2012. március Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2012.03

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2012 MÁRCIUS ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 3 Beszélgetés a Zala megyei Közgyûlés elnökével 4-5 Mustra az Utazás 2012 Kiállításon 10 Közösségerõsítõ költségvetés Veszprémben 18-19 Télûzés, farsangolás Budapest: központi helyen a Balaton standjai

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Gondûzés télûzéssel Úgy tartja a közmondás: „sírva vigad a magyar”. A Balaton mentén ez kissé módosult: mókával, kacagással, farsangi bállal, eszem-iszom disznólkodással, böllérvetélkedõvel, hurka-kolbász sütéssel feledtetik a mindennapi gondokat, s „temették” a telet, megannyi településén. S nem is kevesen, mint az, lapunkban olvasható összeállításból is kitetszik. Megélénkült a Balaton. Nem is egy napon, mivel sok helyütt több napon át igyekeztek szervezõk és résztvevõk feledni a gondokat, amelyekbõl idén – mi tagadás – jócskán akad majd. Az immár hagyományos „Torkos Csütörtökön” is mintha mindenki most szerette volna kiélvezni az éttermi vendéglátás örömét, élvezetét, fél áron, nem bízva abban, hogy ez évben még egyszer betérhet családjával kedvenc csárdájába, fogadójába. Mert spórolni, takarékoskodni kell, még szorosabbra húzni az úgynevezett nadrágszíjat. Az egyéneknek, a kisebb-nagyobb közösségeknek egyaránt. Sok jóval nem kecsegtetnek az otthonokba kézbesített, minden ígéret ellenére vastagabban fogó ceruzákkal kiállított rezsi számlák, szinte kivétel nélkül megemelkedtek a közösségi helyi adók, míg az önkormányzatok képviselõ-testületeit jószerivel lehetetlen feladatok elé állította az idei költségvetés összeállítása, a tavalyinál várhatón kisebb bevételek, állami támogatások, s nagyobb kiadások szinkronjának megteremtése. Legtöbb helyen már korábban lemondtak az úgynevezett nem kötelezõ feladatok ellátásáról, most pedig már a kötelezõkre sem igen telik. Többek között az iskolákra. Egymást követik azok a falugyûlések, ahol szülõk, pedagógusok, helybeli honatyák keresik a megoldást, miként menthetik meg helybeli iskoláikat, amelynek felújítására, korszerûsítésre korábban nem keveset áldoztak. Az államra - mint azt a kormányzat szorgalmazza, mi több elõírja – nemigen bíznák, saját erõbõl pedig immár lehetetlennek tûnik az intézményük fenntartása. Több helyütt biztató egyeztetések kezdõdtek a különbözõ egyházakkal, amelyek néhány helyen fogadókészek, másutt kevésbé. Érthetõ, mivel az õ lehetõségeik is végesek. Az sem biztató, hogy miként az egyének, a családok sem tervezhetnek hosszú távra – remélhetõleg csak egy ideig –, úgy a településeknek is le kell mondaniuk tervezett gyarapítási, faluszépítési terveik egy részérõl, a támogató uniós, s a hazai források kiapadása miatt. Az állami megszorítások miatt – még ha hivatalosan ilyen nincs is – a kultúra, a sport támogatására sem telik. Kénytelenek mûvelõdési házakat bezárni, intézményeket csak idõszakosan mûködtetni, nagy múltú futball klubokat megszüntetni. Egyének és közösségek egyaránt aggódnak a tervezett járások miatt, amelynek következtében az 1500 lakos alatti településeken – s Balatonnál leginkább ez a jellemzõ – megszûnnének az önálló polgármesteri hivatalok. Vajon megszokott szolgáltatásaik igénybevételéért hova kell majd utazniuk, további költségeket vállalva? S még sorolhatnánk tovább a meganynyi gondot, amelynek belátható megoldása helyett úgy tûnik, most beérjük a néhány napos feledtetésével. A gondûzõ télûzéssel….. Lesz pénz az idei balatoni szúnyogirtásra Idei elsõ közgyûlését Balatonfüreden tartotta meg a Balatoni Szövetség. Ezen többek között megvitatták és elfogadták a szövetség múlt évi munkájáról szóló jelentést és az idei munkatervet. A továbbiakban Lázár János, a BSZ titkára arról tájékoztatta a résztvevõket, hogy az idei balatoni szúnyogirtásra kiírt tendert ismét a Corax-Bioner Zrt. nyerte, amelynek a munkáját továbbra is a Sáringer-Kenyeres Tamás által vezetett szakértõi cég fogja segíteni. A költségekhez – hosszas egyeztetések után - a Magyar Turizmus Zrt. mintegy 30 millió forinttal járul hozzá. S mivel a tavalyi keretbõl megmaradt némi összeg, így mindenképpen idõben kezdhetõ meg a szúnyoggyérítés. A továbbiakban a több mint 200 hektárnyi felhagyott balatoni zagyterekrõl folyt a vita, amelynek ügyében sajnos továbbra sem jutottak érdemben elõre az országos hatóságokkal. A közgyûlésen ugyanakkor többen felvetették, hogy a kiemelt balatoni bicikliút-fejlesztések során mindenképpen el kell érni, azok ne csak útfejlesztésekrõl szóljanak, hanem a meglévõ utak karbantartásairól is, vagyis kapcsolódjon hozzá közmunkaprogram és eszközfejlesztés is. Balázs Árpád, a „buli-turizmus” miatt sok gonddal küszködõ Siófok polgármestere azt is felvetette, hogy a 14-18 éves korosztály is fizessen a jövõben idegenforgalmi adót. Ennek érdekében kérte, hogy Balatoni Szövetség is támogassa kezdeményezésüket, amelyet a közgyûlés - hosszas vita után - 10 igen és 8 nem szavazattal végül is megadott. A.A. Új szó a gyógyászatban Úgy tûnik, új kifejezést kell megtanulniuk azoknak, akik az egészségügyben dolgoznak. Ez a szó a HISCOM. Olyan informatikai rendszer, amelyre Európa-szerte felfigyeltek. A Balatontól, Balatonfüredrõl indulhat hódító útjára a HISCOM (Hospital Information Systems COMmunication), egy intézményközi adatkommunikációs program, melynek gyakorlati bemutatójára a miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor jelenlétében került sor február közepén. Az EU mintegy 300 millió forintos, valamint a tulajdonosok szintén ekkora összegû támogatásával megvalósult sikeres kutató-fejlesztõ szakaszt követõen immáron a hasznosíNavracsics Tibor és Náray Gábor Zsolt tás szakaszába érkezett a HISCOM. visszaköszönjön a közigazgatásban. A rendezvényen a Pan-Inform Kft. ügyvezetõ igazgatója, Náray A magyarországi informatikai fejlesztõk élénk érdeklõdéssel fiGábor Zsolt elmondta: az egészségügy régi igénye, hogy a betegelgyelik az egészségügy regionális átszervezését, és igyekeznek arra fellátó intézményeket (kórházak, szakrendelõk, háziorvosok, mentõkészülni. Az egészségügyi dokumentumok rendszere rendkívül boszolgálat) elektronikusan össze lehessen kapcsolni egymással. Életnyolult, és számos informatikai rendszerrel próbálják ezt a nem kis felmentõ lehet – folytatta –, amikor valaki betegség vagy baleset köadatot megoldani, ráadásul meg kell felelni a rendkívül szigorú adatvetkeztében kórházba kerül, ott az egészségügyi elõéletérõl megvédelmi szabályoknak is, lehetõleg költség-hatékonyan. A bemutabízható és gyors információk álljanak az õt ellátók rendelkezésre. tón ki-ki megtapasztalhatta a rendszer életrevalóságát. A rendszerbe Ennek megoldására a Pan-Inform Kft. olyan on-line rendszert doltermészetesen nemcsak a számítógép, de a mobiltelefonok révén is gozott ki, melynek a segítségével az ellátás során a kezelõorvos be lehet lépni, ezzel is gyorsítva az adott egészségügyi eljárást. Úgy elektronikus formában azonnal hozzáfér valamennyi, a páciensét iltudjuk, svájci, lengyel, román és német szakemberek is érdeklõdnek a letõ adathoz. Náray Gábor nyomatékosította: mindez csakis a beteg magyar újítás iránt, melyet itthon elõbb régiós szinten kívánnak – vihozzájárulásával, tiszteletben tartva a beteg jogait. szonylag olcsón (a betegek számára ingyenesen) – bevezetni. A fejlesztést nagyra értékelte Navracsics Tibor is, aki szerint /zatyipress/ nincs különösebb akadálya annak, hogy a rendszer más változata Nádaratás az északi parton Január végén, február elején meglehetõsen kevés idõt hagyott a befagyott Balaton a tó északi partján a nádaratásra. Pedig a szakemberek szerint a növény rendszeres vágása jót tesz a nádfelület megújulásának éppúgy, mint a vízminõségnek. Csopak és Balatonfüred között speciális géppel arattak, Alsóörsön az önkormányzat kért és kapott mederkezelõi engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízügyi kirendeltségétõl február 15-ig a strand és a kemping elõtti tisztító nádaratásra . Utóbbi munkát két géppel és 13 emberrel, köztük 5 közfoglalkoztatottal és két hajléktalannal a Településmûködtetési Szervezet végezte el. J.F. Andrássy Antal X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 3

