2012. február Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2012.02

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2012 FEBRUÁR ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 3 Interjú a Veszprém megyei Közgyûlés elnökével Polgármesteri összegzések 5-6-7-8 11 Világos mégis csatlakozik Somogyhoz 31 Csillag születik Hévízen? A budapesti utazás kiállításon is kínálják magukat 14-24. oldal Végre befagyott a Balaton (Gyarmati László felvétele)

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Kiszáradt elmék - Ugorj fiam, készíts valami színeset a nap szenzációjáról – szólt a rangos lap szerkesztõje az ifjú, s valóban tehetséges titánhoz, aki közismerten kötõdött valamennyi zöldpárthoz. Legyen kerek a kép kérdezz meg minden illetékest, de szakembert semmiképp sem! Egy hiteles ember van csak közöttük: tõle tudom, hogy ma vagy holnap, de legkésõbb maholnap kiszárad a Balaton! A következõ szám valóságos lavinát indított el a magyar médiumokban. Kiszáradhat a Balaton – a vastagon szedett címek szinte sokkolták a közvéleményt, s a siker hatására újabb és újabb elemzések láttak napvilágot Európa-szerte ismeretlen tudósok tollából. A bulvárlapok címoldaláról lekerült a hangnélküli énekes, a fogyókúrázó mûsorvezetõ, az ebben a színházi évadban már a hetvenedik pasiját fogyasztó díva. Ezúttal az írott sajtót követte az elektronikus média, ám hatásában semmivel sem maradt el a nyomtatott termékektõl. Az elveszett Paradicsomot siratták a nyári felvételek: a homokozó gyerekeket, a Balaton-átúszás hõseit, a legendás vitorlásbajnokokat, s az „egyszerû népet”. Monokinis lányok, focizó fiúk, badacsonyi borozók képei járták be a stúdiókat és a letargiába süllyedt otthonokat. Mi lesz velük, mi lesz a magyar tengerrel – tették fel a jól értesültek magabiztosságával kérdéseiket a riporterek. Hosszú napokon keresztül sulykolták: egy évtizeden belül megkezdõdhet a Balaton kiszáradása – illõ dolog tehát felelõsen gondolkodni a jövõrõl. A különbözõ gazdasági érdekszférák talán már konkrét terveket is készítettek. A motorsport barátai szerint egyértelmû eséllyel pályázhatunk a Dakar rendezésére, míg mások a nem létezõ idegenforgalmi szezon helyett gigantikus koncerteket, homokvárépítõ olimpiát álmodtak a Balaton helyére. A hír felröppenése utáni hetedik napon egy televíziós szerkesztõnek eszébe jutott, hogy interjúra kéri a déli part egyik polgármesterét – mondja el, mihez kezdenek majd a kiszáradt Balaton mellett. Hogyan tudják pótolni a kiesett adóbevételeket, a megszûnt munkahelyeket? A település irányítója egy ideig türelmesen hallgatta az abszurd felvetéseket, ám hamarosan elszakadt a cérna: - Uram, ez hülyeség – pusztán egy dilettáns felvetése! Ha nincs értelmes kérdése, kérem, ne zavarjon többé! A polgármester válasza teljes harmóniában van szerkesztõségünk álláspontjával! Vitatják a járási hivatalok térségi tervezetét Tiltakozik a járási rendszer tervezete ellen Balatonalmádi, a település ugyanis járási központ szeretne lenni - mondotta Keszey János polgármester. Balatonfûzfõ viszont Veszprémhez szeretne tartozni - jelezte Marton Béla polgármester. Balatonalmádi, a kelet-balatoni kistérség központja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által javasolt járási rendszerben a Balatonfüred központú járáshoz tartozna. Ez elfogadhatatlan számunkra, - szögezte le a város elsõ embere - hiszen a 9300 lakosú település az utóbbi években a kistérség központja volt, ennek megfelelõen alakították a ki az önkormányzati szolgáltatásokat, a humán infrastruktúrát. Balatonalmádinak valamennyi olyan adottsága megvan, ami járási központtá tenné: egészségügyi, valamint szociális alapszolgáltató központ, okmányiroda, rendõrkapitányság, alap- és középfokú oktatási intézményrendszer - sorolta. Furcsának tartja, hogy a tervezett balatonfüredi járásban négy város is lenne: Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfûzfõ és Balatonkenese, amire máshol nincs példa. Az is szokatlan a polgármester szerint, hogy Balatonalmádinál kisebb városok - Devecser, Sümeg, Zirc - járási központtá válhatnak. Keszey János kifejtette: Balatonfüred ellen egyébként nincsenek kifogásaik, de a kelet-balatoni kistérségbõl nehézkes a közlekedés oda, inkább Veszprémbe járnak ügyeiket intézni. Balatonalmádi szeretné elnyerni a járási székhely címet, de ha ez nem megy, akkor is inkább a veszprémi kistérséghez tartozna - fejtette ki a polgármester. Ha a város mégsem lehet járási központ, Balatonfûzfõ kezdeményezi, hogy a veszprémi járáshoz sorolják át a települést – jelezte Marton Béla polgármester, hozzátéve, amennyiben az elsõ két javaslatot nem fogadja el a minisztérium, akkor Balatonfûzfõ azt támogatja, hogy adják meg Balatonalmádinak a járási székhely státuszt. A balatonfûzfõi önkormányzat javasolja, hogy módosítsák azt a törvényi rendelkezést, miszerint közös önkormányzati hivatal csak egy járáson belül jöhet létre. Ez Balatonfûzfõnek azért fontos, mert Papkeszivel közös hivatalt tart fenn, Papkeszi pedig a KIM tervezete szerint a várpalotai járáshoz tartozna. Egyébként Balatonfûzfõ és a kelet-balatoni térség további kilenc települése mindenképpen szorgalmazza egy új járás kialakítását Balatonalmádi központtal. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Veszprémben az MTI-nek azt mondta, a járások száma 168, hét fõvárosi körzet lesz, ezen nem lehet változtatni. A tárcavezetõ, leszögezte: ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében viszont meg kell szüntetni egy másik járást. /MTI/ A közmûvelõdési stratégia szerves része a magyar anyanyelv Vándorkonferencia Balatonfüreden Olyan kulturális életet kell szervezni, amely megmozdítja az embereket – mondta Kecskemét alpolgármestere, Mák Kornél a „Magyar közmûvelõdésért” elnevezésû országos programsorozat keretében „Táj és kultúra” címmel Balatonfüreden rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A számos érdeklõdõt vonzó fórumra a teljesen felújított, s eredeti állapotába visszaállított Vaszary Villában került sor a Magyar Kultúra Napján. A Nemzeti Erõforrás Minisztérium parlamenti államtitkára, Halász János elmondta: a kulturális tárca által elindított programsorozat célja, hogy az ország Halász János államtitkár köszöntötte a konferenciát 15 pontján (így Balatonfüreden is) tájékozódjanak, mûvészeti iskolát mûködtet, amelyben ezer fölötti a tanulói létértékelhetõ véleményeket kapjanak arról, hogy milyen helyzetben szám, s 29 településrõl van diákja, a passiót pedig 160 helyi (!) lakos van a közmûvelõdés. Készül ugyanis egy stratégia – tette hozzá –, játssza, mindössze egyetlen (!) profi színész közremûködésével. A mely a szakma szereplõivel közösen alappontokat keres, hogy azokVárosok, Falvak Szövetségének titkára Zámbori Péter példákon kera lehessen építkezni a késõbbiekben. A politikus leszögezte: a kulresztül magyarázta, hogy kultúrát úgy is lehet együttmûködve alturális intézményhálózat megmaradásának záloga a helyi közössékotni, ha annak nem Budapest a központja. Morális és gazdasági gek összefogása. Megerõsítette azt is, hogy a koncepció nem kíván válság van az országban – mondta –, s az egyik kiút éppen a kultúállami beavatkozást, de kijelenti szerepvállalását és felelõsségét. A ra lehet. Ehhez azonban meg kell ismernie hazánk kulturális örökfolytatásban Halász János felvázolta a XIX. századtól napjainkig tarségét a fiatalságnak, fel kell építeniük magyarságtudatukat. A szötó korok közmûvelõdéssel összefüggõ prioritásait. A megújuláshoz vetségnek ma 3 ország, 7 megye, 20 település és 4 civil szervezet a azonban – mutatott rá – át kell gondolni az intézményrendszert, tagja, s folyamatosan bõvülnek. Kiemelt céljuk a minõségi hagyomeg kell újítani a struktúrákat. A vendéglátó várost az államtitkár mányápolás. Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, Somopéldaértékûnek nevezte. Modellt mûködtet Balatonfüred – mongyi Béla kérdéssel kezdte beszédét: jól bánunk-e azokkal a forrásokdotta –, szereplõi lélekkel, elkötelezettséggel veszik ki részüket a kal, amelyek megvannak? Volt idõ – utalt a cívisváros jobb napjaira közmûvelõdésbõl. –, amikor a költségvetés tíz százalékát tudta a város kultúrára forA fórumot vezetõ Mák Kornél, Kecskemét Megyei Jogú Város aldítani. Az ilyen ínséges idõkben azonban kevesebbõl is tudnak értépolgármestere így fogalmazott: a magyar mûvelõdési és kulturális ket teremteni. Ennek kulcsszava a hatékonyság. Látni és láttatni értékek nagyon mélyrõl jönnek. Mindenki valahova született, s kell a saját értékek mellett mások értékeit is. Befejezésül hangsúminden tájról van hozott és továbbfejlesztett értéke. A Veszprém lyozta: a kor technikai eszközeit (facebook, okostelefon, internet megyét képviselõ Csabai Tibor, a Magyarpolányi Passió Kulturális és stb.) a kultúra eszközeinek sorába kell állítani, különösképp az arra Hagyományõrzõ Egyesület elnöke szemléletesen magyarázta el, fogékony fiatalok körében. mire is képes egy kistelepülés, ha határozott célért akarnak lakói összefogni. Az Europa Nostra díjas Magyarpolány ma például olyan zatyipress Süli Ferenc X I X . É V F O L Y A M 2 . S Z Á M

[close]

