2012. április Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2012.04

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012 ÁPRILIS ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 5 A víz stratégiai erõforrás 9 Hévíz kezelésében a sármelléki repülõtér 11 Újra él a csillagvizsgáló Balatonfûzfõn 17 Példa értékû a Snétberger Zenei Központ Füreden köszöntötték az elsõ menetrendi hajó érkezését Fotó: Zatkalik András

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Hajrá, Balaton! Vannak oly idõk, amikor a múlt számtalan tanulságát célszerû ismét felidézni – regionális szinten is. Példaként, tennivalóként, s fõként önmagunk buzdítására! Veszprém, Somogy és Zala már a „boldog békeidõkben” is tanúbizonyságot tett az összefogásról, hiszen a Balatoni Szövetség siófoki alakuló ülésére szóló meghívót csupa prominens személy látta el kézjegyével: a három megye fõ- és alispánjai, tiszti fõorvosai, országgyûlési képviselõi, járási fõszolgabírái – mint fürdõbiztosok -, valamint a part menti települések képviselõi. Az 1904-ben létrejött szervezet elsõ teendõi között a magyar tenger népszerûsítését fogalmazta meg. A deklarált célok közül kiemelt helyen szerepelt a Balaton-kultusz terjesztése, de fontosságának megfelelõen foglalkoztak a tóparti fürdõk közös érdekeinek megóvásával is. S mivel tudatában voltak a szolgáltatások és igények harmóniájának szükségességével, szorgalmazták a helybeliek és a turizmusban érintett vállalkozások vagyonosodásának elõmozdítását. Virágzó településeket, élénk vízi életet vizionáltak, s a közös érdekre való hivatkozással felszólították a fürdõtelepek vezetõit, a községek elöljáróságait, a különféle testületeket és az állampolgárokat: tagsági viszonyukkal erõsítsék a szövetséget! A tettek beszédesek, az eredmények ismertek, s a napjainknak szóló üzenet már számokkal is illusztrálható. A Balatoni Szövetség hatékony propagandájának köszönhetõen szûk évtized alatt felére csökkent azoknak a honfitársainknak a száma, akik nyaralásukat továbbra is Abbáziában tudták csak elképzelni. S bár azóta éppen egy évszázad telt el, napjainkban is egyértelmû: hatékony reklámok és érvek kellenek, hiszen az elmúlt évek keserû tapasztalatai, a csökkenõ vendégszám arra utal, hogy a balatoni turizmus hamarosan képtelen lesz elfogadható életszínvonalat biztosítani a tóparti vállalkozások tulajdonosainak. Ebben a korántsem könnyû feladatban vállalhatnak oroszlánszerepet a megújult, állami támogatással ösztönzött turisztikai egyesületek, s természetesen a rendszerváltás hajnalán újjáalakult Balatoni Szövetség. A jelszó is közös: Hajrá, Balaton! A Balaton egységes egész Kezdetét vette a 167. hajózási szezon egymás ellen küzdjünk, ám ezt itt, a Balatonnál a legtöbbször le tudjuk küzdeni. Kellenek a bátor vállalkozások, melyek vonzzák a vendégeket. A Balaton egy egységes egész; lehet, s kell is településenként nézni, de igazából együtt ér valamit – mutatott rá. Vágyakozó csodálkozással jövök mindig Füredre – mondotta Keszthely polgármestere, Ruzsics Ferenc –, aki a balatoni hajósokról kijelentette: rájuk nemcsak azért van szükség, mert a bevételt is nekik köszönhetjük, hanem mert ezreknek adnak maradandó élményt. A város elsõ embere szólt arról is, hogy mintegy kétmilliárdos beruházással indítja az új szezont Keszthely, melynek eredményeként megújul a parti sétány és a történelmi belváros. Végezetül utalt az ország jelen körülményeire, s kifejezte reményét, hogy a társadalom és a gazdaság is képes felülemelkedni a nehézségeken. A Bahart csak a legszükségesebb mértékben (öt százalékkal) emeli több év után elõször szolgáltatási árait a kikötõi, a hajózási és a komp üzletágban – mondta lapunk érdeklõdésére a részvénytársaság vezérigazgatója, Horváth Gyula, aki pontosította is a hajózási szezonok sorszámát: ha hozzászámoljuk az 1846. évi elsõt, akkor ez a 167. teljes szezon a tónál. Huszonhárom személyhajó, egy-egy gyorshajó és kalandvitorlás, négy komp járja idén is a huszonkét balatoni kikötõt. Újdonság a „kalóz kalandprogram” gyermekeknek, családoknak, s a korábbi években is népszerû diszkó- és nosztalgiahajók mellett vártúrákat (Szigliget, Csobánc stb.), egész napos kirándulásokat (Keszthely, Tihany, Balatonfüred) is indítanak. A fõszezonban 95-96 járat várja az utasokat, Az elsõ hajó érkezését Balatonfüred Ifjúsági Fúvószenekara, a Siófoki Férfi Dalkör Egyesület és a Balatonfüred Néptánc Együttes mûsora tette emlékezetesebbé. Befejezésül felkúszott az árbocra a nemzetiszín lobogó és a Bahart zászlaja, s a zuhogó esõ ellenére is sétahajózásra indulhattak a legkitartóbbak. Néptáncosok kedveskedtek a hajósoknak A Balaton egy egységes egész; lehet és kell is településenként nézni, de igazából együtt ér valamit – mondta az elsõ hajó érkezését követõen tartott ünnepségen Siófok polgármestere, Balázs Árpád. A déli part vendégeit ezúttal is a Kelén hozta át, melyet a Jókai hajó kísért a füredi mólóhoz. A vendéglátó város polgármestere, Bóka István köszöntõjében utalt Füred és kikötõjének szép, de tragikus eseményekkel is (Pajtás hajó borulása) teli évtizedeire, Széchenyi példájára, a régi idõk hajósaira, akik elõtt tisztelegnie kell az utókornak. Hozzátette: a lehetõségek és a keretek 2012-ben nem a legoptimálisabbak, de a nehéz körülményekkel a balatoni vállalkozásoknak meg kell küzdeniük. A balatoni összefogást képviseli a három legnagyobb város: Füred, Keszthely és Siófok polgármestereinek évrõl évre megismétlõdõ találkozója – fejezte be gondolatait Bóka István. Közösek a hagyományok, s ezeket óvni kell – kezdte beszédét Balázs Árpád –, de a jövõbe is együtt kell tekintenünk. Az élet legyõzi a nehézségeket, s az élni akarás utat keres magának – hangsúlyozta. Mi, magyarok sok energiát pazarolunk el, hogy Zatkalik András Forgalomba került a Balatoni Korona Veszprém megye hét településén már a Balatoni Koronával is lehet fizetni. A helyi pénz megvalósításának ötlete még tavaly vetõdött föl, s a példás összefogásnak köszönhetõen Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Litéren, Nemesvámoson, Tihanyban, Várpalotán és Veszprémben már használható az új fizetõeszköz. Teljes körû elterjedéséhez azonban várni kell pár évet. A veszprémi megyeháza dísztermében tartott ünnepélyes forgalomba helyezésen Porga Gyula, Veszprém polgármestere elmondta: egy év alatt, példás összefogással sikerült világra segíteni a Balatoni Koronát. A partnereket gyorsan megtalálták, s a mûködtetéshez és kiadáshoz felállítandó részvénytársaság is hamar összeállt. A pénznek – hangsúlyozta – kézzelfoghatóan integráló szerepe lesz, s A Balatoni Korona elsõ vásárlói ezzel a szereppel Magyarországon ki tudnak magasodni az átlagból. Biztos hátteret jelentenek a támogató (és rész- három-öt esztendõ szükségeltetik a „felfutáshoz”. A Balatoni Korona vénytulajdonos) önkormányzatok. A polgármester szerint a hosszú Zrt. vezérigazgatója, Leitold László rámutatott: nem lehet ok a féletáv kritériuma, hogy minél több legyen az elfogadóhely. A megye- lemre, hiszen a szükséges bankgaranciák birtokában vannak, s a Balaszékhely is példával jár elöl: átmeneti segélyeket, gyermekvédel- toni Korona „érvényessége” öt év, amely hosszabbítható. És mert a mi támogatásokat már a közeljövõben Balatoni Koronában fizet- pénz teljes egészében a megyében marad, nem nehéz annak hasznát és hozadékát elképzelni. Az ünnepélyes forgalomba helyezésen résztnek ki. A mintául szolgáló soproni Kékfrankot Perkovátz Tamás, a Ha-Mi- vevõ Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tréfásan megjegyezte, Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke mutatta be a veszprémiek- hogy a Balatoni Korona nem tör sem az uniós pénz, sem pedig a Nemnek, s az idõsebb testvér jogán kívánt sok szerencsét az új fizetõesz- zeti Bank forintjának babérjaira. De a korona a Balaton-felvidéken közhöz. Elmondta, hogy Sopronban civil kezdeményezés alapján indí- mindenképpen erõsítheti a helyi gazdaságot, s megvan az esélye antották pénzüket, mely mára sikertörténet Nyugat-Magyarországon. nak, hogy példaként álljon a kibocsátó régió itthon és külföldön. A helyi pénz születésnapján többen már nagyobb tételben vásáSzólt arról is, hogy világszerte százmillióan élnek a helyi pénzek kínálta kedvezményes lehetõségekkel. A Balatoni Koronát maximálisan tá- roltak is a Balatoni Koronából, s csaknem valamennyien karitatív cémogatja a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – hangsú- lokra ajánlották fel, mivel a koronával például a veszprémi állatkertlyozta a kamara elnöke, Markovszky György. Ehhez nevét és szervezõ ben, a Petõfi Színházban, s jó pár helyen máris fizethetünk. /zatyipress/ erejét ajánlja föl a kamara. Bár egy év alatt átütõ siker nem várható, Süli Ferenc X I X . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M

[close]

