2011. október Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2011.10

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2011 OKTÓBER ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 4 Balatoni TDM alakul 9 Megújult a fonyódi szakrendelõ 12 Ötvenévesen váltott a borászatra 14 Az „eltûnt“ BB nyomában Templom Siófokon - Megemlékezés Makovecz Imrérõl - 16. oldal

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Hat hét Július közepén egy külföldi vendég arra kérte a vonyarcvashegyi panzió tulajdonosát, fûtse be szobájukat, mert hogy fáznak. Ez bizony a szezon csõdje, fakadtak ki másutt is a szállodások, vendéglátósok, amelyen már a csoda sem segíthet. S még augusztusban is rémisztõ adatok láttak napvilágot a hazai, s benne a balatoni vendégforgalom alakulásáról. A tavalyi kedvezõtlen mutatókhoz képest is csökkent a vendégek, vendégéjszakák száma. Ám bejött a csoda! A tóparti szezonban vízválasztóként ismert augusztus 20-át követõen még hat héten, hétvégén át csodálatos idõvel ajándékozott meg mindannyiunkat az indián nyár. Hosszantartó napsütésben, 25-30 fokos melegben, s 20-22 fokos Balatonban fürdõzhettünk. Évtizedek óta nem volt rá példa, hogy ily hosszú legyen az utószezon, amelyet szerencsére rendkívül sok és sokszínû helyi rendezvények tettek vonzóvá, mindenekelõtt a hazai vendégek számára. Jöttek is szép számmal, a Balatonhoz vezetõ utakon csak a nyár közepén tapasztalható hosszú kocsisorok kígyóztak. A legtöbb helyi strand nyitva, tárva is hagyta kapuit, még hozzá jobbára ingyenes belépõvel. Benépesültek a szállodák, panziók, hétvégeken szabad szobára nemigen lelhettünk. A szezonális éttermek, vendéglõk, büfék tulajdonosai azonban mintha semmit sem vettek volna észre a csodából. Jó részük az elmúlt évek berögzõdött hagyományai szerint augusztus 20-a után bezárt, s csak néhányan tettek tanúbizonyságot arról a rugalmasságról, amely elengedhetetlen feltétele a vendéglátásnak. Õk bizony jól is jártak, miután frissítõ üdítõért, éhet enyhítõ étekért sorba álltak az ajándék nyarat élvezõk. Így többek között az alsóörsi községi strandon, ahol a tucatnyinál is több vendéglátó egység közül azonban október 2-án mindössze ketten tartottak nyitva. De sajnos másutt is hasonlókat tapasztalhattunk. A nyitva tartók számára talán mégsem zárul katasztrofálisan az idei szezon. Miként remélhetõleg a tóparti szállodák, panziók, szálláshelyek számára sem, kivéve a kempingeket, amelyek nagy része, - figyelmen kívül hagyva a napsütést, a Balaton meleg és szikrázóan tiszta vizét, - ugyancsak korán zárta be kapuit. Talán még a balatoni hajózás is mérsékelhette idei súlyos veszteségeit, miután október közepén állította le menetrendi járatait. Az idei szezon tapasztalatainak összegzésébõl tanulságként remélhetõleg immáron nem marad ki, hogy a jövõben bizony az idõjárás kellemes meglepetéseivel, csodáival is lehet és kell számolni. Miként persze azzal is, hogy megismétlõdik a két évvel ezelõtti kellemetlenség, amikor is az októberi 25-28 fokos „nyarat” néhány nap elteltével a tél követte, s beköszöntött a tél, leesett az elsõ hó. Ám ezt a „meglepetést” jó lenne elkerülni! Jön a Balatoni Korona Helyi pénz a gazdaság élénkítéséhez Január elsejétõl – a tervek szerint – helyi pénzzel, a Balaton Koronával is fizethetünk Veszprémben, Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Várpalotán, valamint Tihanyban, Litéren és Nemesvámoson. Az érintett önkormányzatok kezdeményezése nyomán bevezetésre kerülõ helyi pénz amelynek pénzügyi gesztora a Kinizsi Bank – mind népszerûbb Európában, már csaknem 300 ismert belõle. Hazánkban eddig csak Sopronban és vonzáskörzetében vezették be, s havonta félszázmillió forint értékben forgalmaznak belõle. A Balaton-felvidék több városában és településén ennek többszörösét remélik. Nemzeti Bank mûvészeti tervezõje mutatott be a közelmúltban Veszprémben, Porga Gyula a megyeszékhely polgármesterének és Leitold László, a veszprémi székhelyû Kinizsi Bank vezérigazgatóhelyettesének társaságában. A hatféle címletû, különbözõ színû bankjegyeken Veszprém megye egyes ismert történelmi személyei, épületei láthatók majd. Így a 20.000-esen I. András király (Tihanyban temették el) és a tihanyi apátság, a 10.000-esen Szent István király feleségének, Gizellának a portréja, illetve a veszprémi vár látképe, az 5000-esen Óvári Ferenc író, egykori felsõházi tag, a Balatoni Szövetség megalapítója és a balatonalmádi-vörösberényi erõdtemp- A helyi pénznek legalább hármas funkciója van: élénkíti a helyi gazdaságot, - kedvezményeket biztosit az ezzel fizetõknek, piacot az ezt elfogadó vállalkozásoknak, megtakarítást a különbözõ juttatásokat, cafetériát adó önkormányzatoknak - erõsíti a lokálpatriotizmust és idegenforgalmi attrakciót is jelenthet, mivel sok turista feltehetõen hazaviszi majd a bankjegyek egy részét. A Balatoni Korona kibocsátásához – amely hivatalosan „készpénzt helyettesítõ utalvány” - az alaptõkét az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetõleg a bank is beszáll jelentõsebb összeggel az alapításba. Sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz természetesen kellõ számú cég, s vállalkozás is szükséges, amely ezt elfogadja fizetõeszközként. No és a „bankó”, amelyet valamennyi forgalomban lévõ papírpénzünket tervezõ Vagyóczky Károly, a Magyar lom fotója, a 2000-esen Thury György egykori palotai várkapitány és s a várpalotai Thury-vár, az 1000-esen Horváth Balázs veszprémi rendszerváltó politikus, az Antall-kormány belügyminiszterének portréja, valamint az 1956-os mártír Brusznyai Árpád emlékére állított veszprémi szobor, míg az 500-as helyi pénzen Jókai Mór arcképe és a balatonfüredi szívkórház elõtti Kossuth-kút látható majd. Valamennyi bankó megannyi rejtett és láthatatlan - amelyek csak UV-fényben „jönnek elõ” - biztonsági jellel készül, a hamisítás megelõzése érdekében, s biztosított lesz a kiadott helyi pénz forintfedezete is a pénzügyi partner bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen egy az egyben. Andrássy Antal Díjat nyert a tihanyi Levendula Ház Elsõ helyezést ért el a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont és tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sétaút és tanösvény „Az év ökoturisztikai létesítménye 2011” cím elnyeréséért szervezett pályázaton, amelyre az ország különbözõ tájairól 21 létesítmény jelentkezett. A díjakat a Turizmus Világnapja alkalmából a Gerbeaud Cukrászdában rendezett ünnepségen adták át. A tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont elsõ díját Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetõje vette át, aki elmondta: nagy megtiszteltetés számukra az elismerés, hiszen a Tihanyi-félsziget az elsõ tájvédelmi körzete hazánknak, 1954 óta munkálkodnak azon, hogy megõrizzék és eközben a turizmus számára is elérhetõvé tegyék a Balaton ékkövének számító, különleges természeti értékû területet. A Levendula Ház Látogatóközpont – amely egész évben nyitva tart - létrehozása az Európa Diploma ajánlása volt. A levendula-kultúra sikeres feltámasztása és egyre nagyobb népszerûsége is jelképezi az ökoturizmus térhódítását – emelte ki. Andrássy Antal Magyarországon egyébként több mint 550 létesítményben folyik ökoturisztikai, környezeti nevelés, ezek közül tíz nemzeti park országszerte 27 látogatóközpontot, 47 bemutatóhelyet és 148 tanösvényt mûködtet. Az ökoturizmusnak egyre több híve van, a nemzeti parkokban a látogatók száma tavaly már megközelítette az 1,5 milliót. O. S. X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 3