INTERJÚ 3 Jogutódként viszik tovább az új feladatkört Beszélgetés a Zala Megyei Közgyûlés elnökével Súlyponti változásokat hozott az újesztendõ a megyei önkormányzatok életében, az általuk fenntartott intézmények állami tulajdonba kerülésével. Széles körû mûködtetési és nem csekély finanszírozási gonddal járó költséggazdálkodási feladatoktól szabadultak meg, ugyanakkor legalább ilyen súlyú, s felelõsség tekintetében is hosszú távra szóló munka hárul rájuk a területfejlesztés átvételével. Az átalakulás eddigi és várható fejleményeirõl Manninger Jenõvel, a Zala Megyei Közgyûlés elnökével beszélgettünk, aki az átszervezésig a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztét is betöltötte. - A struktúraváltásnak mik a legfõbb zalai jellemzõi? - A megyei önkormányzat eddig is részt vett a területfejlesztésben, ez a feladat most egyszerûsödik, egyértelmûvé válik. Különbözõ térség- Manninger Jenõ fejlesztési tanácsok mûködtek átláthatatlan feladatkörrel, ezek nem voltak elég hatékonyak. A megszûnõ Regionális Fejlesztési Tanácsnak is jogutódja a megyei önkormányzat. A térségfejlesztési tanácsok megszûnése alól egyetlen kivétel a Balaton Fejlesztési Tanács, mely kormányzati képviselettel is megerõsített. Területfejlesztési ügyekben kizárólag a megyék vesznek részt, a képviselõikkel. Természetesen adott célokra szólóan továbbra is lehetséges önkéntes fejlesztési tanácsokat alakítani, de ezek a szervezetek az önkéntességbõl adódóan, a mûködésükhöz nem számíthatnak állami támogatásra. Az átalakulás számai nálunk a következõk: a megyei önkormányzat fenntartásában mintegy 20 intézmény mûködött,- a szociális, egészségügyi, kulturális és oktatási szférában, - amelyeket két kivétellel a megyei intézményfenntartó központ vett át. A kórház közvetlenül a Nemzeti Erõforrás Minisztérium azon intézményéhez került, mely az egészségügyben - a mi térségünkben gyõri központtal - a feladatokat hangolja össze, a közös fenntartású színház és bábszínház pedig a városhoz került. - Milyen anyagi helyzetben éli az átalakulást az önkormányzat? - A korábbi fenntartott intézményrendszerbõl, a 2005-ben elkezdõdött pénzkivonások miatt jelentõs adósság halmozódott fel, ami 2011 végén, a hitelképesség mellett, a fejlesztési hitelösszegekkel, kötvényekkel együtt megközelítette az 5 milliárd forintot. Ez a felhalmozódás 2008 után gyorsult fel, de ettõl lényegesen többet vontak el! A kormányzat valójában az összes megye egységes kezelése miatt döntött úgy, hogy átvállalja ezeket az anyagi kötelezettségeket. Mindez kétségtelenül igen nagy változást jelent, hiszen mintegy 3 ezres közalkalmazotti létszámot foglalkoztató intézményrendszertõl váltunk meg. - Az intézményeket milyen kondícióban adták át? - A hátralévõ számlákat maradéktalanul kiegyenlítettük, átadáskor sehol sem volt 30 napon túli tartozás. - Az államadósság, a hiánycél tartási kötelezettség mellett, állami fenntartásban milyen kilátásaik lehetnek az átadott intézményeknek? - Az egységes fenntartásnak gazdálkodási hatékonyság és mûködési színvonal tekintetében vannak elõnyei, s éppen ebben rejlenek még olyan tartalékok, amelyek kihasználhatóak. Az átadások már egy tervezett racionalizálási folyamat keretében mentek végbe, ezeknek a folytatása könnyebbé és eredményesebbé válik. - A megye életére nézve mi várható a struktúraváltástól? - Európai gyakorlat, hogy a közigazgatás középszintjén a térségfejlesztéssel kell foglalkozni. Az intézményfenntartást illetõen viszont vegyes a kép: vannak állami, tartományi önkormányzati kezelésûek. Nálunk most részben a válság, az elkerülhetetlen racionalizálások végrehajtása miatt szükséges az egységes gazdaszerep. Az eddigi egyeztetések nem vezettek eredményre a sok fenntartó, sok önkormányzat között. Az átszervezéseknél nagyon fontos, hogy azok a hatékonyságot szolgálják. Kétségtelen, hogy a központosításokban mindig vannak kockázati elemek a távolabb kerülõk számára. Nem lehet viszont olyan gyakorlatot folytatni, hogy minden a megyeszékhelyre kerüljön, s a kisebb városokban megszûnjenek a fontos szolgáltatások. Ennek elkerülésére a jövõben a kialakuló járási rendszer hivatott. - Az új feladatkörben milyen költségvetéssel gazdálkodik a megyei önkormányzat? - A kórház fenntartását is magába foglaló korábbi 18 milliárdos költségvetést 221 milliós állami támogatással kialakítható keret váltotta fel, ehhez egy kisebb összegû térségfejlesztési pénzt is meg tudtunk takarítani. Mindez elegendõ az elõzõ közel 70 fõrõl 21-re lecsökkent hivatali apparátus és a testület mûködéséhez, de kétségtelen, hogy a térségfejlesztési, környezetvédelmi, hulladékkezelési feladatok ellátásához, a megyei fejlesztési tervek, koncepciók elkészítéséhez már pluszforrásokra is szükség lesz. Már elkezdtük a pályázati munkát, s többek között a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetével együtt szeretnénk olyan együttmûködésben részt venni, amely hasznosítható a megyék számára és az üdülõkörzetben is. A hivatali létszámcsökkenés tekintetében nagyon lényeges: a nálunk felszabadult munkaerõt szinte teljes egészében átvette a megyei intézményfenntartó központ. - A térségfejlesztésre koncentrált megyei munkával milyen jövõ áll Zala elõtt? - Az eredmények hosszabb távon jelentkeznek. Látni kell, hogy korábban megfelelõ prioritások nélkül is mentek ki pályázati pénzek. Néhány iskolafejlesztésnél például a távlati lehetõségek nem estek egybe a vállalásokkal. Mostantól a megye feladata lesz, hogy meghatározza a fejlesztési terveket, s ezek alapján kell majd a következõ ciklusban az EU-s pénzeket elosztani, felhasználni. Nem fordulhat elõ az, hogy a nagy ráfordításokkal olyan beruházások készüljenek, amelyeket az adott helyeken nem lehet fenntartani. - Mi dolga van a jelenlegi átmeneti idõszakban a megyei önkormányzatnak? - A Regionális Fejlesztési Tanács jogutódjaként részt veszünk a folyó programok lezárásában is. Éppen itt a Balaton környékén, tavasszal elindulnak a kiemelt projektekkel kapcsolatos eljárási folyamatok. Ezek közt tartjuk számon a hévízi gyógyfürdõ és a keszthelyi Festetics-kastély fejlesztési programjait, amire korábban ugyan már volt pénz, de a pályázatok nem voltak megfelelõek. Számos egyéb balatoni fejlesztéssel kapcsolatosan is rendelkeznek reményteli tervekkel az önkormányzatok, s a vállalkozók. A 2014-es új EU-s költségvetési ciklusra azzal a céllal készülünk, hogy a környékünk megõrizze versenyképességét. Ám munkánk jelentõsége igazában akkor lesz érzékelhetõ, ha már látjuk, hogy milyen forrásokkal rendelkezünk. Uniós szinten az év végén, idehaza 2013-ban döntenek a fõ összegekrõl, így 2014-tõl kezdhet gyümölcsözni a területfejlesztési munka. Horányi Árpád 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Utazás 2012 Kiállítás A tóparti települések és vállalkozások jó szezonra számítanak A 35. alkalommal megrendezett utazás kiállításon – még a tavalyi, visszafogott megjelenéshez képest is - huszonöt százalékkal csökkent a kiállítók és a bemutatkozó országok száma: elõbbieké pontosan félezer, utóbbiaké huszonkettõ volt. Természetesen idén is meghatározó arányban jelentek meg a hazai program- és szálláskínálók - többek között a Balaton képviseletében. - A kormány még ebben az évben több olyan döntést hoz, amely az idegenforgalom számára kiemelt jelentõséggel bír – közölte a kiállítás megnyitóján Bánki Erik, az Országgyûlés sportés turisztikai biA Közép-Dunántúl standján Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes zottságának elnöke. Ezek közül a legfontosabb a turizmus-törvény várható elfogadása. Az ágazatnak tagadhatatlanul szüksége van némi hátszélre, hiszen közel négyszázezer honfitársunk megélhetését biztosítja. Kétségtelen, hogy történtek kedvezõ lépések: az új elektronikus kártya és a munkáltatók által zömmel elfogadott és támogatott cafetéria rendszer lehetõvé teszi, hogy azok is részt vegyenek egy-egy hazai programon, akiknek a jelenlegi gazdasági körülmények között másképp erre nem lenne módjuk. Az Utazás 2012 Kiállításon látottak arról is meggyõzhették a magyar tenger iránt érdeklõdõket, hogy az elmúlt egy évben is jelentõsen bõvült a balatoni szolgáltatók, vendéglátók kínálata. A turisztikai szakembereken túl több tóparti polgármesterrel, a régióban fontos szerepet betöltõ Lombár Gábor polgármester nyilatkozik a Hálózat TV riporterének cepció kidolgozásához várják a helyi lakosok, vállalkozók, a nyaralótulajdonosok véleményét, de a szakmai munkába bevonják majd a Budapesti Mûszaki Egyetem hallgatóit is, akik várhatóan sok hasznos ötlettel rukkolnak elõ. A város e frekventált részén a szezonra új vizesblokkot adnak át. A polgármester szerint a közeljövõben célszerû lesz ezen a víz közeli részen sétálóutca jellegû közösségi tér kialakítása is. Napjainkban alig találunk olyan hazai céget, melynek alapító dokumentumát a magyar történelem legszebb idõszakában, a reformkorban jegyezték. Felemelõ, hogy a kivételek között van az idén százhatvanhatodik szezonját kezdõ Balatoni Hajózási Zrt. Horváth Gyula vezérigazgató szerint a Balaton vonzereje semmit sem csökkent, így remény van arra, hogy a cég által az idei szezonra átstrukturált programokra, kirándulásokra mindig lesz kereslet. Egyedi járatok indulnak majd különbözõ települések között, melyeket a látogatók, utasok összeköthetnek egy-egy városnézéssel, borkóstolással. Gondolnak a családokra, a szórakozni vágyó fiatalokra, a gyerekekre, s azokra is, akik egy-egy távot a gyorshajó szolgálattal kívánnak leküzdeni. A lányoknak is ízlik a szigligeti bor vállalkozás, cég irányítóival találkozhattunk – a velük folytatott beszélgetések során egyértelmûnek tûnik, hogy a balatoni települések felkészülten várják majd a turisták rohamát. Fonyód és Balatonfenyves a közös balatoni standon állított ki, s az is evidenciának minõsült, hogy Hidvégi József és Lombár Gábor jelen volt a megnyitón. Elmondták: egyre szorosabb együttmûködés nyilvánul meg a fonyódi kistérség önkormányzatai között - ennek egyik bizonyítéka a nyári programokról megjelentetett kiadvány és közös rendezvénynaptár. A szezonnyitót a nyolcadik alkalommal megrendezendõ Kistérségi Nap Fesztivál jelenti, melyre ezúttal a bájos, a somogyi dombok ölelésében megbúvó Visz községben kerül sor május 26-án, s az érintett tizenegy település szinte valamennyi kulturális csoportja fellép. A hatékony koordinációnak köszönhetõen szinte minden hétvégén tartanak egy olyan rangos programot, melyre ezreket-tízezreket várnak a régióból. Fenyvesen ezúttal is megrendezik a Kisvasút napját és a Fenyõvirágzás ünnepét, de mulathatnak a helybeliek és a vendégek a bor – Lelle és Boglár -, valamint a fonyódi sörfesztiválon is. A polgármesterek egyetértenek abban, hogy a korábban hatalmi szóval egyesített Fonyód és Fenyves így tud többet tenni egymásért, s ezért jelennek meg azonos standon a hazai és külföldi utazási kiállításokon. Mint mondták: közösen kívánják növelni a Nyugat-Balaton imázsát, mert csak térségként tudják felvenni a versenyt a nagyobb településekkel. Zamárdi polgármestere, Csákovics Gyula a beszélgetés során a tavaly megkezdett beruházások folytatását emelte ki. A közbeszerzési pályáztatás elsõ szakasza lezárult, s így a város-rehabilitációs projekt vonatkozásában eredményt hirdettek – a beruházás összege meghaladja a háromszázötvenmillió forintot. A turizmushoz erõteljesen kötõdõ fejlesztések kapcsán elmondta: már a szezonra elkészül a rendezvénytér parkosítása, s a megújult kertmoziban a vetítõtér elõtt kisebb produkciók megtartására alkalmas színpadot alakítanak ki. Befejezõdik a közösségi ház felújítása, míg a polgármesteri hivatal környezetének és a Rákóczi utcának a felújítása megkezdõdik. A tóparton szinte egyedülállóan hosszú, beépítetlen három kilométeres partszakasz hasznosítására az önkormányzat tervet kíván készíttetni, s a kon- Vágó Ágnes (balra) a Balatontourist „háziasszonya“ X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 5

AKTUÁLIS 5 A hajózási vállalkozás székhelye, Siófok nem csak a különbözõ igényû és anyagi lehetõsséggel bíró turisták szálláslehetõségeit mutatta be impozáns standján: a tavasztól télig zajló kulturális programok páratlan kavalkádját is, de hasonló bõséggel találkozhattunk a balatonfüredi kiállítóhelyen. Megtudhattuk, hogy a déli parti város egyik szimbóluma - a közelmúltban átépített Fõ téren található - víztorony hamarosan látogatható lesz, s nem okozna különösebb meglepetést, ha hosszú sorban állásokat is vállalnának azok a turisták, akik a legfelsõ szinten kialakított, forgó kávézóban kívánnak felfrissülni. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetõje a szervezetnél lezajlott, több százmillió forintos beruházásokat ismertette. Elmondta: szezonális kiállításaik március 15-én nyílnak, míg a gyermekeknek és felnõtteknek egyaránt óriási élményt kínáló, Bakonybélen létrehozott Pannon Kocsis Korina, az Anna-bál tavalyi gyõztese és Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Közgyûlés elnöke - A mûvészet, a gasztronómia egységes csomagban kerül a kínálatba, így tehát Fonyód, Badacsony, Keszthely, Füred vagy Siófok egyaránt számításba jöhet - a vendégkör igényének megfelelõen formáljuk szolgáltatásainkat. A folyamatos fejlesztésrõl sem mondunk le: az elmúlt évben került a dokkunkba az a hajó, melynek vízrebocsátását Széchenyi István születésnapjára, szeptember 21-ére tervezzük. S mivel az új jármû még névtelen, örömmel vennénk, ha valamelyik tóparti település – némi szponzorációval kiegészítve – ez úton is reklámozná önmagát, de e témában internetes voksolást is kezdeményezünk. A szakemberek hosszú idõ óta dolgoznak a második komp hatástanulmányának elkészítésén - a munka még ebben az évben zárul. Ha a társadalmi vita is pozitív eredményt hoz, jövõre megszerezzük a szükséges építési engedélyeket. Úgy gondolom: EU-s források felhasználásával a szükséges közúti fejlesztések és a két kompkikötõ 2015-ig megvalósítható Fonyódon és Badacsonyban. A cég az elmúlt évi pénzügyi tervét a rendkívül mostoha idõjárási körülmények ellenére jól teljesítette, s a vezérigazgató abban bízik, hogy 2012-ben a bevételek terén kedvezõ változás várható. S mivel a Balatoni Hajózási Zrt.-nél már három éve nem volt áremelés, idén öt százalékkal kell többet fizetni a szolgáltatásokért - ez részben az ÁFA emelkedésébõl adódik. A részvénytársaság az utasok pénztárcájára gondolva a MÁV Starttal megállapodott abban, hogy egy jeggyel vehetik igénybe a vonatot és a vízi jármûveket, s a vasúttársaság irányvonatokat indít egy-egy nagyobb balatoni rendezvényre - hasonló együttmûködési megállapodást készítenek elõ a GYSEV-vel is. Horváth Gyula idén a vendégkör 45 százalékos emelkedésére számít, s valószínûsíthetõ, hogy az utasok nyolcvan százalékát változatlanul honfitársaink teszik ki. A kíváló szállodák minõsítõ oklevelét a kiállításon vehette az almádi Ramada igazgatója, Horváth Tibor csillagdát április végétõl látogathatják az égbolt szerelmesei. Örvendetes, hogy a park a geo-turizmus hazai zászlóvivõje kíván lenni, s e célra is rendelkezésre állnak már pályázati pénzek. Hasonló forrásból biztosítanának anyagi fedezetet a rendkívül népszerû – évente százezer látogatót vonzó – Tapolcai Tavas-barlangnál kialakítandó látogatóközpont létrehozására. A munkatársak az állatbarát családok figyelmét hívják fel elsõsorban a salföldi, a kápolnapusztai négylábúakra, de a Diás-sziget, a Csodabogyós barlang vagy a Kis-Balaton is számtalan meglepetést tartogat számukra. A magyar tenger nyaralási, pihenési, szórakozási, regenerálódási lehetõségei iránti felfokozott érdeklõdést jól tükrözte a Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság sajtótájékoztatóján résztvevõ újságírók száma. A fórumon a badacsonyi, a füredi, a siófoki és a keszthelyi turisztikai egyesületek vezetõi az elmúlt évben történt fejlesztésekrõl számoltak be, és felhívták a figyelmet a legrangosabb kulturális, szórakoztató programokra, a szolgáltatók által nyújtott kedvezményekre. Zánka ezúttal is a korosztályok találkozója lehet, míg például Vonyarcon, Györökön, Gyenesdiáson a bor- és a hal kerül többször is középpontba. Badacsonyról, Füredrõl e témában talán felesleges is szót ejtenünk…A melegvizes fürdõkkel rendelkezõ városok vezetõi – Hévíz, Zalakaros - a tökéletes infrastruktúrára hívták fel a figyelmet, de ez utóbbi település polgármestere, Novák Ferenc más meglepetést is tartogatott az újságírók- A badacsonyiak népszerû bor-túra buszokkal mutatkoztak be nak. Ezt az alkalmat használták fel, hogy Katus Attila hatszoros világbajnokkal aláírják azt a megállapodást, mely szerint a ma már trénerként dolgozó sportember rendszeresen mozgásra, testedzésre inspirálja a zalai kisvárosban pihenõ vendégeket - s természetesen az aktív életet favorizáló helybelieket. Az idei turisztikai seregszemlét megtisztelte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is: õ nyitotta meg a Királyi régió, azaz Közép-Dunántúl pavilonját, megjegyezve: - Elfogultan bár, de büszkén mondhatom, hogy Magyarország legszebb vidékének értékeit ismerteti ez a stand”. Itt mutatkozott be Veszprém is a Bakony-Balaton Térségi TDM részeként, leginkább a város fesztiváljaira, a Séd-völgyi Séta-útra, az érsekségi turisztikai központra és az állatkert újdonságira koncentrálva. Ám a megyeszékhely a „Virágos Magyarországért” versenyben való kiemelkedõ szereplésért a Magyar Turizmus Zrt. központi standján is megjelenhetett, turisztikai kínálatának bemutatásával. Kopek Annamária a Balaton-felvidéki Nemzeti Park standján ûröltõzékben vonzotta a látogatókat Süli Ferenc Fotók: Andrássy Antal 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