p. 3

AKTUÁLIS 3 Újrarajzolják a járások Veszprém megye térképét Eredményesen végzõdtek a tárgyalások az almádi járás kialakításáról, a végsõ döntésre azonban április elejéig kellett várakozni. Ekkor jelentette be ugyanis Navracsics Tibor és Bóka István a sajtó képviselõinek a pozitív döntést. A járások kialakításával lehetõvé válik az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. A járások számával kapcsolatos vita és egyeztetések során hallatták hangjukat a kelet-balatoni kistérség polgármesterei is, amelynek nyomán zöld utat kapott a tízedik Veszprém megyei járás kialakítása. A döntés után Almádi polgármesterét, Keszey Jánost kérdeztük. – Úgy tûnik, 2013. január 1-jétõl egy új földrajzi, egyben közigazgatási fogalmat kell ismernünk. – Igen, ez az almádi járás. Korábban ilyen nem volt, s most nagyon boldogok vagyunk, hogy ez sikerült. A közel három évtizede megszûnt járási rendszer idején még Veszprémhez tartoztunk. Az elmúlt évekbeli folyamatos fejlõdés azonban igazolta, hogy ennek a településcsoportnak nem lenne elõnyös a füredi járáshoz tartozni. Ez a csaknem 70 kilométeres partszakasz nagyon hosszú lett volna két járásnak. – Szükség volt lobbizásra? – Okos észérvekkel sikerült alátámasztanunk elképzeléseinket. – Néhány példát ha említene… – Már a nyolcvanas évektõl számos olyan feladatot vettünk át, amely ezt a szerepet indokolja. Hozzá kell tennem, hogy jelentõsen emelkedett a települések lélekszáma is. Most tizenegy község, illetve város 29 ezer lakója tartozik majd az almádi járáshoz, s a korábbinál kisebb távolságot kell majd megtennie az itt élõknek ügyes-bajos dolgaik intézéséhez. – Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a járások kialakítása felesleges pénzkidobás: épületeket kell emelni, üzemeltetni, embereket foglalkoztatni. – Szó sincs róla. A takarékosság itt is érvényesül. Bár a végrehajtási utasítás még nincs a kezünkben, de biztosan nem kell új járási központokat építeni, hiszen a közigazgatási rendszer átalakulásával szinte mindenütt felszabadulnak épületrészek, de munkaerõ is. A Balaton északi partját érintõ járások az alábbi településeket érintik: Balatonalmádi járás: Balatonalmádi, Balatonfõkajár, Balatonfûzfõ, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsõörs, Küngös, Litér, Királyszentistván, Papkeszi Balatonfüredi járás: Alsóörs, Aszófõ, Balatonakali, Balatonfüred, Balatonszepezd, Balatonszõlõs, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Lovas, Monoszló, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Zánka. Tapolcai járás: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kõvágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesgulács, Nemesvita, Óbudavár, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentjakabfa, Szigliget, Tagyon, Taliándörögd, Tapolca, Uzsa, Vigántpetend, Zalahaláp. Z.A. Fellendítenék a zánkai ifjúsági központot Április elsejétõl a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) látja el a zánkai ifjúsági központ vagyonkezelési és szakmai felügyeletét, amely a létesítményt a következõ években újra európai hírû üdülõközponttá fejlesztené, uniós forrásokat hasznositva. Mihalovics Péter miniszteri biztos elmondta: a zánkai létesítmény szakmai felügyeletét eddig a Nemzeti Erõforrás Minisztérium (Nefmi) látta el, vagyonkezelõi felügyeletét pedig a nemzeti vagyonkezelõ. Öt kitörési pontja lehet az üdülõközpontnak: az Új Nemzedék Jövõjéért Program végrehajtása, a vízisport népszerûsítése, a Kincsem nemzeti lovasprogram megvalósítása, a cserkészmozgalom fellendítése, valamint a szociális üdültetés idén ezres nagyságrendben érkeznek 6-12 éves gyerekek Zánkára. Az üdülõközpont nehéz gazdasági helyzetben van, 100 millió forintos nagyságrendû hiánnyal küszködik, a minisztérium szeretné, ha a zánkai centrum visszakapná rangját. Mihalovics Péter miniszteri biztos informális bejárást tartott Zánkán a lehetséges együttmûködõ partnerekkel (pályázatírókkal, feladatfinanszírozásban jártas szakemberekkel, a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájával), melynek célja az volt, hogy együtt felmérjék, milyen szervezeti és infrastrukturális átalakulásra van szükség ahhoz, hogy a 21. századnak megfelelõ üdülõközpont jöhessen létre. K. S. Megnyílt a felújított tapolcai tavasbarlang Befejezõdött a Tapolcai-tavasbarlang átfogó természetvédelmi rekonstrukciója. A fokozottan védett tavasbarlang hivatalos megnyitásán résztvett Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetõje elmondta: a teljes projekt - az élettelen természeti értékek, barlangok, források, víznyelõk védelmére kiírt pályázat öt különbözõ természetvédelmi beruházással valósult meg, öszszesen nettó 128 millió forint értékben. Ebbõl 70 millió forintot a védett barlang régóta esedékes felújítására fordítottak. A 2011 õszén elkezdõdött munkálatok során egyebek mellett kicserélték a teljes világítási rendszert. Az új, korszerû LED-es lámpák 70-80 százalékkal kevesebbet fogyasztanak. A beruházás keretében megszüntették az omlásveszélyes részeket a több mint, három kilométer hosszú tapolcai barlangban, és a turisták számára megközelíthetõ 300 méteres szakaszon felszámolták a korábban felhalmozott kõzettörmeléket, több helyen pedig kiszélesítették a csónakázó körjárat útvonalát. A 128 millió forintból fennmaradó összeget a nemzeti park a Káli-medence kõtengereinek tisztítására, a balatonedericsi Csodabogyós-barlang és a balatonfüredi Lóczi-barlang természetvédelmi rekonstrukciójára fordította. Puskás Zoltán hangsúlyozta, a magyar állami természetvédelem számára még soha nem állt rendelkezésre ennyi pénz a földtani értékek védelmére. Szólt arról is, hogy a nemzeti park Tapolcán turisztikai pályázat keretében modern, interaktív fogadóépület megépítését tervezi a tavasbarlanghoz kapcsolódóan. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetés természetvédelemért felelõs helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a Tapolcai-tavasbarlang száz évvel korábbi megnyitásakor az egyetlen villanyvilágítással rendelkezõ magyarországi barlang volt, a mai fejlesztés hasonlóan forradalminak számít a nemzeti kincs történetében. Hangsúlyozta, hogy a védett természeti érték a város és az idegenforgalom számára egyaránt kiemelkedõ jelentõségû. A 15 méter mélyen a város alatt húzódó többtermes barlangnak évente több mint 110 ezer látogatója van. /MTI/ A tavasbarlang 2 0 1 2 Á P R I L I S

[close]

p. 4



[close]

p. 5

AKTUÁLIS 5 A víz ma már stratégiai erõforrás Balatoni szakember a kitüntetettek között A tiszta és egészséges ivóvíz fontosságára, vízkincseink védelmére és a fenntartható vízgazdálkodásra hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Víz Világnapján. A Belügyminisztérium és a vidékfejlesztési tárca közös rendezvényén átadták a Vásárhelyi Pál-díjat és a Sajó Elemér-emlékplakettet, valamint miniszteri oklevelekkel ismerték el a vízügyi szakemberek munkáját. Édesvízkészleteit tekintve Magyarország kiváló helyzetben van, hiszen hazánk rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban rendezett ünnepségen. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a víz ma már stratégiai fontosságú természeti erõforrás, hiszen kulcsszerepet játszik a biztonságos élelmiszer-elõállításban. Ahhoz ugyanis, hogy az adott élelmiszer tápanyagban gazdag és egészséges legyen, kellõ mennyiségû és minõségû vízre van szükség. A szónok kijelentette: a vizet állami eszközökkel is védeni kell. Hozzátette, hogy e feladatban a társadalom együttmûködésére és felelõsségérzetére is szükség van - például a víz és a partok megóvásában, tisztaságuk megõrzésében. A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió is kiemelten kezeli a fenntartható vízgazdálkodás kérdését, amely a magyar EU elnökség központi témája volt 2011-ben. Ekkor indult útjára az EU Duna Régió Stratégia mintegy százhatvanmilliárd forintba kerül. Elmondta: napjainkban 840 ezer ember él olyan településen, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja a határértéket. Az államtitkár - utalva a vissza-visszatérõ áradásokra - beszélt arról is, hogy az elmúlt években gyakran érezhették úgy a magyar emberek, hogy valóban a víz az úr. Hozzátette: tudnunk kell becsülni és kezelni a vizet. Tállai András arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nem csupán ivó-, hanem termálvízben is rendkívül gazdag, ez az adottságunk kulcsszerepet játszik a turizmusban. Tállai András az ünnepségen megköszönte azt az elhivatottságot, amellyel a vízügyi szakemberek a munkájukat végzik. A két tárca közös ünnepségén a vidékfejlesztési minisztertõl öten vehettek át Vásárhelyi Pál-díjat, tízen Sajó Elemér-emlékplakettet és tizenhatan miniszteri elismerõ oklevelet. Ez utóbbiban részesült Szinai Péter a vizes élõhelyek védelme, természeti értékeinek monitorozása területén végzett munkájáért. A fiatal szakember 2008-tól ökológiai szakreferensként dolgozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon. Szerteágazó feladatköréhez tartozik a természetvédelmi területekkel kapcsolatos ügyek hatósági-szakmai elõkészítése, ám fõként a déli parti, nemzetközi jelentõségû vizes élõhelyek monitorozásával vívta ki a kollégák és a minisztériumi vezetés nagyrabecsülését. Szinai Péter is, amelyben Magyarország koordinációs feladatokat lát el a vízzel kapcsolatos szakterületeken. Az eseményt követõ fogadáson az egészséges ivóvíz megóvására és az arzén-mentesítési program fontosságára hívta fel a figyelmet Tállai András. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány átvállalta az önkormányzatoktól az uniós források lehívásához szükséges önrészt, és segít az ivóvízminõség-javító program megvalósításában – a koncepció végrehajtása Süli Ferenc Négyezer diák már biztosan tudja: az ivóvíz az egyik legbiztonságosabb élelmiszer delmére, az ivóvízfogyasztás fontosságára, valamint a csapvízre, mint alapvetõ és biztonságos élelmiszerre hívta fel a figyelmet. Az üzenet az egyhónapos kampánynak köszönhetõen már több mint négyezer diákhoz jutott el. Az ENSZ 1992-ben március 22-ét a Víz Világnapjának nyilvánította, a megemlékezéshez minden évben más jelmondat tartozik, ami 2012-ben: „Víz és Élelmiszerbiztonság - A világ szomjazik, mert mi éhesek vagyunk!” - Ivóvíz, az egyik legbiztonságosabb élelmiszer! A téma nem véletlen, hiszen a víz az elsõ számú élelmiszerünk, mely csak szigorú minõségellenõrzés után érkezhet meg fogyasztókhoz. A biztonságos ivóvíz gondos és felelõs felhasználása viszont már minden ember kötelezettsége, hogy megõrizhessük bolygónk értékeit a következõ generációk számára is. Az ország elsõ számú víziközmûszolgáltatója, a DRV Zrt. is ennek szellemében indította útjára február végén egyhónapos programsorozatát, melynek során színes rendezvényekkel, oktató és szabadidõs programokkal igyekezett felhívni a figyelmet országunk vizeinek védelmére, az ivóvízfogyasztás fontosságára és a csapvízre, mint alapvetõ és biztonságos élelmiszerre. - Idén ezeket az üzeneteket szerettük volna átadni a felnövekvõ generációnak, ezért olyan aktivitásokat szerveztünk, melyek közül az óvodásoktól kezdve, az általános iskolásokon át, a középiskolásokig mindenki megtalálhatta a maga kedvére valót. Laborlátogatásainkra eddig több mint 800 óvodás és diák jelentkezett, pályázatainkra több mint 100 pályamunka érkezett be, online kvízjátékunkat több mint 240-en töltötték ki, a DRV Víz Világnapjára készített honlapján pedig csaknem 3000 látogató fordult már meg. Így a 2012-es Víz Világnapi rendezvény sorozattal eddig már 4000 fiatalhoz juttattuk el üzeneteinket – ismertette a kampány eredményeit Winkler Tamás vezérigazgató. Diákok soha nem látott tömege volt kíváncsi a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. (DRV Zrt.) a Víz Világnapja alkalmából rendezett, egész napos programjára. A vízmû február végén indult programsorozatához kapcsolódva, március 22-én három helyszínen (Siófok - Fõ tér, Kálmán Imre Kulturális Központ és a 100 éves víztorony) szabadidõs programokkal és aktivitásokkal várta az érdeklõdõket. A rendezvényen, melynek házigazdája Istenes Bence volt, a látogatók Kreatív Vizes Kísérleteket végezhettek a Csodák Palotája utazó bemutatóján, részt vehettek az élõ Óriás Társasjátékban, a Rádió 1 kívánságmûsorában és a „smilee“ fotózást is kipróbálhatták. A színes programokkal a vállalat hazánk vizeinek vé- Drescher Diána A DRV Zrt. Víz Világnapi programsorozata 2012. február 27. és március 30. között zajlott le. A fõrendezvényt március 22-én, a Víz Világnapján tartották Siófokon. Az érdeklõdõket három helyszínen, a Fõ téren, a Kálmán Imre Kulturális Központban és a 100 éves víztoronyban kiállításokkal, színes szabadidõs programokkal, filmvetítésekkel, Kreatív Vizes Kísérletekkel várták. A nagy érdeklõdéssel kísért programokat a vízmû által több kategóriában meghirdetett a „Víz és Élelmiszerbiztonság” verseny díjainak kiosztása zárta. A különbözõ kategóriák között az idei év újdonsága a videó pályázat volt, amelynek nyertese, a siófoki Perczel Mór Gimnázium második osztályos tanulója, Drescher Diána vihette haza a fõdíjat. M. D. Víz napi Balcsi Party Balatoni óriás társasjátékkal is játszhattak idén azok, akik ellátogattak a legnagyobb, Balatont körülölelõ, Víz világnapi programra. Immár ötödik alkalommal szervezte a népszerûvé vált tóparti családi programját meg a Víz Világnapján a Nõk a Balatonért Egyesület. Huszonkét balatoni település lakóit és vendégeit várták a Víz napi Balcsi Partyra, melyet minden helyi csoport településén azonos idõpontban tartottak meg. Az egységes alapokra épülõ családi program része volt a Balaton megkoszorúzása és a gyermekeknek szervezett, vízzel kapcsolatos játékfüzér, melyet településenként bõvítettek egyéni ötletekkel. Újdonság volt a 2012-es Víz napi Balcsi Partyn az egyesület tavaly elkészült, közel három négyzetméter játékfelületû, óriás társasjátéka. A „Vigyázz rám!” címet viselõ balatoni játék a környezettudatos szemléletre, a tópart épített, valamint természeti értékeinek megóvására tanítja a játékos kedvû kicsiket és nagyokat. A környezetvédõ civil szervezet a világnaphoz kapcsolódó, többek között víztakarékossági tippeket tartalmazó anyagokat is biztosított a helyszíneken az érdeklõdõknek. A program különös színfoltja az ivóvizes „állófogadás” volt, mellyel a Balatonnál is kiváló minõségû csapi ivóvíz fogyasztását kívánták népszerûsíteni, egyben felhívva a figyelmet a palackos víz vásárlásával okozható környezeti károkra. Sz.R. 2 0 1 2 Á P R I L I S