AKTUÁLIS 3 Történelmi megállapodás a megyei önkormányzatokkal Megállapodást írt alá a Kormány a megyei közgyûlések képviselõivel, melynek értelmében 2012. január 1-jétõl az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket - jelentette be a kormányfõ. A miniszterelnök elmondta: hosszú tárgyalássorozat után sikerült megegyezni a Kormány és a megyék képviselõinek. A megállapodás szerint 2012. január elsejétõl az állam átveszi az eddig a megyei önkormányzatok által fenntartott közintézményeket. A kormányzat átvállalja a megyék által felhalmozott adósságot is, mintegy 180 milliárd forintot. Az átszervezést azzal indokolta a miniszterelnök, hogy a rendszerváltáskor kialakult hibás modellt számolják fel ezzel. A megyék egyre több és több feladatot, intézményt kaptak az államtól és a települési önkormányzatoktól is, viszont mindehhez nem kapták meg a szükséges finanszírozást. A kórházat, iskolát viszont mûködtetni kell, ezért a hiányzó pénzt hitelbõl pótolták, ami a megyék súlyos eladósodásához vezetett - húzta alá Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: az eladósodás azzal is járt, hogy jelentõs különbség alakult ki a megyei intézmények színvonala között. Az pedig nem helyes - mutatott rá -, hogy aszerint jussanak jobb vagy rosszabb szolgáltatáshoz, ellátáshoz az emberek, hogy melyik megyében élnek. Az állami egységes irányítási rendszer - a központi finanszírozás - a területi egyenlõtlenségeket is felszámolja. Orbán Viktor ugyanakkor megjegyezte: a kormányzat tárgyalásokat kezd a megyék hitelezõivel az átvállalt adósságról. Reményei szerint az állam jobb feltételeket tud elérni, mint a 19 megye külön-külön. Kiemelte: a megállapodás biztonságot nyújt több tízezer megyei közalkalmazottnak is, eddigi bizonytalan helyzetük helyett kiszámíthatóvá válik a jövõjük. A Kormány még az õsszel az Országgyûlés elé terjeszti az új rendszer kialakításához szükséges törvényjavaslatokat. A megyei közgyûlések január elsejétõl a települések fejlesztésével fognak foglalkozni, a fejlesztéspolitika összehangolása lesz a fõ feladatuk jelentette be a miniszterelnök. /A Balatont körülvevõ három megyében a megállapodás több mint száz közoktatási, gyermekvédelmi, szociális, kulturális, egészségügyi intézményt és önkormányzati társulást érint. A megyei jogú városok, illetve a városok intézményeinek teljes vagy részleges „államositásáról” a jövõ évben egyeztetnek, illetve döntenek./ (kormany.hu) Eszmecsere a vidékfejlesztésrõl a miniszterelnök-helyettessel Egy vidékfejlesztési és egy közigazgatási reform kellõs közepén vagyunk. Ennek részeként a költségvetés tervezésekor is különös figyelemmel voltunk arra, hogy a magyar vidék ne az elszegényedés terepe legyen, hanem azé, ahol a családok megtalálják a számításukat – mondotta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kistelepülések jövõjérõl, lehetõségeirõl, a fenntartható fejlõdésrõl tartott tihanyi rendezvényen. Az Észak-balatoni Polgári Klub elsõ õszi összejövetelén a mintegy félszáz gazdasági és önkormányzati vezetõt, a kulturális élet ismert tagjait Belinszky Katalin, a klub elnöke és Korzenszky Richárd, a találkozónak helyet adó bencés apátság perjele köszöntötte. A hagyományoknak megfelelõen a térség elõadói tapasztalataikról, s gondjaikról szóltak, így többek között Tósoki Imre tihanyi polgármester a kistelepülési iskolákban folyó oktatás magas színvonalát ecsetelte, szorgalmazva ennek megõrzését. Tornai Tamás devecseri vállalkozó a térségük gondjainak megoldása érdekében egy integrált programot ajánlott az illetékesek figyelmébe. Több évtizedes helyi ismeretek birtokában Cserép László, immáron a Nemzeti Erõforrás Minisztérium fõosztályvezetõje a kulturális vidékfejlesztésben rejlõ lehetõségekrõl szólt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetõje, Navracsics Tibor miniszterelnök- helyettes a közigazgatási reformról elmondta: az a kormány célja, hogy olyan inKorzenszky Richárd és Belinszky Katalin, fent Navracsics Tibor tézményrendszert építsenek ki, amely könnyen elérhetõvé teszi a polgárok számára az államot, illetve a közigazgatást. Ennek keretében terve- mert minden térségnek, így a balatoninak is, magának kell kitalálnia, mit és hogyan zik a járásokat, és abban bíznak, hogy egy olyan rugalmas közigazgatási rendszer jön akar megvalósítani, milyen összefogással, amelybõl természetesen a kormány sem mamajd létre, amely a kisvárosban, illetve a falun maradást segíti elõ. Hangsúlyozta: a radhat ki. kormány figyel a vidékre, de nem lehet egységes falumegújító programot kidolgozni, A.A. 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Balatoni TDM alakul Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács Idén májusban Balatonfüreden 50 fõ részvételével indult el a kezdeményezés, s október 20-án a Balaton közepén, a Szent Miklós hajó fedélzetén alakulhat meg az egész régiót összefogó Balatoni Regionális Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet. Többek között errõl is szó volt a BFT legutóbbi siófoki ülésén, október 7-én. Hidvégi József fonyódi polgármester azt az egyszerû kérdést kezdte boncolgatni, hogy vajon mi lesz a megszüntetésre ítélt Leader akciócsoportok vagyonával? Az ülésen elhangzott: át kell alakulniuk ezeknek a szervezeteknek, mivel a jövõben csak egyesületi formában mûködhetnek. Az új egyesületek viszont nem „öröklik” a régi eszközöket, szoftvereket, információs A testület tagjai Az alulról kezdeményezett szervezõdésben – tájékoztatta a résztvevõket Fekete Tamás, az alapszabályt elõkészítõ bizottság elnöke - a térség valamennyi helyi TDM-szervezete, valamint több, a turizmussal foglalkozó egyéb civil közösség is részt kíván venni. Az új formáció legfõbb célja abszolút nem új, sõt kimondottan „régi”: a Balaton márka újrapozícionálása, régiós szintû marketing terv kidolgozása és megvalósítása, valamint a regionális kommunikáció erõsítése. A korábbi „erõtlen” próbálkozások után a szervezõk azt várják, hogy a mostani összefogás – kellõ szintû anyagi támogatottsággal karöltve - végre valóban eredményt hozhat. Ezt jelzi az a tény is, hogy a BFT ülése egyhangúan elfogadta az együttmûködést a megalakuló új szervezettel. Nem a kívánalmaknak megfelelõen alakult az idei balatoni turisztikai szezon. A júliusi három hetes „õszidõ” kiesését nem tudta pótolni a szeptemberi nyár (amikor már vendég nemigen érkezett a tópartra), ezért fogalmaztak többen úgy: a hazai turizmus egyik nagy vesztese idén a balatoni régió volt. Emellett a tó vízszintjével is akadtak jócskán gondok, hiszen a tavasszal a vízügyi szakemberek csapadékgazdag nyárban bízva „túleresztették” a Siót, de a csapadék csak nem érkezett meg, s emiatt nem egy délparti strandon bizony csak bokáig ért a víz augusztusban... adatbázist, pénzeket… Épp ezért várható, hogy a „régiek” még idén több mint 200 millió forintot elköltenek, s csak 28-30 millió marad mûködési költségre a következõ négy évre. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõje elmondta: tizenkilenc hasonló hazai szervezetnél zökkenõmentesen megy az átalakulás, csak a dél-balatoni akciócsoportnál van konfliktus. A legüdvözítõbb megoldás az lenne, ha a megszûnõ és az új egyesület egyezségre jutna… Szinte központi pénzforrás nélkül, de mégis „mûködött” a tavalyi 34 helyett idén 32 strandon a „Mozdulj Balaton!” szabadidõs programsorozat, amelynek „szülõatyja” és folyamatos szervezõje, Bartsch János az elismerés hangján szólt azokról az önkormányzatokról, amelyek a szûkös anyagi lehetõségeik ellenére is magukénak érezték és megszervezték strandjaikon a programokat. Kiemelte: a Mozdulj Balaton! segítségével és szellemiségével az elmúlt években a tó számtalan strandján alakítottak ki homokos labdarúgó, röplabda pályákat, s szereltek fel egyéb sporteszközöket, s ez mindenképpen nagy sikernek számít. Gyarmati László Veszprém Magyarország klíma fõvárosává válhat A város és a Pannon Egyetem minõségi együttmûködésre törekszik Veszprém egyetemi város – a múlt század kilencvenes éveitõl kezdõdõen ezzel a felirattal köszönti egy-egy tábla a városba érkezõket. A kinyilatkoztatáson túl számos egyetemi és önkormányzati dokumentum rögzítette a város és az idõközben ötkarúvá vált, tízegynéhány ezer hallgatót oktató Pannon Egyetem együttmûködési készségét, a valóságban azonban ezeknek nem mutatkozott látványos eredménye. Néhány környezetvédelmi és turisztikai tanulmány ugyan elkészült, de elmaradtak a további kutatások. Lassan feledésbe merültek azok az elképzelések is, amelyek a szentkirályszabadjai volt szovjet katonaváros, illetve az egykori helikopteres repülõtér területén kialakítandó kutatóközpontot célozták meg. Úgy tûnik, napjainkban mindkét szervezet komolyan gondolja az együttmûködésben rejlõ mennyiségi és minõségi lehetõségeket – ezt erõsítették meg szeptember 29-én a veszprémi közgyûlés és az egyetemi szenátus ünnepi együttes ülésén aláírt szándéknyilatkozattal. Az együttmûködés hatékonyságáról beszélt Friedler Ferenc, az egyetem közelmúltban kinevezett rektora. Mint mondta, a város mûködéséhez mintegy nyolcmilliárd forintnyi értékkel járul hozzá az egyetem. Veszprém történelmi múltja, emlékei, kiváló intézményei egyedülálló hátteret biztosítanak az egyetem számára, barátságos város. Minõségi pilléreken alapszik az együttmûködés – hangsúlyozta Porga Gyula polgármester, - az oktatás, innováció, kreativitás, turizmus és kultúra mozgatja, látogató- és befektetõbarát programokat készítünk elõ. A megállapodás a város hosszú távú gyarapodását szolgálja, egyetem és város nem élhet csak egymás mellett, hanem összefogva, egymás elõnyeit kihasználva kell mûködniük – köszöntötte a szándéknyilatkozat aláírását Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a rendezvény díszvendége. Reményét fejezte ki, hogy mindez modellként szolgálhat más városok számára, majd a versenyhelyzetrõl beszélt, melynek gyõztese csak az a város és egyetem lehet, mely megállja a helyét a nemzetközi versenyben. A szándéknyilatkozatban a város és az egyetem meghirdette a zöldváros, a zöldgazdaság koncepcióját, melynek keretében Veszprém Magyarország klíma fõvárosává válhat. Ennek jegyében közös, 12 éves, 2012-tõl induló gazdasági stratégiát készítenek elõ ebben az évben. Közös egyeztetési és döntési fórumként megalapították Veszprém Egyetemi Város Tanácsát, melynek állásfoglalása kiterjed a várost és az egyetemet érintõ valamennyi ügyre. A város létrehozta a Veszprém Egyetemi Város Pénzügyi Innovációs Alapítványt, mely finanszírozza a közös programok és fejlesztések megvalósítását, olyan projekteket támogat, amelyek új befektetõket vonzanak a városba, és a munkahelyteremtést ösztönzik elsõsorban a zöldgazdaságban. A független Innovációs Alapítvány kuratóriuma, melyben az egyetem és a város képviseltetve lesz, határoz majd a közös ösztöndíjakról, a városi és egyetemi innováció támogatásáról 2012-tõl. Döntöttek a városi intézmények megnyitásáról az egyetem, és az egyetemi létesítmények megnyitásáról a város számára. A Pannon Egyetem ösztöndíjat alapított a polgármesteri hivatalban dolgozó önkormányzati alkalmazottak munkája szakmai színvonalának emelése céljából. A város közmûvelõdési intézményeivel egyetemi, illetve kari közös kutatási célú archívumok, gyûjtemények létrehozásáról határoztak, valamint Veszprém Megyei Jogú Város Közgyûlése a Pannon Egyetem Szenátusának közremûködésével Veszprém Egyetemi Város Díjat alapított. Juhász Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 5

TELEPÜLÉSEK 5 Újabb elismerés Fürednek Figyelemre méltó elismerésként Balatonfüred nyerte el az Európai Virágos Városok és Falvak (Entente Florale Europe) környezetszépítõ verseny arany fokozatát. A komoly marketing értékkel is bíró díjat Szlovéniában adták át. amelynek során a tóparti települést sajátos atmoszférájú, adottságait jól és átgondoltan használó, lenyûgözõen fejlõdõ városnak nevezték. A díjat a kisebb füredi delegációt vezetõ Hári Lenke, a város alpolgármestere vette át. Az idei versenyben tíz város és kilenc kistelepülés vett részt. Abszolút gyõztest a hagyományoknak megfelelõen ezúttal sem hirdettek, arany, ezüst és bronz fokozattal jutalmazták a településeket, annak tükrében: hol, milyen mértékben tudtak élni az adottságokkal és a lehetõségekkel. A verseny közel sem csak a virágokról szólt, elsõsorban az épített és a természetes környezetet, illetve a város tisztaságát vették szemügyre a bírálók. Annak ellenére, hogy Balatonfüreden évek óta tudatos városfejlesztés zajlik, számos program és turisztikai, infrastrukturális beruházás valósult meg, a megmérettetésre hosszú hónapokon át készült a város, amely a Virágos Magyarországért Környezetszépítõ verseny megnyerésével vívta ki az indulás lehetõségét. Több jelentõs beruházás, mint például a Kiserdõ rehabilitációja, a Kovászna park átépítése, valamint a Szent István tér átalakítása a verseny és a zsûri füredi látogatása idején is zajlott, voltak azonban közterek és utcák, köztük a reformkori városrész egyik legfontosabb útja, a Jókai, amelyek ebbõl az alkalomból kaptak új külsõt. A versenyben szintén induló Paloznak ezüst fokozatot nyert. Fõtéri dilemmák Seb a város szívén Gyönyörûen alakul Siófok városközpontja. A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized legnagyobb szabású és legjelentõsebb beruházása zajlik a városban, amely a teljes városközpont arculatát, hangulatát, látványát hosszú idõre és alapvetõen meghatározza. A munkálatokat az építõk a nyár során sem hagyták abba, s emiatt bizony a városközpont az idei szezonban hatalmas „felfordulással” fogadta a turistákat. Akik közül a megértõbbek a szintén megértõbb siófokiakkal együtt annak örültek, hogy látják: Siófok központja végre valóban európai színvonalúvá válhat. Mert mi is történt az elmúlt hónapokban? Országos szinten is egyedülálló módon új, rendkívül korszerû könyvtár épült a korábbi murvás parkoló helyén, amelynek berendezése javában zajlik, s amely hamarosan az egész térség kulturális életét szolgálhatja. Az 1700 m2-es új épület nem csak dokumentumtár, hanem szolgáltatásközpontú közösségi tér új helytörténeti gyûjteménnyel, elõadóteremmel, olvasóteremmel, hírlapolvasóval és a Europe Direct irodának is helyet biztosítva. A víztorony, a város jelképe is teljesen megújult, a lábánál üvegfallal alakították ki a Tourinform irodát, üvegliftet építettek be a torony tartó oszlopai közé, amely a fönt készülõ kávézóba és kilátóba viheti majd fel a látogatókat. Sok eddigi kétkedõ is elismeri: az új víztorony látványa kimondottan esztétikus, valóban jól sikerült, méltó a tér színvonalához. A tér felújítása ezzel azonban még korántsem ért véget! Már a nyár elejére elkészült a tér alatti mélygarázs, amelyet befedtek, díszburkolattal láttak el, s a hírek szerint elõnevelt növényzetet, fákat is kap, amely jelentõsen javíthatja a tér hangulatát, látványát. A parkosítás után – illetve közben – felállították a tér délnyugati szegletében Varga Imre Széchenyiemlékmûvét, amely egy látványos szökõkúttal karöltve igen hamar közkedvelt találkahelye lett az embereknek. Nemrég helyére került a tér másik oldalán a város egyik legrégebbi, s mindig is a városközpontban álló I. világháborús emlékmûve is. Összességében mindezek alapján csak a teljes megelégedettség hangján szólhatnánk a városközpont rekonstrukciójáról, ha nem lenne egy hatalmas „seb a város szívén”. Az egykori Sió Áruház helyén megépült Sió Pláza látványa ugyanis megdöbbent. Balra mellette egy szolid eleganciával készült, homokszínû emeletes ház, földszintjén bankkal, jobbra mellette zöldre festett, tornyos épület. Közte pedig a Pláza modern épülete, keresztbe-kasul húzódó fehér szalagcsíkokkal – mintha egy sebesült szív lenne gézzel bekötözve. Az épület lehetne akár szép is önállóan, valahol a város peremén, de a központban, ebben a környezetben ez a látvány az emberek többsége szerint riasztó. E véleményüknek hangot is adtak némelyek (többek között a város egyik idõs „lelkiismerete”, nyaralótulajdonosa, Szmodis Lóránt gyémántdiplomás mérnök), s a hírek szerint maguk az építõk is érzik, hogy „valahogy nem jól van ez így”, ezért gondolkodnak valamilyen „látványt tompító” megoldáson. Lehet, hogy a fehér csíkok homokszínûvé festése is már egy jobb megoldás lenne, de az ötletelést inkább a szakértõkre hagynánk… Viszont bízunk benne, hogy valóban keresnek, s találnak is valamilyen elfogadható megoldást, mert Siófok megújult központja ezt megérdemelné! /Balatonfüred.hu/ Gyarmati László Díjazták a kenesei tájházat Idén hetedik alkalommal hirdette meg a Tájház Szövetség az „Év Tájháza” pályázatát. Az ország 350 tájháza közül a szakmai bíráló bizottság a balatonkenesei tájházat ítélte a legkiválóbbnak. A díjátadásra Fertõdön került sor, a Tájház Szövetség éves közgyûlésén. A díjat a szövetség elnöke, Bereczky Ibolya és V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelõs államtitkár adta át. Az ország különbözõ pontjain csaknem 350 tájház található. E sajátos múzeumi forma segítségével sikerül megõrizni népi építészetünk jellegzetes darabjait. A tájházakban található enteriõr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a megõrzött helyi értékeket. A Magyarországi Tájházak Szövetsége küldetésének tekinti a határainkon belül és a határ mentén létesült tájházak szakmai segítését, fórumokon való propagálását. Mindezt szolgálja az „Év Tájháza” díj is, hiszen a megmérettetés során sokféle szempont alapján választják ki a legjobban mûködõ, legjobb adottságokkal rendelkezõ, és nem utolsósorban a leggondozottabb gyûjteményt. Gyõrfi Károlyné intézményvezetõtõl megtudtuk, hogy a kenesei tájház az elmúlt években jelentõs fejlõdésen ment keresztül, pályázati támogatással megvalósult a teljes körû felújítás, valamint alkotómûhellyel is bõvült, mely remek lehetõséget kínál a különbözõ foglalkozásokhoz, programokhoz. A kenesei tájház szervezetileg a közmûvelõdési intézményhez tartozik. A helytörténeti gyûjtemény létrehozásában és folyamatos gondozásában Vér Lászlóné nyugdíjas pedagógus és férje, Vér László, a tájház gondnoka dolgoznak kitartóan és nagy-nagy lelkesedéssel. A helyi közmûvelõdési intézmény a Nemzeti Kulturális Alaphoz a „Múzeumok Õszi Fesztiváljához” kapcsolódó múzeumpedagógiai programok és rendezvények megvalósítására 100 ezer forintos támogatást kapott. Hamarosan megkezdõdnek az „Év Tájházában” a szokásosnál nagyobb szabású õszi rendezvények: a Randevú a stelázsi mélyérõl, a Tök Nap, a Márton Nap és az ezekhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozássorozatok. Szendi Péter 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

