk hagyott nyár valóban minden szempontból kedvező volt a tóparti emberek, vállalkozások számára. Az egyébként is zsúfolt főszezonban különösen a hétvégék voltak „erősek”, ilyenkor lehetett érzékelni, hogy Balatonboglár mily népszerű honfitársaink körében. A szállásadók, a helyi szolgáltatások szereplői minőségi ellátásban részesítették vendégeiket, s nem borult fel az ár-érték arány. A szezon egyik fokmérője a programok látogatottsága – ezen a téren is elégedettek lehetünk, hiszen a Jazz és bor rendezvénysorozat, a BB szüreti fesztivál, a Balaton átúszás résztvevőinek száma rekord közelinek mondható – ismerteti a tényeket Mészáros Miklós. A polgármestertől megtudhattuk azt is, hogy bár végleges statisztikai adatok nem állnak még rendelkezésre, de valószínűsíthető: a turisztikai jellegű bevételek a tavalyi évhez hasonlóan alakulnak. Ezek között meghatározó az idegenforgalmi adó. A nyári mérlegkészítés ugyan még folyamatban van, ám a város irányítói már a következő feladatokra koncentrálnak. Mészáros Miklós szerint jelentős év végéhez közeledik a település, hiszen számos fejlesztésnek az őszi időszakban érnek a zárásához. A közelmúltban adták át – több magas rangú lengyel és magyar államférfi jelenlétében – azt az emlékszobát, melynek kiállítási anyaga a második világégés alatt a Bogláron működő lengyel gimnázium tárgyi mementóit mutatja be. A fejlesztések sorából kiemelkedik az október közepén átadott, a szűkebb régió járóbeteg ellátását magas szinten megvalósító 4 egészségügyi centrum, de ehhez a vonulathoz sorolható a Gömbkilátó, a turisztikai piac vagy a múzeumhajó rekonstrukciója, felavatása is. Az Árpád-házi Szent Erzsébet park - a Kék és a Vörös Kápolnák környezete - kertépítészeti értékein kívül a szezon művészeti rendezvényeinek is méltó kerete lesz. - Jövőre hasonlóan mozgalmas időszak vár ránk, hiszen négyszázmillió forintos költségvetéssel felújítjuk a Platán strandot és a sétányt. A közbeszerzési eljárás lezárult, nincs tehát akadálya annak, hogy a következő szezonban megszépült, valóban korszerű fürdő- és szórakozóhely várja a turistákat Boglár központjában. A város egyik jelképének tekintett – rendkívül látogatott – Gömbkilátó mellett újabb turisztikai attrakció épül: magánberuházásban - a várdombi kalandpark részeként bobpálya várja majd a gyermekes családokat. Meggyőződésem, hogy ezek a fejlesztések egyaránt szolgálják a helybeliek és a hozzánk látogató vendégek érdekeit – ismertette a terveket Mészáros Miklós. Zamárdi: pozitív nyári mérleg, jelentős fejlesztések Sikeres és mozgalmas szezont zárt Zamárdi, melynek eredményeképpen az éves költségvetésben tervezett 70 millió forint idegenforgalmi adó várhatóan teljesül – tudtuk meg Csákovics Gyula polgármestertől. - A válság ellenére is fejlődik a település, érzékelhetően nő a vonzereje. Zamárdi egyre népszerűbb nyaralóhely itthon és külföldön, s a gazdasági prosperálás legbiztosabb jele, hogy a helyi vállalkozásokat nem fenyegeti csőd. Ez a nyár számos kellemes meglepetéssel szolgált a fizetővendég szolgáltatóknak is: a Balaton Sound idején egyetlen kiadó szoba sem maradt üresen. Tudok olyan idősebb polgárunkról, akinek a rendszerváltás hajnalán sikerült utoljára kiadni a lakását – a kánikulai napokon minden korábbi kedvezőtlen tendencia megszűnt. Számomra természetesen nem csak az önkormányzati bevételek fontosak: legalább ilyen lényegesnek tartom, hogy polgáraink is gyarapodjanak. Ha a helybeliek anyagi helyzete stabil, könnyebb a közös cél, a város fejlesztési elképzeléseit is megvalósítani. Személyes találkozók, beszélgetések erősítik meg, hogy a nyári bevételekből jutott téli tüzelőre, hűtőszekrény cserére – az idősebb emberek önbecsülését is segítik ezek a forintok, hiszen ők azok, akik kényszerből, ám szégyenkezve fordulnak segélyért. Csákovics Gyula elmondta: több olyan rendezvényük van, amelyek jelentős rétegigényt elégítenek ki. Ezek közül természetesen kimagaslik a Balaton Sound a maga százezres látogatottságával, de népszerű az Utcafesztivál, a Balatoni játszadalom, a kettesfogathajtó verseny és a Szent Iván éji időutazás program is. Idén másodszor rendeztek nagyszabású szüreti mulatságot – óriási sikerrel, látványos felvonulással, hatalmas tömeggel. - A turisztikai szezonra több közösségi teret újítottunk fel a város-rehabilitációs program keretében: elkészült és kiválóan működik a kertmozi, amely színpadi produkciók megtartására is alkalmas. A strandon korszerű, akadálymentesített vizesblokkot adtunk át a fürdőzőknek - itt már napelemek gondoskodnak a meleg vízről. A polgármester elmondta: a közösségi ház rekonstrukciója befejezéséhez közeledik, míg a Szabadság tér, a polgármesteri hivatal és a Rákóczi utca korszerűsítési munkálatai a közeljövőben kezdődnek: e három projekt megvalósulásával jövő nyárig esztétikus, korszerű városközpont alakul ki. Gondolnak a legkisebbekre is: a gyermekáldásnak köszönhetően szűkösnek bizonyul az óvoda, ezért bővítése – főként pályázati forrásból – a közeljövő sürgős feladata. Ugyancsak pályázati pénzből kívánják megvalósítani a Kiserdő turisztikai célú hasznosítását. Az építési tervek már elkészültek – e területen olyan bemutatóhelyet hoznak létre, amely a rendkívül gazdag régészeti leletek bemutatása mellett aktivizálja is a látogatókat. A kézműves foglalkozások, interaktív táborok alkalmasak lesznek arra, hogy a történelmi múlt iránti érdeklődést fenntartsák,

[close]

