2011. szeptember Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2011.09

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XVIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2011 SZEPTEMBER ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 3 „Szorítok a BFT-ért“ Beszélgetés Halász János államtitkárral 7-11 Településrõl településre 12 Ha Anna Bella, akkor Nagy Jenõ 14 Szélerõmûvek a Balatonnál? Hát akkor elkezdjük? - tanévnyitó Szentgyörgyön (5. oldal)

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Hõguta Ilyen júliusra emberemlékezet óta nem volt példa! Hogy a legmelegebbnek várt fõszezoni hónapban három hétig „fagypont alá” süllyedjen a higanyszál, s emiatt az amúgy is csekélyke vendégsereg fejvesztve meneküljön a Balaton mellõl, a legidõsebb szállodás és vendéglátós szakemberek sem emlékeznek. Nekem is elakadt a lélegzetem egy júliusi késõdélutánon, amikor rendkívül szûk utcánkban – kétszáz méternyire a Balatontól – autóval végighaladva megdöbbenten számoltam össze azt a „temérdek” autót, amelyek itt parkoltak: az egyik egy hat éves körüli fekete BNW, a másik egy 8-10 éves fehér Toyota volt. Minden nyáron ugyanebben az idõpontban, ugyanezen a mintegy 2 kilométernyi szakaszon alig lehetett közlekedni a parkoló autók között lavírozgatva… Elmúlt tehát a fõszezon, s kezdtünk beletörõdni, hogy az „idei nyár elmarad”. Akkor meg mi történik? Beszakad a kánikula, a Balatont elözönlik a vendégek – de csak hétvégeken, s csak a magyarok. Azok, akik egy, maximum két éjszakára érkeznek... de igazából már mindenkinek örülünk, még akkor is, ha naponta kell ágynemût húznunk, mosnunk, vasalnunk... de legalább van kinek, van miért. Azt csak kevesen kezdik kiszámolni, hogy vajon az egyéjszakás „kalandok” mibe is kerülnek valójában, a víz, a villany, takarítás, mosatás, idegenforgalmi adó és egyebek egyáltalán hoznak-e minimális hasznot például a magánszálláshely értékesítõknek? Mert a vendéglõsöknek persze valamicskét hoznak, hiszen õk úgyis nyitva vannak, bespájzoltak kellõ nyersanyaggal, s kár lenne feletetni mindezt a kutyákkal... Tehát: augusztus végére jó idõnk lett, a meteorológia is további szép idõt jósol, így minden rendben van. Csak vigyázzunk, a szezon számvetésekor nehogy „hõgutát kapjunk” a számadatok láttán... Törvény a vízszolgáltatásról Az elnökség Délelõtt a készülõ törvényrõl tartott elõadást Szabó Iván, a Magyar Víziközmû Szövetség jogi bizottságának elnöke, délután pedig a résztvevõk tehették fel kérdéseiket és mondhatták el észrevételeiket a tervezettel kapcsolatban szeptember 6-án Siófokon, a Hotel Azúrban. A Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. ugyanis itt szervezett konferenciát a régió több mint kétszáz önkormányzati vezetõjének a készülõ Víziközmû Törvény elképzeléseinek ismertetésére és megvitatására. és szabályrendszer elavult, a tulajdoni viszonyok pedig sok helyen rendezetlenek. A törvénytervezetrõl szóló elõadásban olyan, az önkormányzatokat leginkább érintõ témákra tért ki, mint az állami és az önkormányzati feladat- és a hatáskörök elválása, az önkormányzati tulajdonba kerülõ vagy éppenséggel az államhoz visszakerülõ víziközmû vagyon adóterhei, a víz- és csatornadíj képzés vagy a díjhatósági jogkörök változása. A konferencia sajtószünetében Winkler Tamás, a DRV vezérigazgatója újságírók kérdésére kifejtette, a jogalkotó a törvénnyel A résztvevõk A 2010 közepén megújult vezetésû és szemléletû DRV Zrt. a felelõs vízgazdálkodást és az önkormányzati partnerség kiemelt fontosságát figyelembe véve szervezte a konferenciát, kifejezetten a közép- és dél-dunántúli régió területén mûködõ önkormányzatok vezetõi számára. A téma aktualitását az ágazati véleményezés szakaszába lépett víziközmû szolgáltatásról szóló törvénytervezet adta, amelyet a kormány, sokéves mulasztást pótolva, idén tavasszal készített elõ. A lakosság egészséges és megfelelõ minõségû ivóvíz ellátásának feltételeit is rögzítené, és a tervek szerint hangsúlyosabban jelenítené meg a fogyasztóvédelmi szempontokat is az új törvény – derült ki a konferencián. A nap során az önkormányzatokra vonatkozó egyes témakörök kifejtése mellett a törvénytervezet általános céljáról, valamint a várható változásokról is szó esett. Szabó Iván hangsúlyozta: az ágazat mûködésének törvényi szintû szabályozása mára azért vált elengedhetetlenné, mert a rendszerváltást követõen a víziközmû szakmában kialakult struktúra hosszú évek adósságát törleszti a víziközmû-szakma felé, majd a törvénytervezet érdemei közt kiemelte a víziközmû-szolgáltatás folytatására vonatkozó alapelvek megfogalmazását és sorrendbe állítását. - Ezek az alapelvek – a törvény más szabályaival együtt – hosszú évtizedekre meg kell, hogy határozzák a víziközmû szolgáltatást, mivel a jogszabály a szolgáltatást teljes körûen igyekszik szabályozni: kitérve a víziközmûvekkel történõ szolgáltatás ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-ágazatára, a szolgáltatási jogviszonyra, illetve annak szereplõire – mondta Winkler Tamás. A vezérigazgató azt is hozzátette: - Nagy örömmel vettük, hogy a törvénytervezet kiemelt figyelmet fordít az ágazat évtizedek során összekuszálódott vagyoni viszonyainak rendezésére, az akkreditáció bevezetésével a szigorú szakmai szabályok alá tartozó szolgáltatók és szolgáltatás felügyeletére, valamint az ellenõrzésére hivatott hatóság megalapítására és feladatainak szabályozására is. Gy. L. Fejlesztés és hagyományõrzés A zamárdi legendáriumhoz tartozik a Magyar-ház, a múlt század egykori patinás étterme és szállodája. Az elhanyagolt, funkcióját vesztett épületet hét éve lebontották – ezen a területen ugyanis lakóövezetet alakított ki az önkormányzat, s a biztonságos közlekedéshez új útszakaszt kellett kiépíteni. A hagyományok tisztelete, a múlt megbecsülése azonban arra inspirálta a város vezetõit, hogy a lebontott létesítmény tégláit beépítsék az itt húzódó kerítésbe, melyen a közelmúltban – az útkeresztezõdés hivatalos átadásakor – emléktáblát helyeztek el. A Magyar-ház utcai ünnepségen jelen volt a névadó két unokája is. Gyarmati László Csákovics Gyula - középen - és a Magyar unokák X V I I I . É V F O L Y A M 9 . S Z Á M

[close]