p. 6

6 TELEPÜLÉSEK Balatonalmádi: Tökfesztivál tökös ételkóstolóval Ma már nehéz lenne visszaidézni, pontosan mikor rendezték Balatonalmádiban az elsõ Tökfesztivált, az viszont biztos, hogy Nõk a Balatonért Egyesület idén 12 éves helyi csoportja már az elsõ akciójával nagy sikert aratott. Azt már régen tudtuk, hogy a sütõtök sütve igazi csemege, azt is tapasztaltuk, hogy gyerekek és felnõttek egyaránt fantasztikus figurákat faragnak az egyébként díszes növénybõl. Arról viszont csak keve- Paloznaki vigadalom Ismét kedvezett az idõjárás a paloznakiaknak, akik több százan vettek részt a háromnapos rendezvénysorozaton. Sokrétû, színvonalas programoknak tapsolhatott a nagyérdemû. sen rendelkeznek tudományosan igazolt információval, hogy a sütõtõknek magas a karotin és vastartalma, többféle vitamint és rostokat tartalmaz, ráadásul méregtelenítõ hatása is van. Horváth Erzsébet, a NABE almádi csoportjának vezetõje – miközben a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár elõtt elmondott köszöntõjében örömmel állapította meg, hogy most is gyermekes családok népes serege fantáziadús díszeket faragott a Puláról származó tökökbõl – felhívta a résztvevõk figyelmét a természetvédelem, a Balaton és a vízvédelem fontosságára. A szervezet most is lehetõséget biztosított mindenkinek, hogy egy kérdõív kitöltésével meghatározza a saját „öko-lábnyomát”. A NABE húsz aktív tagja a gasztronómia jegyében természetesen nem feledkezett el arról, hogy a ház nagytermében színre, ízre változatos, tökbõl készült kóstolóval lepje meg az ínyenceket. Saját receptek alapján állították elõ többek között a tök ivólevet, a fasírozottat, a töklevest, a tökös-mákos rétest, a tökmagos süteményeket. Az önkormányzat, a Paloznak Jövõjéért Alapítvány és az Újkúti Vadásztársaság szervezésében vadászkiállításra invitálták az érdeklõdõket a faluház nagytermébe. A kiállítók nem titkolt szándéka az volt, hogy megmutassák a Balaton-felvidék csodálatos értékeit, azokat a trófeákat, melyekre méltán büszkék lehetnek „tulajdonosaik”. Egyben bemutatták a vadgazdálkodás eredményeit, az itt élõ értékes vadállomány minõségét. A tárlatot a Csopak-Paloznak Református Asszonykör rendhagyó elõadása követte a tájház udvarán. Az elsõ nap díjátadással, pörkölt partyval és a Búgócsiga együttes koncertjével zárult. Másnap már javában fortyogtak a kondérokban a finomabbnál-finomabb gulyáslevesek, mire a Füzesgyarmati Népdalkör és a Magos Zenekar megkezdte színpadi elõadását. Délután a Csopaki Általános Iskola táncosai mutatták be tudásukat, miközben ismét folyt a finom bor a Sárkányos kútból. A Fõ téren Csiszár Péter hegybíró átadta az Olvasóliget mellett felállított prést, ezzel is jelezvén, hogy a településen a mai napig nagy hagyományai vannak a szõlõtermesztésnek. Talán még soha ennyien nem vettek részt a már hagyományos szüreti felvonuláson. A menet Lovasra és Alsóörsre is ellátogatott, ahol a helyi Sirály Népdalkör köszöntötte a lovas szekereken danolászó embereket, miközben folyt a finom paloznaki bor. A községben maradottakat hastáncosok, kabarétréfák és operett dallamok szórakoztatták. Czeglédy Ákos polgármester ismét belebújt a kisbíró szerepébe, és tudtára adatta kicsiknek és nagyoknak, hogy eljött az ideje a falunapoknak. A Csopak Táncegyüttes színvonalas produkciója után az MH Légierõ Zenekar már jó hangulatot teremtett az esti utcabálra. Vasárnap az ünnepi szentmise után Antall József néhai miniszterelnök szobrát koszorúzta meg a Budapesti Polgári Kör. Ezt követõen a Szent József Ház falán emléktáblát helyeztek el Szendi György emlékére, aki több évtizeden keresztül tanított a helyi iskolában. Délután újabb három facsemetével bõvült a Babaliget. Azon gyermekek számára, akik idén látták meg a napvilágot, szüleik díszfát ültettek a parkba. J. F. Szendi Péter Energetikai fejlesztés a siófoki kórháznál Nem könnyû bejutni manapság a siófoki kórház „új szárnyába”, hiszen az udvari úton targonca szállítja a kiszedett fa ablakok kötegét, munkások teherautóról pakolják le az új mûanyag nyílászárókat, másutt stolcokban lerakott szigetelõ bálákat kell kerülgetni. Ha valaki aztán mégiscsak bejut az intézménybe, gyorsan keressen valaki fehér köpenyes embert, vagy hölgyet, aki útba igazíthatja, vajon az osztály, amit keres, most melyik emeleten, melyik irányban található? A „felfordulás” ugyanis teljes, hiszen a kórház az energetikai átépítés alatt is üzemel, gyógyít. Errõl beszélt a felújítási projekt sajtótájékoztatóján Varga Ferenc fõigazgató fõorvos, valamint Balázs Árpád, a város polgármestere. S arról, hogy az elkövetkezendõ hónapokban megértést, toleranciát kérnek a betegektõl és az orvosoktól, ápolóktól is, mivel a korszerûsítés mindenkinek a közös érdeke. Azt ígérték – miként a kivitelezõk -, hogy a felújítással, korszerûsítéssel járó „felfordulás” csak 2012. január 4-ig tart. Siófok Város Kórház-Rendelõintézete a Környezet és Energia Operatív Program „Energetikai hatékonyság fokozása” címû pályázati konstrukció keretében 458 202 180 Ft vissza nem térítendõ támogatást nyert. A kórház központi épülettömbjének hét épületszárnyában 1112 db nyílászárót cserélnek ki, 8518 m2 épület homlokzatot, valamint 6110 m2 födémet utólagosan hõszigetelnek, továbbá a fûtési rendszer korszerûsítését végzik el, melynek során a jelenlegi rossz mûszaki állapotú radiátorok helyett, a mai mûszaki normarendszernek megfelelõ, 700 darab radiátort szerelnek fel, valamint ezek szabályozó egységgel történõ ellátására kerül sor. A kórház évente átlagosan bruttó 100 millió Ft összeget fordít az energiafogyasztás finanszírozására. Költségvetését tekintve ez a ráfordítás rendkívül magas, mely az energetikai hatékonyság javítására irányuló projekt megvalósításával a jövõben jelentõsen, évente mintegy 30,5 millió Ft-tal csökken majd. A leromlott mûszaki állapot miatt - amely elsõsorban az épületszárnyak korából, a mûszaki amortizációból, az idõtállóság hiányából adódik - a kórház többlet hõenergiát kényszerül vásárolni, amely egyrészrõl növeli a kiadásokat; másrészrõl az épület rossz energetikai jellemzõi miatt jelentõs a hõveszteség, a kárba veszett energia, a racionalizálatlan hõ leadás, mely elsõsorban környezetvédelmi és károsanyag-kibocsátási szempontból, de pénzügyi, fenntartási-üzemeltetési szempontból is figyelemre méltó, azonnali beavatkozást igénylõ probléma. A projekt célja az energetikai hatékonyság növelése, a fejlettebb energetikai megoldások integrálása a hatékony energiafelhasználásba, a minõségi környezet biztosítása a jelenleginél magasabb szintû egészségügyi feladatellátáshoz. Gyarmati László X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 7

TELEPÜLÉSEK 7 Kevesebb víz, hulladék, energia – több megtakarítás, tisztább jövõ Ötvenötmillió forintos beruházás Balatonszárszón Környezettudatossá vált a balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Missziói Otthon: az intézmény az Új Széchényi-terv keretében sikeresen pályázott a Környezet és Energia Operatív Program „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetõségeket népszerûsítõ, terjedésüket elõsegítõ mintaprojektek” tárgyú felhívásán a „Komplex fenntarthatóság mintaprojekt a Balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Missziói Otthonban” címû fejlesztési koncepciójával. A vízparti, intim környezet, a meghitt hangulat korábban fõként az evangélikus egyház rendezvényeinek, a lelkészeknek, az alkalmazottaknak és a hozzátartozóknak biztosított feltöltõdési, pihenési lehetõséget. A kihasználtság azonban oly mértékû volt, hogy 2004-ben téliesítették a létesítményt, s azóta mind a négy évszakban fogadhat vendégeket a szárszói objektum. - Az egyházi konferenciák rendezése, az oktatási és szociális intézményekben dolgozók továbbképzése maradt természetesen a fõ profilunk, ám a szabad kapacitást szívesen felajánljuk azoknak az érdeklõdõknek, akiket sem a négycsillagos szállodák kényelme, sem a puritán nyaralási életvitel nem vonz. Nevünk is tükrözi: mi igazi otthont adunk arra a néhány napra vagy hétre, mellyel megtisztelnek bennünket honfitársaink. A kétágyas-, és a tágas, galériás, családi együttlétre alkalmas szobák, valamint az étkezések ára kellemes meglepetést fog okozni mindazoknak, akik felkeresnek bennünket – ismerteti az üzleti filozófiát Végh Szabolcs, az intézmény vezetõje. Földrészek állatvilága Európában páratlan a keszthelyi vadgyûjtemény Faj és alfaj gazdagságot tekintve immár Európában is páratlan a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum vadászati múzeumi kiállítása. A Festetics-kastély értéktárát 3 éve bõvítették a vadászati múzeumi épület emelésével. Az új létesítmény azóta a folyamatosan gazdagodó kínálatával jelentõsen megnövelte az intézmény turisztikai vonzerejét. A látnivalók jelentõs része Hidvégi Béla nemzetközi hírû utazó, vadászati szakember, író munkásságához kötõdik. Gyûjtõ munkájával rendre újabb értékekkel bõvülnek a látnivalók. Mindennek bemutatásával kapcsolatosan Tóth Csaba, a vadászati múzeum vezetõje elmondta, hogy a lenyûgözõ látványnál is többet igyekeznek adni a látogatóiknak. A trófeák, preparátumuk elrendezése az élõhelyük imitációjával együtt a természetvédelem és a vadászat soros kapcsolatát hangsúlyozza. Ebben jelentett egy újabb lépést idén nyáron a Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond Emlékszoba létrehozása, ugyancsak Hidvégi Béla segítségével. A nagy látogatottságú intézményben megérdemelt méltó helyre kerülhettek a nagy értékû relikviák. Mûgyûjtõ patrónusként pedig Lakatos Ferenc járult hozzá a kiállítási darabok gyarapodásához. Számos vad-élõhelyi ihletésû képzõmûvészeti alkotást kínált fel bemutatásra. Legutóbb Stróbl Alajos: A vadkan és a kopó harca címû monumentális szoborkompozícióját állíthatták ki Tóth Csaba a kiállítás egy új különlegességét a múzeum aulájában, restaurálás után. A mû jelké- jelentõ, az ázsiai vadbirka mellett pezi az élet erõviszonyait, a küzdelmek egy pillanatát idézi meg, mûvészi alkotói kifejezéssel. A múzeumi kiállítás még idén madarakkal és hüllõkkel egészül ki. Az intézmény a látogatók fogadásán túl élõ kapcsolatot tart fenn a szakmával, a turisztika kiszolgálása mellett a vadászközösségekkel, iskolákkal mûködik együtt. - Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy a vadgazdálkodás jelentõségét, annak ismeretét a következõ generációkba tápláljuk – hangsúlyozta Tóth Csaba. - Korosztályok szerint igyekszünk erre módot adni: a gyermekek számára kialakítottunk egy helyet, ahol az állatpreparátumok mellett tudnak fényképezkedni. A szeptemberi iskolakezdés óta 4-5 fõs csoportoknak tartunk a múzeumban tárlatlátogató biológiaórát, a frissen szerzett ismereteket mindjárt próbára is tehetik a diákok. A szakmai együttmûködések kapcsán a múzeumvezetõ a szakemberképzésben való részvételrõl is szólt, a Pannon Egyetem helyi Georgikon karán való vadgazdálkodási ismeretek oktatását is segítik. Horányi Árpád Megtudhattuk azt is, hogy a környezetvédelem iránti elkötelezettség indította útjára azt a pályázatot, melynek sikere révén megvalósulhat az elsõdleges cél: hogy a társadalomban, az evangélikus egyházban, Balatonszárszón, a balatonföldvári kistérségben minél szélesebb körben tudatosuljon a környezeti fenntarthatóság, s mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás környezeti hatásai. A projektben megvalósult fejlesztések: Szelektív hulladékkezelés (szelektív edények elhelyezése, bálapréses hulladéktömörítés). Vízmegtakarítás (esõvíz összegyûjtése – hasznosítása a wc tartályokban, víztakarékos eszközök használata (zuhanyfej és perlátor). Energetikai korszerûsítés – megtakarítás (biomassza (pellet) tüzelés, geotermikus falhûtõ rendszer, napkollektoros melegvíz elõállítás, napelemes áramtermelés, led fényforrások használata). Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (tároló kialakítás, kerékpárok beszerzése). Környezeti nevelés – kommunikáció (ismeretek átadása, szakmai konferenciák, rendezvények, könyv, film, weblap). A beruházás tavaly októberben kezdõdött, s a befejezésre még ez év decemberében sor kerül. Végh Szabolcs elmondta azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett nagy hangsúlyt helyeznek a megvalósult tevékenységek és az elért eredmények kommunikációjára. A projekt teljes költségvetése 55.429.931,- Ft melynek 95%-a, mintegy 52.658.43,- Ft a támogatás. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A fejlesztés elemei részletesen megtekinthetõk az intézmény honlapján: http://balatonszarszo.lutheran.hu Pisztráng- és borfesztivál Tapolcán Halra magyar, halra bor szlogennel hagyományteremtõ szándékkal, jelentõs helyi összefogás mellett rendezték meg az elsõ pisztráng és borfesztivált október elején Tapolcán, amelynek fõvédnöke Bánki Erik, a parlament sport- és turizmusbizottságának elnöke volt. S.F. A három napos rendezvénysorozatot igazán nem fogadta kegyeibe az idõjárás, de mégis számos érdeklõdöje volt az igen változatos programoknak. Így a különbözõ felnõttek és gyermekek részére szervezett kulturális eseményeknek, a Malom tónál a hagyományõrzés jegyében a hálóbehúzásnak, valamint a szlogennel meghirdetett gyermek rajzpályázatnak. A fesztivál idején népmûvészeti és kézmûves kirakodóvásár is várta az érdeklõdõket, illetve borok, halételek, különbözõ házi finomságok, s pálinkák, párlatok nagy választékából választhatott mindenki a helyszínen. A.A. 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