p. 3

INTERJÚ 3 Feladat megvonás után, feladatbõvülés elõtt Beszélgetés a Veszprém megyei Közgyûlés elnökével Új idõszámítás kezdõdik a megyei önkormányzatok életében, tekintve, hogy 2012. január elsejétõl állami tulajdonba kerültek az eddig általuk fenntartott és mûködtetett oktatási és egészségügyi intézmények. A mindezzel kapcsolatos teendõk helyébe egy új feladat kerül, nevezetesen a megyei területfejlesztés, amely azonban korántsem tekinthetõ teljesen újnak – mondotta Lasztovicza Jenõ a vele készített interjúnkban. - A közbeszéd által elnevezett „Esztergom-törvény”, azaz a megyei intézmények államosítása miként érinti a Veszprém megyei Önkormányzatot, s Ön szerint miért volt erre szükség? - Az elmúlt évtizedekben a megyei önkormányzatok, s így mi is, többé-kevésbé intézmény fenntartással foglalkoztak. A néhány önként vállalt teendõ mellett, - a kultúra, a sport területén – iskolák, kórházak, szociális intézmények, színház, levéltár, könyvtár, múzeum – mûködtetésével kellett megbirkózni. Amikor megválasztottak a közgyûlés elnökévé, közel félszáz intézményünk volt. Azóta azonban nagyot változott a világ. Fõként az elõzõ korLasztovicza Jenõ mányok ugyanis szisztematikusan csökkentették a mindezek fenntartásához szükséges forrásokat. 2006-hoz képest például 2010-ben 4 milliárd forinttal kevesebb pénz állt rendelkezésünkre. Miközben az intézményeink száma nõtt, mivel 2007-ben a helyi önkormányzatok nyolc középiskolát a megyének adtak át. Az állami források drasztikus megvonása miatt számos megye csõdközelbe került. - Önök is? - Mi szerencsére nem, ám minden erõfeszítésünk ellenére a helyzet egyre inkább tarthatatlanná vált. E gond feloldása végett másutt és nálunk is az állam átvette az oktatási intézményeket, a szociális intézményeket, a kórházakat, ezek teljes mûködtetését, illetve forrásait, vagyontárgyait, a megyék adósság állományát, a korábban kibocsátott kötvények törlesztési kötelezettségeit. A mi esetünkben ugyanakkor a megyei jogú város, Veszprém önkormányzata a múzeumot, a színházat, a könyvtárat, a levéltárat, s néhány kisebb intézményt vett át. - Összességében hány intézménytõl váltak meg? - Állami tulajdonba 33 került, s ehhez jött a néhány megyeszékhelyhez került intézmény. - Ezek milyen állapotban voltak? - Viszonylag elfogadhatóban, vannak köztük olyan iskolák, amelyeket a közelmúltban újítottak meg, illetve korszerûsítettek, mások viszont tagadhatatlanul hagynak maguk mögött némi kívánni valót. A megyei kórházban ugyanakkor csaknem 10 milliárd forint értékû fejlesztések zajlanak, amelyek a kimondottan korszerû intézmények közé emelik. - Az intézményhálózat elfogadható állapotának biztosítása miatt milyen adósság halmozódott fel a megyénél? - Ennek mértéke 1,2 milliárd forint körüli, de nagyon lényeges az összetétele, miután jobbára szállítói adósságról van szó, méghozzá olyanról, amelyek határidõn, illetve 90 napon belüliek. Vagyis nem volt olyan adósságunk, amely esetlegesen felszámoló biztost igényelt volna. Természetesen nem hagyható ki a 2007-ben kibocsátott 5 milliárd forint értékû kötvény – ezt vállalásunknak megfelelõen fejlesztésekre fordítottuk, s idõvel mindenképpen megtérülnek. Jövõbeni törlesztési kötelezettsége az államra hárul, mivel hozzá kerültek a vagyontárgyaink. - Az intézmények átadása miatt feltehetõen jelentõsen mérséklõdött a megyei önkormányzat apparátusának létszáma, miközben az elõbbieknél foglalkoztatottak hivatalosan már nem tekinthetõk az Önök alkalmazottainak. Mindez milyen elbocsátásokkal járt? - Arról nem tudok nyilatkozni, hogy a megyei kormányhivatalokhoz került intézményeknél milyen létszámmozgás történt, vagy várható. A korábbi években azonban számoltunk az akkori megszorításokkal, s 2007-ben csaknem száz munkahelyet szüntettünk meg. Vagy úgy, hogy nem töltöttük be az üres státuszokat, vagy úgy, hogy ésszerûsítések következtében megváltunk néhány munkatársunktól. A mostani váltás elõtt a megyei önkormányzat apparátusi létszáma 80 körüli volt, ebbõl az intézmény fenntartási feladatok átadása miatt 35 a megyei kormányhivatalhoz került, s 8 munkatársunknak megköszöntük eddigi munkáját. Így jelenleg – bár még némi mozgás várható - hivatalunkban 32-en dolgoznak. - Az új idõszámítást nemcsak az intézmény-fenntartási teendõk átadása jelzi, hanem egy új típusú feladat felvállalása is, amely viszont egy merõben új kihívás elé állítja a közgyûlés választott testületét, illetve az önkormányzat megmaradt apparátusát. - Valóban, méghozzá egy igen felelõsségteljes kötelezettséggel járó kihívást. Ugyanis mindenek elõtt olyan területfejlesztési tervet kell elkészítenünk, amely alapján meghatározható, hogy 2014 és 2020 között milyen unós forrásokat lehet és kell majd lehívni a megye számára. Ezt el lehet rontani és jól is lehet csinálni. Ha elrontjuk, ha rossz irányba indulunk, s rossz befektetések valósulnak meg, még ha el is fogadja az Európai Unió, az évtizedekre meghatározza a megye fejlõdését. Éppen ezért elsõ teendõként létrehozunk egy olyan munkacsoportot, amely az egyetemek, a kereskedelmi kamarák, a nagy települések polgármestereibõl, a majdani járási vezetõkbõl tevõdnek össze. Azokból, akik leginkább ismerik, hogy saját területükön milyen lehetõségeket lehet és kell hasznosítani, alkalmazkodva a meglevõ struktúrákhoz. Javaslataikat pedig egy olyan szakértõ vállalkozás dolgozza összes koherens tervvé, amelynek kiválasztására pályázatot írunk ki. Mindezen teendõk egy részével már foglalkozott a korábbi megyei területfejlesztési tanács, majd késõbb a regionális fejlesztési tanács, amely január elsejével megszûnt, illetve annak munkaszervezete, a fejlesztési ügynöksége. Mostantól az elõbb említett két testület és a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatát, döntési kompetenciáját és lehetõségeit a választott megyei közgyûlés veszi át, miközben az uniós pályázatokkal kapcsolatos operatív feladatokat továbbra is fejlesztési ügynökség látja el. - Milyen területfejlesztési forrásokkal rendelkezik majd a megye, illetve miként alakul idei költségvetésük? - A három Közép-dunántúli megye területfejlesztési forrása eddig egy helyen a regionális fejlesztési tanácsnál koncentrálódott. Ennek tagjai konszenzussal törekedtek a források arányos három részre történõ osztásáról, de a központi döntés ezt elég gyakran eltérítette javaslatainktól. Mostantól azonban a megyék, azaz mi fogunk dönteni. Ám meg kell jegyeznem, hogy 2013ig az uniós források felhasználásáról már megszülettek a döntések, többnyire a szükséges szerzõdéseket is megkötötték. Így szabad forrás az idei és jövõ esztendõt illetõen nem áll rendelkezésre. Most az a teendõnk, hogy a jóváhagyott fejlesztések idõben befejezõdjenek, biztosított maradjon monitoringozásuk. Emellett erõfeszítéseink javát a 2014-2020-as évekre vonatkozó területfejlesztési terv összeállítására, a majdani pályázatokra való felkészülésre, valamint a prioritások felállítására kell összpontosítani, miután azt még nem tudni, hogy milyen nemzetközi forrásokra számíthatunk. Ám bízom abban, hogy ez igen jelentõs lesz, tekintve, hogy Veszprém megye olyan adottságokkal rendelkezik – elég, ha csak a turizmusra utalok – amelyek kihasználása további fejlesztésekkel elengedhetetlen. Ami pedig a további forrásainkat, például az idei költségvetésünket illeti, természetszerûen jobbára már csak az önkormányzati hivatal mûködtetésére korlátozódhat. Számszerûen ez várhatóan mintegy 240 millió forint lesz. - Megkerülhetetlen a kérdés: nem érzi-e magát csalódottnak, hogy míg tavaly az oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények fenntartása, mûködtetése okán egy közel 25 milliárdos költségvetéssel történõ gazdálkodás, s csaknem 5000 munkavállaló sorsáért felelõs közgyûlés vezetõje volt, ma be kell érnie egy 240 millió forinttal rendelkezõ hivatal, s a közgyûlési testülettel együtt alig félszáz embernek munkát adó önkormányzat vezetésével, irányításával? - A számokat nem állítanám szembe egymással. Az említett intézményekkel kapcsolatos teendõk ellátása, egyre romló anyagi feltételek közepette roppant nehéz, sokszor igaztalan döntésekre kényszerítettek engem és a közgyûlés testületét, amelyekkel nem volt könnyû szembenézni, s amelyektõl most megszabadultunk. Helyébe viszont olyan új típusú feladat lépett, a területfejlesztés, amely hosszú távon valós, építõ-gyarapító munkához biztosít számomra, számunkra mandátumot. Ha ezzel sikeresen birkózunk meg, ha ezzel megalapozhatjuk Veszprém megye jövõjét, akkor minden bizonnyal még unokáink sem tagadnak meg minket. Így semmiképpen sem érezhetem magam, s nem is érzem magam csalódottnak. Andrássy Antal 2 0 1 2 F E B R U Á R

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Elsõ Hévíz a turisztikai a veszprémi toplista élén állatkert Január közepén került nyomdába az észak-balatoni térség helyi pénze, a Balatoni Korona, melyet óriási várakozás elõzött meg. Február 1-jén pedig sor kerülhetett az elsõ partneri szerzõdés aláírására is a Kittenberger Zoo veszprémi állatkerttel, amelynek helyszíne az Afrika Ház volt. Az állatkert az elmúlt néhány évben (elsõsorban uniós forrásokból) rengeteget fejlõdött, s jó ideje a Veszprémbe látogató turisták elsõ számú célpontja. A zoo igazgatója, Török László elmondta, hogy a színvonalas látnivalókért, a szolgáltatásokért a helyi pénzzel is lehet majd fizetni. Sõt: Balatoni Koronában fizethetik ki belépõjegyüket, bérletüket, a „zoocsemegét”. Ezt tetézi az, hogy az új pénzzel fizetõk- nek 300 Ft-nyi kedvezményt biztosítanak a családi belépõjegy árából. Az eseményen megjelent Veszprém polgármestere, Porga Gyula is, aki kiemelte a partnerség fontosságát, a Balatoni Korona összekötõ szerepét, s elmondta, hogy a díszes küllemû pénz elõbb-utóbb a gyûjtõk kedvence is lehet. A Balatoni Korona Zrt. vezérigazgatója, Leitold László bemutatta a még nyomdafesték szagú pénzeket (500-tól 20 ezer forintos címletig), melyeket Vagyóczky Károly, a Pénzjegynyomda nyugdíjas mûvészeti vezetõje tervezett. Hozzátette: a Balatoni Korona várhatóan március végén (21-én) kerül forgalomba. A helyi pénzzel fizethetünk a szerzõdõ balatonalmádi, balatonfüredi, várpalotai, veszprémi, nemesvámosi, litéri és tihanyi elfogadóhelyeken. A helyi pénz szlogenje: “Balatoni Korona - Közös értékünk”. Az utalványként (is) mûködõ helyi pénztõl azt várják a környékbeli gazdasági szereplõk és a térség lakossága, hogy pluszforrást biztosít a pénzforgalomban résztvevõknek, ezzel fellendítve, élénkítve a gazdaságot. Megtudtuk, hogy a fizetõeszköz a legmodernebb biztonsági eljárásokkal készült, ezzel nem kis bosszúságot okozva a hamisítóknak. /zatyipress/ Bár a Központi Statisztikai Hivatal még nem adta ki a turisztikai vendégforgalmunk tavalyi végleges számait, csak az I-XI. hónapi statisztikát közölte, ám Hévíz önkormányzata bejelentette: 2011-ben az adóbevételbõl visszaszámolt vendégéjszakák száma átlépte az egymilliót, ami rekordot jelent a látogatottságban. Ennek sajtónyilvánosság elõtti értékelésén Manninger Jenõ, országgyûlési képviselõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke kiemelte, hogy a növekedéssel a fürdõváros a térség erõsödéséhez is hozzájárult. Jó példaként, elismeréssel szólt az önkormányzat és a turizmus szakmai szereplõinek együttmûködésérõl. Ennek kapcsán hangsúlyozta a marketingmunka és a vonzó kulturális programok hatását, a sármelléki repülõtér mûködõképességének tavalyi fenntartásában való részvállalást. Papp Gábor polgármester szólt arról is, hogy a turisztika fejlesztésére kialakított új struktúra hozadéka immár hosszabb távra is kijelölte számukra az utat. Mint mondta: folytatják az új piacok szélesítését célzó munkát, az igényes kulturális programok szervezését, s lehetõségeik szerint minden téren igyekeznek segíteni a szolgáltatókat abban, hogy meg tudjanak felelni a vendégek elvárásainak. Kepli József alpolgármester a Turisztikai Nonprofit Kft. szerepére mutatott rá azzal, hogy a stratégiai célokért tett lépések már rövidtávon is hatékonyak voltak. A körülményekhez való viszonyítással Könnyid László, turizmusért felelõs külsõ alpolgármester a vendégkör összetételérõl elmondta, hogy a belföldiekért különösen meg kellett küzdeni az üdülési csekkek visszavonásának idõszaka miatt. Sikerült szinten tartani a legjelentõsebb németországi piac forgalmát, nõtt a cseh és a szlovák vendégszám, az oroszok érkezésének dinamikus emelkedése is folytatódott. A városvezetõk a tavalyi évet áttekintve kiemelték azt a szellemi munkát, amit a 70 taggal mûködõ Turisztikai Desztinációs Menedzsment végzett. A városmarketing munkában az önkormányzat támaszkodott a szobakiadók önkéntes adatszolgáltatásaira, azokból látható, hogy a vendégéjszakák tavalyi növekedésében részük volt a magánszálláshelyeknek, s egyre több országból érkezõ körbõl tevõdik össze az ott jelentkezõ vendégkör. Jó marketing eszköznek bizonyult a Hévíz Kártya. Ezért célul tûzték ki annak továbbfejlesztését a szolgáltatói kör bõvítésével, abban önkormányzati intézmények szerepvállalásával, kiterjesztve a kedvezményeket egyebek közt parkolási, tófürdõi belépési díjra. H. Á. x Figyelembe véve, hogy decemberben és különösen az esztendõ utolsó napjaiban meglehetõsen sokan keresték fel a Balaton szálláshelyeit, a vendégéjszakák száma feltehetõen megközelíti a 4 milliót. Ennek egynegyede Hévízhez kötõdik, így kiemelkedõen vezeti a turisztikai toplistát. A második helyen álló Siófok ugyanis a hévízieknek alig felét éri el. Harmadik helyezett Balatonfüred, alig lemaradva az elõtte állótól, míg szorosan a nyomában Zalakaros áll. Az élbolyban következõk már többszázezres hátrányban vannak, hiszen mindössze százötven-százezres nagyságrendet mondhatnak magukénak, így Keszthely, Balatonszemes, Tihany. A két ismert fürdõhely, Hévíz és Zalakaros kiemelkedõ látogatottsága miatt a Balatonnál töltött vendégéjszakáknak csaknem fele Zala megyéhez kötõdik, míg a másik felén Somogy és Veszprém megye osztozik, némileg eltérve egymástól, az elõbbi javára. Hatékony munkával az elsõk között Eredményes idõszakot zár a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Sajtótájékoztatón foglalta össze az idõnek közös érdeke, hogy minél több forrást minél haszak eredményeit Cser-Palkovics András, a tékonyabban használjanak fel a régió fejlõdése érdeKözép-Dunántúli Regionális Fejlesztési kében. Tanács leköszönõ elnöke és Temesvári BaA Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügylázs, a Közép-Dunántúli Regionális Fejnökség vezetését másfél éve vette át Temesvári Balesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója. lázs. Az ügyvezetõ igazgató átalakította a munkaAz elmúlt másfél évben az utolsók közül szervezetet és irányításával sikerült elérni, hogy az az elsõ kettõ legeredményesebb munkautolsók közül az elsõ kettõ közé került a Közép-duszervezet közé sikerült felkerülnie a réginántúli régió az operatív programok megvalósítáós ügynökségnek. sában. Január elsejétõl több változás is életbe lé- A kiegyenlítés politikáját követve sikerült pett, ami szerint a regionális fejlesztési tanáhatékonyan felosztanunk a rendelkezésre álló csok szerepét a megyei önkormányzatok vették forrásokat a régió három megyéje között. Emelát, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig lett nagy eredménynek tartom, hogy sikerült felállami tulajdonba kerültek. Ennek apropóján Temesvári Balázs és Cser-Palkovics András gyorsítani a kifizetéseket, azaz a jogszabályban készült most összegzés a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és munkaszervezetének elõírt határidõn belül tudtuk ezt a projekteknél biztosítani. – mondotta a Közép-Dunántúli Regiomûködésérõl. nális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója. Emellett szólt a 2012-es év I. negyedévében - Több mint 21 milliárd forint megítélt támogatás 2100 támogatott projektre. Ezek a számok mutatják az elmegnyíló pályázatokról és elmondta, hogy a kormányzati elvárásoknak is megfelelõ stabil mûvégzett munka nagyságát és eredményességét – mondta el a 2010 óta eltelt idõszak mutatóit ismertetve ködéssel az Ügynökségnél biztosított a 2013-ban záruló tervezési ciklus sikeres lezárása. G.I. Cser-Palkovics András. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács leköszönõ elnöke szerint mindenki- X I X . É V F O L Y A M 2 . S Z Á M

