2012. január Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2012.01

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2012 JANUÁR ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 4-5-6 Polgármesteri összegzések 7 Világosi dilemma 11 Új hajó a Balatonon 17 Színházi „gazdaváltás“ Az õsz kitúrta a telet? (Andrássy Antal felvétele a füredi Tagore sétányon készült)

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Zengzetes fogadalmak helyett fogódzókat! Kissé bátortalanul fogalmazom soraimat, hiszen egy év múlva számon kérhetik tõlem az Olvasók. Kifejezést váltok hát: óvatosan vetem papírra gondolataimat... Elõször is: leszámolok az újév napi fogadalmakkal. Valahogy mesterkéltek az ilyenek, s betartásuk is bizonytalan, hiszen annyi minden jöhet közbe tizenkét hónap alatt! Másodszor: fogódzót keresek. Ez már komolyabban is hangzik, s van (lehet) értelme is. Mert hát mibe fogóddzon egy balatoni polgár? Azt már megtanította nekünk az elmúlt bõ két évtized, hogy elõbb kell egymás kezét keresnünk, mint a bizonytalan állami vagy uniós forrásokat. Pontosabban: az utóbbiak irányába nyúlni csak akkor érdemes, ha az elõbb említett kezek szorosan fogják egymást, s ha el is engedjük azokat, akkor ugyanazon irányba fognak mutatni. Akár az arcok tekinteni. És ha így lesz, könnyebb lesz elviselnünk a csalódásokat. Mert azok bizonyosan lesznek, mint ahogy voltak is. Mik tehát ezek a fogódzók? Közös kincsünk, a Balaton tisztelete. Azért nem a szeretete, mert a babusgatás, dédelgetés olykor szûkebb látókörbõl indul, s meg is rekedhet egy szinten. Afféle érzelem, mint a szülõi: szép, de csak akkor ér valamit, ha szigorral, fegyelemmel is társul. Ám ha tiszteljük tavunkat, akkor az a felelõsséget is felébreszti bennünk. Kinek-kinek a maga szintjén. Elég elsõ lépésként, ha az osztálykirándulás résztvevõi nem dobják az üdítõs flakont a tóba. Elég, ha hajós nem pöcköli a csikket a hullámok közé. Elég, ha a befolyókat karbantartják, s elég, ha a határozatokat betartják az illetékesek. Innentõl szinte automatikusan jöhetnek a következõ lépések: életmódtábor a Balatonnál, minimális károsanyag-kibocsátású jármûvek, költségvetésüket környezettudatosan formáló testületek és hatóságok, majd valóban eredményes és átgondolt pályázatok. Mindez a tisztelet jegyében, s meglátjuk, menni fog. Akkor is, ha csökken ez vagy az a forrás, akkor is, ha szárazabb vagy csapadékosabb lesz az elkövetkezõ négy évszak. Persze – ne legyünk naivak! – nagyon kell más is: tõke, áramló pénz, szakemberek, nem egymás mellett, hanem együtt dolgozó intézmények! Elõbbi bizony gyöngécske, utóbbiak köztünk vannak, s – figyelve, elemezve a múltat – erõsödnek az intézmények is. Optimizmus ez vagy valami más? Mértéktartó óvatosságnak nevezném inkább, s ebbe még az is belefér, hogy nem tudhatjuk, hányan választják 2012 elõttünk álló napjain úti célként a Balatont és környékét. Fogódzóként azonban ott van (és kell is, hogy maradjon!) a balatoni emberek tudása, hite, képessége, érzéke a szebb, a jobb iránt. Ha pedig egy emberként akarjuk, hogy sikeresebb legyen 2012, mint a korábbiak, akkor eggyel több is az esélyünk, hogy 2013 elején elégedettebbek legyünk, éljünk akár az északi vagy a déli parton… Elkezdõdött a nádaratás A Kis-Balatonnál, Balatonszentgyörgy közelében indult be az idei nádaratás. A nádvágók karácsony elõtt álltak neki a munkának, két speciális kombájnnal. A terület kétezer hektárnyi nádasában négyszáz hektáron tervezik az aratást. Azonban ha nem lesz jég, akkor ennek csak a felét tudják levágni. A hosszú ideig tartó csapadékhiány miatt a sekélyesebb, kisvizes területeken is tudnak aratni, mert egy részükrõl, vagy teljesen eltûnt a víz, vagy negyven centiméternél kisebbre apadt, ahol még dolgozhatnak a speciális kombájnok. Azonban azokon a részeken, ahol magasabb a víz, csak akkor dolgozhatnak, ha legalább húsz centiméter vastag jégréteg képzõdik, ami elbírja a munkagépeket. Bár megérett a nád az aratásra, Kovács Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi õre azt mondta: még több helyen elõfordul, hogy fennmaradtak a levelek a nádon, mivel nem volt annyira hideg, hogy mindet ledobja. Ennek ellenére, az eddigi tapasztalatok alapján az látszik: több és jobb minõségû nádat tudnak levágni, mint tavaly. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi õre azt is felügyeli, hogy csak az engedélyezett területeken dolgozzanak a nádaratók, és a jó minõségû tetõfedõ nád mellett a felújító vágásokat is elvégezzék. A jó minõségû, kemény, vékony szálú nádat a magyar piacon, Németországban, Dániában és Hollandiában értékesítik. A nádaratásra február 15-ig szól a minisztériumtól kapott engedély, azt követõen már a korábban érkezõ fészkelõ madaraké az elsõség, amelyeket nem zavarhatnak a munkával. /Sonline/ ÖKOs Hévíz és Tapolca A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elismerését kapta a Balaton-környéki régióban Hévíz és Tapolca városa az Európai Mobilitás Hét múlt évben való megrendezéséért. A „Közlekedj ÖKOsan!” jelmondat szellemében rendezték a városok a programokat, az országos felhíváshoz csatlakozva. A Budapesten megtartott zárókonferencián Völner Pál, infrastruktúráért felelõs államtitkár minden eddiginél sikeresebbnek értékelte a 2011-es hazai eseménysorozatot. A balatoni üdülõkörzet képviseletében a hévízi és a tapolcai szereplõket a legkiválóbbak sorában köszöntötte. Elhangzott: a tárca idén a rendezvény 10 éves hagyománya jegyében látott az elõkészítéshez, eltökélt szándéka volt, hogy az események méltóak legyenek a jubileumhoz. Arra törekedtek, hogy minél több helyen szervezzenek programokat. A nevezésekkel a megelõzõ évi rekordot sikerült felülmúlni: a korábban részt vett 96 helység után 2011-ben 105 település vett részt. A tárca, mint a program magyarországi koordinátora 22 szervezõ munkáját ismerte el kitüntetéssel, köztük Hévíz és Tapolca önkormányzata kapott kiválóságot tanúsító oklevelet. H. Á. Falumegújítási díjat kapott Paloznak Újabb elismerést kapott Paloznak. Ezúttal Falumegújítási díjban részesítették a települést. A Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium azokat a községeket díjazta, amelyek kimagasló és példaszerû színvonalon végzik jövõbemutató fejlesztési munkájukat. - Nemrégiben zárult le a Magyarországi Falumegújítási Díj országos bírálati fordulója. A regionális elsõ helyezés után a zsûri Paloznakot a Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért díjban részesítette – tudtuk meg Czeglédy Ákos polgármestertõl. A regionális zsûrik továbbították a Falumegújítási Szakértõi Bizottságnak az általuk továbbjuttatott két-két település pályázatait. A bizottság helyszíni bejárásokon, konzultációkon is vizsgálta az országos fordulóba jutott települések falumegújítási tevékenységét. A bizottság állami fõépítészekbõl, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának és a Magyar Építõmûvészek Szövetségének képviselõibõl állt. Tizenegy településre jutottak el, regionális elsõ helyezett egy sem maradt ki. A döntést nehezítette, hogy sok jó pályamû készült, a zsûri a helyszíneken meggyõzõ teljesítményeket tapasztalt. Sokszor az „almát a körtével kellett összehasonlítani”, hiszen egymástól szögesen eltérõ helyzetû települések más és más módszereket követve eredményesek. A díjátadásra és konferenciára várhatóan április második felében kerül sor Alsómocsoládon. Zatkalik András Sz. P. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 3