p. 8

8 TELEPÜLÉSEK Lovasi szüretelõk Elõször rendeztek szüreti fesztivált Lovason, de a nagy sikerre való tekintettel jövõre minden bizonnyal ismét megszervezik. Az önkormányzat és a Lovas Jövõjéért Egyesület pörköltpartira invitálta az érdeklõdõket a Templom térre. A finom ebéd közben a felsõörsi Búzavirág Népdalkör vidám bordalokat énekelt. A betyárbemutató és a Csopak Táncegyüttes mûsora már jó hangulatot teremtett a délutáni nótázásra Nádasi Elemérrel. Balatonfenyves: ünnepek, emlékek, események Településalapítás, önállóvá válás, nemzetközi kapcsolatok születése: Balatonfenyves lakóinak 2011-ben többször is alkalmuk adódott arra, hogy visszatekintsenek a község száztizenöt éves múltjára. A jubileumi ünnepségek a számvetés jegyében teltek, s a szónokoknak nem okozott különösebb fejtörést, hogy beszédeik színesítéséhez honnan merítsenek dicsõséges fejezeteket. Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves sikerei mögött az itt élõk tenni akarását, a lokálpatriotizmus erejét véli fölfedezni. - A történelem ezerszer igazolta, hogy tragédiákból is születhetnek hõsök, nagy gyõzelmek. Településünk históriája is egy mezõgazdasági katasztrófa lezárásával kezdõdik. A Balaton-parti történelmi borvidéken egy tájfun erejével söpört végig a filoxéra járvány, ültetvények százait, kisbirtokosok ezreit tönkretéve. A korabeli tudósok azonban biztosak voltak abban, hogy a szõlõgyökértetû nem él meg a homokon, s az idetelepített vesszõket nem fenyegeti a pusztító járvány. E felismerésnek köszönheti az akkor Máriatelep nevet viselõ, közel kilenc kilométeres terület dinamikus fejlõdését. Néhány év alatt háromszáztizennyolc holdnyi homokon közel hatszáz telket alakítottak ki, s adtak bérbe. Az elsõ szüretet 1896-ban tartották ezen a területen, mely igazolta a terv kidolgozóinak, megvalósítóinak számításait – szõlõ termett a Balaton déli partjának homokján, sok száz elszegényedett zalai szõlõsgazdának, vincellérnek megélhetést, majd házat, és végül hazát biztosítva. Õk voltak elsõ telepeseink. Innen jár a mi idõnk, s így ünnepelhetjük községünk száztizenöt éves évfordulóját. Nem sokkal késõbb megjelentek az ország számos településének - Pozsony, Csurgó, Kaposvár, Nagykanizsa, Pécs, és persze a fõváros - polgárai, akik késõbb a fejlesztések elindítói lettek. Egyházközséget, fürdõegyesületet, kaszinót hoztak létre, villamosítással, partvédelem építéssel, s parkosításokkal tették komfortossá Balatonfenyvest - elindítva már ekkor az önállósulás hosszas és rögös útján a települést. Színvonalas polgári élet, folyamatos, nagy ívû fejlõdés volt a jellemzõje a világ ezen csendes és csodálatos szegletének, melynek gátat csak világégés, s az azt követõ, évtizedekre bénító változások szabtak. Az idegen ideológia és társadalmi berendezkedés az értékeket próbálta átrendezni, mint azt ma már tudjuk – sikertelenül! Felsõörsi Népdalkör A miskakancsó kiállítást a faluházban Praznovszky Mihály nyitotta meg. Elmondása szerint két ugyanolyan ólommázas cserépkancsót a fazekasok még nem készítettek. Ez az edényforma a közép-tiszai és az alföldi mûhelyek specialitása volt. A legtöbb miskakancsó a XIX. század közepén készült. Az alsóörsi Sirály Népdalkör és a füredi Kék Balaton Népdalkör többször is megénekeltette a közönséget. A finom borok és a téren kínált must csak fokozta a szüreti hangulatot. Ferenczy Gáborné polgármester asszony szeretné, hogy a mostani mulatságnak olyan hagyományai legyenek a településen, mint a júliusi falunapoknak. Tervezik, hogy jövõre jobban bevonják a környezõ községeket és civil szervezeteket. A rendezvény hajnalig tartó utcabállal zárult. Szendi Péter Borban az igazság, szívünkben a vigasság Emlékezetes, hangulatos falunap Balatonszabadiban Megszépült környezet, szabadtéri programokra csábító idõ, színvonalas produkciók – minden együtt volt ahhoz, hogy Balatonszabadi lakossága emlékezetes falunapon adjon számot az elmúlt egy év történéseirõl. Lombár Gábor polgármester ünnepi beszédet tart Parcellázások, egy mezõgazdasági nagyüzem létrehozása, rabtelep mûködtetése a berekben - mind az ötvenes évek helyi krónikája. A helybeliek örökös fájdalma volt, hogy hosszú évtizedeken keresztül mindig valamely szomszédos településhez tartoztunk, annak ellenére, hogy életrevalóságunkhoz soha nem férhetett kétség. Csak 1958-tól érezhettük néhány évig az önállóság ízét, amely mély, és kitörölhetetlen nyomokat hagyott közösségünkben. Létezett hát egy település kiváló adottságokkal, folyamatosan „gyarmati” sorban, mely státus – így az eseményeket utólagosan értékelve - sokáig nem maradhatott fenn. Az önállóság az emberi közösségek legelemibb, legszentebb joga, melyért a történelem során sokan a legdrágábbat – életüket is áldozták. Szerencsére a mi esetünkben erre nem volt szükség, de sokáig kellett gyõzködni az aktuális hatalom illetékeseit, határozottan, következetesen, hogy Fenyves önállóságával mindenki csak nyerhet. S végre eljött a nap – májusban volt húsz esztendeje - amikor az urnákhoz járulhattunk, és dönthettünk a jövõnkrõl. Arról, hogy az elkövetkezendõkben magunk kívánjuk sorsunkat igazgatni. Jó döntés volt, mint azt most már bátran kijelenthetjük: folyamatos fejlõdéssel, közösségformálással. Csatornahálózat, utak, járdák, telefonvonalak épültek ki, sportcsarnokot avattunk, magas színvonalon biztosítjuk az oktatási-nevelési intézményeink technikai ellátottságát. Strandrekonstrukciók, új parkok, köztéri alkotások, gondozott közterületek mind településünk komfortját emelik, életünk minõségét javítják. Önállóságunk elsõ évében találkoztunk azokkal, akiknek köszönhetõen 1996. szeptember 7-én Zetelakán írásba foglaltuk a testvéri együttmûködés fõbb tartalmi elemeit - ennek éppen tizenöt esztendeje. Azóta fürödtek az ivói, zeteváraljai, sikasszói gyermekek a Balatonban, és jártak a mieink a székelyek szent hegyén, a Hargitán. Sikeresen szerepeltek nyugdíjasaink Zetelakán, énekelt a Viktória nõi kórus a parajdi sóbányában, és barátként találkoznak évrõl évre labdarúgóink a Székely-kupa focitornán. A székelyföldi testvéri együttmûködés példája lett az idén ötéves lengyelországi partnerkapcsolatnak: a Zduny és Sulmierzyce településekkel megkötött szerzõdések aláírását szintén személyes ismeretség és többszöri találkozás elõzte meg. Ezekre a számunkra oly fontos eseményekre emlékezett Balatonfenyves lakossága idén. Évfordulóinkat ünnepeltük: magunkat, munkánkat, hiszen mindannyiunk közösségformáló tevékenysége tett bennünket azzá, amik vagyunk. A település joggal lehet büszke a közelmúltban nyolcvanmillió forintos költségbõl bõvített, felújított mûvelõdési házára, az egyre szépülõ közterületeire, parkjaira, játszótereire. A szeptemberi falunap az eredményekhez méltó keretet biztosított az ünneplésre: a gyermekeket számtalan vonzó, kreatív rendezvény várta, míg a felnõttek a közös ebéd után megtapsolhatták az országos hírû Balatonszabadi Népdalkör Egyesület, a Kossuth Mûvelõdési Kör, a Thália Mûvészetbarát Egyesület és a testvértelepülés, Torontálvásárhely színjátszóinak elõadását. Fergeteges produkcióval – Borban az igazság, szívünkben a vigasság címmel – mutatkozott be a helyi publikum elõtt a siófoki Balaton Táncegyüttes, majd Zoltán Erika aratott megérdemelt sikert. A falunap a közeli focipályán tûzijátékkal ért véget. S.F. Süli Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 Megújult a Fonyódi Járó-beteg Szakrendelõ Korszerû mûszerek, speciális szolgáltatások segítik a gyógyulást zamos szárnya. A beruházás magában foglalta az épületgépészet felújítását és energiatakarékos eszközökre való cseréjét, továbbá egy új lift beépítését. A párhuzamosan lefolytatott mûszerbeszerzések keretében hatvanféle, összesen kilencvenhat darab márkás egészségügyi eszköz, többek között defibrillátor, szemdiagnosztikai eszközök, sebészeti rádiófrekvenciás vágócauter, nagy értékû multifunkcionális fizikoterápiás eszköz, fülészeti vizsgálóeszközök és egy új mûtõasztal beszerzésére került sor bruttó közel ötvenmillió forint értékben. Az eszközfejlesztés az intézmény által biztosított – az alapellátással együtt - huszonhat orvos-szakma közül csaknem mindegyiket érintette, a szakterületek közül a fejlesztéssel leginkább megtámogatott szakmák: a szemészet, a bõrgyógyászat, a fizikoterápia, a fül-orr-gégészetet, a sebészet és az ügyelet. Metz József fõorvos-igazgató, Hidvégi József polgármester, Witzmann Mihály a megyei közgyûlés alelnöke Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítését is szolgálja a fonyódi rendelõintézet infrastrukturális fejlesztése. A közel négyszázmillió forintos beruházás részeként már a turisztikai szezonra elkészültek az intézménynek otthont adó épület felújítási és bõvítési munkálatai, szeptemberben pedig az új, korszerû orvosi mûszereket is leszállították. Alig húszmillió forint a saját erõ, melyet a városi önkormányzatnak és a tulajdonában lévõ szervezetnek biztosítania kellett ahhoz, hogy a Fonyódi Egészségügyi Nonprofit Kft. által üzemeltetett, emelt szintû járó-beteg szakrendelõ harmincöt éves épületének felújítására és bõvítésére sor kerülhessen, illetve az intézmény orvosi mûszerparkja és informatikai infrastruktúrája is megfeleljen a legmagasabb elvárásoknak. A most befejezett projekt tulajdonképpen megkoronázása az intézmény eddigi, több ütemben történt fejlesztéseinek: 2010 novembere és 2011 májusa között a már meglévõ épületrészek kapcsán több mint ezer négyzetméter terület felújítására és hasonló alapterületû hozzáépítésre került sor. A munkálatok során két szinttel és új tetõtérrel bõvült az épületegyüttes Szent István úttal párhu- Kezelés közben A fonyódi eddig is az egyik legjobb járóbeteg-intézmény volt Somogyban, a gyógyintézetben százezer orvos-beteg találkozás történik évente. A most zárult beruházás megvalósulásával az intézmény a Lengyeltói Kistérség és a Fonyódi Kistérség mintegy 21.500 lakóját fogja magas minõségû egészségügyi szolgáltatásaival ellátni. Süli Ferenc Csopak: Csülökbõl készült ételek vetélkedtek A Balaton már csak ilyen. Amelyik partmenti településen megszületik egy jó ötlet egy elõ- vagy utószezoni vendégvonzó rendezvényre és az önkormányzathoz más támogatók is csatlakoznak, ráadásul az idõjárás is szövetségessé válik, ott biztosított a siker. Csopak március közepén az I. Csopaki Bor-Blues-Böllér Napokon zenés gasztronómiai programmal, hagyományos disznóvágással és kolbásztöltõ versennyel csábította a településre családok százait, majd szeptemberben a Heppiend Fesztiválon strandbúcsúztató keretében vidám, élménydús eseményeket kínált a helyi lakosoknak és a szépszámú vendégseregnek. Tény, hogy az utóbbi rendezvény fénypontja is vetélkedõhöz, csülkös ételek fõzõ versenyéhez kapcsolódott. A szervezõk jóvoltából Mienk a strand! címmel a gyerekek és a szülõk játékos vetélkedõkön, homokvárépítésen, kézmûves foglalkozásokon vehettek részt, különbözõ sportágakban mérhették össze ügyességüket. A felnõttek pedig türelmesen mustrálhatták a gasztronómiai versenyre benevezett tíz csapat készülõdését, pálinkás, boros szomszédolását. „Figyelemelterelésként” a napozómólón hét jelentkezõ sörhas bemutatóval, szépségversenynyel várta a közönség tapssal kifejezett pontozását. A csülkös ételek versenyének komolyságát a Szíjártó Balázs világbajnok mesterszakács vezette zsûri biztosította, szakemberekhez méltó szigorúsággal döntöttek a díjakról és a helyezésekrõl. A Csopaki Csülökkirály címet a Berekháti Betyárok nyerték el berekháti babos-káposztás betyárcsülök kompozíciójukkal. Arany minõsítést értek el a gyulafirátóti Barátok a rátóti káposztás csülökkel és a csopaki óvoda Csipet Csapata a magyar betyáros bográcsban fantázianevû alkotásukkal. Felesleges is lenne felsorolni a további minõsítéseket, mert az eredményhirdetés után rövid idõ alatt az utolsó kondérból is elfogyott a sok finomság. Juhász Ferenc Emlékfotó Csopakról 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Vonyarcvashegy: Szent Mihály piac Balatonfûzfõ: Bõvül a város turisztikai kínálata A fûzfõiek és a városba látogatók hamarosan eldönthetik, a hegyoldalból az eléjük táruló nagyszerû panorámát kívánják megcsodálni, vagy a felújított, nemcsak a Balaton partján, de a Dunántúlon is egyedülálló csillagvizsgálóból kémlelik majd a csillagvilág titkait. Ugyanis a Balatoni Bob Szabadidõpark területén a közelmúltban adták át a 15 méter magas, ötemeletes kilátót, és jó esély van rá, hogy jövõ tavasszal már az uszoda melletti csillagvizsgáló szolgáltatásait is igénybe vehetik az érdeklõdõk. Ami az utóbbit illeti, a csillagvizsgáló újjászületésérõl Kontics Ferencné, a 2007-ben alakult Vállalkozók és Civil Szervezõdések Egyesületének elnöke tájékoztatta munkatársunkat. Elmondta, a különleges létesítmény a múlt század hatvanas éveinek elején épült meg társadalmi munkában, a Nitrokémia vállalat fõvédnökségével, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Kulin György vezette intézet támogatásával. A kivitelezést az akkor 303-as Szakmunkásképzõ Intézet diákjai és a gyár dolgozói végezték. Lendvai László vezetésével hamar népszerû lett a csillagda nem csak a helyiek körében – távoli vidékekrõl is eljöttek az emberek az ismeretterjesztõ elõadásokra, a kupolába szerelt távcsõvel az éjszakai égbolt pásztázására. Közel három évtizedig a kirándulóknak is kedvenc úti célja volt a csillagvizsgáló, majd a rendszerváltás után a vegyipari cég már nem tudta tovább támogatni a mûködtetést, az épület az önkormányzat tulajdonába került. Többször felvetõdött a pusztulásnak indult épület felújítása, de erre csak az elmúlt idõszakban nyílt lehetõség, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében a Leader célcsoportban pályázni lehetett Leader kultúrpark létrehozására. Az önkormányzat támogatásával az egyesület indult és nyert a pályázaton, az 53,3 millió forintból májusban megkezdõdhetett a csillagvizsgáló újjáépítése, az eszközök, berendezések beszerzése, október elsõ napjaiban emelték a magasba a felújított kupolát. Kontics Ferencné érzelmileg is kötõdik ehhez az intézményhez – mint mondja, a fiatalságát idézi, de érdekelték is az ott hallottak, látottak, így sok fûzfõivel együtt szívügyének tekinti ma is a beruházást. Az egyesület vállalja a mûködtetést. Meggyõzõdésük, hogy a csillagvizsgáló a környezetében megvalósított szabadidõs létesítményekkel együtt erõsíti majd a város turisztikai vonzerejét. A fûzfõi turisztikai egyesület készíti a marketing tervet, ugyanakkor a VÁ-CISZ megkeresi a Bakony-Balaton Keleti Kapuja Leader egyesülethez tartozó 22 település iskoláit is. Szeretnék, ha elsõsorban a fiatalok hasznosítanák akár szakköri keretekben is az épület nyújtotta lehetõségeket. Van egy ötvenfõs elõadóterem, két kisebb, szakköri foglalkozásokra alkalmas terem, az emeleten pedig egy kávézót alakítanak ki. A szakemberek szerint a fényszennyezés nem zavarja majd a csillagok közötti „utazás” élményét. A szakmai programot egyébként a fûzfõi kötõdésû, országosan elismert csillagász, Ladányi Tamás irányítja. Új létesítményt ajánlhatott a látogatók figyelmébe a vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb lábánál rendezett közös búcsúünnepen a minap Péter Károly, a község polgármestere és a szomszédos balatongyöröki kollégája, Bíró Róbert. Megnyílt a helyi termékek, kézmûves munkák piaca, ami a települések, valamint a lakosság és a vendégkör egy újabb kapcsolódási pontja lett. A létesítmény a 3 hektáros környezetével új rendezvényteret is jelent Balatongyörök és Vonyarcvashegy határmezsgyéjén. Az ott megtartott elsõ közös búcsúi program tradicionális kapcsolatot is kifejezett, mint elhangzott: a szomszédság mellett összeköttetést jelent, hogy a helytörténeti legendaként ismert halászkápolnának és Balatongyörök templomának védõszentje is közös. A nagy látogatottság mellett lezajlott nyárvégi eseményen szerepelt újra otthoni közönsége elõtt nagysikerû olaszországi turnét követõen a Zalai Balaton-part Ifjúsági fúvószenekar és a Pelso mazsorett csoport. H.Á. Juhász Ferenc Fejlesztések a lellei iskolában A költségvetés elsõ, legfontosabb tétele a minõségi oktatás feltételeinek biztosítása – fogalmazza meg a tervezés alappillérét Kenéz István, Balatonlelle polgármestere. A tóparti város irányítóinak felelõsségét növeli, hogy nem csak a helybeli gyermekek szellemi épülését kell garantálniuk – az általános iskola tanulói között szép számmal fedezhetünk fel a környezõ településekrõl bejáró diákokat. - A lellei intézményben háromszázhúsz diák tanul tizenöt osztályban, s számukra kell a kor kihívásainak megfelelõ oktatási eszközöket biztosítani. Az önkormányzat kétszázhúszmillió forintot fordít ebben az évben az iskola mûködtetésére, ám e jelentõs tétel ellenére sem mondhatunk le külsõ források igénybevételérõl. A közelmúltban vehették birtokukba a tanárok és diákok azokat a számítógépeket, interaktív táblákat, s egyéb informatikai berendezéseket, melyeket pályázati úton nyertünk. Hamarosan kiírnak egy újabb, második fordulós kandidálási lehetõséget is – természetesen ezt sem hagyjuk ki. Az eszközök beszerzése mellett a racionális üzemeltetést is szem elõtt tartjuk. Az önkormányzat huszonegymillió forintot nyert – húsz százalékos önrész mellett – nyílászárók cseréjére, s külsõ hõszigetelési munkák elvégzésére – mondta el a polgármester. Miseta Zoltántól, az iskola igazgatójától megtudhattuk, hogy a tanári kar körében is nagy várakozás nyilvánult meg az új eszközök iránt: a vakáció ideje alatt, szabad idejükben ismerkedtek meg az optimális felhasználási lehetõségekkel. - A feltörekvõ nemzedék mozgókép igénye óriási: a tévé, az internet, az interaktív játékok felgyújtják a fantáziájukat. Használatuk azonban nem csak játék: a kultúra, a tudás közvetítése, forrása is. Célszerû tehát, hogy az iskolák ezek hasznosságát mutassák be a gyermekeknek, s színes, mozgalmas órák keretében tanítsák meg õket kezelésükre. S.F. X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 11