[close]

p. 5

AKTUÁLIS 5 Mit vár 2012-tõl? Elõzõ két számunkban sorra nyilatkoztak idei elképzeléseikrõl, illetve összegezték a múlt év sikereit, gondjait a balatoni települések polgármesterei. Összeállításaink folytatásaként – a teljesség igénye nélkül – újabb településvezetõket kerestünk fel. Balatonföldvár: Erõteljes fejlesztések - Földvár 2012-ben ünnepli várossá avatásának 20. évfordulóját. A tavalyi év eredményeit és a megszerzett lendületét felhasználva kívánjuk elérni, hogy Balatonföldvár egy dinamikusan fejlõdõ, történelmi alapjait megfelelõen kiaknázó Balaton-parti üdülõ településsé váljon. Ennek érdekében tovább szeretnénk stabilizálni az önkormányzat gazdasági helyzetét, csökkenteni a város mûködési kiadásait – tudtuk meg Holovits Huba polgármestertõl. - Fokozott hangsúlyt fektetünk a fejlesztések, beruházások megvalósítására: 2012 január végén ennek szellemében beadásra kerül egy 130 millió forintos keretösszegû pályázat, amely révén a városi központi nagy park fog teljesen megújulni. Beadásra készen állnak a városháza és a Bajor Gizi Közösségi Ház teljes energetikai korszerûsítését elõsegítõ pályázataink. Január végén átadásra kerül a városháza mellett levõ Tourinform Iroda épülete, megújult környezetben, amely minden igénynek eleget tesz. Februárban megkezdõdnek a nyugati strand felújítási munkálatai, ennek során elsõ lépésben a lepusztult épületek elbontása történik meg, ezek helyén parkolók kerülnek kialakításra. Elõkészítés alatt áll továbbá egy nagy (300 millió forintos) városi turisztikai pályázat is, melynek keretében a csodálatos balatoni panorámával rendelkezõ földvári magas-part kerül bevonásra a város vérkeringésébe. Tervezzük a teljes városi közvilágítás modernizálását, korszerûsítését, mely szintén a 2012-es év feladatai között szerepel. Folytatódik a már 2011-ben megkezdett városi járda- és úthálózat rekonstrukciós program, melynek keretében a központi parkoló térburkolása, a Motel út aszfaltozása, a Somogyi Béla út aszfaltozása, valamint a Tó utca közvilágítása kerül kiépítésre. rendezésével. A jövõ feladatait tekintve elsõdleges a település biztonságos mûködtetésének fenntartása, ehhez tartozóan a fejlesztésekért való munkálkodás pályázati források szerzésével együtt dolgozva a civil és a vállalkozói szférával. Helyt kell állnunk, hogy a regionális politikában Gyenesdiásnak komoly szerepe maradjon. Optimizmussal tekintek elõre, az értékteremtõ közösségi erõ településünkön való megléte, érvényesülésének tapasztalata adja ehhez a bizalmat. Az új évben is ez lehet a településért folytatott munka alapja és hajtóereje. H. Á. Balatonboglár: A járások új helyzetet teremtenek Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a települések önkormányzatainak elsõdleges célja a mûködõképesség megõrzése. A fõként boráról, s nagyszabású rendezvényeirõl híressé lett városnak ez sikerült, hiszen a hitelek pontos törlesztése mellett a korábbihoz hasonló feltételeket tudtak biztosítani a helyi fenntartású intézményeknek is. A gondtalan évzáráshoz pedig hozzájárult az a decemberi pénzügyi tranzakció, melynek keretében a kormány – támogatásként - több tízmillió forintot utalt át a város számlájára. - Figyelemmel kísérjük az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi változásokat, hiszen tudjuk: a járási rendszer kialakítása számtalan új elemet hozhat majd Boglár életében. Ennek megfelelõen valószínûleg újra kell pozícionálni városunk helyét és régiós szerepét is. Az elmúlt év számtalan sikert tartogatott számunkra, hiszen több, a kontinensen számon tartott esemény - Balaton-átúszás, szüreti fesztivál – résztvevõk és érdeklõdõk tízezreit vonzották városunkba. Megnyugtató, hogy ezek a rendezvények a jövõben is a turisztikai szezon legfontosabb attrakciói közé tartozhatnak – a szponzorokkal, szervezõkkel új szerzõdéseket szignáltunk annak érdekében, hogy a programok a legkényesebb igényeket is kielégíthessék, s színvonalukban tovább fejlõdhessenek. A tavalyi év eseményeihez tartozik még, hogy ötszázharmincmillió forintos költségvetéssel felújítottuk, bõvítettük a rendelõintézetet – egyes szakrendelések már mûködnek, míg a projekt befejezése idén várható. - A város egyes, exponált idegenforgalmi területein további fejlesztéseket tervezünk: elkezdjük a Szent Erzsébet park és a Kék kápolna felújítását, turisztikai rehabilitációját. Megújul a piactér, s hamarosan látogatható lesz a múzeumhajó is. A rendkívül kedvelt központi strand és sétány ugyancsak munkáskezekre vár: a tervezési stádiumon túllépve megkezdõdtek a közbeszerzési eljárások. A fürdõhelyi beruházások és a város-rehabilitáció költségvetése ötszázhetvenmillió forintos kiadási tételt tartalmaz - ez a projekt jövõre zárul. S bár nem kapcsolódik közvetlenül az önkormányzati munkához, ám a helybelieknek és a turistáknak is fontos információ lehet: folytatódik a Várdomb fejlesztése, ismét megnyílik a Gömb-kilátó, ahonnan szinte az egész tóra varázslatos panoráma tárul, s elkészül egy, a családok számára önfeledt szórakozást nyújtó bob-pálya is. Gy. L. Gyenesdiás: Regionális kötelezettséggel - Küzdelmes, ám kellemes meglepetésektõl sem mentes esztendõt hagytunk magunk mögött - idézi a múlt esztendõt Gál Lajos polgármester. - Több tûzeset, a csapadékos nyár, a nehezedõ gazdasági körülmények miatt a családok válságos helyzetbe kerülése jelentette a gondjainkat. A bajok orvoslásában felelõsségérzettel, kötelességtudattal vett részt az önkormányzat. Jó érzéssel szolgált, hogy a strandunk kínálatai több fórumon nyertek elismerést, míg a sikeres beruházások befejezése, indítása alkalmat adott ünneplésekre. A bölcsõde megépítésével tovább korszerûsödött intézményrendszerünk, s elkezdõdött a csapadékvíz elvezetési program elsõ üteme, az utak állapotának S. F. /folytatás a következõ oldalon/ 2 0 1 2 F E B R U Á R

[close]

p. 6

6 AKTUÁLIS /folytatás az elõzõ oldalról/ Alsópáhok: Csak az összefogás segíthet - Az elsõ kérdések most az új önkormányzati törvénybõl adódó munkában vetõdnek fel. Eddigi közös intézményfenntartások teszik kézenfekvõvé, hogy a helyhatósági munkában is a szomszédos Felsõpáhokkal legyünk partnerek – mondotta Czigány Sándor polgármester - A településünket olyan fejlesztési folyamat jellemzi, mely megalapozza, hogy optimistán tekinthessünk az idei esztendõre is. Több nyertes pályázattal tudjuk folytatni a beruházásokat. A tavaszra elkészül a községben 3 játszótér, melyek 26 millió forintos költségéhez 22 milliós támogatást kaptunk. A KeszthelySármellék útelágazásban található Csali-parknál 15 milliós támogatással és 2,6 milliós anyagi önerõvel épülhet meg a közlekedésbiztonságot javító forgalomcsillapító sziget, gyalogátkelõhely kialakításával együtt. Az Integrált Szolgáltató Közösségi Tér létesítését célzó pályázatunk 41 millióval növeli a beruházásokra fordítható összeget, ennek köszönhetõen indulhat februárban a mûvelõdési házunk 51 milliós rekonstrukciója. A sportcentrumban április végére fejezõdik be ugyancsak elnyert támogatással a 13 millió forinton felüli multifunkcionális pálya építése. A komplexum bõvítéséhez tartozóan pályázunk idén egy 30 férõhelyes turisztikai szállás létesítésére, a 24,3 milliós költség teljes összegét célozzuk meg, ahogy arra a kiírás lehetõséget ad. Január végéig adunk be pályázatot a mezõgazdasági útjaink javításának támogatására, várjuk a pályázati lehetõséget járdaépítéshez, továbbá a községháza energetikai korszerûsítésére is szeretnénk támogatáshoz jutni. Ezekre tartalékoltunk önerõt. A déli községrészben jelentkezõ lakossági igény szerint koordinációs segítséget nyújtunk magánterületek közmûvesesítésének megoldásához. Hasonló közremûködésünkkel tavaly a nemesboldogasszonyfai településrészben 26 telket alakítottunk ki. Tehát: az eddigi munkákra alapozzuk az idei feladatokat, a polgármesteri kötelezõ optimizmussal bízom abban, hogy az eredmények adta lendület, az összefogás továbbra is átsegít majd bennünket minden nehézségen. sok tavaszra az új Fõ téren felfrissült kínálattal várják a városba érkezõket. A közszolgáltatások átszervezése is elkezdõdött január elsején. Elsõként a tûzoltóság és a vele öszszeolvadt polgárvédelem került az önkormányzattól az államhoz. Siófok városának a szerepe ezen a téren is növekedett, hiszen a katasztrófavédelemben körzetközponttá nevezték ki. Ezért sem sajnáljuk a tûzoltóságba fektetett százmilliókat, mivel a város biztonságán túl, ezen szervezõ szerep csak jó feltételek között mûködõ egységnek adható. A következõ változás a kórház életében várható. A tervek szerint a nyár folyamán kerül állami tulajdonba. Elõtte azonban a most folyó felújítási munkálatok mellé még két fejlesztést indítunk meg egyszerre. Az új országos rendszerbe így egy lényegesen jobb, nagyobb teljesítõképességû, újabb funkciókat gyakorló intézmény kerül át. Nem a siófoki kórház lesz az, amely nem bírja majd a versenyt, és kényszerû szerepcsökkenést szenved el. Újra meg kell tanulnunk az állami iskolák fogalmát. Siófok már évekkel ezelõtt létrehozta az integrált intézményvezetést, így a több iskolát és települést átfogó mûködés alapjait megteremtette és az akár járási szinten is folytathatja tevékenységét. Napjainkban egyébként a járási rendszer ismételt bevezetésével fogunk ismerkedni, és kicsi kételyünk sincs abban, hogy Siófok járási székhely város lesz. Fejlettsége, dinamikája, az itt összpontosult igazgatási tapasztalatok alapján ez megjár a városnak. Mindezek mutatják, hogy a változásokat csak jó erõben lévõ szervezet viseli el, tud alkalmazkodni, megújulni. Siófok pedig egy jó erõben lévõ szervezet. Tudom, nehéz, munkával teli év van elõttünk, de biztos vagyok, hogy ezek a változások nagyon sok elõnyt is hozhatnak városunknak, az itt élõknek. Gy. L. Felsõörs: Idén is fejlesztenek Felsõörsön Szociálisközpont és forgalomlassító sziget építése is szerepel az ez évi tervek között. Szabó Balázs polgármester azonban fontosnak tartja, hogy jelentõsen módosítottak az adórendeleteken is, mely a helyi mikrovállalkozások számára nyújt segítséget. - A múlt évi eredmények sorában mindenképpen említésre méltó, hogy nyáron felújítottuk a külterületen található Eperfasor utcát. Az érintett ingatlantulajdonosok összefogásával és az önkormányzat támogatásával pedig ugyancsak elkészült a Vadrózsa utca szilárd útburkolata. Mivel ezekhez nemcsak önkormányzati részt biztosítottunk, így jelentõsen nem „nyirbálta” meg a költségvetésünket ez a beruházás. Itt szeretném megjegyezni, hogy az önkormányzat módosított a korábbi útépítési politikáján. A külterületi utakra sokkal magasabb támogatást állapítottunk meg, ezzel is ösztökélve az ingatlantulajdonosokat arra, hogy õk is járuljanak hozzá az útépítéshez. Elkészült az óvoda és a település köztéri játszótereinek szabványossági felülvizsgálata és ennek megfelelõen megújultak és biztonságosabbá váltak az eszközök. Nagy örömünkre szolgál, hogy tavaly megnyitotta a kapuit a Snétberger Zenei Tehetség Központ is. Az idei fejlesztések közül kiemelném, hogy végéhez közeledik az úgynevezett Prevics ház felújítása, mely az idõsek számára nappal biztosít majd helyet, sokkal jobb körülmények között, mint a jelenlegi létesítmény. Itt a korábbi terveket annyiban módosítottuk, hogy kezdeményeztük az úthoz legközelebb esõ sarok levágását, így a gyalogosforgalom biztonságosabbá válhat. A forgalomlassító sziget és a hozzá kapcsolódó gyalogátkelõhely kialakításához 15 millió forint támogatást nyertünk. A volt hulladék lerakóhely rekultivációjára is sort kerítünk idén. Hosszú távú terveink között szerepel a tornaterem építése, szükség esetén az óvoda bõvülése. Fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, éppen ezért a falu további fásítása, parkosítása is szerepel az elképzeléseink között. Itt szeretném megköszönni a helyi civilszervezetek munkáját, akik nagy segítséget nyújtottak nekünk. H.Á. Siófok: A változás éve Balázs Árpád polgármester így fogalmaz: Egy tucat évvel az évezred fordulója után lassan valóban belépünk a 21. századba. Úgy tûnik, ahogyan a tizenkilencedik század közel bõ tíz év után fordult egy egészen más világba ez most is így van. Lassan világossá válik, hogy mindaz, amit megszoktunk, elillan, szétporlad, vagy véglegesen új tulajdonságokat vesz fel. Alkalmazkodni tudásunk, megújuló képességünk minden korábbinál fontosabb tulajdonságunkká válik. - Siófok pont idõben észlelte a jövõ kihívásait és igyekezett az új világ kihívásainak a legjobb idõben, a legmegfelelõbb választ adni. Gazdaságunkat több lábra állítottuk. Megújítottuk az iparunkat, az idegenforgalmat új szolgáltatásokkal bõvítettük. Konferenciatermek, welness szállodák, Galérius fürdõ várja egész évben a vendégeinket. A kereskedelem és a szolgáltatá- Sz.P. /folytatás a következõ oldalon/ X I X . É V F O L Y A M 2 . S Z Á M