p. 5

2012. OKTÓBER BALATONI AKTUÁLIS mert – mint Csákovics Gyula fogalmazott – a hagyományok ápolása a jelen emberének szent kötelessége. A polgármester abban is biztos, hogy a koncepció megvalósítása nem csak Zamárdi, hanem az egész Dél-Balaton idegenforgalmi attrakciói közül is kiemelkedő jelentőséggel bír majd. tehermentesítette. Jövőre hasonló ajánlatokkal – de számos új ötlettel – kívánunk megjelenni a hazai turisztikai piacon, ugyanis a statisztikák arról tanúskodnak, hogy vendégeink több mint kilencven százaléka honfitársaink közül kerül ki. Balatonmária Az átalakuló utazási szokásokhoz való alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozta Tengerdiné Bausz Erika, a balatonmáriai Viktor Bor- és Vendégházat üzemeltető kft. ügyvezetője. A forró nyár ugyan a tóhoz csábította honfitársaink egy részét, ám az is nyilvánvaló, hogy részükről gyenge a vásárlóerő, korlátozottak fogyasztási lehetőségeik. Balatonvilágos A régi balatoni hangulatokat idézte fel az idei nyár – nosztalgiázik Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere. Elégedetten nyugtázza, hogy ismét felkapott üdülőhelynek minősíthető az általa irányított település. - Zsúfolt strandok, hömpölygő tömegek a víz közeli utcákon – különösen a kánikulai délutánok idézték fel bennem a korábbi évtizedek emlékét. Ez arra utal, hogy a környékbeli településekről még munka után is sokan kerestek fel bennünket. A népszerűség várhatóan az idegenforgalmi adóbevételekben is jelentkezik – végleges adatok hiányában egyelőre csak arra következtethetünk, hogy e téren nem maradunk el az elmúlt évi teljesítményünktől. Az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei mellett is igyekezett a fürdőzők kedvében járni: a fizetős strandunkon homokos öblöt alakítottunk ki: ez gyorsan népszerű lett a kisgyermekes családok körében, s szinte minden alkalommal kitehettük volna a „megtelt” táblát. Fekete Barnabás elmondta, hogy a következő szezonra – sikeres pályázat esetén – mintegy ötvenmillió forintos költséggel felújítják a strand öltözőépületét. A település számára természetesen az sem közömbös, miként alakul a Club Aliga sorsa, mikor kezdődhet meg a több tízmilliárd forint értékű beruházás. Megtudhattuk, hogy a közelmúltban ülésezett a tervtanács, s a korábbi terveknek csak kisebb korrekcióit kérte. Ez reményt ad arra, hogy a jövő év első felében lezáruljon a tervezési periódus. S ha már Club Aliga! Németh Balázs, a komplexumot működtető vállalkozás irányítója szerint utoljára fél évtizede volt olyan kegyes az időjárás a nyaralóvendégekhez, mint idén. Ennek megfelelően a bevételek is kedvezően alakultak mind a szállás, mind a strandi forgalom tekintetében. - A Club Aliga ebben az évben is a fiatal, gyermekes magyar családokat célozta meg a reklám kampányok során. Ennek megfelelően számos olyan programot szerveztünk, mely alkalmat nyújtott a gondtalan pihenésre, szórakozásra, s némileg a szülőket is - Ettől függetlenül ők képezik a Balatonhoz látogató turisták meghatározó részét, s ez rendkívül örvendetes. A Széchenyi pihenőkártya bevezetése érdemi előrelépést jelent az elfogadók számára, hiszen a korábbi rendszerhez, az üdülési csekkhez képest kevesebb az adminisztráció, s kisebb a részünkről kifizetendő jutalék. Természetesen az lenne a szerencsés, ha mellettük a német, osztrák vendégek a rendszerváltás idején megszokott számban látogatnának el hozzánk. A nyár egyik kedvező meglepetése a lengyel, szlovák turisták számának érzékelhető növekedése – a marketing munkát célszerű lenne ebben az irányban erősíteni. Tengerdiné Bausz Erika elmondta azt is, hogy az árképzést az élet diktálta: a hétköznapok gyenge forgalma miatt a szálláshelyeket nehéz volt eladni, a hétvégék viszont rendkívül keresettek voltak. - Ezen a nyáron mintha folyamatosan last minut értékesítés folyt volna – fogalmazott az ügyvezető asszony. Balatonszárszó - Hosszú évek után sikerült megvalósítanunk régi álmunkat, hogy Balatonszárszó a gyermekek paradicsoma legyen. A programok összeállítását is a fenti cél jellemezte: rengeteg élmény várta idén a hozzánk látogatókat. Külön ki kell emelni a strandon rendezett eseményeket, illetve a Csukás Színház produkcióit, amelyek mind-mind a kicsik kulturálódását, szórakoztatását szolgálták. Igen népszerű volt a Csukás Színházban Süsü a sárkány, Süsü a várvédő, a Piroska és a farkas, valamint a jól szervezett animációs programok is sok érdeklődőt vonzottak. Igazi látványosság volt a SÁRKÁNYFESZTIVÁL, amelynek megnyitóján az „életnagyságú“ sárkány a Balatonon érkezett sárkányhajóval. A több száz gyermek hatalmas ovációval fogadta Süsü érkezését. Az is igaz, hogy a szülők, felnőttek újra gyermekkorukba repültek vissza, emlékeikben felidéződött a rengeteg Csukás rajzfilm, és egy kicsit visszaidézték a boldog gyermekkort. Valódi különlegesség volt, hogy nem csak Süsüvel találkozhattak a gyerekek, hanem Csukás Istvánnal is, aki meghatódottan nézte a gyermekek önfeledt boldogságát, és le sem tudta volna tagadni, hogy közöttük érzi magát a legjobban – mondta el Cseri Péter, a turisztikai egyesület elnöke. - A gyermekprogramokon túl számtalan rendezvény volt a felnőttek számára is, szinte minden igényt figyelembe véve: a Mága koncerttől a katonai hagyományőrzőkig, Korda Györgytől az Apostol együttesig, a templomi koncertektől a nemzetközi kórustalálkozóig - és a sort lehetne még tovább folytatni. Kiemelt rendezvényeink voltak az „összefogást“ jellemző programok: a testvér települések találkozója, a hajdúszoboszlói barátaink látogatása, a szomszéd települések vendégül látása mind-mind az összefogásról, egymás megismeréséről, egymás tiszteletéről szóltak. Az öszszefogás jellemzi Balatonszárszót is, hiszen különleges élményt jelentett ebben az évben, hogy a település vendéglátó egységei az adott alkalomra az idelátogató tájegységre jellemző fogásokat kínálták étlapjukon az Alföld ízeitől a lengyel, vagy az erdélyi specialitásokig. Öszszefogáson alapult a zenepavilon létrejötte is, melyben az erdélyi testvér település mellett a helyi vállalkozók is elévülhetetlen érdemeket szereztek. Igazi nagy durranás volt a „BALATON HANGJA“ rendezvénysorozat, melynek döntője óriási sikert aratott, és egyesek véleménye szerint különb volt, mint a televíziós tehetségkutatók! Nagy örömünkre az idei nyárra teljesen megújult a József Attila Emlékmúzeum, amely a legkorszerűbb módon mutatja be a költő életét, munkásságát. Az interaktív kiállításra több mint nyolcezer ember volt eddig kíváncsi. Utoljára, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy nagyon sok szárszói ember időt, energiát nem kímélve dolgozta végig a nyári szezont! Pihenésre azonban nincs idő, hiszen nyakunkon a következő nyár, amelynek az előkészítése már javában folyik. Gyarmati-Süli 5

[close]