G A Z D A S Á G 11 Népszerû éttermek Megújult a Víg Molnár Az idei szezon igazi meglepetése volt a csopaki Víg Molnár Csárda, amely korábban elhagyottságával, ürességével, az idén pedig a megújult külsõjével, a csárda elõtt sorakozó autókkal, s a betérésre várakozók sokaságával hívta fel magára az arra járók figyelmét. A változás „titka”: olyan család tulajdonába s az üzemeltetésébe került az évtizedes létesítmény, amely újraélesztette a magyar csárdák évszázados hagyományú vendégszeretetét, no és konyháját. - De nem ám a pörköltes, gulyásos nehéz konyhát, hanem az egészségesebb, fogyaszthatóbb, választékosabb, modernebb nyersanyagokból készített könnyebb ételekét, amelyek jellemzõje a háziasság, az egyediség - szögezi le Sólyomvári Teréz, a családi vállalkozás „fõnök-asszonya”, a Balaton-felvidéki vendéglátás több évtizede ismert és elismert szakácsa. Ezek sokaságában igen keresett a kakasleves húsos derelyével, a póréhagymás burgonyaleves kék sajttal, a cukkínis fogas, a citromos barackos csirkemell, a barnamártásos õzgerinc dödöllével, a vadas, juhtúrós galuskával, hogy csak néhányat említsünk. - Persze a hagyományos ételek, a gulyás, a pörkölt, a székely káposzta, a libacomb. libamell sem hiányzik az étlapunkról. Ez utóbbiakat közvetlen a termelõtõl szerezzük be, így garantálva a megfelelõ minõséget. A családi vállalkozás hivatalos ügyvezetõje a legidõsebb fiú, a 39 éves Lock László, de itt dolgozik öccse is. Mindketten hosszú éveken át külföldön is bõvítették szakmai ismeretüket, tudásukat. Itt van a húga is, s hogy teljes legyen a család vendéglátós elkötelezettsége, a „fõnök-asszony” élettársa a másodszakács. - Nem a Víg Molnár az elsõ, ahol együtt az egész család, mivel a korábbi vállalkozásainkban is összetartottunk, legutóbb Füreden, a Silver udvarban mûködtettük az Arany Mokkát. Ám amikor hírét vettük, hogy a csopaki csárdától meg akar válni a tulajdonosa, nyomban döntöttünk, itt a helyünk, hiszen a közelben lakunk, nagyon is jól ismerjük az itteni igényeket, adottságokat – idézi az elõzményeket Lock László. Köztük a konkurenciát, hiszen a közeli, ugyancsak a 71-es út menti csárda, igen csak népszerûvé vált, s folyamatosan ki is bõvült, míg a Víg Molnár „halódott”. - Úgy vélem, ha megy a konkurenciának, akkor van piac és lesz kereslet. Különösen, ha más formában akarom ûzni a vendéglátást, egy kitûnõ konyhával a hátam mögött. Ám ahhoz, hogy errõl minél többen meg is gyõzõdjenek, felállítottunk egy prioritást, amelynek keretében elõször is megújítottuk a csárda külsõ arculatát, amely teljesen lepusztult. Külsõ kerthelységgel is bõvítettünk, korszerûsítettük a mosdókat, a vizes helységeket. A következõ lépcsõben megújítjuk a konyhatechnológiát, a külsõ után lesz egy belsõ kemencénk, a benne készíthetõ speciális ételek végett is, miközben teljes egészében átépítjük a belsõ éttermet. Ennek érdekében rövidesen néhány hétre bezárunk, de aztán újra kinyitunk, mivel mindenképpen egész évesként szeretnénk üzemelni. Tavasszal helyreálltjuk a Víg Molnár egykori szimbólumát is, az épület oldalfalánál található vízhajtású malomkereket, amely egykoron sokakat már messzirõl vonzott, s amely hosszú ideje mozdulatlan. Az eddigi átalakítások igencsak meghozták a befektetés „gyümölcsét”. Szinte minden nap megtelt a csárda, s lassan a visszatérõ vendégek köre is kezd kialakulni. Meglepõ gyorsasággal híre is ment az elfogadható áron széles kínálattal rendelkezõ Víg Molnárnak – annyira, hogy egy közeli étterembõl a násznép egy része is átjött, hogy mielõtt véget ér az éjszaka, még egy jót egyenek. S ami nem kis elismerésnek számit, sok vendéglõs úgy zárta a napot, hogy immáron õket szolgálják ki házias étkekkel, jó italokkal. - Ez persze csak a kezdet, s korántsem vagyunk még elégedettek, bár semmiképpen sem szeretnék panaszkodni. Van még mit tennünk, s terveink is vannak. A személyzet „magja” nagyjából összeállt, így a vendéglátás, amely egy négylábú asztalhoz hasonlítható, három „lába” már megvan. Nevezetesen a szép környezet, a jó konyha, a megfelelõ kiszolgálás, de s még hiányzik a negyedik „láb”, a zenés szórakoztatás. Valamikor igen kedvelt cigányzenekar muzsikált itt, s tette kellemessé az itt tartózkodást. Ezt a hagyományt mindenképpen szeretnénk újraéleszteni, olyképpen, hogy fiatal elõadók közremûködésével az igazi népzenének, a magyar népdaloknak is fórumot teremtsünk. Tapasztalataim szerint erre van már igény, s ha ennek is elébe megyünk, nevéhez minden bizonnyal hûen ismét víg hely lesz a Víg Molnár. Andrássy Antal Tovább bõvült a minõségdíjas vendéglõk száma Újabb nyolc vendéglátó-ipari egység nyerte el a kereskedelmi és iparkamaráinak védnöki tábláját. Számuk ezzel 117-re emelkedett a Balaton térségében. A vendéglátó-ipari szolgáltatások minõségének javítása, illetve a vendégek tájékoztatása és jobb tájékozódása céljából a három Balaton-parti megye kereskedelmi és iparkamarája még 2002-ben egységes minõsítõ rendszert dolgozott ki, amellyel „megmérték” a Balaton kiemelt üdülõkörzetében mûködõ vendéglátóhelyeket. A rendszer bevált, ezért a balatoni védnöki tábla mintájára a megyék külön-külön is meghirdették a saját kamarai védnöki tábla pályázatukat. A védnöki táblákat azok a vendéglátó-ipari egységek kaphatják meg, amelyek maradéktalanul megfelelnek a szigorú kritériumoknak – fogalmazta meg a díjkiosztó ünnepségen a házigazda Varga József, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Leszögezte, a minõsítés nem egy életre szól, azt évenként utó-ellenõrzik, van eset, hogy vissza kell vonni a címet. A védnöki táblákat a hagyományoknak megfelelõen a Szent Miklós hajó fedélzetén, a Balaton közepén adták át a vendéglátó egységek tulajdonosainak, vezetõinek. Balatoni hajózás: elmaradt a remélt javulás A várakozásnál rosszabbul, a tavalyi évhez hasonlóan alakultak a Balatoni Hajózási Zrt. forgalmi adatai az idei nyári szezonban, ugyanakkor tovább tart a balatoni bringaturizmus négy-öt éve tartó fellendülése – tájékoztatta az MTI-t Horváth Gyula, az önkormányzati tulajdonban lévõ balatoni hajózási társaság vezérigazgatója. Az augusztus végéig összesített adatok szerint az idei balatoni szezonban 580 ezren utaztak a társaság hajóin, ami 99,6 százaléka az egy évvel korábbi adatnak. Ezen belül a menetrend szerinti hajójáratokon 99,8, a program és sétahajókon 98,9 százalékát sikerült elérni a tavalyi utaslétszámnak. A kompon 750,7 ezer utast szállítottak, 3,4 százalékkal többet, mint tavaly. Továbbá 221 ezer autót, ami 3,3 százalékkal, és 36,3 ezer kerékpárt, ami 18,3 százalékkal múlta felül a tavalyi adatokat. A társaság boglári kempingjében 13.542 vendégéjszakát töltöttek el a turisták, ez a tavalyi adatoknál 5 százalékkal kevesebb. A szemesi kempingben viszont 12.299 volt a vendégéjszakák száma, a korábbi adatoknál 2,9 százalékkal több. A társaság az idén többféle akcióval csalogatta a vendégeket siófoki szállodájába, ahol 4985 vendégéjszakát számláltak augusztus végéig, ami 119 százalékkal múlja felül az elmúlt év hasonló adatát. A bevétel növekedése azonban ennél szerényebben alakult az akciók miatt. A vitorláskikötõi üzletág 7-8 százalékkal növelte a bevételét. A kikötõk kapacitáskihasználtsága átlagosan 90 százalékos, ami a tó déli partján több esetben 99-100 százalékos telítettséget jelent. Horváth Gyula szerint az idei nyári szezonban benne volt a lehetõség, hogy érdemben javuljanak a forgalmi adatok, de a fõszezonban több hétig tartó hideg, szeles idõjárás olyan kiesést okozott, ami miatt átlagosan csak a tavalyi eredményeket sikerült megismételni, amely az utóbbi évtizedek leggyengébb éve volt, leginkább a nagy rendezvények elmaradását is okozó viharok miatt. Az augusztus végéig kitartó meleg nem csalogatott már vissza érdemben fizetõképes keresletet a hajózási cég számára, viszont a szeptemberi utószezonban 6-8 százalékkal is többen utaztak a társaság hajóin, mint egy évvel korábban. Ez ugyan kedvezõ jelenség, de számottevõen már nem változtat a cég idei eredményein - mondta a vezérigazgató. K.S. /MTI/ 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