[close]

p. 6

6 AKTUÁLIS „Õrizd meg a jövõdet Önkormányzatok Gyümölcsoltó a közbiztonságért Boldogasszony napján” E jelszóval országos mozgalom indult az õshonos gyümölcsfáink megõrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültettek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatta, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak. A bûnmegelõzésben való együttmûködést, társadalmi segítségnyújtást deklaráló megállapodást kötött a keszthelyi rendõrkapitányság és a zalai Balaton-part 3 községének önkormányzata. Házigazdaként Bíró Róbert köszöntötte az esemény résztvevõit A balatongyöröki községházán a minap ünnepélyes keretek közt írta alá a szerzõdést Bíró Róbert házigazda polgármester két kollégájával, a vonyarcvashegyi Péter Károllyal és a gyenesdiási Gál Lajossal, valamint a keszthelyi rendõrkapitánnyal, Prok Józseffel együtt. A rendezvényen a települési polgárõr egyesületek vezetõi is jelen voltak. Elhangzott: a közbiztonság közügy és közérdek, meghatározója a turisztikai szezon sikerességének. Fenntartásához szükséges a széles körû összefogás, a következetes és folyamatos munka. Ezért hosszú távra szóló közös munka alapjait foglalták írásba, eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint. Az önkormányzatok eddig is részt vállaltak abban, hogy a rendõrség a nyáron nagyobb létszámú kisegítõ erõt tudjon fogadni, segítettek a helyi munkafeltételek biztosításában, az ellátásukban. Ezt a jövõben még felkészültebben tehetik meg. Már az elmúlt szezonban hatékonyan érvényesült a jogsértõ cselekmények megelõzését célzó kooperáció, nagy szerep jutott ebben a polgárõröknek. Komoly visszatartó erõként érvényesült a demonstratív rendõri és a polgárõri jelenlét, valamint több lopási kísérlet esetén a tetten érés, illetve a felderítések eredményessége. Jelentõs mértékben tudták visszaszorítani a gépkocsi feltöréseket és lopásokat. A polgármesterek hangsúlyozták, hogy az együttmûködési megállapodás aláírásával a rendõrségbe vetett bizalmuk is kifejezésre jut. A deklaráció egyben a vendégkörhöz szóló fontos üzenete annak, hogy hatásos védelmi rendszer mûködik a térségben. A megállapodás aláírásával együtt lezajlott tanácskozás rendõri és települési részrõl egyaránt a szezonra való felkészülés idei elsõ lépését jelentette. Az írásba foglaltak szerint negyedévente áttekintik a közbiztonság helyzetét, de erre szükség esetén alkalomszerûen is sor kerülhet. Továbbá közös pályázatfigyeléssel, s annak kapcsán anyagi forrásokat célozva igyekeznek hozzájárulni a bûnmegelõzés technikai eszköztárának fejlesztéséhez, korszerûsítéséhez. A strand környéki közbiztonságra helyezve a hangsúlyt, egyik kiemelt feladat lesz a nyári kerékpáros járõrszolgálat létszámerõsítése. A polgárõrség képviseletében Bozsóky Ferenc, gyenesdiási elnökhelyettes hozzátette, hogy további lépésként kezdeményezik Keszthely, Hévíz és Alsópáhok csatlakozását a megállapodáshoz. Még a szezon kezdete elõtt, bevonásukkal együtt szerveznek régiós fórumot. Konzultációs, tapasztalatcserés céllal arra meghívják az ország más turisztikai régióiban mûködõ civil és hivatásos védelmi szervezetek képviselõit, továbbá a rendõrség, a polgárõrség, a katasztrófavédelem országos vezetõit is. Gyümölcsfa ültetés Csopakon A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt évtizedben is megpróbált a régi gyümölcsfajtákért tenni valamit, ezért Csopakon az igazgatóság székházának kertjében számos régi gyümölcsfajt és fajtát (pl. fehércseresznye, borízû cseresznye, osztrák körte, szüreti körte, üvegalma, kései szilva, cukormeggy) telepített. Csatlakozva a Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott kezdeményezéshez, Puskás Zoltán igazgató közremûködésével további 40 régi gyümölcsfa (pl. házi berkenye, fehérszilva, zöld ringló, árpával érõ körte, szegfû körte, húsvéti rozmaring alma, bõralma, nagytermésû húsos som) telepítésére került sor az igazgatóság csopaki székházának és zalaegerszegi irodájának kertjében, a Salföldi majorban, és a tihanyi Levendula Háznál. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban számos helyen vannak még régi gyümölcsösök, útmenti gyümölcsfasorok. Ezekre a gyümölcsökre jellemzõ, hogy rendkívül mozaikosan, általában szõlõkkel, gyepekkel, szántókkal, kisebb-nagyobb erdõfoltokkal együtt fordulnak elõ, sokszor kis területen, néhány száz négyzetméteren. Az ezekben a gyümölcsösökben található régi gyümölcsfajták rendkívül veszélyeztetettek, hiszen az új telepítések vagy pótlások leggyakrabban világfajtákkal történnek, mivel a faiskolák ezeket a fajtákat kínálják leginkább. E fajták nagy része nem adaptálódik az itteni termesztési körülményekhez, termésmennyiségük és minõségük messze elmarad az edzettebb, igénytelenebb, betegségekkel, kártevõkkel szemben ellenálló régi gyümölcsfajtákkal szemben. A tájfajták ritkulása, kipusztulása, az adott gyümölcsfajon belül a génkészlet beszûkülését, a faj életrevalóságának csökkenését vonja maga után. Kopek Anna Mária Horányi Árpád Tanulás a tavakért A tavak védelmét szolgáló nemzetközi program spanyolországi mûhelyfoglalkozásának tapasztalatait osztották meg a magyar résztvevõk a hónap elején a Gyenesdiáson lezajlott fórumon. A községházán tartott programra a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége rendezésében került sor. Gál Lajos – mint házigazda polgármester és a civil szervezeti szövetség elnöke – beszélt a helyben jól mûködõ önkormányzati és civil szervezeti kapcsolatokról. Ezek továbbépítésében fontosnak tartják a más országbeli gyakorlat megismerését, a tapasztalatok hasznosítását. Említést tett arról a konszenzusról, ami a nyugat-balatoni parti sáv hasznosítása tekintetében a szomszédos településekkel már létrejött. A „Tanulás a tavakért” címû, Leonardo da Vinci programban 5 ország szakmai, helyhatósági és civil szervezeteinek együttmûködése a magyarok mellett angol, lengyel, német és spanyol részvevõkkel. Minderrõl Székely Erzsébet, a civil szövetség elnökségi tagja beszélt, aki a programban a Nõk a Balatonért Egyesületet is képviseli. A vizes élõhelyek helyzetét, problémakörét áttekintõ tanácskozáson a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Magyar Madártani Egyesület dél-balatoni csoportja és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon kara képviselõi vettek részt, s osztották meg tapasztalataikat ezúttal az érdeklõdõkkel a gyenesdiási találkozón. Az észrevételek közt hangzott el, hogy Magyarország a környezetvédelem jogszabályi háttér tekintetében, és a természet turisztika célú hasznosítását illetõen is jó példával tud szolgálni. A magyar képviselet a Kis-Balaton védelmi rendszerét mutatta be, különös tekintettel a vízvédelmi beavatkozások hatékonyságára. A program résztvevõi legközelebb Németországban, azt követõen Angliában tartanak mûhelyfoglalkozást, a zárórendezvény 2013-ban Magyarországon lesz. Végtermékként esettanulmányok és adatbázisok szolgálnak információkkal a fenntartható fejlõdés útján járáshoz. H. Á. X I X . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M

[close]

p. 7

TELEPÜLÉSEK 7 Újabb fa a füredi sétányon A Rotary International világelnöke, Kalyan Banerjee, valamint India nagykövete ültetett emlékfát a balatonfüredi sétányon. Társaságában Balogh György, a klub soros kormányzója is ott volt. Tourinform – újra a víztoronyban Két év „szünet” után újra a víztorony tövébe költözött vissza nemrégiben a siófoki Tourinform Iroda. A megújult, s jelentõsen megszépült, korszerûsödött víztoronyban európai szintû körülmények fogadják a városba érkezõ vendégeket. Az ünnepségen az indiai gyökerû elnök koszorúzással tisztelgett Rabindranath Tagore szobra elõtt, ezt követõen az Annabella Szálloda elõtti ligetben, a „Nemzetközi faültetõk parkjá”-ban fát is ültetett. Kalyan Banerjee ifjúkorát meghatározta az az iskola, melyet még Tagore alapított. Az ünnepségen jelen volt az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, Gauri Shankar Gupta is, aki azt az 1926-os füredi faültetést idézte fel, amely Magyarország és India kapcsolatainak jelképévé vált. Az iroda munkatársai Mint Halász Klára, a Tourinform vezetõje lapunkat tájékoztatta, az elmúlt idõszakban az intézmény egy szervezeti átalakuláson is túljutott. 2010 júniusáig mint önkormányzati intézmény mûködött, azóta pedig a Siófoki Fürdõegylet munkaszervezeteként dolgozik, de az önkormányzattal kötött együttmûködési megállapodás alapján a mûködési költségek 65 százalékát továbbra is az önkormányzat finanszírozza. Az elmúlt két évben a Tourinformhoz tartoztak az önkormányzati rendezvények, amelyek a mostani átköltözéssel együtt visszakerültek a Kálmán Imre Kulturális Központhoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fürdõegylet ne szervezhetne saját rendezvényeket. Legfontosabb céljuk és feladatuk továbbra is az egységes turisztikai kommunikáció kialakítása, a városba érkezõ turisták információval való ellátása, ugyanakkor a recesszió a fürdõegyletet is rákényszeríti arra, hogy profitorientált vállalkozásokat is indítson, elsõsorban a marketing területén. Szintén évek óta foglalkoznak nyaranta szálláshely közvetítéssel, amelyben idén újdonság lesz az a két kültéri informatikai terminál, amely a víztoronynál, illetve a nagystrandnál segíti majd a szállást keresõket a szabad férõhelyek megtalálásában. /-k –s/ Pályázatokban reménykednek A gyönyörû fekvésû Balaton-felvidéki Vászoly méltán lehet büszke zamatos boraira, csobogó patakjaira, a Balatonra nézõ gyönyörû panorámájára. Rózsahegyi Tibor polgármester reméli, hogy a tervezett fejlesztésekkel még inkább növekszik a település vonzereje. - Mit remél az idei esztendõtõl? - Ebben az évben is szeretnénk hasonló módon zárni, mint tavaly, de az anyagi háttér egyre csekélyebb. A helyi építményadó bevezetésével és a pályázati lehetõségek kihasználásával próbáljuk a fenntartási költségeinket fedezni, mely nehéz feladat elé állítja az önkormányzatot. - Milyen beruházások, fejlesztések várhatóak ebben az évben? - A pályázati lehetõségek biztosítottak. A kultúrház felújítására, belterületi utak aszfaltozására és a Galéria épület melletti raktár és köz wc megépítésére szeretnénk pályázni. Természetesen mindezt nagymértékben befolyásolja a pályázatokhoz tartozó önrész mértéke. - Van-e megnyert pályázatuk, esetleg elutasított vagy függõben lévõ beadványuk? - Egy MVH-s falumegújító pályázatunk van folyamatban, amelyben többek között megújult a faluházunk udvara. Felújítottuk az önkormányzati épületünket, valamint a forrás tó víziszínpadának lelátóját, és az onnan eredõ patakunk medrét. Ez az egy beadványunk van folyamatban, ennek is az elszámolási részére várunk. Reméljük, hogy minél elõbb megkapjuk a befektetett pénzösszeget, és ezáltal költségvetésünk is megszabadul a rá nehezedõ banki hiteltõl. - A 2013-as önkormányzati változások hogyan érintik Vászolyt, a hivatal mûködését? - Sajnos a körjegyzõségi társulásunk kilátástalan állapotban van, mivel a társtelepülésekkel nem érjük el a kétezres limitet. Ebbõl kifolyólag még nem tudjuk, hogy saját akaratunkból társulunk valakivel, vagy ha ez nem valósul meg, államilag rendelnek bennünket egy körjegyzõséghez. Hallottunk arról is, hogy az állam elviszi az iparûzési- és a gépjármûadót, mely súlyos ûrt jelentene a költségvetésünkben. Ennek pótlására folyamatosan keressük a megoldásokat. Továbbá a hivatal is lecsökken egy kapcsolattartó személyre, amely az ügyintézések menetét megnehezíti, fõleg az idõsebb lakók számára. - Mekkora költségvetéssel számolnak idén, és ez a tavalyi évhez képest mennyiben változott? - Hasonló nagyságú büdzsét tervezünk, mint az elõzõ évben. Költségvetésünk bevételi oldalát fõként a fenntartási költségekre fordítjuk. Sajnos fejlesztéseket csak pályázat útján tudunk végrehajtani. Építési telkeink mindegyikét értékesítettük már, így az ebbõl befolyó plusz jövedelmeink megszûntek. - Milyen rendezvények várhatóak ebben az évben a településen? - Idén is megrendezésre kerül a Vászolyi Nyár programsorozat, mely egész nyáron színvonalas színházi és kiállítási programokkal várja az érdeklõdõket. A teljes program megtalálható a község honlapján. Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt. Gyarmati László Két oroszlán emlékére Zala vármegye második legrégebbi, 1748-tól jegyzett patikájára emlékeztek Keszthelyen emléktábla avatással. Az officinát anno ferences rendi szerzetesek mûködtették a Festetics család támogatásával, mely 1845ben kapta a Két oroszlán nevet a Festeticsek címerében lévõ két oroszlánról. A Keszthely Város Köztéri Alkotásaiért Alapítvány kuratóriuma helyezett el emléktáblát a Kastély utcában, ahol a patika az utóbbi közel 150 éven át mûködött, egészen 2011-ig. Zalában az elsõ gyógyszertár Nagykanizsán léteA patika 150 éves helyét idézi az emléktábla sült 1710-ben, a késõbbi követés dátumának kõbe vésésével az alapítvány most arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a megyében Keszthely az egészségügy területén is kiemelkedõ történelmi adatokkal dicsekedhet. Az eseményen Cséby Géza, kuratóriumi elnök mondott méltató beszédet. Az emléktáblával jelölt épületbe 1864-ben költöztették a patikát, majd 1903-ban vette meg a keszthelyi Cséby Lajos és felesége, s mûködtette a család 50 éven keresztül, az államosításig. Azt követõen, az akkori gyakorlat szerint számjelölést kapott, csak jóval késõbb használták újból a Két oroszlán elnevezést. Tavaly gazdasági megfontolásból telepítették át a gyógyszertárat az egyik hipermarketbe. A Két oroszlán múltját, s utóbbi másfél évszázados helyét õrzi az emléktábla. Szendi Péter H. Á. 2 0 1 2 Á P R I L I S