AKTUÁLIS 3 Elfogyhat a Balaton, a folyamat rövid idõn belül, 2020-2025 táján megkezdõdhet – állítja Fekete Péter független Balaton-szakértõ. Ezért felkérte a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottságát, vegye munkaprogramjába a Balaton vízháztartásának felülvizsgálatát. A szakértõ szerint a hetvenes évektõl kezdve folyamatosan csökken a Balaton vízgyûjtõ területének vízhozama. Ismételten állítja: ha nem teszünk semmit, a következõ évtizedekben már a tó elfogyásával kell számolnunk. Láng István akadémikus szerint is lassú felmelegedéssel és kevesebb csapadékkal kell számolni a jövõben, „ami azt jelenti, hogy a balatoni víztükör magasságának szabályozása igen nagy odafigyelést igényel.” Reális igénynek tartja az érvényes vízszint-szabályozás megvizsgálását, a felsõ szint megemelését a jelenlegi 110 centiméteres fölé. Pécseli Péter, a közép-dunántúli vízügyi kirendeltség balatoni szakaszmérnöke következetesen tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy „természet eddig még mindig megoldotta a problémát”; 2000 és 2005 között olyan csapadékszegény évek követték egymást, mint még elõtte sohasem (23 centi volt az akkori negatív vízállás-rekord), de azután meg öt év csapadékbõség következett, magas vízszintekkel. Tavaly ötven százalékkal több csapadékot mértek az átlagnál, idén közel ugyanennyivel kevesebbet. Pécseli szerint a természet eddig még mindig orvosolta az idõnként felmerült gondokat. Elfogyhat a Balaton? Világörökség a Balaton régióban?! A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a hozzá beérkezett javaslatok alapján azokat a helyszíneket, amelyeket esélyesnek és érdemesnek tart a Világörökségi Listára történõ valamikori felterjesztésre, a Magyar Várományosi Listán tartja nyilván. Az ezen szereplõ tíz helyszín között jelenleg itt található a „Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó”, az úgynevezett kultúrtáj kategóriában. /Sonline/ Egészségügyi központtá válik Veszprém 3,7 milliárd forintos ráfordítással végre megépülhet Veszprémben az a regionális onkológiai centrum, amelyhez 1,3 milliárdot a Veszprém megyei Önkormányzat biztosít, míg a fennmaradó részt európai uniós támogatásból fedezik. A mindehhez szükséges szerzõdések ünnepélyes aláírását egybekötötték a félmilliárdos beruházással felújított sürgõsségi betegellátó részleg felavatásával. Az eseményen résztvevõ Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: e létesítmények lehetõvé teszik, hogy a rászoruló polgárok a lehetõ legmagasabb színvonalon, a lehetõ legkönynyebb elérhetõséggel, a lehetõ leghumánusabb környezetben juthassanak ellátáshoz. Egyúttal azt is jelzik, hogy Veszprém országosan is jelentõs egészségügyi központtá válhat. Rácz Jenõ, a megyei kórház fõigazgatója kiemelte, hogy a közelmúlt még folyamatban levõ fejlesztéseinek figyelembevételével az intézmény csaknem 10 milliárd forintot igénylõ korszerûsítésekkel, bõvítésekkel gazdagodik. Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei Önkormányzat elnöke az állam, az egészségügyi tárca, a régió és a megye széleskörû összefogásának jelentõségét hangsúlyozta a tízéves álom, a regionális onkológiai centrum megvalósítása kapcsán. A Balaton Régióban lévõ helyszín három lépésben került a várományosok közé. Elsõként, 1993-ban a Tihanyi félsziget, majd a Hévízi tó, és a Tapolcai-medence tanúhegyei, ez utóbbit néhai Ács János, Tapolca város akkori polgármestere terjesztette fel 2003-ban. A világörökségi helyszínné válás ügyével több konferencia, elõadás foglalkozott az elmúlt években. Ezek egyikén, Balatonfüreden, részt vett az UNESCO fõigazgatója, aki a helyszínek megtekintését követõen úgy nyilatkozott: jó elõterjesztés esetén elérhetõnek látja a világörökségi cím megszerzését. Valós elõnyök, vélt korlátok A Pannon Egyetem által készített széleskörû felmérés szerint a térségben megkérdezettek igencsak tájékozatlanok a világörökségi helyszínek dolgában, a valós elõnyök és vélt korlátok tekintetében is. Számos társadalmi egyeztetésen merült fel az a kérdés, hogy a világörökséggé válás milyen újabb korlátozásokat jelenthet. Az elfogadott Világörökségi törvény egyértelmûen rögzíti, hogy a világörökségi helyszínné válás újabb korlátozást semmiképpen sem jelenthet. Rögzíti azonban azt is, hogy a világörökségi várományossá válás feltétele a már meglévõ természetvédelmi, illetve kulturális örökségvédelmi oltalom. A Balaton törvény elõkészítõi körültekintõek voltak, ugyanis a várományosi övezetben található települések mindegyike rendelkezik olyan résszel, amely védelem alatt áll. Világörökségi törvény és következményei A hosszú elõkészítés után elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépõ Világörökségi törvény garanciát nyújt a világörökségi és várományosi helyszínek értékei megõrzése számára. A törvény állami feladattá teszi (együttmûködve az érintett települési és megyei önkormányzatokkal) a várományosi területek Kezelési Tervének elõkészítését. A várományos helyszínek Világörökségi Gondnokságának felállítására továbbra sincs jogi kötelezettség, azonban ennek létrehozása szakmailag feltétlenül indokolt, ahogy azt Alapítványunk már több ízben javasolta. A világörökségi helyszínné válást követõen az állam központi költségvetésbõl nyújt forrást az egyetemes érték fenntartáshoz, megóváshoz szükséges feladatok ellátásához. Támogatást, illetve pályázati lehetõséget biztosít továbbá a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretterjesztõ, oktatási, nevelési programok végrehajtásához, valamint a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások ösztönzéséhez. Világörökségi cím – a Balaton Régió megújításának eszköze A Balaton Régió – a kedvezõ adottságok ellenére – ma nem képes megfelelõ módon és mértékben kiaknázni a turistaforgalomban is rejlõ gazdasági lehetõségeket. A Világörökségi cím tudatos tervezés és turisztikai termékfejlesztés segítségével hozzájárulhat a térség fenntartható fejlesztéséhez, ami multiplikátor hatásával az egész régió társadalmi-gazdasági fellendülését megalapozhatja. Végeredményben a teljes Balaton arculat újjászületését, a történelmi táj megújulását segíthetné elõ a sikeres pályázat esetén elnyert Világörökségi cím, amely egyben zászlóshajója lehet a Balaton megújuló marketingstratégiának is. Rácz Jenõ, Kovács Zoltán, Navracsics Tibor és Lasztovicza Jenõ A megyei kórház udvarán megépülõ kétszintes, 4400 négyzetméter alapterületû létesítményben 62 ágyas fekvõbeteg-ellátó osztály jön létre, amelyben a kúraszerû kezelések magas szintû ellátásához egy 12 ágyas speciális kezelõ- és megfigyelõegység nyújt hátteret, emellett korszerû citosztatikus labort alakítanak ki, s itt biztosítják az onkológiai járóbeteg-szakellátást is. A centrum tetõszintjén mentõhelikopter-leszállóhely készül. A projekt keretében Farkasgyepûn, a tüdõgyógyintézetben új, csaknem ötszáz négyzetméteres diagnosztikai szárnyat építenek a két, már meglévõ épület összekötésével. A sürgõsségi osztály felújítása során kicserélték a régi burkolatokat, a nyílászárókat, a villamos és a gépészeti hálózatot, új szigetelõrendszert, vizesblokkot, várókat építettek, valamint folyosó készült az A és a D épület között. Most vagy soha A Világörökségi törvényben egyértelmû szándék mutatkozik a várományosi helyszínek presztízsének növelésére. Ennek érdekében 2012-ben felülvizsgálják a Várományosi Listát, így 2013-tól már kizárólag azok a helyszínek maradhatnak a Várományosi Listán (és részesülhetnek a kiemelt állami támogatásban), melyek teljesítik a szigorú kritériumokat. A Balaton Fejlesztési Tanács 2011. december 9-i ülésén Alapítványunk felvázolta a várományosi cím megtartása – valamint a Világörökségi cím elnyerése – érdekében szükséges feladatokat, melyeket a BFT – átérezve az ügy jelentõségét – fel is vett a 2012. évi munkatervébe. A.A. Sándor Péter - Káloczi Kálmán Balaton Világörökségéért Közhasznú Alapítvány 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Mit vár 2012-tõl? Már az elõzõ számunkban megszólaltattunk több polgármestert, hogy röviden összegezzék településük múlt évi eredményeit, gondjait, s hogy vázolják az idei teendõket. A mostani és a következõ számunkban további polgármestereket szólaltatunk meg. Keszthely: Átadás elõtt a nagyberuházások - 2012 jelentõs esztendõ lesz Keszthely életében. Sokéves elõkészítõ munka és sikeres pályázati forrásszerzés után több nagyberuházást adhatunk át a város lakosságának- újságolta Ruzsics Ferenc polgármester. - Az idegenforgalmi szezon kezdetére elkészül a belváros megújításának látványos elsõ üteme, mely a régi fényét adja vissza a patinás Keszthelynek amellett, hogy modern elemekkel ötvözi. A kellemes sétatér, nyüzsgõ, élettel teli, sokszínû városközpont várhatóan a minõségi turizmus élénkítéséhez is hozzájárul majd. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a keszthelyi Balatonpart megújítása, melynek munkálatai is a szezon kezdetére fejezõdnek be. Tovább folytatódik és díszkivilágítást kap a parti sétány, megújul a móló bejáratánál található tér, valamint a Hullám és a Balaton szálló mûemlék épületének környezete is megszépül. A tervek fontos eleme egy fesztiválterület létrehozása, mely alkalmas lesz nagyobb szabadtéri programok befogadására. Ezekkel párhuzamosan elindul a városközpont megújításának második üteme, és várhatóan még idén õsszel annak végére is pont kerül. Összesen több mint kétmilliárd forintnyi beruházással lesz gazdagabb a város ebben az esztendõben. A fejlesztések mellett természetesen nagy gondot fordítunk a kiegyensúlyozott gazdálkodásra és biztonságos mûködésre, kistérségi központ lévén az intézménystruktúra fenntartása, és minõségi szolgáltatásainak biztosítása nagy felelõsség. A Kultúra Magyar Városa címünkhöz híven pedig idén is színvonalas programkínálattal kívánunk kedveskedni a keszthelyieknek és a hozzánk látogatóknak egyaránt. építése, a szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatások komplex fejlesztése a Balatonalmádi Intézményfenntartó Társulás intézményeiben, a balatonfûzfõi Szivárvány Óvoda és Bölcsõde bölcsõdei kapacitásbõvítése épület-átalakítással. Néhány beruházástól a város idegenforgalmi vonzerejének erõsödését várom. A közeljövõben fejezõdik be a Balaton Csillagvizsgáló – LEADER Kultúrközpont kivitelezésének befejezése, ugyancsak ígéretesek a Balatonfûzfõ-Litér Turisztikai Egyesület folyamatban lévõ pályázati projektjei. Utóbbiak 11,6 millió forintos forrása az idegenforgalom és a turizmus fejlesztésére fordítódik. Többek között megújul a turisztikai iroda, térképek, táblák kerülnek kihelyezésre, megvalósulhat a színpadfedés, s több programot is szerveznek majd a szezonban. Új elemként vízisí pálya fog mûködni a Fövenystrandon a szezonban. Pályázatot írtunk ki kemping létesítésére a kerékpárút melletti területünkre. J. F. Zamárdi: Sikeres év után Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere szerint sikeres évet zárt a település: a város turisztikai vonzerejét jelzi, hogy az elmúlt évben nõtt a vendégéjszakák száma, s ezzel együtt az idegenforgalmi adó bevétel is. - Zamárdi pénzügyi helyzete stabil, s a kiegyensúlyozott, szakszerû gazdálkodást az Állami Számvevõszék vizsgálata is megerõsítette. A hivatal belsõ átszervezésével - éves szinten - több millió forintos megtakarítás érhetõ el. A 2011-es esztendõ legfontosabb eseményeihez tartozik, hogy megkezdõdött „A Balaton-part turisztikai vonzerõ fejlesztése” címû projekt megvalósítása. E program keretében több tucatnyi parkolóhelyet építettünk ki, a kishajó kikötõben konténer vizesblokkot helyeztünk el - ez utóbbi biztosítja a nyári orvosi szolgálat, a vízi mentõk és a kikötõõr elhelyezését, a hajótulajdonosoknak pedig higiénikus feltételeket biztosít. Ugyancsak a tóparton alakítottunk ki egy korszerû és biztonságos játszóteret, amelyet gyorsan megkedveltek mind a helyi, mind az itt nyaraló családok. A település legrégebbi részén jelentõs infrastrukturális fejlesztéseket hajtottunk végre: aszfaltoztuk a Magyar-ház utcát, a Fõ utcához csatlakozó részén új közlekedési csomópontot alakítottunk ki, s kiépítettük az Újtemetõhöz vezetõ járdát is. - Ezek a fejlesztések természetszerûleg fõként a zamárdi polgárok komfortérzetét javítják, ám egy, a turizmusban érintett településnek az idegenforgalmi érdekeket is elõtérbe kell helyezni nyári programjaink jelentõs részét ennek szellemében szervezzük. Örömteli számunkra, hogy városunk az elmúlt néhány évben rendkívül kedvelt lett a fiatalok körében: a már Európa-szerte ismert könnyûzenei fesztivál, a Balaton Sound ismét nézõcsúcsot döntött. Fontos esemény volt Zamárdi életében, hogy az elmúlt szezonra átadták azt az új, négycsillagos szállodát, amely minõségi szolgáltatásai mellett számos rangos rendezvény helyszíne volt, s amely máris „beépült” a város mindennapi életébe. Ebben a létesítményben fogadhattuk a jubileumi eseményre érkezõ testvér-települési delegációkat – tavaly már Villány is csatlakozott ehhez a körhöz -, s ez a szálloda lett a helyszíne a Nõk a Balatonért Egyesület által szervezett népdal-éneklõ verseny gálamûsorának is. - Zamárdi fejlesztése azonban nem állhat le, hiszen azonnal versenyhátrányba kerülnénk. Folytatjuk a rehabilitációs munkálatokat - az errõl szóló szerzõdést már aláírtuk. Idén megvalósulhatnak azok a legfontosabb beruházások, melyeknek köszönhetõen egy élhetõ, rendezett kisváros képével találkozhatnak majd a hozzánk látogatók. E program keretében felújítjuk a közösségi házat, a polgármesteri hivatalt és környezetét - ide valódi városközpontot álmodtak a tervezõk. A Rákóczi utca rekonstrukciójával a gyalogos forgalmat preferáljuk, s értelemszerûen csökkentjük a gépkocsik behajtási lehetõségét. Változások várhatók a tóparton is, ahol rendezvényteret alakítunk ki. Korszerûsítjük az ötvenéves kertmozit, amely a rekonstrukció után már nem csak retromoziként mûködik majd, hanem más rendezvények megtartására is alkalmas lesz. Az építkezések, a fejlesztések természetesen egy idõre gondot okoznak a zamárdiaknak és az itt nyaralóknak megértésüket kérjük, hiszen a munkálatok befejezésével egy esztétikailag megújult, a helybeliek és a turisták számára egyaránt vonzó város képe bontakozik ki. H. Á. Balatonfûzfõ: Biztosított a mûködõképesség - A 2012-es évtõl azt várom, hogy továbbra is biztosított lesz az önkormányzat mûködõképessége - szögezte le Marton Béla polgármester. - A korábban kibocsátott kötvény visszafizetésének átütemezésére elõre haladott tárgyalásokat folytatunk az azt kibocsátó pénzintézettel annak érdekében, hogy csökkentsük a terheket. Ebben a bank eddig nagyon rugalmas, együttmûködõ partnernek bizonyult. - A készülõ költségvetés takarékosságot, minden nem kötelezõ, önként vállalt feladat újragondolását követeli meg, intézményi létszámok felülvizsgálatát is beleértve. A tervezési folyamatban szigorúan elkülönülnek ezek a kötelezõ feladatoktól. Bízom abban, hogy a korábban megszokott juttatások elmaradásának, esetenkénti csökkentésének indokait sikerül a lakossággal, az érintett szervezetekkel megértetni. Továbbra is adómentesek maradtak a helyiek lakóingatlanjai, viszont 400 Ft/ éjszakára emelkedett az idegenforgalmi adó. Új adónemet idén nem vezetünk be. Remélem, minél elõbb tisztázódnak az államhoz kerülõ városi vízmû mûködésének feltételei – az átadásról elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk a DRV Zrt.-vel. Ennek érdekében megkeressük a Magyar Államot, mint tulajdonost, hogy segítse ezt a folyamatot. A mûködõképesség fenntartása érdekében az elõzõ évben háromszor is emelni kellett az ivóvíz díját a fûzfõgyártelepi településrészen, így a városban mindenhol azonos ivóvízdíjat kell fizetni a lakóknak. Több a folyamatban lévõ fejlesztés a városban, de újak is indulhatnak ebben az évben. Ilyenek például: a balatonfûzfõi Fövenystrand értéknövelõ és funkcióbõvítõ fejlesztése, Balatonfûzfõ és Balatonalmádi balesetveszélyes belterületi/külterületi csomópontjának át- S.F. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 5