p. 12

12 G A Z D A S Á G Ötvenévesen váltott a borászatra „Ha reggelente kinézek a tornácról a ház körüli szõlõkre és a mindig más színû tóra, csak arra tudok gondolni, hogy az is bolond, aki innét máshova vágyik, akár csak nyaralni is. Az ember egy idõ után rájön, hogy valami igazuk azért azoknak is van, akik évszázadok óta élnek falujukban és tényleg dolgoznak, és ott is akarnak maradni, ráadásul szükség is van rájuk. Ez a belátás sokat változtatott a gondolkodásomon az elmúlt tíz-tizenöt éve alatt. Valahova tartozni kell és a szõlõ a leginkább adott növény adott erre. Aki szõlõhöz fog, azzal dolgozik, és azért vállal felelõsséget, az évtizedekre vállal felelõsséget.” /Jásdi István./ Megvallom, gondban vagyok Jásdi István csopaki borász pincészetének bemutatáskor, életének, munkásságának felidézésekor. Egyrészt, mert – sok egyéb mellett – nem értek a borászathoz, másrészt, mert egy íráshoz is értõ emberrõl van szó. Olyanról, aki egy közelmúltban megjelent könyvében – „Szerenád a szõlõben” – olyan színesen, élvezetesen irt borász tevékenységérõl, s oly megdöbbentõ történelmi és topográfia – Csopaktól Alsóörsig szinte minden dûlõre kiterjedõ ismeretekkel bír csopaki pincéjérõl is, amelyet jó kétszáz éve a méltán híres Ranolder János veszprémi püspök alapított, s nem kevésbé elismert utódok alakítottak – amellyel nemigen tudok vetélkedni. Így hát kénytelen vagyok a száraz információs tényeknél megmaradni. Ezek élén - bármily hihetetlen – az áll, hogy Jásdi István és családja, alig több mint tíz esztendeje foglalkozik borászattal, amely alatt azonban a szakemberek szerint az ország 12 legismertebb családi pincészete közé jutott. 1998-ban, ötvenévesen váltott pályát, addig a budapesti közgazdász a megelõzõ 10 évben egy sikeres élelmiszertermelõ-forgalmazó konglomerátum társtulajdonosa volt, s még elõtte Milánóban, majd Párizsban is megfordult, az itteni magyar kereskedelmi követségen volt titkár. Itt ismerte, s szerette meg a valódi minõségi borokat, amelyeknek késõbb elkötelezettje lett. S miután õ is úgy véli: az embernek életében többször is foglalkozást kell váltani, hogy ki tudjon teljesedni, meg is tette, s már nem egészen fiatalon, a biztost felváltotta a bizonytalannal. Vállalatrészének eladását követõen megvette az ötvenévi állami gazdátlanságot követõen csaknem romokba került klasszicista épületegyüttest, a 40 méter hosszú pincét. Mindennek teljes és igényes felújításával, a legkorszerûbb szõlõfeldolgozó és borászati berendezések beállításával, valamint a környezetében és távolabbi 17 hektárnyi területen a tradicionális szõlõk felújításával, újratelepítésével felélesztette a borvidék zászlósborát, az Olaszrizlinget, de kitûnõ minõségben a Chardonnayt, a Szürkebarátot, a Cserszegi Fûszerest is, s legújabban a Cabernet vörös borokat. Méghozzá oly sikerrel, - kezdetben szakértõ barátok közremûködésével –, majd családja felesége Mari asszony, aki lelke, mindenese gazdaságának, s két fia, lánya közremûködésével, akik egyenlõre más pályákon igyekeznek érvényesülni - hogy például a VINAGORA Nemzetközi Borversenyen, amely egyike a világ 8 legnagyobb megmérettetésének, a Jásdi Pince a magyar családi pincészetek közül az egyik legeredményesebbeként 1 arany és 1 ezüstérmet érdemelt ki boraival. De szinte minden hazai versenyen évrõl évre díjazzák a Jásdi pincészet nem is egy borát. Így a legjelentõsebben a Pannon Bormustrán. Az elmúlt öt esztendõben hét borukat is csúcsbornak minõsítettek. De elismertségükrõl tanúskodik az is, hogy a hagyományos Balatonfüredi Borfesztiválon standjuk elõl szinte sohasem fogy el a nedûjüket ízlelõk sora. A Jásdi családi pincészet nem tartozik a nagyok közé, évente átlagosan 100 ezer palackot forgalmaznak, zömében a hazai piacon, de egy kevéske külföldre is jut belõle. Vevõköre fõként budapesti szállodák, éttermek körébõl kerül ki, de igen jelentõs a helybeli eladás is, a 71-es út melletti vinotékában, valamint a csoportos, s egyéni pincelátogatások alkalmából. A pincészetet felkeresõk igényeinek kielégítése végett, az eddigi folyamatos felújítások után, immáron egy bõvítésre is vállalkoztak. A telek sarkában a tájba szervesen illeszkedõ, fedett és nyitott vendégfogadó borteraszt építettek, pályázati forrást is igénybe véve. A hideg-meleg konyhával is kiegészített boréttermet, ahonnét pazar kilátás nyilk az elõtte elterelõ gondosan mûvelt szölõ ültetvényre, s a Balatomra, a közeli napokban nyitják meg. Így az egykori Ranolder villa, s pincéje- amelyik a Balaton-felvidék legszebb pincéje címet is elnyerte - valamint a vincellérház együttese, amelynek udvarán nyaranta rendszeresen kamarazenei koncertet is rendeznek, újabb vonzerõvel gyarapodik, örömére a Jásdi borok kedvelõinek. Jásdi István Andrássy Antal Közbiztonsági egyeztetõ fórum a tapolcai kistérségben Bár a parlamenti elfogadás elõtt álló új önkormányzati törvény feltehetõen a jövõben megszünteti a kistérségi többcélú társulásakat a járási kormányhivatalok létrejöttével, illetve az eddigiektõl eltérõ teendõkkel bízza meg, a Tapolca és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás folyamatosan igyekszik ellátni munkatervében meghatározott feladatait. Erre utal legutóbbi közgyûlésük is, amelyet Császár László elnökletével tartottak meg Tapolcán. Ezen a Tapolcai Rendõrkapitányság, Tapolca, Badacsonytomaj városok és a 31 község önkormányzatát tömörítõ Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása, valamint több érintett társszervezet Kistérségi Egyeztetõ Fórumot /KISEF/ hozott létre. E jogi személyiséggel nem rendelkezõ, konzultatív jellegû szakmai munkacsoport feladata a kistérség településein a közrend és a közbiztonság együttes fenntartása lesz a jövõben, az ott mûködõ szervezetek és a helyi lakosság körében a bûnmegelõzési szemlélet érvényre juttatása a rendõrség és a civil társadalom széleskörû együttmûködésével. A KISEF olyan nyitott szervezet, amely tagjainak folyamatos bõvülésével számol. Az alakuló ülésen a szervezeti szabályzat és a mûködési rend meghatározása mellett 2011-2012-re szólóan konkrétan meghatározták a közös, s az érintett egyes szervezetek feladatait. Így többek között erõsíteni akarják az iskolákban a felvilágosító munkát a bûnmegelõzés érdekében, nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az egyes településeken a 65 évesnél idõsebbek védelmére, valamint a hajléktalanok lakhatási körülményeinek, életének lehetõségek szerinti javítására. A kistérségi társulás ülésén a továbbiakban tájékozódtak annak a beruházásnak a befejezõ munkálatiról, amelynek eredményként közel 100 millió forintos ráfordítással – amelybõl hetvenet pályázaton nyertek el – szociális és gyermek alapellátási, közösségi centrum épült, amely egyúttal megfelelõ infrastruktúrát is biztosít a társulásnak. A 33 város és község képviselõi ugyanakkor felfüggesztették a közös erõbõl építendõ új mentõállomás kivitelezésének megkezdését – bár az engedélyek már megvannak, a mintegy 90 millióba kerülõ épület alapkövét is letették – tekintettel arra, hogy a kistérségi társulások átalakítása miatt nem ismertek a jövõ évi finanszírozási lehetõségek. Elindult a süllõszezon Elkezdõdött a balatoni süllõszezon, ezért a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is felkészült a fokozott ellenõrzésekre együttmûködve a vízirendészettel, és összefogva a Balatoni Vízi Polgárõr Szövetség társadalmi halõreivel – mondotta az MTInek Füstös Gábor, a halgazdálkodási cég igazgatója. Hangsúlyozta: a társaság vezetése a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordít a balatoni orvhorgászat és orvhalászat visszaszorítására, aminek már érezhetõ a hatása. Igy a vízi polgárõrökkel közösen tartott, bevezetõ akcióval készültek a Balatonon legnépszerûbb süllõszezonra, amelynek során 12 halõr 6 társadalmi segítõvel, 5 motorcsónakkal és 5 gépkocsival ellenõrizte a horgászokat. Az eredmény javuló morálra utal, mivel az ellenõrzött 260 személynél csak 5 esetben találkoztak a halászati törvénybe ütközõ szabályszegéssel. Négy horgász engedély nélkül, egy pedig az engedélyezett kettõ helyett három felszereléssel horgászott. Az akció eredményeként találtak meg és szedtek fel egy a Balatonon orvhalászeszköznek számító, 200 darabos sorhorgot is. Füstös Gábor szólt arról is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint még mindig szép számmal akadnak, akik illegális eszközöket: pottyantókat, állított hálókat alkalmaznak a Balatonon, ezért különös tekintettel a süllõszezonra, a következõ hetekben, hónapokban rendszeres halõri ellenõrzéseket terveznek. Ha az idõjárás kedvez a horgászoknak, van esély arra, hogy idén folytatódjon a tendencia, és emelkedjen a süllõfogások száma - tette hozzá. A.A. /MTI/ X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 13