p. 3

AKTUÁLIS 3 „Szorítok a Balaton Fejlesztési Tanácsért” Beszélgetés Halász János parlamenti államtitkárral A napokban Tihanyban járt Halász János, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium parlamenti államtitkára, egy ottani egészségház avatásán. /Az errõl szóló tudósítás lapunk 11. oldalán olvasható./ Az ünnepséget követõen készségesen válaszolt – mint korábban is nem egyszer – kérdéseinkre, amelyek jórészt napjaink aktualitásához kötõdtek. Az alábbiakban ezt a beszélgetést közöljük. - Véget ért a balatoni szezon, bár a szeszélyes idõjárás még hozhat némi meglepetést, a magyar tenger kulturális sokszínûsége, amelyet szorgalmazott és támogatott a Nemzeti Erõforrás Minisztérium, - amely többek között gazdája a kulturális ágazatnak is – bõvült-e oly mértékben, mint szerették volna? Megfelelõnek tartja-e a Balaton mostani kulturális kínálatát? - Személyes tapasztalataim, s a médiabeli híradások sokasága szerint bizton állítom, hogy egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton kulturális kínálata ez évben tovább bõvült. Az, hogy megfelelõ-e, ez egy nehezebb kérdés, mivel ezt az emberek, az itt élõ közösségek, a hazai és a külföldi vendégek döntik el. Elsõsorban azzal, hogy mennyire látogatják a különbözõ rendezvényeket. Úgy hallottam, hogy ez utóbbiak mindegyike roppant sokakat vonzott, ezért úgy vélem, hogy valóban sokszínû, és jó színvonalú programokkal sikerült erõsíteni a Balaton vonzerejét. Leginkább azt emelném ki, hogy a korábbi fejlesztések a déli és északi parton, például többek között Balatonfüreden, most megtöltõdtek tartalommal. Ez roppant fontos, mert ha megvalósulnak a különbözõ fejlesztések a kulturális ágazatban, az lehetõvé teszi, hogy a nyári hónapokon kívül is megannyi program kerüljön a kínálati palettára, amellyel megnyújtható a szezon. Ez pedig hovatovább a Balaton lételeme lesz. Vagyis, hogy ne csak számaiban, s a szezonban erõsödjék a vonzerõ, hanem idõben is. Ez a törekvés mindenképpen dicsérendõ. - Az elismerés önmagában – úgy vélem – kevés, mivel nagyon kell hozzá a pénz is. Ebben pedig mostanában senki sem bõvelkedett, így a kulturális tárca sem. Nagyon sok rendezvény nem kapta meg azt az állami támogatást, amit remélt. Kezdve a Mûvészetek Völgyétõl, amely idõben és programban a korábbiaknál szerényebben került megrendezésére, a déli part kistérségi fesztiváljain át egészen a kisebb-nagyobb balatoni települések helyi programjainak megszervezéséig. Idén jó néhány hagyományos falu-nap is a pénzhiány miatt kikerült a kínálatból. -Nézze, az elõzõ kormány eladósította az országot, szinte zálogba kerültünk. Ebbõl ki kell törnünk, amelynek ára van, áldozatot is kell hozni e tekintetben. Az idei egy olyan év,- s a jövõ év is hasonló lesz, - amikor tagadhatatlanul nem jut annyi támogatás egy-egy programra, mint az esetleg jó lenne. De ez korántsem jelenti azt, hogy teljesen megszûntek volna a támogatások. Az adósság elleni küzdelem mellett a lehetõségeink függvényében változatlanul jelentõs forrásokkal segíti az állam a különbözõ kulturális programok lebonyolítását. De nemcsak a pénz számit! Vannak ugyanis olyan új formák, amiket mindenképpen ki kell használni. Én magam kezdeményeztem és egészen jól elindult, hogy különbözõ települések közössége a már meglévõ kulturális programjaikat mutassák meg egymásnak. Debrecenben a város és környezõ falvainak ilyen jellegû együttmûködése egészen jól mûködik,. Szövetségük már évekkel korábban felvette a kapcsolatot Balatonfüreddel, s a füredi kistérség településeivel. Programjaikat rendszeresen bemutatják egymásnak, s ezt szeretnénk országos mintává fejleszteni. Mindez nem kerül súlyos pénzekbe, csak el kell egymáshoz menni. Persze ez nem fogja kihúzni a válságból a kultúra finanszírozását, de ilyen idõszakban, amikor kevesebb a pénz, ez mindenképpen hasznos. Nem szólva arról, hogy a közösségek egymás megismerésének tekintetében ez egy pluszt is jelent. - A pénznél maradva: alakulóban a jövõ évi költségvetés. Vajon a tárca, amely meglehetõsen sok ágazat fejlesztésének gondozója, segítõje, s felügyelõje, milyen forrásokkal rendelkezik majd 2012-ben, várható-e további szûkülõse? - Nagyon remélem, hogy a jövõ évben is számolhatunk az idei lehetõségekkel. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés bázisa az idei. De még annyira a tervezés elején állunk, hogy ennél többet és konkrétumokat mondani még nem lehet. Annyi minden történhet még idehaza, s a világgazdaságban is, amely mindenképpen hatással van ránk, amellyel számolnunk kell. A kormány szeptember 30-ig beterjeszti a parlamentnek a jövõ évi költségvetési tervét, s abban már világosan látni fogjuk, hogy milyen lehetõségekkel rendelkezünk majd. - A még körvonalazódó lehetõségek, illetve a különbözõ formák sokaságában az elmúlt években sokat vártunk a térségfejlesztési tanácsoktól, így a Balaton Fejlesztési Tanácstól. Ám ma már mind nyilvánvalóbb, hogy ezek rövid idõn belül megszûnnek. Ön, aki aktív tagja a BFT-nek, mire számit e testület tekintetében, milyennek látja jövõjét? - Nagyon fontosnak tartom, hogy átalakuljanak a fejlesztési rendszerek Magyarországon. S nagyon jó, hogy a regionális fejlesztési tanácsok helyett a megyei önkormányzatok szintjére kerülnek a területfejlesztési feladatok. Ez azért is fontos, mert azok természetes közösségek az országban. S ha ilyeneknek minõsítjük, akkor a Balatont is ennek kell tekintenünk. Bár három megye érintett benne, de egységes fejlesztésének szükségességérõl semmiképpen sem mondhatunk le. Egészen biztos vagyok abban, hogy ezt a jövõben is tényként kezeljük majd. Hogy az egységes fejlesztésnek mi lesz a formája, ma még nem tudjuk, de hogy megtaláljuk, az nem kétséges. Az is szerencsés lenne, hogy a BFT az egységes fejlesztést önálló forrásokkal is tudja majd segíteni. - Bóka István, a BFT elnöke már be is terjesztett egy javaslatot az illetékeseknek, miszerint kívánatos lenne, hogy a jövõben évenként 10 milliárd forintnyi önálló forrással rendelkezhessenek, amellyel elõsegíthetnék az ennek többszörös értékét jelentõ ismert fejlesztési projektek megvalósítását. - Az elnök úrnak ez egy nagyon fontos, a Balaton életében fordulatot hozható javaslata, s amennyiben ez megjelenik a Parlament elõtt, én magam is támogatni fogom ezt a kezdeményezést. Annál is inkább, mert ez által nyilvánvalóan a tárcához tartozó ágazatok, illetve az érintett három megye is plusz fejlesztési lehetõségekhez juthatnának, amelynek haszonélvezõi mindenekelõtt az itt élõk lehetnek, no és az idelátogató vendégek millió. Éppen ezért én drukkolok, s szorítok a Balaton Fejlesztési Tanácsért, annak jövõjéért, bõvülõ lehetõségeiért. - Önt az utóbbi idõben meglehetõsen sokat láttuk a Balatonnál, a különbözõ közéleti, kulturális eseményeken. Ezt kormányzati tisztsége indokolja, vagy valamilyen újabb kori kötõdés motiválja? - Leginkább az utóbbi. Bár alföldi ember vagyok, de nagyon megszerettem a Balatont. Különösen a debreceni – ahol alpolgármester voltam – a balatonfüredi együttmûködést követõen. Gondolom, ezt tapasztalva az itt élõk folyamatosan meginvitálnak a különbözõ rendezvényekre, amelyeknek, lehetõségeim függvényében nagyon szívesen tettem eleget. Mindennek során igyekeztem megismerkedni a vizirendészettel, egy külön napot töltöttem el a BFT munkaszervezeténél, ahol a munkatársakkal nagyon hasznos eszmecserét folytathattam, nem hagyhattam ki a füredi borheteket, egyes kulturális programjait, megfordultam Litéren is, az északi és déli part számos településén, s talán mondanom sem kell, szabadságom egy részét is itt töltöttem a családommal. A Balaton megismerése egy új megszeretett, s megcsodált világot tárt elém, sorsom, életem nagy ajándékaként. Andrássy Antal 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Tisztelgés a Balaton elsõ átrepülõje elõtt A hazai repülés történetében úttörõ tettre emlékeztek a fonyódi kikötõben az elmúlt hónapban. 