AKTUÁLIS 5 Balatonszárszó: Teendõk három csokorban - Az elmúlt évben nagyon sok minden történt Szárszón, hogy egy élhetõbb, emberségesebb falut alakítsunk ki, s ezt az irányvonalat szeretnénk idén is követni, s bõvíteni, - mondotta Dorogi Sándor polgármester, aki az önkormányzat teendõit három „csokorba” kötné. Az elsõ, hogy a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a településünkön élõ idõs emberekre. Komoly felmérést végeztünk, s rá kellett döbbennünk, hogy nagyon sok egyedül, magányosan élõ nyugdíjasunk van, akikre oda kell figyelnünk. Épp ezért év elejétõl létrehoztuk, s fokozatosan bõvítjük a házi gondozás intézményét, amelynek keretében a rászoruló idõs embereket rendszeresen látogatjuk, segítjük. Az élhetõbb település azonban nemcsak az idõsekrõl kell, hogy szóljon. Ezért megalakítottuk a „Szárszói fiatalok baráti körét”. Erre az eseményre 450 meghívót küldtünk ki országhatáron belül és országhatáron túlra is. Mintegy 120 fiatal eljött, nagyon sokan pedig visszajeleztek, hogy most nem tudnak velünk lenni, de részt akarnak venni a kör munkájában. Sokan más településen tanulnak, vagy dolgoznak, de hétvégéken hazajönnek, mások szinte teljesen elszakadtak Szárszótól, egykori barátaiktól, akikkel most újra összejöhetnek. Igen sok e-mail címünk is összegyûlt, amelyek segítségével szinte napi kapcsolatban lehetünk a fiúkkal és lányokkal. Így távolról is megoszthatjuk velük mindennapi gondjainkat, örömeinket, sõt az idõszakonként megjelenõ szárszói újságot is rendszeresen, e-mailben küldjük el nekik. Ezáltal képbe kerülnek, tudják mi történt, s mi fog történni a faluban. A harmadik nagy feladatunk a turisztikai vonzerõnk továbbfejlesztése. Ezen a téren is sok kezdeményezést indítottunk el a múlt évben, amelyeket idén tovább kell gyarapítanunk, tökéletesítenünk. Ilyenek például a nyári strandi programjaink, a megújult József Attila Múzeum, vagy a magánkézben lévõ Krokodil-farm, amelyekre jobban kell építenünk. Megalakult a Szárszói turisztika egyesület, amely komoly segítséget jelenthet az idei szervezésben. A tavalyi év legnagyobb kulturális attrakciójának a volt kertmozi felújítását tartom, amelybõl kialakítottuk a Csukás Színházat. Szinte egyik napról a másikra nyitottuk meg, mégis nagy sikere volt a szezonban. Idén már most megkezdjük a programok szervezését, reklámozását, s bízom benne, hogy még több gyermeket és felnõttet hoz majd Szárszóra ez az országos szinten is egyedi létesítmény. nyert pályázati forrás is rendelkezésünkre áll. Terveinkben szerepel a gyógy-tó szomszédságában lévõ autóbusz pályaudvar áthelyezése a Nagyparkoló mellé. A várost elkerülõ útszakasz megépülését követõen a forgalom kivezethetõ a városból és ezzel a közlekedés területén új távlatok nyílnak elõttünk. Városunk idén is kiemelt figyelmet fordít, és a költségvetésben is jelentõs összeget különít el az idegenforgalomra, valamint továbbra is számíthatnak anyagi támogatásunkra a civil szervezetek. Úgy érzem, szerencsések vagyunk, mert a célért eddig még mindig sikerült összefognunk, és problémáinkat együtt oldottuk meg. Remélem, ez az idei évben is így lesz. H. Á. Balatonfenyves: Nagy a várakozás - Minden esztendõ elején nagy a várakozás, hogy mit leszünk képesek elképzeléseinkbõl megvalósítani. Most – ha lehet – ez a várakozás még nagyobb, hisz életünk minden terén nagy a bizonytalanság, sok a kérdõjel – szögezte le Lombár Gábor polgármester. - 2011-ben megkezdhettük a strandunk rekonstrukcióját, nagy sikere volt a gyermeklidónak, járdákat újítottunk fel, s elvégeztük mindazokat a munkákat, melyeket a gazdasági programunk tartalmaz. Amit elkezdtünk, folytatnunk kell: már épül a partvédelem, és a hozzá tartozó fejlesztések (illemhely felújítás, kerékpártárolók a strandra), ebben az esztendõben szeretnénk megvalósítani az Imre majori településrész vízellátását célzó pályázatot, készülnek a tervek az Úttörõ utcai csapadékvíz elvezetés megoldására. Ebben az idõszakban várjuk minden fenyvesi javaslatát, hogy milyen beruházások lennének számukra a legfontosabbak. Évrõl-évre otthonosabb, komfortosabb üdülõhelyet kívánunk vendégeink számára kialakítani. Ebben találtunk igazán jó partnerre a Turisztikai Egyesületünkben, amely 50 millió forint pályázati pénzbõl fejleszt a következõ üdülési idényre. M. L. Csopak: Csak egy-két adó nõ - Január elején konkrét költségvetési adatokat még nehéz lenne mondani, mindenesetre az elõzetes elképzelések szerint a tavalyi és a tavalyelõtti évhez hasonló bevétellel és kiadással számolunk 2012-ben - mondotta Ambrus Tibor, Csopak polgármestere. - Ez egy fegyelmezett gazdaságpolitikával a normális és biztonságos mûködés mellett még 20-30 százalékos fejlesztést is lehetõvé tesz. Az elmúlt öt évben például az energiaszolgáltatás korszerûsítésével szinte folyamatosan sikerült csökkenteni az intézményi kiadásokat. Az idei évre vonatkozó adórendeleteknél vigyáztunk arra, hogy ebben a nem könnyû helyzetben a kelleténél jobban ne terheljük a lakosságot, ugyanakkor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy az adóbevételek jelentõs, mintegy 40 százalékos részét adják a költségvetésünknek. Nem emeltük meg az idegenforgalmi, az iparûzési és a telekadó mértékét, az építményadó 700-ról 800 forintra változott, ettõl az évtõl kezdve a garázsok után is négyzetméterenként 300 forintot kell fizetni. Új adónemet egyelõre nem vezettünk be. Ami a fejlesztésre szánt pénzek felhasználását illeti , folytatni kívánjuk a település virágosítását, parkosítását, fásítását, elsõ ütemben megterveztettük a 71-es út alatti településrész három útjának felújítását, a strandnál pedig az üzemeltetés tapasztalatai alapján végzünk átalakításokat. Idén két fõ pontra koncentrálunk, az egyik egy magas komfortfokozatú, 120, közmûvekkel ellátott, száz négyzetméter feletti parcellás kemping kialakítása, a másik pedig a strand elõtti nagy parkoló mellett egy szabadtéri színpaddal, szolgáltatásokkal, attraktív fõtérrel rendelkezõ nyári szabadidõ központ megvalósítása. Mindkét beruházás tervei elkészültek, ebben az évben az infrastruktúra kiépítésére kerülhet sor, a fejlesztés folytatásának ütemezése az önkormányzati költségvetéstõl, az esetleges pályázati lehetõségektõl és vállalkozói bekapcsolódásoktól függ. Gy. L. Hévíz: együtt a civil szervezetekkel - Hévíz új városvezetése tavaly ilyenkor nagy elhivatottsággal, sok tervvel vetette bele magát a munkába, s ez most is így van. Lendületünk mit sem változott, viszont egy önkormányzati év tapasztalatai már mögöttünk vannak. Egy fejlõdésre alkalmas várost kaptunk örökül - ismeri el Papp Gábor polgármester - igaz, néhol sok éves hátrányokat kell behoznunk a közösségi-társadalmi élet szervezettsége, a kulturális élet színvonala, a hivatali munka, a városi marketing és kommunikáció területén is. A sármelléki repülõtér nehéz helyzetbe került, komoly és felelõsségteljes döntésre kényszerültünk: anyagilag részt vállalunk-e a repülõtér mûködésében, vagy lemondunk a légi úton érkezõ vendégekrõl? Ma már azon dolgozunk, hogy Hévíz hosszú távon is részese legyen a repülõtér üzemeltetésének, és annak gyakorlati „gazdájaként” akár nevét is viselhesse. A 2012-es költségvetési koncepciónk szerint egy alapot fogunk képezni az alacsony jövedelmû munkavállalóink illetményének rendezésére. Tartalékaink és remélhetõleg sikeres pályázataink terhére beruházásokat is tervezünk. Elsõséget élvez a gyógy-tó és az azt kiszolgáló épületek, fõleg a fedett fürdõ épületének rekonstrukciója, felújítása. Pályázati támogatással korszerûsítésre kerül Hévíz város teljes közvilágítása. A sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztéséhez megtettük az elsõ lépéseket, sõt már el- J. F. 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

p. 6

6 AKTUÁLIS Balatonszabadi: Kiegyensúlyozott költségvetéssel Molnár Árpád, Balatonszabadi polgármestere az elmúlt év legfontosabb eseményének azt tartja, hogy december 30-ig törlesztették egy háromszázmillió forintos hitel utolsó tételét is. - A település a szennyvízhálózat kiépítésére egymilliárd-háromszázmillió forintot fordított. Nyolc évig fizettük a kamatokat, s ezzel az átutalással a tõketörlesztés terhétõl is megszabadult az önkormányzat költségvetése. Ugyancsak az elmúlt év jelentõs történései közé tartozik, hogy hetvenmillió forint költséggel felújítottuk, bõvítettük a mûvelõdési házat. A funkciójában is gazdagodó létesítmény rendkívül látogatott: az új szolgáltatásokat is egyre többen veszik igénybe. Kiadásaink között kiemelkedõ helyen szerepel az oktatás - az iskolai informatikai bázis bõvítésére tavaly hétmillió forintot fordítottunk. Gyarapodott az ingatlantulajdonunk is: megvásároltuk a korábbi református parókia épületét – az újat a közelmúltban adták át –, amelyet továbbra is lakásként kívánunk hasznosítani. Nem csak a hívõknek örvendetes tény, hogy tavaly befejezõdött a református templom felújítása - ezen a területen már csak a környezetrendezési munkák maradtak hátra. Ismeretes, hogy Balatonszabadiban a sportolás az egyik legnépszerûbb szabadidõs tevékenység. Úgy gondolom, hogy a település irányítóinak ezt nem csak méltányolnia kell kötelességük is a feltételek biztosítása. Bõvíteni kívánjuk a lehetõségeket, s a labdarúgó pálya melletti terület birtokba vételével kézilabda- és kispályás focipálya létesítését tervezzük. A már meglévõ öltözõk felújítása, korszerûsítése sem tûr halasztást – bízom abban, hogy ehhez is meg tudjuk teremteni a megfelelõ anyagi fedezetet, hiszen Balatonszabadi költségvetése évek óta kiegyensúlyozott - napjainkban is több millió forintos tartalékkal rendelkezünk. talán a következõben be tudunk csatlakozni egy kerékpáros projektbe. Külön öröm számomra, hogy tavaly több helyi vállalkozónk nyert pályázati támogatást , három cég 160-170 milliós beruházást valósíthat meg például telephely fejlesztésre, és ez együtt jár új munkahelyek létesítésével is. Márpedig ahol munkahelyek vannak, ott fejlõdik a gazdaság, oda szívesen jönnek az emberek. Ami a közigazgatás átszervezését illeti, bennünket kevésbé érint, hiszen jelenleg 2160 fõs a lakosságunk, de a járási szervezet megalakulásával megváltozhat a környezõ kistelepülések helyzete. Attól függõen, hogy mi a veszprémi járáshoz tartozunk majd, vagy a balatoni térség járási részén maradunk. Litér egyébként az a település, ahol nehezen tudom elképzelni a település életét aktív civil szervezetek nélkül, ezért fontosnak tartom a sport, kulturális, hagyományõrzõ, vagy éppen közbiztonsági tevékenységük önkormányzati támogatását. Ráadásul 2012-ben többszörös évfordulós ünnepeink lesznek: 930 éves a településünk (280 éve települt újra Olaszfalu reformátusaival), 20 éves a felvidéki testvértelepülésünkkel, Berenccsel való kapcsolatunk, 20 éves évfordulója van katolikus templomunk megépülésének is. J. F. Balatonalmádi: Japán hitel nélkül - A 2012-es esztendõ semmiképpen nem ígérkezik könnyûnek, még akkor sem, ha egy múlt év végi döntésnek köszönhetõen az úgynevezett „japán hitel” 2019-ig hátralévõ törlesztõ részletét eltörölték újságolta a jó hírt Keszey János polgármester. Az új esztendõ legfontosabb feladata a város és intézményei stabil mûködésének biztosítása, a munkahelyteremtés segítése és támogatása, a már elkezdett programok befejezése, felkészülés újabb pályázatokra, és alkalmazkodás a jogszabályi, közigazgatási, köznevelési változásokhoz. A megkezdett, vagy a jövõben megindítandó programok révén olyan viszonyokat kell létrehoznunk, hogy az itt és a környéken élõk életminõsége növekedjék, erõsödjön identitás tudatuk, a város lakosságmegtartó ereje emelkedjék. Elkészítettük a Városgondnokság telephelyének fejlesztési koncepcióját, egyfajta „fenntarthatósági park” tervezése, kialakítása kezdõdött el. Olyan speciális gazdasági környezetet kívánunk létesíteni, amely független energia és vízellátással vonzza majd a kis és közepes vállalkozásokat, és ezáltal újabb munkahelyeket teremt. Pályázatot nyújtottunk be az Endre-Vörösmarty út csapadékvíz elvezetésére 74 millió forint értékben, ennek elbírálása folyamatban van. Folytatjuk az önerõs útépítéseket, a járdák felújítását, a közvilágítás bõvítését. A Wesselényi strandon kétegységes büfét építünk. Leader pályázatunk sikerét követõen elkezdhetjük a szoborpark megvalósítását a Szent Erzsébet ligetben. Célunk, hogy az egyedülálló Európa szoborpark önálló turisztikai célponttá váljon. A beruházás az elnyert támogatás 42 millió forintjából valósul meg. Balatonalmádi önkormányzata, mint gesztor önkormányzat 136 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert a Közép-dunántúli Operatív Program keretében a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Balatonalmádi, Balatonfûzfõ, Szentkirályszabadja és Felsõörs településeken mûködõ szociális és gyermekjóléti szolgáltatás helyszíneinek teljes infrastrukturális fejlesztésére. A volt orvosi rendelõ 365 négyzetméteres épületrészét tesszük alkalmassá a szociális funkciók ellátására. Idén új óvodai csoportot indítunk, de nem mondunk le az új óvoda épület megépítésérõl sem, várva a megfelelõ pályázat kiírását. S. F. Litér: Többszörös jubileum elõtt - Nehéz ma megmondani, hogy mi lesz 2012-ben, hiszen még nem tisztázott, hogy milyen adóbevételek kerülnek el önkormányzatunktól, vagy az általános iskola fenntartásában ez év szeptemberétõl mennyi lesz a központi normatíva és mennyi a kiegészítõ juttatás. Abban azonban mindenképpen reménykedem, – jegyezte meg Szedlák Attila polgármester – hogy az idei év nem lesz rosszabb a tavalyinál, és rendelkezésre állnak majd pályázati források is. - Utóbbival kapcsolatban: van egy KEOP-os pályázatunk beadva mintaprojektként a mûvelõdési házra, egy csapadékvíz elvezetési pályázatunk 96 milliós költséggel, készülünk beadni egy pályázatot – egy romos ház felújításával – piac kialakítására. Ha nem is ebben az évben, de J. F. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 7