p. 6

6 AKTUÁLIS Új összetételében ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács Átadták a Balaton Régió Közbiztonságáért díjakat A kormányzat továbbra is kiemelten kezeli a magyar tengert, a Pannon táj gyöngyszemét – e szándék ékes bizonyítéka, hogy a jövõben is forrást biztosít a Balaton Fejlesztési Tanács mûködéséhez. Mint ismeretes: 2012-ben meg- A meghívott vendégek a BFT tanácskozásán szûnnek a hasonló célból létrehozott regionális testületek. Az új összetételû grémiumba mindhárom érintett megye a közgyûlési elnökökön kívül egyegy fõt delegálhatott. Így már az elsõ ülésen az is tisztázódott, hogy Somogyból Gelencsér Attila és Hidvégi József, Veszprémbõl Lasztovicza Jenõ és Nagy Jenõ, míg Zalából Manninger Jenõ mellett egy késõbb megnevezendõ küldött vehet részt a testület munkájában. A kormányzatot képviselõ elnök, Bóka István az alakuló ülésen közölte, hogy a jövõben még két fõvel bõvülhet a testület. A tanács napirendi programjai között kiemelt kérdések szerepeltek. Az Új Széchenyi-tervvel kapcsolatos balatoni fejlesztésekrõl Huszár Richárd, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fõigazgatóhelyettese tartott elõadást. Elmondta: a tájegységben érintett 179 település harminc operatív program megvalósításához kaphat anyagi támogatást, de indokolt esetben a három régióból források csoportosíthatók át a kiemelt balatoni beruházásokhoz. Elõadásából megtudhattuk, hogy az elmúlt négy évben 47 milliárd forint jutott a régió fejlesztésére. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatok egy része forráshiányos, de a turisztikai vonzerõ fejlesztésekre, a TDM szervezetek támogatására továbbra is számíthatnak a szakemberek. Fontos a vízvédelem is, de az erre a célra biztosítható keretösszeget még nem véglegesítették. A fõigazgató-helyettes elõadása után a tanács tagjai több kérdést tettek fel. Többek között arra voltak kíváncsiak, hogy lesznek-e oktatás-fejlesztési programok, sõt Bóka István felvetette azon aggályát, hogy vélhetõleg sokszoros túljelentkezés lesz a forrásokra, amely megnehezíti majd a reális döntéseket. Elmondta, hogy a kiemelt projekteknél a miniszteri döntés, vélemény meghatározó lehet. Hidvégi József, Fonyód polgármestere az iránt érdeklõdött, hogy a tóhoz közeli településeken fel nem használt források átcsoportosíthatók-e a Balatonhoz, illetve a turizmushoz kapcsolódó munkálatokra. Bozzay Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fõigazgatója a pályázati források kapcsán Az idei díjazottak hangsúlyozta a megújuló energia, a víz- és környezetvédelem fontosságát. Az egyik legfontosabb projektnek nevezte a dél-balatoni szennyvízprogramot, melynek bekerülési költsége eléri a 14 milliárd forintot. A fõigazgató elmondta: folytatódik a Kis-Balaton vízvédelmi program, s az állam jelentõs összegeket biztosít a szenny- és ivóvízhálózat kiépítésére, a korszerû hulladékgazdálkodás bevezetésére, mûszaki feltételeinek megteremtésére. Ezeken a területeken a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még újabb pályázatokat is be tud fogadni. Bozzay Péter elmondta, hogy a megújuló energia és az energia-hatékonyság témakörökben már a közeljövõben komoly elõrelépések várhatók, csakúgy, mint a külterületi ivóvízellátás területén. Kiemelte: a tóparti települések irányítóival rendszeresen egyeztetnek a kerékpáros turizmus fejlesztésével kapcsolatos közös teendõkrõl - ezekre a beruházásokra EU-s támogatásokból is jut forrás. A fenti kiemelt témák megvitatása mellett a Balaton Fejlesztési Tanács ülésének ünnepi eseményeként hárman vehették át a „Balaton Régió Közbiztonságáért” díjat. A 2003-ban alapított elismerésben részesült Linczmayer László r. õrnagy, a Balatonfüredi Rendõrkapitányág Bûnügyi Osztályának vezetõje. A kitüntetett hivatásos pályafutását nyomozóként 1992-ben kezdte a Balatonfüredi Rendõrkapitányságon. 1998. november 1-jétõl a Veszprémi Rendõrkapitányságon nyomozó, majd 2001. október 1jétõl a Veszprém Megyei Rendõr-fõkapitányságon fõelõadó. 2005-tõl kiemelt fõelõadóként dolgozott a bûnmegelõzési osztályon majd kiemelt fõnyomozóként az életvédelmi szakterületen. 2010 februárjában került vissza a Balatonfüredi Rendõrkapitányságra. Jelenleg kinevezett osztályvezetõként teljesít szolgálatot. 2001-ben a Rendõrtiszti Fõiskolán szerzett diplomát, majd 2008-ban elvégezte a jogi egyetemet. A turisztikai szezon eredményes biztosításában Linczmayer László r. õrnagy tevékenyen vett részt, irányításával többek között a sorozatjellegû bûncselekmények elkövetõit derítették fel. A külföldi állampolgárokból álló gépkocsi feltörõ bûnözõi csoport felderítésében játszott kiemelkedõ szerepe miatt példaként szolgált és szolgál a nyomozói állomány számára. Hasonló elismerésben részesült Szánti-Pintér Richárd rendõr törzsõrmester, a Keszthelyi Rendõrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Járõrszolgálati Alosztályának járõre, aki 2008. július 1-jei hatállyal rendõr õrmesterként került a Keszthelyi Rendõrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Járõrszolgálati Alosztály járõr beosztásába. A néhány éves szolgálata alatt a járõrtevékenységgel kapcsolatos feladatokban jelentõs gyakorlatot szerzett, elméleti ismereteit munkája során jó szinten alkalmazza. Az idegenforgalmi idény speciális rendõri feladatait nagy igyekezettel, elméleti és gyakorlati tudását felhasználva, problémamentesen oldja meg. Folyamatosan - a nyári idegenforgalmi idényben azonban kiemelten - a közbiztonság fenntartását, a lakosság, és a vendégek biztonsági igényeinek megfelelõ, szolgáltatás jellegû kielégítését személyes ügyének tekinti. Kapcsolata az önkormányzattal, a lakossággal példaszerû. A BFT februári ülésén vehette át a „Balaton Régió Közbiztonságáért” díjat Heizler György tûzoltó ezredes, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nyugállományba vonult igazgatója is. A kitüntetett harminchat éven át szolgálta az állampolgárok biztonságát, több mint egy évtizeden át töltötte be és látta el magas szakmai színvonalon a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatói pozícióját. Magáénak tudhatja az „Év Tûzoltója” – Miniszteri díjat, a 30 éves Szolgálati Jelet, Somogy Megyei Prima-díjat, a Lengyel Köztársaság Parancsnoki Nagykeresztjét, Szent Flórián Érdemjelet, számos érdemérmet tudományos munkájáért, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, a Gróf Széchenyi Ödön emlékplakettet, a Belügyminisztérium Aranygyûrû és Díszkard emléktárgyát és a fõtanácsosi címet. Nevéhez kötõdik a Védelem Katasztrófa- és Tûzvédelmi Szemle alapítása és fõszerkesztõi feladatainak ellátása, a Biztonságban a Balatonon kiadvány összeállítása, s számtalan publikáció folyóiratokban. Szakmai véleményével sokat tett azért, hogy a Balatonon fürdõzõk a viharjelzésnek köszönhetõen fokozottabb biztonságban élvezhessék a tó adottságait, továbbá számos katasztrófavédelmi gyakorlatot szervezett, hogy ezzel is hozzájáruljon az állampolgárok biztonságáért folytatott küzdelemhez. Kidolgozója, illetve a munkacsoport vezetõje volt számos – a Balatont érintõ – tûzvédelmi, katasztrófavédelmi és közbiztonság-fejlesztési programnak. Tagja a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testületének, vezeti annak veszélyhelyzet-kezelési munkacsoportját. A kitüntetetteknek lapunk olvasói nevében is gratulálunk! Süli Ferenc X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 7

TELEPÜLÉSEK 7 Szeptembertõl a bencéseké a helyi iskola Tihanyban Miként értékeli a tavalyi évet, a tervezett fejlesztések növelték-e a település vonzerejét, egyáltalán miként alakult tavaly Tihanyban a vendégforgalom, s ez évben milyen feladatokkal és változásokkal kell szembenézni. Errõl beszélgetünk a népszerû Balaton-parti község polgármesterével, Tósoki Imrével. - A fejlesztésekkel kezdve – elmondhatom, hogy befejezõdött a kerékpárút-hálózatunk bõvítésének második üteme. A közel 100 millió forint értékû építési projektre a nyár elején tettünk pontot. Ehhez 15 százaléknyi önerõt kellett vállalnunk, a többit a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács operatív programjának keretében pályázattal nyertük el. Ezt természetesen szeretnénk folytatni, a harmadik ütem keretében az újságíró üdülõt és a révet kötnénk össze. Az ezzel kapcsolatos terveket már elkészítettük, tavaly õsszel be is adtuk a pályázatunkat. Az eredményhirdetésre még várnunk kell, ami nem is baj, mivel megvalósítását 2013-ra szeretnénk áttenni. Egyrészt, hogy ne zavarjuk a nyári idegenforgalmat, másrészt tagadhatatlanul anyagi okai is vannak. Ugyanis tavaly indítottuk el a tihanyi nagy projektet, ami Legenda néven ismert, s amihez 600 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyertünk. Ez 2013 májusában kell, hogy befejezõdjön, de idõközben lesznek rész átadások. Idén júniusban Tósoki Imre polgármester szeretnénk átadni a Fõ teret, valamint az apátságot és a Visszhang dombot összekötõ Pisky sétányt. Ezt követõen, a zavartalan turizmus miatt két-három hónapra leállítjuk a munkálatokat. Szeptember-októberig folytatjuk a már említett 2013-as májusi befejezésig. E programnak roppant komoly finanszírozási igénye van, ezért semmiképpen sem lenne indokolt további anyagi kötelezettségekkel terhelni idei 1,4 milliárdos költségvetésünket. Ebbõl csak a Legenda projekt 650 milliót tesz ki, ezért összességében a tavalyinál jóval jelentõsebb forrásokkal gazdálkodhatunk. - Miként alakult a tavalyi vendégforgalom? - Ellentmondásos volt. A vendégéjszakák száma mintegy 4-5 százalékkal emelkedett, ami megközelítette a 100 ezret. Ezzel ott vagyunk a tóparti tízes toplistán, míg az északi parton a második helyet foglaljuk el. A vendégek költése viszont mérséklõdött, annak ellenére, hogy Tihanyban immáron a téli hónapokban is mindig található néhány nyitva tartó vendéglátóhely, amelynek megszervezése igen jó kezdeményezés volt, bár konkrétumai még nem ismertek. Bízom benne, hogy a vendégéjszaka szám növekedés és a költés mérséklõdés ellentmondását az idei, a tavalyinál bõvebb turisztikai termék- és programkínálattal mindenképpen fel tudjuk oldani. Nagy reményeket füzünk ahhoz is, hogy átszerveztük a település parkolási rendjét, s bár mi nem tesszük ingyenessé, mint sok helyütt, mivel a jelentõs parkolási bevételrõl nem mondhatunk le, de több helyütt, ha nem is a centrumunkban, ingyenes gépkocsi tartózkodási helyeket is kialakítottunk. - Az önkormányzat – mint az országban mindenütt- jelentõs feladat átcsoportosítás elõtt áll. Ez már érinti az említett idei költségvetést is? - Lényegében még nem. Az elfogadott önkormányzati, illetve a köznevelési törvény ugyanis például az iskolák átadását csak szeptembertõl írja elõ, a költségvetésünk azonban nem szorítkozhat tört esztendõre. Vagyis 2012-ben még teljes egészében finanszíroznunk kell mind az iskolát, mind az óvodát. - Ezekkel kapcsolatban mi az önkormányzat elképzelése? - A köznevelési törvény nem érinti az óvodákat, így a mienkét mindenképpen megtartjuk. Az iskolával kapcsolatosan más helyzet. Azt követõen, hogy szóba kerültek az ezekkel kapcsolatos tervezetek, mi nyomban keresni kezdtük az optimális megoldást. Az iskola állami kézbe adásával – pontosabban az ingatlanok átadásával,– nem szeretnénk számolni. Már csak azért sem, mert az iskolával közös ingatlanon van tíz bérlakásunk, itt mûködik a falugondnokság konyhája, innét biztosítjuk a nyugdíjas étkeztetést, s a tetõtérben van egy negyven férõhelyes panziónk is. Mindezek sem telekkönyvileg, sem az energiaszolgáltatást illetõen semmiképpen sem választhatók le. Arról nem is szólva, hogy a 140 diákot oktató tihanyi általános iskola igen csak nagy múltú intézmény, s a környéken az egyik legmagasabb színvonalúként tartják számon. Különbözõ pályázatok megnyerésével folyamatosan korszerûsítettük infrastruktúráját, az oktatás technikai felszereltségét. Ám azt is be kell látnunk, hogy hosszú távon egyedül az önkormányzat már semmiképpen sem tudja fenntartani. Ezért megkerestük az itteni bencés apátságot, hogy ha tudnak és lehetõségük is van rá, segítsenek nekünk. E megkeresésben a szülõi munkaközösség és a pedagógusok is megerõsítettek bennünket. Szerencsére az apátság részérõl nem zárkóztak el, s szeptembertõl, mint fenntartó, vállalja az iskola pénzügyi – az állam ez esetben is finanszírozza a pedagógusok bérét, amelybe az önkormányzat is besegít – munkaügyi, s tartalmi felelõsségét. Így az önkormányzat végül is megtarthatja ingatlanát. - Várható-e más feladatok átcsoportosítása is? - Igen, mivel beleesünk a 2000 lélekszám alatti települések kategóriájába, - bár nyaranta ennek sokszorosa tartózkodik Tihanyban,- megkezdtük az egyeztetéseket a környezõ falvakkal, hogy kikkel alakíthatnánk közös körjegyzõséget 2013 január elsejétõl. Konkrétumokról még nem számolhatok be, de bízom abban, hogy sikeresen fejezõdnek be az egyeztetések. Mert elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyieken kívül nyaranta különbözõ szolgáltatásaival több ezer ember rendelkezésére álló önálló önkormányzati hivatal megszûnjék. Andrássy Antal Akkreditált nyelvvizsga Szentgyörgyön Új akkreditált vizsgahellyel bõvült a Pannon Nyelvvizsgaközpont. Somogy megyében elõször a Balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskolában májustól egynyelvû és kétnyelvû nyelvvizsgákra lehet jelentkezni angol és német nyelvbõl. Vizsgázni alap, közép és felsõfokon lehet a jövõben, évente 5 vizsgaidõszakban. A Pannon Nyelvvizsgarendszer a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott, az Európa Tanács által ajánlott és akkreditált szintû B1 (alapfok), B2 (középfok) és C1 (felsõfok), államilag elismert, kétnyelvû és egynyelvû általános nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését teszi lehetõvé szóbeli, írásbeli vagy komplex vizsgatípusokból. A sikeres vizsgázók felsõoktatási intézménybe való jelentkezéskor többlet felvételi pontokat szereznek, a diplomaszerzés nyelvi feltételeit teljesítették, nyelvpótlékra szereznek jogosultságot. Navrasics Endre, az intézmény megbízott igazgatója reméli, hogy a több mint fél éves akkreditációs eljárás és felkészülés után sokan jelentkeznek majd felkészültségüket bizonyítva az új vizsgahelyen. Hévíz kiemelt arab turistacélpont lehet A Magyar Turizmus Zrt. idén marketing kampányt indít az arab piacok megszerzésére. A társaság ebben kiemelt szerepet szán Hévíznek, mivel a fürdõváros különleges gyógyászati és egészségturisztikai kínálata az arab vendégek számára kifejezetten vonzó lehet. A zrt. képviselõi Papp Gábor polgármesterrel és Kepli József János alpolgármesterrel a közelmúltban folytattak tárgyalásokat az ügyben. A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. közremûködésével pedig a hévízi szállodák, utazási irodák képviselõit hívták találkozóra azzal a céllal, hogy megismertessék velük az arab világ szokásait. Hiszen az európaitól sokban eltérõ kultúrájú nép fogadása a turisztikai szakma képviselõitõl is más felkészülést kíván. A városházán tartott fórumon Czunyi Tímea, a MATUR Zrt. képviselõje elmondta: elsõsorban Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek területérõl várhatók látogatók hazánkba. Az arabok kiutazása az utóbbi években jelentõsen emelkedett, ez a tendencia évente tíz százalékos növekedést mutat. Európában, a mi közelségünkben Németország és Csehország számít immár kedvelt célterületnek. Elhangzott: vallási és egyéb szokások tekintetében az említett országok közül SzaúdArábia lakói számítanak a legkonzervatívabbnak, a legrugalmasabbnak pedig a kuvaitiak mondhatók. Mindezzel együtt igen magas minõséget elváró, s ezért maximálisan áldozni is hajlandó vendégkörrõl van szó, a fogadásra tehát érdemes lehet felkészülni. Az alapjaiban vonzerõt jelentõ egészségturisztikai kínálat mellett a fogadás még több szórakozási, vásárlási lehetõséget és gyermekprogram-kínálati bõvítést igényel. Könnyid László, turizmusért felelõs alpolgármester elmondta, hogy a felsoroltak Hévíz fejlesztési programjának a részei, a városvezetés folyamatosan dolgozik az ilyen irányú fejlesztéseken. N. E. H. Á. 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