1911. augusztus 28-án ugyanis Lányi Antal hadnagy, Blériot” típusú, egyfedelû gépével Badacsonyból indulva, s Fonyodón landolva, elõször repülte át a Balatont. A tízéve létrehozott emlékmûnél többek között koszorút helyezet el Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilona Harris, Lányi Antal unokája, aki Ausztráliából érkezett, hogy tisztelegjen nagyapja hõsies tette elõtt. Ünnepi beszédében az államtitkár hangsúlyozta: Lányi Antal nem azért repülte át a Balatont, mert egyéni babérokra tört, hanem azért, mert szerette volna bizonyítani nemzetének szülöttjeként: a magyarok is képesek ilyen cselekedetekre. A nemzeti közösségnek próbált használni a maga repülésével. Hídvégi József, Fonyód polgármestere kiemelte: fontos számon tartani a Balaton-parti település múltjának dicsõ történéseit. „Múlt nélkül nincs jövõ és emlékezet nélkül elfelejtjük múltunkat. Legyünk büszkék hõseinkre és tetteinkre” – jelentette ki a polgármester. A megemlékezõk között ott volt Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, az elsõ magyar ûrhajós is, aki megköszönte azt a szeretetet, amit õ ûrhajósként az emberektõl kapott. Knoll Gyula nyugállományú repülõ ezredes, a Magyar Repülõtörténeti Társaság tagja beszédében felelevenítette a hadnagy életútját és a száz évvel ezelõtt történteket. Elmondta, hogy Lányi Antal Budapesten született 1886. december 27-én. 1906-ban avatták hadapród tiszthelyettessé, majd 1908-ban hadnaggyá nevezték ki. 1909-ben szolgálatteljesítés közben olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosi felülvizsgálat alapján 1910. január elsejével, mint „rokkant, népfelkelési fegyveres szolgálatra is alkalmatlant” kétévi idõtartamra ideiglenes nyugállományba helyezték. Lakóhelyéül ekkor Nagyváradot választotta és itt kezdett behatóbban foglalkozni az aviatikával. Már abban az évben elkészítette saját kétfedelû siklóját és ezen repült elõször sikeresen. 1910-ben készítette el elsõ motoros repülõjét. A Balaton átrepülésének évében a hadnagy Rákoson dolgozott, mint repülõ-oktató és az ott használt, „Blériot” típusú, egyfedelû géppel hajtotta végre a bravúros feladatot 1911. augusztus 28-án. A megemlékezések közben a budapesti Kék Ég Repülõ Egyesület támogatásával tisztelgõ repülést hajtottak végre. A kikötõben az érdeklõdõk megtekinthették Révy László, Kvasz I-es típusú korhû repülõgépét, illetve repülõ-modellekben is gyönyörködhettek. K.S. Csantavériek – Balaton-„lesen” Vajdasági civil szervezetek képviselõi egy héten át régiónkban, pontosabban a Balaton-felvidéken ismerkedtek a magyarországi szervezeteknél felhalmozódott településfejlesztési tapasztalatokkal, s módszertanukkal, együttmûködõ partnereket keresve programjaik megvalósításához. A mindennek keretet adó „Kézfogás” elnevezésû projekt gazdája a Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány (NYICITA), közremûködõ partnerei a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus, valamint a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet. A házigazda szerepére balatonalmádi önkormányzata és a berényi Magtár Borok és Rendezvények Háza vállalkozott. Az elõzményekrõl Oláh Miklós szociológus elmondta lapunknak, hogy a Csantavéri Polgárokért Egyesület ez év elején, korábbi személyes és civil kapcsolatai alapján kereste meg a NYICITA-t egy, a település fejlesztéséért elindított programban való közremûködés igényével. A Szabadka községhez tartozó, saját, települési szintû önkormányzatisággal nem rendelkezõ Csantavér egyike a leg- Vöröskeresztes elsõsegélynyújtók a Balatonon Idén közel 4000 alkalommal volt szükség a vöröskeresztes elsõsegélynyújtók segítségére a Balaton partján. Július 1. és augusztus 21. között öszszesen 403 fiatal teljesített elsõsegélynyújtó szolgálatot a Balaton körül. 2007 óta mintegy 16 ezer sérülést láttak el szakszerûen a Magyar Vöröskereszt önkéntesei. A Magyar Vöröskereszt sajtóirodájának tájékoztatójából kiderül az is, hogy a legtöbb esetben napszúrás, rovarcsípés, horzsolás, és ezekhez hasonló, kisebb sérüléseket kellett ellátniuk az elsõsegélynyújtó fiataloknak. Ezen a nyáron a 4000 sérülésbõl 55 esethez hívtak mentõt az önkéntesek. A Magyar Vöröskereszt idén ötödik alkalommal indította el Balatoni Elsõsegélynyújtó Szolgálatát (BESZ) 18 Balaton-parti település - összesen 27 – strandján, július 1-je és augusztus 21. között. A fõszezonban az önkéntesek naponta délelõtt 10 és este 6 óra között teljesítettek elsõsegélynyújtó szolgálatot a programban résztvevõ balatoni strandokon. A Balatoni Elsõsegélynyújtó Szolgálat fiataljai 2007-ben több mint 2600, 2008-ban közel háromezer, 2009-ben közel négyezer, 2010-ben több mint 2500 sérülést láttak el szakszerûen. Az elmúlt évek alatt kétszer történt közvetlen életmentõ beavatkozás. Idén is volt defibrillátor az elsõsegélynyújtó fiataloknál, de ezen a nyáron szerencsére nem volt szükség az eszköz használatára. A szolgálat idei költségvetése 18 millió forint volt, számos cég nyújtott anyagi, vagy természetbeni támogatást a mûködéshez. Az érintett önkormányzatok többsége napi egyszeri étkezést biztosított a fiataloknak, míg a MÁV-Start Zrt. 90 százalékos kedvezménnyel segítette eljutásukat a szolgálati helyekre. Bóka István és Oláh Miklós - állva nagyobb tömbbe zárt homogén magyar közösségeknek a sokszínû Vajdaságban. Az igen jó mezõgazdasági adottságokkal is rendelkezõ település a távoli és a közeli múltban is kiváló mûvészeket, tudósokat nevelt, akik a mai napig öregbítik a mintegy nyolcezer lakosú Csantavér hírnevét. Ugyanakkor számos polgára hagyta el a települést, elsõsorban a háború idején, így szinte egy teljes generáció hiányzik az értelmiségbõl, a legaktívabb, a 30-40 éves korosztály. A civil szervezetek jelenleg egymástól elszigetelve mûködnek, az intézményi infrastruktúra pedig forráshiánnyal küzd, és fenntarthatatlan, mûködésképtelen, elavult épületekkel terhelt. Mindez, valamint, hogy a település 2012-ben ünnepli alapításának 500. évfordulóját, indokolja és alkalmat teremt az összefogás erõsítésére, illetve a helyi elképzelések tervekké formálására, megvalósításának elõsegítésére, többek között a magyarországi, ezen belül a balatoni tapasztalatok hasznosításával. Az NCANK-11-A konstrukció keretében megvalósuló program a közösségfejlesztés, a civil társadalom szerepvállalásának erõsítése, a kulturális turizmus, a gyermek- és ifjúsági korosztály identitásának erõsítése, a helyi termékek hasznosítása, s a környezetvédelem területén keresi Csantavér kitörési pontjait és ehhez a munkához gyûjti a jó tapasztalatokat. A balatoni-„lesre” érkezett tizenhat vajdasági szakember számos elõadást, tájékoztatót hallgatott meg. Többek között Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Keszey János balatonalmádi polgármester, Oláh Miklós szociológus, Borbáth Erika, a Magyar Mûvelõdési Intézet fõigazgatója, Szalóky Jenõ turisztikai szakértõ, Szabados Zsuzsa, az Éltetõ Balatonfelvidékért LEADER egyesület, Varga Andrea, a Kristályvölgy egyesület munkaszervezetének vezetõje, Harmathy Ildikó, a káptalantóti termelõi piac vezetõjének, vagy éppen a Mûvészetek Völgye ezévi tapasztalataival is gazdagabb Márta István tolmácsolásában, hogy csak néhányat említsünk. Több balatoni települést is felkerestek, amelynek során Leader közösségekkel, civil szervezetekkel, mûvelõdési centrumokkal, s a tájjellegû termékek hasznosításával, idegenforgalmi vonzerejével is megismerkedtek. Mindezeknek köszönhetõen a projektben, - amelynek zárására õsszel Csantavéren kerül sor - a részt vevõk széleskörû ismereteket kapnak a civil szféra együttmûködési lehetõségeinek módszertanáról, az európai településfejlesztési gyakorlatról, a közösségi tervezés fontosságáról, amelyek otthoni munkájukban jól hasznosíthatók. Fontos eredménye a programnak, - hangsúlyozta Oláh Miklós - a magyarországi szervezetekkel történõ kapcsolatfelvétel, amely megalapozhatja a késõbbi szakmai együttmûködéseket, a határon átnyúló projektekben való részvételt, amely mindkét ország szervezetei számára elõnyösek. Juhász Ferenc A.A. X V I I I . É V F O L Y A M 9 . S Z Á M