TELEPÜLÉSEK 7 Világosi dilemma: Veszprém vagy Somogy Helyi népszavazás dönt az esetleges megyeváltásról Balatonvilágos polgárai – a község képviselõ-testületének kezdeményezésére helyi népszavazáson dönthetnek arról, mely megyéhez kívánnak 2014-tõl tartozni. A január 29-ére kiírt voksoláson egyetlen kérdésre kell megfontolt, bölcs választ adni: Egyetért-e ön azzal, hogy Balatonvilágos község teljes közigazgatási területével elhagyja Veszprém megyét és Somogy megyéhez csatlakozzon? Ismeretes, hogy a hatályos törvény szerint a népszavazás eredménye kötelezi az önkormányzatot annak végrehajtására. Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere szerint a népszavazáson bepótolhatják mindazt, amelyet 2009-ben elszalasztottak: akkor a lakosság véleménynyilvánítási jogát elvetették, ám most elérkezett az idõ, hogy a legmagasabb helyi döntési fórumon a település lakói állást foglaljanak a megyeváltás kérdésében. - A személyes beszélgetések során az a kép rajzolódott ki bennem, hogy a helybeliek jelentõs része nem tud egyértelmû véleményt megfogalmazni - az újonnan létrejövõ járásközpontok tekintetében szívesen vennék, ha Siófokhoz tartozna Balatonvilágos, de ódzkodnak Veszprém megye elhagyásától. Úgy gondolom: elérkezett az idõ, hogy a népszavazással végre tiszta helyzetet teremtsünk! Köztudomású, hogy a település életében meghatározó szereppel bír Siófok - teljes joggal: kulturális, egészségügyi, vásárlási és szórakozási lehetõségek bõ választékával, színes repertoárjával várja a környékbeli lakosokat is az ország nyári fõvárosa. Meggyõzõdésem, hogy a megyeváltás számtalan szempontból biztonságosabb hátteret nyújtana a világosiaknak, mint a mostani közigazgatási státuszunk. A legfontosabb érv a Somogyhoz történõ csatlakozás mellett a tanulóifjúság „helyzetbe hozása”. Az oktatásért felelõs államtitkárság és a Belügyminisztérium által készített köznevelési és önkormányzati törvénytervezetekben vázolt elképzelések szerint a világosi általános iskolában megszûnik a felsõ tagozatos oktatás. A koncepcióból nem derül ki, hogy az érintett gyermekek 2012 õszétõl mely településre, s milyen körülmények között fognak iskolába járni. Hasonló sors vár a polgármesteri hivatalra, mint a helyi ügyek intézésére jogosult intézményre is. Az önkormányzati törvény módosítása Balázs Árpád együtt jár azzal, Fekete Barnabás hogy létrejönnek a járások és megnevezik a járásközpontokat. Ha Veszprém megyében maradunk, mindennapi ügyeink nagy részét a majdan létrejövõ társulás egyik településének állampolgáraként intézhetjük. Helyszínként pedig Balatonkenese, Balatonalmádi - mint lehetséges járásközpont - esetleg Balatonfüred jöhet számításba. Egyértelmû, hogy a megyeváltással jól járunk, hiszen deklarálták: Siófok járásközpont szerepet fog betölteni. A település lakóinak e hó végén el kell dönteni, hogy melyik utat választják. A megyeváltás melletti voksok gyõzelme esetén több pozitív változás várható a világosi lakosok életében: az egészségügyi ellátás területén a jelenleginél kedvezõbb helyzetbe kerülünk, hiszen a tíz-tizenöt percnyi autóútra lévõ siófoki ügyelet, valamint a megyei szintû ellátást biztosító kórház szakemberei megnyugtató biztonságot jelentenek. Nem közömbös a közlekedésre fordítandó kiadások csökkenése sem! A szavazás során döntõ lehet a háztartások, a családi büdzsék véleménye - az, hogy a Veszprém megyei hivatalos- és magányügyeink intézése milyen anyagi vonzattal járnak. A világosi voksolás végeredménye természetesen a közeli somogyi város, Siófok intézményeinek mûködését is érinti. Balázs Árpád polgármester a demokratikus joggyakorlás egyik fontos megnyilvánulási módjának tekinti a helyi népszavazást: - Egy megyeváltásról szóló voksoláson az érzelmi és racionális tényezõk dominálnak. Az elsõben a lokálpatriotizmusnak is meghatározó szerepe van, ám itt, a magyar tenger partján talán kevésbé fontos, hogy mely megyéhez tartozik egy-egy város, község. A balatoni emberek öntudata, a tájhoz való kötõdése az elsõdleges. Különösen így van ez két olyan szomszéd település esetében, mint Világos és Siófok, s ahol a fizikai közelséget az is jelzi, hogy egymásba torkollnak utcáink – ezt a tényt vétek lenne figyelmen kívül hagyni. Balatonvilágos lakóinak a közelgõ népszavazás kapcsán azt is elõtérbe kell helyezniük, hogy küszöbön áll a járási rendszer visszaállítása. Siófok várhatóan járási székhely pozíciót kap, s ez együtt jár azzal, hogy városunkban minden államigazgatási ügyet el lehet intézni: földhivatal, bíróság, ügyészség, APEH, ÁNTSZ, állategészségügyi- és élelmiszer-ellenõrzõ állomás, munkaügyi központ szolgálja a szûkebb régió polgárait, így a helyi lakosoknak kell személyes tapasztalataik és egyéb információk alapján - eldönteni, mely településre egyszerûbb, gyorsabb, költségmentesebb eljutni, hol lehet hivatalos dolgaikat könnyebben elintézni. A decemberi kistérségi ülésen ismét tárgyaltuk Balatonvilágos csatlakozási kérelmét, melyen egyhangúlag és örömmel a visszacsatolás mellett foglaltunk állást. Ez azért is örvendetes, mert Világos korábban már részt vett a kistérség életében. Az együttmûködést, a lehetõségek kibontakozását azonban nehezíti az a tény, hogy a megyehatárok megmerevedtek, a pályázatok közül pedig fõként azok tudtak eredményesek lenni, melyek azonos megyén belül szervezõdtek. A világosi általános iskola korábban a Siófoki Oktatási Központ keretén belül mûködött – a városi önkormányzat szerint nincs akadálya a kapcsolat felújításának, s ezzel biztosítani lehet, hogy hosszú távon is fennmaradjon az iskola és az óvoda. A szomszéd település képviselõ-testületének egy korábbi döntése után ugyan a háziorvosi ellátással kapcsolatos megbeszélések zsákutcába jutottak, de mi készek vagyunk a párbeszédre. Az éjszakai ügyelet tekintetében - bár mindkét fél szorgalmazta - próbáltunk kedvezõ megoldást találni, de az ÁNTSZ a megyehatárok miatt nem járult hozzá Balatonvilágos csatlakozásához. Ennek megváltozása esetén a közös orvosi ügyelet azt is jelenti, hogy nem csak a beérkezõ betegeket tudja az ügyeletes orvos ellátni, hanem hívás esetén házhoz is megy. A jogszabályok ismeretében megjósolható, hogy gondot jelent majd a világosi polgármesteri hivatal fenntartása. A siófoki kistérség ülésén azonban megállapodtunk abban, hogy minden csatlakozó településen megõrizzük az ügyintézés biztonságát. Nem szûkíteni, hanem bõvíteni Lasztovicza Jenõ kívánjuk a hivatali szolgáltatásokat - a helyi ügyintézést pedig a város jegyzõje fogja szakmailag felügyelni. Meggyõzõdésem, hogy a Siófok és Balatonvilágos közötti utazási lehetõségeket is szélesíteni kell. Helyi járati útvonal hosszabbítására is sor kerülhet, de más dimenziókban, lehetõségekben is gondolkodunk. Most készül a MÁV és a siófoki önkormányzat közös koncepciója, melynek alapján reális lehetõség nyílik egy HÉV-szerû, elõvárosi vasút beindítására. Megyeváltás esetén ez a koncepció Világosra is kiterjeszthetõ – ellenkezõ esetben viszont nem tekinthetjük a települést a kistérség részének. Fontosnak tartom jelezni: Siófok gazdaságilag az ország egyik legerõsebb városa, mely rendkívül dinamikusan fejlõdik. Némi hitelek ugyan terhelnek bennünket, de semmiképpen sem vagyunk eladósodottnak tekinthetõk. A világosi voksolás kapcsán véleménynyilvánításra kértük Lasztovicza Jenõt, a Veszprém megyei Közgyûlés elnökét is, aki elmondta: - A három-négy éve indult kezdeményezést indokolatlannak tartom, s természetesen nem örülnék, ha a település a jövõben más megyéhez tartozna. A népszavazás azonban a demokrácia része, így az állampolgárok véleményét tiszteletben kell tartanunk. A megyeváltás melletti szavazatok gyõzelme azonban nem jár azonnali következményekkel: meg kell várni a Parlament ezt megerõsítõ döntését is. Pozitív határozat esetén a balatonvilágosi polgárok a 2014-es országgyûlési választások napjától vallhatják magukat Somogyország lakóinak. Süli Ferenc 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