[close]

p. 7

AKTUÁLIS 7 /folytatás az elõzõ oldalról/ Balatonszemes: Élhetõ és szerethetõ üdülõhely Takács József polgármester szerint amíg az országos statisztika szerint a múlt évben mintegy 13-15 százalékos vendégforgalom csökkenést regisztráltak, Balatonszemesen az idegenforgalmi bevételek mintegy 4 százalékkal nõttek, és ez körülbelül 20 százalékos vendégforgalom-növekedést jelent. Összességében is elmondható, hogy Szemesen 2006 óta minden évben folyamatosan 3-3,5 millió forintos növekedés volt tapasztalható az idegenforgalmi adóból. Az ezzel kapcsolatos saját, 1 Ft-os bevételük tavaly már meghaladta a 45 millió forintot. Hogy mindezen jó hírek minek köszönhetõek? A polgármester szerint elsõsorban annak, hogy folyamatosan, egyre nagyobb gondot fordítanak a település tisztán tartására, a rendre, a kulturált, virágos megjelenésre. Élhetõ és szerethetõ üdülõfaluvá vált Szemes, s ezt a vendégek is megállapítják, akik közül nagyon sokan szívesen térnek vissza. A tavalyi nyáron külön is foglalkoztattak egy közmunka-programos hölgyet, aki naponta kétszer is körbejárta a vízparti vizes blokkokat, s példás rendet tartott ezekben. Az önkormányzat a vasútállomás gondozását is magára vállalta, aminek következtében a vasúton Szemesre érkezõket is példás rend fogadta. A fentebb felsorolt eredményekre alapozva és azokat továbbfejlesztve az idei évet is bizakodva várják Szemesen. Várhatóan elkészül a kultúrház korszerûsítése, felújítása mintegy 70 millió forint értékben, amely összeg nagy részét pályázat útján biztosítják. Vállalkozói és pályázati tõkébõl megújulhat a település országos hírû vendéglõje, a Kistücsök, átépül és korszerû parkosított környezetbe kerül a Polgármesteri Hivatal is. Takács József régi „álma”, hogy az önkormányzatnak sikerüljön megépíttetni egy benzinkutat, mivel ez hiányzik a faluból. A közvilágítás megújítása eddig elmaradt, a falu elsõ embere azt reméli, hogy idén erre is sor kerülhet. Emellett szeretnének környezetvédelmi és megújuló energiákkal kapcsolatos pályázatokon is indulni, mert ebben látják a jövõt. Ehhez az elképzeléshez is kapcsolódik az „energiatakarékos közlekedés”, azaz a kerékpáros közlekedés fejlesztése. Elkészültek a tervei a 4,5 km hosszú kerékpárútnak, amelyre szintén pályázni akarnak az idei évben. az jelenti, hogy a térségünkben kis lélekszámú falvak vannak. Elképzelhetõnek tartom, hogy 6-8 település alkot majd egy körjegyzõséget. Innentõl viszont kérdéses, hogy a lakosok milyen minõségû szolgáltatást kapnak. Ráadásul figyelembe kellene venni a közlekedést is, ami sok ember számára nem biztos, hogy egyszerûvé válik. Elõzetes becslések alapján körülbelül 1 millió forinttal lesz kevesebb a költségvetésünk, mint 2011-ben. Mindezt azonban igyekszünk pótolni a helyi adókkal. Tizenegy évvel ezelõtt emeltünk utoljára, lehet, hogy idén szükségessé válik. Sz. P. Fonyód: Befejezõdnek a beruházások Eredményes évrõl adhat számot a helyi választópolgároknak Hidvégi József polgármester, hiszen nem csak a korábbi városvezetés által felhalmozott adósság kezelése sikeres, de jelentõs fejlesztésekre is sor kerül. - Az elmúlt év gazdasági eredményei között elsõ helyen kell említenünk a hitelek határidõre történõ visszafizetését: tavaly a kilencszázmillió forintos kötvény közel 10 százalékát, nyolcvanhétmilliót törlesztettük. Az önkormányzati intézmények zavartalan fenntartása mellett a már korábban elnyert pályázatok önrészének, hetvenötmillió forintnak a biztosítása sem okozott fennakadást – köszönhetõen rendezett pénzügyeinknek. Rajtunk kívülálló okok miatt azonban mégsem lehetek maradéktalanul elégedett a tavalyi történésekkel, hiszen a városközpont korszerûsítési munkáinak elvégzésére új közbeszerzési pályázatot kellett kiírnunk. Ez természetesen együtt jár azzal, hogy a beruházás elhúzódik. Ma már látjuk: két-három hónapos csúszással kell számolnunk. S bár újabb fejlesztési elképzelésekkel is rendelkezünk, osztom a képviselõ-testület álláspontját: a jelenlegi helyzetben rendkívül óvatosan kell e kérdéskört kezelnünk. A legfontosabbnak most azt tartjuk, hogy a folyamatban lévõ építkezéseket befejezzük. A már ismertetett okok miatt a városközpont rehabilitációja ugyan csak év végén zárul, de a turisztikai szezonra elkészül a szabadtéri színpad, s megújulnak a központi parkolók is. A volt bírósági épület átadásával – itt mûvelõdési házat alakítunk ki – várhatóan december-januárban jelenthetjük ki, hogy a több mint félmilliárd forintos projektet eredményesen levezényeltük. A polgármester elmondta: bár tavaly a kurtaxa bevétel némileg visszaesett, Fonyód vonzereje semmit sem csökkent. A turisták körében rendkívül gyorsan népszerû lett az új kilátó: tavaly negyvenezren igazolhatták Cholnoky Jenõ földrajztudós állítását, mely szerint Fonyód a déli part legszebb panorámájával rendelkezõ települése. - Ez az év a várakozás jegyében telik el, hiszen számtalan változás vár ránk. A járások kialakítása – városunk várhatóan járásközpont címet kap – máris számtalan kérdõjelet rajzolt a jövõ köré. Települések együttmûködésérõl, oktatási feladatokról, finanszírozásokról, hivatalos ügyek intézésérõl, épületek sorsáról kell dönteni a központi akaratnak az új jogszabályoknak megfelelõen, s ez gyakran összefonódik szakemberek sorsával, egzisztenciájával is. Érthetõ a felfokozott érdeklõdés, de abban bízom, hogy a racionális átalakulások végén megnyugodnak a kedélyek. A fonyódi polgárok számára örömteli tény lehet, hogy a testület februárban olyan 2012. évi költségvetést fogadott el, amely az elõrelépés záloga lehet. Gy. L. Dörgicse: Egyelõre gond nélkül Szerencsére az elmúlt években sikerült annyi tartalékot „felhalmoznunk”, hogy gazdasági gondjaink biztosan nem lesznek – mondotta Kis Pál Miklós, Dörgicse polgármestere. Vannak függõben lévõ és megnyert pályázataink. Számítunk arra, hogy az esõvízgyûjtõ és a klubhelységre beadott pályázatunk sikeres lesz, de errõl még nem született döntés. Jó hír viszont, hogy a polgármesteri hivatal tetõszerkezetének a felújítása, a külsõfal festése, valamint a kerítés felújítása idén befejezõdik. Örömünkre szolgált, hogy elkészült a falukemence. Mint ismeretes, törvény szabályozza, hogy 2000 fõt meg kell haladni a közös hivatali apparátus tekintetében. A problémát elsõsorban S. F. /folytatás a következõ oldalon/ 2 0 1 2 F E B R U Á R

[close]

p. 8

8 AKTUÁLIS /folytatás az elözõ oldalról Balatonkenese: Két település érdekei A város sajátossága, hogy két település része – Kenese és Akarattya – egyaránt igényli a folyamatos és az igazságos fejlesztést. A Balaton kapujának is nevezett Balatonkenese az elmúlt esztendõben és idén is az infrastruktúra fejlesztését célozta meg – mondta Tömör István polgármester. A tömegközlekedést igénybe vevõk régi óhaja a balatonakarattyai Gáspár-telepi autóbuszöböl-pár kialakítása, melyre idén kerülhet sor. Hasonlóképp régi problémát old meg a Bercsényi strandon a csapadékvíz elvezetõ rendszer kapacitásbõvítése, de ezen kívül az Állomás, Fácános és Pusztaszeri utak, a balatonkenesei Berek és Alsórét utcák is jobban járhatók lesznek egy-egy nagyobb égi áldás után a tervezett csapadékvíz elvezetõ árkok kiépítésével. A kisgyermekek és a szülõk örömére az akarattyai Hársfa utcában játszóteret alakítunk ki. Mondani sem kell, hogy évek óta várnak egy uniós szabványoknak is megfelelõ, korszerû játéktérre az itt lakók, és a nyaranként itt üdülõk is. A város tervei között szerepel továbbá a kenesei Széchenyi parkban vizesblokk építése, valamint a Parti sétány ún. „nyúlvány részén“ parképítés. A Vak Bottyán strand elõtti parkolót új burkolattal látjuk el a sétány megszépülése érdekében. Alaposan ráfér a kenesei szociális házra a teljes rekonstrukció, s az utak, utcák közül kiemelést érdemel a Vak Bottyán utca járdaépítése. - Szinte mindenki elõtt ismert a „magaspart”problémája. Az omlás- és csúszásveszélyes partfal állékonyságának biztosítása sem halogatható, ennek érdekében a MÁV-val közös konzorciumi pályázatot nyújtunk be ezzel biztosítva az elkövetkezendõ idõszakban a zavartalan vasúti közlekedést. További fejlesztési terveinket természetszerûen jelentõsen befolyásolja anyagi lehetõségeink és a közeljövõben megjelenõ pályázati források. Bízunk abban, hogy a hazánkban megindult fejlõdés az elkövetkezendõ idõszakban sem lassul le, s a településünkre is jutnak olyan fejlesztések amelyek az itt élõk és a hozzánk látogatók örömére és megelégedésére szolgálnak – mondta a polgármester. önkormányzati törvénnyel kapcsolatban, sok a megválaszolatlan kérdés. Bár a törvények megszülettek, de végrehajtási rendeletek egyelõre nincsenek - tudtuk meg Filep Miklóstól, Zánka polgármesterétõl. - Rendkívül nehéz évre számítok, mint minden önkormányzat a Balaton-partján, és szerte az országban. Annak örülök, hogy a költségvetési koncepció alapján mérséklõdik a bevétel és a kiadási oldal közti különbség, mely idén mintegy 60 millió forintot tesz ki, de ez várhatóan némileg csökken a költségvetés elfogadása után. Jelentõsebb beruházásaink között szeretném megemlíteni a fövenyfürdõt, a strandunk pancsoló részének kialakítását, illetve szeretnénk felújítani a tájházunkat, mely már elég régóta nem lett renoválva. Az ember mindig igyekszik jobb évre számítani, de sajnos egyre nehezebb az intézményeinket finanszírozni, fenntartani, így semmiképpen sem vagyok derülátó a 2012-es esztendõt illetõen. Sz. P. Balatonszõlõs: Számítunk a pályázati lehetõségekre Jelentõs változások nem lesznek a tavalyi évhez képest. Igyekeztünk eddig is takarékos gazdálkodást folytatni, úgy alakítani a költségvetésünket, hogy az biztos alapokon álljon - bizakodik az idei esztendõben Moórocs László, Balatonszõlõs pogármestere. - Szerencsére vannak tartalékaink, gazdasági válság, veszély nem fenyegeti az önkormányzatot. Figyeljük mi is természetesen a pályázati kiírásokat, de úgy érzem, hogy elsõsorban 2013 lesz a pályázatok éve. Komoly, jelentõs beruházásokkal nem számolunk, jövõbeni fejlesztéseink terveinek elõkészítése lesz a legnagyobb feladat. Nagy várakozással tekintünk az elõttünk álló idõszakra, kíváncsian várjuk, hogy miként valósul meg a központi hivatalok mûködése, mûködtetése. Több településsel folytatunk tárgyalásokat, de konkrétumokkal még nem szolgálhatok. Gazdaságilag nem számítok nehezebb évre, mint tavaly, de a változások miatt mindenképpen más, sûrû év lesz az idei. Z.A. Zánka: Mérséklõdik a költségvetési különbség Mint minden önkormányzat, így Zánka is komoly változások elõtt áll az elkövetkezendõ években. Úgy vettem észre, hogy elég nagy a bizonytalanság az új Sz. P. Hát ez SZÉP! Január elsején megújult a cafeteria juttatások rendszere – az új rendszerben 18 ezer forintról 30 ezer forintra növekszik az étkezésre adható támogatás, a belföldi turizmus élénkítését pedig 450 ezer forintos kedvezményes keret szolgálja. Az Erzsébet-utalvány 2012-ben az élelmiszerek mellett meleg étel vásárlására is felhasználható – a forgalmazó célja, hogy februárra több mint 20 ezres elfogadóhelyi hálózatot építsen ki. Az Erzsébet-program elsõ lépéseként az MNÜA 2 milliárd forint értékben pályázatot hirdetett meg a szociálisan hátrányos helyzetûek részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elõsegítésére. A SZÉP Kártya az elmúlt évi tesztidõszak után teljes egészében felváltja az Üdülési Csekket, helyettesíti – és egyszerûbbé teszi – a korábban az egészségpénztáraknál elérhetõ rekreációs szolgáltatások kifizetését, átveszi a kulturális utalványok szerepét, és nem utolsó sorban meleg étkezésre is használható. A rendszer átalakulása óta folyamatosan érkeznek a munkáltatói igénylések a kibocsátókhoz, január közepén már több mint 50 ezer munkavállaló rendelkezett SZÉP kártyával – miközben az igénylések folyamatosan érkeznek a három kibocsátó pénzintézet, a K&H Bank, az MKB Bank, valamint az OTP Bank erre szakosodott leányvállalataihoz. A SZÉP Kártya népszerûségének alapja, hogy mindenki számára olcsóbbá, egyszerûbbé teszi a cafeteria juttatások alkalmazását. A munkáltatók és a munkavállalók számára is díjmentes és ingyenes a kártya igénylése és használata, miközben a cégek számára az adminisztráció is jóval egyszerûbb, hiszen elegendõ egyszer szerzõdniük, majd csak utalniuk kell a kívánt összegeket. A munkavállalók pedig egy olyan modern eszközt kapnak, amelynek biztonságosabb és egyszerûbb a használata. K.S. X I X . É V F O L Y A M 2 . S Z Á M