p. 8

8 TELEPÜLÉSEK Színvonalasat szerény költségvetéssel is Régi-új vezetõ, Bati János áll ismét a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ élén. A helyi gyökerekkel rendelkezõ igazgatóval az éves programokról beszélgettünk. – Önt ismét megválasztották a Pannónia Kulturális Központ vezetõjének Balatonalmádiban. Hányan pályáztak, és mik voltak az ön legfontosabb pályázati szempontjai? – Többen is pályáztunk az igazgatói posztra, de csak ketten maradtunk a végsõ megmérettetésre. Én a három évvel ezelõtt megkezdett munkát szertettem volna tovább folytatni, s úgy látszik, a képviselõ-testület is úgy gondolta, jó úton indultunk el. – Almádi sajátos szerepet tölt be a Balaton kulturális életében, hiszen Füred, Siófok és Keszthely sok mindent vállal. Mi jut, s melyik látogatói rétegnek Almádiban? – Almádinak megvan a saját hagyománya, a maga által kialakított saját élete, nem szabad másokat utánoznunk, s fõleg nem kell olyan rendezvények, programok megszervezésére törekedni, ami idegen tõlünk. Az említett városok is hasonló szemlélettel dolgoznak, a már jól bevált rendezvényeikkel jelentkeznek, s persze igyekeznek õk is újdonságokkal elõrukkolni. Nincsenek nagy konkurenciaharcok, ugyanakkor mindnyájan küzdünk a látogatók kegyeiért. Azt akarjuk, hogy aki ebbe a térségbe érkezik, a mi programjainkat válassza. Miután a part kínálata egyre gazdagabb, a turisták a bõség zavarával küzdenek. Ezért kell a színvonalas produkció, mert az idevonzza még a megyeszékhelyrõl is a nézõket. – Mekkora költségkeretbõl tud gazdálkodni, s ez mire elegendõ? – A költségvetésünk 80 milliós, de ez a szám eléggé félrevezethet mindenkit. Ebben az összegben minden benne van, ami a mûködéshez kell. A bérek, a rezsi, a mûsorok költsége. A folytonos áremelkedések mellett csak a fegyelmezett, szigorú tervezõmunka vezethet eredményre. Mi azon vagyunk, hogy a rendelkezésünkre álló összegbõl sokszínû programot kínáljunk a kistérség minden korosztályának. – Milyen programokkal várja a Pannónia idén a vendégeit? – A tervezéskor elsõként a biztos pontokat jelöltük be. Azokat, amelyek garantálták eddig is a sikert. Ilyen a téltemetõ, tavaszköszöntõ, a Szent Iván éj, a múzeumok éjszakája, a nyári Péter-Pál napok, vagy épp az adventi programsorozat. A nemzeti ünnepeket is mi szervezzük, ott is illik állandóan újítani. Napjainkban persze Almádi neve fõleg a fesztiváljairól ismert. A Borfesztivál 17 napja valóban nagy siker, de a Hungarikum fesztivál és a Pálinka napok, valamint a júliusi Zenés 100 színû tánctalálkozó is nagy tömegeket mozgat meg. Ezek programjainak nagy részét szintén mi szervezzük meg. – Vannak-e a hagyományos programok mellett újak, hagyományteremtõk? – Már az idei év is egy újdonsággal kezdõdött. A Balaton partján rendezett disznóvágás a hideg idõ ellenére is nagy sikert aratott, tehát jövõre is megrendezzük. A nyári hónapokban újraélesztjük az Almádi napokat, lesz Pannónia motoros találkozó júliusban, feltámasztjuk az Almádi Pódiumot, s érkeznek majd az utcazenészek is. Bízunk benne, hogy júliusban végre a strandi színházi esték is elindulhatnak sok-sok itt szórakozó vendég örömére. – Milyen a kapcsolata a többi kulturális szervezettel, a civil egyesületekkel? – Évek óta mondjuk, hogy a különbözõ településeknek nem szabadna egymástól függetlenül szervezni a programokat. Valamiért azonban mindig elmarad az egyeztetés. Így fordulhat elõ, hogy 8-10 kilométeres körzetben ugyanazon este hasonló kaliberû mûvészek lépnek fel, megosztva ezzel a közönséget. Nehéz lesz ezen változtatni, de egyszer talán majd ez is sikerül. Addig mindenki bízik a saját programjában. A nyári hónapokban szerencsére van elég látogató a parton, van mibõl meríteni. Az év fennmaradó 10 hónapjában pedig az gyõz, aki jobbat, színvonalasat hoz a településre. Szerencsére eddig nekünk nem kellett panaszkodnunk. A kulturális centrum Almádiban – Sokszor és sok helyen mondják, hogy Almádi felébredt hosszúra nyúlt álmából. – Magam is úgy érzem, valóban, pezsgõ, sokszínû kulturális élet alakult itt ki. A pályázatomban semmi különlegeset nem akartam kitalálni. A legfontosabb számunkra, hogy megtartsuk a hagyományos programokat, amelyeket már megszoktak az itt élõk, s ezt színvonalas, értékes rendezvényekkel egészítsük ki. Azt hiszem, az idei esztendõ kínálata fogja bizonyítani, mennyire sikerült ennek megfelelni. Mindenesetre az almádi kínálat az egyik leggazdagabb, legsokoldalúbb kulturális ajánlat lesz 2012-ben is. Remélem, így értékelik majd az ide látogatók is. Zatkalik András Új fesztivállal bõvül a Pünkösdi túrát kínál kenesei programkínálat Gyenesdiás Változatos, sokrétû programokat állított össze idén is a Balatonkenesei Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár. A már hagyományos rendezvények mellett Hársfesztiválra is sor kerül Balatonakarattyán. - Az idei rendezvényterv összeállításánál elsõdleges célként szerepelt, hogy biztosítsunk programokat valamennyi korosztály számára, valamint szem elõtt tartottuk az állandó lakosság és a nyaralóközönség kulturálódási, közmûvelõdési igényeit – hangsúlyozta Gyõrfi Károlyné, a Balatonkenesei Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár vezetõje. Az állandó lakosság részére elsõsorban az õsztõl-tavaszig terjedõ idõszakban kínálnak a szabadidõ tartalmas eltöltésére lehetõségeket valamennyi intézményrészükben. A nyári rendezvények esetében szem elõtt tartják Balatonkenese turisztikai vonzerejének emelkedését. Folytatódnak a már hagyományos, jól bevált programok. Idén is lesz Tátorján Fesztivál, Balatoni Kapunyitó, Akarattyai Napok, Lecsó Fesztivál, újdonságként megjelenik a Hársfesztivál Balatonakarattyán. A tavaly elindított, nagy sikerû „Ízek, borok, legendák” elnevezésû programot ebben az évben is megtartják. - Akarattyán a Napfény parkolóban sikeres volt az elmúlt nyáron a szombatonkénti könnyû, zenés sorozat, hasonlót tervezünk a Széchenyi parkban is azokon a szombatokon, mikor nincs nagyrendezvény. Ehhez segítséget jelent a turisztikai egyesület által megvalósítandó fedett színpad biztosítása. Az augusztus végi hét színesítésére tervezik a „Nyolc nappal a Lecsó Fesztivál elõtt” címû rendezvénysorozatot, mely figyelemfelkeltõ, és remélhetõleg hatásos lesz, nem utolsósorban jelentõs bevételt is eredményez. A Tájházban minden héten lesznek foglalkozások, így remélhetõleg az Év Tájháza még ismertebb lesz a nagyközönség számára, mely szervesen kapcsolódik a turisztikai vonzerõhöz. A Gyalogtúrázók XIX. Országos Találkozója házigazda szerepét vállalta fel a gyenesdiási Forrásvíz Természetbarát Egyesület, a programot a pünkösdi ünnepkörben rendezik. A település, a zalai Balaton-part, a Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység várja a túrázókat a térségben tevékenykedõ civil szervezet által koordinált eseményekre. A rendezõk célja, hogy bemutassák az erdõs-bokros, dolomitos hegyeket-völgyeket, a térség gazdag növény- és állatvilágát, megízleltessék a résztvevõkkel a Balatonba futó lejtõk mediterrános hangulatát, a Darnay-Dornyai Béla balatoni kutatóról elnevezett kilátó-útvonalat. Gyenesdiás, rajt- és célhelyével központi helyszíne lesz a 40, A Nagymezõhöz közeli Festetics 20, 10 kilométeres, több száz méter szintemelke- kilátó désû Orchidea teljesítménytúráknak. Továbbá lesznek mért idejû tájékozódási, természetjáró gyaloglások. A részvevõk családostól, baráti társasági körökben több vezetett túrán ismerhetik meg a nyugat-balatoni táj szépségeit. A program az üdülõtelepülés pünkösdi szezonnyitó ünnepségével veszi kezdetét. A javarészt már elkészült túraterv mellett számos fakultatív kínálatból válogathatnak majd a résztvevõk. Lehet vállalkozni például barlangtúrákra, melyek a balatonedericsi Csodabogyós és a cserszegtomaji Kút-barlang látogatását kínálják. A gyalogtúrázók találkozójára érkezõk részesei lehetnek továbbá Hévíz és Keszthely páratlan természeti, s épített örökségeit bemutató, szervezett utaknak is, ezek során a termál környék által kínált élményeknek. Szendi Péter H. Á. X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 Alsóörs: Látogatóbarát A tudós lelkipásztorra fejlesztések emlékeztek A reformáció szellemisége Magyarországon is pezsgést hozott nemcsak a hitélet megújulásában, hanem a természettudományok térhódításában is. A református kollégiumok a természettudományok fellegvárai voltak a 17-18. századokban. Két és fél évszázaddal ezelõtt például a Balaton-felvidéken több református lelkész igazi polihisztorként vált a mezõgazdaság, az állattenyésztés korszerû szakmai kérdéseinek kutatójává, a tudományos ismeretterjesztés elkötelezett mûvelõjévé. Közülük elsõsorban az alsóörsi születésû Fábián József tevékenységérõl szólnak azok a megemlékezések, baráti találkozók, amelyeket immár tizenkét év óta a térség szõlészeinek, borászainak részvételével rendeznek az alsóörsi mûvelõdési házban. A strand szép nyári összképe mellett idén tovább javulhatott a kihasználtság Vonyarcvashegyen két beruházási program indításával kezdik a szezonra való felkészülést: a célterület a strandi szolgáltatások és a kiemelt programok infrastruktúra fejlesztése, valamint a helytörténeti nevezetességként ismert Szent Mihály-domb környezeti rekonstrukciója. Összességében közel 50 millió forintot fektet a település a jövõjébe, két nyertes pályázat segítségével. A turisztikai egyesület az elkövetkezendõ két szezonban mintegy 43 millió forintot költ a település és a strand látogatóbarát fejlesztésére. Ehhez az Új Széchenyi Terv pályázaton jutottak több mint 36 milliós támogatáshoz, a saját erõt az önkormányzattól kapott pénzbõl biztosították. A Leader pályázat keretében pedig csaknem 5 millió forintot nyert a névadó emlékhelyének turisztikai fejlesztésére a Szent Mihály-hegy Védõ és Vendégváró Egyesület. A községben immár hosszú ideje eredményesen mûködõ civil szervezet önrész igény nélkül juthatott az anyagi forráshoz, amibõl régóta célba vett feladatokat tudnak most megvalósítani. A turisztikai egyesület részvételével immár másodszor kerülhet sor EU-s társfinanszírozású, nagy léptékû fejlesztésre. A korábbi, közel 60 milliós programban nyugat-balatoni konzorciumi szereplõként vett részt a település. Az újabb anyagi segítség két éves megvalósítási programban ahhoz járul hozzá, hogy a vendégkör az eddig szerzett jó emlékeket új attrakciókkal frissíthesse, a bõvülõ kínálat tovább növelje a vonzerõt. - Az építési munkákat idén végezzük el a strand nyitásáig, a nyári programok, a marketing munka finanszírozása mindkét esztendõre szól, majd a záró évben pedig új kiadványok megjelentetését biztosítjuk a támogatás segítségével - mondta el a lebonyolítás ütemezésérõl Horváth Tamás, projektmenedzser. - Az egyik leglátványosabb újdonság 12 milliós ráfordítással a felnõtt játszótér kialakítása lesz, ami már májusra elkészül. Eddig alig használt, csendes zónában pihenõ padok, zuhanyzók és árnyékolók mellett 10 sporteszközt telepitünk, köztük csípõmozgatót, láb- és karnyújtókat, testerõsítõ szerkezeteket, sífutókat találnak majd a vendégek. Mindezzel a strand összképe, s kihasználtsága is javul. Kiépítjük a strand teljes területére az internetes lefedettségét, továbbá kerékpárokat fogunk vásárolni kölcsönzési céllal. A pályázat ad lehetõséget arra, hogy tovább bõvítsük az animációs programokat oly módon is, hogy rossz idõ esetén alternatív megoldásokkal tudjunk szolgálni a látogatóknak. A fesztiválok is jobb körülmények közé kerülnek. Ezzel kapcsolatosan Horváth Tamás kiemelte, hogy a projektfinanszírozással 4 millióból vásárolnak egy mobil pavilont, így idén már nem lesznek kiszolgáltatva az egyébként szabadtéri rendezvények az idõjárási szeszélyeknek. Ez azért is hangsúlyos, mivel a nyaralások idõpontját sokan igazítják a nagyszabású rendezvényekhez, fontos, hogy a nagy vonzerejû programok infrastruktúrájára is fordítsanak az elnyert összegbõl. Ahogy az idõjárás engedi, terep- és zöldterület rendezési munkákhoz fognak a Szent Mihály-dombon is. A civil szervezet képviseletében Pipicsné Papp Márta elmondta, hogy részben megújítják a faállományt, az élõ környezet rekonstrukciójára és parképítésre is sor kerül, mindennek keretében a kápolna körüli temetõben sétányokat alakítanak ki, azok mentén pihenõhelyeket létesítenek, padokat helyeznek el. A támogatásokkal megvalósuló fejlesztések eredményeként növekvõ és kiegyenlítettebb vendégforgalomra, a helyi lakosság életkörülményeinek javulására, a turizmushoz kötõdõ vállalkozások bõvülésére számítanak. Vendégként Gonda János, az