p. 8

8 TELEPÜLÉSEK Bringa projektek a tó mentén Az elmúlt esztendõ végén a Balaton körül számos településen befejezõdtek azok az uniós támogatással megvalósított projektek, amelyek révén tovább bõvült, illetve korszerûsödött a balatoni bringa-ring. Az alábbiakban ezekrõl tudósítunk. Újabb szakasz Balatonföldváron Az Új Széchenyi Terv támogatásával Balatonföldvár Város Önkormányzata az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósította meg „A balatoni bringakörút balatonföldvári szakaszának kiépítése“ címû projektjét. Az ünnepélyes átadásra 2011. december végén került sor. A beruházás összköltségvetése meghaladja a 350 millió forintot, az elnyert támogatás összege 280 millió forint. A beruházás keretében Szántód településhatár és Balatonszárszó településhatár között - burkolat megerõsítéssel és szélesítéssel 2200 méter hosszúságban nyitott kerékpár sáv és további 1298 méteren járdával kapcsolt kerékpárút építése valósult meg, valamint a közel 3,3 km hosszú szakaszon kiépült a vízelvezetés mûszaki rendszere, mely a biztonságos kerékpározás elengedhetetlen feltétele. A kerékpárút mentén, két frekventált helyszínen - a kikötõnél és a Fesztivál térnél - pihenõhellyel kiegészített zárható kerékpártárolók létesültek. Az átadó ünnepségen Witzman Mihály, a Somogy Megyei Közgyûlés alelnöke beszédében kiemelte, hogy Balatonföldvár újabb nagy lépést tett az aktív és a minõségi turizmus felé, építve a Balatonnál is érvényesülõ nyugati trendre, amely szerint az utóbbi években jelentõsen bõvül a kerékpáros K.S. turizmus. Közösségi tér a csopaki ringen A csopaki önkormányzat egyik legátfogóbb beruházását, újabb közösségi terét, „ékszerét” avatta fel múlt év decemberében Ambrus Tibor polgármestere. Számos tervezõ és kivitelezõ vállalkozás munkájának eredményeként valósult meg 85 százalékos pályázati támogatással, 16 milliós önkormányzati önrésszel a Balatoni Bringakörút csopaki szakaszán a Sport utcát, Ifjúsági sétányt érintõ új gyalog- és kerékpárút, korszerû közvilágítással, parkolóval, madárlessel és csillagvártával. A projekt 2010. március 25-én indult, április 30-ra elkészült a kerékpárút, december 15-én pedig befejezõdött az ide látogató fiataloknak és felnõtteknek egyaránt sajátos élményt kínáló, 4,64 méter magas, közel 70 négyzetméteres alapterületû fa szerkezetû építmény. Ahonnan közvetlenül megfigyelhetõ a balatoni nádas élõvilága, nyári éjszakákon viszont – mivel a szakember szerint itt minimális a fényszennyezés - a csillagvilággal ismerkedhetünk. Az ismeretszerzést tájékoztató táblák segítik. A polgármester a projekt zárórendezvényén elmondta, hogy a településnek a hajóállomástól az „apáca-strand” felé esõ részén új nyomvonalon építik meg a kerékpárút folytatását. J. F. Madárles az út mentén Kerékpárút Hévíz és Alsópáhok között Hévíz és Alsópáhok közös beruházásában, pályázati támogatás segítségével elkészült a két települést összekötõ kerékpárút. A sporthoz, a gyógy- és egészségturizmushoz is kapcsolódó infrastrukturális létesítményt karácsony elõtt avatták fel. A fürdõváros és a szomszédos üdülõtelepülés önkormányzata a 2,2 kilométer hosszúságú kerékpárút építési költségeinek 85 százalékát finanszírozhatta az elnyert 135,6 millió forint összeggel. Az ünnepségen Rigó Csaba, kormányhivatal vezetõ avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a létesítmény olyan beruházási körbe tartozik, ami országosan kiemelt. Elmondta: a kormány által támogatott fejlesztések közt prioritással szerepel a kerékpárutak hálózatának kialakítása, a kerékpárutas összeköttetések biztosítása az üdülõrégiókban kínált attrakciók között. A bõvítéssel fontos cél a kerékpáros sport, a sportos turizmus lehetõségeinek mind színvonalasabb biztosí- Az avatás ünnepélyes pillanatai tása, az egészséges és környezetbarát élet feltételrendszerének javítása. Mindemellett a bõvülõ hálózathoz olyan szolgáltatási pontok is kapcsolódnak, amelyek munkahelyet teremtenek. Kiemelte továbbá annak jelentõségét is, hogy az üdülõrégióban most elkészült útszakasz nemzetközi hírû fürdõvárost és családbarát hotelcentrumot köt össze. Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a megyegyûlés elnöke az épülõ elkerülõ közút átadására is elõretekintett a beruházás méltatása során. A házigazdák közt Czigány Sándor, a gesztor szerepet vállaló Alsópáhok polgármestere számos közremûködõnek mondott köszönetet a megvalósításban tett erõfeszítésekért, amik még az elõzõ ciklusbeli önkormányzatok közös munkájával indultak, s folytatódhattak töretlenül. A támogatási szerzõdés 2010. március 5-én ünnepélyes keretek között lett aláírva, azt kapcsolódó munkák miatt két alkalommal módosították. A kivitelezésre 2011. április 29-én vehette át a munkaterületet a közbeszerzési eljárás nyerteseként a Magyar Aszfalt Kft. Közút melletti kétirányú forgalmú, a hévízi szakaszon gyalogos közlekedést is szolgáló kerékpárút épült, 2,6, illetve 3,6 méter között változó szélességben. Kapcsolódó forgalomtechnikai berendezések lettek kiépítve, zöldfelületet alakítottak ki, s közvilágítás is készült. Papp Gábor, Hévíz város polgármestere folytatásról beszélt, miszerint szeretnék a városon belül is javítani a kerékpáros közlekedés körülményeit. H. Á. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 Fiatalok a Levendula Házban Emléktábla a nemesítõnek Télen is érdemes a Levendula Ház Látogatóközpontot felkeresni Tihanyban Kézmûves foglalkozásokkal várták december utolsó napjaiban Tihanyban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóközpontjában az alkotó kedvû gyermekeket és felnõtteket. A Levendula Házban többek között elsajátíthatták a levendulazsák-varrást, a szerencsebonbonés teatasakkészítést – tudtuk meg Kopek Annamáriától, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság turisztikai osztályvezetõjétõl. Emléktáblát avattak Keszthelyen a 2010-ben elhunyt Bakonyi Károly szõlõnemesítõ tiszteletére, születésének 90. évfordulója jegyében. Az emlékünnepség keretében tartották meg azt a borválogatást is, melynek Luca neve napjához kötve teremtett hagyományt Bakonyi Károly. Ezt a programot halála óta a születésnapján rendezik, az ország különbözõ tájain termesztett, keszthelyi nemesítésû szõlõfajták borai között. A forgalomban lévõ palackosokból idén 15 bort bíráltak: A család koszorúját az ünnepelt gyermekei helyezték el köztük volt pogányvári, soltvadkerti, szekszárdi, sághegyi, csopaki, szigetcsépi, bajai, cserszegtomaji, neszmélyi és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon-kari pincészetébõl származó cserszegi fûszeres, nektár, pátria, korona és Rozália. Keszthelyen, az Erzsébet királyné útja 74-es számú ház falán helyezték el a márványtáblát, ahol a neves szõlõnemesítõ 1963-tól lakott, haláláig. Az emléket állító város önkormányzata képviseletében Ruzsics Ferenc polgármester mondott beszédet. Méltatta azt az életutat, melyen járva Bakonyi Károly elnyerte a város díszpolgári kitüntetését, messze földre magával vitte a magyar szõlõgazdálkodás hírét. A cserszegi fûszeres fajtát a tudós nevével együtt ismeri szinte a világ. A család képviseletében Bakonyi Judit villantott fel pillanatokat édesapjáról. Szólt a folyton érezhetõ szeretetrõl, mely belõle a hozzátartozóira, a környezetére, a szakmájára kisugárzott. Otthonának vallotta Keszthely mellett Cserszegtomajt, ahova a munkája kötötte, Csopakot, ahol született, Söjtört és Zalalövõt is, ahonnan szülei származtak. A kollégák részérõl Pálfi Dénes, a Da Bibere Zalai Borlovagrend nagymesteri címének öröklõje a rend alapítójaként is méltatta pályatársának munkásságát. Elhangzott az is, hogy a jövõ évben nemes összefogással, szoborállítással szeretnék ünnepelni a nemesítõ születési évfordulóját. A táblánál koszorúzott Bakonyi Judit és testvére, Bakonyi László, majd a borlovagok koszorúját Pálfi Dénes és Seffer Imre, a Pannon Egyetem Georgikon kara koszorúját pedig Kondorosy Elõd dékánhelyettes és Kocsis László tanszékvezetõ egyetemi tanár helyezte el. A borválogatás eredményeként a gyõztes Gaálné Dignisz Éva szigetcsépi pincéjébõl származó cserszegi fûszeres - nektár cuvée bora lett. Dobogóra került még sorrendben egy 2009-es évjáratú Szekszárdon termelt cserszegi fûszeres, a Georgikon pincészet 2011-es cserszegi fûszerese, valamint egy sághegyi pátria. A fokozottan védett Tihanyi-félszigeten található Levendula Ház Látogatóközpont - amely elnyerte „Az év ökoturisztikai látogatóközpontja 2011” címet - minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be a félsziget múltját és jelenét: a vulkánok világát és a levendulatermesztést. A központ megépítése 340 millió forintba került, amelyhez a nemzeti park uniós pályázaton 85 százalékos támogatást nyert, a maradék 15 százalék önrészt pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium biztosította. Az egész évben nyitva tartó, közel hétszáz négyzetméteres Levendula Ház Látogatóközpontban - amely 2011 nyarán nyitotta meg kapuit - három tematikus interaktív kiállítás, egy száz fõ befogadására alkalmas elõadóterem, természetismereti foglalkoztató és egy információbázis kapott helyet. A létesítmény fûtését talajvíz-hõszivattyús rendszerrel és napkollektorokkal biztosítják, fosszilis energia felhasználása nélkül. A Magyarország elsõ tájvédelmi körzetében található központ tárlatai bemutatják a Balaton-felvidék és a Tihanyi-félsziget különleges természeti értékeit, élõvilágát, és bevezetnek a levendulatermesztés kultúrájába. A kiállításokon a többi között geológiai óra, hõforrásokat, gejzíreket bemutató terepasztal, és levendulaolaj-lepárló segítségével adják át a tudományos ismereteket szórakoztató módon. A május végén átadott komplexumot eddig több mint 25 ezer látogató kereste fel. /MTI/ Horányi Árpád Alsóörsi nemzetközi mûvészeti fesztivál Karácsonyi fények címmel egész napos mûvészeti fesztiválnak adott otthont december elején az alsóörsi, közelmúltban pályázati támogatással felújított Eötvös Károly Mûvelõdési Ház. A családi vállalkozásként mûködõ szervezet idén tizenegyedik alkalommal hozta létre a Balaton partján az orosz, ukrán és magyar együttesek találkozóját. A délelõtt folyamán mintegy 150 résztvevõ mutatta be népzenei és néptánc hagyományokra épülõ produkcióját, az esti gálamûsorban pedig egy orosz filharmonikus népi zenekar, két ukrán néptánc csoport kápráztatta el a közönséget. A Veszprém megyeiek közül a veszprémi Kurázsi néptáncegyüttes, a papkeszi Pannónia citerazenekar, az alsóörsi Sirály Nyugdíjas Egyesület, valamint a balatonfüredi Kék Balaton népdalkör dalosai szórakoztatták a nagyérdemût. A mûvészeti fesztivál közben a helyi szervezõk segítségével az alsóörsi gyerekek és az ifjú táncosok karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat készíthettek, majd az esti program részeként a felnõttekkel együtt táncház keretében ismerhették meg egymás népi hagyományait. Juhász Ferenc 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Itt a farsang, áll a bál A Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar már készül rá, hogy névadó régióját megörvendeztesse a hagyományos farsangi koncertjével. Idén a székhelyintézmény, a vonyarcvashegyi Eötvös Károly Általános Iskola ad otthont a muzsikás, bálos eseménynek február 4-én. A rendezvény felett nagytekintélyû személyek vállaltak védnökséget ezúttal is, így a Simándy József Baráti Társaság családi képviselõjeként a Tavaly Balatongyörökön fújtak a maskarások neves tenorista özvegye, Simándy Józsefné, Balázs Árpád, Magyar Örökség-díjas zeneszerzõ és Bánhidai Tamás, a keszthelyi Festetics György Zeneiskola igazgatója. Ahogy ilyenkor szokás: jelmezt öltenek majd a muzsikások, s alkalmi mûsorral hangolják bálos estre a közönséget. Mintegy 70 zenész veszi kézbe a rezeket, köztük most elõször az utánpótlás kiszenekar tagjai is, megmutatva, hogy immár mit tudnak! A több mint másfél évtizedes múltú együttes alapító mûvészeti vezetõje, Kiss Tamás karnagy elmondta, hogy a próbák január elején kezdõdtek, a maskarákhoz még gyûjtik az ötleteket. A farsangi koncert náluk az évadnyitást is jelenti - bár iskolához kötõdõ zenekarról van szó - nem a tanév szerint szervezik programjaikat. A nyári szezon jelenti a bemutatók dandárját, az évi 25-30 fellépés nagyobb része esik erre az idõszakra. A kétévenkénti Helikoni Ünnepségek idén esedékes programjára is készülnek, s közelükbe kerül a megyei rézfúvós találkozó, aminek most 2012-ben a keszthelyi zeneiskola ad otthont. Bõvül szerepléseik köre az elsõ ízben sorra kerülõ vonyarcvashegyi utcazenei fesztivállal. Mindezek, s a szokásos nyári rendezvényeken való muzsikálás mellett vár rájuk több külföldi szereplés, ezekre Ausztriába, Németországba és Lengyelországba utaznak majd. A programok zömén a Pelso mazsorett csoporttal együtt szerepelnek. E hosszú sor nyitányának részese lehet az idei, immár legendás hírû Fúvósfarsang közönsége. Milliárdos beruházás Ádándon A Balatontól mindössze 15 km-nyire fekvõ településen, Ádándon idén megkezdõdhet a hosszú évek óta várt szennyvízcsatornázás. A polgármester, Pollák Tibor nemrégiben írhatta alá a támogatási szerzõdést, amely 988 millió forintról szól. Az összeg nyolcvanöt százalékát kaphatja az önkormányzat uniós támogatás keretében, a különbözetet pedig, a mintegy 148 millió forintot a faluban élõknek kell elõteremteniük. A megvalósításhoz hamarosan létrehoznak egy víziközmû társulást, amely összefogja az érdekelteket: a lakosságot, a vállalkozókat és az önkormányzatot. Hogy pontosan mekkora összeget kell saját erõbõl elõteremteni, még nem tudni, az elõzetes számítások szerint várhatóan megközelíti a 200 ezer forintot. A tisztítótelepet egy önkormányzati területen, a temetõ közelében építik. Készül hozzá egy háromszáz méter hosszú szilárd burkolatú út. A telep korszerû technológiával, energiatakarékosan, távfelügyelettel mûködik majd. A kivitelezõt közbeszerzési pályázaton, várhatóan augusztusig választják ki, amely után kezdõdhet meg az építkezés. A beruházás várhatóan jövõ év végére készülhet el. Gy. L. Földváry Miksára emlékeztek Horányi Árpád Halbolt, füstölõ, kiállítás... Visszavásárolta az önkormányzat cégétõl, a Balaton-parti Kft.-tõl a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azt az épületet, amely mintegy fél évtizeddel ezelõtt került ki a társaság portfóliójából, de bérleményként továbbra is itt mûködött a cég halboltja. A visszavásárlás és az ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelés jól illeszkedik a megújított stratégiához. A település kiváló üdülõpolgárára, a mártírhalált halt Földváry Miksára, volt miniszteri tanácsosra emlékeztek egykori villája udvarán Balatonfenyvesen. - Fontos, hogy a felnövekvõ generációk is ismerjék Balatonfenyves múltját, azokat a személyeket, akiknek elévülhetetlen érdemei vannak a település fejlõdésében – mondta január 6-án, Földváry Miksa kivégzésének 67. évfordulóján rendezett megemlékezésen a község polgármestere. Lombár Gábor ismertette az 1935-tõl Balatonfenyves fürdõegyesületének elnökeként is tevékenykedõ, természetvédelemmel foglalkozó szakember életútját, felolvasta 1945. január 6-án kelt utolsó naplóbejegyzését. A Baranya megyei Gyermektábor tulajdonát képezõ egykori „Földváry villa” falán elhelyezett emléktábla koszorúzását követõen, közös imával emlékeztek az orosz katonák által kivégzett Földváry Miksára. M. L. Újévi köszöntés Lovason Kilenc csapat részvételével, tizedik alkalommal rendezte meg a forraltbor fõzõ versenyt a Balaton északi partján a lovasi önkormányzat, a helyi civilszervezetek és a Csopak Borút Egyesület. A karácsonyi ünnepek elõtt a Templom téren a lovasi gyerekek betlehemes mûsorral kedveskedtek, majd Ferenczy Gáborné polgármester köszöntötte az egybegyûlteket. A két ünnep között minden délután egy-egy helyi pincészetet kereshettek fel az érdeklõdõk. A tócsi, a vadpörkölt és a finom lovasi borok sok ember tetszését elnyerték. Az újév elsõ napján Titz Tibor népi kikiáltó csalogatta a Templom térre a forraltborra vágyó embereket. Idén kilenc csapat versengett. Jöttek Alsóörsrõl, Felsõörsrõl és Balatonalmádiból is versenyzõk. Ebben az évben az alsóörsi önkormányzat diadalmaskodott. A Sándor Huszárok, Abonyi Gábor vezetésével az elõkelõ második helyet szerezték meg. A bronzérem a felsõörsi önkormányzatnak jutott. A közönségdíjat a lovasi Pap Huba Pincészet kapta. A program a faluházban folytatódott, ahol Ferenczy Gáborné polgármester kívánt sikerekben gazdag, boldog új évet mindenkinek, majd újborokkal koccintottak. Errõl írták alá az adásvételi szerzõdést és tartottak decemberben tájékoztatót, amelyen Balázs Árpád polgármester, a zrt. felügyelõ bizottsági elnöke elmondta: volt egy idõszak, amikor gyors tempóban próbálta meg fölélni, ellenõrizhetetlen módon magánkezekbe adni a társaság a közvagyont, ám szerencsére ma már más szelek fújnak. Ma a cég a halállomány szabályozását, a halgazdálkodás fenntartását igyekszik biztosítani. Az önkormányzat a területen „tematikus parkot” szeretne kialakítani, s ezzel is szinkronban van a halászat elképzelése. Mint Füstös Gábor, a zrt. vezérigazgatója elmondta, pályázati segítséggel szeretnék felújítani a halboltot. Létrehoznak egy olyan modern kereskedelmi egységet, ahol a halfeldolgozás is megvalósulhat, s ez segítheti a tópart halellátását konyhakész halas termékekkel. Egy kisméretû halfüstölõben a stratégiai termékként kezelt füstölt busa készül majd. A tervek szerint az épületben helyet kapna egy kiállítás a 111 éves balatoni halászat relikviáival, valamint egy információs iroda is, ahol horgászjegyeket és horgászcikkeket is vásárolhatnának az érdeklõdõk. Gyarmati László Sz. P. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 11