[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 A „Balaton ékköve” minõsítés megkerülhetetlen kötelezettség A város arculatának megõrzését, a változó igényekhez igazodó gazdagítását továbbra is alapvetõ feladatának, s kötelességének érzi - szögezte le a vele készített interjúnkban Bóka István, Balatonfüred polgármestere. - Viszonylag kevés szó esik az Európai Unió Régiók Bizottságáról, amelynek munkájában viszont Ön is részt vesz, a 12 tagú magyar delegáció tagjaként. Beszélgetésünk kezdeteként kérném, hogy errõl váltsunk néhány szót! - A régiók, települések, városok képviselõi a tagjai az Európai Unió Régiók Bizottságának, amely majdnem ugyanúgy épül fel, mint az Európai Unió Parlamentje. Gyakorlatilag egy elõkészítõ testület, nagyon fontos kérdéseket vitat meg, mielõtt azok az unió parlamentje elé kerülnének. Néhány hónapja vagyok csak a tagja, így ez az idõszak jobbára az ismerkedéssel telt el. Ez alatt igyekeztem felmérni mindazon lehetõségeket, amelyekkel ismertebbé tehetem a Balaton helyzetét, fejlesztési adottságait, az uniótól e térség számára megszerezhetõ forrásokat. Két szakbizottságban is tevékenykedhetek, így még inkább elmélyedhetek a lehetõségek megismerésében, de leginkább ezek megragadásában, esetleges hasznosításában. - A Balaton és Füred megismertetéséhez – gondolom – kiváló alkalmat teremtett, hogy a közelmúltban, Brüsszelben megrendezett Magyar Bál díszvendége éppen Balatonfüred volt. - E bált tizedhetedszer rendezték meg, s valóban igen nagy Bóka István polgármester megtiszteltetés volt számunkra, hogy a hazai városok közül elsõként mi mutatkozhattunk be. Igyekeztünk mind sokoldalúbban felmutatni hagyományainkat, kulturális és turisztikai értékeinket e kiemelkedõ rendezvényen, amelynek több mint ötszáz vendége volt Brüsszel talán legelegánsabb épületében. Az Európai Unió diplomatáinak, jeles repzentánsainak bemutatott programjaink, amelyek ízelítõt adtak gasztronómiánkból, szõlészeti, borászati termékeinkbõl, jellegzetes kulturális kínálatunkból, - a reformkori hagyományõrzõk, a Mendelssohn Kamara Zenekar, táncegyütteseink, az Anna-báli szépek, a Bergmann cukrászda közremûködésével, hogy csak néhányat említsek – osztatlanul nagy sikert arattak. Meglepett, hogy a bál résztvevõinek körében - akiknek kétharmada magyar volt, de a többiek sorában is – roppant ismert volt városunk, amelyet a Balaton „ékköveként” emlegetnek, s amely megkerülhetetlen kötelezettséget ró mindannyiunkra. - Brüsszelbõl Balatonfüredre térve – ezt az ismertséget, s vonzerejét miként erõsítették a város múlt évi különbözõ rendezvényei, fejlesztései, amelyeket röviden miként foglalna össze? - Úgy vélem, 2011-ben is erõsítettük azt az imázst, miszerint Füred a kultúra és mûvészetek városa, számtalan országosan is elismert és vonzó rendezvényekkel. Nem feledve, hogy megfeleljünk az egyéb ismert jellemzõinknek is. A városfejlesztések keretében folytattuk, illetve befejeztük a 10 hektáros kiserdõ kiépítését, turisztikai pályázat megnyerésével integrálva településünk egészébe, megépítettük az arácsi népházat, a postamúzeumot, átadtuk a szociális komplexumot, önkormányzati közremûködéssel létrehoztuk az innovációs központot, bõvítettük a település infrastrukturális, közlekedési hálózatát. S még számos egyéb, kisebb-nagyobb fejlesztést, beruházást említhetnék. - Ezek jórészt uniós források bevonásával valósultak meg, amelyekhez természetesen önkormányzati hozzájárulásokra is szükség volt. Ez utóbbiak tükrében ma milyen helyzetben van Balatonfüred? - Két részre bontanám a kérdést, nevezetesen, hogy milyen helyzetben van a város, illetve az önkormányzat. Az utóbbiak tekintetében azt mondhatom, hogy az önkormányzat mozgásterülete, lehetõsége - figyelembe véve a változó feladatokat - sem tavaly, sem az idén lényegében nem szûkült, mint az ismert számos más település esetében. - Van adóssága a városnak? - Négy éve felvettünk egy 350 millió forintos fejlesztési hitelt, államilag garantált kedvezõ kamat feltételekkel, azóta újabbra nem kényszerültünk – így ezt leszámítva azt mondhatom, a városnak nincs adóssága, lejárt tartozása az intézmények mûködtetése tekintetében sem. A település vállalkozásainak helyzete viszonylag stabil, bár az ismert pénzügyi, hitelezési lehetõségek miatt a fejlesztéseik mérséklõdtek, több beruházástól egyelõre elálltak, s várakozó álláspontra helyezkedtek. Szándékaik szerint azonban továbbra is törekednek csatlakozni a különbözõ önkormányzati fejlesztésekhez, leginkább a turizmus, illetve a szolgáltatások szélesítése, a munkahelyek bõvítése területén. Mindenekelõtt olyképpen, hogy enyhítsék a Füredre jellemzõ ciklikus, szezonális foglalkoztatás gondjait. - Mint az elõbbiekben említette, ez évben is biztosított az önkormányzat mozgástere, igazodva a nemzetgazdaság helyzetéhez. Ezt miképpen erõsítették, vagy csorbították a legújabb törvények, amelyek a települési önkormányzatok tevékenységével, feladataival, a közoktatással, közneveléssel kapcsolatosan megszülettek? - Tagadhatatlan: az év végén meghozott törvények miatt átrendezõdött, átrendezõdik az állam és az önkormányzatok viszonya. A közoktatási törvénynél még sok részlet nem tisztázott, annyi biztos, hogy az állam markáns szerepet kíván betölteni az oktatásban. Az intézmények finanszírozását még nem látjuk teljes egészében, kezdetben valószínûleg lesznek kicsit jobban és kicsit roszszabbul járó önkormányzatok, ami majd a rendszer finomhangolásával eltûnik. Szeretném jelezni: Balatonfüred arra törekszik, hogy minden lehetséges módon megtartsa az oktatási intézményeit. Egyébként ez évben alapvetõ változás még nem lesz a város finanszírozásában, mivel a 2012-es önkormányzati költségvetések meghatározásánál jobbára a tavalyi évet tekintették bázisnak, így most még az említett új törvények következményeivel nem kell számolnunk. Ám nyilvánvalóan a különbözõ strukturális változtatások idõvel érintik majd a mi büdzsénket is, hiszen például a járási hivatalok felállításával, a teendõink és az ehhez rendelt források, finanszírozások is módosulnak majd akár a hatósági, akár az oktatási teendõk területén. - Az idei költségvetésük összeállításán ugyan még dolgoznak, de ez reményeik szerint milyen további városfejlesztési elképzelések megvalósításához biztosít majd keretet, lehetõséget? - Szeretnénk befejezni a városrehabilitációt. Ezt szolgálva további pályázatokat nyertünk meg, így minden bizonnyal idén elkezdõdik a Lóczy gimnáziumban a sportcsarnok, illetve a városi uszoda építése, megvalósul a buszpályaudvar átalakítása, a tündérkerti óvoda és bölcsõde energiahatékonysági felújítása, az Eötvös iskola pedig sportpályával gyarapszik. Számolunk az Arácsi út felújításával, amelynek érdekében már több lépést is tett az önkormányzat. Zajlik az érintett telkek kisajátítása, reményeim szerint májusban döntenek a pályázatról. Rövidesen kiderül, hogy a felsõvárosrészt a Balaton parttal összekötõ kerékpárút megépítésére kapunk-e támogatást, illetve várjuk a 71-es út alatti városrész csapadékvíz elvezetõ hálózatának kiépítésére beadott pályázatunk elbírálását is. Elindultunk két turisztikai pályázaton, amelyeknél csupán öt százalék önerõt kellene biztosítanunk. Ezek révén kardiológiai bemutató központ és balatoni halbemutató létesülhetne. A tervek szerint mintegy 200 millió forint önrészt kell a városnak biztosítania a fejlesztésekhez, de reményeim szerint egyensúlyban maradunk, és továbbra sem kell hitelt felvennie a városnak. Ebben nincs benne az uszoda finanszírozása, amit két évre osztunk majd el, idén ez várhatóan 70 millió forint terhet ró az önkormányzatra. Az év közepén indulhat a beruházás, egy 25 méteres medencét építünk, a hagyományos használat mellett itt biztosítanánk az igényelt vízilabda utánpótlás képzés lehetõségét is. - Ezek a fejlesztések mennyire elégítik ki a lakosság, s az itt megforduló vendégek igényeit, igazodnake ezekhez? - Mindenképpen, mivel a kerékpárút, a biztonságos közlekedést garantáló arácsi út, a rossz idõben is kihasználható, korszerûen felszerelt uszoda, a reá telepített turisztikai attrakciók elõsegíthetik, hogy Balatonfüred egész évben vonzó legyen. Hangsúlyozni szeretném: a rá jellemzõ arculat megõrzése, erõsítése mellett! Ebbe természetesen belefér az is, hogy a vendégeink egy részérõl felvetõdõ kortárs könynyûzenei programok, az élõzene koncertek iránti igényeket is kielégítsük. Nevezetesen, hogy legyen egy pár napos, a város imázsát erõsítõ könnyûzenei rendezvénysorozat. Idejét azonban mindenképpen meg kellene fontolni, hiszen a szezon már így is túl zsúfolt, nem lenne szerencsés például a Borhetekre még rászervezni egy nagy tömeget vonzó programot. Nem szólva arról, hogy figyelembe kell vennünk a szórakozni vágyó családok, a hagyományos és komoly mûvészeti értékeket igénylõ polgári középosztály elvárásait, amely semmiképpen sem értene egyet azzal, hogy Balatonfüred valamiféle bulizó város is legyen. - Befejezésül elkerülhetetlen, hogy megkérdezzem: mint a térség parlamenti képviselõje, s Balatonfüred polgármestere, miként vélekedik a kialakítandó járások terület lehatárolásával kapcsolatos vitákról? Almádi, Fûzfõ önkormányzatai például aggályosnak tartják, hogy Füredhez tartozzanak, s önálló járási központok szeretnének lenni. - Felvetéseik bizonyos tekintetben érthetõk, én azonban igyekszem semleges maradni állásfoglalásomat illetõen. Annak ellenére, hogy túldimenzionáltnak tekintem a vitát, hiszen az okmányirodákat tekintve mindenki bárhova mehet, a földhivatalnál, az ÁNTSZ-nél régóta kialakult az illetékességi területkör, vagyis az igazgatási, hatósági hovatartozása jórészt adott. Vagyis a vitát leginkább a „vihar egy pohár vízben” szindrómával minõsíteném. Ezt azonban semmiképpen sem tekintem Füred-ellenesnek, miközben megértem, hogy például Almádi, a kistérségébe tartozó 28 ezer lakossal, szeretne járási központ lenni. Ez persze nem rajtam fog múlni, a szakmai érvek lesznek a döntõk, s ezért biztosított a társadalmi vita, a különbözõ javaslatok, felvetések mérlegelése, amely reményeim szerint ésszerû kompromisszummal, egyetértéssel zárul majd. Andrássy Antal 2 0 1 2 F E B R U Á R