Anna Borház tulajdonosa tartott elõadást Az idei összejövetelen Hebling Zsolt polgármester köszöntõjét követõen Kántorné Pólus Ibolya felsõörsi református lelkész idézte fel a tudós lelkipásztor gazdag életútját, sokrétû munkásságát. Mint elhangzott, felvilágosult lelkészi szolgálata mellett 4000 kéziratos és nyomtatott oldal tanulmány és mûfordítás, 2500 folyóirat oldal õrzi Fábián József lelkészesperesi, gazdasági szakírói, tudományszervezõi tevékenységének dokumentumait. Debreceni kollégiumi tanulmányai alapozták meg a természettudományok iránti érdeklõdését, majd saját megtakarításaiból finanszírozta Svájcban genfi és berni egyetemi éveit. Kántorné Pólus Ibolya szerint persze nem õ volt az egyedüli, aki hasonló utat járt be, Gáti István felsõörsi lelkész 1795-ben jelentette meg az elsõ magyar nyelvû természetismereti tankönyvet, a hagyományos szõlõmûvelés leírása Oláh János pécselyi református lelkésznek köszönhetõ, az 1850-es évektõl kezdõdõ nagy átalakuláson keresztül menõ szõlészet és borászat legkiválóbb Balaton-felvidéki krónikása Pap Kovács Gábor arácsi református lelkész volt. A hagyományoknak megfelelõen a szervezõk most is lehetõséget kínáltak egy távolabbi szõlészetborászat bemutatkozására, Gonda János, az érsekhalmi Anna Borház tulajdonosa ismertette cége bioborászati tevékenységét, a palackozott must népszerûségét, a darált szõlõmag jótékony egészségügyi hatásait. A résztvevõk természetesen meg is kóstolhatták a vendég és a helyi borászok termékeit. Juhász Ferenc Horányi Árpád Új autó a mentés szolgálatában Mintegy negyvenmillió forint értékû rohamkocsit állítottak szolgálatba február közepén, a veszprémi mentõállomáson. Az ünnepélyes átadón a Közép-dunántúli Regionális Mentõszervezet igazgató fõorvosa, Czirner József elmondta, hogy a minden mentési igényt kielégítõ rohamkocsit az Országos Mentõszolgálat állami segítséggel vásárolta, melyet még ebben az évben újak követnek. A jármû érdekessége, hogy a mentés történetében elõször (!) kapnak a mentõk igazi mentõautót, melyet ebbõl a célból gyártottak. A korábbi jármûvek (és a ma is futók) szinte kivétel nélkül átalakított kisteherautók, furgonok, minibuszok voltak. Megtudtuk, hogy egy uniós pályázat eredményeként várhatóan 200 új mentõautó állhat szolgálatba az országban. A kormányzat 843 millió forintot fordított új rohamkocsik beszerzésére, s eddig 32 már a megyékhez került. A Balaton északi partján, pontosabban Veszprém megyében az elmúlt években százmilliós nagyságrendû összegbõl korszerûsítették a mentõállomásokat. Az új mentõautó már nem fehér, hanem sárga, számos külsõ jeggyel hívja fel magára a figyelmet. Berendezése (oxigénpalackok, vákuummatrac, lélegeztetõgép, EKG, defibrillátor stb.) meghaladja az országos átlagét, és a világ bármely országában a „csúcson” lehetne. Ezt azzal „tetézi meg”, hogy személyzetének képzettsége is az uniós átlag feletti. Lapunk kérdésére Czirner József elmondta: nagy a valószínûsége, hogy a szintén világszínvonalú balatonfüredi légibázis is megmarad a városban, ahonnan az autók mellett a helikopter is a betegek, sérültek rendelkezésére áll. Zatkalik András 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Közösségerõsítõ költségvetés Veszprémben Beszélgetés Porga Gyula polgármesterrel Az idei és a várható jövõ változások, fejlesztések Veszprémben tovább nõvelik az önkormányzat közösségerõsítõ tevékenységét, térségi kisugárzását. Többek között ezt hangsúlyozta a település elsõ embere a vele készített interjúnkban. - A közelmúltban elfogadták a város idei költségvetését. A tavalyinál ez több vagy kevesebb, s mire lesz elegendõ? - A tavalyi 26-27 milliárdos költségvetési keretnél az idei kisebb, mivel az elõbbi még magában foglalta azokat a nagy projekteket, amelyeknek mi voltunk a gesztorai – nevezetesen a csatorna-hálózatbõvítés, korszerûsítés, illetve az új hulladékkezelõ beruházás pályázati forrásainak, kiadásainak. A számviteli törvény megváltozása miatt ezeket már külön kell kezelnünk, így a város idei költségvetése valamivel több, mint 21 milliárd forint. Ez tagadhatatlanul szûkösebb a korábbinál, amely még takarékosabb gazdálkodásra kényszerit bennünket, miközben természetesen nem mondunk le a már elnyert pályázati forrásokból megvalósuló városi fejlesztések folytatásáról, befejezésérõl. S újakat is indítunk, így 2012 mindenképpen az építkezés éve lesz. Az intézmények mûködési költségeinek megkerülhetetlen mérséklése mellett ugyanakkor átalakítottuk korábbi támogatási szisztémánkat: a létrehozott kulturális közalapítvány remélhetõleg hatékonyabban és takarékosabban finanszírozza majd a különbözõ kulturális, közmûvelõdési intézményeinket, miközben erõsíti a város lakóinak közösségét. - Az új önkormányzati, illetve a köznevelési törvény milyen változások elé állítja az önkormányzatot idén, s 2013-ban? - Mint köztudott, 2013-tól az általános- és a középiskolák állami fenntartásba kerülnek, költségeihez a város több mint 50 százalékos arányban járult hozzá – de szerzõdések alapján adott a lehetõsége annak, hogy az önkormányzatok továbbra is megtarthassák ezeket az intézményeket. Mi szeretnénk élni ezzel a lehetõséggel, s amennyiben a feltételeket, kondíciókat teljes egészében megismerjük, szándékaink szerint a 10 általános iskolát, az öt szakközépiskolát, s a két gimnáziumot a jövõben is önkormányzatunk mûködteti majd. Miként az óvodákat, a közmûvelõdési intézményeket is. Ez korántsem lesz könynyû, hiszen Veszprémben például nem számíthatunk az egyházak segítségére, mint sokhelyütt. Itt ugyanis a jelentõs tradíciókkal rendelkezõ katolikus egyház már kiépítette a maga teljes intézményrendszerét, - óvodától a fõiskoláig - s más egyházak is jelen vannak, így az õ lehetõségeik végesek. Vagyis csak magunkra számíthatunk, de úgy vélem: kötelezettségünk, hogy megõrizzük oktatási intézményeink országosan elismert presztízsét. Ami pedig az új önkormányzati törvényt érinti, ennek kapcsán is közismert, hogy a hatósági teendõk, - így a gyám- és az okmányhivatal, az építészeti hatóság, - a megalakuló járási hivatalokhoz kerülnek. Ugyanakkor a városfejlesztés, a városüzemeltetés, a helyi adók kivetése, kezelése, a szociális ellátás, s a kulturális intézmények mûködtetése továbbra is a mi feladatunk. - A megyei önkormányzat átalakítása miként érinti a várost? - Miközben a Veszprémben található megyei könyvtár, levéltár, múzeum, kórház állami kezelésbe került, immáron a mienk a nagy múltú Petõfi Színház fenntartása. Igaz, ebben korábban is részt vettünk, de csak kismértékben. Január elsejétõl azonban a mintegy 150-160 millió forintnyi támogatás biztosítása teljes egészében a városra hárul. Ennek lehetõségét a költségvetésünkben meg is teremtettük, mivel roppant fontos az a szellemi többlet, amellyel az intézmény gazdagítja Veszprémet. Mondhatnám a színház teher, de édes teher az önkormányzat vállán. S ha már a kultúránál tartunk, mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy a belváros rekonstrukciója kapcsán az egykori Séd filmszínház helyén magánerõbõl épülõ „Hangvilla kulturális központ ”révén egy idõre mentesülünk a tõle néhány száz méterre levõ városi mûvelõdési ház évek óta sürgetõ teljes felújításának kötelezettsége alól. Funkciójának egy részét ugyanis áttelepíthetjük majd az említett Hangvillába. Ezt szolgálja a helyõrségi mûvelõdési központ, az úgynevezett Hemó átvétele is a Honvédelmi Minisztériumtól. Mindezzel biztosíthatjuk, hogy mûvelõdés támogatásra fordítható kiadásaink – amelyek megegyeznek a tavalyival – nagyobb része a tartalmi munka színvonalának emelését szolgálják, s ne a drágán fenntartható eddigi városi mûvelõdési ház állagának megõrzését, fûtését, világítását. - Ez idõvel esetleg lebontásra is kerül? - Itt még nem tartunk, egyelõre azt szeretnénk, hogy minél több funkciója kikerüljön innét. - Idén beszûkültek a hazai és uniós források. Ennek függvényében milyen önkormányzati fejlesztésekkel számolhatnak? - A költségvetésünk mintegy ötödét kitevõ fejlesztéseink sorában a legnagyobb kihívás a belváros rehabilitációja, amely sokkal nagyobb, összetettebb feladat, mint a Séd-völgy felújítása, hiszen 28 konzorciumi partner vesz részt a munkában, és éppen ezért számos konfliktuslehetõség bújik meg a projektben. Ám hiszem, hogy az összességében mintegy 5milliárd forint értékû fejlesztésnek ugyanakkora sikere lesz, mint a „Kolostorok és kertek”-nek. Igen látványos a Budapesti-Jutasi út keresztezõdés öt kiágazású, aluljárós körforgalmának kialakítása, amelyet szeretnénk befejezni a turisztikai fõszezon kezdetére. A városi úthálózat fejlesztése kapcsán benyújtottunk egy pályázatot az észak-déli tengely elkészítésére, emellett komoly sikernek értékelem, hogy a városi intermodális közlekedési fejlesztés tanulmányának elkészítésére 500 millió forintot nyert az önkormányzat. Sikeres pályázatunk közé tartozik a két kerékpárút-projektünk. Egy megyei jogú városnak ugyanis nem csak a körgyûrûn belül kell mûködnie, hanem térségi kisugárzással kell rendelkeznie, ezért is fontos a kerékpárút-hálózat kiépülése. A Nemesvámosra vezetõ kerékpárút megvalósítását biztosan elindítjuk 2012-ben, és remélhetõleg a Márkót és Bándot Veszprémmel összekötõ bicikliút építése is megkezdõdhet idén. Ezenkívül idén elkezdjük a Várkapu felújítását: olyan turisztikai látogatóközpontot kívánunk kialakítani benne, amely a turisták jobb kiszolgálását segíti elõ. - Az idegenforgalom Veszprémben is komoly lehetõségekkel, tartalékokkal kecsegtet, ezek „megragadásával” miként számolnak? Kezdeményezéseik, így például a Bakony-Balaton TDM létrehozása, vagy a Balatoni Korona bevezetése milyen fogadtatásra talált? - Ha rossz az idõ, tapasztalataink szerint a tóparti vendégek valósággal rázúdulnak a városra. De egész évben is kedvelt úti célja Veszprém a hazai és külföldi turistáknak. Megfelelõ fogadásukat, igényeik kielégítését szolgálják az elõbbiekben említett infrastrukturális fejlesztések. De városunk vonzerejét olyan unikális eszközökkel is szeretnénk erõsíteni, mint például a Bakony-Balaton térségi turisztikai együttmûködés megteremtése. Ennek szervezeti egysége a TDM, 62 millió forintos támogatást nyert, amely jelentõs kommunikációs segítséget jelent a térségünknek. Többek között azzal, hogy Balatonkenesétõl Sümegig megismerteti mindazokat a turisztikai terméket, programokat, amelyek külön-külön, de együttesen egyedülálló élményeket kínálnak a Balaton-felvidéket felkeresõ vendégeknek. A bekapcsolódó települések részérõl meglepõ érdeklõdést és elkötelezett szándékot tapasztalunk. Legújabban már Tapolca részvételérõl is megkezdõdtek az egyeztetések. De kuriózumnak tekinthetjük a Balatoni Korona bevezetését is. A helyi pénznek - mint azt az elõttünk lévõ példák bizonyítják - egyaránt van turisztikai és gazdasági jelentõsége. Az utóbbinak azáltal, hogy a helyben megtermelt jövedelem jó részt helyben marad. Hiszen ha valaki a kedvezményt nyújtó helyi pénzzel fizet az étteremben, a vendéglátós vállalkozó a környékbeli õstermelõtõl balatoni koronával vásárolhatja meg az alapanyagot, az õstermelõ a balatoni koronával veheti meg a különbözõ szolgáltatásokat és a szolgáltató vállalkozó e pénzzel adhat juttatást dolgozóinak. Mindehhez persze elengedhetetlen, hogy minél nagyobb legyen, mindenekelõtt a szolgáltatói kisvállalkozások, az õstermelõk körében az elfogadóhelyek száma. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok rendkívül biztatóak, s minden bizonnyal elõsegíti a térségi gazdasági együttmûködést. A Balatoni Korona hivatalosan március 22-én kerül forgalomba. - Végezetül: a balatoni idegenforgalom igényeinek kielégítésébe milyen kiemelkedõ programokkal, rendezvényekkel kíván bekapcsolódni a Balaton-felvidék legjelentõsebb városa? - A költségvetéssel kezdtük, hangsúlyozva, - az ország ismert gazdasági helyzete miatt, hogy ennek egyik jellemzõje a takarékosság. Ennek ellenére vannak olyan értékek, amelyekhez nem nyúltunk hozzá. Ilyen a kiemelt mûvészeti fesztiválok támogatása, mert ez valójában egy befektetés, amely közvetve, vagy közvetlenül megtérül a vendégéjszakák számában – a város szálláshelyeinek befogadó kapacitása 10 év alatt megduplázódott - a vendégek költéseiben. A több napos Utcazene fesztivál, a VeszprémFest, a Gizella Napok rendezvényeit a tavalyihoz hasonló mértékben támogatjuk, hogy csak néhányat említsek. Ezek sokrétû program kínálata minden bizonnyal tovább erõsíti városunk hírnevét, vonzerejét. Andrássy Antal X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 11