G A Z D A S Á G 11 Balatoni Korona hat címletben már februártól Jóváhagyták az érintett polgármesterek a helyi pénzként használt vásárlási utalvány, a Balatoni Korona terveit. Februárban már forgalomba kerülhet. A térségi összefogásban részt vevõ polgármesterek elfogadták a Balatoni Korona terveit, így a készpénz helyettesítõ utalvány nyomtatása megkezdõdhetett, közölte Porga Gyula veszprémi polgármester. Hangsúlyozta, a jövõben a legfontosabb feladat az együttmûködõ partnerek keresése, a helyi elfogadó- és kibocsátóhelyekkel való szerzõdéskötés. A forinttal 1:1 mértékben átváltható, a helyi gazdaság támogatását segítõ utalványok hatféle címletben - ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer - kerülnek forgalomba, várhatóan februárban. A címletek elõés hátoldalán a régió nevezetes épületei és történelmi személyiségei láthatóak majd. A.A. Új személyszállító Siófok „húzza” hajó a Balatonon Somogy gazdaságát Várhatóan ez év õszén helyezik üzembe a Balaton új, 300 fõs személyszállító hajóját, amelyet egy németországi, – Bodeni-tó melletti hajógyártól vásárolt meg a Balatoni Hajózási Zrt. Közúton érkezett az új hajó alváza A hajót nagyobb darabokra bontva, uszállyal szállították a Dunán Dunaújvárosig, majd trélereken a siófoki összeszerelõ-mûhelybe utaztatták. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, az önkormányzatok tulajdonában lévõ társaság az új jármûvet 500 ezer euróért, fél áron vásárolta meg a németországi hajógyártótól, amely tönkrement amiatt, hogy ennek a hajónak az eredeti osztrák vevõje visszamondta a megrendelését. A vezérigazgató kifejtette, a balatoni cég nagy figyelmet fordít 25 darabból álló személyhajó-flottájának korszerûsítésére. Ennek a programnak a keretében került sor a félkész hajótest megvásárlására a Bodeni-tóról. Ahhoz, hogy a Balatonhoz tudják szállítani, a hajótestet szét kellett vágni, amit a balatoni hajózási társaság lakatos-hegesztõ brigádja végzett el még Németországban. Mivel mind a Balaton, mind a Sió-csatorna vízállása igen alacsony, az uszályon érkezõ darabokat nem lehetett vízen szállítani Siófokig, ezért át kellett daruzni egy trélerre. A közúton továbbszállított hajótestet Siófok-Kilitinél sólyapályára tették, majd a Sió-csatornából átzsilipelték a Balatonra. Várhatóan ez év szeptemberére építik készre a hajótestet a társaság dolgozói, és mutatják be az új személyszállító hajót a nagyközönségnek, amely az egyik legnagyobb menetrend szerinti közlekedésbe bekapcsolódó hajó lesz a Balatonon. Nevének kiválasztására pályázatot írnak ki. Horváth Gyula arról is szólt, hogy a társaság legutóbbi igazgatósági és felügyelõbizottsági ülésén elfogadták a 2011-es év beszámolóját. A társaság 1 milliárd 900 millió forintos nettó árbevételt ért el, ami 2,5 százalékkal meghaladja az elõzõ évit, és száz millió forint körüli eredményre tett szert, amely szintén pár százalékos javulást mutat. Ez részben a költségtakarékos intézkedéseknek, részben a komp és a vitorláskikötõk megnövekedett forgalmának köszönhetõ. /MTI/ Öt siófoki cég is bekerült az elsõ tízbe! A Somogy gazdaságát jellemzõ árbevétel alapján a múlt év végén összeállított TOP 100-as vállalkozási rangsorba csak olyan cégek kerülhettek, amelyek minimum 955 millió forintos bevételt értek el 2010ben. A lista érdekessége, hogy a 2.(FGSZ Zrt.), 3.(KVV Zrt.), 4.(VABEKO Kft.), 7.(DRV Zrt.), és 8. (Sió ECKES Kft.) helyen is siófoki cégek találhatók, s mint a felsorolásból is kitûnik, egyik sem idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat lát el. Sõt: az elsõ három kimondottan a szénhidrogén szállítással kapcsolatos tevékenységet végez. A lista böngészése során csak az 57. helyen találtunk az idegenforgalomhoz köthetõ céget, a Balatoni Hajózási Zrt.-t, s ezzel be is fejezhettük a keresést (Megjegyezzük: néhány cég nem járult hozzá adatainak közléséhez, ezért elõfordulhat, hogy a legjobb 100-ban azért mégiscsak akad ilyen jellegû vállalkozás…). Somogy megye gazdaságát – ezt bizonyítják a lista adatai is - a megyeszékhelyen túl Siófok és Tab térsége „húzza”, hiszen a városból a legjobb száz közé 10 cég került. A siófokiak mellett még egy-egy balatonpart-közeli cég került a listára: Boglárról, Lellérõl, Szentgyörgyrõl, Fonyódról, Ordacsehibõl, Lengyeltótiból, Tabról. *** Hasonlóan „eredményesnek” minõsíti a siófoki térséget a HVG által kiadott országos 500as rangsor is, ahol a 2010-es árbevételt tekintve kilenc somogyi cég fért be a legjobb félezerbe: öt siófoki, három kaposvári és egy tabi. A nyereség szerinti megyei rangsor elsõ négy helyén három siófoki és egy tabi székhelyû társaságot találni. Árbevétel terén a tabi Flextronics a legjobb Somogyban több mint ötszáz milliárddal (melynek csaknem száz százaléka export), s a hazai földgázellátást irányító siófoki FGSZ-szel (Földgázszállító Zrt.) együtt ketten a somogyi top 500-asok árbevételének több mint nyolcvan százalékát „hozták”. Tavaly ilyenkor hiányzott a hasonló listáról a csõvezeték-fektetésben utazó siófoki Kõolajvezetéképítõ és a Vabeko, de most mindketten visszaverekedték magukat a csúcsra. Mindkét vállalat több mint duplájára növelte elõzõ évi árbevételét. Nyereség terén az FGSZ nagyon „rávert” a Flextronicsra, hatszor több profittal, ráadásul az energetikai szektorban csak a Mol elõzte meg a siófokiakat. Igaz az is: a tabiak egy éve egyáltalán nem szerepeltek az ötszáz legnyereségesebb hazai cég között, most viszont már ott vannak az elsõ száz nyomában. Akár csak a Kõolajvezetéképítõ, melynek fellendülését a nyereségadatok is jól mutatják: egymilliárdról négymilliárd forint fölé tornázták magukat. Az adatok azt bizonyítják: Siófok egyáltalán nem csak az idegenforgalomból élõ város, hiszen a 2010-ben befolyt 2,8 milliárd forintnyi helyi adó több mint ötven százaléka iparûzési adó volt. /Balatonpress/ 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