[close]

p. 8

8 TELEPÜLÉSEK Georgikoni kötet Szendrey Júliáról Történelmi elõdje, a Georgikon tanintézet alapításának 215. évfordulóját ünnepli idén a Pannon Egyetem keszthelyi kara – a jubileumi események közt emlékkötetet jelentettek meg Szendrey Júliáról. A város híres szülöttérõl szóló könyv bemutatójával együtt ünnepelte az intézmény március 15-ét. A tudomány patinás mûhelye méltóképpen tartja tiszteletben nagy múltját. Gondoskodásának köszönhetõen vált látogathatóvá 3 éve Petõfi özvegyének szülõháza, az ott berendezett emlékszobával. Az egyetemi kar a Georgikon Kiskönyvtár sorozat 25. darabjaként jelentette meg az emlékkönyvet, mely Tóth Éva és Lukács Gábor szerkesztésében látott napvilágot. Címlapját a kari kezelésben lévõ épület udvarán található Szendrey Júlia mellszobor fotója díszíti. Népes szerzõi gárda mutatja be a kötet fõhõsének életét, munkássága sokoldalú megvilágítást kap többek közt Cséby Géza, Veres Ildikó, Keszey Beáta, Vári Andorné, Kocsondi József tollából mindamellett, hogy Júlia csak apró gyermekkorát töltötte a keszthelyi Újmajorban, születése után nem sokkal a család elköltözött. Erre utalva írja dr. Petánovics Katalin: „De mégis örökre a miénk maradt, és nem feledtük el a nagy költõnk szomorú sorsú fiatal hitvesének emlékét.” Ratzky Rita irodalomtörténész a „Magyarország legregényesebb asszonya” címmel írt fejezetben jegyzi: „A szerelem írót faragott a jó adottságú, érzékeny lelkû, fiatal lányból.” A Festetics uradalmi tiszttartó Szendrey Ignác, a Petõfi lánykérést elutasító szigorú apa történelmi alakja mellett a kötetben egykori georgikoni hallgatóként, s elismert mezõgazdászként is megjelenik. A fotókkal is gazdagon illusztrált olvasmány visszaemlékeztet a Szendrey-emlékszoba 3 éves mûködésére, tallóz az ott látható relikviák közt. A szerkesztõi páros Tóth Éva és Lukács Gábor így fogalmaz: „Ami a világnak Rómeó és Júlia, nekünk magyaroknak Júlia és Sándor. A halhatatlan, örök szerelem szimbólumai.” A könyv a záró fejezetben Szendrey Júlia mûveibõl, fordításaiból válogatott vers- és prózai összeállítással is szolgál az olvasóknak. Zamárdi az én városom A fejlõdés egyik záloga a lokálpatriotizmus Lehetõség, tehetség, elkötelezettség dolga, ki hogyan vall érzelmeirõl, egy tájhoz, városhoz való kötõdésérõl. A „Zamárdi az én városom” címû film alkotói nem vállalnak túl nagy kockázatot kitárulkozásukkal, hiszen a nézõk jelentõs részével bizonyosan azonos hullámhosszon vannak. S akik esetleg még némi fenntartással, az ismeretlen közeg iránti szkepticizmussal ülnek majd be a vetítõterembe, valószínûleg „megtértként” távoznak onnan - Zamárdit ugyanis néhány perc alatt is meg lehet szeretni! Az önkormányzat természetesen épít a helybeliek és a villatulajdonosok lokálpatriotizmusára: számtalan fórumon kínálnak fel partneri viszonyt azoknak, akik tevõlegesen is hozzá kívánnak járulni a város arculatának megújításához, turisztikai vonzerejének növeléséhez. „A virágos Zamárdiért” program, a „Tiszta Zamárdiért” kampány, az „Ültessünk fát a jövõ generációjának” akció nem csak esztétikai vagy környezetszépítõ rendezvénysorozat – közösségformáló erõ is. - Kezdeményezéseink más téren szintén termékeny talajra hullanak. Rendkívül örvendetesnek tartom – mondta el Csákovics Gyula polgármester –, hogy a tavaly átadott elegáns, négycsillagos Hotel Wellamarin néhány hónap alatt a helyi köz- és kulturális élet egyik fontos bázisa lett. A Muzikális majális, az Anyák napi kényeztetés, az augusztus 20-i ünnepség, a Márton napi libalakoma csak ízelítõ a zamárdiakra és a szállóvendégekre váró rendezvényekbõl. A tradíciókat ápoló, a település hírnevét öregbítõ vállalkozókból szerencsére nincs hiány: a Szent Kristóf Pincészet kiállításai, folklór mûsorai, az Íjász Avar Kupa a szûkebb régióból is városunkba vonzza a vendégeket. A nyár, a turisztikai szezon legnagyobb eseménye azonban vélhetõleg ezúttal is a fiatalok körében egyre népszerûbb, július közepén rendezendõ Balaton Sound Fesztivál lesz – a látogatók száma minden bizonnyal ismét meghaladja a százezer fõt. A Zamárdiba rendszeresen visszatérõ turisták ezen a nyáron is számtalan változást észlelhetnek majd. A gondos elõkészítésnek köszönhetõen a közelmúltban átadhatták az építõknek azokat a munkaterületeket – rendezvénytér, kertmozi -, amelyek már a nyáron exponált turisztikai célpontok lesznek, de hamarosan megkezdõdik a közösségi ház felújítása is. Mindkét kulturális intézmény átadását ünnepélyes aktus kíséri - az már bizonyos, hogy a zamárdi amatõr csoportok örömében a testvérvárosok legjobb elõadói is osztozni kívánnak. H. Á. Süli Ferenc Toros-boros napok Csopakon Az idõjárás az idén is kegyeibe fogadta az immár hagyományos, toros-boros napok programjait Csopakon: a strand közelében felsorakozott helyi borosgazdákat, a kézmûveseket, a sajtkészítõket, a lekvárfõzõket, a gombászok, a süteménykészítõk és a népi játékok avatott ismerõit, no és a kora reggeli disznóvágásra érkezetteket. Pénteken és szombaton este élõ koncertekkel is megörvendeztették a közönséget. Természetesen ezúttal is megrendezték a kolbásztöltõ versenyt, melyre a környékbeli településekrõl és a fõvárosból tizenhat csapat nevezett be. A húst mindenki megkapta a reggel leölt disznóból, de a fûszereket és a recepteket otthonról hozták hozzá. A produkciókat értékelõ zsüri elnöke, Punk Ferenc, a Balatonvin Borlovagrend ínyesmestere, éttermi mester és gyémántdiplomás gasztronómus elmondta, hogy remek ízesítésû Sok érdeklõdõt vonzott a sertés darabolás kolbászokat készítettek a csapatok, voltak, akik különlegességekkel is próbálkoztak, és többen figyeltek az esztétikus tálalásra. A díjakat Ambrus Tibor polgármester adta át, aki megjegyezte: valószínû, hogy jövõre új helyszínt keresnek a fesztiválnak, hiszen a strand elõtti terület zsúfolásig megtelt, kicsinek bizonyult. Az elsõ három helyezett csapat munkáját egy-egy kolbásztöltõvel jutalmazták. Az elsõ helyezést és a nagy aranyérmet a Füredi töltikék csapata szerezte meg. Másodikok lettek a Pápai betyárok, harmadik és ugyancsak aranyérmes a Budaprém csapat, melynek tagjai Budapestrõl és Veszprémbõl érkeztek. A különdíjat az ízléses tálalással a Berekháti betyárok szerezték meg. Az esti koncertek elõtt a hosszú hétvége délelõttjein a helyi iskolások és óvodások mutatták be téltemetõ és tavaszköszöntõ mûsorukat. A.A. X I X . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M