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Tapolca képes a továbblépésre Némi túlzással azt is mondhatjuk, Tapolca a vizek városa: a tavas barlangi csónakázó tóé, a Malom-tóé, de a Balatoné is. Egyik vonzza a másikat, kölcsönösen népszerûsítik egymást. Ez azonban cseppet sem a véletlenek egymás mellé rendezõdése, mögötte tudatos városmarketing és a régió értékeinek népszerûsítése és védelme áll - mondotta Császár László polgármester a vele készített interjúnkban. újítása, környezetbe illesztése már megvalósult. Hasonló fejlesztésre kerül sor a Wass Albert Könyvtár és a Tamási Áron Mûvelõdési Központ esetében. Két jelentõs projektelem – a Köztársaság tér parkfejlesztése és a Nagyköz utcai autóparkoló – kiépítése is megtörtént. A Veszprém Megyei Önkormányzat és a tapolcai kistérség települései példaértékû összefogása ellenére egyelõre nem tudjuk megvalósítani a tapolcai új mentõállomás építését. Nem sikerült elõbbre lépni a volt honvédségi ingatlanvagyon hasznosítása terén sem. A meghirdetett pályázatok a gazdasági és hitelválság miatt eredménytelenül zárultak. Településünknek elemi érdeke a hasznosítás, így ezt továbbra is kiemelten kezeljük az állag megóvásával, az ingatlan õrzésével. Egy termálvizes kutatófúrással igyekszünk kedvezõ környezetet teremteni. – Mit várnak tehát a 2012. évtõl? – Az újév kilátásai nem adnak okot túlzott derûlátásra. Nem irigylésre méltó a helyzetünk. Bennünket is jelentõsen érint a gazdasági válság. A problémák megoldásának kulcsa a helyi közösségek kezében van, nekünk meg kell õriznünk azt a légkört, amely a politikai csatározásokat a városon kívülre rekeszti. Eredményes pályázat révén jó minõségû, biztonságos kerékpárutat fogunk építeni a Dobó városrész és a városközpont között, mintegy 100 millió forint beruházási összegben. A Közép-dunántúli Regionális Operatív Program keretében újra pályázunk a tapolcai közösségi közlekedés fejlesztésére, ún. intermodális csomópont (közös vasúti és autóbusz-állomás) létesítésére. Továbbra is elsõdleges feladatunk a város és intézményrendszerének kiegyensúlyozott, biztonságos mûködtetése, a megkezdett programok, fejlesztések befejezése. A Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program keretében benyújtott, mintegy 650 millió forint beruházási összegû, a meglévõ és bõvítésre kerülõ rehabilitációs szolgáltatásokat fejlesztõ regionális konzorcionális pályázatot Tapolca jelentõs anyagi szerepvállalással támogatta. Tudatosan készülünk az Új Széchenyi-terv folyamatosan megjelenõ pályázataira, különösen a mûködési költségeinket jelentõsen befolyásoló energiafelhasználást csökkentõ, szennyvízkezelést javító projektjeinkkel. – A turizmus fejlesztése is hasonló hangsúlyt kap? – Fontos szempont a kistérség látogatottságának növelése, a turizmus különféle ágazatai szolgáltatásfejlesztése, amely a települések közös érdeke. Szeretnénk együttmûködni a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal a Tapolcán tervezett Tavasbarlang Látogatóközpont megvalósításában, az egészségügyi szolgáltatások terén pedig a kórházi gyógybarlang kezelési feltételeirõl. A közeljövõben megjelenõ regionális turisztikai attrakciófejlesztési pályázat feltételeit megismerve a ”Tapolca Város Önkormányzata 2011-2014. évek közötti gazdálkodásának Stratégiai Programja, Iránymutatás a 2014-2017. évek közötti fejlesztésekhez” címû dokumentumban megfogalmazott célok megvalósítását tervezzük. A fejlesztésekhez forrásokat kizárólag pályázatok útján lehet bevonni. A forráskeresõ, pályázatkészítõ, -kezelõ, -elszámoló feladatok hatékony végzése továbbra is igen fontos, kiemelt önkormányzati, hivatali feladat. A szükséges források és munkatársak biztosításával mindent meg kell tenni a sikerért! – A civil szervezetek ma már nélkülözhetetlen feladatot töltenek be egy-egy település mûködésében. Tapolcán mennyire igaz ez? – Tapolca önkormányzata lehetõségeihez képest mindig jelentõs támogatást, pályázati lehetõséget biztosított a civil szervezetek, a történelmi egyházak számára, a kulturális és sportprogramok megtartására. Lehetõvé tettük a létesítmények, intézmények igen kedvezõ feltételekkel történõ használatát. Ezt a jövõben is megtesszük, a támogatási-pályázati rendszert megtartjuk. Császár László polgármester – Polgármester úr, ma, amikor szinte minden településnek azon kell gondolkodnia, miképp lehet még több lábon állni a fennmaradás, a fejlõdés érdekében, Tapolca elégedett lehet-e a mögötte álló egy esztendõvel? – Egy Széchenyi-idézettel kezdem válaszomat: „Úgy látom az életben, hogy az emberek minden dologban vagy nagyon fent, vagy nagyon alant keresik az igazságot. Sok elõnyt a távolban keresünk, holott közelünkben fekszik.” A gondolat azt sugallja nekünk, hogy sok mindent megoldhatunk, sok mindent jobbá tehetünk, ha új, helyesebb szemlélettel, akarattal látunk munkához. Tapolca 2011. évi gazdálkodása stabil volt, az önkormányzati költségvetés bevételi és kiadási fõösszegei ötmilliárd forint körül alakultak, a mûködéséhez hitelt nem vettünk igénybe. Az eredményeket fegyelmezett gazdálkodás, következetes és pontos hivatali munkavégzés mellett értük el. A gazdasági nehézségek ellenére a helyi adóbevételek csaknem elérték a 800 millió forintot, amelyek a helyi vállalkozások és a tapolcai polgárok nagy többsége pontos megfizetésének eredménye. Kijelenthetõ, hogy a biztonságos mûködés mellett megtartottuk, növeltük az önkormányzati vagyont, kiegyensúlyozottan mûködött a város. – Az elmúlt évben bizonyára sikereik és kudarcaik is voltak. Melyek ezek a teljesség igénye nélkül? – Jelenleg is folyamatban van a Közép-dunántúli Operatív Program pályázatán elnyert, „A tapolcai belváros értékmegõrzõ rehabilitációja” címû projektünk megvalósítása, Tapolca legújabb kori történelmének legjelentõsebb pályázata. A közel 1,1 milliárd forint összköltségvetésû, helyi vállalkozó partnereinkkel megvalósuló fejlesztéshez mintegy 700 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyertünk el. A Belvárosi Irodaház energia-hatékony fel- Zatkalik András Ludas Matyi Szabadiban A közelmúltban a balatonszabadi iskolásoknak a ságvári gyerekek adták elõ Ludas Matyit. Ez része annak a sorozatnak, amelynek keretében minden hónapban elõadást, rendezvényt tartanak: a kicsiknek bábszínház, a nagyoknak bálok és zárszámadó estek nyújtanak kikapcsolódási lehetõséget. A müvelõdési házban elindítottak egy számítástechnikai tanfolyamot is idõseknek és munkanélkülieknek. Március elején Petõfi-estre várják az érdeklõdõket, az Aligha Színjátszó Kör elõadásában Petõfi Sándor: A helység kalapácsa címû darabot mutatják be március másodikán. Egy héttel késõbb nóta- és táncdal estet rendeznek. Sz.I. Jelenet a színmûbõl X I X . É V F O L Y A M 2 . S Z Á M

[close]

p. 11

T E L E P Ü L É S E K 11 Népszavazás, majd rendkívüli testületi ülés Balatonvilágoson A település két év múlva csatlakozhat Somogyhoz Mindössze öt napig tûnt úgy, hogy Balatonvilágos lakói 2014 tavaszától is Veszprém megyeieknek vallhatják magukat, ám a szavazóurnák lezárását követõ százhúsz órában felgyorsult az élet a településen. Fekete Barnabás polgármester a helyi népszavazás adatainak ismeretében február elején rendkívüli testületi ülést hívott össze, s a képviselõk a hatályos jogszabályok alapján a megyeváltást szorgalmazó többségi akarat mellett tették le voksukat. - A helyi közügyekben való részvétel legerõteljesebb formájaként a polgárok közössége közvetlenül, helyi népszavazással dönthet egy-egy település életét, jövõjét jelentõsen befolyásoló ügyekben - így történt ez Balatonvilágoson is a közelmúltban. A helybelieknek egyetlen kérdésre kellett válaszolniuk: Egyetért-e ön azzal, hogy Balatonvilágos község teljes közigazgatási területével elhagyja Veszprém megyét és Somogy megyéhez csatlakozzon? A január 29-ére kitûzött referendum azonban eredménytelenül zárult, mert a szavazásra jogosult választópolgárok mindössze 44,2 százaléka nyilvánított véleményt. A tényekhez tartozik, hogy a megjelent ötszázharmincnyolc polgár 79,2 százaléka szavazott igennel, s ezt az akaratot az önkormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül – ismerteti a konkrét adatokat, s a lépéskényszer okát a polgármester, aki az 1990. évi, a helyi önkormányzatokról szóló törvény indoklására is felhívja a figyelmet. - Úgy gondolom: érdemes a ránk vonatkozó passzust tételesen is megismerni, hiszen hûen tükrözi a balatonvilágosi helyzetet, s egyértelmûvé teszi a jogalkotó szándékát. E szerint „amikor a választópolgárok közössége közvetlenül gyakorolja az önkormányzás jogát, az ebbõl következõen kötelezõ a képviselõ-testületre. A képviselõ-testület a helyi népszavazás eredménye szerint köteles eljárni, azzal ellentétes, vagy attól eltérõ döntést nem hozhat törvényesen. Ha azonban eredménytelen a helyi népszavazás - akár érvénytelen volt, akár azért eredménytelen, mert a szavazók nem elégséges számban adtak le azonos szavazatokat -, a döntés joga átszáll a képviselõ-testületre. A képviselõ-testület természetesen figyelembe veszi a helyi népszavazás számszerû eredményét, de szabadon mérlegel. Az ügy természetétõl függõen elõfordulhat, hogy érdemi döntést nem is kell hozni, ezért a törvény szerint a képviselõ-testület dönthet, de nem feltétlenül szükséges, hogy döntsön.” Értelmezésemben az a demokrácia, amikor élve a törvényben biztosított lehetõséggel, véleményt nyilvánítok – a sajátomat – és az eredményt tudomásul veszem, vagyis elfogadom a többség döntését akkor is, ha az számomra kedvezõtlen. A demokrácia azt jelenti: azok véleménye, álláspontja dönt, akik a szavazáson megjelentek és véleményüket kifejezték. A távolmaradók nem nyilvánítottak véleményt, a döntést nem befolyásolták. A passzivitásnak számos oka lehet - érdektelenség, közömbösség a helyi ügyek iránt, de lehet látszat ellenállás is. Valószínûsíthetõ, hogy esetünkben sokan eredménytelenül záródó népszavazást akartak. Meggyõzõdésem: a távolmaradás nem demokratikus magatartás, nem tükröz önálló véleményt – rossz fényt vet azokra, akik nem vállalják fel álláspontjukat és hagyják, hogy helyettük mások döntsenek. Számukra közömbös, milyen lesz a végkifejlet. Nem foglalkoztatja õket a közösség érdeke, nem foglalkoznak a napi gondokkal, az orvosi ellátással, a tanulók utazásával, a távolságok miatti költségekkel. Fekete Barnabás elmondta: a képviselõk végiggondolták azt is - ha szigorodnak az egészségügyi ellátás finanszírozási feltételei, és sem a járóbeteg-ellátás, sem a labor nem vehetõ igénybe Siófokon, akkor ezekért a szolgáltatásokért az érintettekFekete Barnabás polgármester nek Balatonalmádiba kell utazniuk. A közvetlen megközelíthetõség hiánya fõleg a rászorulókat, a kivizsgálásra utazókat, a vérvételt és az egyéb vizsgálatokat igénybe venni szándékozókat sújtja. Mérlegelve a népszavazás eredményét, a körülményeket, a képviselõ-testület tagjai név szerinti szavazáson döntöttek arról, hogy élnek a törvény biztosította jogukkal, és a népszavazásra bocsátott kérdést elfogadottnak tekintik. Az 5:2 arányú eredményt hozó voksoláson a megyeváltás mellett Koloti Béla, Kovács Tamás, Szabó István, Viszt Attila és Fekete Barnabás foglalt állást, míg Kovács Béla és Molnár János a jelenlegi státust favorizálta. - Az a szándék tehát, hogy a népszavazáson való alacsony részvételi aránnyal megbuktassák a többségi akarat kinyilvánítását, a törvényalkotó bölcsességén, elõrelátásán és a helyi képviselõk felelõsségvállalásán megbukott - fogalmazta meg markáns véleményét a polgármester. Süli Ferenc Fürdõvárosok „kézfogása” A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen Balatonfüred együttmûködési megállapodást írt alá a horvátországi Opatijával. A kulturális kapcsolat révén számos közös program valósul majd meg. A megállapodás aláírása kapcsán rendezett gálaesten Cserép Lászlót, aki korábban a füredi önkormányzat mûvelõdési osztályvezetõje volt, s jelenleg a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fõosztályvezetõje, a „Város Kultúrájáért” kitüntetésben részesítették. Az Anna Grand Hotelben rendezett ünnepségen részt vett Ivan Bandic horvát nagykövet, aki megköszönte, hogy Magyarország az uniós elnöksége során támogatta a horvátok csatlakozását, és nagyon fontosnak nevezte a két kis település, Opatija és Füred találkozását, mert, mint hangsúlyozta: ez mutatja meg igazán a nemzetek arcát. - Ez a megállapodás nem valósulhatott volna meg a helyiek akarata nélkül, hiszen az elmúlt 15 évben számtalan találkozó jött létre a két város lakói között. Látszólag az idegenforgalomban konkurensei vagyunk egymásnak, de együtt - opatijai javaslatra kiegészülve az osztrák fürdõvárossal, Bad Ischl-lel - meggyõzõdésem, hogy több vendége lesz a településeknek – fogalmazott Bóka István a kulturális együttmûködés aláírásakor. - A 160 éves turisztikai történelemmel rendelkezõ Opatija, amely igazi fesztivál és fürdõváros, - képekkel, írott szóval és tánccal lesz jelen Füreden. Kihasználva a lehetõséget, a veszprémi turisztikai vásáron is megmutatjuk majd magunkat – mondta beszédében Ivo Dujmiæ, Opatija polgármestere, aki két évvel ezelõtt járt elõször a városban és elmondása szerint azonnal beleszeretett a szelíd tájba és megérintette a fürediek szeretete. A horvát kapcsolat elsõ rendezvényeként Opatija, az Adria gyöngye címmel fotókiállítást nyitottak a Kisfaludy Galériában. /balatonfüred.hu/ Távozott a siófoki rendõrkapitány Több mint ötévnyi kapitányi szolgálat után január végén távozott posztjáról Lengyel Róbert alezredes, a Siófoki Rendõrkapitányság vezetõje, miután Mergancz Sándor megyei fõkapitány felmentette beosztásából a siófoki szakembert. A felmentést sem a megyei kapitány, sem Lengyel Róbert nem kívánta kommentálni. A távozó kapitány 1988 óta volt a rendõrségnél, Siófokon kezdett, majd a paksi Neutron Kommandó parancsnoki székét cserélte 2006-ban a siófoki kapitányságvezetõi székre. A hírek szerint a jogász végzettséggel is rendelkezõ volt rendõrkapitány nem marad az állományban sem, hanem leszerel. Gy. L. 2 0 1 2 F E B R U Á R