p. 12

12 G A Z D A S Á G Együttmûködés Balatoni ingatlanokat is érint az elszámoltatás az önkormányzat és Több balatoni ingatlan eladásával kapcsolatban is vizsgálódik Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos – jelentette be többek között ezt is múlt év decemberében Siófokon egy sajtótájékoztatón, ahol a térség országgyûlési képviselõjével, Gruber Attilával számolt be a közelmúlt vizsgálatainak eredményeirõl. Mint a tájékoztatón kiderült, több balatoni és Somogy megyei ügyben is folyik vizsgálat. Például több balatoni szálloda is érintett a Nemzeti Üdültetési Alapítvány ellen folyó elszámoltatásban. Budai Gyula kormánybiztos szerint egész épületegyütteseket értékesítettek kétes módon a Hunguest-privatizáció során. Alulértékelték a vagyont – négy és félmilliárd forint helyett kétmilliárdra –, és ezt követõen értékesítették a szállodákat. A vizsgálattal szeretnék kimondatni ezeknek a szerzõdéseknek az érvénytelenségét feltûnõ értékaránytalanság, komoly vagyonvesztés miatt. Az a cél, hogy az ingatlanok kerüljenek vissza az államhoz. A Nagyberek 8200 hektárjára is igényt tart az állam. A Hubertus Bt. által a vizsgálódók szerint fillérekért bérelt nagybereki földek ügyében per kezdõdik, csak még azon megy a vita, hogy a bécsi választott bíróság tárgyalja, vagy magyar grémium. Az állam fölmondta a bérleti szerzõdést. A Nagyberek körüli történések folyományaként a marcali rendõrkapitányság természetkárosítás miatt is nyomoz az emlékezetes vízleeresztés kapcsán. Közérdekû bejelentésre kezdõdött a nyomozás a balatonlellei HM-üdülõ értékesítése ügyében, aztán ebbõl kiindulva az összes Balaton-parti honvédségi üdülõ ügyeit elkezdte vizsgálni a kormányhivatal. Egy év alatt ezerkétszáz ilyen jelzést kaptak, összegzett a biztos, hozzátéve, hogy már százmilliárd forint visszaszerzésénél tartanak, azaz ahogyan megjegyezte: õ már megkereste a pénzét. a vállalkozások között Az alsóörsi önkormányzat és a helyi Vállalkozásfejlesztési és Hagyományõrzõ Közalapítvány idén negyedik alkalommal hívta meg a településen és környezetében mûködõ vállalkozások vezetõit arra a fórumra, amelyen különbözõ szervezetek szakemberei adtak tájékoztatást pályázati lehetõségekrõl, munkaerõ foglalkoztatási támogatásokról. A helyi mûvelõdési házban rendezett találkozón Szedlák Attila országgyûlési képviselõ, a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulás elnöke köszöntõjében elismeréssel szólt az önkormányzat és a vállalkozások együttmûködésérõl. A példaszerû összefogás különösen fontos most – Ferenczy Gábor alpolgármester mondta -, amikor a gazdasági válság nehéz helyzetbe hozta mindkét területet. Hebling Zsolt polgármester ismertette Polgárdy Imre megyei közgyûlési alelnök, a Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetõjének levelét, amelyben 4,9 százalékos hitelnyújtást ajánlott a mikrovállalkozások mûködéséhez. Hasznos információkkal szolgált a jelenlevõknek Turchányi Domonkos, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szakreferense, aki elmondta, 2012-ben elsõsorban a valamilyen okból eddig nem igényelt fejlesztési források újraelosztására lesz lehetõség. Várható, hogy továbbra is támogatási jogcím lesz többek között a mikrovállalkozások fejlesztése, a falusi turizmus mûködése, a mezõgazdasági utak rendbetétele, korszerûsítése, a nem mezõgazdasági tevékenységet folytató családi vállalkozások piacra jutásának elõsegítése. Jáger László, a Munkaügyi Központ balatonalmádi kirendeltségének vezetõje örömmel számolt be a regisztrált álláskeresõk számának csökkenésérõl, ez a nyári hónapokban 20 százalék körüli volt. Az elõzetes információk szerint a jövõ évben lehetõség lesz a közfoglalkoztatási program folytatására, valamint a TÁMOP 112-es programban való részvételre. Utóbbi fõként a pályakezdõk, az 50 év feletti munkavállalók, a gyes-rõl és gyed-rõl visszatérõk foglalkoztatását támogatja. Körli Noémi Széchenyi-terves tanácsadó személyes konzultációkra tett ígéretet. Ferenczy Gábor alpolgármester, a 12 évvel ezelõtt az önkormányzat által létrehozott alsóörsi közalapítvány elnöke arról tájékoztatta a vállalkozói nap résztvevõit, hogy az elmúlt évtizedben 35 esetben mintegy 40 millió forint kamatmentes, tízéves futamidõvel visszatérítendõ támogatást adtak vállalkozások indításához, fejlesztéséhez. A hagyományõrzés keretében támogatták a nádtetõs lakóépületek felújítását, a támfalak kialakításánál a településen hagyományos vöröskõ felhasználását. Ugyancsak segítették, átlagban mintegy kétszázezer forintos hitelnyújtással a borosgazdákat, hogy a továbbiakban is megtartsák, gondozzák alsóörsi szõlõültetvényeiket. Az alapítvány a jövõben is hasonló intenzitással kíván mûködni, ehhez jó alapot nyújt az a tény, hogy a vállalkozók döntõ többsége határidõre visszafizeti a kapott kölcsönt. Gruber Attila parlamenti képviselõ és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos Lapunk kérdésére válaszolva a kormánybiztos elmondta: a Siotour-privatizáció vizsgálata jelenleg nincs az ügyek sorában. Vizsgálták viszont a DRV Zrt. egyik füredi állami ingatlan-értékesítését, amelyet azonban rendben találtak. Nem ilyen jó viszont a külföldi követségek mûködése, ahol öt ügyben zajlik vizsgálat, ugyanis sok jelzés érkezett arról, hogy feltételezhetõen visszaélések sora történhetett ingatlan felújítások és vásárlások során. Budai Gyula szerint az elszámoltatás kérdésében majdnem teljes az egyetértés a különbözõ pártok között. A Jobbik ugyan gyakran kevesli az elért eredményeket, de a kritika szerinte csak a nyilvánosságnak szól, a háttérben gyakran kérik a segítségét egy-egy ügyben. Az LMP pedig nemcsak Sukoró ügyében állt mellé, hanem a Nagyberekében is, „ha már egyszer õk hangoztatják a zöld fordulatot”. Gyarmati László Juhász Ferenc Madárles és csillagvárta Csopakon December közepén egy egészen különleges, a balatoni madárvilág megfigyelésére, valamint csillagok tanulmányozására is alkalmas építmény átadásával zárult „A kerékpárosbarát település” címû projekt Csopakon. A fejlesztés a Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP) pályázata révén, 93 024 866 Ft összegû vissza nem térítendõ európai uniós támogatással, a helyi önkormányzatnak köszönhetõen valósul meg. A pályázat célja, hogy a jövõben Csopak utazási célként jelenjen meg a négy keréken közlekedõk számára. Ennek eléréséért a község komplex kínálatot alakít ki, amely magában foglalja a már meglévõ vonzerõket és attrakciókat, valamint a helyi szolgáltatási kínálatot. A beruházás során a Balatoni Bringakörút csopaki szakaszának egy részén (Sport utca, Ifjúsági sétány) új gyalog- és kerékpárutat építettek. Csopak a megújuló közterületek mellett egy egyedülálló - a balatoni nádasok élõvilágát bemutató - öko kerékpáros pihenõ helyet is kialakít, amelynek része egy megfigyelõ torony („Madárles”) építése, ill. tematikus megállóhelyek létrehozása a Balaton-parti övezetben. Az ökoturisztikai parkban játszótéri eszközökkel, tanösvénnyel lehet aktívan eltölteni a pihenésre szánt idõt, amelyek mellett egy huszonkét állásos parkoló is a vendégek kényelmét szolgálja a jövõben. Az elõbbieken kívül a település közterületein - többek között - kerékpártárolókat, információs pontot és táblákat helyeztek el a községbe kerékpáron érkezõk mind szélesebb körû kiszolgálása érdekében. A KDOP-2.1.1/D-09-2009-0007 pályázaton a fentiek megvalósításának nyertese a Csopak Község Önkormányzata. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 13

G A Z D A S Á G 13 Fékezik a klímaváltozást A Közép-dunántúli Régióban mûködõ Környezeti Tanácsadó Irodák szolgáltatásai egy sikeres KEOP pályázatnak köszönhetõen több új, a lakosság éghajlatbarát életének kialakítását segítõ elemmel bõvülnek. Könyv- és filmtár fejlesztés, bemutató elemek sora, kölcsönözhetõ eszközök és oktatócsomagok, szakmai tanulmányutak válnak elérhetõvé a régió lakosai számára. A fenti sokszínû és mozgalmas projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. - A „Fékezzük a klímaváltozást” program célja éghajlatbarát, zöld megoldások bemutatása a lakosságnak, kiadványok, szaktanácsadás formájában, gyakorlatban is használható eszközökkel. A lakosok gépet kölcsönözhetnek utólagos nyílászáró szigeteléshez, kipróbálhatják többek között a napelemes aszalót, a kézi pelyhesítõt, malmot és a napelemes töltõket. A családok környezetbarátságát a most fejlesztés alatt álló ökoaudit módszerével mérik majd fel környezeti tanácsadóink, ami alapján testre szabott tanácsokat adnak az érdeklõdõknek – ismertette Kiss Renáta, a Csalán Egyesület programvezetõje. Mindeközben a megszokott környezeti tanácsadói tevékenység is fokozott lendülettel folyik tovább a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédõ Egyesületnél, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesületnél, a székesfehérvári székhelyû Gaja Egyesületnél, és a balatoni régióban, a Nõk a Balatonért Egyesület jóvoltából. - A Balaton a színterünk, ide szervezünk éghajlatvédelmi elõadásokat és beszélgetéseket. A közkedvelt „Vigyázz rám” oktatócsomagunkat nagyban is elkészíthetjük, rendezvényeinken találkozhatnak vele a gyerekek, és az érdeklõdõ felnõttek, de kölcsönözhetõ is lesz. Környezeti tanácsadásunk energetikai tanácsadással bõvül, bemutató tereink a többiekhez hasonlóan új felszereléseket kapnak - mondta Szauer Rózsa, a Nõk a Balatonért Egyesület elnöke. Kiss Renáta szerint nagy értéke a programnak, hogy a négy iroda összefogásával valósul meg, hiszen mindannyiuknak megvannak a magunk erõsségei, tanulnak egymástól, és terjesztik, felhasználják ezeket az ismereteket, jó gyakorlatokat. Szendi Péter Akciókkal, kedvezményekkel várja a hazai turistákat az almádi Hotel Ramada Az elmúlt év õszén a vendégek és a külsõ szemlélõk számára észrevehetetlen változás történt az almádi Ramada szállodában – az üzemeltetést október elején az Auróra Hotels Kft. vette át. Horváth Tibor ügyvezetõ szerint ez a tény érdemben nem befolyásolja a korábban már megszokott magas színvonalú vendéglátást: az azonos összetételû menedzsment és a rutinos személyzet a biztosíték arra, hogy az itt eltöltött napok után senki sem tér csalódottan haza. - A Hotel Ramadát a szakma elsõsorban konHorváth Tibor ügyvezetõ ferencia-szállodaként tartja számon, ám örvendetes, hogy az egyénileg érkezõ vendégek körében is jól cseng a nevünk. A szobák elegáns berendezése, a széles étel- és ital kínálat, a hotel saját strandja, a minden igényt kielégítõ wellness részleg és szépségszalon önmagában is komoly vonzerõt jelent – munkatársaink pedig nagyfokú empátiával és figyelemmel kívánják biztosítani a gondtalan pihenést. A szakmai rendezvények, tanácskozások sikeréhez is minden feltétel adott – nem véletlen, hogy hosszasan sorolhatnánk azokat a cégeket, vállalkozásokat, melyek évek óta a Hotel Ramadában tartják tanácskozásaikat, képzéseiket. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy ezen a téren némi visszaesést észlelünk – a kedvezõtlen tendenciát sajnos más magyarországi szállodák is érzékelik. A szakembereknek ilyen esetekben természetesen a kibontakozás, az elõrelépés lehetõségét kell vizsgálniuk. Meggyõzõdésem, hogy helyes üzletpolitikával – s persze kedvezõ jogszabályi háttérrel - túlléphetünk a mai gondokon: a hazai turizmus favorizálása lehet az egyik kitörési pont. Bebizonyosodott, hogy fõként honfitársainkra számíthatunk a Balaton mellett - a Hotel Ramada vendégkörének hetven százalékát is õk teszik ki. Különféle akciókkal kívánunk kedvükben járni, s örömmel vesszük az üdülési csekkel, illetve napjainkban már a Széchenyi-pihenõkártyával fizetõk érdeklõdését. Munkánk elismerését tükrözi az is, hogy egyre több család tölti nálunk a szabadidejét - ezt legutóbb 2011 karácsonyán érzékelhettük. Nyáron a Balaton, télen a közeli Eplény hóágyúzott sípályái jelentenek igazi vonzerõt az aktív, sportolni vágyó vendégek számára – a januári idõjárás egyelõre azonban nem kedvez ilyen jellegû akcióinknak. Természetesen ilyenkor is gondoskodunk szórakoztatásukról, s szívesen ajánljuk figyelmükbe Balatonalmádi és a környezõ települések látnivalóit, valamint a hotel sportlétesítményeit. A szálloda természetesen több – elsõsorban európai - utazási irodával tart kapcso- latot, így nem meglepõ, hogy jelentõs számban köszönthetünk körünkben osztrák és német turistákat, de egyre több lengyel, cseh, román állampolgár is érkezik hozzánk. Partnereinkkel már megkötöttük az idei évre szóló szerzõdéseinket, ezért optimistán várhatjuk a 2012-es idegenforgalmi szezont. Horváth Tibortól megtudhattuk: a Hotel Ramada nyitott azok elõtt is, akik nem szállóvendégként kívánják megismerni a színvonalas szolgáltatásokat: készséggel adnak helyet családi rendezvényeknek, üzleti ebédeknek, vacsoráknak. Szeretnék, ha az almádi lakosok élnének a számukra nyújtott kedvezményes belépési lehetõségekkel, s igénybe vennék az uszodát, a squash pályát és megpihennének, feltöltõdnének a wellness részlegben. Az ügyvezetõ elmondta azt is, hogy ez utóbbit bõvíteni kívánják, míg a konferencia termekben korszerûsítik a technikai berendezéseket – a tervezett beruházásokhoz már különbözõ pályázati források is rendelkezésre állnak. Süli Ferenc 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