[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 Hévízi kezelésben mûködhet a sármelléki reptér Hévíz város képviselõ-testülete márciusban százszázalékos önkormányzati tulajdonlással vállalkozást alapított a Sármellék és Zalavár település tulajdonában lévõ repülõtér üzemeltetésére. Az újonnan létrejött társaságot Hévíz-Balaton Airport Kft. néven a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága március 21-én bejegyezte. A kft.létrehozásával a fürdõváros vezetése megteremtette a feltételeket a reptér megnyitásához oly módon, hogy annak Nyugat-Magyarország és az egész magyar gazdaság is a nyertese lehessen. Április közepétõl rendszerességgel a Lufthansa 126 járatát fogadják, csupán ezzel számolva november elsõ hetének végéig mûködik idén a reptér. Azóta, hogy a kft. megalakulását hírül adták, számos partnerrel kezdõdtek további forgalomról szóló tárgyalások. A hévízi városvezetés a turisztikai vállalkozásokkal együtt már többször adta tanújelét, hogy a vendégforgalomban kiemelt jelentõséget tulajdonít a repülõtérnek. A mûködésben való szerepvállalás elõkészületei már tavaly elkezdõdtek, azután, hogy a korábbi üzemeltetõ felszámolás alá került. -Érdemi megoldásként ezt a döntést láttuk célravezetõnek, hiszen felszámolás alatt lévõ céggel légitársaságok nem kötnek szerzõdést - kommentálta a nagyjelentõségû lépést Papp Gábor, Hévíz polgármestere. - A döntés elõkészítése során folyamatos tárgyalásban voltunk, s vagyunk azóta is a két tulajdonos településsel. Mindemellett ahhoz, hogy a repülõtér funkcionálni tudjon, természetesen további szerzõdések is kellenek: például a felszámolónál lévõ eszközök, a felépítmények használatba vételére vonatkozóan e tekintetben is mindenféle egyeztetések megtörténtek, megegyezve a mindegyik partnernek megfelelõ árakban. A polgármester szólt a tisztségviselõk személyi összetételérõl is. - Az ügyvezetõi feladatkört repüléshez értõ szakember kapta: Benkõ Attila, aki a felszámolás alá került cégben is a bázis mûszaki igazgatója volt. A 3 fõs felügyelõ bizottságban kapott mandátumot a reptér tulajdonos települések képviseleteként Horváth Tibor Sármellék, és Berkenyés István, Zalavár polgármestere, hévízi részrõl pedig Könnyid László, turizmusért felelõs külsõs alpolgármester. A kft. a minimális törzstõkével alakult meg. -A törvény által legalacsonyabb összegben megjelölt 500 ezer forinttal hoztuk létre a céget - folytatta Papp Gábor. - Önkormányzatunk költségvetésében ugyanakkor el van különítve egy nagyobb összeg, ami a reptérrel kapcsolatos kiadások finanszírozására lett tartalékolva. A reptér beindításának lesznek költségei. Várunk további segítségeket is, hiszen nem azt vállaltuk, hogy a repülõtér üzemeltetésének az összes költségét a város fizesse. Vannak ígéretek a mûködéshez kapcsolódó költségeket enyhítésére. Többek között állami részrõl várt segítségekrõl van szó, ezeknek a formáiról szólnak a most zajló tárgyalások. Nagyon A felépítményeket, eszközöket bérli az új vállalkozás fontos szempont, hogy nem csak Hévíz repterérõl beszélünk, még ha az új névben megjelenhet a város neve, mint Hévíz-Balaton Airport. Nyugat-Magyarország repterérõl van szó, ez abban is kifejezésre jut, hogy a Magyar Turizmus ZRt.-vel való együttmûködésben a nemzetközi kampányok nem csak Hévízre, hanem a Balatonra, Nyugat-Magyarországra fókuszálnak. A repülést szervezõ cégeknél a foglalásokkal, a kiajánlásokkal a régió a célpont. A polgármester végül hozzátette: a stratégiai lépéseket a hosszú távú biztonságos mûködés megalapozásáért teszik, a végsõ cél pedig az, hogy Magyarország ezen régiója a világ minden pontjáról elérhetõ legyen. Horányi Árpád Borverseny Balatonkenesén Hercegi Mandulás Napok Hagyományteremtõ szándékkal szervezték meg a Kultúra Házában a Kelet-Balatoni Borlovagrend elsõ borversenyét, amelyre kézmûves borokat vártak. Képviseltette magát a térség valamennyi bortermõ települése – kiemelt számú borminta gyûlt össze. Vonyarcvashegyen, a helytörténeti emlékek õrzése jegyében tartották március végén immár hagyományosan a Hercegi Mandulás Napokat. A rendezvénnyel idén 5. alkalommal köszöntötték a tavaszt. A település egykor a Festeticsek birtoka volt, a falu nyugati részén helyezkedett el a család mandulás kertje. Emlékét õrzi ma ott a Mandulás utca. A névadó fákat szalagokkal díszítették fel, majd a keszthelyi Festetics György Zeneiskola ütõs együttese, a Boomatucada dobos csapat menetzenés felvonulása nagy csinnadrattával toborozta a közönséget az eseményekre. A mandula gasztronómiában és mûvészetekben betöltött szerepét felölelõ ételkóstolón és elõadásokon, kiállítási megnyitón vehettek részt az érdeklõdõk. Az esztendõ elsõ, nagy kulturális eseménysorozatának programjai a mûvelõdési házban és a Helikon Tavernában zajlottak. Az ünnepnapokat megnyitó beszédében Péter Károly polgármester utalt rá, hogy a magyar irodalomtörténetben elsõként Janus Pannonius mûvei nyomán jegyzett a mandula, s lokálpatrióta érzülettel tette hozzá: - Miért ne lehetne feltételezni, hogy ihletõi éppen a vonyarci fák voltak. - Fontosnak tartjuk a rendezvényeinkben a helytörténeti eredetiség megjelenítését - mondta házigazdaként Illésné Major Julianna, a mûvelõdési ház igazgatója. - Így õrizhetjük meg identitásunkat, s tudunk egyedi értékekre épített programokat kínálni. „Mandula az étrendben” címmel Bangó László, a balatongyöröki Hotel Panoráma igazgatója, Hegyi János mesterszakács, Hetényi Tamás, a keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskola szaktanára és Horváth Norbert cukrász tartott ételbemutatót és ismeretterjesztõ elõadást. Mint kitûnt: a mandula fontos eleme az egészséges táplálkozásnak, sokrétû felhasználhatósága miatt is kedvelt a konyhamûvészetben. „A mandula és a tavasz az irodalomban” címmel Horváth Ildikó és Molnár Árpád elõadómûvész zenei kíséretû verses összeállítása, valamint a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar koncertje kínált szórakozást. Ezt követõen megnyitották a rendezvényhez ugyancsak tradicionálisan kapcsolódó, elõzõ héten lezajlott nemzetközi mûvésztelepen készült festményekbõl rendezett tárlatot. Az alkotói közösség ihletõje a mandulavirágzás volt. A záró rendezvényen kitüntetések átadásával fejezte ki elismerését a Nemzetközi Tudományos és Mûvészeti Akadémia. Képviseletében Perlaki István elnök stratégiai elnöki kinevezést adott át Takács Ferdinánd festõmûvésznek, díszdoktori címet adományozott Illésné Major Juliannának és Szencz Lívia festõmûvésznek. Mûvészetpártolásért az akadémiai grémium tiszteletbeli taggá fogadta Péter Károlyt, Vonyarcvashegy polgármesterét, s elismerésben részesítette Fodor Márkot, a mûvésztelepnek rendszeresen otthont adó Helikon Taverna ügyvePéter Károly és zetõjét. Horányi Árpád Illésné Major Julianna Munkában a zsûri Gyõrfi Károly elnök-nagymester irányította, értékelte a versenyt. A bírálatot két csoportban öt-öt, bírálatban is jártas, és a térségben kézmûves bort készítõ és szõlõt is mûvelõ gazda végezte. - Abban, hogy gyorsan és zökkenõmentesen zajlott a verseny, igen fontos szerepe volt Kürthy Lajosnak, a borrend kancellárjának, mint levezetõ elnöknek, aki figyelte a zsûri munkáját, és a legjobb ütemezésben küldte a borokat – tudtuk meg Gyõrfi Károlynétól, a kenesei közmûvelõdési intézmény igazgatójától. A versenybe száztíz bort neveztek be, melyek fõleg a tavalyi évjáratot képviselték, amivel nagy általánosságban igen elégedettek voltak a szõlõ- és a bortermelõ gazdák. Az értékelés végén a kenesei és akarattyai borok közül kiválasztották Balatonkenese 2012. év borát. Ezt a megtisztelõ címet a balatonkenesei Csõszi Lajos 2011-es olaszrizlingje érdemelte ki. Egyetlen nagy aranyérmet adtak ki, amit a balatonakarattyai Szekeres Lajos 2011-es merlot bora érdemelt meg. Ezenkívül még tizenhat minõségû nedû kapott aranyérmet, amelyeket Balatonakarattya, Balatonkenese, Balatonvilágos, Enying, Füle, Balatonfõkajár, Lepsény és Sóly szõlõmûvelõ gazdái hagyományos módon készítettek. Hatvanhárman kaptak ezüstminõsítést, huszonheten bronzot és két versenyzõ borát jutalmazta elismerõ oklevéllel a zsûri. Gyõrfi Károly alapító elnök-nagymester az értékelés után elmondta, hogy a borrend eddigi legnagyobb szakmai rendezvényét sikerült megszervezni és lebonyolítani, melyet minden bizonnyal jövõre is megtartanak. Szendi Péter 2 0 1 2 Á P R I L I S

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Mesél a Balatoni Múzeum Több nyertes pályázatnak köszönhetõen megújulási folyamatot indított el a keszthelyi Balatoni Múzeum. A program stratégiai alapjait az „Aranyhíd: Fejezetek a Balaton történetébõl” címû állandó kiállítás megvalósításával rakták le. A három ütemben lezajlott beruházás tavaly fejezõdött be az Új Széchenyi-terv támogatásával, EU-s társfinanszírozásban 85 millió forint ráfordítással. Összesen 11 teremben 730 négyzetméteren jelenik meg a Balaton történelme az élõvilágával, halászatával, fürdõkultúrájával, turizmusával, hajózásával. Ahogy Havasi Bálint, az intézmény igazgatója fogalmaz: az új állandó kiállítás motorja lett a további fejlesztéseknek, többgenerációs vendégkör Havasi Bálint, a „kapitány” fogadására kezdtek el berendezkedni. Március végén zárult a „Múzeumpedagógia foglalkoztató és virtuális pont kialakítása” címû program, melyre a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében nyert a közgyûjteménytár 34 millió forintot. Ezáltal szakkörök, elõadássorozatok megtartására tudtak berendezkedni. Számos módszertani és szemléltetõ eszközt szereztek be: múzeumi tárgy-másolatokat, öltözékeket, maketteket. Mindezek szolgálnak segítségül ahhoz, hogy a múzeum az iskolákkal közös szervezésû foglalkozásokon élményszerû ismereteket adjon abból a múltból, mely a Balaton történetét az õskortól a 20. századig felöleli. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, a nevelési oktatási intézmények tanórai és szabadidõs tevékenységének támogatását célzóan közel 36,5 millió forintot nyertek a „Mesél a Balatoni Múzeum” címmel benyújtott pályázattal. Ennek a szakmai tartalmát szakköri foglalkozási, versenyszervezési, tehetséggondozási és fejlesztési tematikák adják. Az eddig lezajlott több mint 250 foglalkozáson 870 tanuló vett részt. A közgyûjteménytár és az iskolák együttes munkája most arra fókuszál, hogy kineveljék a Balaton és múzeuma rajongóit. Éppen ennek köszön vissza az az újabb 150 milliós értékû beruházás, mely a „Balaton rajongók múzeuma” címmel indult el, törekedve arra, hogy a történelmi örökség értékeit korszerûen, élménygazdagon mutassa be. Több elem már megvalósult: érintõképernyõs technikával lehet ismerkedni a vízi élõvilággal, digitális képeslapgyûjtemény ad áttekintést a környezet változásairól, a „Parti õrség” elektronikus játék a hajók viharos Balatonról való révbe juttatását mutatja meg. A most zajló beruházás során jelentõs építészeti munkák is elkészülnek. Korszerûsítik a látogató tereket: az épület körül parkosítanak, pihenõ- és játszóparkot alakítanak ki, lesz ruhatár, csomagmegõrzõ, kávézó és múzeumi bolt is. Az épületet a bejárattól az emeletig teljeskörûen akadálymentesítik. PÁLYÁZATI KIÍRÁS A KÉK HULLÁM ZÁSZLÓ ELNYERÉSÉRE STRANDOK ÉS KIKÖTÕK RÉSZÉRE A 2012. ÉVI STRANDSZEZONRA A Balatoni Szövetség (BSZ) pályázatot hirdet a KÉK HULLÁM ZÁSZLÓ elnyerésére a 2012. évi strandszezonra. A pályázat célja: A pályázaton résztvevõ tavak (Balaton, Fertõ tó, Velencei-tó, Tisza-tó) strandjainak és kikötõinek minõsítése a hazai és nemzetközi elõírások szerint. Pályázhatnak: A felsorolt tavak mellett található strandok (üzemeltetõtõl független szabad és fizetõ strandok) Közforgalmú- és vitorláskikötõk (csak deponálásra használt kikötõk kivételével) Az értékelõ rendszer alapján a pályázók elnyerik a KÉK HULLÁM ZÁSZLÓ 2012. feliratú zászlót, melyet a 2012. évi strandszezon idõtartamára jogosultak elhelyezni a létesítményben, és jogosultak hivatalos levelezésükben feltüntetni. A pályázatot benyújtó létesítmények bírálata 2012. május 14-tõl történik, elõzetes értesítés szerint. Eredményhirdetés: 2012. június elején várható. A pontos idõpontról és helyszínrõl a Szövetség külön értesítést küld. A pályázaton a Kékhullám Zászló franchise kézikönyvnek megfelelõ pályázók vehetnek részt. A jelentkezési lap jelen pályázati felhívás részét képezi, amely sokszorosítható. Horányi Árpád Alsóörs: Kilenc csapat vetélkedett faluismeretbõl Mi kell ahhoz, hogy mondjuk egy Balaton-parti településen a rövidebb-hosszabb ideje itt élõk, az üdülõtulajdonosok, a visszatérõ vendégek ne csak jól, de otthon is érezzék magukat? Az alsóörsi önkormányzatnak erre minimum két válasza is van: egyrészt a különbözõ szolgáltatások minõségi bõvítése mellett mindenki számára jó komfortérzetet jelentõ fejlesztéseket megvalósítani, másrészt törekedni arra, hogy minél többen ismerjék meg a falu történetét, nevezetességeit, fedezzék fel, õrizzék meg, gazdagítsák az itteni hagyományokat, hozzanak létre igazi közösségeket. Az utóbbi célt szolgálta legutóbb az a faluismereti vetélkedõ, amelyek témái között szerepelt például az itt élõknek évszázadokon keresztül megélhetést nyújtó halászattal, szõlészettel kapcsolatos, lassan feledésbe merülõ fogalmak, kifejezések felismerése, a dûlõk, kutak elhelyezése Alsóörs térképén, a falu bemutatása, a településhez kötõdõ vöröskõ szerepe. A különbözõ feladatokat Csiszár Lászlóné állította össze, a kilenc csapat teljesítményét az Albrecht Sándor, Huszárné Steiger Sarolta és a polgármester, Hebling Zsolt összetételû zsûri értékelte (a pontokat mandulaszemekkel helyettesítve), a helyes megoldásokat pedig a közönség tapsa jutalmazta. A felkészülést természetesen számos könyv, helyi kiadvány és az idõsebbek visszaemlékezései is segítették. Az sem lehet véletlen, hogy az egyes csapatok választott nevét többek között a Balaton, a szõlészet, a vöröskõ, az Ófalu, a Suhatag ihlette. Végülis mindenki nyert ezen a vetélkedõn, a versenyzõk májusban kiránduláson vesznek részt: Halimba szépségeit tekintik meg, feltehetõen jó hangulatban, egymás társaságában. Jelentkezési határidõ: 2012. május 7. A pályázat nevezési díja: Strandok esetében: 25.000 Ft/strand. Kikötõk esetében: 35.000 Ft/kikötõ. A nevezési díjat a Balatoni Szövetség MKB Banknál vezetett 10300002-10535058-49020011 sz. számlájára át kell utalni. A jelentkezési laphoz a pályázóknak csatolniuk kell a nevezési díj befizetését igazoló pénzügyi bizonylatot, valamint az összes, az adott szezonban a strand/kikötõ üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumokat, szerzõdéseket. Pld, vizimentõvel, orvossal kötött megbízási szerzõdés stb. Ezek hiányában a nevezés érvénytelen. A határidõ után beérkezett pályázatokat a Bíráló Bizottságnak nem áll módjában elfogadni. A pályázók a jelentkezési lap beadásával egy idõben jelezzék a strand nyitásának pontos idõpontját. Az értékelõ rendszerben leírt táblák, eszközök, stb. beszerzése a pályázók feladata. Balatonfüred, 2012. április 10. Balatoni Szövetség Juhász Ferenc X I X . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M