p. 6

AKTUÁLIS BALATONI 2012. OKTÓBER Szakmai nap a Balatonért Zatkalik Az elmúlt hónap elején került sor a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében a sorrendben negyedik (Gyenesdiás) és az ötödik szakmai napra (Balatonarács). A szakmai napok a kft. részvételével zajló EULAKES projekt keretében kerültek megrendezésre, azzal a céllal, hogy a régió szereplőivel közösen áttekintsék a környezeti, gazdasági és társadalmi változások jelenlegi és elkövetkező évtizedekben várható mértékét és hatásait. A projekt elvárt eredménye, hogy a megismert és feltételezett forgatókönyvekhez kapcsolódó döntési javaslatokat fogalmazzon meg. A sorozatba illeszkedően az arácsi Népházban tartott rendezvény vezértémája a Balaton régió hosszú távú társadalmi versenyképességének és fenntartható fejlesztésének megvitatása volt. Az előadások sorát Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás várható természeti hatásairól, a természetes vízkészlet-változásokról több fórumon is szóltak, ezek ma már nagy egyetértéssel előre becsülhetőek. A környezeti változások gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálata már nem ennyire jól „becsült” terület. Ennek gazdasági vonatkozásairól tárgyaltak a negyedik gyenesdiási konferenciájukon. A mostani fórumon a társadalmi szempontokat kívánják áttekinteni. Az előző fórumok összegzéseként megemlítette, hogy a számítások alapján hosszú távon az egymást követő csapadékszegény évek és a hőmérséklet lassú emelkedése a tó szintjének csökkenéséhez vezet. Foglalkozni kell tehát a víz utánpótlásának lehetőségeivel, de azt nagyon alaposan át kell gondolni, hogy mi lehet ennek a módja. Várhatóan viták egész sorát eredményezheti a legegyszerűbb javaslat is, mely a tóban való tározás növelése érdekében a Balaton szabályozási vízszintjének 10-20 centiméteres emelését érinti. Az előadó kitért arra is, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú stratégiájában fontos szerepet kell kapnia az itt élők életminőség javításának. Dombi Gábor a demográfiai jellemzőkről elmondta: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népessége az élve születés és a halálozás különbségéből eredő módon fogyatkozik, ezzel párhuzamban nagymértékben öregszik is. A népesség „természetes” fogyatkozása nem jelenti, hogy a térség népessége csökkenne, ugyanis a népességváltozásból eredő veszteséget az országhatárokon belülről keletkező állandó vándorlás számottevően javítja, mindez pedig az országhatárokon kívülről érkező, nemzetközi vándorlás népességnövelő hatásával tovább erősödik. Az üdülőkörzet népességöregedés mértékének alakulásához a térségbe vándorolt és itt letelepedett népesség életkorszerkezete önálló tényezőként is hozzájárul. A Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Megyei Igazgatóságának képviselője, Retz Tamás a foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulását elemezte. Az országos tendencia, amely az elmúlt évek során folyamatos munkanélküliség emelkedést mutatott, a Balatonnál is érezteti a hatását, csakhogy itt az idegenforgalmi szezonalitás - bár időszakos jelleggel, de összességében mérsékli ezeket a negatív hatásokat. A munkanélküliségi ráta a parti településeken alacsonyabb, mint a háttértelepüléseken, ezek a különbségek az idegenforgalmi főszezon időszaka alatt egyes települések összehasonlításában hangsúlyozódhatnak. Kabai Gergely (Pannon Elemző) az itt élők életminőségéről tartott előadást, míg a néprajzi szempontokat Schleicher Vera elemezte. A Balatoni Szövetség titkára, Lázár János a vízutánpótlás kapcsán kijelentette: mintegy 40-50 befolyó (patak, ér, csermely) van a tó körül. Ezeket tisztítani, ápolni kell. Szólt arról is, hogy ezekből a vizekből meglehetősen sokat emelnek ki. Ismételten felemelte szavát zagy ügyben (hasznosítás, elhelyezés), s kijelentette: végig kellene gondolni a csapadékvíz-stratégiát. A tározókba juttatott vizet ülepítést követően a Balatonba lehetne juttatni. A Nők a Balatonért Egyesület nevében Szauer Rózsa elnök elmondta: egy civil szervezet akkor tud jól tevékenykedni, ha ráirányítja a figyelmet arra, hogy a probléma közös, s lehet is tenni a megoldás érdekében akár családi szinttől a legmagasabb felé. A Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége elnöke, Basa István sajátos szemszögből, némi derültséget is kiváltva fogalmazta meg gondolatait: a Balatonnál előbb voltak az üdülőtulajdonosok, mint az őslakók, mert utóbbiak többsége (leszámítva a nádvágókat, halászokat stb.) nem a Balatonból élt. Hozzátette: ma a Balaton veszélyben van, a víz utánpótlásáról gondoskodni kell, mert a közelgő XXII. század igazi valutája a víz lesz, s mindent meg kell tenni védelme érdekében. A felkért hozzászólók: dr. Kutics Károly (K + F Consulting Kft.) és Gál Lajos (Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége) egyaránt nagyra értékelték a konferenciát, annak tematikáját. Zárszavában Oláh Miklós kutatásvezető, a fórum rendezője vizsgálataik eredményei alapján rámutatott: az utóbbi években az országos tendenciákhoz viszonyítva csökken a Balaton GDP termelőképessége. Néhány nagyszerű beruházás ellenére nem érkeztek szükséges mértékű fejlesztési források a régióba. A térség sokat veszített versenyképességéből. Az éghajlatváltozás kapcsán rendezett fórumok szakértői állásfoglalásai alapján kijelentette: a térségben szőlészetből élők ebben a tekintetben ne aggódjanak, mert az ültetvények képesek elbírni a klímaváltozást, egyéb vonatkozásokban azonban újra kell gondolni a térség fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A vizsgálódás tárgya volt a helyi társadalom alkotóinak elemzése is. Köztudott, hogy az állandó lakosok mellett sok kül- és belföldi ingatlantulajdonos gazdagítja a Balaton környék helyi társadalmát, és a térség által biztosított viszonylagosan jó minőségű életfeltételek tovább gyarapíthatják a térségbe költözők számát. Ez a folyamat az itt élő népesség országos átlagot jóval meghaladó öregedését továbbfokozó hatásokkal járhat, ami szintén feladatokat ró a balatoni területpolitikára. A vízszinttel kapcsolatban megjegyezte: döntési helyzetbe kell hozni a szakpolitikusokat. A hidrológus szakmának elő kell állítania a Balaton vízszintjének stabilitásához szükséges műszaki megoldások megnevezését és a kivitelezésükhöz szükséges források nagyságát. A gazdaság- és társadalomtudományok képviselői pedig azokkal az adatokkal tartoznak, amelyek azt mutatják, milyen mértékű gazdasági és társadalmi károk keletkezhetnek ezen beruházások elmaradása esetén a jövőben . A két öszszeg közti különbség feltételezhetően nagyságrendnyi. A pontosításhoz mindkét oldalon további kutatások elvégzésére van szükség, melynek irányairól és módszereiről az ügynökségnek vannak elképzelései. 6

[close]

p. 7

2012. OKTÓBER BALATONI AKTUÁLIS Nemzetközi fórum Siófokon – téma a magyar tenger Interjú Alan Atkissonnal, a Balaton Csoport tagjával Balaton ideális helyszínnek bizonyult: ennek igazolására bizonyára elegendő három évtizedes múltunk. A csoport rangját talán az is jelzi, hogy alapításában olyan világhírű személyiségek játszottak kiemelkedő szerepet, mint a korszakos mű, A növekedés határai című könyv szerzői: Dennis Meadows és Donella Meadows. - A csoport megalakulása óta három évtized telt el, ám úgy tűnik, az alapítók lelkesedése és elkötelezettsége példaadó lett a később csatlakozók számára is… - Csopakon volt az első fórum, s szakmailag, emberileg is oly sokat adott a résztvevőknek, hogy a következő évben is megtartották az öszszejövetelt. A szakmai találkozókból azóta szerencsére hagyomány lett – ennek köszönhetően csatlakozhattam két évtizede én is a csoporthoz. Ez a harmincegyedik találkozónk, ebből mindöszsze kettő volt más helyszínen. A Balaton Group tagjainak kétharmada kutató, de – a gyakorlati szakemberekkel együtt - hozzám hasonlóan különböző nemzetközi szervezetek mellett tanácsadóként is dolgoznak. - A csoport tagjai bizonyára naprakész információkkal rendelkeznek névadójukról, a Balatonról. Hogyan látják önök, a kutatók: milyen irányba indult el a tó? - Nagy változások tanúi lehettünk az elmúlt harminc évben – érzékeltük, hogy a magyar kormány és a szakemberek különös gondot fordítanak a nemzeti kincsként számon tartott Balaton vízminőségének javítására. S bár főként globális kérdésekkel foglalkozunk, figyelmünket nem kerülte el a tó vízszint ingadozása sem. Egyfajta szimbólumot látunk abban, milyen problémákkal kell szembenézniük a szakembereknek. Ezért is jöttem nagy örömmel az idei találkozóra, hiszen egy tudósnak, egy kutatónak elsődlegesen az a feladata, hogy szellemi munícióval támassza alá a helyi döntéseket. Úgy látom: általános és speciális gondok egyaránt jellemzik a Balatont. Meg kell nyugtatnom a Süli Ferenc tóért aggódókat, hogy a glóbuszon sok olyan régió található, ahol hasonló állapotok uralkodnak, mint itt, a magyar tenger mellett. A Fertő- és a Garda tó szinte azonos problémákkal küszködik, mint a Balaton. Az EULAKES projekt keretében alkalom nyílik arra, hogy ezeknek a tavaknak a képviselői közösen keressék a megoldásokat a jövőben várható változások kezelésére. S persze nem csak Európában jelent szinte mindennapi témát a csapadékhiány: az Aral-tó csaknem kiszáradt már, míg az afrikai Victória-tónál a vízkivételi csőcsonkok három-négy méterrel a vízszint felett vannak. Nekünk, kutatóknak tehát kézenfekvő a feladat: arra kell választ adnunk, hogyan tudjuk egészségesen fenntartani a környezetet. - Alig egy évtizede, hogy az ideihez közelítő, alacsony vízállás borzolta a kedélyeket. Akkor szinte egy ország követelte a kormányzattól a mesterséges vízpótlást. Ha önt megkérdeznék: pró vagy kontra foglalna állást? - Bevallom: haboznék véleményt formálni a mesterséges pótlásról. Egy bizonyos: megfelelő alázattal kell e témakörhöz viszonyulni. Kategorikusan felelőtlenség lenne azt állítani, hogy ártalmas, ám a kérdést óvatosan kell kezelni. A rendszereknek rendkívüli kapcsolataik vannak, s nehéz lenne megjósolni, kikövetkeztetni az összhatást. A megfontolt lépéseket az is indokolja, hogy bizonyos döntések visszafordíthatatlan eredményeket produkálnak. A cél megfogalmazása tehát rendkívüli felelősséggel jár. - A tanácskozás végéhez közeledve ön is mérleget készít – milyen élményekkel gazdagodva hagyja el majd a Balatont és Magyarországot? A fórum egyik következtetése: rendkívül könnyű az embereket egy jó ügy mellett fellelkesíteni. Csak egy példa: egy fiatal kollégánk az ösztöndíját ajánlotta fel a Balaton kutatására – ő egyébként thaiföldi. Ebből is látszik: a tó „baráti köre” nem szűkül le sem Európára, sem a Kárpát-medencére. A találkozónak másik üzenete is van: ifjú kutatótársaink számos remek ötlettel, javaslattal rukkoltak elő. Számomra egyértelmű, hogy ők már az idősebb generációtól eltérő gondolatokkal, jövőképpel rendelkeznek. Kevésbé az akadályokat nézik – elsősorban a lehetőségekre fókuszálnak. Tudjuk azt is, hogy Magyarországon és szerte a nagyvilágban számos intézkedés segíti az ifjú kutatók munkáját – jobbá, biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá ők teszik a világot. Közöttük vannak a Balaton Csoport fiatal szakemberei is. Alan Atkisson A fenntartható fejlődés rendszerszemléletű vizsgálatát favorizáló – rangos, nemzetközi hírű kutatókból és gyakorló szakemberekből álló - Balaton Csoport (Balaton Group www.balatongroup.org) tagjainak részvételével rendeztek szakmai találkozót a közelmúltban Siófokon. A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében lehetőség nyílt a helyi szakemberek és döntéshozók számára a Balaton Csoport tagjaival való közös munka. A rendezvény az EULAKES projekt keretében került lebonyolításra az elmúlt hónapokban tartott térségi szakmai fórumok zárásaként. A kétnapos egyeztetésen a résztvevők áttekintették a Balaton előtt álló környezeti, gazdaságitársadalmi kihívásokat, a változások lehetséges forgatókönyveit, immár a helyi fórumokon szerzett tapasztalatok ismeretében. A rendezvény alkalmat nyújtott arra is, hogy interjút készítsünk a Svédországban élő jeles kutatóval, Alan Atkisson president emeritussal. - A név – Balaton Group – mindenki számára érthető, ám a tóparti emberek számára valószínűleg sokkal izgalmasabb a kérdés: mivel foglalkozik az a rangos kutatócsoport, amelynek névadója a magyar tenger lett? - A Balaton csoport kutatók és gyakorló szakemberek önkéntes társulása: tagjaink rendszerelmélettel és fenntarthatósággal foglalkoznak. A névválasztásnak egyébként pragmatikus okai vannak: az alapítás időszakában – a ’80-as évek elején – a tó nem csak a kelet– és nyugatnémet turisták találkozóhelye volt. Abban a politikai miliőben a kutatók rendkívül fontosnak tartották, hogy a párbeszéd, az együttműködés a két világrendszer tudósai között fennmaradjon. Magyarország és a 7 Siófoki fórum