G A Z D A S Á G 11 Polgárõrök tanulnak a Balatonról Gyenesdiáson a községháza adott otthont februárban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Balatoni Vízi Polgárõr Szövetség vezetõi tanácskozásának. A cég és a civil szervezet között korábban létrejött együttmûködési megállapodást módosították, melynek során az új halászati törvény rendelkezéseivel összefüggésben új közös feladatokat határoztak meg, ami idén képzéssel kezdõdik. A halgazdálkodási zrt. szakemberei a halõri igazolványnyal ellátott polgárõrök körében elõadásokat tartanak, megismertetve õket a halászati törvény új elemeivel. Ezekre meghívják a helyi horgászegyesületek tagjait is. Az éves munka együttes elõkészítését is célzó találkozón házigazdaként részt vett Gál Lajos polgármester, az érdekelt cég képviseletében volt jelen Füstös Gábor vezérigazgató és Vörös Sándor, a biztonságért felelõs osztályvezetõ, a civil védelmi közösség részérõl pedig Bozsóky Ferenc elnök, a közvetlen munkatársakkal együtt. A vezetõk a törvényi változásokkal és az éves szolgálati terv meghatározásával kapcsolatosan új együttmûködési megállapodást írtak alá. Bozsóky Ferenc kiemelte, hogy fontos számukra a balatoni és térségi környezetvédelem, szükség esetére halpusztulással, katasztrófavédelemmel, életmentéssel járó munkára való felkészültség. Mindezzel együtt a hatékonyság fokozása érdekében céljuk, hogy tovább szélesítsék a védelmi tennivalókban való közremûködõ szerepüket. Elõkészületben van a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal kötendõ együttmûködési megállapodás is. A Tihanyi Legenda Projekt beruházás nem zavarja majd a turistákat A nyári idegenforgalmi szezon kezdetére befejezõdnek Tihany közterületein az uniós támogatással megvalósuló Tihanyi Legenda Projekt egyes építkezési munkálatai. Így rendezett állapotok és új látványosságok fogadhatják a községbe érkezõ turistákat – állapodott meg a pályázó önkormányzat és a kivitelezõ képviselõje. Az Európai Unió és a Magyar Állam által 573 millió forinttal támogatott, és szinte az egész települést érintõ beruházás kivitelezõi munkáit – közbeszerzési pályázaton – a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el. Az elõkészületek még a tavalyi év végén elkezdõdtek, de az utóbbi hetek téli idõjárása miatt lelassultak, ezért Tósoki Imre polgármester, mint a beruházás felelõse megállapodást kötött a kivitelezõkkel az ütemezésérõl annak érdekében, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetére rendezett állapotok és vendégfogadásra alkalmas környezet várja a községbe érkezõ turistákat. A megállapodásban rögzítették, hogy június 15-ig a kivitelezõ igyekszik befejezi az apátság melletti Pisky-sétány átépítését. Újjáépíti, és tihanyi kõvel burkolja a támfalakat, négy rondellát, köztük egy rendezvények és megemlékezések tartására is alkalmasat alakít ki. A sétány díszburkolatot és új közvilágítást is kap. A nyári szezon kezdetéig ugyancsak új burkolatot kap a Visszhang-parkoló, ami szintén alkalmas lesz majd programok, például kirakodóvásárok tartására. A kivitelezõ ígéretet tett arra is, hogy június 15-ére új fõtere lesz Tihanynak. A panorámát zavaró légkábeleket földbe helyezik, utcabútorokat és kandelábereket helyeznek ki a növényzetében is megújuló térre. A projekt révén nemcsak rendezett környezet, de új turisztikai attrakciók is várják majd a Tihanyba látogatókat. A közadakozásból 1927-ben épített, és 1960-ban lerombolt Kálváriát ugyanis a Tihanyi Legenda Projekt keretében õsszel újjáépítik, többek között a valamikori corpusok újraöntésével, új keresztek állításával és egy kis emlékkápolna építésével. A Tihanyi Legenda Projekt teljes befejezése 2013-ra várható. Így a nyári turistaszezon után ismét intenzív építkezésekre lehet számítani a községben. H. Á. Kettõs elismerés a veszprémi Tourinform Irodának A 2011. esztendõ „Év Tourinform Iroda Fenntartója” címet és az év TDM menedzsere díjat – az országban egyedüliként – a veszprémiek kapták. Utóbbit az iroda vezetõje, Lõrincz Katalin vehette át a Budapesten rendezett 20. turisztikai évadnyitó fogadáson. Az elismeréseket a miniszterelnökséget vezetõ államtitkár, Varga Mihály és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át. A Magyar Turizmus Zrt. történetében elõször fordult elõ, hogy egy helyre két díjat is jelöljön. A veszprémi irodában rendezett ünnepségen Lõrincz Katalin szerényen megjegyezte: az õ díja a csapaté is, amely mindig mögötte áll kreatív munkájával. Az elismert iroda munkatársai A Magyar Turizmus Zrt. még 2005-ben vezette be a Tourinform irodák mûködését ellenõrzõ rendszerét azzal a céllal, hogy azok még eredményesebben szolgálják a hazai és belföldi turistákat. Az ellenõrzések személyes, telefonos és írásos kontrollból állnak, szempont a vendégbarát ügyfélkezelésre és információnyújtásra. Az inkognitóban végzett ellenõrzések során összesítik, mely irodák tudják a maximumot nyújtani, s ennek alapján ítélik oda az elismerõ okleveleket – tudtuk meg a zrt. belföldi hálózati igazgatójától, Mártonné Máthé Kingától. „Az Év Tourinform Iroda Fenntartója” címet öt éve, 2007-ben alapította a Magyar Turizmus Zrt. A címre a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatóságai és a Tourinform Szövetség tesznek javaslatot. A tizenegy jelölt 2011-ben a badacsonytomaji, a berekfürdõi, a békéscsabai, a hajdúszoboszlói, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, a kaposvári, a ráckevei, a tihanyi, a tokaji, a veszprémi és a zalaegerszegi tourinform irodák fenntartói voltak. A döntést a díj kiírója, a Magyar Turizmus Zrt. hozta meg a fentebb jelölt szempontok alapján. A veszprémi irodát a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. tartja fenn, így a díj természetesen az övéké is. A díjazott ajándéka az elismerõ oklevélen túl a fenntartó által mûködtetett tourinform irodára költhetõ egymillió forint. Mint megtudtuk, megvan a helye a pénznek: további marketingmunkára (többek közt információs kiadványok) költik. A veszprémi ünnepségen Porga Gyula, a város polgármestere hangsúlyozta: „A siker Veszprémé is, hiszen fontos, hogy húzó ágazat legyen a megyeszékhelyen is az idegenforgalom. A díj pedig felelõsséget is tesz a díjazott vállára, fontos, hogy országszerte ismerjék, milyen munka folyik itt.”. B.Zs. Elfagytak a vízórák Az ország elsõ számú víziközmû-szolgáltatójának, a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Hibadiszpécser Szolgálatának adatai alapján 2012 februárjában a rendkívül hideg idõjárás miatt csaknem félezer vízmérõ fagyott el! A vízmérõk cseréjének költsége társasági szinten már meghaladja a 10 millió Ft-ot. A DRV Zrt. felhívja a figyelmet, hogy a mérõcsere költsége minden esetben az érintett fogyasztót terheli. A DRV Zrt. számos fogyasztói tájékoztatóban, közleményben folyamatosan tájékoztatja fogyasztóit, hogy a vízmérõk fagy elleni védelme, a vízmérõakna megfelelõ szigetelése és a nem használt ingatlanok téli víztelenítése a fogyasztók feladata, kötelezettsége! Februárban azonban kiugróan megnövekedett a fagyos idõjáráshoz kapcsolódó hibabejelentések száma. A társaság Hibadiszpécser Szolgálata kétszer – háromszor több telefonos megkeresést fogadott naponta, mint egyébként. A bejelentések zömében a fogyasztók a házi ivóvízhálózaton bekövetkezett elfagyásokról számoltak be. A mostani meghibásodásokat alapvetõen az ingatlanokat folyamatosan használó állandó fogyasztók jelzik, így feltételezhetõ, hogy az idényes nyaralótulajdonosok még nem is szembesültek az esetleges problémákkal. A felkészületlenség és gondatlanság nem csupán kellemetlenséget, de komoly anyagi terheket is okoz a fogyasztóknak. A fagyott mérõk cseréjét a hibabejelentést követõen a DRV Zrt. elvégzi, de ennek mintegy 27.000 Ft-os költségét az érintett fogyasztónak kell megtérítenie. A vízmérõ mellett a kapcsolódó szerelvények elfagyása is vízelfolyást és hasonló kellemetlenségeket okozhat. Amennyiben a vízmérõ hitelesen mér, de a házi vezetékszakaszon keletkezik hiba és a csõsérülés következtében jelentõs mennyiségû ivóvíz folyik el a környezetbe, akkor az anyagi kár a szokásos havi számlaösszeg sokszorosára, akár többszázezer forintra is rúghat. A szolgáltatott (kitermelt, megtisztított, laboratóriumban bevizsgált, fogyasztási helyre eljuttatott) ivóvíz ellenértékét ilyen esetben ugyanis ki kell fizetni. A fagykárok és az abból adódó kellemetlenségek tudatos felkészüléssel és a fagy elleni védelemmel megelõzhetõek és elkerülhetõek – vélik a szakemberek. ! Z.A. M.A. 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