[close]

p. 11

T E L E P Ü L É S E K 11 Földvár: megosztó örökség A történet lassan egy évtizednyi idõre nyúlik vissza: 2004-ben Balatonföldvár akkori vezetése megállapodást kötött egy vállalkozással a nyugati strand korszerûsítésérõl. A barter jellegû üzlet mindkét fél érdekét jól tükrözte: a beruházó lehetõséget kapott a fürdõhely elõtti területen egy száznegyven hajó tárolására alkalmas kikötõ építésére - ennek ellenértékeként vállalta, hogy felújítja az ugyancsak „leharcolt” strandot. A kivitelezés megkezdése azonban – a helyi tiltakozó akciók hatására – azóta is húzódik. S hogy van-e minden érdekelt számára megnyugtató megoldás? Holovits Huba polgármester szerint nem húzható vég nélkül a történet - a megosztó örökség árnyékot vet a kisváros mindennapjaira, vitákat szít, eltereli a figyelmet más, ugyancsak fontos feladatoktól. - A vitorláskikötõ építése beleillik a város stratégiai elképzeléseibe, így azt magam is támogatom. A tizenötezer négyzetméterbõl mindössze ezerháromszáz négyzetméterre kapott a beruházó földhasználati jogot, ám a benyúló mólók sem lesznek elzárva a nyilvánosság elõl – ezen a téren tehát semmit sem veszít a város. A nyereség is egyértelmû, hiszen saját forrás nélkül jutunk egy új strandhoz – olyan kiszolgáló létesítményekkel, melyek bérbeadása a szerzõdés szerint önkormányzati kompetencia. A projekt megvalósulása munkahelyeket teremt, turisztikai attrakciónak minõsül, növeli az idegenforgalmi adóbevételünket is. Egy esztétikus, korszerû strand ma már komoly vonzerõvel rendelkezik: idecsábítja a fizetõképes honfitársainkat, de külföldön is növeli Balatonföldvár presztízsét. A hajózás értékét jól becsülték meg a települést alapító Széchenyiek is, akik az elsõ földvári mólót már 1905-ben felavatták. Holovits Huba szerint a beruházás ellenzõi – akiknek többsége a szomszédos Fesztivál társasház üdülõtulajdonosai közül kerül ki - a város érdekei ellen tesznek, amikor meg kívánják gátolni az építkezést, a beruházás megvalósítását, s ennek érdekében aláírásgyûjtést kezdeményeztek. - Úgy gondolom: a felhalmozott feszültség egy népszavazással oldható lesz – a hamarosan kiírandó referendum példa nélküli Földvár történetében. Meggyõzõdésem, hogy egy üdülõváros polgármesterének az a feladata, hogy valamennyi helyi lakos és minden, a városban ingatlannal rendelkezõ állampolgár véleményét tiszteletben tartsa. Kötelességemnek érzem ugyanakkor, hogy a többség érdekének megfelelõ döntést hozzak. A polgármester nem csak a város - a kisrégió ügyeiben is a markáns állásfoglalás híve. A közelmúltban Szabó Erika közigazgatási államtitkárnak írt levelében elfogadhatatlannak minõsíti, ha a Földvár vonzáskörzetében lévõ tizenkét település jövõ évtõl három járáshoz – a siófokihoz, a tabihoz és a fonyódihoz - tartozna. - Nem szolgálja az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyû hozzáférést, ha a közszolgáltatások távolabb kerülnek a lakosságtól úgy, hogy hiányoznak a megfelelõ közlekedési lehetõségek. Polgármester kollégáimmal egyetértettünk abban: reményeink szerint egységesen csatlakozhatunk a siófoki járáshoz. Süli Ferenc Közelebb jön hozzánk a világ Átadták a Balaton Csillagvizsgáló – Leader Kultúrközpontot Több évtizedes meglehetõsen leromlott, „tetszhalott” állapotából új életre kelt az 1967-ben az akkori Nitrokémia vállalat fõvédnökségével, nagyrészt társadalmi munkában épült balatonfûzfõi csillagvizsgáló épülete. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében, a Leader célcsoport sikeres pályázatának köszönhetõen több mint 53,3 millió forintos uniós támogatással valósult meg a Balaton Csillagvizsgáló – Leader Kultúrközpont. Bár a létesítmény már múlt év novembeNémeth Zsolt államtitkár rében a mûszaki átadás után fogadó-kész állapotba került, a hivatalos megnyitó ünnepséget , többek között a Csillagászat Nemzetközi Hónapjának április elsejei kezdéséhez igazítva március 31-én tartották a pályázat elõkészítésében, a kivitelezésben nagy szerepet vállalt szervezetek, magánszemélyek részvételével. Ünnepi köszöntõt V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mondott. A kis herceg meséjére utalt, amikor hangsúlyozta, a csillagok csak azoknak engedelmeskednek, akik közösségi szándékkal közelítenek hozzájuk. A fûzfõieknek sikerült „megszelídíteni” a csillagokat, hiszen ez a Balaton régióban egyedülálló létesítmény az idegenforgalmi attrakció mellett kulturális, oktatási, közösségi térként gazdagítja az embereket. A csillagvizsgáló révén közelebb jön hozzánk a világ, de az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz. A kultúrközpont megnyitása alkalmából Szedlák Attila országgyûlési képviselõ, a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulásának elnöke, a szomszédos Litér polgármestere felidézte a pályázat elõzményeit, mint mondta, a balatonfûzfõi önkormányzat és a Balatonfûzfõi Vállalkozások és Civil Szervezõdések együttmûködése olyan új egység létrehozását segítette, amely a turizmus mellett az oktatást, a tudományt is szolgálja. Reményét fejezte ki, hogy a létesítményt a fûzfõiek és a térség iskoláinak diákjai egyaránt látogatják majd. Az ünnepélyes szalagátvágást rendhagyó módon az elõadóteremben végezte el Bóka István országgyûlési képviselõ, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Balatonfüred polgármestere, Pergõ Margit, a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület elnöke, Berhida polgármestere, valamint a tulajdonos önkormányzat képviseletében Marton Béla, Balatonfûzfõ polgármestere. A létesítmény átadása alkalmából Kontics Ferencné, a pályázó VÁCISZ elnöke Tarcsiné Czukelter Márta keramikus erre az alkalomra készített emlékplakettjét adta át a kultúrközpont létrehozásában közremûködõ önkormányzati képviselõknek, vállalkozóknak, magánszemélyeknek. Végül Ladányi Tamás asztrofotós, a projekt csillagászati szakmai vezetõje ismertette a jelenlévõkkel az intézmény mûködését. Utalt arra, hogy az obszervatórium újjáépített kupolájában – részben egy cég által ajándékozott - modern távcsövek várják hetente egy alkalommal az érdeklõdõket. Az épület belsejében kialakított elõadóterem, valamint a külsõ terasz egyidejûleg 40-50 fõs közösségi rendezvények fogadására alkalmas. A délelõtt folyamán Grandpierre Attila fizikus-csillagász tartott elõadást a naptevékenység és a biológia kapcsolatáról. Délután pedig a nagyközönség is megismerkedhetett a megújult létesítménnyel. Juhász Ferenc Balatonlelle: feladatok, fejlesztések, források A déli part egyik legfrekventáltabb városa, Lelle a szûkös lehetõségek ellenére sem mond le a fejlesztésekrõl. Kenéz István polgármester szerint a Balaton-parti településeknek állniuk kell a „kétfrontos harcot”, hiszen egyaránt meg kell felelniük az állandó lakosok és a nyaralóvendégek igényeinek. - Éves költségvetésünk egymilliárd-háromszázmillió forint, ám e tetemes összeg jelentõs részét mûködési kiadásokra kell fordítanunk – új beruházásokra csak százmillió forintot tervezhettünk. Ebben a gazdasági helyzetben felértékelõdnek a pályázati lehetõségek, s mi élni kívánunk a központi források igénybevételével. Mintegy száztízmillió forintból kívánjuk megvalósítani a bölcsõdét – a szükséges önrészt költségvetésünkben biztosítottuk. Egycsoportos intézményt hozunk létre, amelyben huszonnyolc gyermek szakszerû ellátásáról tudunk gondoskodni. A lellei szülõk részérõl jelentõs érdeklõdést tapasztalhattunk már, ám ha ennek ellenére felesleges helyekkel rendelkezünk, azokat felajánljuk a környezõ települések önkormányzatainak, illetve lakóinak. A polgármester elmondta: a kulturális létesítmények felújítása hosszú évek óta terítéken van a képviselõ-testület ülésein, s a koncepciók, valamint a beruházási költségek véglegesítése után benyújtják pályázataikat. Az egyik legsürgetõbb feladat a város központjában lévõ, mûemlék mûvelõdési ház és a szomszédságában található szabadtéri színpad átalakítása, korszerûsítése és bõvítése. - Elképzeléseink szerint az 1838-ban, klasszicista stílusban épült hajdani Szalay-kúria kívül-belül új köntöst kap, míg a nagyterem befogadóképességét 80-100 fõvel növeljük. Korábbi rendezvényeink sikerei arra inspirálnak bennünket, hogy hasonló munkálatokat végezzünk el a szabadtéri színpadon is. A látogatók számát így alkalmanként ezerkétszázra tudjuk növelni, a lefedéssel pedig megóvjuk õket az idõjárás viszontagságaitól. Korszerûsítjük, bõvítjük az öltözõket, vagyis valóban XXI. századi körülményeket teremtünk minden téren. A homokos partja miatt is rendkívül kedvelt Napfény strandon duplájára kívánjuk növelni az élményfürdõ területét, s itt saját beruházásból oldjuk meg a beléptetõ rendszer korszerûsítését. Kenéz Istvántól megtudhattuk: több olyan pályázaton is indulni kívánnak, melyek összefüggésben vannak a turizmussal. Így folytatni kívánják a kerékpárutak építését, s nem csak a balatoni bringa-körutat favorizálják. A várostól délre fekvõ településeket szeretnék bekapcsolni a hálózatba: az elképzelések szerint Irmapusztán keresztül Látrány és Gamás is elérhetõ lenne a jövõben két keréken. Ugyancsak az idegenforgalmi infrastruktúra javítását célozza az a tervük, hogy szilárd útburkolattal látják el a Kishegyhez – s egyben a finom borokat rejtõ pincékhez - vezetõ utakat. -Színes, változatos, színvonalas programokban ezen a nyáron sem lesz hiány: két hónapon keresztül minden hétvégén díjtalan mûsorokkal szórakoztatjuk a helybelieket és a hozzánk ellátogató turistákat. A rendezvények kavalkádjából most mindössze kettõt emelek ki: az augusztusban kezdõdõ borhét és a júniusban hat napig tartó, három helyszínen bonyolítandó programsorozat valószínûleg a legkényesebb igényeket is kielégíti majd. Süli Ferenc 2 0 1 2 Á P R I L I S