[close]

p. 8

AKTUÁLIS BALATONI 2012. OKTÓBER Új elnököt választottak a balatoni civil szervezetek Interjú Székely Erzsébettel A közelmúltban váltás történt a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége elnöki posztján: Gál Lajost, Gyenesdiás polgármesterét Székely Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület tagja követi e tisztségben. A Fonyódon élő, a magyar tenger ügyei iránt elkötelezett aktivista ugyancsak ismert név a régióban. Székely Erzsébet 1989-ben államvizsgázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen – biológus-ökológus szakon szerzett diplomát. Házasságkötés révén, 2001-ben került a tóparti kisvárosba - egy évig a helyi önkormányzat alkalmazásában állt pályázatíró munkatársként, majd 2006-ban visszatért eredeti hivatásához - azóta a Fonyódi Ásványvíz Kft. laborvezetője. - A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége azon kevés szerveződések közé tartozik, amely lépésről lépésre történő építkezése során egyre nagyobb rangot, presztízst vívott ki magának a régióban. Ennek az időszaknak a második felében már gyakran találkozhattunk az ön nevével is… - Bár életem első szakasza a Bükk-hegységhez kötődik, de gyermekkorom balatoni nyaralásai miatt korán szerelmese lettem a Balatonnak. Fonyód varázsa, a sándor-telepi vagy a sípos- hegyi panoráma azokat is elbűvöli, akik talán érzéketlenek a természet szépségei iránt. Szerencsére én nem tartozom közéjük, tanulmányaim pedig útmutatást adnak arra is, miként kell tudatosan bánni a ránk bízott értékekkel. Úgy gondolom: emiatt az átlagosnál nagyobb a kötelességem – ez inspirál feladatvállalásra, a köz, a régió egyes ügyeinek felkarolására. Ezért csatlakoztam 2003ban a Nők a Balatonért Egyesülethez, amely 4 évvel később a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnökségébe delegált. Még ebben az évben felkértek, hogy az Élő tavak nemzetközi hálózatban a BCSZSZ nevében képviseljem a Balatont. - A feladat rangos, az elvárások sem csekélyek! Ha vigasztalhatom: nagy munkát vállal az magára, ki most… - Kérem, ne folytassa, magam is kedvelem Petőfi verseit! Nekem, s nekünk, balatoni civileknek lant helyett most szócsövet kell kezünkbe vennünk, hogy minden olyan érintett személyt, aki a Balatonért tenni akar, ismerje meg céljainkat, programjainkat, és sorakozzon fel mellettünk. - Nemzetközi kapcsolatai jelentős rutinnal vértezhették fel, hiszen kitűnő angol nyelvtudásának is köszönhetően számos konferencián, tapasztalatcserén vehetett részt… - Az elmúlt fél évtizedben több nemzetközi fórumon is képviseltem a régió civil szervezeteit. Így többek között Észtországban, a kelet-európai tavakról rendezett záró konferencián, Indiában, a Világ Tavai Konferencián, Olaszországban, Süli Ferenc 8 Németországban, Mexikóban és Angliában pedig a „Living Lakes” nemzetközi rendezvényein vettem részt. Többek között előadást tartottam a fenntartható halászat helyzetéről, a Balaton régió kulturális hagyományairól és annak megőrzéséről, a Kis-Balaton II. ütemterve megvalósíthatósági tanulmányának a kidolgozásáról. - A társadalom kutatásával foglalkozó szakemberek gyakran említik, hogy a Balaton polgárai a legjobban szervezettek. Erős lokálpatrióta szemlélettel rendelkeznek, ezért a közös ügy melletti mobilizálásuk is egyszerűnek tűnik. Ön hasonlóképpen gondolja? - Valóban, számtalan jel utal erre, s munkám során ez az egyik alapvetés lesz, de azért nem lesz ez olyan egyszerű feladat! A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének jelenleg harmincnégy tagszervezete van - ezek közül a Nők a Balatonért egyesület a legaktívabb. Örvendetes, hogy a közelmúltban több új egyesület, illetve szervezet csatlakozott hozzánk. Tekintettel arra, hogy immár öt éve részt veszek a szövetség elnökségének munkájában, természetesen van rálátásom a tagok tevékenységére, ám az is egyértelmű, hogy néhány dologban változtatnunk kell. Abban a kivételezett helyzetben vagyok, hogy elődöm, Gál Lajos hihetetlenül szívós munkával nagy presztízsű szövetséget hozott létre, s a jelenlegi elnökségben három korábbi tag is segíti munkámat. Természetesen az a célom, hogy az egész tagság, valamennyi érintett aktivizálja magát. A Leonardo program kapcsán számos természetvédő civil szervezettel kerültünk már kapcsolatba: a jó kontaktusnak pragmatikus haszna is van. A munkánkhoz szükséges anyagi forrásokat csak úgy tudjuk előteremteni, ha a pályázatok mögött tettre kész egyesületeket, tagokat tudunk felsorakoztatni. Szeretném, ha a ma még egymás számára is ismeretlen civil szervezetek közös programokon, rendezvényeken vennének részt, s a hatékonyság érdekében együttes akciókat szerveznének. A személyes kapcsolatok felerősíthetik munkánkat, a környezetvédelmi jeles napok pedig megfelelő apropót kínálhatnak az együttes cselekvéshez. - Szakemberként, ökológusként valószínűleg figyelemmel kíséri a Balaton vízállásával, a pótlással, tárolással kapcsolatos polémiákat. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az ön által is említett Kis-Balaton víztározóként funkcionáljon? - A Kis-Balaton egy alacsony vízállású ún. „wetland” típusú élőhely, amely jellegzetes ökoszisztémával rendelkezik. Nádasai révén elsődlegesen vízszűrő funkciója van, amelynek nagy jelentősége van a Balaton jó vízminőségének a megőrzésében, valamint hallatlanul gazdag állat- és növényvilága miatt nagyon értékes élőhely és nem utolsósorban a balatoni halak egyik ívó helye is. Ha víztározót hozunk létre, a megemelt vízszint miatt a mostani élővilág jó része eltűnik, nádasai kipusztulnak, az egész ökoszisztéma átalakul, ami nem valószínű, hogy jó hatással lenne a Balaton vízminőségére. Meggyőződésem, hogy a természet ezúttal is megoldja a Balaton alacsony vízszintjének problémáit, ám az is egyértelmű, hogy csínján kell bánni a siófoki zsilip működtetésével. Minden műtárgynyitást a nyilvánosság, a korrekt tájékoztatás érdekében regisztrálni kell, az optimális vízállást pedig újra kell definiálni. A Rábából vagy más folyóból – amelyek nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak – történő víz utánpótlás kérdése rendkívül megfontolandó, ugyanis a Balatonban nem honos élőlények is érkezhetnek a tóba, mellyel komoly ökológiai károkat okozhatunk. - E beszélgetésünk után ön Németországba utazik, ahol a Leonardo projekt keretében egy konferencián vesz részt. Mit érdemes tudnunk erről a programról? - A „Tanulás a tavakért” című Leonardo projekt 2011-ben indult, s jövő nyáron zárul. Az angol koordinátorok mellett német, spanyol, lengyel és magyar szakemberek, civil szervezetek képviselői vesznek részt a szakmai továbbképzésekben, tapasztalatcseréken, melyek végterméke egy ún. e-oktatási anyag ebben a témában. Négy találkozón, négy témát dolgozunk fel a fenntartható tógazdálkodásról: Tavak és vizes területek rehabilitációja, az Ökoturizmus – fenntartható gazdasági fejlesztés, Halászat és mezőgazdaság, valamint a Helyi közösségek bevonása a fenntartható tógazdálkodásba. Jövő áprilisban a Balatonnál kerül sor a találkozóra, a témánk pedig a mezőgazdaság és a halászat lesz. Fontos tudni, hogy a pályázat az Európai Unió Leonardo programjának keretében valósul meg.