[close]

p. 5

AKTUÁLIS 5 Ismét tízezreket vonzott Tanévnyitó Balatonszentgyörgyön a füredi borhét Fáradhatatlan kertésznek állították a pedagógusokat, hogy a kis csemetékbõl helyüket megálló, majdan termõre forduló fák növekedhessenek – mondta Navrasics Endre, a balatonszentgyörgyi Dobó István Általános iskola megbízott igazgatója az ünnepi tanévnyitón. Az elmúlt hónap végén befejezõdött a hagyományos Balatonfüredi Borhét. Huszonöt borász, húsz kiskereskedõ, pecsenyesütõk, valamint pálinkaházasok várták három héten át a Borhetek látogatóit a Tagore sétány platánjai alatt. Naponta tízezrek ismerkedtek a borházak kínálatával, miközben minden este a szabadtéri színpadon különbözõ mûvészegyüttesek szórakoztatták a megpihenõ látogatókat. A borházak, pálinkaházak, pecsenyesütõk és cukrászdák mellett újdonságként a Városok és Falvak Szövetsége révén egy kézmûves sátorral is bõvült a kínálat. Itt, a szövetségben résztvevõ valamennyi település egymást váltva mutatta be minõsített kézmûves portékáit. A füredi borheteken természetesen ezúttal is csak minõségi, jó borokat kínáltak. Ezt garantálta, hogy a fesztivál ideje alatt egy úgynevezett minõsítõ bizottság vé- Elég bor van ebben a palackban? letlenszerûen többször is ellenõrizte a füredi borvidék nedûit, harminc fajtából származó, közel kétszázötven félét. Miután a tavalyi év a kedvezõtlen idõjárás miatt nem volt túl jó, ezért ezúttal a 2009-es kiváló évjáratú, fõleg a kései szüretelésû édes-nemes borok is szerepeltek a repertoáron. A borvidék legmarkánsabb fajtájából, az olaszrizlingbõl minden pincészet többféle szüretelésût is kínált. Ám nagy sikert arattak a 2010-es rozék is. Három díjazott borral is kedveskedtek a kiállítók. Így a Ferenc pincészet olaszrizlingje, amely a város bora elismerést kapta, a megye vörösborának választott a Balogh Pincébõl származó 2009-es Cabernet sauvignon, illetve Fodor Gyula juhfarkja, amely a megye legjobb fehérbora címet nyerte el. A reggel 10tõl éjfélig nyitvatartó pavilonokban egy deci bor fajtájától, évjáratától és kínálójától függõen 150 forinttól akár 500 forintig terjedõen került a poharakba. Izgatott kisiskolások a tanévnyítón Tizenkét település 191 diákjának szólt a csengõ szeptember elsején Balatonszentgyörgyön, az elmúlt évben 781 millió forintos uniós és állami támogatásból, valamint 86 millió forint önrészbõl felújított iskola udvarán. Az igazgató, aki külön köszöntötte az elsõ osztályos tanulókat, szólt arról, hogy a tagóvodáikba járó 60 nebulóval együtt 251 gyermek nevelésérõl gondoskodnak. - Nem oktatási, hanem köznevelési törvény születik, mivel az a cél, hogy újra emberközpontú legyen az iskola - mondta az évnyitó ünnepségen Hoffmann Rózsa, az oktatásért felelõs államtitkár. Köszöntõjében kiemelte: olyan iskola a cél, ahol az erkölcsi, mûvészeti, vallásos, valamint a hazaszeretetre nevelés legalább annyira fontos, mint a tananyag átadása. Csak a mérhetõ teljesítmény, az idegennyelvtudás volt a fontos az elmúlt idõszakot jellemzõ materialista szemléletben. Arra, hogy örömteli legyen az életük, az iskolában kell megtanítani a gyerekeket – vélekedett az államtitkár. Hoffmann Róza is kertészhez hasonlította a pedagógusokat, akik minden diákról tudják, hogy nekik éppen mire van szükségük ahhoz, hogy gyümölcsöt termõ fa fejlõdjön belõlük. - Most igazán nagy szükség van hazát építõ, vidám, dolgozni akaró fiatalokra – mondta az államtitkár. A.A. M. L. Jövõre új balatoni horgászrend A horgászok számára jövõre új, egységes balatoni fogási naplót vezet be a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp)- de változásokat terveznek a területi engedélyekben és a horgászathoz kapcsolódó szabályok tekintetében is, amelyrõl a javaslatokat társadalmi vitára bocsátják a cég honlapján. Errõl Füstös Gábor, a cég halgazdálkodási és horgászturisztikai igazgatója tájékoztatta az MTI-t. Mint kifejtette, a társaság célja elsõsorban a 25-35 ezerre becsült, évek óta stagnálást mutató balatoni horgásztörzsközönség minél jobb kiszolgálása, amelyhez eddig nem álltak rendelkezésre megbízható adatok, ezért is szükséges az egységes balatoni fogási napló bevezetése. A fogási napló a halászati törvény által meghatározott dokumentum, melyet a halászati jogosultnak kell kiadnia a területi engedélyhez. Eddig többféle, különbözõ horgászszervezetek által kibocsátott, balatoni „rovatot“ is tartalmazó fogási napló volt érvényben, amelyek kitöltése nem volt egyértelmû a horgászok számára, és amelyek nem minden esetben jutottak vissza a balatoni halgazdálkodásért felelõs társasághoz. A BHNp ezért kezdeményezi a horgászszervezeteknél, hogy 2012-tõl a naplójukban ne szerepeljen a Balaton, és jövõ évtõl a Balatonon kizárólag a cég által kibocsátott fogási napló legyen forgalomban. Az új rendszertõl és az új fogási naplótól azt remélik, hogy az eddiginél jóval pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre a horgászfogásokról, a balatoni horgászok szokásairól, és a méretkorlátozással védett halak esetében a fogás idõpontjának kötelezõ feltüntetése segíti az ellenõrzést is. A jövõre érvénybe léptetni kívánt, új balatoni horgászrendben egyebek közt a horgászok által szorgalmazott tilalmi idõ visszaállításáról, és a horgászzsákmány értékesítésének korlátozásáról is szó lesz, amely azt követõen véglegesedik, hogy a horgásztársadalom kifejti a cég www.balatonihalgazdalkodas.hu honlapon közzéteendõ tervekkel kapcsolatos álláspontját. Civil siker Somogyban Megyei civil szervezetfejlesztési programot zártak augusztus végén a balatonboglári kulturális központban. A jutalmazottak A 32 szervezet komplett szervezeti fejlesztését felvállaló, uniós forrásból megvalósult program során teljes átvilágításon estek át a fejlesztésben résztvevõ közösségek – hangzott el a „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesülete, valamint az Új Esély Közhasznú Egyesület által közösen tartott tájékoztatón. Szalai Tünde, a „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesületének igazgató-titkára a program záró, értékelõ napján elmondta: A szervezetek megerõsödését, mûködésük stabilizálását segítették elõ a szervezetfejlesztési csoportmunkák és személyes tanácsadások, melyeknek köszönhetõen a programban részvett egyesületek, alapítványok önállóan képesek a hazai és nemzetközi programokban való aktív részvételre. /MTI/ M.L. 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

p. 6



[close]