[close]

p. 12

12 T E L E P Ü L É S E K Együtt mûködtetnék a tavasbarlangot Tapolca önkormányzata részt vállalna a város legnagyobb idegenforgalmi attrakciója, a tavasbarlang mûködtetésében, annak fejében, hogy a bevételekbõl is részesülhessen mondta Császár László polgármester az MTI-nek. A barlangot üzemeltetõ Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közölte: Magyarországon a barlangok kizárólag a magyar állam tulajdonában, és a jogszabályok szerint a nemzeti parki igazgatóságok kezelésében állnak. Császár László elmondta: a létesítményt évente több mint százezren látogatják, a helyi képviselõtestület döntése alapján kezdeményezték a tulajdonos magyar állam képviseletében eljáró szervezetnél és a nemzeti parknál, hogy az önkormányzat részvételével alapítsanak közös gazdasági társaságot. Az alapító okiratban rögzítenék azt is, hogy az üzemeltetésre létrehozott cég tevékenységének eredményét meghatározott mértékben a Tapolcai-tavasbarlang fenntartásához szükséges karbantartási és felújítási feladatokra kell fordítani - tette hozzá. Hangsúlyozta: az évi mintegy százmillió forintos bevételû barlang üzemeltetésén azért változtatnának, hogy a közös mûködtetéssel csökkentsék a várost terhelõ költségeket. Idõszakosan és éves szinten is komoly kiadást jelent a városnak a védett természeti értékhez köthetõ marketingmunka, mivel a kiadványok és kiállítási megjelenések költségének meghatározó hányadát Tapolca fedezi. Emellett a város biztosítja a látogatóknak a kulturált környezetet, a parkolást, és üzemelteti a turisztikai információs irodát. A polgármester tájékoztatása szerint az ügyben még a nemzeti park válaszára várnak. Azt mondta, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park üzemeltetési költségei jóval alacsonyabbak a bevételnél, a városnak pedig nyereséget nem, csak költséget jelent a tavasbarlang. Szükségesnek tartanák egy, a barlanghoz kapcsolódó fogadóépület létesítését is, amely megszüntetné a távozók és érkezõk keveredésével jelenleg uralkodó „kaotikus állapotot“, de a város nem nyújthat be pályázatot a tavasbarlangot érintõ fejlesztésekhez. A közös nonprofit társaság ezt a problémát is orvosolná - vélekedett Császár László. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója azt közölte az MTI-vel, hogy Magyarországon a barlangok kizárólag a Magyar Állam tulajdonában, és jogszabály rendelkezése alapján a nemzeti parki igazgatóságok kezelésében állnak. „Nemzeti érdek, hogy a fokozottan védett Tapolcai-tavasbarlang értékeit óvjuk és megõrizzük, ezért a barlang üzemeltetését igazgatóságunk látja el“ mondta, hozzátéve, hogy jelenleg a barlang felújítását végzik uniós forrásból. Elmondta, hogy folyamatban van egy korszerû látogatóközpont kialakítása, melyet szintén uniós forrásból a nemzeti park hoz létre. Véleménye szerint a felújított barlang és a tervezett látogatóközpont olyan turisztikai vonzerõt jelentenek a városnak, amely önmagában megsokszorozza az egyébként idelátogatók számát, így Tapolca fenntartható fejlõdéséhez is hozzájárulnak. Hozzátette: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság minden olyan együttmûködésre nyitott, amely fejleszti a turizmust, példaként a közös marketinget, és programcsomagok kidolgozását említette. Gyenesdiás õrzi eleganciáját A múlt évi eredmények újra nagyot lendítettek azon, hogy Gyenesdiás mindinkább úgy szerepeljen a Balaton-part térképén, mint elegáns nagyközség. Számba véve a tavaly történteket, gazdagon lehet tallózni a település új büszkeségeiben. Önerõvel több utat aszfaltoztak, számos helyen végeztek burkolatjavítást, rendezték a gyenesi Lidóstrand melletti parkoló területét, fejlesztették a diási Játékstrand villamoshálózatát. Bõvültek a baráti kapcsolatok is, a székelyföldi Csikszenttamással való testvér-települési kapcsolatfelvétellel. Pályázati támogatással 180 millió forint feletti beruházás keretében korszerûsítettek 3 utcát, közel 25 milliós ráfordítással létrehozták az I. Idén is pályáznak a Nemzeti Vágta elõfutamának megrendezésére Balatoni hal és termelõi piacot, 90 millió forintból a térségi bölcsõdét és csaknem 10 millióval lakossági komposztláda akciót bonyolítottak le. A vállalkozókkal való együttmûködés eredményei közt tarthatják számon a madárparkot, a zagykazetták kitisztítását befektetési helyszín kialakítását célozva, a Süss fel Nap fesztivál megrendezését. Elkészült a fénykereszthez vezetõ keresztút és a Dolomit tanösvény, harmadszor rendezték meg a Balatoni Keszegfesztivált. A vendégkörben végzett felmérés eredményeként elnyerték a Zala megye legkedveltebb üdülõtelepülése címet, a diási fürdõhely 2. éve a Balaton egyik legkedveltebb strandja. A „Biodiverzitás fõvárosa” pályázaton a 3. helyezést szerezték meg, díjazottjai lettek a Virágos Magyarországért vetélkedõnek, továbbá elnyerték a „Családbarát önkormányzat” címet. Házigazdái lehettek a polgárõrök országos találkozójának, másodszor adtak otthont a Nemzeti Vágta elõfutamának. A diási búcsú megrendezésének sikerétõl pedig remélhetõ, hogy az visszatérhet a helyi hagyományok közé. Gyenesdiás önkormányzatának legfontosabb célja, hogy õrizze a megteremtett, vonzó eleganciáját. Gál Lajos polgármester elmondta: tartalékokat is képezve, garantáltan gondoskodnak a település biztonságos mûködésérõl. A közel 4000 lakosú település számára fontos, hogy az iskola központi szerepét állami tulajdon mellett is fenntartsák, erõsödjön az óvoda térségi szerepe, az önkormányzati önállóság megmaradjon. Napirendre kerül a tornacsarnok építésének elõkészítése, a községgazdálkodási munka további javítása, a komposzttelep vállalkozásba adása, iparterület bõvítése, befektetési portfoliók kialakítása, a szelektív hulladékgyûjtés továbbfejlesztése, Zöld Iroda rang megszerzése. Folytatják a zagykazetták tulajdonba vételéért zajló tárgyalásokat. A már elnyert pályázati segítséggel bormúzeummá fejlesztik a Darnay-pincét 18 millió forintos beruházással. A pásztorházban 10 milliós ráfordítással létrehozzák az Avar vezér címû kiállítást, megkezdõdik az új turisztikai iroda és központi dísztér kialakítása, 14 milliós költséggel. Támogatást kaptak továbbá a gyalogtúrázók országos találkozójának idei megrendezéséhez. A Kárpáti korzó II. beruházás keretében multifunkcionális, rendezvények megtartására is alkalmas teret hoznak létre infrastruktúra-fejlesztéssel együtt, mintegy 12 millió forintból. A település 26 milliós önerõ biztosításával pályázott egy 200 millión felüli értékû útjavításra, sportöltözõ fejlesztési céllal 27 milliós összegre, a Nemzeti Vágta regionális elõfutama idei megrendezéséhez 4 milliós támogatásra. Turisztikai Desztinációs Menedzsment pályázaton strandfejlesztésre, Környezetvédelmi Operatív Programban a Palkó Sándor park létesítésére is nyújtottak be pályázatot, s megcéloztak továbbá 12 milliós támogatást a vasúti megállókban peron kiépítésére. /MTI/ Horányi Árpád Ünnep a Georgikonon A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon karának januári diplomaosztó ünnepségén több mint száz végzõs hallgatót avattak mérnökké. A tanulmányaikat alapképzésben, nappali és levelezõ tagozaton, valamint keresztféléves mester- és szakmérnöki szakon befejezõk búcsúztak az alma matertõl. A fiatalok sok biztató gondolat, útravaló jó szó kíséretében vették át oklevelüket. A rendezvényen a felsõoktatási intézmény 215 esztendõs fennállására is emlékeztek. Friedler Ferenc rektor beszédében hangsúlyozta: a hallgatók a tanulmányi idejük során versenyképes tudást kaptak, melyben benne van 215 esztendõ értéke. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tradíciókkal való együttélés mellett szükség van az ismeretek frissen tartására, a specializálódásra, ami a karrier záloga. Jó tanácsként említette, hogy valahányszor döntést kell hozniuk, akkor mindig hosszú távra gondoljanak. Továbbá azt kérte, ne feledjék az alma mater történelmét, arra legyenek büszkék, hogy rájuk a Georgikon kar is mindig büszke lehessen. Kormányzati képviseletben V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntötte a végzõsöket. Dublecz Károly dékán emlékeztetett néhai kollégája, Bakonyi Károly szõlõnemesítõ sokszor hangoztatott szavaira: a fiatalokat 88 évesen is azzal inspirálta, hogy higgyenek a jövõben! A szakma iránti elkötelezettség, a megszerzett tudás válságos idõszakban is realitást ad a túlélésre. Doktorrá avatásra és kitüntetések átadására is sor került, az intézménnyel való szakmai kapcsolatok elismeréseként címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott Szekeres László, a hévízi Szent András Reumakórház fõorvosa. H. Á. Több mint száz végzõst avattak mérnökké X I X . É V F O L Y A M 2 . S Z Á M