[close]

p. 9

2012. OKTÓBER BALATONI TELEPÜLÉSEK Alsóörs, te népszerű! Szöveg és kép: Zatkalik Veszprém megye napilapja, a Napló tizennegyedik alkalommal indította játékos népszerűségi sorozatát tíz észak-balatoni település között. A sok nagyon jó mezőnyében 2012-ben Alsóörsé lett az első díj (a korábbi években már voltak az alsóörsiek ennek birtokában). A legkedveltebb nyaralóhelynek járó díjat a lap főszerkesztője, Barták Péter adta át a település első emberének, Hebling Zsoltnak az alsóörsi Aranynádas étteremben. A kis ünnepség bevezetőjében a főszerkesztő hangsúlyozta: nem vérre menő versengésről volt szó az idei szezonban sem, sokkal inkább egyfajta tájékoztatást kívántak riportsorozatukkal biztosítani olvasóiknak, akik közül nagyon sokan vélhetően a leírtak alapján választottak strandot, pihenési vagy éppen szórakozási lehetőséget. Szó volt arról is, hogy a felmérésnek is nevezhető riportsorozat nem reprezentatív, nem „hivatalos”, ám a tanulságot ki-ki a maga módján le tudja belőle szűrni. Ilyen például a parkolóhelyek száma, a fizetés vagy ingyenesség kérdése, a tisztaság, a közbiztonság, információs rendszerek, eszközök. A válaszolókat igyekeztek a lap munkatársai valamennyi településen nagyjából azonos körülmények (időjárás, napszak stb.) közepette megkérdezni. Érdekes, hogy a lap mellett a közönség észrevételeit is figyelembe vették, s ez a szép herendi díj is Alsóörsre került. A kellemes hangulatú fórumon megjelent a Balaton Riviéra Egyesület titkára, Albrecht Józsefné, a Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság munkatársa, Pókos Katalin, továbbá a sorozat főtámogatója, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. képviselője, Jávorka Gyula. A 10 település népszerűségi megmérettetésében a második helyen Balatonfüred, a harmadikon Csopak végzett. 9 BalatonZöldvár – Madármegálló Balatonföldvár Város Önkormányzata az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „Illegális hulladéklerakók felszámolása új közösségi, turisztikai, ökológiai funkciók létrehozásával” című célterületre benyújtott pályázatával négymillió forint támogatást nyert el. A támogatásból és 27%-os önrészből megvalósult a „Játszókert” teljes területén az aljnövényzet kiirtása, az illegális hulladék elszállítása és a teljes pályázati összeg 10%-ából, azaz közel 500.000 Ft-ból padokat és asztalokat, madárodúkat- és etetőket helyeztek ki, valamint a veszélyes fák kivágása is megtörtént. A város régi törekvése a „madárbarát város” cím megszerzése, amihez megfelelőek területi adottságai, mivel jelentős zöldterületekkel rendelkezik, valamint a településen található halastó és nádas is igen sok madár számára ad költési- és lakhelyet. A park - a pályázati támogatásnak köszönhetően - az új funkciók kialakításával egyaránt alkalmas madármegfigyelésekre, sétákra, csendes elmélkedésekre. A megvalósított beruházás zárásaként a balatonföldvári iskola diákjai között meghirdettek egy pályázatot, melyben a parknak az új funkciójához illeszkedő nevet keresett az önkormányzat. A nyertes elnevezés: „BalatonZöldvár - Madármegálló” Szüreti fesztivál Lovason Jó hangulat, kellemes időjárás, sok érdeklődő – ezek jellemezték a második alkalommal megszervezett szüreti fesztivált. A kora délutáni órákban pörkölt partyra invitálta a helyi önkormányzat és a Lovas Jövőjéért Egyesület a vendégeket a Templom térre. A kulináris élvezeteken kívül a szervezők ügyeltek arra, hogy valóban „jó ebédhez szóljon a nóta”. A Veszprémi Városi Cigányzenekar többször ragadtatta tapsra a nagyérdeműt. A betyárbemutató és a füredi Kék Balaton Népdalkör már jó hangulatot teremtett az Ősiből érkező Gólyahír Tánccsoportnak, miközben folyt a finom lovasi bor és a must. Nádasi Elemér harmonikaszóval szórakoztatta a vendégeket, akik közül többen nótáztak az előadóval. De, hogy ne csak a zene és a tánc legyen a főszerepben, arról Somodi Edit gondoskodott, akinek mézeskalács kiállítását Ferenczy Gáborné polgármester nyitotta meg. A tárlat során kiderült, hogy az ízléses, finom édességeket nemcsak karácsonyra lehet elkészíteni, hanem az év minden egyes időszakában. A felsőörsi Búzavirág Népdalkör ismét zajos sikert aratott. Este az utcabál előtt még ismét nótáztak az emberek Nádasi Elemérrel a Templom téren, majd a népszerű Búgócsiga együttes hajnalig játszotta a talpalávalót. Az örökzöld és a mostani slágerekre nagyon sokan táncra perdültek. A szervezők gondoskodtak gyerekprogramokról is. Volt lufimodellező, bohóc és arcfestés. Valamennyi korosztály megtalálta a maga kedvelt programját, így a vendégek úgy köszöntek el egymástól, hogy „jövőre veletek ugyanitt”. Szendi Péter