p. 7

TELEPÜLÉSEK 7 Szürkemarha, szürkebarát ünnep Tördemicen Méltatlanul mérsékelt visszhangja van a badacsonytördemici szürkebarát bor és szürkemarha gulyás ünnepnek. Pedig a három napos sajátos falunapot immár nyolcadszor rendezték meg az idén, s – bár a vízparttól kissé távolabb a település központjában – ezúttal is több ezren voltak kíváncsiak a sokrétû és sokszínû fesztiválra, amelyet az igazi kulturális, népmûvészeti és gasztronómiai értékek jegyében tartottak meg. Idén megtört a „jég”: a köztévé és a Duna Tv is ízelítõt adott az eseményrõl. Alföldi juhász a bográcsnál Miután a helyszín a Bakonyi betyárok „fogságában“ latoni rendezvényen tûnik fel, a badacsonyit megelõzõen a csopaki, s a kenesei gasztronómiai rencsodálatos Badacsony volt, érthetõ, hogy a több napos rendezvény borversennyel és borkóstoltatásdezvényeken is jelen voltak. Szegedi Pál ugyanakkor tevékeny szervezõje, moderátora is volt mindsal indult, amelyhez a megfelelõ alapot a nyárson sütött terjedelmes ökör elfogyasztása teremtett. ezeknek. Szerencsére még a másnap érkezetteknek is jutott belõle. A szellemi táplálékról számos helybeli, ilA tördemici három napos ünnepségnek letve távolabbról érkezett mûvészegyüttes természetesen a szürkemarha gulyásfõzõ gondoskodott. Így a három nap során a verseny a fénypontja. Mint Volmüth Péter Tördemici Néptáncegyüttes, a Soproni Fúvópolgármestertõl megtudtuk, az ország legsok, a Kiskunlacházi Mûvészeti Csoport, a különbözõbb részébõl érkezett a 34 egyMakám Együttes, a Poloniai Magyar Bálint mással, illetve a zsûri és a kóstolók elismeHagyományõrzõ Együttes. A fiatalok sem résért vetélkedõ csapatok. A több mint kétunatkozhattak, délelõttönként a legkisebszáz kilogramm szürkemarhából, s meganybeket játszóház várta, az idõsebbeket este nyi „titkos” adalékból, fûszerbõl készített pedig utcabál. Rendkívüli látványossággal 400 liternyi gulyás felkínálói között ott volszolgáltak a népi iparmûvészek is, a patkoló tak a hortobágyi gulyások, a padragkuti kovácsok, a bakonyi betyárok - akik már bográcsozók, a gyõri vendéglátó-ipari szakegyedüli készítõi a a Dunántúlon különbözõ középiskola képviselõi, a karcagi önkorpásztorszerszámoknak, karikás ostoroknak, mányzat fõzõmesterei, no és a helybeli szíjtermékeknek – no és a biotermékekkel Macsó Bojz névre hallgató csapat, hogy csak jelentkezõk. Ez utóbbiak között leginkább a néhányat említsünk. Az utóbbi meg is nyerbösztöri gazdaság jeleskedett, amely kecste a vetélkedõt. A valóban különbözõ ízesíke- és, tehénsajttal, mangalica szalonnával, tésû gulyásokhoz természetesen bõségesen kolbásszal, sonkával kedveskedett. A Kisfogyott a helybeli szõlõsgazdák messze fölkunsági Nemzeti Park területén található dön híres és keresett szürkebarát bora. családi vállalkozás, - mint azt képviselõjétõl, Szegedi Páltól megtudtuk – egyre több ba- Munkában az õsi kovácsmesterség képviselõje Andrássy Antal Fesztiválok helyszíne is Térségi bölcsõde lehet a romkert Hévízen Gyenesdiáson Jó ütemben elkezdõdtek a rekonstrukciós munkálatok a hévízi romkertnél. A kivitelezést elnyerõ cég munkagépei már felvonultak a területre, a vállalkozó várhatóan tartani tudja a szerzõdésben foglalt határidõket. A „Római kori romok zöldfelületi rehabilitációja és turisztikai vonzerejének növelése Hévízen” címû, nyertes pályázat keretében megvalósuló, a romkert bemutathatóvá tételét célzó beruházás keretében az Attila utcában található római kori romok környezetét újítják fel. A projekt célja egy különleges turisztikai elem megjelenítése Hévíz és a kistérség területén. Az építési tevékenység lényeges eleme a zöldfelület építés és felújítás és a római villa területénél egy mûalkotás elhelyezése. A beruházás során a romkert szabadtéri színpaddal, a hozzá tartozó nézõtérrel, játszótérrel, pihenõpadokkal, a romok körbejárhatóságát biztosító járdával gazdagodik. A terület emellett alkalmassá válik fesztiválok, túrák, vásárok tartására, s a projekt keretében honlap is készül az akadálymentesített romkertrõl. A beruházás e hónap végén zárul. A zalai nagyközség új intézménye az Európai Unió támogatásával, a helyi önkormányzat 8 millió forintos önrészével 88 millió forintból épült meg. Gál Lajos, a település polgármestere az új épület ünnepélyes avatásán elmondta, hogy a beruházást a kedvezõ demográfiai mutatók tették szükségessé, a négyezer lakosú községben évente 35-40 gyermek születik. Hozzátette: Gyenesdiáson a két éve mûködõ kiscsoportos bölcsõdében folyamatos volt a túljelentkezés, az eddig az óvoda épületében mûködõ tízfõs bölcsõdei ellátással szemben a térségi intézménykomplexumban két csoportban 24 gyermek ellátását biztosítják szeptembertõl. Skublics Sándorné intézményvezetõ elmondta, hogy a több mint háromszáz négyzetméter alapterületû, akadálymentesített létesítményben halmozottan hátrányos helyzetû és speciális nevelési igényû gyermekek ellátását is vállalták, ezért külön fejlesztõszobát alakítottak ki. Az új bölcsõdének a településen mûködõ óvoda önálló intézményegységeként külön szakmai programja van, a térségi komplexum Gyenesdiás, Várvölgy és Zalavár önkormányzatának fenntartó társulásában mûködik. Az új bölcsõde különlegességének számít a kertben kialakított, csoportos foglalkozások megtartására alkalmas „sajtház“ és a nagy melegben vizet szóró klímapermet - mondta Skublics Sándorné Antal Anita /MTI/ 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