[close]

p. 12

12 T E L E P Ü L É S E K Modell lehet a balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskola A nagy elõdök gyakran nyomasztó terhet raknak utódaik vállára, ám akik sikerrel birkóznak meg a súlyos örökséggel, maguk is példaképpé válnak. Navrasics Endre, a balatonszentgyörgyi általános iskola megbízott igazgatója ma is hálával gondol Erdélyi Józsefre, aki a tantestület összeállításánál az emberi, szakmai kvalitás mellett a gyökereket is fontosnak tartotta – a településrõl, a régióból elszármazott pedagógusok hazatérését, visszacsábítását favorizálta. Navrasics Endre – a Pécsi Tanárképzõ Fõiskolán szerzett földrajz-testnevelés szakos diploma birtokában – így lett a szomszéd Szentgyörgy intézményének meghatározó egyénisége – az elmúlt év közepétõl pedig vezetõje. – A sport, fõként a labdarúgás végigkísérte tanulmányaimat, sõt még tanárként is tagja voltam a szentgyörgyi labdarúgó csapatnak. A hely szelleme természetesen magával ragadott, s egy pillanatig sem volt kétséges, hogy pedagógiai pályafutásomat – több csábítás ellenére – nem a Balaton mellett, s annak is nyugati szegletében képzelem el. Családom és a baráti kör tagjai nagy lokálpatriótának tartanak, s bevallom: rendkívül erõteljesen kötõdöm a Balatonhoz. Feleségemmel, s két, már a felnött kor küszöbéhez érkezõ lányommal gyakran elmondjuk: szerencsések vagyunk, hogy ilyen páratlan szépségû tájat tekinthetünk otthonunknak. Navrasics Endre végigjárta az iskolai ranglétrát: volt a diákönkormányzat vezetõje, osztályfõnök, igazgató-helyettes, az elmúlt év közepétõl pedig megbízott igazgatóként irányítja az intézményt. Az iskola jövõje a tét - mondja, hiszen a több százmillió forintos költséggel felújított létesítmény a szûkebb régióban is meghatározó szerepet tölt be. – A helyi képviselõ-testület – melynek 1994 óta magam is tagja vagyok – mellettem tette le voksát, s úgy tûnik, a közeljövõben sem lesz riválisom az igazgatói posztért. Megtettem mindent, hogy alkalmas legyek e tisztségre, hiszen a Budapesti Mûszaki Egyetemen közoktatás-vezetõi szakon is eredményesen diplomáztam. Igyekeztem kivenni részem a helyi közéletbõl, többször választottak meg a kulturális és sportbizottság elnökének – jelenleg is betöltöm ezt a tisztséget. Fontos kezdeményezések fûzödnek iskolánkhoz: immár hét éve szervezzük meg azt a környezet- és természetvédelmi tanulmányi versenyt, melyet a legendás természetvédõrõl, Futó Elemérrõl neveztünk el. Ez nem egy szokványos vetélkedõ, s a díjak sem hétköznapiak: a legjobbak részt vehetnek egy motorcsónak kiránduláson és ellátogathatnak a Kis-Balaton legvonzóbb területeire, majd a Kányavári- szigeten közösen fogyasztjuk el az ebédet. Ezt a programunkat a Balatonszentgyörgyi Iskola a Gyermekekért Alapítvány is támogatja – a törzstõkét a szülõk befizetései, valamint különbözõ rendezvények és akciók bevételei biztosítják. Még ez év tavaszán debütál az intézményünk: Pannon Nyelvvizsga Központ néven angol, német közép- és felsõfokú nyelvvizsgák letételére nyílik lehetõség. Úgy gondolom: az általános iskolák között ezen a téren országosan is az elsõk között vagyunk. Ebbõl adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvoktatásra: az a célunk, hogy már a közeljövõben e két nyelvbõl végzõs diákjaink legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. S hogy tanulóinknak és a vizsgázóknak ne kelljen kudarctól tartaniuk, felkészítõ tanfolyamokat is szervezünk. Az igazgató elmondta: a szentgyörgyi általános iskola egyre nagyobb figyelmet kap a kisrégió oktatásában. Már eddig is tizenegy településrõl jártak diákok az intézménybe, s úgy tûnik, ez a kör húsz szõkedencsi gyermekkel bõvül. A kiemelt szerep miatt öt település önkormányzata is hozzájárul a létesítmény mûködéséhez, fenntartásához. Az átlagosnál magasabb színvonalú oktatáshoz hét interaktív tábla, informatika-terem, s a minden gyermek számára biztosított laptop is hozzájárul. Az oktatási feltételek korszerûsítése szükségszerûvé tette a tantestület képzését, s az anyag eredményes elsajátítását a kompetencia vizsgák is igazolják. Süli Ferenc Százmilliós beruházás Balatonszabadiban Rendkívül feszített munkatempó vár arra a kivitelezõ cégre, amelynek három hónap alatt – a nyári szünetben - kell végrehajtania a balatonszabadi általános iskola felújítását. A feladat összetett, hiszen a nyílászárók cseréje, a homlokzati hõszigetelõ rendszer kiépítése mellett korszerûsíteniük kell az épület teljes energiarendszerét is. Molnár Árpád, a település polgármestere elmondta, hogy a százötmillió forintos beruházás nyolcvanöt százaléka pályázati forrás – a községet terhelõ kiadás így mindössze tizenötmillió forint. - A projekt hosszú távú, közvetlen célja az önkormányzatra nehezedõ energiaköltségek csökkentése, ezáltal a fenntartás kiszámíthatóságának biztosítása. A munkálatok befejeztével a köz tulajdonában lévõ épületekben jelentõsen nõ a megújuló energia aránya, amely mintaként szolgál majd a többi intézmény számára is. A tervekben szerepel a lámpatestek cseréje: ennek eredményeként elektronikus elõtéttel ellátott fénycsõ armatúrákat szerelnek fel a régi trafós lámpatestek helyett. S mivel a fûtési rendszer helyiségenkénti szabályozása sem megoldott, ezért az épületben található radiátorokat termofejekkel látják el. A tornaterem tetejére telepítendõ vákuumcsöves kollektorok a létesítmény energiaellátását szolgálják. Biztos vagyok abban, hogy ezzel a beruházással nem csak községünk javát gyarapítjuk, de hozzájárulunk a Balaton régió környezetvédelmi célkitûzéseinek megvalósításához is. A polgármester elmondta, hogy az iskolával szomszédos telken, a település központjában ugyancsak fontos építkezés jóváhagyásáról döntött a képviselõ-testület. A már korábban is piacként mûködõ területet szilárd burkolattal látják el, a hatósági kritériumoknak megfelelõ vizesblokkokat alakítanak ki, s ezzel megteremtik egy korszerû õstermelõi kereskedõhely feltételeit. - Mind eladói, mind vásárlói szinten komoly érdeklõdést tapasztaltunk egy ezzel kapcsolatos lakossági fórumon. Meggyõzõdésem, hogy mindenki jól jár: az ismerõstõl vásárolt áru bizonyosan garantált minõségû, míg a termelõt megkíméljük attól, hogy a siófoki piacra kelljen utaznia - hetente akár több alkalommal. Süli Fejleszt a keszthelyi TDM A Keszthelyi Turisztikai Egyesület még a múlt év õszén nyújtotta be „A keszthelyi turizmus fejlesztése” címû pályázatát, amely a hiánypótlás elkészítése és a tisztázó kérdések megválaszolása után pozitív elbírálásban részesült. Így a szervezet elnyerte a maximálisan adható 85 százalékos támogatottságot a tervezett fejlesztéseik megvalósításához, azaz közel 47 millió Ft. értékû támogatáshoz jutott a település. A támogatási szerzõdés megkötésével 2012 márciusában már a megvalósítás is elkezdõdhetett. Elsõ körben a Tourinform iroda szolgáltatásbõvítése kezdõdik meg, melynek keretében az új szolgáltatásoknak – csomagmegõrzés és kerékpáros centrum – új helyiségek kerülnek kialakításra. Az iroda akadálymentesítésével a kerekesszékkel közlekedõk is könnyen bejuthatnak majd. A back office rész megnagyobbításával pedig több kiadvány tárolására lesz lehetõség, és a háttérmunka is kényelmesebb keretek között folyhat. A projekt fontos része a kerékpáros turizmus erõsítése, mely a Tourinform irodai fejlesztés mellett a városi kerékpáros közlekedés fejlesztésére, utcai tárolók, kerékpáros közlekedési táblák és információs táblák elhelyezésére, valamint kerékpárszállító eszközök beszerzésére, illetve egy kerékpáros tanulmány készítésére terjed ki. A pályázatban kiemelt helyen áll a kulturális turizmus is. A beszerzése kerülõ nagyméretû rendezvénysátor és székek a városi programok idõjárási viszontagságoktól történõ megóvását, a székek pedig a résztvevõk kényelmét szolgálják. Néhány turisztikai érdeklõdésre számot tartó és így hosszabb távon a város számára vonzerõt jelentõ rendezvény támogatásával pedig cél a vendégéjszakák növelése és a település kulturális hírnevének öregbítése. A városi információs hálózat továbbfejlesztéséhez kapcsolódik a parkoló centrumokban kihelyezésre kerülõ térképadagoló automaták és touch info készülékek beszerzése, a turisztikailag frekventált helyeken pedig attrakciós táblák elkészítése, illetve a már említett kerékpáros táblák. Az M7-es autópálya balatonszentgyörgyi leágazójának mindkét oldalán Keszthely barna turisztikai táblák (ábrán a Festeticskastéllyal) kerülnek ki Hévíz táblával közös tartószerkezeten. Jelentõs helyet kapnak a Keszthelyhez kapcsolódó kiadványok – térképek, prospektusok, sétafüzet, leporelló – és ajándéktárgyak is. A pályázat számos ponton közvetlenül kapcsolódik a nyugat-balatoni régióban zajló térségi fejlesztésekhez, így például a kerékpáros turizmus helyi fejlesztése és a városon kívüli kerékpárutakra történõ csatlakozás a komplex szolgáltatások kialakítását segítik. A pályázat egyes projektelemeinek megvalósítására 2012 márciusától folyamatosan kerül sor. Teljes lefutása két év, így annak várható befejezése 2014 márciusában várható. Zs. E. X I X . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M

[close]

p. 13

G A Z D A S Á G 13 Kedvez a nádasoknak az alacsony vízállás Horgászkikötõk – korszerûsítésre, bõvítésre várva Január-februárban a lehullott csapadékvíz mennyisége 60%-kal maradt el a korábbi évek átlagától, ám a relatíve alacsony vízállás nem okoz gondot a közelgõ turisztikai szezonban. Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetõje a március végén aktuális adatokat ismertetve azzal nyugtathatta meg az aggódókat, hogy a prognózisok szerint a természet tavasszal némileg törlesztheti adósságát, s júniusban már kilencven centiméter feletti értéket is mutathat majd a siófoki vízmérce. A szakaszmérnökség vezetõje elmondta: az elmúlt évtized elején még a balatoni embereket is meglepte a tó csupasz medrének látványa. A jelenlegi helyzet korántsem vetít elõre ilyen állapotot, bár idõrõl-idõre felröppenek a magyar tenger kiszáradását vizionáló hírek. - Önjelölt szakértõk kívánják így magukra felhívni a figyelmet – felesleges szócséplés lenne velük vitatkozni. A magyar vízügyesek felkészült szakemberek, akik a tó minden rezdülését észlelik. A 2000-es évek elején sem kongattuk meg a vészharangot, hiszen tudtuk, hogy a tapasztalatok szerint az aszályt majd bõséges égi áldás követi. Akkor is, ma is hangsúlyozzuk: a legértékesebb a mederben tárolt víz – azzal kell megfontoltan gazdálkodni! Pécseli Péter szerint ez fõként a vízszint-szabályozást érinti: a zsilipek nyitását nem lehet partikuláris okokra hivatkozva megtenni. Össze kell hangolni a települések, a halászat, a hajósok-vitorlások és a turizmus érdekeit, melyek szükségszerûen harmóniában vannak a Balaton ökológiai állapotával. - Az alacsony vízállás kedvez a nádasoknak: minõségi átalakuláson mennek keresztül, s az általuk elfoglalt terület is nõ. Aratásuk, tisztításuk a tél folyamán sok helyen megtörtént, tisztán, gondozott állapotban tartásuk ebben az évben már nem okoz problémát, hiszen több száz közmunkás áll rendelkezésünkre tizenhét tóparti településen. Feladatuk a zöldterületek fenntartása, a meder és a vízpart tisztítása – õk február 15-tõl december közepéig állnak rendelkezésünkre. A nádasok védelme kapcsán terítékre kerülnek azok a horgászkikötõk, melyek – mint éles kés – keskeny, mégis érzékelhetõ sebet ejtenek a lágyan ringó növényzet testén. Fennmaradásuk több ezer sporthorgász szívügye – találkozási pont, közösségi tér, s egy várható nagy kaland origója. - Tudatában vagyunk a horgászkikötõk szerteágazó funkcióinak, s méltányoljuk a tradíciókat is, de közismert tény: az illegális csónakkikötõk mûködése sok helyen a nádasok pusztulásával jár együtt. Zömük több évtizedes múltra tekint vissza, s infrastruktúrájuk meg sem közelíti a kor követelményeit. A változtatás szándékát az önkormányzatok – sõt a résztvevõk nagyobb része is – pozitívan fogadja, ám egyértelmû, hogy rövid távon képtelenség megoldani ezt a problémát. Úgy gondolom: az egységes balatoni horgászszövetség létrehozása sokat segíthetne a konszenzus kialakításában. A mindenki számára elfogadható koncepció kidolgozásához a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak, ökológus és természetvédelmi kollégáknak a részvétele egyaránt indokolt. Az elmúlt évek arról gyõztek meg, hogy a balatoni befektetõket nem foglalkoztatja ez a téma, hiszen jelentõs haszon a csónak kikötõk létesítésébõl nem várható. A megoldást abban látom, hogy kijelöljük azokat a helyeket, ahol nagyobb számú csónak elhelyezésére nyílik lehetõség, s ahol gondoskodnak a parti kiszolgáló létesítmények felépítésérõl is. Az új, vagy bõvíthetõ kikötõkbe kell a többi csónaktulajdonost „integrálni”. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ezek a létesítmények a szükséges mûködési engedéllyel rendelkezzenek, vagyis feleljenek meg valamennyi jogszabályi követelménynek. Nem pusztán önmaguk – fõképp szeretett tavunk, a Balaton érdekében. Süli Ferenc Energiakonferencia Balatonalmádiban Idén Balatonalmádi volt a helyszíne a Magyar Energetikai Társaság hagyományos évi nagyrendezvényének, „Erõmû Fórum, 2012” címmel. Lapunk érdeklõdésére Garbai László, a Magyar Energetikai Társaság elnöke elmondta, hogy a fórum célja a Nemzeti Energiastratégia keretében kidolgozott erõmûfejlesztési terv megvitatása és megvalósulásának elõsegítése. A kétnapos konferencián áttekintették az erõmû-építés klasszikus formáit, megvitatták az új technológiákat, a kormányzati energiapolitikát, napirenden szerepelt az atomenergia, a szénkincs kiaknázásának lehetõsége. Megvitatták a gázalapú erõmûvek problematikáját, s külön figyelmet szenteltek a szél- és bioenergiának. Garbai professzor kijelentette: csökkenteni kell a gázfüggõséget, s a jövõben is kiegyensúlyozott energiapolitikát kell folytatni, melyben a megújuló energiaforrásoknak hangsúlyozott szerepet kell adni: biomassza-erõmûveket kell építeni, melynek jelentõs elõnyei vannak. Hozzátette, hogy a paksi atomerõmû továbbra is meghatározó szerepet tölt be, hiszen a hazai szükséglet több mint 40 százalékát adja Paks. Mi több: a bõvítés kérdéskörét is érintik a javaslatok. A vendéglátó város nevében Kutics Károly önkormányzati képviselõ Balatonalmádi energiastratégiájáról szólt, melynek lényege a takarékosság, az energiatakarékos berendezések alkalmazása. A hallgatóság egy része /zéa/ Az ivóvíz, az egyik legbiztonságosabb élelmiszer Évente csaknem 700 ezer laboratóriumi vizsgálat és több mint 100 paraméter folyamatos ellenõrzése szolgálja a biztonságos ivóvízellátást a DRV Zrt.-nél. Víz és élelmiszerbiztonság – ez volt az idei Víz Világnap központi témája. Ennek aktualitása nem véletlen, hiszen a világon nem minden ország van olyan szerencsés helyzetben, mint Magyarország, ahol az ivóvíz az egyik legbiztonságosabb élelmiszer. Hazánkban ma a csapvíz a lehetõ legszigorúbb ellenõrzési folyamat betartása mellett kerülhet csak a fogyasztókhoz. A hat megyére kiterjedõ szolgáltatási területtel rendelkezõ Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. 4 akkreditált, korszerûen felszerelt laboratóriuma az év minden napján folyamatosan vizsgálja, ellenõrzi az elõállított ivóvíz minõségét. A szakemberek a teljes mûködési területen évente több mint 670.000 laboratóriumi vizsgálatot végeznek, több mint 17.000 ivóvízmintából, több mint 100 paramétert ellenõrizve minden alkalommal. Ezek a vizsgálatok és tanúsított folyamatok garantálják a DRV Zrt. mûködési területén az ivóvíz biztonságosságát. M. D. 2 0 1 2 Á P R I L I S