[close]

p. 10

TELEPÜLÉSEK BALATONI 2012. OKTÓBER Keszthelyi szüretünnep Horányi Árpád Menetzenével vonultak a harmonikások a Balaton-partra Harmonikaszóval rendezte meg a hagyományos szüretünnepet Keszthelyen a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete. A hegyi munka áldomásának hangulatát óbor és muzsika pezsdítette városszerte, majd látványos felvonulás invitálta a vendégkört a Balaton-parti mulatozásra. A zenés kíséretű lovas, szekeres és gyalogos szüreti menet adta hírét az immár hagyományos, ez alkalommal V. Tabányi Harmonika Gála rendezésének. A jubiláló esemény borhölgyek, borrendek, borúti egyesületek képviselőinek, más hagyományőrző és kulturális közösségeknek látványos, bensőséges találkozója volt. A tóparti zenepavilonnál szólt a vendégkörhöz a 91 éves Tabányi Mihály, eMeRTon-díjas, több magas állami kitüntetéssel is elismert művész. A közönség által harmonikakirályként tisztelt, a zenei pályán 70 esztendőt eltöltött mester szavaival és muzsikájával is meghatotta a hallgatóságát. - Én szívembe zártam ezt a várost - mondta a műsor előtt, majd hozzátette: - A harmonika a legcsodálatosabb hangszer, mert mindent el lehet rajta játszani. A nap háziasszonyaként a rendező Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete képviseletében Nádler Józsefné elnök asszony köszöntötte a vendégeket, megnyitóbeszédet tartott Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere, a rendezvény fővédnöke. Ott volt Sifter Rózsa, tiszteletbeli borhölgy, a Zala Megyei Kormányhivatal főigazgatója. Nyitányként Tabányi Mihály és Sándor fia filmzenékből, a harmonikás dallamok gyöngyszemeiből összeállított koncertet adott, majd a nevező harmonikások keltek versenyre. 10 Balatonszabadi: megújulnak a közintézmények Amennyiben a folyamatban lévő pályázatok is pozitív elbírálásban részesülnek, egyetlen ciklus alatt megvalósulhat valamennyi balatonszabadi közintézmény felújítása. Az elmúlt évben a művelődési ház és könyvtár kapott új arculatot, idén a tanévkezdésre fejeződött be az általános iskola korszerűsítésével kapcsolatos projekt, míg a közeljövőben az óvoda és a polgármesteri hivatal átépítése kerül előtérbe. - Rendkívül elégedettek lehetünk az eddigi folyamatokkal, hiszen a kilencvenmilliós viszsza nem térítendő támogatáshoz mindössze tizenhatmillió forint önrészt kellett a településnek biztosítania az oktatási intézmény energia ellátási rendszerének teljes átalakításához. Kemény tempót vártunk el a helyi és környékbeli vállalkozóktól, hiszen a nyári tanítási szünet alatt kellett elvégezniük az ugyancsak nagy szakértelmet kívánó munkát. Csak érzékeltetésül: több mint kétszáz nyílászárót kellett kicserélni, a hőszigetelő anyagok közel háromezer négyzetméteren kerültek fel a külső falakra, nyolcvan napelemet rögzítettek a tetőzeten, s mintegy ezer korszerű lámpatest váltotta fel a régi fénycsöveket. Ez a beruházás a jövőben jelentősen csökkenti az önkormányzatra háruló fenntartási költségeket is, hiszen az éves meleg víz szükséglet 60%-át, az elektromos áram 80%-át tudjuk biztosítani napkollektorokkal, a napelemes rendszerrel, miközben az épület fűtési költsége felére csökken – mondta el Molnár Árpád polgármester, akitől azt is megtudhattuk, hogy tavaly hasonló korszerűsítésre került sor a művelődési háznál. Balatonszabadi irányítói ezt a lendületet kívánják folytatni az önkormányzati ciklus még hátralévő két évében. Elkészült az óvoda teljes felújításának terve, amely Süli Ferenc ugyancsak az energiatakarékos üzemelést helyezi fókuszba – a nettó százhétmillió forintos bekerülési költség döntő hányadát természetesen pályázati pénzből kívánják biztosítani. Az esztétikus épületek mellett a tartalmi munkára is különítettek el forrásokat: mindkét intézményt korszerű oktatási eszközökkel látják el. A köz tulajdonában lévő ingatlanok közül a polgármesteri hivatal kerül utolsóként korszerűsítésre – az ötvenmillió forint értékű beruházás ugyancsak az energiatakarékos üzemelést célozza meg.

[close]

p. 11

2012. OKTÓBER BALATONI TELEPÜLÉSEK Vigadtak a paloznakiak Szendi Péter Ismét kegyes volt az időjárás a paloznaki falunapokhoz. A háromnapos rendezvényen a kiállításon kívül, a főzőversenyen át a szüreti felvonulásig minden érdeklődő megtalálta a maga kedvelt programját. A programsorozat Gyifkó Gyula lószerszámainak és Potyondi János helyi grafikusművész kiállításával kezdődött. A falunapokat Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős államtitkára nyitotta meg. Közreműködött a Paloznaki Kórus. Őket egyébként több éves színvonalas munkásságukért „Paloznakért-díjjal” jutalmazta a testület. A pörkölt party és a Búgócsiga együttes koncertje már csak hab volt azon a bizonyos tortán. Mint minden évben, idén is megrendezték a gulyásfőző versenyt. Tizenkét csapat mérte össze kulináris tudását. Nagyon sokan tették tiszteletüket a Tájház udvarára. Miközben a versenyzők főztek, addig fellépett a nagyszínpadon a Franz Kapell zenekar, a csopaki óvodások néptánc bemutatót tartottak, míg délben a tihanyi Echo Citerabanda zenélt. Ebben az évben is bor folyt a Sárkányos kútból, közben a Veszprémi Senior Táncegyüttes ragadtatta többször is tapsra a nagyérdeműt. Időközben a már hagyományos szüreti felvonulás is elindult Lovasra és Alsóörsre, hogy kihirdessék, a legjobb csopaki bor továbbra is Paloznakon terem. A nézők közben nem unatkoztak, hiszen a Fő téren tragikomédiát láthattak a Kajárpérci Vizirevű előadásában. Az este utcabállal ért véget. Vasárnap búcsúi szentmise volt a római katolikus templomban, majd megemlékeztek és megkoszorúzták a 80 éve született Antall József miniszterelnök mellszobrát. Leöntötték Károlyit Alig néhány hete állították fel az építők a siófoki születésű Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas szobrászművész Budapestről „száműzött” Károlyi-szobrát - amelyet egy fotó erejéig előző számunkban mi is bemutattunk -, s nemrég ismeretlen tettesek fehér festékkel leöntötték a műalkotást. Úgy tűnik, mi magyarok kiválóak vagyunk nem csak az építésben, de a rombolásban is. Nyilvánvaló politikai megfontolásból – reméljük, hogy nem „csak egyszerűen” vandálságból – olyan esztétikai értékeket is képesek vagyunk „lesajnálni”, amelyekre pedig épp művészi értékük miatt büszkének kéne lennünk. Tévedés ne essék: nem szeretném Károlyi Mihály életművét, tevékenységét értékelni, azt viszont tudom, hogy Varga Imre szobrászművész alkotása, ez az emlékmű önmagában maradandó érték, maradandó mű, s nekünk, siófokiaknak különösen büszkéknek kellene lennünk arra, hogy még egy jelentős Varga-szoborral több díszíti a város tereit. Persze, ehhez a szemlélethez el kéne felejteni a politikát, jelenlegi életünk (olykor közéletünk) megrontóját. A siófoki Végh Ignác téren felállított Varga-szobor nyilvántartási értéke 22,62 millió forint. Ma! S néhány évtized múlva minden bizonnyal az értéke felbecsülhetetlen lesz. Miként a többi Varga-alkotásnak is, amelyek a szülővárosban megtalálhatók. A mostani szoborrongálás nagyon hasonlít a közeli Kerekiben felállított Horthy szobor megrongálásához, amelyet szintén politikai „hitvallásként” követhettek el. Nagyon sajnálatos, hogy a demokrácia és a szabad vélemény-nyilvánítás égisze alatt egyesek így akarnak kitűnni, s „véleményt” nyilvánítani. Szerintünk sokkal jobb lenne, ha az „egyesek” nem csak a rongálással, hanem valami hasznos dolog „építésével” tűnnének ki! Pontytól a krumpliig A Balaton-part értékeihez tartozik, hogy a vendéglátók kifogyhatatlan ötletekkel gazdagítják a szórakozási lehetőségeket, még a szezonidőn túl is. Vonyarcvashegyen a „Ponty így jó” rendezvény debütált szeptemberben, Gyenesdiáson pedig Burgonyafesztivált tartottak első alkalommal. A halas programot reggel horgászversennyel indította a helyi Aranyhíd Horgászegyesület. A fogási eredmény ugyan szerény lett, ponty nem akadt horogra, ami azonban nem keserítette el sem sportembereket, sem a vendégeket. Mint Péter Károly polgármester monda: e helyzet hangsúlyozza a kötelezettséget, hogy a rendezvényt jövőre is meg kell tartani már csak azért is, mert a verseny ponty kategóriában kiosztásra váró díjai ezúttal nem találhattak gazdára. A vendéglátásban természetesen a pontyé maradt a főszerep, mégpedig rántva: a szakácsok sikeresen bizonyították, hogy a „Ponty így jó!”. Gyenesdiás egy Keszthelyen indított burgonyás eseménysorozat házigazda szerepét vette át ezúttal először. A Pannon Egyetem burgonyakutatási intézete rendezésével kezdődött fesztivált a termelői piac őszi programkörébe illesztették. Gál Lajos polgármester a burgonyanemesítés és termesztés, valamint a gasztronómia széleskörű képviseletét köszönthette a fajtabemutató és főzőverseny jegyében. Polgár Zsolt, intézeti igazgató szakmai házigazdaként sütni- és főznivaló, valamint hidegtálak készítéséhez salátaburgonyának ajánlott alkalmasság szerint beszélt a fajtákról. Mindennek – a főzőcsapatok jeleskedése révén – kóstoló lett a vége. A szezontól immár búcsúzva mindkét eseményen ettek, ittak, jól mulattak, akik szeretik a halat és a krumplit. H. Á. 11 Gyarmati László