[close]

p. 13

T E L E P Ü L É S E K 13 Bõvíti kerékpárforgalmi hálózatát a „Kerékpárosbarát Település” díjjal elismert Tapolca Csaknem 100 millió forintot nyert Tapolca Város Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési elõirányzatból kerékpárfogalmi hálózatának fejlesztése érdekében. A projekttel – amelyet ez év októberéig kell megvalósítani – kapcsolatos szerzõdés aláírására Székesfehérvárott került sor. A fejlesztés keretében a Dobó lakótelep és a Sümegi út közötti kerékpáros útszakasz kerül kiépítésre, mintegy 2054 m hosszan. Így települési szinten összesen 5954 m hosszú útszakaszon Projekt ismertetés Fehérvárott lehet biztonságosan kerékpározni. Az önkormányzat a projekt megvalósításával szeretné elérni többek között, hogy a városon belül az új és a már meglévõ létesítmények összekapcsolásra kerüljenek, fizikailag egybefüggõ, egységes kerékpáros úthálózat alakuljon ki; a Dobó tér, a Május 1. utca és az Alkotmány utca közötti lakóterületek, a gazdasági területeken található munkahelyek, valamint a város központjában található mindennapi szolgáltatások, kereskedelmi, ügyintézési helyszínek között. Egyúttal tehermentesíteni kívánják a jelentõs közúti forgalmat lebonyolító Keszthelyi út, Május 1. utcákat a balesetveszély és a rendszeres közlekedési konfliktushelyzet elkerülése végett. Mindezek elõsegítésére az önkormányzat vállalta a szükséges információs pontok, tematikus elemek kihelyezését, s a forgalomgenerálás érdekében 8 célállomást is kialakítanak. A pályázat sikeréhez számos civil szervezet, vállalkozás is hozzájárult. * A város eddigi erõfeszítéseit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - öt másik településsel együtt – „Kerékpárosbarát Település 2011” díjjal is elismerte. Ünnepélyes átadására Gyõrben került sor, ahol Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelõs államtitkára személyesen gratulált a nyertes települések képviselõinek. Adományokból vásároltak mentõautót Felajánlásokból vásárolt mentõautót adtak át január 10-én Balatonlellén. -Ez az autó, melyet 17 ezer 700 euróért hoztak Németországból, eredetileg is mentõnek készült, így szinte mindennek megvan benne a helye, akár egy kétméteres ember is felállhat a jármûben – mondták az átadáson a lellei mentõsök. Az elmúlt év tavaszán egy vonulás alkalmával frontálisan ütközött az egyik autójuk. A totálkáros autó felújítása komoly beruházás lett volna, ekkor kezdett gyûjtésbe a Balatonlelle és Környéke Mentõalapítvány egy új jármû beszerzésére – szólt az elõzményekrõl Szentes László, az alapítvány elnöke. A híradásokból szerzett tudomást a lellei mentõsök problémájáról a kamionok javításával foglalkozó Huszák Zoltán vecsési vállalkozó, aki felajánlotta, hogy saját költségén felújítja az öszszetört autót. Nem egy sima felújítás történt, hanem Ünnepi pillanat ajándékba extrákkal is felszerelték újbóli üzembe helyezés elõtt azt a mentõautót, melyrõl korábban mindenki lemondott. Álló- és menetklíma, forgatható ülések, elektromos ablakok és GPS is került a mentõkocsiba. Ám az egybegyûlt felajánlásokra tekintettel az alapítvány nem tett le arról, hogy megvegyék az eddigi, hét és tizenhárom éves jármûveiknél lényegesen korszerûbb négy és fél éves mentõautót, mely szakmailag is jobb körülményeket teremt a feladatellátáshoz. A kitartásuknak és az önzetlen adományozóknak köszönhetõen kerülhetett sor a január eleji ünnepélyes átadásra, melyen a korszerû mentõautó kulcsát Mártai István, az Országos Mentõszolgálat fõigazgatója nyújtotta át a lellei mentõsöknek. A fõigazgató elismeréssel szólt a civil összefogásról, annak jelentõségérõl. Elmondta: a mentõszolgálat feladata, hogy ezt a jármûvet a flottába befogadják és üzemeltessék. Közismert tény, hogy a csaknem ezer jármûvet mûködtetõ mentõszolgálat jármûparkja elöregedett. Fontos, hogy a mentõjármûvek megfelelõek legyenek, mivel azok a mentõsök munkahelyei – emelte ki Mártai István, aki beszélt az elöregedett mentõautók cseréjérõl is. Elmondta, hogy hamarosan 37 rohamkocsi kezdi meg mûködését, s további 23-ra kötöttek szerzõdést. 1,4 milliárd forint támogatáshoz jutottak, ami újabb 60-70 mentõjármû beszerzését teszi lehetõvé. Sz M. Megújult a györöki egészségház Befejezõdtek az egészségház felújítási munkálatai Balatongyörökön. Eddig hiányzott egy, a betegek számára korszerû járóbeteg szakellátást nyújtó modern épület. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv NYDOP pályázatának köszönhetõen 2012 februárjára elkészült a régi orvosi rendelõ átalakítása és infrastrukturális háttere is. M. L. Szeméthegy helyett gyerekerdõ Manninger Jenõ (középen) az avatáson Az ünnepélyes avatón, sajtó nyilvános rendezvényen Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke köszöntötte a jelenlévõket, és Biró Róberttel, Balatongyörök polgármesterével közösen vágták át az új épületet átadó nemzeti színû szalagot, majd rövid beszédek után a megújult orvosi és gyermekorvosi rendelõt tekinthették meg a meghívott vendégek és a falu lakói. A munkálatokhoz a település önkormányzata 36 millió forintot nyert, amely a teljes költség 90 százalékát tette ki. A Dózsa György utcában található orvosi rendelõ 1977-ben épült, jelentõsebb felújítások azóta nem történtek. Az épület mûszaki állapota – szigetelés hiánya, fém nyílászárók, elöregedett tetõszerkezet – indokolták a felújítást. A váróteremben gyógyszertár is mûködött, melynek bõvítése és átalakítása a megváltozott jogszabályi háttér miatt vált szükségessé. A megújult egészségház helyet biztosít a gyermekorvos mûködésének, a felnõtt háziorvosnak, a védõnõi szolgálatnak, valamint a gyógyszertárnak. A fejlesztés eredményeként az épület megfelel a jogszabályoknak, valamint a költség-hatékony üzemeltetés feltételeinek. A fogyatékkal élõk esélyegyenlõsége érdekében az egészségház részleges akadálymentesítésére is sor került. A projekt részeként hárommillió forint értékben orvosi eszközöket és bútorokat is vásároltak, amelyek biztosítják a minõségi betegellátást. Egykor illegális szemétlerakó volt, mára kitisztított terület, s a tavasz során megvalósulhat a Balatonkiliti Kulturális Hagyományõrzõ Civil Közhasznú Egyesület kezdeményezésére a Gyerekerdõ – Kerekerdõ program, melynek fõvédnöke Pelczné Gáll Ildikó Európa parlamenti képviselõ. A szomszédságban lévõ rét és nádas területén védett és ritka madárfajok élnek, melyeket a kialakításra kerülõ parkerdõ madárlesérõl, illetve a malomárkon átívelõ kis hídról a gyermekek is megismerhetnek – tudtuk meg az egyik szervezõtõl, Herencsár Attilától. A kezdeményezés nagyon sok támogatóra talált, a Kilitiben mûködõ vállalkozások, egyesületek, alapítványok és több önkéntes lakótárs csatlakozott a szervezõkhöz. Siófok város önkormányzata 99 évre felajánlotta a terület hasznosítását a lelkes kezdeményezésnek, így a szükséges engedélyek beszerzése után megkezdõdhetett az igazi tevékeny munka. Az elsõ szemétszedési akció sikeresen zárult, a felhalmozott szemetet az AVE Zöldfok Zrt. támogatásként szállíttatta el. A jó szándékú emberek összefogásának eredményeként tavasszal elkezdõdhet a faültetés, s megszülethet a gyerekerdõ. A szervezõk szeretettel várják azokat a siófoki lakosokat, akik fát szeretnének ültetni gyermekükkel, unokájukkal, illetve támogatni kívánják a parkerdõ kialakítását. /Balatonpress/ 2 0 1 2 F E B R U Á R

[close]

p. 14



[close]

p. 15

LÉLEGZETNYI ROMANTIKA Tapolca, ahol minden földi jó egyszerre megtalálható Csupa szépség föld alatt és föld felett. Talán legegyszerûbben így lehetne megfogalmazni azt, hogy mit találhat a Balaton-felvidéki kisvárosba látogató akkor, amikor megpillantja a tanúhegyekkel óvón körbevett települést. Gyönyörû utcáival, tereivel, mediterrán hangulatú épületeivel, kedvelt szállodáival, éttermeivel hívogatja a vendéget: Tegyél egy sétát, fedezz fel! Aki pedig csak egyszer is eleget tesz a kérésnek, sohasem felejti el, amit talál. A melegvizû tó a város szívében, a gyógyító levegõjû barlang a föld alatt, a vulkáni talajon termett borok tüze nem engedi el többé az ide látogatót. Újra és újra vissza kell térni, hogy átélhessük azt, amit csak Tapolca tud nyújtani: romantikával átitatott nyugodt pillanatokat, harapnivaló, gyógyító levegõt! Mit sem ér azonban a város minden csodaszép épülete, kalandra hívó utcája, ha nincsen tartalom, ami mindezt élõvé tenné. Az itt lakók természetesen gondoskodnak arról, hogy pezsgõ életet varázsoljanak a mindennapokra. Virágzó kulturális élettel lepik meg vendégeiket. szolgáló Szent György-hegy. Augusztusban a Tapolcai Ünnepi Napok és Borhét eseményei hívják a város utcáira-tereire a bor, a gasztronómia és természetesen a kultúra szerelmeseit. Szeptemberben szüreti vigadalom és a belvárosi üzletek hatalmas kedvezményeit is kínáló, koncertekkel, gyermekprogramokkal színesített Péntek Esti Frász elnevezésû rendezvények nyújtanak igényes kikapcsolódási lehetõséget. Az októberi utolsó napsugarakat kihasználva a Tópart ad otthont a Tapolcai Pisztráng- és Borfesztiválnak, ahol nemcsak a halból készült remek étkeket és a hozzájuk társítható borokat kóstolhatják meg az ínyencek, de igényes, élõzenei koncertek sokasága is szórakoztatja a nagyérdemû közönséget. Novemberben a Vinum Vulcanum Borlovagrend a hagyományos Szent Márton-napi lúdvacsorán avatja lovagjait a Badacsonyi borvidék nedûit kedvelõk közül. Az adventi hétvégék mindegyike kínál a városban szép, lélekemelõ szabadtéri rendezvényeket egy helyi szobrászmûvész által készített betlehem közelében. Az egyik A festõi Felsõ-tó A zenei élet központja a Járdányi Pál Zeneiskola, amely a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar, a Rézangyalok fúvósegyüttes, az Estam ütõsegyüttes, a Musica Buffa régizene együttes, több vonós formáció és jazz zenekar bázisa. Messze földön híres a nyaranta itt megrendezett, a Liszt-díjas Baranyay László által tartott zongora mesterkurzus. A könynyû mûfaj ma már országos hírû képviselõi a városban a tehetségükkel kitûnõ Tóth lányok, Vera és Gabi, akik mindketten tagjai voltak a helyi zene- és tánckedvelõ fiatalokat tömörítõ Tapolcai Musical Színpadnak. A népi kultúra, a hagyományápolás elkötelezettje a város két néptáncegyüttese. A 40 éves Batsányi Táncegyüttes a világban sok helyre elvitte már Tapolca jó hírét, munkájukat számos elismeréssel, díjjal jutalmazták. A Kinizsi Táncegyüttes a néptánckultúra átadásának elkötelezettje. A felnõtt tagok mellett sok gyermek ismerkedik általuk a különbözõ tájegységek táncaival. Mindkét együttes rendszeres fellépõje a város kulturális rendezvényeinek. Ezekbõl pedig akad bõven. Januárban telt ház elõtt, mindig zajos sikerrel lép fel a város fúvószenekara a hagyományos újévi koncerten. Új, civilek által életre hívott kezdeményezés a februári Téltemetõ jelmezes felvonulás, amely a tavaszt hivatott köszönteni. Majd a márciusi Sándor-napi bormustrán kóstolhatják a borkedvelõk a Balaton borrégióban, így a környezõ hegyeken termett legjobb borokat. Áprilisban ismét a boré és a bortermelõké a fõszerep. A Szent György-hegyi napok alatt kulturális rendezvények sokasága várja a vendégeket, akiknek lehetõsége van végigkóstolni a nyitott pincék kincseit, bejárva a hegy három borútjának valamelyikét. Májusban a Tér-Film-Zene Fesztivál és a hatalmas tömeget vonzó városi gyermeknap miatt bolydul fel a város. Júniusban messze földrõl érkeznek a szebbnél szebb motorok Tapolca-Diszel városrészbe, a veteránmotoros találkozóra, és elkezdõdnek a víziszínpadi koncertek is az ékszerdoboznak is nevezett Tóparton. Júliusban a Ghymes Fesztivál miatt népesül be a város és a bázisul legszebb ünnep Tapolcán a Mindenki Karácsonya. Hatalmas karácsonyfa körül gyûlik össze a város apraja-nagyja Tapolca szívében és készül a szeretet ünnepére. Szilveszter napjának délelõttjén nagyszámú érdeklõdõ közönség kíséri a legbátrabbakat a Tópartra, ahol lehetõség van megmártózni a télen-nyáron 16-18 fokos Malomtóban. Különös látványt nyújtanak a gõzölgõ tóban a mókás fejfedõkben úszkálók. Természetesen nemcsak azoknak lehet úti cél Tapolca, akik a kultúra és a gasztronómia szerelmesei. Az aktív pihenést érdemes egy hatalmas sétával kezdeni a városban, amely érinti a nevezetességeket: a várost híressé tevõ, csónakázható Tavasbarlangot, amelynek kórházi szakasza számos légzõszervi beteg szenvedéseire jelent gyógyírt, és amely hazánk legnagyobb, nemrégiben felfedezett földalatti tavaival rendelkezik. A Köztársaság téren felállított Trianon emlékhelyet 64 történelmi vármegye földjével és egy hatalmas székelykapuval. A Tópartot, az ott található római katolikus templomot és városi múzeumot Tapolca szülöttjének, Batsányi Jánosnak emlékszobájával. Marton László Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászmûvész több alkotását és galériáját, Tapolca-Diszelben pedig az Elsõ Magyar Látványtár kiállításait. Majd érdemes túracipõt húzni és kerékpárra vagy lóra pattanni, hiszen könnyedén megközelíthetõk a közeli tanúhegyek. Felfedezhetjük a csobánci vagy a szigligeti várromot, megtekinthetjük a szõlõhegyek kápolnáit, ihatunk kristálytiszta vizû forrásaikból, az üdítõ borokból, vagy csak egyszerûen gyönyörködhetünk a Tapolcai-medence „forgószínpadán”: az egyedülálló természeti környezetben. Tapolca testvértelepülésétõl, az erdélyi Zabolától kapott székely kapura faragta fel annak készítõje Tamási Áron gondolatát: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Ezt vallja ez a kedves kisváros és annak lakossága, hiszen az idelátogató vendég valóban úgy érezheti, hogy ez egy olyan biztonságos zuga a világnak, ahol gondjainkat hátrahagyva igazán „otthon” lehetünk. www.tapolca.hu

[close]

Comments

no comments yet