p. 8

8 TELEPÜLÉSEK Lovasnapokat rendeztek a lellei Kishegyen B kategóriás fogatható versenyt szerveztek az augusztusban Balatonlellén, a Kishegyen. A háromnapos esemény elsõ napján díjhajtásban, szombaton maratonhajtásban, vasárnap pedig akadályhajtásban adtak számot felkészültségükrõl a fogatok és hajtóik. Több millió forintos fejlesztések Szepezden Az elsõ fél évben nem történt jelentõsebb beruházás Balatonszepezden, de a második fél évben a pályázati támogatásnak is köszönhetõen, több millió forintos munkálatok várhatóak a községben. - Sajnos az idei strandi bevételeink jócskán elmaradtak az elmúlt évekhez képest, de ez – úgy érzem – valamennyi településre érvényes a Balaton-partján. Nálunk huszonöt százalékos a visszaesés a tavalyi évhez képest, ami jelentõs, hiszen mindez nagyban befolyásolja a költségvetésünket – értékeli a nyári szezont Márton József polgármester. Az elsõ fél évben komolyabb fejlesztések nem voltak a településen, inkább állagmegóvó munkálatokat végeztek a fürMárton József polgármester dõtelepen. A község elsõ embere örömmel nyugtázta, hogy a falumegújítási program keretén belül 15 millió forintos pályázati támogatást nyertek, melybõl a vasútállomás alatt található parkot kívánják felújítani. Az önkormányzat 3 millió forintos önrésszel járul hozzá a rekonstrukcióhoz. A tervek szerint felújítják a sétányt, a közvilágítást, új játékelemekkel egészítik ki a játszóteret, gondolva a mozgássérültekre is. Hétmillió forintos önerõbõl a már meglévõ csónakházat korszerûsítik a horgászok és a civil szervezetek nagy örömére. A tervek között szerepel még, hogy õsszel felújítják Szepezd egyik legforgalmasabb utcáját, melynek költségei elérik a nyolcmillió forintot. Balatonszepezd jövõre körjegyzõségbe lép Zánkával. A közös hivatali apparátustól mintegy 15 millió forintos megtakarítást remélnek, melyet további beruházásokra kívánnak felhasználni. Jövõ évi tervek között szerepel még további utcák felújítása, aszfaltozása és a helyi strand korszerûsítése. Szendi Péter Ifj. Simon József és fogata Az ország minden részébõl érkeztek a Bevetés Kulturális és Sportegyesület és a Kishegyi Lovas Klub által megrendezett versenyekre, melyekre összesen huszonhárom nevezést regisztráltak. Díjhajtásban a tahitótfalui Gubacsi Gergõ és fogata bizonyult a legjobbnak, maratonhajtásban a szintén Tahitótfaluból érkezett Neisz Gábor szerezte meg az elsõ helyet. Akadályhajtásban a kéthelyi Schmid Antal állhatott a dobogó legfelsõ fokára, míg összesítettben Neisz Gábor szerezte meg az elsõséget. M. L. Idén is lesz Tojásfesztivál? Ilyen sok bizonytalansági tényezõ még sosem hátráltatta a szervezõket, mint az idén. Hogy októberben vajon sor kerülhet-e Siófokon a Nemzetközi Tojásfesztiválra, szeptember elsõ napjaiban a szervezõk még nem tudták száz százalékos biztonsággal megmondani. A rendezéshez szükséges anyagi feltételekkel ugyanis – s ez a mai gazdasági helyzetben korántsem meglepõ – még mindig nem voltak tisztában. Annyit azonban elmondtak: mindenképpen szeretnék, ha ez a sok éves hagyomány nem törne meg, hanem folytatódna. Korszerû informatikai eszközökkel indul a tanév Keszthelyen A szeptemberben kezdõdõ tanév keszthelyi diákjait modern számítógépek és interaktív táblák várják az önkormányzati fenntartású iskolákban. Keszthely városa csaknem 80 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program száz százalékos támogatású pályázatán. Az önrészt nem igénylõ projekt keretében 135 számítógépet, 46 ún. tantermi csomagot, továbbá szervert és a sajátos nevelési igényû diákok tanulásának segítésére speciális eszközöket szerezhet be a város. Keszthely összes önkormányzati fenntartású iskolája: a Keszthelyi VSZK, az Egry József Általános Iskola, a Csány-Szendrey Általános Mûvelõdési Központ, valamint annak Belvárosi Tagiskolája részesül a modern eszközökben. A tantermi csomagok, melyek egyenként több mint egymillió forint értékûek, érintõképernyõs felületû interaktív táblát tartalmaznak, valamint a mûködésükhöz szükséges szoftvert, tanári számítógépet és projektort. Ezek, valamint a 135 db számítógép a tanulók és osztálytermek arányában oszlik meg a négy intézmény között. A sajátos nevelési igényû diákok tanulását segítõ csomagok esetében megvizsgálták az igényeket, ez alapján a nagyothallók számára kifejlesztett taneszközök a Csány-Szendrey ÁMK tagiskolájába, a gyengénlátókat segítõ készülékek az Egry iskolába kerültek. A digitális táblákat nyáron szerelték fel, és a telepítést követõen az iskolák pedagógusai szervezett oktatáson sajátíthatták el kezelésüket. Iskolai nyílt napok keretében a szülõknek, érdeklõdõknek is lehetõségük volt megismerkedni az új technikával. Kilenc évvel ezelõtt kezdõdött, s már az elsõ években is hatalmas sikert és tömegeket hozott a Balatonhoz október elsõ felében a Tojásfesztivál, amely magánkezdeményezésbõl vált a Balaton egyik legjelentõsebb õszi programjává. Az apropót az október második péntekére esõ Tojás Világnapja adja, ezt ünneplik meg évek óta Siófokon változatos, nagy tömegeket csábító rendezvényekkel, illetve szakmai konzultációkkal, kiállításokkal, bemutatókkal. A fõszervezõ Kovács Antal és családja mindent elkövet azért, hogy a lehetõségekhez mérten a legváltozatosabb kínálatot tudják biztosítani a Siófokra érkezõknek, és semmiképpen se okozzanak csalódást. Az eseményre tavaly a városközpont átépítése miatt új helyszínen, a Hajóállomás környékén került sor, az idén viszont az október 7-9-ig tartó esemény – mármint, amennyiben sorra kerülhet - újra visszaköltözhet a városközpontba. Zs. E. Gy. L. X V I I I . É V F O L Y A M 9 . S Z Á M