[close]

p. 12

TELEPÜLÉSEK BALATONI 2012. OKTÓBER Keszthelyi trófeaszemle Horányi Árpád Több mint félezer trófeát vonultattak fel a vadászok azon a kiállításon, amit I. Festetics Trófeaszemle címmel rendezett a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. A kétnapos eseménynek a vadászati múzeumi részleg adott otthont szeptember közepén. A vadásztalálkozó és bemutató szereplői köre elsősorban a Dunántúlt képviselte, a program mégis országos jelentőségű volt, több szempontból is. A felhozatal nagyságrendjét tekintve, ahhoz hasonló méretű bemutató az 1971ben Budapesten tartott vadászati világkiállítás óta nem volt hazánkban. Összesen 563 trófea szerepelt a szabadtéri tárlaton, egyediséget illetően pedig különleges vadásztörténeti értéket képviselő darabok is szerepeltek. Házigazdaként Pálinkás Róbert, a múzeum ügyvezető igazgatója elmondta: a hagyományteremtés szándékával elkezdett kiállítás szervező munkáival együtt hozzáláttak a Festetics család vadászataiból származó trófeák utáni kutatáshoz is. A múzeum tulajdonában ugyanis mindössze egyetlen ilyen darab szerepelt eddig, a Festetics vadászhagyaték többi része elveszettnek, megsemmisültnek lett nyilvánítva. Az intézmény szakmai vezető munkatársa, Kardos Laura, és a vadászati múzeumot irányító Tóth Csaba kutató munkája már rövid idő alatt hozott eredményt: 5 trófeát leltek eddig fel, melyek Festetics Tasziló vadászportyáiból származnak. A vadásztörténetileg kiemelkedő értékű daállítókat és a közönséget köszöntő beszédében Pálinkás Róbert. Majd hangsúlyozta: az összesen 563 trófea túl azon, hogy látványt nyújt, megismerteti az élőhelyek természeti, környezeti értékeit is, ahol az állatokat terítékre tették. A vadászatok hangulatát zalai vadászkürtösök idézték a megnyitón. Tengerdi Győző, a Veszprémi Erdőgazdaság vezérigazgatója a rendezvény különlegességei közt emelte ki, hogy Magyarország több részéből származó, s kizárólag hazai trófeáknak biztosít méltó kiállítási lehetőséget a Festeticskastély. A rendezvényt szakmabeliek és más érdeklődők egyaránt nagy számban látogatták. Megtekinthették a vendégek a program keretében a Veszprémi Erdőgazdaság vadgazdálkodási munkájából keresztmetszetet adó „Széchenyi Zsigmond nyomában” című, tavaly készült ismeretterjesztő kisfilmet. „Vadászni pedig szükséges” címmel Faragó Sándor professzor tartott előadást. A programok között szerepelt SCI és CIC trófeabírálat. A vadászati múzeum látnivalói közt ez alkalommal Hidvégi Béla és Lakatos Ferenc, az állandó kiállítás támogatói tartottak csoportos tárlatvezetéseket. A rendezvényhez stílusosan társult a képzőművészet is: ez alkalommal került sor a Vadászati Kulturális Egyesület által kiírt alkotói pályázat eredményhirdetésére, díjkiosztására. A munkákból a helyszínen tárlat nyílt, a vadászati múzeum Széchenyi Zsigmond Kittenberger Kálmán Emlékszobájában. Kürtösök idézték a vadászatok hangulatát 12 rabokról pontos információk is rendelkezésre állnak: az elejtések pontos helye, ideje ismert. A trófeákat 1871 és 1894 közti esztendőkben szerezte Festetics Tasziló Somogyban, Berzencén, Keszthelyen és Györökön. A kuriózumok az I. Festetics Trófeaszemle különlegességét adták, hiszen első ízben kerülhettek együtt közönség elé. A kiállításon nagyvadak, zömében gím, dám, muflon, őzbak, vaddisznó trófeák szerepeltek. - Ez a nap a magyar vadállományra való méltó büszkeség kifejezője is - mondta a ki- Mederkotrás: állami támogatást remélnek az önkormányzatok Az idei száraz szezon újra előtérbe helyezte a Balaton vízügyi helyzetét, stabilitását, valamint a hajózáshoz szükséges vízmélység biztosítását, amely elkerülhetetlenné teszi a rendszeres mederkotrást is. E feladat megoldásához és a partvédő művek helyreállításához azonban nem kevés pénzre lenne szükség, amely viszont a tóparti önkormányzatoknak nem áll rendelkezésükre, ezért állami támogatást szeretnének kapni a feladat végrehajtásához. Nemrégiben erről is volt szó a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnökségi ülésén. Valamint arról, hogy az agrárvállalkozókat is ösztönözni kellene a balatoni iszap mezőgazdasági hasznosítására, így segíthetnének a kikotort iszap elhelyezésében. A hírek szerint Siófok egy „huszárvágással” úgy döntött, hogy a Tojásfesztivál elmaradása miatt megmaradt önkormányzati támogatást a balatoni partvédőművek helyreállítására fordítja. Ez annál is inkább aktuálisnak tűnő megoldás, mert jelenleg oly alacsony a vízállás, hogy a dolgozók száraz lábbal (és gépekkel) sokkal gyorsabban és olcsóbban tudják elvégezni a felújítási munkálatokat. A munkások mind az Aranypart, mind az Ezüstpart érintett szakaszain helyreállítják a partvédőműveket, pótolják a hiányzó fejgerendákat, valamint a dilatációs hézagok javítását is elvégzik. Ezzel párhuzamosan a mintegy 4800 méter hoszszúságú partszakaszon szükséges a kőszórásokat is rendbe tenni. Nyáron a strandolók több helyen is a megépült homokváraknál használták fel a partvédőmű kisebb-nagyobb vörös köveit. A mederbe került köveket is vissza kell hordani a part menti kőszórásokra, hogy később, ha a homokpadokat újra ellepi a víz, ne okozzanak balesetet. A felújítási munkálatok összköltsége 14,5 millió forint, amit az elmaradt tojásfesztiválra szánt támogatásból, valamint az idei évi költségvetési tartalékkeret terhére végeztet el az önkormányzat. Gyarmati László

[close]