G A Z D A S Á G 13 Felgyorsultak a turisztikai személycserék a Balaton partján Az õsz számos vezetõ váltást is hozott a Balaton jelentõsebb turisztikai vállalkozásainál. Egyrészt fiatalítás, nyugdíjba menés, másrészt szakmai okok, illetve a tulajdonviszonyok változásai miatt cserélõdtek az elsõ számú vezetõk. Közös megegyezéssel távozott a Balatontourist Zrt. élérõl Polgár Tibor, miután a cég az SCD tulajdonából – szemben a korábbi hírekkel – mégiscsak átkerült a nyár közepén létrejött Turisztikai Hungária Kft.-hez. Ez vette meg a tópartról kivonuló SCD Csoport balatoni kempinghálózatát, s több más idegenforgalmi egységét. Mostantól a cég vezetõje Nagy Gábor egyúttal a Balatontourist vezérigazgatója. Október elsejétõl a balatonalmádi Ramada Hotel üzemeltetését a felszámolás alatt álló Wossala Hotels Kft.-tõl az Auróra Hotels Kft. vette át. A Ramada Szálló Almádiban Vezetésében a korábbi menedzsment két tagja mellett szakmai tanácsadóként továbbra is részt vesz Wossala György. A vidékfejlesztési miniszter szakmai okokra hivatkozva felmentette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatóját, Balogh Lászlót, aki ezt ugyan tudomásul vette, de nem ért vele egyet. A nemzeti park irányítását jelenleg megbízott igazgatóként eddigi helyettese, Petróczi Imre vette át. Jelentõs személyi változások történtek Balatonfüreden is, ugyanis nyugdíjba vonult a Danubius két itteni szállodájának, az Annabella és Marina hotelek vezetõje, Nagy Jenõ, valamint helyettese, Géhl György. A két szállodát a továbbiakban Holczerné Vászolyi Judit vezeti, aki eddig a szállodák értékesítési munkáját irányította. Nagy Jenõ azonban csak a Danubiustól vált meg, miután a jövõben az Anna Grand Hotelben üzletfejlesztési és üzemeltetési igazgatóként folytatja szakmai tevékenységét, a szállodát továbbra is vezetõ Cserép Béla igazgató mellett. Nem most, még a nyár végén, a siófoki Azúr Hotel vezérigazgatója, Horváth Tibor is megvált tisztétõl. A.A. Mérleg a Balaton közbiztonságáról A Veszprém, Somogy, Zala és Fejér megyét tömörítõ Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság tagjai az idegenforgalmi szezon multával - Gárdonyban a Nautis Vital Hotel Nautis termében értékelték a nyár tapasztalatait, az elért eredményeket. Az értekezleten Vörös Ferenc rendõr ezredes, a BKKB idei elnöke tett jelentést. A közlekedési, közbiztonsági és bûnmegelõzési feladatok végrehajtásában a megyéket a Készenléti Rendõrség bevetési egységei, újonnan szolgálatba álló próbaidõs rendõrök, valamint gyakorlati idejüket töltõ rendõrtiszti fõiskolások segítették. Látható jelenlétük abszolút pozitív irányban hatott a közterületek rendjét érintõen. A közkedvelt nyaralóhelyekre telepített bûnmegelõzési központokban a fõiskolai hallgatók mellett szakképzett segítõk adtak hasznos tanácsokat a turisták számára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival június 20. és augusztus 21. közösen járõröztek a tópartok rendõrei. Az évek során kialakult jó kapcsolat tovább erõsödött a területeken mûködõ polgárõr szervezetekkel. Nem kevesebb, mint 1230 polgárõr részvételével 5344 órában került sor közös szolgálat ellátásra. Az idegenforgalmi szezon fõbb számadatait nézve megállapítható, hogy közel ugyanannyi bûncselekmény vált ismertté (4641) a nyár során, mint a megelõzõ évben. Mindössze egy százalék csökkenést mutatnak a számok. És amellett, hogy négy százalékkal több betöréses lopást és hat százalékkal több gépkocsi lopást rögzítettek, tizenkét százalékkal csökkent az ismertté vált autófeltörések száma. A 14411 végrehajtott rendõri intézkedésbõl – ami két százalékkal több a megelõzõ év hasonló idõszakához képest - tizenhat százalékkal több elfogást,19 százalékkal több elõállítást és 26 százalékkal több biztonsági intézkedést jelez a statisztika, ami abszolút pozitívumként értékelhetõ. A négy megyét egyformán fenyegetett gázolajlopásos ügyekben öt esetben sikeresen elfogták az elkövetõket. A fõként román állampolgárságú elkövetõk külföldi tulajdonú kamionokra specializálták magukat. A bûncselekményeket az M7-es autópálya mellett lévõ parkolókban hajtották végre. A tettesek iparszerûen átalakított kamionjaikba fejtették át a sértett külföldi kamion tankjából az üzemanyagot. A közlekedési balesetek száma a tavalyi 923-tól 1038-ra emelkedett, de jelentõs, mintegy 50 százalékos (14-7) a halálos végû balesetekben megmutatkozó csökkenés. A kedvezõ idõjárásból adódóan egyes hétvégi napokon a Balaton és a Velencei-tó megközelíthetõsége, a rendkívül intenzív jármûforgalom kihívások elé állította a négy megye rendõri állományát. Ezekben az idõszakokban megemelt létszámban láttak el szolgálatot. Nagyarányú emelkedés látszik a vízbõl mentések számát (189–384 ) illetõen, ugyanakkor ez egyértelmûen a Kékszalag Vitorlásversenyen történt mentések magas számára vezethetõ vissza. A Balatonban nyolcan, a Velencei-tóban négyen lelték halálukat az idei szezonban. Az idei esztendõ idegenforgalommal leginkább érintett három nyári hónapjában a négy megye reagáló-képessége megfelelõ volt, az áldozattá válás kockázata nem növekedett, a közterületi szolgálatellátás koordináltan és elvárt színvonalon került teljesítésre. A BKKB elnöki tisztét 2012. évben a Veszprém Megyei Rendõr-fõkapitányság látja el. Sikeres szezon után a Danubius Töretlen sikert könyvelhet el magának a Danubius Healt Spa Resort két hévízi szállodája. A jó eredmény megmérettetést is jelentett Nagy Rita igazgatónak, aki idén februártól vette át a Spa Resort Aqua és a Spa Resort Hévíz vezetését. Az utóbbi 11 évben helyben járta végig a szállodai értékesítõ munka minden grádicsát, majd markentig igazgatóból lett elsõ számú vezetõ. - Jó idényt tudhatunk magunk mögött, ez a folyamat áprilistól tart átlagos 80 százalékos foglaltsággal, a két fõszezoni hónapban: júliusban és augusztusban a 90 százalékos telítettséget is elértük – jellemezte a forgalmat az igazgatónõ. - A két házban összesen 441 szoba kihasználtságának arányát jelenti ez. Az Aqua, illetve a Hévíz elnevezésû épület szolgáltatásait különbözõ igények kiszolgálására rendezték be: elõbbi a többgenerációs családos pihenéshez nyújt kényelmet, utóbbi helyen mindenekelõtt a klasszikus üdülési környezetet biztosítják. Ezt szolgálják a fejlesztések is. - EU-s társfinanszírozású beruházásra kerülhetett sor idén az Aqua szállóban, összesen 210 millió forintnyi értékben, amihez 67 milliós támogatást kaptunk. Elkészült 10 szeparált masszázshely, 3 gyógytornaterem, 4 szauna kabin, 2 fedett gyermekmedence, továbbá fodrász és pedikûr szalon. Mindennek révén bõvült a szállodai férõhelyszám is az által, hogy 18 szoba visszakaphatta eredeti funkcióját, a korábbi szolgáltatás bõvítésekhez ugyanis e szobákat használtuk fel. Az igazgatónõ elmondta még, hogy immár az újdonságok ünnepélyes átadására készülnek, a hónap végén tartják az avatóünnepséget. A Spa Hévíz élete pedig idén jubileumi jegyben zajlik, 35 éves fennállást ünnepelve. - Sokféle figyelmességgel igyekszünk a vendé- Nagy Rita igazgató geket is az ünnep részesévé tenni. Külön köszöntjük például azokat, akik idén 35 vagy 70 évesek, s akik 35 éves házassági évfordulót ünnepelnek. A ház júliusban tartott születésnapi ünnepségére meghívtuk a törzsvendégeket, s nagy örömünkre szolgált, hogy 14 olyan munkatársunkat is köszönthettünk, akik a nyitás óta a szálloda dolgozói. Az évforduló számos jelével találkozhatnak a Hévíz ház vendégei: archív anyagokból kiállítást nyitottak, s berendeztek egy retro sarkot, ami az eredeti éttermet és presszót idézi meg a régi bútordarabokkal, terítékkel. Számos felszerelés is megújult a szobai eszközöktõl az éttermi garnitúrákig. Lezajlott a nemzetközi minõsítés szerinti besorolás, amivel a ház immár megvédte a 4 csillagos superior címet, hasonló várható az Aqua szállóban is. Egyébként szeptemberben is tartották a házak a 80-85 százalék közti kihasználtságát, s presztízsnek tekintik, hogy a szilvesztert telt házakkal ünnepeljék. /Police.hu/ Horányi Árpád 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

p. 14

14 G A Z D A S Á G Az „eltûnt” BB nyomában A vonzerõ és az italok minõsége megmaradt Hajdanán - a BB legenda fénykorában - hat megyébõl érkeztek a balatonboglári szakközépiskolába olyan ifjak, akik jövõjüket, szakmai pályafutásukat a magyar mezõgazdaságban képzelték el. Ez az idõszak még ma is úgy van jelen a régió lakóinak tudatában, hogy egy rendkívül jól prosperáló, pénzügyileg stabil lábakon álló állami gazdaság nyújtott ehhez szakmai hátteret. Mészáros Miklós, a város polgármestere a rendszerváltó években kezdte pedagógiai pályafutását. A biológia-kémia szakos tanár - késõbb az intézmény igazgatója – tanúja volt a felfelé ívelõ idõszaknak, ám a hanyatlásnak, a borgazdasági kombinát megszûnésének is. - A boglári kertészeti és szõlészeti szakiskola alapfeladatául szabták meg, hogy kiszolgálja a mezõgazdasági szakmák igényét: az oktatásban fõként a kertészeti, szõlészeti és a gépészeti ismeretek elsajátítására fókuszáltunk. Az intézményben késõbb létrejött egy emeltszintû, négyéves szakközépiskolai forma, amely további kétéves képzési lehetõséget biztosított, s ennek eredményes abszolválásával lehetett technikusi oklevelet szerezni. A kor igényeinek megfelelõen - a rendszerváltás óta - felnõttképzési bázisként is funkcionál a létesítmény, s hogy vonzerejébõl az átalakulások ellenére szinte semmit sem veszített, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napjainkban is kétszáz kollégistának kell elhelyezést biztosítanunk. A polgármester elmondta, hogy a város életét szabályosan megrendítette a BB privatizációja. A 90-es évek közepén még mintegy száz diplomás dolgozott a gazdaságban, s a cég szellemi bázisára, tõkeerejére jellemzõ volt az is, hogy mérnökök serege, laboránsok, sõt meteorológusok is az optimális termelést segítették. A magánosítás ugyan nem járt együtt tömeges elvándorlással, bár talán még ez is érthetõ lett volna, hiszen a szûkebb régióban mintegy ezerötszáz ember vesztette el munkahelyét. - A BB megszûnésével, illetve átalakulásával óriási trauma érte a bogláriakat. Az elkeseredést növelte, hogy az itt felhalmozott vagyonból semmi sem jutott a városnak, s ma is nehezen tudjuk feldolgozni, hogy sem a háromhektáros belterület – a kombinát hajdani központja -, sem a kislaki kastély nem került közösségi tulajdonba. A munkaerõpiac áttekintése is számtalan tanulsággal jár. Napjainkban már csak néhány tucatnyian dolgoznak a BB pincészetében, ám egzisztenciálisan sokat jelentett az elbocsátott dolgozók számára, hogy már a privatizáció elõtt a szõlõ- és gyümölcsterületek jelentõsebb részét szakcsoportos rendszerben mûvelték, majd ezek zömét családi gazdaságokká alakították át. A szõlõültetvények 80 százaléka ugyan magánkézben van, ám a gépi munkákat egy erre szakosodott cég végzi. Az érintett családok fõként a metszést, a szüretelést és a zöldmunkát vállalják, s egy olyan vállalkozásnak adják el a termés jelentõsebb részét, melyhez tíz évre – idén lejáró – szóló szerzõdés köti õket. Részben a termelõk, részben a felvásárló érdeme, hogy az elmúlt idõszakban világfajtákat honosítottak meg a régióban. A BB pezsgõt kedvelõknek pedig megnyugtatásul elmondhatom, hogy a legendás ital alapanyaga is a Boglár környéki szõlõültetvényekrõl származik. A polgármester által felvázolt történet részben szomorú, részben sikeres fejezetekkel bõvül. Tíz év alatt háromszor e területen gazdálkodó szakembert választottak az év borászának: Garamvári Vencel, Konyári János, ifj. Légli Ottó ízletes, zamatos nedûi nemcsak a honi éttermekben és háztartásokban kedveltek – Európa üzleteinek polcain is keresett termékek. Ilyen szakmai múlttal természetesnek tûnik az is, hogy a helyi borút kiváló marketinggel csábítja a pincékhez a hazai és külföldi turisták ezreit. A családi vállalkozások jó munkáltatók, felszívják a munkaerõ egy részét. Örvendetes, hogy több családban apáról fiúra száll a szakma szeretete, s a kisebb borászatok is hírnevet szereztek. Bujdosó Ferenc, Hujber László, Szentpáli Antal, Országh Zoltán, Kalász László és Molnár Miklós neve is jól cseng az italkereskedõk körében. Mészáros Miklós elmondta: a privatizáción nyertes Henkell befektetõi csoport a megállapodás aláírásakor tíz évre vállalt kötelezettséget a BB márkanév használatára. Üzleti sikereik alapján azonban bizonyos, hogy ezen a gyakorlaton nem kíván változtatni. Mészáros Miklós szerint ez Balatonboglárnak is kedvezõ, hiszen minden értékesített palack a város imázsát, népszerûségét növeli. S hogy a polgármester és az érintett szakemberek hasonlóan gondolkodnak, azt Légli Ottónál is tapasztalhattuk. - A kilencvenes évek elején elindult privatizáció legnagyobb hibája - s talán a bûn kifejezés sem túlzott –, hogy a pincéket, a felhalmozott infrastruktúrát nem a tájban élõ és dolgozó embereknek értékesítették, hanem az akkori privatizációs miniszter kezdeményezésére külföldi tulajdonba adták. A pozitív jelzõt csak azzal érdemelheti ki a tranzakció, hogy az államtól bérelt földeket a szakcsoportok tagjai megvásárolhatták. Ma már egyértelmû: a magyar privatizáció során a közösségi szempontok szinte mindig háttérbe szorultak. Légli Ottó ugyancsak azoknak a sikeres borászoknak a sorába tartozik, akik a szõlõmûvelés és borkészítés iránti elhivatottságukat otthonról hozták. Édesapja közel három és fél évtizedig egyik vezetõ szakembere volt annak a BB-nek, amely húsz évvel ezelõtt még Magyarország legnagyobb presztízsû borászati üzeme volt. - Az új kor szellemét már 1988-89-ben éreztem, s mivel ekkorra több éves szakcsoporti tapasztalattal rendelkeztem, a változás, az új élet mellett tettem le voksomat. Kezdetben - mindössze néhány hektáron - valóban családi gazdálkodást folytattunk, 1993-ban azonban már száz hektoliter bor került a pincébe, s ebbõl tíz-tizenkétezer palackos kiszerelésben került forgalomba. Az áttörést egy budapesti bemutatkozás jelentette: ennek köszönhetõen 1995-tõl évente hetven-nyolcvanezer üveg bort értékesítek a fõvárosban, s mintegy százötven budapesti étteremben találkozhatnak a vendégek palackozott italainkkal. Természetesen nõtt az alapanyagot biztosító terület nagysága is: jelenleg harminchárom hektáron termesztünk szõlõt. A feladatok nagysága indokolttá tette állandó, illetve alkalmi munkaerõ foglalkoztatását: napjainkban nyolcan dolgoznak a vállalkozásomban fõállásban s tucatnyi hölgynek általában a szüret idején vagy alkalmilag tudok elfoglaltságot, jövedelmet biztosítani. Szerencsés vagyok, hiszen ezer szállal kötõdöm a tájhoz, a szõlõhöz, a borhoz. Esetenként úgy gondolom, hogy a környezetem, a szakma kissé túlértékeli tevékenységemet: édesapámmal együtt Balatonboglárért-díjat vehettünk át 2008-ban, tavaly pedig megkaptam Borászok Borásza kitüntetõ címet. Hujber László neve ugyancsak ismerõsen cseng a régióban: a kiváló szakember szintén a BB alkalmazottja volt, ám hosszú évek óta saját pincészetében dolgozik. S bár a közösség iránti elkötelezettsége nem csökkent - a boglári hegyközség elnöki tisztét is betölti – életének ilyetén alakulásával teljesen elégedett. - Úgy látom, hogy a BB területén létrejött gazdasági vállalkozások, közösségek hosszú távon is biztosítani fogják az ültetvények továbbélését. Folytonosságot láthatunk a helyi borászatban ezért sem rendült meg az ágazat. A változatlanul kiváló boroknak köszönhetõen megélénkült a piac is, s reménykedhetünk abban, hogy a boglári pincék látogatottsága tovább emelkedik. S hogy jó hírrel szolgáljak a dél-balatoni nedûk kedvelõinek - pompás, zamatos borok lesznek az idei termésbõl, hiszen az átlagosnál magasabb mustfokkal készülnek majd. Abban is biztos vagyok: akik a következõ szezonban ellátogatnak hozzánk, nem csalódnak majd sem a tájban, sem italainkban. Süli Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 1 0 . S Z Á M