p. 14

14 G A Z D A S Á G Hévízen, az élet forrásával Kettõs ünnepléssel zárta múlt évi munkáját a Hévíz Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület a városházán. Tavaly õsszel sikeresen fejezõdött be a TDM együttmûködés további erõsítése Hévízen, az „élet forrásánál” címû projekttel, decembertõl pedig újabb nyertes pályázati segítséggel láthattak a folytatáshoz. A nyitórendezvényt ezúttal összekötötték a Hévíz Város Turizmusáért-díj átadásával. Az elismerést Lukács Ferenc, a NaturMed Hotel Carbona vezérigazgatója több évtizedes munkájával érdemelte ki, kiemelten sokat tett a Fly Balaton repülõtér mûködése érdekében. A kitüntetett szakembert Papp Gábor polgármester és Pusztai Erzsébet, a Hévíz TDM Egyesület elnöke köszöntötte. Nagy elkötelezettség- Papp Gábor (balról) köszöntötte a kitüntetett Lukács Ferencet gel végzett szakmai munkája méltatása során elhangzott: sikereinek bemutatásával példaadást is kívánnak szolgálni, felhívni a figyelmet a fürdõváros turizmusáért tett törekvések fontosságára. Lukács Ferenc életútja elválaszthatatlan Hévíztõl. Az elismerésért mondott köszönõ szavak mellet visszapillantott arra, amikor egy véletlen eset folytán a régészet iránti vonzalma ellenére vendéglátói szakon kezdte el felsõfokú tanulmányait, s „öreg serblik” helyett a kor eleganciájának miliõjével került közelebbi kapcsolatba. Hangsúlyozta, hogy pályáján végigkísérte a szerencse: ez elkezdõdött Hévízre kerülésével, ami olyan hátteret jelent a turizmusnak, melyben a volt bányászüdülõbõl létrejöhetett a négycsillagos superior NaturMed Hotel Carbona. Volt hozzá egy olyan, teljes egészében magyar tulajdonosi közösség, mely nem csak egy pénzügyi befektetõ csoport, hanem a fejlesztések iránt elkötelezett turisztikai szakmai grémium is. Összeérett, s mindig jól frissül a nélkülözhetetlen, alapos felkészültségû csapat. Az eredményes munka összecseng az újabb sikeres pályázat céljaival, aminek révén 103 millió forint támogatás áll rendelkezésre a turisztikai kínálat minõségi fejlesztési feltételeinek javítására. A TDM körben lesznek szakmai továbbképzések, vásárolhatnak mobil színpadot, nagyméretû rendezvénysátrat, haszongépjármûvet. A projektnyitó és kitüntetési ünnepi rendezvényen koncertet adott a Keszthelyi Jazz Mûhely együttes. Huszonhétezer elektronikus számla évente a DRV Zrt.-nél Kimagasló sikert hozott a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. bevezetõ, négy hónapos E-számla nyereményakciója. Tizenötezerrel kevesebb sárga csekket állít ki idén a DRV Zrt,, a tavaly szeptemberben indult E-számla kampánynak köszönhetõen. A szolgáltatásra háromezernél is többen regisztráltak az ország elsõ számú víziközmû szolgáltatatójánál. A DRV Zrt. 2011 szeptemberében vezette be a papírmentes számlafogadás lehetõségét, és a bevezetõ nyereményakció nem várt sikert aratott a fogyasztók körében. Négy hónap alatt több mint háromezren regisztráltak az új, környezetbarát szolgáltatásra, ami a víziközmû szektorban kimagasló eredmény ilyen rövid idõ alatt. A Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. új e-számla szolgáltatását választó ügyfeleinek évente összesen több mint tizenötezerrel kevesebbszer kell a postán sorba állnia, ugyanis az akcióban résztvevõ fogyasztók kétharmada elõzõleg a csekkes fizetési módot preferálta. A DRV szerint mindenképpen kedvezõ, hogy immáron nem csak a már korábban is átutalással, csoportos beszedéssel fizetõ, modern technikát használó fogyasztóit sikerült megnyernie ennek a kényelmes, környezetbarát és biztonságos szolgáltatásnak. A csekkes befizetések csökkenése, illetve a gazdaságosabb papírfelhasználás és a kedvezõbb nyomdai költségek jelentõs költségmegtakarítást is hoznak. A DRV Zrt. szolgáltatási területén sok a nyaralótulajdonos, az idényes fogyasztó, akik körében az állandó lakóhelyük távolsága miatt és az egyszerûbb, gyorsabb ügyintézés lehetõségének hatására az új szolgáltatás hamar népszerûnek bizonyult. Azonban a mûködési terület állandó lakosságának aktivitása még kiemelkedõbb volt az akció ideje alatt, az új papírmentes számlafogadást választók 60 százaléka állandó lakossági fogyasztó. Õk évi 12 számlájukat fogadják ezentúl elektronikusan, ezzel is kímélve környezetüket és önmagukat a postai sorban állástól. A háromezer–huszonkilenc sikeres DRV e-számla regisztráló közül négy szerencsés fogyasztó egyegy laptoppal gazdagodik az év elején, melyet ünnepélyes díjátadó keretében vehet át a Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. képviselõitõl. M.D. Különleges évjáratnak mutatkozik a 2011-es A szárazság ellenére az elõzõ évhez viszonyítva lényegesen jobb évet zárt a balatonboglári borvidék. Mennyiségben és minõségben is jobb eredményeket mutató termés mellet normalizálódó árakról beszélhetnek. - 2011-ben azok a szõlõtermelõk sem fizettek rá, akik gyengébb termést realizálhattak szüretkor, mivel jó belsõ paraméterekkel bíró szõlõ termett a borvidéken– mondta Mészáros Lászlóné, a borvidék titkára. Hozzátette, hogy a kevés csapadéknak köszönhetõen gyorsabban érett be a termés, így a korai szüret jellemezte az évet. A tavalyi húszezerötszáz tonnával szemben az idén harminckétezer tonna szõlõt realizáltak a 3300 hektáros borvidéken, melyhez 32 település mintegy 5000 szõlõtermelõje és 900 bortermelõje tartozik. H.Á. Az év fiatal borásza: ifjú Figula Mihály A közönség szavazatai alapján 2011-ben az Év Fiatal Magyar Borásza Bodri Orsolya, a szekszárdi Bodri Pincészet borásztanonca és ifjabb Figula Mihály, a balatonfüredi Figula Pincészet borásza. A harmadik alkalommal megszervezett internetes szavazáson a fogyasztók 85 borászt jelöltek a díjra. Ezt követõen kezdõdött a voksolás, amellyel kiválasztották a legjobbakat. Bodri Orsolya és ifjabb Figula Mihály azonos szavazatot kapott a borkedvelõ közönségtõl. Bodri Orsolya családja öt generáció óta foglalkozik borászkodással. Bár a fiatal lány 2007 óta aktív tagja a pincészetnek, eddig inkább a marketingmunkában vett részt. Nemrég viszont beült az iskolapadba: szõlész-borász szakra jár. Ifjabb Figula Mihály apai örökségét gondozza Balatonfüreden és a környezõ települések határában található dombokon. Apja halála óta édesanyjával dolgoznak huszonöt hektár saját és öt hektár bérelt ültetvényükön. A Figula Pincészet az egyik legkiválóbb fehérboros pincészetként ismert. Buzássy László hegybíró - Kiváló borok vannak a pincékben annak köszönhetõen, hogy a 2011-es év egy különleges évjárat volt. A szép õsznek is jelentõs szerepe volt abban, hogy gyönyörû borokat szüreteltek be, kiváló cukorfokokkal és színnel – mondta el Buzássy László balatonlellei hegybíró, aki maga is borászkodik. A 15 hektáron gazdálkodó, 1000 hektoliter tárolókapacitású családi pincészetében, ahol a régi és az új technológia ötvözése a jellemzõ, több bora is kiváló paraméterekkel bír. Mészáros Lászlóné szólt az új telepítésekrõl is. Kiemelte, hogy eléggé akadozó volt az oltványellátás. A gazdák folyamatosan telepítenek, ennek ellenére a telepített területek mértéke így sem éri el a kivágott, elöregedett termõterület mértékét. Véleménye szerint elképzelhetõ némi megtorpanás a telepítésekben, mivel 2012-ben lezárul az eddigi szerkezetátalakítási támogatásnak a lehetõsége, és még nem tudható, hogy mi váltja ezt 2013-ban. /MTI/ M.L. X I X . É V F O L Y A M 1 . S Z Á M

[close]

p. 15

K U L T Ú R A 15 Keszthely jövõjének mûhelyében A keszthelyi Goldmark Károly Mûvelõdési Központ sikeresen teljesítette a pályázati segítséggel elindított Jövõ Mûhely címû program múlt évre kitûzött céljait. A Társadalmi Megújulás Operatív Program közmûvelõdési szolgáltatást fejlesztõ pályázatán a Széchenyi-terv keretében 30,5 millió forintos támogatást nyert el az intézmény. Oroszok hévízi karácsonya Nagy létszámú orosz vendégkörrel indult Hévízen az újévi turistaforgalom. Immár hagyományosan a pravoszláv karácsonyi ünnepségsorozatot rendezték meg, kulturális eseményekkel bõvítve az egyre egy több orosz turistának szóló programkínálatot. A rendezvények természetesen a teljes kül- és belföldi vendégkörnek, s a helybeliek számára is színes, érdekes kikapcsolódási lehetõséget kínáltak. A Festetics György Mûvelõdési Központ szervezésében az orosz mûvészeti bemutatókat, vallási szertartást, magyar mûsorokkal vezették fel: néptáncegyüttesek, komolyzenei és operett koncertek színhelye volt az év elsõ hetében a mûjégpálya melletti rendezvénysátor. Mindez pótszilveszterezésre hangoló csalogatót is jelentett. A színpadon a zalaegerszegi Gála Társastáncklub Egyesület fergeteges mûsora volt a nyitány, majd Vásári André adott koncertet. Igényes szórakozást nyújtott a kaposvári Roppanós Táncegyüttes vendégszereplése, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház mûvészeinek musical elõadása. Nem hiányzott az operett sem: fellépett Debrei Zsuzsa és Bot Gábor, a zenés-táncos hangulatot teremtõk sorában ott volt a keszthelyi Móger Péter harmonikás és zenekara. Láthatták az érdeklõdõk a zalaegerszegi Kutyakölykök csoportot, a pécsi Misina együttes ropogós táncát, s debütált a múlt év õszén alakult Hévízi Színpad Egyesület. Kóruskoncertet adott Sár- Nagy sikert aratott Jekatyerina közi Anita és a 4 Akkord, szólt a népi zene, Kalocsai Zsuzsa Morozova balalajka koncertje a barátaival tartott operett gálát. A hazai elõadómûvészet széles skáláját követte az orosz kultúrából nyújtott ízelítõ. A Muzeális Gyûjtemény és a Fontana mozi közös épületében 3 napon át orosz filmeket vetítettek, elõadás hangzott el a pravoszláv karácsonyról, népmûvészeti babákat mutattak be. Volt tréfás orosz nyelvóra, táncház, a Top10 mûsorban pedig az orosz slágerlista legjobb dalai hangzottak el. Kiállítás nyílt a szentpétervári Repin Képzõmûvészeti Egyetem tíz végzõs hallgatójának munkáiból. A látványosságok közt találta a köKözelrõl lehetett ismerkedni a matrjoska babákkal zönség a matrjoska babák kiállítását, igazi kuriózum volt Jekatyerina Morozova balalajkamûvész harmonika kísérettel adott koncertje. Az ünneplés vallási részében a Szentlélek templomban január 6-án éjjel orosz nyelvû ortodox istentiszteletet tartottak. Egy nyári tábori kirándulás a Kis-Balatonnál A Jövõ Mûhely címû program félidején túl, az eddigi egy év munkájáról adott áttekintést Csengei Ágota, a nyertes mûvelõdési központ igazgatója, a projekt menedzsere. Elmondta, hogy a munka az iskolai oktatás hatékonyságának növelése, a tanórák melletti képzés, az oktatási, a közmûvelõdési és a civil szervezeti tudásközpontok együttmûködése céljával indult el. Konferenciákon, kampányrendezvényeken több ezer személyt motiválnak az ismeretszerzésre. Konkrétan pedig 2380 órában, több mint 300 fõ vesz részt a különféle tanulási formákban. Olyan kompetencia- és képességfejlesztõ, egyénekre szabott tudásalapot biztosítanak, amire hosszú távon lehet építeni. Általa kialakul az élethosszig való tanulás szükségének szemlélete, javul a munkaerõpiachoz való alkalmazkodó készség. A program kiegészül a már megvalósult projektek tapasztalatainak, eredményeinek felhasználásával. Biztosítja az intézményben dolgozó szakemberek továbbképzését, a gyermekek és az ifjúság számára az aktív, értékadó munkát, valamint nyelvi készségfejlesztést. Kiemelten célzott a hátrányos helyzetûek felzárkóztatása. A program 6 szakkört, 7 tábor szervezését, 10 kiscsoportos fejlesztõ foglalkozásait öleli föl, bennük mozgásmûvészeti, zenei, nyelvoktatási, vizuális, manuális, személyiség- és kommunikációfejlesztõ munkával. Minderrõl immár sok pozitív visszajelzés tanúskodik, diákok, civil szervezetek részérõl. A közmûvelõdési intézmény által felvállalt funkcióbõvítés gyakorlata a régióban példa értékû. Hosszú távú célokat szolgál, hatással van a kulturális kínálat szélesítésére, egyes elemei jótékony befolyással lehetnek a munkaerõhelyzet feszültségeinek mérséklésére. A program idén július végével zárul. H. Á. H. Á. Csukás: Prima Primissima Díj A tavasztól õszig mindennapjai jó részét Balatonszárszón töltõ író, a „Süsü, a Sárkány” megalkotója, Csukás István vehetett át irodalom kategóriában Prima Primissima Díjat múlt év decemberében a Mûvészetek Palotájában. A díj elnyerésében lehetõségeihez mérten segített Balatonszárszó is, amely a honlapján hívta fel a fi- A szárszói Csukás Színház avatásán Dorogi Sándor gyelmet a szavazásra a polgármesterrel a gyermekek gyûrûjében település díszpolgára, Csukás István mellett. A Prima Primissima Alapítvány évrõl évre 30 jelöltet jutalmaz 10 kategóriában, ezenkívül minden évben gazdára talál egy közönségdíj is, így összesen 750 ezer eurót osztanak szét ezen az estén. Ez a díj attól különleges, hogy magánszemélyek adják, úgynevezett civil zsûri ítéli oda. Ahogyan az átadón Csukás fogalmazott: Engem az ország fele szeret, mégpedig a jobbik fele, a gyerekek. Ezúttal azonban örömmel állapította meg, hogy a felnõttek is csatlakoztak a gyerekekhez. Azt, hogy elsõsorban gyerekíróként kapta a díjat, annak tudja be: jobban odafigyelnek a gyerekirodalomra. Csukás Istvánról nevezték el tavaly a felújított egykori kertmozit Balatonszárszón, s ezzel a déli part egyik leglátogatottabb, fõként gyermekeknek szóló kulturális „attrakcióját” valósították meg. Már az elsõ szezon nagy siker volt, pedig az elõkészületekre igen kevés idõ jutott. Várható, hogy az idei nyári program még színvonalasabb, s még látogatottabb lesz. Szöveg és fotó: Gyarmati László Csukás István Számtalan verseskötet, gyermekregény, mesekönyv, verses mese szerzõje. Õ Süsü, Mirr-Murr, Gombóc Artúr, Pom Pom és a Nagy Hohohorgász megálmodója. Színpadi szerzõként Ágacska címû darabjával aratta elsõ sikerét. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó fõszerkesztõje volt. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a regényébõl készült Keménykalap és krumpliorr címû játékfilm elnyerte a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. Munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték. 2 0 1 2 J A N U Á R

[close]

Comments

no comments yet