[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 Balatonfûzfõn táboroztak A Balatonfûzfõi Református Egyházközség 1992 óta mûködteti az „Ébredés” tábort. A magyar fiatalokon kívül Erdélybõl és Felvidékrõl is érkeznek vendégek a Balaton-partjára. Hat évvel ezelõtt a helyi felekezet 10 millió forintos hitelt vett fel a tábor fejlesztésére, melyet tavaly sikerült törleszteniük. Az idei várható 1 millió forintos bevételbõl újabb beruházások várhatóak az egyre népszerûbb pihenõhelyen. A tábor jelenleg ötven fõ befogadására alkalmas. Az elmúlt évek során többször elõfordult, hogy „telt házat” jelentettek. Nagyon sok a visszajáró vendég, de egyre többen foglalják le a szállásukat interneten keresztül. A fiatalok a vallás gyakorlásán kívül intenzív idegen nyelvórán is részt vesznek. Mindez azonban a csoportokat elkísérõ vezetõkön múlik, nem a tábor fenntartóin. A kötött programok általában délelõtt vannak, de szerencsére jut idõ a pihenésre és a szórakozásra is. Volt olyan komáromi és a csíkszeredai gyerek, aki életében elõször járt a Balatonon, de mint elmondta, nagy élményekkel tér haza, és jövõre ismét ellátogat a Balaton-partjára. Kisvasutat ünnepelték Fenyvesen Szendi Péter Sok százan a szóládi löszpincéknél Augusztus végén sok százan vettek részt Szólád legnagyobb „ünnepén”, a hagyományos falunapi „Löszpincesori Bor- és Balatoni Lovasfesztiválon”. A református templomban Rózsás Elemér polgármester nyitotta meg az események sorát, ahol a földvári fúvószenekar adott koncertet. Az íjászatra és a Balatoni Lovas Fesztiválra másnap került sor, este pedig a Löszpince soron fõzõversenyre és kulturális bemutatókra. Gy. L. Tizennegyedik alkalommal rendezték meg szeptember elsõ hétvégéjén a Kisvasúti Napot, az idén hatvanegy éves egykori gazdasági vasút induló állomásán Balatonfenyvesen. A balatonfenyvesi és a mesztegnyõi plébános áldását követõen öt zsúfolásig megtelt vagonnal futottak ki a szerelvények Somogyszentpálra a fenyvesi kisvasúti állomásról. Az idei évben csupán megtekinteni lehetett egy-két hajtányt, mivel a közlekedési hatóság állásfoglalása miatt a rendezvényhez nyolcadik alkalommal párosuló hajtányozás elmaradt. - Folyamatosan nõ az érdeklõdés a rendezvény iránt, de ilyen még nem volt, hogy két vonatot kellett indítani – mondta Balogh Imre, a balatonfenyvesi kisvasút állomásfõnöke. Sportprogramok, játszóházak, vasútmodell-kiállítás, és késõ estig tartó koncertek szórakoztatták a vendégeket a kisvasúti napon, melynek ünnepélyes megnyitóján a kisvasút jövõje kapcsán a tenni akarás fontosságáról beszélt Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere. A településvezetõ hangsúlyozta: a kisvasutat kedvelõknek is feladata, hogy az elkövetkezõ idõszakban komolyan foglalkozzanak annak sorsával és az év többi napján se feledkezzenek meg a kisvasútról. - A balatonfenyvesi kisvasút kellemes színfolt mind a vasúti közlekedésben, mind pedig a balatoni turizmusban - mondta köszöntõjében Tar Sándorné. A MÁV Zrt. képviselõje úgy vélekedett, hogy hosszú távon akkor van létjogosultsága a kisvasútnak, ha a szombatihoz hasonló érdeklõdést nem csak egy napra lehet fenntartani kísérõ attrakciókkal, hanem folyamatosan. M. L. Elmaradt falunap, csekély beruházás Csalódottságának adott hangot Bors János, Aszófõ polgármestere. Eddig komolyabb fejlesztések nem valósultak meg a településen, ráadásul a falunapi rendezvénysorozat is elmaradt. - Sajnálatos módon a 71-es útra tervezett forgalom lassítósziget pályázati támogatását a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ forráshiány miatt elutasította, de legalább két buszmegállót, 4 millió forintért sikerült felújítanunk, igaz önerõbõl – kezdi az idei beruházások ismertetését a falu elsõ embere. Bíztak abban, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatást nyújt a községnek, minek után korábban értékesítésre került az aszófõi kemping. Bors János szomorúan konstatálta, hogy a megye pénzhiányra hivatkozva elutasította a kérelmüket. - A kemping költségvetése 4 millió forint volt, reméltük, hogy a felét megkapjuk. Miután bezárásra került, nekünk ez éves szinten 3 millió forint veszteséget jelent. A 76 millió forintos büdzsé további fejlesztésekre nem jogosítja az önkormányzatot, de a hivatal mûködése egyelõre zavartalan, igaz, a közalkalmazottak hatórás munkakörben dolgoznak. A falunapok rendezvénysorozat idén elmaradt, elõtte kérdõívet küldtek ki a lakosságnak. - Közel 1,5 millió forintjába került a községnek a 800 éves évforduló megünneplése. Nyolcvanhét ember küldte vissza a kérdõívet, melybõl tizenöten ragaszkodtak ahhoz, hogy ebben az évben is legyen falunap, melyre 800 ezer forintot különítettünk el. Tekintettel arra, hogy a 800 éves évforduló méltó megünneplése jelentõs kiadással járt, így a képviselõ-testület a lakossági visszajelzéseket figyelembe véve úgy döntött, hogy nem rendezi meg a népszerû programot. Szendi Péter 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Halra Magyar! Halra Bor! Az idõjárás kegyeibe fogadta Pisztráng- és borfesztivál Tapolcán Október 7-9. között várhatóan ismét benépesül a tapolcai Malom tó környéke: ebben az idõpontban rendezik meg ugyanis az elsõ, hagyományteremtõ pisztráng- és borfesztivált. Az idillikus környezet mellett tartalmas kulturális programokról, gasztronómiai élményekrõl is gondoskodnak a szervezõk, a Tóparti étterem és a Hotel Gabriella tulajdonosai, üzemeltetõi. a Csopak Napok-Borhetet Lassan a balatoni nyár meglepetéseihez tartozik, ha néhány hétig egyfolytában a strandoláshoz is kedvezõ hõmérsékleti és légköri viszonyok kényeztetik el az itt pihenni vágyókat. A helyiek viszont megjósolták, vagy legalábbis reménykedtek abban, hogy az idei július elkeserítõ szélsõséges idõjárása után az augusztus kárpótol valamit az üdülõknek és a vállalkozóknak egyaránt. Mindenesetre a hagyományos Csopak Napok-Borhét szervezõi kitartottak az eredeti, változatos zenés, táncos programok mellett – most is nagy sikert aratott a negyedik Csopak Hangja karaoke énekverseny éppúgy, mint a néptáncosok fergeteges mûsora. Az ízletes falatokat, finom borokat, pálinkákat kínáló pavilonok személyzete pedig gazdag választékkal várta a vendégeket. Ráadásul a szervezõk gondoskodtak arról is, Ifjú Mezõssy Zoltán, a programsorozat ötletgazdája elmondta: a régióban komoly tradíciója van a haltenyésztésnek, a Balaton közelsége pedig azt sejteti, hogy a városban jelentõs a sporthorgászok száma is. - A hazai fesztiváltengerben újjal, egyedivel kívánunk megjelenni – olyan kínálattal, amely a helyi értékekre és hagyományokra alapul. A hal törvényszerûen kínálta magát, a bor pedig a tájegység egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét jelenti. Elképzeléseink megvalósításához együttmûködõ partnereket kerestünk, s örömmel mondhatom el, hogy a tapolcai városvezetés felkarolta a rendezvénysorozatot, de több szponzor is segíti a fesztivál lebonyolítását. Nekik köszönhetõ, hogy számos koncert, gyermekprogram, vízi vetélkedõ színesíti az eseményt. Kuriózumokkal is várjuk a vendégeket: fokhagymás pisztráng töpörtyû, füstölt pisztráng krém, füstölt pisztráng, faszén parázson sült pisztráng, kenyérlángos, sajt-, szörp- és lekvárkülönlegességek kerülnek majd az asztalokra. S ha a „sztár” a pisztráng lesz közülük, a gyakorlatban is megvalósul a fesztivál jelszava: halra magyar, halra pedig törvényszerûen – bor! Süli Ferenc Jóllehet a Siófoki Nagystrandot már a szezon kezdete óta használhatták a vendégek, az idei évben 400 millió forintos beruházással teljesen megújult létesítmény hivatalos projektzárójára, avatására „csak” augusztus végén került sor. A siófoki strandokat üzemeltetõ Balaton-parti Kft. 200 millió forint vissza nem térítendõ Európai Uniós támogatást nyert a Siófoki Nagystrand fejlesztésére, amelyhez az önkormányzat ugyanekkora összeget biztosított. Ezen felül a Coca-Cola Magyarország Kft. is teljesen felújította, és újabb elemekkel egészítette ki idén, szezon elején a Coke Club létesítményeit. Így a Siófoki Nagystrand több mint 8 hektáros területe az idei nyárra teljes egészében megújult állapotban fogadta vendégeit. Baráth István és Balázs Árpád Az augusztusi hivatalos átadáson Balázs Árpád polgármester és Baráth István, a Balaton-parti Kft. ügyvezetõ igazgatója vágta át a nemzeti színû szalagot, majd a város elsõ embere strandcikkeket tartalmazó ajándékcsomaggal lepte meg az avatás után a strandra érkezõ elsõ három családot. Az ünnepi pillanatoknak azonban még nem volt vége, mivel szintén ezen a napon adták át azt a nettó 18.799.000 Ft értékû, eszközbeszerzési pályázaton elnyert seprõ-szívó gépet, amellyel a Balaton-parti Kft. a napi takarítást a Siófoki Nagystrand vadonatúj parti sétányain és térburkolatain, valamint a Petõfi sétány sétáló utcává alakított szakaszán végzi. Nyárvégi strandavató Siófokon Átadták az Õsök Parkját hogy a felszedett kilókat az elszánt résztvevõk aerobikmaratonon és spinningen, vagy a hagyományos, immár nyolcadik Csopaki Futáson csökkentsék. Az utóbbi résztvevõihez is kegyes volt az idõjárás. Az 5 és 10 km-es távok mellett nagy volt az érdeklõdés az idén elõször meghirdetett félmaratoni távra is. S aki aggódott az egészségi állapota miatt, az a sorozatnak szánt Csopaki egészséghét alatt különbözõ szûrõvizsgálatokon, egészségmegõrzõ tájékoztatókon vehetett részt. Az eseménysorozat záróaktusaként természetesen ezúttal is megrendezték a baráti társaságok halászlé fõzõ versenyét. Juhász Ferenc Csökkenõ idegenforgalom, új park – dióhéjban ezek jellemezték eddig Balatonakalit. Koncz Imre, a falu elsõ embere reméli, hogy a függõben lévõ pályázatok hamarosan eredményre vezetnek. - A strandon a szezon elõtt kisebb állagmegóvásokat végeztünk, illetve gyerekanimációs programot indítottunk. Célunk egy családbarát fürdõtelep, mely úgy gondolom, hogy megvalósult – népszerûsítette a helyi strandot a polgármester. Koncz Imre sajnálatát fejezte ki, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a fürdõtelep látogatottsága, mely a mostoha idõjárásnak tudható be. Jó hír, hogy a 71es út és a Dörgicsei út keresztezõdésében 7 millió forintos költségvetéssel nemrégiben átadták az Õsök Parkját. Itt gondoltak a kerékpárosokra is, hiszen számukra pihenõKoncz Imre polgármester helyet létesítettek. A parkot 2.5 millió forinttal egy magánszemély is támogatta, ezzel csökkentve az önkormányzat önerejét. Függõben lévõ pályázatuk van, mely félsikerrel zárult. - Pályáztunk egy forgalomlassító szigetre, gyalogátkelõhelyre és sebességkorlátozó jelzõberendezésre. A sok jelentkezõ miatt megbontásra került a kiírt pályázat. Annak örülök, hogy legalább a gyalogátkelõhely támogatására ígéretet kaptunk. Szintén függõben van egy kérelmük a strandi vizesblokkokra. Remélik, hogy a támogatásnak köszönhetõen jövõre már meleg vizet is biztosítanak a vendégek számára. Az épületenergetikai pályázatuk azonban „zátonyra futott”. A 85 millió forintos támogatásból a polgármesteri hivatalt, a faluházat, az orvosi rendelõt és az óvodát korszerûsítették volna. A község egyik legrégebbi utcájának korszerûsítésére kiírták a pályázatot. Hamarosan megállapodnak a tervezõvel, és bíznak abban, hogy jövõre a kivitelezés is megkezdõdik. Gyarmati László Szendi Péter X V I I I . É V F O L Y A M 9 . S Z Á M