p. 12

12 G A Z D A S Á G A tó kékje a Balaton Bizonyított a szociális Best szívében szövetkezet Találó emblémát alkottak a Balaton Best Nonprofit Kft. munkatársai: a Balaton kékjét és a nap aranysárgáját helyezték egy szívbe. Ezzel a kellemes kis logóval egyre sûrûbben találkozhatunk majd Balatonalmádi és Tihany között, de kiadványokon és az interneten is. Hatékonyan hasznosította azt a 35 millió forintnyi támogatást a Balatonkenesei Szociális, Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezet, amelyet az Új Széchenyi Terv keretében nyertek el a sajátos profilú szövetkezet létrehozása, s szolgáltatásainak bevezetése érdekében. Az eddig megtett út számbavételén a meghívott vendégek sorában ott volt Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, s a helyi képviselõ-testület számos tagja. A 2010-ben alakult szövetkezet, amely kezdetben csak egy szociális boltot mûködtetett, 2011 márciusában indította el annak a projektnek a megvalósítását, amely többek között ingatlan-karbantartási, mezõgazdasági, szálláshely-közvetítõ tevékenységének meghonosítását szolgálta vonzás körzetében, oly módon, hogy új munkahelyeket teremtsen Balatonkenesén a hátrányos helyzetû munkavállalóknak. Egy év elteltével Pozsonyi Mónika az ünnepélyes projekt-záron részletesen összegezte, hogy az elnyert támogatásból és az önkormányzati hozzájárulásból miként tudták fedezni a tevékenységükhöz szükséges infrastrukturális eszközök, irodai berendezések, gépek beszerzését, s a munkavállalók bérét, járulékait. Orbán József, a szövetkezet elnöke arról adott számot, hogy az alkalmazott 11 munkavállaló révén 118 alkalommal vették igénybe szolgáltatásaikat ingatlan karbantartáshoz, felújításhoz, kerti munkához, hogy Polgármesterek a bemutatkozó eseményen Noha a „best” nem magyar szó, sokan tudják, hogy a „legjobb” angol megfelelõje. Így aztán bel- és külföldi egyaránt könnyen megjegyezheti, s minden bizonnyal meg is szeretheti, feltéve, ha kellõ tartalommal is meg tudják tölteni. Márpedig úgy tûnik, sikerül, hiszen az említett két település közötti Balatonfüred, Alsóörs, Csopak, de Felsõörs és Lovas turisztikai egyesülete is tagja annak a kft.-nek, amely tevékenységeinek fejlesztésérõl tartottak sajtótájékoztatót február közepén Balatonfüreden. A Balaton Best Nonprofit Kft. két esztendõre vonatkozó programját 63 millió forintból valósíthatja meg (ebbõl 52 milliót uniós pályázaton nyertek). Érdekes információ, hogy ennek felét (37 millió forintot!) szánnak marketingre. Ebbe több kiadvány, hirdetés, valamint egy honlap megjelentetése is beletartozik. A kft. székhelye a balatonfüredi látogatóközpont. Sokat várnak az újdonságuktól, a chipes Balaton Best „kedvezménykártyától”, s bizakodnak abban, hogy a turistákat autóból buszra lehet szállítani. Ennek érdekében egy „körjáratot” indítanak Tihany és Balatonalmádi között. A fórumon bemutatkoztak azok is, akiket a közelmúltban választottak egyesületük élére. Az almádiak képviseletében Gyenes Ákost ismerhettük meg, aki úgy fogalmazott, hogy minden szervezet kijárta már a maga általános iskoláját, eljött a középiskola korszaka. Felismertük – mondotta –, nem egymással konkurálva, hanem egymást segítve kell mûködnünk. Állunk elébe a következõ idõszak munkájának – tette hozzá. A füredi turisztikai egyesület új elnöke, Vászolyiné Dobrosi Ágnes szerint a mélyebb kapcsolat teszi lehetõvé a közös attrakciókat, s van jövõje az ilyetén együttmûködésnek. A kft. ügyvezetõje, Megayné Koncz Mária kifejtette: az összerakott kínálat, amely igazodik a vendégek igényeihez, olyan, mint egy nagy kosár. Ebbe mindenki beleteszi kínálatát, s a vendég abból választ. A Balaton Best menedzsere, Neuhold Zoltán bizakodó. Szerintünk – emelte ki – igenis, lehetséges mind a turisták számát, mind a vendégéjszakákét emelni, ennek azonban alapvetõ követelménye a színvonal és a minõség. A Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület új elnöke, Semsei Sándor rámutatott: markáns profilt kell adni a Tihany–Almádi térségnek, kellenek az unikalitások. De – figyelmeztetett – csak akkor számítsunk sok vendégre, ha az egész Balatonra sokan érkeznek. Emellett a külföldi turistákra is figyelmet kell fordítani, s a törvényi hátteret is figyelemmel kell kísérni. Pozsonyi Mónika és Orbán József a szövetkezet által mûködtetett, nagyrészt a helyi kiskertekben megtermelt zöldséget és gyümölcsöt árusító szociális boltjukban egy év alatt csaknem 2 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Szoros kapcsolatot építettek ki a szállás-kínáló vállalkozókkal. Az elnök hangsúlyozta, a projekt lezárását követõen immáron önerõbõl kell talpon maradniuk, amelynek garanciája, hogy elkötelezett munkavállalóiknak mindegyike maradéktalanul helyt állt. Így mindenképpen bízhatnak abban, hogy hosszú távon is piacképes kisvállalkozásként tevékenykedhetnek. Ezért külön is köszönetet mondott, amelyet alkalmazottaiknak, illetve a projekt megvalósításában közremûködõknek átadott oklevelekkel is megerõsített. Elismeréssel szólt a reményteli szociális szövetkezet létrehozásáról, elmúlt egy évi tevékenységérõl Szedlák Attila, a térség parlamenti képviselõje is, bízva abban, hogy példájukat a Balaton-felvidéken másutt is követik majd. /zatyipress/ A.A. Honlap és Pocket Guid Tihanyban Az is újdonság, hogy a honlapon megismerhetõ a helyi szállásIdén 42 millió forintot fordíthat a Tihanyi Legenda Kft. adók fényképes-szálláskínálata is, amelyet az interneten kereszmegkezdett programjának folytatására. Az uniós fortül is meg lehet rendelni, lefoglalni. A továbbiakban a szakmai rásból a pályázati támogatás 36 millió forintot tesz ki. fórumon a résztvevõk arról értesülhettek, hogy MagyarorszáEbbõl az összegbõl a TDM-szervezet elsõsorban a Tigon másodikként, a Balatonnál elsõként kerül fel Tihany a hanyba érkezõ vendégek tájékoztatásának javítását Pocket Guide-ra, amit az okostelefonok alkalmazásával, GPS koszolgáló fejlesztéseket valósít meg. Folytatja például az ordináták, térképek, animációk segítségével, magyar nyelven is elsõ fázisban kialakított túraútvonalak kitáblázását. A sétát tehet a külföldi és a hazai turista a település „bejárásakor“. Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen jelölik ki a A TDM szervezet ezt a gyakorlati alkalmazást legkésõbb 2012. jútáblák helyét, határozzák meg formáját, és a szükséges lius elejére ígérte. Koncz Mária, a Tihanyi Legendárium Nonprofit információk tartalmát is. A táblák egy része többnyelvû Kft. ügyvezetõje ennek kapcsán hangsúlyozta: a XXI. századnak lesz, és az információkat braille írással is elhelyezik rajés a legmodernebb informatikai alkalmazásának felhasználása tuk. Ugyancsak a vendégek jobb tájékoztatását szolgálváltozatosabbá és hatékonyabbá teheti-teszi a település markeja, hogy ismét kiadják az „Õsztõl tavaszig” címû kiad- Az érdeklõdõ szakemberek egy csoportja tingjét, de természetesen a hagyományos eszközökrõl sem kívánnak lemondani. Horváthné Balázs Vikványt, amelyben ismertetik a télen is elérhetõ szolgáltatásokat, programokat. tória, a Civilek Tihanyért Egyesület vezetõje szerint ezekrõl semmiképpen sem szabad lemondani, miuA Tihanyi Legenda TDM 2. fázisának keretében a turisztikai szakembereknek bemutatták a község új tán ma még jobbára ezek erõsítik a község kiemelt rendezvényeinek vonzerejét, amelyek szervezésébe honlapját, valamint az új Pocket Guidot, amit okos telefonok használóinak ajánlanak. Az új honlap fejmég szorosabb együttmûködéssel kívánnak bekapcsolódni az egyesület tagjai. lesztõje, Csombor Zsolt többek között hangsúlyozta: újdonság a honlap úgynevezett web shope oldaA.A. lán, hogy a védett tihanyi termékeket bárki megrendelheti majd a jövõben a világ bármelyik pontjáról. X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 13

G A Z D A S Á G 13 Névváltozás után ismét Tudományos konferencia fogad vendégeket Európa tavairól a siófoki Casa Perla A helyi polgárok elõtt is nyitott a CE Plaza Hotel Legnagyobb nemzeti ünnepünk elõestéjén ismét benépesült a Balaton fõvárosának egyik – két éve funkción kívüli - szállodája. A korábbi Casa Perla – napjainkban már a CE Plaza Hotel Siófok nevet viselõ elegáns létesítmény – menedzsmentje óriási munkát végzett az elmúlt fél évben. Az üzemeltetést felvállaló CE Hotels & Resorts é s a CIB pénzügyi csoport közötti eredményes tárgyalásoknak köszönhetõen a kiváló adottságokkal rendelkezõ szálloda újra bekapcsolódhat a tóparti turizmusba. Homoky Péter és Tóth A CE Plaza Hotel Siófokon Gergely ügyvezetõk más balatoni – többek között a jelenleg is irányításuk alatt mûködõ hévízi Fit – hotelekben szereztek komoly régiós tapasztalatot, s meggyõzõdésük, hogy rövid idõn belül rangos helyet vívnak ki a hazai vendéglátóhelyek körében. - Az üzleti terv megfogalmazása elõtt részletesen elemeztük, hogy a Casa Perla mûködtetõi miért nem tudták a hotelt gazdaságosan irányítani, milyen okok vezettek a cég csõdjéhez. Úgy látjuk: a hotel fekvése, felszereltsége alkalmas arra, hogy eladható termékként jelenítsük meg itthon és a nemzetközi piacon. Számítunk az egyéni és csoportos vendégek, a konferenciák szervezõinek érdeklõdésére, s azoknak a honfitársainknak a megjelenésére is, akik egy-egy hétvégét – az év bármely szakában – e csodálatos természeti környezetben kívánnak eltölteni. Nyitottak vagyunk a helyi polgárok számára is: a wellness részleg rendelkezésükre áll, s szívesen vennénk, ha a családi események helyszíneként is számon tartanák a CE Plaza Hotelt. A szálloda vezetõi elmondták: Siófok és a szûkebb régió számára sem közömbös a létesítmény mûködése, hiszen az alkalmazottak száma megközelíti a félszázat, míg a vendégkör révén jelentõs üdülõhelyi adóval gazdagodik a város. A Pannon Egyetem és a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft nagy jelentõségû tudományos konferenciát rendezett Veszprémben. Az úgynevezett EULAKES – European Lakes Under Environmental Stressors- projekt tapasztalatainak megvitatására egybe sereglett mintegy félszáz szakembert Padisák Judit a Pannon Egyetem professzora, s Porga Gyula Veszprém polgármestere köszöntötte. Európa jelentõsebb tavai multifunkcionálisak: egymás mellett többféle célnak, kívánalomnak kell, hogy megfeleljenek. Többek között élõhelyet kell biztosítaniuk az õshonos (esetenként védett) fajoknak, fenn kell tartaniuk az egészséges, jól mûködõ ökoszisztémát, és ugyanakkor számos használati funkciót is be kell tölteniük: rekreáció, halászat, ivóvízellátás, csak a legfontosabbakat említve. Mindez a környezeti döntéshozók számára is komoly kihívást jelent. Az EULAKES (European Lakes Under Kováts Nóra és Molnár Gábor Environmental Stressors) projekt fõ célkitûzése éppen ezért a közép-európai tavak fenntartható használatának, megfelelõ kezelésének elõsegítése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében. A projekt négy - a magyar Balaton, az olasz Garda -, az osztrák Fertõ- és a lengyel Charzykowskie- tóval foglalkozik, 9 szervezet közremûködésével. A projekt vezetését, koordinálását az olasz Garda-tó Közösség (Communa del Garda) látja el. Hazánkat a Pannon Egyetem és a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. képviseli. A résztvevõ szervezetek köre széles spektrumot ölel fel: egyetem, kutatóintézet, önkormányzati szövetség, nonprofit szervezet, nonprofit cég, alapítvány, állami szerv. A projekt idõtartama 3 év (2010-2013), költségvetése 2.9 millió euró, finanszírozója az Európai Unió (Európai Területi Kooperációs Cél, Közép-Európai Program). A projekttõl többek között egy olyan új, integrált szemléletû döntéstámogató rendszer, várható, amely a történeti ismeretanyagra, a monitoring rendszer tökéletesítésére, S.F. Interaktív játék a Facebook-on gyerekeknek A Balatonológia nevû interaktív kommunikációs kampány a Facebook segítségével igyekszik felkelteni a Balaton Kiemelt Üdülõkörzetben élõ 7-8. osztályos gyerekek érdeklõdését a környezettudatosság, valamint saját élõhelyük, a Balaton kiemelt értékei iránt. A kampány célja, hogy a gyerekekkel interaktív kommunikációt folytatva a témákban, megismerjük véleményüket, gondolataikat a környezetvédelemrõl és bõvítsük ismereteiket lakóhelyükrõl, a Balatonról. A kampány további célja, hogy emelje a BKÜ területén élõ emberek környezeti tudatosságát, valamint igyekszik elõsegíteni a Balaton és környékének fenntartható fejlõdését egy jövõbeni jobb élet reményében. A játék elsõ részében a gyerekek tanári regisztráció után, egyénileg tölthetik ki a „Ki mit tud a Balatonról?” kvíz 6 fordulóját a Balatonológia Facebook oldalán. Az osztályok közötti verseny tétje egy izgalmas osztálykirándulás a Zamárdi Kalandparkba. Jelenleg 12 osztály verseng a nyereményért, de a játékba bármikor bekapcsolódhatnak a gyerekek, hiszen minden eddigi forduló kérdései elérhetõek a közösségi oldalon. A játék második része, mely 2012 márciusában indul, a Balaton körüli természet, élõvilág sokszínûségére épül majd. A kampány az Európai Unió „EULAKES: Környezeti stressz alatt álló tavak Európában” címû projektjének keretében valósul meg, melynek fõ célkitûzése a közép-európai tavak fenntartható használatának elõsegítése. A projekt 4 tóval foglalkozik: az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertõ-tó és a lengyel Charzykowskie-tó. Magyarországról a projekt megvalósításában a Pannon Egyetemmel szorosan együttmûködve a Balatoni Integrációs Kft. vesz részt. A konferencia résztvevõi ökológiai modellezésre, térinformatikai és mûholdas adatok feldolgozására épülve támogatja a döntéshozókat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, illetve más környezeti stresszek leküzdése érdekében hozandó intézkedések kialakításában. Az eddig végzett munka tapasztalatairól, eredményeirõl a Veszprémben megrendezett konferencián a különbözõ munkacsoportok képviselõi részletes összegzést adtak. Az elõtte megrendezett sajtótájékoztatón Molnár Gábor a Balatoni Integrációs Kht. ügyvezetõje elmondotta, hogy a projektben a jelenlegi monitoring rendszerek felmérésével, jövõbeli fejlesztéseire kidolgozott javaslataival, a tavak sérülékenységének vizsgálatával, és kockázat-elemzésével vállaltak szerepet, a bevont szakemberek révén. Emellett fontos szerepük van az EULAKES eredményeinek megismertetésében is a döntéshozók, a regionális érdekeltek illetve a nyilvánosság körében. Külön is figyelmébe ajánlotta az újságíróknak, hogy az utóbbi 12 esztendõ felében több víz folyt, párolgott vagy szivárgott el a Balatonból, mint amennyi a befolyóink és csapadék formájában bekerült. A vízügyi igazgatóság szakemberei szerint 1921-tõl 1999-ig nem volt példa a negatív vízmérlegre, azóta viszont 50 százalékos az elõfordulása. Éppen ezért minél elõbb kell foglalkozni e gonddal. Az EULAKES projekt többek között erre is vállalkozik. Kováts Nóra az egyetem docense viszont arra hivta fel a figyelmet, hogy Európa tavaiban, így a Balatonban is, az idegenhonos fajok nemcsak ökologai de gazdasági problémákat is okozhatnak. Az ezek mérséklésének lehetõségeit felmérõ, elemzõ EULAKES projekt elõsegítheti a mindezzel kapcsolatos európai jogszabály megszületését is. A.A. 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