p. 13

2012. OKTÓBER BALATONI TELEPÜLÉSEK Tihany legendáira is építi turizmusát Z. Peresztegi Virág A Tihanyi Legenda projekt keretében elkészült a Batthyány utca elején az új információs pavilon, amely a település egyik kapujában, a buszparkoló mellett látja el helyi információkkal és különlegességekkel a vendégeket. Az elkészült fejlesztéseket Koncz Mária, a Tihanyi Legenda Kft. ügyvezetője mutatta be a sajtó képviselőinek október elején. Az épület illeszkedik a tájba, megjelenésében ötvözi a modern és a hagyományos elemeket. Az új pavilonban nemcsak tájékoztatást kapnak a vendégek, hanem leülhetnek egy csésze kávéra, forró csokira, vagy egy pohár limonádéra. A Tihanyi Legenda Kft. itt árusítja a tihanyi márkatermékeket, amelyeket az „emlék és érték”, illetve az „eredeti tihanyi termék” programok keretében fejlesztettek ki. A levendulás és mandulás csokoládé, a kecskeköröm csokoládé és még sok egyéb különlegesség mellett helyi levendulaolajat tartalmazó, egyedi gyártású és magas minőségű kozmetikumokat, valamint tihanyi varázsbögrét árusítanak. Az önkormányzati létesítményt működtető Tihanyi Legenda Közhasznú Nonprofit Kft. egyik legfontosabb célja, hogy pályázati források segítségével a helyi szolgáltatások és termékek színvonalát emelje. A Tihany márkatermékek bevezetésével szeretné elérni, hogy a helyi választékban megjelenjenek a helyi hagyományokra épülő prémium termékek. A turistákat szolgáló információs csomagok között hamarosan megjelenik az új túraútvonalakat bemutató brosúra is. A legfontosabb attrakciók mellé információs táblákat is kihelyeznek majd. Ugyancsak a TDM II-es projekt keretében alakították ki a művelődési ház könyvtárában a „gyermeksarkot” is. Tihanyban egymásra épülnek a nagy legenda projekt fejlesztései, erősítve egymás hatását. A település vezetői azt remélik a környezet megújításától és a fogadási feltételek javításától, hogy a községben megáll az elmúlt évek turizmusában tapasztalható visszaesés, és erősödik annak minőségi jellege. Fotó: Zatkalik András 13 Török üzletemberek Hévízen Horányi Árpád A Török-Magyar Kereskedelmi távon komoly piacot jelenthet és Iparkamara vezetésével HéMagyarország számára. A repülővízre utazó török üzleti deletér tervei között szerepel be- és kigációt fogadott a fürdőváros utaztatási céllal további charter önkormányzata október elejáratok indítása, melyek lehetséges jén. célpontja Törökország. A találkoA küldöttséggel olyan vállalkozón a felek annak lehetőségeiről is zások képviselői érkeztek, melyek tárgyaltak, hogy reptér-üzemeltebővíteni kívánják magyarországi jetésben tapasztalatokkal rendellenlétüket, beruházásokat tervezkező török cégek miként nek a szállodaiparban, érdekeltek a tudnának bekapcsolódni a HévízMagyarországra irányuló török tuBalaton Airport fejlesztéseibe. A tárgyalt témákról sajtótájékoztatón beszéltek a vezetők ristaforgalom növelésében. A venKiss Gábor, az isztambuli madégeket a városházán fogadta gyar főkonzulátus vezetője azt potenciálját érdemes együttműködéssel fejleszPapp Gábor polgármester. Köszöntőjében elhangsúlyozta, hogy hasonlóan a történelmi gyöteni. A külügyminisztérium képviseletében Takács kerű kulturális kapcsolatokhoz, gazdasági téren is mondta: készséggel mutatják be a várost az együttSzabolcs, helyettes államtitkár a két ország közötti időszerű az együttműködés szélesítése. Hegedűs működési lehetőségek feltérképezéséhez. A magyar-török együttműködés erősödésében igyek- csereüzleti kapcsolatról szólt, ami eléri az évi 1,7 Tamás, az országgyűlés Magyar-Török Baráti Tamilliárd dollár forgalmat. Rámutatott annak fonszik partner lenni Hévíz. Otthont adva a tanácskogozata elnöke ugyancsak arra mutatott rá, hogy a tosságára, hogy a kereskedelem az önkormányza- két ország közti gazdasági kapcsolatban még százásnak, szívesen járulnak hozzá a turisztikával tok szintjén közvetlenül is működjön. Üdvözölte kapcsolatos tapasztalatszerzéshez, továbbá közös mos kiaknázható lehetőség van. Hévíz, török a találkozót Rigó Csaba, Zala megyei kormányingatlanfejlesztési projektek kialakításának előkészímegkeresésre, tárgyalásokat folytat török testvérmegbízott és Manninger Jenő, a megyegyűlés eltéséhez, gondolva ezek közt az önkormányzat válvárosi kapcsolat kiépítése céljából Isztambul nöke. lalkozása által működtetett repülőtérre. egyik kerületével, e kapcsolatfelvétel lehetőségeiA tárgyaláson részt vett a fürdőváros turisztiká- ről is szó esett a találkozón. A program sajtótájékoztatóján Törökország budapesti nagykövete, Hasan Kemal Gür különle- jának, gyógyászatának több vezető képviselője. A Török-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Elhangzott: a dinamikusan fejlődő, nyolcvanmillió elnöke, Suat Karakus köszönetét fejezte ki azért, ges jelentőségűnek minősítette az eseményt, rálakosú Törökország ipara és turizmusa hosszú mutatva arra, hogy a térség nagy gazdasági hogy a tanácskozás létrejöhetett.

[close]

p. 14



[close]

p. 15

2012. OKTÓBER BALATONI TELEPÜLÉSEK Védnöki tábla visszavonásig Veszprém, Somogy és Zala megyék kereskedelmi és iparkamarái a hagyományoknak megfelelően idén is a Balatont, pontosabban a Szent Miklós hajó fedélzetét választották – jelképesen is semleges – színhelyéül a védnöki táblák ünnepélyes átadásának. A szeptember közepi rendezvényen megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Nemes Andrea, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is. A bevezetőben Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy amikor 1999-ben külföldi mintára megtervezték a helyi, majd 2002ben a regionális védnöki táblát, látták és érezték, hogy Magyarországon is meglesz a sikere a minőséget garantáló táblának. A cél (nem titkoltan) a tisztességes, színvonalas, „vendégmarasztaló vendéglátás”. Aki a megyei vagy a Balatoni Védnöki Táblát elnyeri, egyértelmű kötelezettséget vállal magára, hiszen a szakma képviselői (ráadásul napi szinten dolgozó) maguk dolgozták ki a minősítő rendszert. A jelentkezés önkéntes, a pályázó saját maga végzi el üzlete (étterem, fagylaltozó, cukrászda, panzió stb.) önminősítését. Ezután jelentkezik a területileg illetékes kamaránál. A két szomszédos megyéből érkező anonim háromfős értékelő csoport próbafogyasztás során győződik meg arról, hogy megfelelt-e a szempontoknak a létesítmény (az összpontszám 80%-át kell elérni). A Balatoni Védnöki Tábla elnyerésére jelentkezni minden év június 30-ig lehet, a minősítés július 15. 15 Zatkalik és augusztus 20. között zajlik, a táblákat pedig a szezon végén adják át. Az évek folyamán bővült a rendszer, s 2009-ben elkészült a kávéházak és koktélbárok minősítésére vonatkozó szempontrendszer is. Az elnyert védnöki táblás üzletek háromévente utóellenőrzést kapnak, s ha megállapítják az ellenőrzést végzők a létesítmény színvonalának romlását, akkor a tábla visszavonható. Napjainkra 108-ra emelkedett a három megyében a védnöki táblák száma. A tó körül 54 ilyet számlálhatunk össze. A szeptemberi fórumon Somogy megyéből a fonyódi Makkos vendéglő és a földvári Kukorica csárda; Veszprém megyéből a balatonfüredi Vitorlás étterem és a balatonalmádi Határ étterem; Zala megyéből a vonyarcvashegyi Helikon Taverna étterem nyerte el a Balatoni Védnöki Táblát. A szép kivitelezésű táblákat a megyei kamarai elnökök: Markovszky György (Veszprém megye), Mazzag Ferenc (Zala megye) és Varga József (Somogy megye), továbbá Nemes Andrea és Parragh László adták át. Parragh László elsősorban a minőség és a színvonal megőrzéséről, fenntartásáról beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kamarák szerepe ebben a tevékenységben egyre fontosabb. Negatív példaként elmesélte egy kellemetlen élményét is, ahol kis társaságával bohózatba illő helyzetbe került egy étteremben. A pincérek „játszadozásának” köszönhetően ott is hagyták a megnevezni nem kívánt vendéglátóhelyet, s egy másikban költötték el a célra félretett nem is kevés összeget. Az elnök hozzátette: nem ez a jellemző, de aki ilyennel találkozik, nemcsak az adott egység rossz hírét – de a települését is tovább viszi. Az év első nyolc hónapjának idegenforgalmi mérlegét Nemes Andrea ismertette. Eszerint 2011-hez képest 2,2 százalékkal nőtt Magyarországon a vendégforgalom. Emögött az is ott áll, hogy 2,5 százalékkal csökkent a hazai, míg 7,5 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma. Örvendetes viszont a vendégéjszakák 3,3 százalékos növekedése. A küldő területek között továbbra is Németország és Ausztria áll az élen, míg a dánok közül kevesebben látogattak el hozzánk. Jelentősen nőtt viszont az orosz turisták száma. A főosztályvezető elismerően szólt a SZÉP Kártya sikeréről, melyből augusztus végéig 716 255 talált gazdára. Ezekre összesen 52,4 milliárd forintot utaltak, s több mint a felét (25,8 milliárd forintot) el is költötték a 34 589 elfogadóhelyen.

[close]

Comments

no comments yet