[close]

p. 14

14 G A Z D A S Á G Önállóan is talpon kell maradni Beszélgetés az almádi turisztikai egyesület elnökével Befejezés elõtt áll annak a TDM pályázaton elnyert mintegy 53 millió forintos forrásnak a hasznosítása, amellyel elindíthatta tevékenységét, illetve megalapozhatta további munkáját a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület. Jelenlegi elnökét, Gyenes Ákost a múlt év decemberében választották meg az egyesület vezetõjévé. Miután a Pannon Egyetemen idegenforgalmi közgazdász diplomát szerzett Gyenes Ákos, a szállodaiparban helyezkedett el. Székesfehérvárott a Novotelben kezGyenes Ákos dett, mint recepció vezetõ, majd két évet a francia szállodalánc londoni egységében töltött hasonló területen. Visszatérve a cég budapesti hoteleiben értékesítési, marketing és menedzsment területeken különbözõ vezetõ beosztásokban dolgozott, több mint nyolc éven át, mígnem Almádiba került a Hotel Ramadába, igazgatóként. Másfél év után 2010 végén távozott innét, önállósítva magát az idegenforgalommal, a szállodaiparral kapcsolatos oktatási, tanácsadási, egyetemi elõadói, informatikai, honlap-készítési „lábakra” állítva magát. - Miként került az almádi turisztikai egyesülethez? - A Ramada igazgatójaként kézenfekvõ volt, hogy bekapcsolódjak a 2008-ben alakult egyesület munkájába, amely tevékenységének megalapozása érdekében az elsõk között pályázott az úgynevezett TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) forrás megszerzésére. Tavaly év végén engem kértek fel a megtisztelõ elnöki feladat ellátására, amely természetesen nem fõállású megbízatás, de jelentõs kihívás számomra. Már csak érzelmileg is, hiszen bár székesfehérvári származású vagyok, jelenleg Budapesten és Veszprémben dolgozom, de mindig is kötõdtem Almádihoz és a Balatonhoz, többek között a vitorlázási hobbim okán is. - Mi tudható az egyesületrõl? - A helyi turisztikai szolgáltatókat és az önkormányzatot összefogó egyesületnek jelenleg mintegy félszáz tagja van, de még korántsem fedi le teljes egészében a helyi idegenforgalomban tevékenykedõket. A szállásadással, vendéglátással, borászattal, különbözõ szolgáltatással foglalkozókat tömörítõ egyesület a három éve elnyert TDM támogatással, illetve az önkormányzat által biztosított önrésszel immár szervezetten és tudatosan a helyi idegenforgalmi értékek feltárását, megismertetését, a közös marketinget, a rövid és hosszú távú turisztikai koncepció elkészítését, a helyi Touinform iroda szakmai üzemeltetését, a tagságot érintõ oktatást, szakmai továbbképzést, az arculat és honlap kialakítását, a study-tourok megszervezését tûzte ki célul – hogy csak néhányat említsek. - S már túl vannak e sokirányú feladat megvalósításán? - Egy részükön igen, másrészük teljesítése most csúcsosodik. A kapott támogatás felhasználásáról egyébként részletesen az április közepén várható projektzáró rendezvényen számolunk be. - Mint az egyesület új elnöke, milyen tervekkel kezdte el munkáját? - Megválasztásomkor természetesen felvázoltam elképzeléseim egy jó részét, amelynek az idei évet érintõ programját a legutóbbi közgyûlésen jóváhagyott az egyesület. Személy szerinti legfontosabb teendõmnek az egyesület turisztikai szakmai jellegének megõrzését és megerõsítését, a meglévõ tagság aktivizálását, újakkal való bõvítését tekintem, valamint azt, hogy a TDM pályázat lezárulásával pénzügyileg is talpon tudjunk maradni. Az önkormányzati támogatás és a tagdíj bevételek mellett meg kell ragadnunk minden lehetséges kisebb-nagyobb pályázat lehetõségét, így például a Leader forrásokat, és bízunk benne, hogy elõbb-utóbb az újabb TDM pályázatot is kiírják. Sokat várok az új Turizmus Törvénytõl is, ami ha meg tudná erõsíteni a TDM szervezetek feladatát és ehhez megbízható finanszírozási oldalt is biztosítana, akkor valóban lesz komoly szakmai tartalommal megtöltött jövõje a miénkhez hasonló turisztikai egyesületeknek. A korábbiaknál is jobban szeretnénk segíteni a helyi turisztikai termékek ismertségét, felkarolni az újabbak megjelenését. A turisztikai termékek létrehozása azonban a helyi vállalkozók közremûködésével valósítható csak meg. Az egyesület feladata ehhez szakmai segítség, és megfelelõ marketing támogatás biztosítása. Éppen ezért elkerülhetetlen javítani a marketing tevékenységünk hatékonyságán, nevezetesen, hogy a nehezen mérhetõ, viszont rendkívül költséges turisztikai vásári megjelenések helyett jól mérhetõ online marketing lehetõséggel, korszerûsítendõ saját honlapunkkal, hírlevelünkkel tegyük ismertebbé, vonzóbbá, s egyedibbé Balatonalmádi és a környék turisztikai kínálatát. Ehhez reményteli lehetõséget teremt, hogy egyik alapítója lettünk a térségi Balaton Best Turisztikai Szövetségnek. A Balatonalmádiba érkezõ turistáról ugyanis jól tudjuk, hogy tipikus 3-5 napos tartózkodása alatt nem csak a városban szeretné hasznosan eltölteni idejét, hanem felkeresi a szomszédos településeket is, így elmegy Csopakra, Balatonfüredre, Tihanyba. A Balaton Best térségi szintû turisztikai együttmûködés keretein belül is segítségükre leszünk, mit érdemes felkeresni és hogy hol, aktuálisan milyen rendezvények zajlanak. Az együttmûködés egyik fontos eleme tehát, hogy egyeztessük a szomszéd települések rendezvényeit az azonos idejû fesztiválok, programok kínálatának elkerülése végett, így mind az érintett települések, mind a turisták csak profitálhatnak a Balaton Best egyesülésbõl. - Ha már a rendezvényeknél tartunk, az egyesület milyen rendezvényekkel erõsíti Balatonalmádi vonzerejét? - Ezek egy része az önkormányzathoz, illetve a Pannónia Mûvelõdési Központhoz kötõdik, amely egyébként az egyesületünknek is tagja. De természetesen saját rendezvényeink is vannak, amelyek immár hagyományosnak tekinthetõk. Így a szezonindító májusi Tavaszi Zsongás, a nyári hónapokban megrendezésre kerülõ Hungarikum Fesztivál, a Borfesztivál, a Pálinka Napok, valamint év végén az Ádventi Vásár. Ezek mindegyikét szeretnénk még változatosabbá, igényesebbé tenni, biztosítva rentabilitásukat és ezáltal fennmaradásukat. Andrássy Antal Új elnök a Riviéra élén Hat év után új elnököt választott a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület. Semsei Sándorral a jelenrõl és a jövõbeni elképzelésekrõl beszélgettünk. -Minek köszönhetõ, hogy Ön lett a szervezet vezetõje? -A korábbi elnök bõvülõ elfoglaltságai mellett már nem tudta tovább vállalni az elnökséget. Az egyesület vezetõsége ezt követõen keresett meg engem, s kért fel a pozíció betöltésére. Néhány napnyi gondolkodás után úgy döntöttem, hogy elvállalom a tisztséget. -Azok számára, aki elõtt nem annyira ismert az Ön személye, kérem mutatkozzon be! -Egy alsóörsi székhelyû cég ügyvezetõ igazgatója vagyok. Cégünk, a Chrome Kft. 1997 óta foglalkozik vállalati arculatok kialakításával, honlapok, portálok rendszertervezésével, illetve a tervezett rendszerek informatikai és grafikai megvalósításával. Megrendelõink széles skálán mozognak. Magyarországon fejlesztjük és forgalmazzuk azt a desztináció menedzsmentet támogató IT rendszert, amely Dél-Tirol turizmusának bázisát adja, és amelyet Magyarországon már Semsei Sándor több mint húsz térségben használnak. -Milyenek az elsõ elnöki benyomásai? -Mindenképpen pozitívak, nagyon lelkes és jó szakemberekkel dolgozhatom együtt. A szervezet alapjai adottak, ezt kell továbbépítenünk. -Belecsöppentünk a tavaszba, lassan lehet azon elmélkedni, hogy milyen szezonra számíthatunk. A Csopak-medencében emelkedhet a vendégéjszakák és a turisták száma? -Nagyon nehéz becslésekbe bocsátkozni. Bárki, bármit becsült az elmúlt években, pontosan tudta, hogy alul vagy felül lehet múlni a várakozásokat. A Balaton már nemegyszer „megtréfált” bennünket azzal, hogy jutott egy 2-3 hetes „téli idõszak” a nyárra, amikor elmenekültek tõlünk a vendégek. Az idõjárás nagyban befolyásolja a szezont, és ne feledjük el, hogy a piac hihetetlenül szûkül, és akkor még nem beszéltünk a gazdasági válságról. -Köztudott, hogy a belföldi turizmus hanyatlóban van, illetve az elmúlt évek során jelentõsen visszaesett a német turisták száma. Milyen célközönséget kívánnak a térségükbe csábítani? -A német turisták számának csökkenése sajnos általános tendencia az egész világon. A külföldi piacok megszólítása nem a Riviéra feladata. Az elsõsorban a térségi szervezet, az egész Balaton régiót átfogó szövetség, illetve a nemzeti marketing szervezet feladata. A Riviérának külön külföldi kiállításokra felesleges elmennie, az csak a pénzt viszi. Nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk a helyünket a Balaton kínálatán belül, és jól megkülönböztethetõ elõnyöket kínáljunk az ideérkezõknek. Meg kell tanulni okosan adni a vendégnek. Ha ezt elérjük, a legfontosabb lépést sikerült megtenni a turizmus megújításának érdekében. Egyre biztosabbnak látszik, hogy az idei év legfontosabb újdonsága a Riviéra kártya megújítása lesz. Szeretnénk a kártyát elektronikus alapokra helyezni. A rendelkezésre álló, meglehetõsen szûkös költségvetéssel csak lépésrõl lépésre haladhatunk. Elsõdleges célunk a térségbe érkezõ vendégek élményének maradéktalan biztosítása. Ennél jobb reklámot még nem találtak fel. Szendi Péter X I X . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M

[close]

p. 15



[close]

Comments

no comments yet