p. 14

14 K U L T Ú R A Világsztárok a VeszprémFest-en Az elmúlt évekhez képest kicsivel korábbi idõpontban, július 18-21. között várják a jazz, a funky, a soul, a világzene és az opera mûfajának kiválóságait a kilencedik alkalommal megrendezésre kerülõ VeszprémFest-en. A korábban Veszprémi Ünnepi Játékoknak nevezett rendezvény idei programbemutató sajtótájékoztatóján Mészáros Zoltán fesztiváligazgató elmondotta, hogy ismét világsztárok lépnek fel a sajátos és egyedi hangulatú várban. A VeszprémFest elsõ napján a tízszeres Grammy-díjas amerikai dzsesszgitáros, George Benson. Másnap az izlandi Mezzoforte és a brit Matt Bianco várja az acid jazz, a funky, a soul és a popzene rajongóit. Július 20-án kubai örömzenét hallhat a közönség az Orquesta Buena Vista Social Club és Omara Portuondo elõadásában. A fesztivál utolsó napján, július 21-én Donizetti Don Pasquale címû vígoperájára várják a mûfaj szerelmeseit. „Ki vannak éhezve az emberek a vidámságra” - indokolta az operaválasztást a sajtótájékoztatón megjelent Miklósa Erika, aki Ruggero Raimondi olasz énekes oldalán lép fel az érseki palota történelmi díszletében. Alfonzó 100. születésnapjára „Apám 25 éve halt meg, akkor én 41 éves voltam. Hiába ment el azóta fölöttem két és fél évtized, a kidõlt „tölgyfa” hiányzik. Megszakadt egy párbeszéd”. E szavakkal vallott a szülõ-gyermek kapcsolati érzelmeirõl Markos György azon a hévízi kiállításon, amit édesapja, Alfonzó születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett a fürdõvárosi Festetics György Mûvelõdési Központ. Markos György nyitotta meg édesapja emlékkiállítását Mészáros Zoltán Brányi Mária alpolgármester, Porga Gyula polgármester és Miklósa Erika operaénekes A fesztivál egyes koncertjeire a belépõjegyek 5900-14900 forint közötti áron vásárolhatók meg. Tervezett összköltségvetése 140 millió forint, amelybõl 22 millió forintot a veszprémi önkormányzat áll, az államtól 20 millió forint támogatásra, a Nemzeti Kulturális Alaptól 15-20 millió forint pályázati pénzre számítanak a szervezõk. A tervezett jegybevétel 35-40, míg a sponzoroktól 55 millió Ft támogatást remélnek, amelyek közül a legjelentõsebb az E.ON Hungária, a maga 25 millió forintjával. A korábbi hagyományoknak megfelelõen a VeszprémFest kisérõ rendezvényeként idén is megszervezik a Rozé, Rizling és Jazz Napokat. Július 13. és 22. között a Balaton környékének bor- és gasztronómiai kínálatát, valamint a hazai dzsesszélet fiatal egyéniségeit ismerhetik meg az érdeklõdõk. Az Óváros téri rendezvény, amelyen harminc borász és harminc zenész jelenik meg, ezúttal is ingyenes lesz. A Muzeális Gyûjtemény és Fontana Mozi közös épületében rendezett dokumentumtárlat mérföldköves tallózás egy igen gazdag, sokoldalú mûvészetteremtõ pályán. Filmbeli szerepeket megidézõ, s a mûvészt civilként ábrázoló felvételek közt tallózhat a nézõ az Alfonzó 100 címû kiállításon. - Köszönöm a kiállítás kezdeményezõinek, megvalósítóinak, hogy e rendezvény révén a közönséggel együtt emlékezhetek édesapám 100. születésnapjára - mondta a tárlatnyitó beszédében Markos György, majd felidézte édesapja pályájának azon szakaszait, melyek során bekerült az artistavilágba, találkozott a varieték színpadával, volt vándorcirkuszos, szerepelt mulatókban táncosként, s mindeközben bejárta a világot, de megélte a háború szörnyûségeit is. Vándorévei közben, s utána indult el honi színpadi, majd filmes karrierje. A fotók egy-egy sorozattal idézik a Kapaszkodj a fellegekbe, az Én vagyok Jeromos, a Keménykalap és krumpliorr címû filmszerepeket. - Nehéz nekem róla beszélni, mert õ mindent tudott, s õ az apám. Amellett, hogy 5 nyelvet beszélt, lovagolt, hegedült, kitûnõ céllövõ volt, olyasmit is tudott, amit nem lehet tanulni. Azt is tudta, hogy nem elég tehetségesnek lenni! - jegyezte meg az ugyancsak népszerû mûvész fia. Míg édesapja nevével kapcsolatban megemlítette: az XIII. Alfonz spanyol király halálához fûzõdik, a spanyolos Alfonso magyarosított változatával lett Alfonzó. A közönségtalálkozón gondolatait nem csak a látnivalókról, hanem a családi kötelékbeli kapcsolatból fakadóan is megosztotta. Vallott arról, hogy 66 évesen is érzi édesapja elvárásait, s minden tettében ott van az a szándék, hogy megfeleljen neki. A fotók, egyik szállóigévé lett mondatával szinte utána szólnak a látogatóknak: „Ide figyeljenek, emberek!” A.A. Horányi Árpád A Muzsikás együttes Balatonalmádiban Hazánk legjelentõsebb népzenei együttese, a Muzsikás együttes február közepén Balatonalmádiban, a Pannónia Kulturális Központban is nagy sikert aratott. Az együttes évtizedek óta van jelen itthon és a nagyvilág legjelentõsebb színpadain, fesztiváljain, hangversenytermeiben. Élettel teli zenéje, közvetlen elõadásmódja lenyûgözi a hallgatót, már-már intézmény, igazi hungaricum, a magyar népzene, a magyar kultúra nagykövete. Vendégei között egyaránt elõfordulnak neves mûvészek és egyszerû falusi énekesek, zenészek. Számos díj és kitüntetés birtokosai. Ezek közül is kiemelkedõ a Magyar Mûvészetért Díj, a Liszt Ferenc díj, a Kossuth díj és a Magyar Örökség díj. Az együttest 2008-ban európai zenekarként elsõnek a legrangosabb nemzetközi világzenei díjjal, a WOMEX-díjjal is elismerték. A Muzsikás Együttes esti koncertje elõtt különleges program is várta az almádi iskolásokat, melynek neve: „Rendhagyó énekóra „MOL-ban“ „A Muzsikás együttes évekkel ezelõtt elhatározta, hogy általános iskolák, szakiskolák és gimnáziumok részére évente ötven iskolai koncertet ad ingyen. Ma már túl vagyunk a kétszázötvenediken is, és reméljük, hogy sokáig tudjuk még folytatni. Az elhatározásunkat a MOL támogatja, így el tudunk jutni az ország bármely részére. A világ nagy koncerttermeiben tartott Muzsikás mûsorainkból mutattunk be egy-egy órányit a hazai tanulóifjúságnak. Ebben népzenénkrõl, hangszereinkrõl, hagyományainkról is szó esett. A „Rendhagyó énekórát” a tanítási idõ egy órájában tartottuk meg három almádi iskolában, , kicsöngetéstõl, becsöngetésig, alkalmazkodva az iskola rendjéhez. A zenekar elõtt félkörökben zsámolyokon, padokon, székeken ültek a tanulók és a tanárok, többnyire 200-300 diák, vagy az alsó tagozat, vagy a felsõ, vagy a gimnazisták. Valóságos amfiteátrum jött így létre, közvetlen kapcsolatba lépve a hallgatósággal – tudtuk meg az együttes szóvivõjétõl. V.Zs. X I X . É V F O L Y A M 3 . S Z Á M

[close]

p. 15

K U L T Ú R A 15 Színház teátrum és társulat nélkül Megint összesereglik a helikoni ifjúság A keszthelyi kulturális programokban kétévenként soron következõ Helikoni Ünnepségek rendezésére készül a város. A Dunántúl középiskolás fiataljainak hagyományos mûvészi seregszemléjét április 26-28 között tartják. A tradicionális vetélkedõt ezúttal is 18 kategóriában hirdették meg. A bemutatók felölelik a zene, a tánc minden mûfaját, a színjátszást, az élõ produkciós versenyszámok mellett neveztek a fiatalok filmalkotásokkal, képzõmûvészeti munkákkal, irodalmi mûvekkel. A Balaton-part legnagyobb tavaszi találkozóján közel 3700 szereplõ vesz részt, akik félszáz város 130 középiskolájából érkeznek. A 3 napos, nagyszabású rendezvény a tradíciók szerint megjelenik az egész város arculatán, hiszen a fellépõk az összes helyi kulturális intézményben ott lesznek. Csengei Ágota, a Goldmark Károly mûvelõdési központ igazgatója elmondta, hogy a korábbi gyakorlat szerint a Festetics György Zeneiskola, a Helikon Kastélymúzeum, a Balaton Színház, a Fejér György Városi Könyvtár, a Csány-Szendrey ÁMK Csokonai sportcsarnoka, az Asbóth Sándor Szakközépiskola Nagyváthy-tagintézményének tornaterme, a Balatoni Múzeum szerepel mindazon helyszínek közt, ahol mûfajok szerint megoszlanak a bemutatók. Díszvendégként hívták meg a helikoni szelle- A Balatoni Múzeum elõtt a 2010-es Helikon éneklõ ifjúsága miség 1817-beli letéteményese, gróf Festetics György leszármazottjaként a Bécsben élõ Festetics Györgyöt, Keszthely város díszpolgárát. A fiatalok neves zsûri elõtt mutatják meg tehetségüket, az ítészek közt lesz Bencze Ilona színmûvész, Vasy Géza író, Bakó Gábor koreográfus, Tari János filmrendezõ-operatõr, Miller Lajos operaénekes, Balázs Árpád, Daróci Bárdos Tamás zeneszerzõk. Az eseménysorozatot mindvégig a helikoni láng világítja jelképesen. A zárással is követik azt a szép hagyományt, hogy a Balatoni Múzeum elõtt a kórusmûfaj valamennyi szereplõje összkari énekkel búcsúztatja majd a rendezvényt. Bóka István és Kéri Kitty A veszprémi Petõfi Színház mûvésze, Kéri Kitty az év elejétõl tölti be a balatonfüredi Kisfaludy Színház mûvészeti vezetõi tisztét, áprilistól pedig már az ügyvezetõi cím is az övé. Akkor, amikor a városnak sem színháza, sem társulata nincs. Csakhogy a város õrzi kulturális hagyományait, hiszen Füreden mûködött a Dunántúl legendás kõszínháza, s volt olyan évad, amikor két társulat is várta a színmûvek kedvelõit. Ezekhez a tradíciókhoz is visszanyúl az új vezetõ, de az új hagyományok teremtésével egy szélesebb közönséget szeretne megnyerni. Célközönségként a helybelieket és a városba érkezõ vendégeket jelölte meg februári sajtótájékoztatóján Kéri Kitty. Hozzátette: egy könnyûzenei fesztivállal és a gyermekek számára szervezett programsorozattal indul a „színházi évad”. Igaz sokan (jogosan) fájlalják, hogy a városnak nincs klasszikus értelemben vett színházépülete, de társulata sem. Kéri Kitty is, aki a fõváros zaját hagyta ott Füredért és Veszprémért, tisztában van ezzel, s ennek megfelelõen „virtuális színházról” beszél. Ebben a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett a katartikus hatás megteremtésének szán kiemelt szerepet. A városba érkezõ mûvészekkel, társulatokkal, együttesekkel már folynak a tárgyalások, ám konkrét bemutatókról még nem eshetett szó. A fórumon ott volt Bóka István polgármester is, aki hangsúlyozta: a színház megújult koncepcióval lép közönsége elé, ebben pedig „saját identitásunkat, egyediségünket kívánjuk megmutatni”. /zéa/ Pop-art a Balatoni Múzeumban Horváth Csongor Gergõ grafikai kiállításával folytatódik idén a keszthelyi Balatoni Múzeum idõszakos tárlatsorozata, amivel immár 7. éve, a balatoni kötõdésû fiatal, pályakezdõ alkotóknak nyújt bemutatkozási lehetõséget az intézmény. A gyenesdiási származású grafikusmûvész formabontó pop-art sorozatával lépett ezúttal a közönség elé. A mûveken a 70-es, 80-as, 90-es évek animációnak (mozi)filmjeinek világa „párosával” köszön vissza. A nézõ elé olyan alkotások tárulnak, melyek emlékekbõl fakadók, ám egy ihletõ fantáziavilág szülötteként a következõ generációhoz már új teremtményként szólnak. Például: Micimackót, kezében mézes csupor helyett gitárral, Jimmy Hendrix Horváth Csongor Gergõ, a „mesehõs-énekes” megszemélyesítõjeként látjuk. alkotása mellett - A képek lényege valójában egy „vizuális geg”, amely két részre épül - fûzte magyarázatul a látnivalókhoz az alkotó. - Alkalmazok egy olyan elemet, amely befogadhatóvá teszi a képet a nézõ számára, majd „megcsavarom” a történetet azzal, hogy egy közismert mesefigurát ötvözök egy ugyancsak közismert zenei, filmbéli, vagy televíziós személyiséggel. E két elem összekapcsolódásától válik az egész igazán sajátossá. A korombéliek, a jelenlegi huszas-harmincas éveikben járók többek közt a vasárnap délutáni Walt Disney rajzfilmeken nõttünk fel, amelyeket a nyolcvanas-kilencvenes évek nyugati hulláma hozott magával. Ezen animációs filmsorozatokkal párhuzamban jelentek meg hazánkban a nyugati mozifilmek is, amelyek nemzetközi sztárjai szintén jelentõsen befolyásolták az akkori fiatalság kulturális ízlését, jelentõs szerepet töltöttek be az európai popkultúra formálásában. A fiatal mûvész munkáin keresztül az ember egyszerre tekinthet múltba, s jövõbe, a kiállítás egy vizionált felfedezõ úton vezeti körbe a nézõt. Horváth Csongor Gergõ, hitvallása szerint arra tett kísérletet, hogy régi korok elemeit párosítva, azokat az alkotó munka eszközeivel a saját fantáziája szerinti új értelmezésben leképezze az utókornak. Motiválója egyfajta nosztalgikus életérzés felszínre hozása, gyermekkora fontos állomásainak felelevenítése. Mindehhez szemléletes példaként fûzte hozzá: célja, hogy mûvei olyan érzést váltsanak ki belõlünk, mint a nagymamánk 20 év után megtalált süteményes receptje. H. Á. Húszévesek lettek Húsz évvel ezelõtt alakult meg a Balatonalmádi Diabétesz Klub. Az évfordulón kis ünnepséget is rendeztek, melyen megjelent Keszey János polgármester is. A klub vezetõje, Árkai Anna doktornõ az alapítókkal közösen idézte fel a két évtizede történteket. A klub célkitûzése változatlan: életmódtanácsokat adni egy kis közösségnek, programokat, elõadásokat szervezni annak érdekében, hogy képesek legyenek együtt élni betegségükkel a diabéteszesek. A Pannónia Kulturális központban tartott rendezvényen a legifjabb pártoló tag, Kozma Botond verssel köszöntötte a megjelenteket, Árkai Anna és a megyei szervezet képviselõje, Pintér Bernadett emléklapokkal és ajándékokkal kedveskedett az alapítóknak, többek közt Szancsik Bélának és Kovács Elvirának. /Zatyipress/ Ikonok a Feng Shui Galériában Siess Zsuzsa ikonfestõ alkotásaiból nyílt kiállítás Fonyódon a Feng Shui Galériában. A többszörös Aranyecset-díjas alkotó táblaképeit, melyek egy hónapon át látogathatók a magángalériában, Lombár Gábor Balatonfenyves polgármestere ajánlotta a megnyitón megjelentek figyelmébe. H. Á. 2 0 1 2 M Á R C I U S

[close]

Comments

no comments yet