[close]

p. 15

G A Z D A S Á G 15 Újabb jelentõs Vállalkozások fejlesztés Füreden a pozitív listán Gyógyászati centrum épülhet a balatonfüredi egykori Huray piac területén több milliárdos beruházás révén. Az építkezés elsõ üteme a tervek szerint jövõ év elején kezdõdne, késõbb színházterem, gyógyszálló és mélygarázs is létesülne itt. A régóta kihasználatlanul álló, értékes ingatlan hasznosítását évek óta tervezi a város. Az 1,8 hektáros ingatlanon egy többszintes, 2000 négyzetméteres gyógyközpont épülhet. Jelenleg a támogatási szerzõdés megkötése zajlik, ha ez megtörténik és minden a tervek szerint halad, akkor a telek déli részén, ahol jelenleg a rossz állapota miatt lebontásra váró egykori bár áll, januárban elkezdõdhetnek a munkálatok. A beruházásnak 2013 nyarára kellene elkészülnie. A fejlesztést az erre a célra létrejött „Gyógyközpont” azaz a Gyógyászati Kutató és Szolgáltató Központ Kft. valósítja meg, szorosan együttmûködve több fõvárosi és vidéki orvosegyetemmel, kórházi intézménnyel, köztük a Szívkórházzal. A 31 új munkahelyet teremtõ gyógycentrumban a szív és érrendszeri betegségek és azok okozóinak kutatása, valamint a gasztroenterológiai és reumatológiai betegségek elemzése mellett gyógyászat is folyna: az elképzelések szerint mód lesz a daganatos és más gyakori betegségek korszerû diagnosztikájára, illetve belgyógyászati laborvizsgálatokra is - olvasható a város honlapján. - Évek óta szerettünk volna funkciót adni ennek a területnek, hiszen jelenlegi állapotában csak rontja a városképet. Több verzió is felmerült a hasznosítására, most úgy tûnik, ezek közül néhány megvalósulhat. Többször tárgyaltunk a befektetõvel, végül, mivel a beruházó tervei egyeztek a város szándékával, a testület megszavazta a terület hasznosítási koncepcióját. Egyelõre várunk. A pályázati támogatást már elnyerte a cég, most a támogatási szerzõdést kell megkötnie a pályázat kezelõjével. Ha ez megtörténik, akkor realizálódhat a fejlesztés. Az elõzetes megállapodás szerint az ingatlan az önkormányzat tulajdonában maradna, azt csak bérbe adnánk, és a megfelelõ kontroll érdekében az önkormányzat cége, a Probio Zrt. húsz százalékos tulajdonrészt vásárolna a beruházó kft.-ben – mondotta Bóka István, Balatonfüred polgármestere, A polgármester hangsúlyozta: a beruházás elõnyös lenne Füred számára, hiszen a megvalósuló funkciók mellett jelentõs évenkénti adóbevételt hozna a városnak és hozzájárulna a gyógyturizmus fejlõdéséhez is. - Balatonfüred kedvezõ gyógyászati adottságait figyelembe véve kezdünk bele a fejlesztésbe, olyan orvosi központot építenénk, mely korszerû diagnosztikai eljárásokon alapuló orvos-gyógyászati és táplálkozás-tudományi kutatómunkát végezne. Célunk, hogy az - Európai Unió Egészségügyi Stratégiájában és a Semmelweis Tervben a betegségeket megelõzõ diagnosztikai szûrések fontosságával harmonizálva – az elvégzendõ szûrõvizsgálatokkal lehetõvé tegyük a különféle egészségügyi kutatások adatbázisának szélesítését, az egyes népbetegségek és azok okainak komplex vizsgálatát, valamint az összefüggések mélyebb elemzését, már a betegségek kialakulásának korai fázisában - szögezte le Lõrincz Sándor, a beruházó cég ügyvezetõje. Az 1,7 milliárdos beruházáshoz az Új Széchenyi Terv keretében 860 milliós támogatást kapott a fõvárosi székhelyû Gyógyászati, Kutató és Szolgáltató Kft. A cég az elõzetes tervek szerint a fejlesztés következõ ütemében, öt éven belül, egy wellness részleggel rendelkezõ ötven szobás gyógyszállót, egy 550 férõhelyes konferencia központként is használható színháztermet és egy, a térség parkolási gondjait megoldó 350 férõhelyes mélygarázst építene. Az egykori Huray utcai piacot a kilencvenes évek végén zárták be, a terület sokáig kihasználatlanul állt, majd az utóbbi négy évben az ingatlan egy része átmeneti, szükség parkolóként mûködött. Az idei nyári fogyasztóvédelmi ellenõrzések 2011. június 20.- augusztus 26. közötti idõszakban zajlottak le Veszprém megyében. Ezt megelõzõen a Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõség munkatársai hagyományos balatoni szezonfelkészítõ fórum keretében tájékoztatták a vállalkozásokat, valamint a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Fogyasztóvédelmi Nyílt Napon vettek részt - hangzott el a Veszprémben tartott szezonértékelõ sajtótájékoztatón. A „kiemeltek“ /Balatonfüred.hu/ Elõrehozott haltelepítés Az aszályos idõjárás miatt a halak raktározására szolgáló telelõkben vízhiány alakult ki ezért a szokásosnál egy hónappal elõbb kezdõdött az õszi balatoni haltelepítés, amelynek során 242 tonna pontyot enged a tóba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Füstös Gábor, a társaság halgazdálkodási és horgászturisztikai igazgatója minderrõl BalatonlelleIrmapusztán szólt, ahol a nyilvánosság bevonásával kezdték meg a halastavak lehalászását és a telepítendõ halak lemérését. Az õszi telepítést a Balaton vízgyûjtõjén található irmapusztai halastavakból végzik. Balatonföldváron kezdték a halak vízbeengedését, amit a déli part további helyszínein - Fonyód, Balatonboglár, Balatonszemes, Siófok - folytatnak majd. A halgazdálkodási tervben erre az évre elõírt 350 tonnányi pontytelepítésébõl az idén eddig 58 tonnát teljesített a halgazdálkodási cég, és még további 242 tonnányi halat engednek a Balatonba. A fennmaradó 50 tonnányi hal kihelyezését a társaság szeretné jövõ évre halasztani a haltermelés szempontjából kedvezõtlen nyár, meleg- és aszályos idõjárás miatt. Az idén azért kell a szokásosnál elõbb megkezdeni az õszi telepítést, mert a társaság halastavainak vízszintje a szükséges üzemszint alá csökkent a vízgyûjtõ területét sújtó aszály miatt, s így nem lehetett tovább halogatni a lehalászást - mondta a szakember. Nem jut elég víz a telelõkbe sem, ezért azokat sem tudják a halak tárolására használni. Emiatt a halastavakból lehalászott pontyokat folyamatosan, a halászat ütemében, kis mennyiségekben kell a Balatonba telepíteni. Füstös Gábor szerint annak, hogy a felnevelt pontyok a szokásosnál melegebb idõben, melegebb vízbe kerülnek, csak annyi következménye lehet, hogy elõbb fogják ki õket, vagyis az idén õsszel a szokásosnál nagyobb horgászzsákmány ígérkezik a Balatonnál. A szeptemberi-októberi melegben nemcsak a halak aktívabbak, hanem a horgászok száma is nagyobb, mint az az október végi-novemberi telepítéseknél szokott lenni - tette hozzá. /MTI/ Kovács Zoltán kormánymegbízott elmondta, a felügyelõk a nyári ellenõrzések során fõként az árfeltüntetést, árfelszámítást, a nyugtaadást, valamint a fiatalkorúak dohány-, illetve alkoholtermékkel történõ kiszolgálását vizsgálták strandokon, vendéglátó-ipari egységekben, kulturális rendezvények, a fesztiválok területén mûködõ vendéglátó kitelepülések alkalmával. A nyári szezonban 57 vendéglátó-ipari egység, kitelepült kereskedõ és 7 taxi ellenõrzésre került sor, a vizsgálatok során 28 vendéglátó-ipari egység és 2 személytaxi-szolgáltató esetében tártak fel szabálytalanságot, hiányosságot a felügyelõk. A leggyakoribb probléma az ártájékoztatás hiánya volt. Pozitívumként említhetõ azonban, hogy nyugtaadási kötelezettségét valamennyi ellenõrzés alá vont vállalkozás teljesítette; fiatalkorú alkohollal vagy dohányáruval történõ kiszolgálását pedig egy esetben sem tapasztalták a felügyelõk. Az ellenõrzés ideje alatt 127 termék próbavásárlása történt meg, amelybõl 9 termék vásárlása során tapasztaltak jogsértést. A kormánymegbízott megjegyezte: a fogyasztóvédelmi felügyelõk jelen voltak Veszprém megye nagyszabású rendezvényein is (pl. Utcazene Fesztivál, Mûvészetek Völgye, füredi és almádi bornapok), az ellenõrzések itt elsõsorban a prevenciót, a vállalkozók tájékoztatását szolgálták totó ill. fogyasztóvédelmi konzultációs kérdõív kitöltésével. A nyári idegenforgalmi szezonban 54 mutatványos berendezést (felfújható vízijáték, gokart, bob, akkumulátoros kisautók) ellenõriztek a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség munkatársai, mindössze 3 esetben tártak fel hiányosságokat az üzemeltetés kapcsán, melyeket 1-2 napon belül pótoltak is a mûködtetõk. Az intézkedések során közigazgatási jogkörben 13 esetben született kötelezésre szóló határozat; kötelezést és bírságot tartalmazó határozat csupán egy vendéglátó-ipari egység esetében volt 15.000 Ft összegben, ismételt elkövetés miatt. A sajtótájékoztatón elhangzott: szabálysértési jogkörben figyelmeztetést 2 esetben szabtak ki a felügyelõk. Somogyi István, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõségének megbízott vezetõje kiemelte, hogy nem a szezonális ellenõrzések részeként ugyan, de a nyári hónapokban a szavatosságra, jótállásra, elektronikus kereskedelmi tevékenységre, valamint a veszélyes termékekre irányuló vizsgálatokat is folytattak a felügyelõk. A sajtótájékoztatón szó esett a vállalkozások pozitív listájáról is. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által bevezetett pozitív listán jelenleg 39 Veszprém megyei vagy megyében mûködõ vállalkozás szerepel. A nyár folyamán 15-en kerültek fel a listára, közülük 8-an vették át az errõl szóló tanúsítványt. A listán azok a vállalkozások szerepelnek, amelyek három országos vizsgálaton is hiba nélkül átmentek, illetve a megelõzõ egy évben nem alkalmaztak velük szemben szankciót, és nem volt megalapozott panasz ellenük. K.B. 2 0 1 1 O K T Ó B E R

[close]

Comments

no comments yet