[close]

p. 11

T E L E P Ü L É S E K 11 Alsóörs: Sztárvendégek Egészségház-centrumot szórakoztatták avattak Tihanyban a fesztivál közönségét Az alapvetõ egészségügyi szolgáltatások, a házi orvosi, a fogászati rendelés, a gyógyszertár, s a lakosság számára fontos szakrendelések – többek között a szemészet, az ortopédia, a nõgyógyászat – egy helyre történõ telepítésével, az átalakított egykori gyógyszertári üdülõben egészségház centrumot avattak Tihanyban. A mindehhez szükséges csaknem 100 millió forintot a kiürített ingatlanok értékesítésébõl, s további 55 millió forintnyi saját forrásból teremtette elõ az önkormányzat. Az új egészségház Csepregi Éva Az alsóörsi Nyárbúcsúztató-Vendégmarasztaló Fesztivál augusztusban hivatalosan egy hétig tart, de a helyiek és az idén is szép számmal Alsóörsön pihenõ vendégek már a megnyitó elõtt a falu több helyszínén számos táncos, zenés ráhangoló programon szórakozhattak. A hagyományok szerint a Kocsmától induló, a füredi fúvósok és mazsorettek vezette színes felvonulás jelzi a fesztivál kezdetét, amelyen most is részt vettek az erdélyi Málnás és a felvidéki Kalász testvértelepülések delegációi. Hebling Zsolt polgármester köszöntõjében utalt rá, hogy húsz évvel ezelõtt borfesztiválként indult a rendezvénysorozat a mûvelõdési háznál, majd 1994-tõl a Sirály park színpada és nézõtere nyújt kedvezõ feltételeket a mûsorokhoz. A megnyitón Temesvári Balázs, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója mondta el gondolatait. Kiemelte, Alsóörs élenjár a turisztikai fejlesztésekben, és a tervezett pályázatok megvalósítása egyaránt szolgálja az itt és a térségben élõk, valamint a vendégek jobb életkörülményeit. A pályázatok segítségével létrehozott beruházások egyre inkább a helyi lakosságnak is a mindennapjaivá válnak. Az idei nyári programok szervezõi különösen változatos mûsorokkal, számos operett és musical részlettel lepték meg a közönséget. Valóban minden generáció megtalálhatta a kedvére való dalt, zenét, táncos produkciót. A megnyitón például a füredi Acro Dance akrobatikus táncegyüttes csinos lányainak produkciójában gyönyörködhettek, ugyancsak nagy sikert aratott a Pannon Várszínház Hotel Menthol címû musical bemutatója. A sztárvendégek közül elég, ha csak kiragadjuk a fellépõk közül Csepregi Évát, Szinetár Dórát, Bereczki Zoltánt, Fluor Tomit, az augusztusi operettgála szereplõit. Mindehhez ma már természetesen kapcsolódnak a református templomban tartott koncertek, vagy a Törökházban rendezett kiállítások, zenés esték, illetve a Gyõr-Moson-Sopron megyei citerások vastapssal fogadott mûsora az általános iskola udvarán. Avató beszédében Halász János, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium parlamenti államtitkára többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az egyének egészségének helyreállításán, védelmén kell gondolkodnunk, hanem Korzenszky Richárd, Halász János és Tósoki Imre az egész társadalomén is. Ma az ország még nem egészséges, csak gyógyulóban van, a betegség súlyos és hosszú volt. Az öszszefogás elengedhetetlen, szükség van arra, hogy mindenki tegye a dolgát. Ennek szép példája Tihany, mivel a teljes beruházásra az önkormányzat saját erõbõl vállalkozott - hangsúlyozta az államtitkár. A beruházást méltatta Tósoki Imre polgármester is, míg az avató szalag ünnepélyes átvágásán részt vett Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele is. A.A. Szüreti vigadalom Egregyen Már évek óta hagyomány Hévíz egregyi városrészben a rendezvény, mely a szõlõ és bor jegyében zajlik. Egész nap falatozók, borházak, valamint kirakodóvásár várta az érdeklõdõket, a jó hangulatról pedig a számos fellépõ színes programkínálattal gondoskodott. Nagy volt az érdeklõdés A kiegészítõ programok között játékos vetélkedõk, az egészségvédelemmel, sporttal kapcsolatos események, véradás is szerepeltek. A hagyományoknak megfelelõen a focipályán is összemérte tudását a testvértelepülés Kalász együttese az alsóörsi-lovasi-felsõörsi focistákból összeállt csapat. Most sem maradhatott ki a kutyaiskola látványos bemutatója. Az Egregyi Szüret szeptember 2-án ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét, melyen Papp Gábor polgármester köszöntötte a jelenlévõket. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hagyományokat részben tartva, megõrizve, de mégis megújítva szeretnék tovább ápolni. Ez az újszerûség nemcsak a hétvégi rendezvényre, hanem a fürdõváros többi rendezvényére is vonatkozik. A programok, könnyûzenei koncertek helyszíne az eddigi évektõl eltérõen a megújulás alatt lévõ római romkert mellett felállított sátorban volt. Pénteken a László Attila (2011-es Csillag születik gyõztese) és a Mystery Gang lépett színpadra. A szombati program a hagyományos szüreti felvonulással kezdõdött, mely során népviseletbe öltözött táncosok, énekesek lovaskocsival járták be a városrészt, s adtak mûsort, Kalapos István kisbíró pedig ismertetette az egregyi szüret programját és menetét. A felvonuás során közremûködtek a Zalaszentmihályi Nótázók és a Kinizsi Táncegyüttes. A délutáni gazdag folklórmûsort követõen színpadra lépett Sasvári Sándor, Marót Viki és Nova Kultúrzenekar. Vasárnap fõzõverseny, íjászati bemutató, zenés vásári komédia, illetve mesemusical voltak megtalálhatók az egregyi szüret programjában. A színes és látványos programokat és a szüreti fesztivált nagysikerû és hatalmas tömeget vonzó Edda szuperkoncert zárta. Juhász Ferenc Zuggó Eszter 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

p. 12

12 G A Z D A S Á G Ha Annabella, akkor Nagy Jenõ Nem készít mérleget Nagy Jenõ, aki négy és fél évtizedes vendéglátós pályafutásának hivatalos lezárásaként október elsejével nyugdíjba megy és megválik a Danubius Zrt. balatonfüredi szállodáinak vezetésétõl. Egyrészt, mert nem lenne könnyû az elismerésre méltó szakmai és közéleti pályafutás megannyi eseményét, maradandó élményét számba vennie, másrészt, mert lenne még, s szándéka szerint akar is még valamit tenni. A krónikás sincs könnyû helyzetben, aki az elmúlt évtizedekben figyelemmel kísérhette szinte napi munkakapcsolatban, elkötelezett, mondhatnám megszállott, az idegenforgalomhoz, s leginkább a Balatonhoz kötõdõ munkásságát. Miként oly sok sorstársa esetében, akikkel az elkerülhetetlen - bár nem mindig ésszerû generációváltás következtében – már ritkábban találkozhat Keszthelyen, Siófokon, Füreden, a magyar tenger megannyi kisebb-nagyobb településén. Nagy Jenõ – vagy ahogy sokan emlegették „a Jenõ, Füredrõl” – tõsgyökeres balatoni ember. Örvényesen született 1947-ben, Balatonfüreden érettségizett, majd Veszprémben, a vendéglátó-ipari szakközépiskolában felszolgálói képesítést szerzett. - Szerettem volna egyetemre menni, a tanári, tanítói pályával kacérkodtam, de az idõben ez nem sikerült. Késõbb, munka mellett aztán természetesen megszereztem a diplomát a vendéglátó-ipari fõiskola áruforgalmi, illetve pedagógia szakán. A szakképesítés megszerzését követõen az 1968-ban újonnan megnyílt füredi Annabellában helyezkedett el, ahova a honvédségnél szakmájában eltöltött éveket követõen vissza is kerülhetett, immáron az éjszakai bár üzletvezetõjeként. S néhány év elteltével tanítói vágya is beteljesedhetett, mivel három évig oktató is lehetett a veszprémi vendéglátó-ipari szakiskolában. Egy egész osztályt vitt végig tanulmányaik során, amely évekre ma is szívesen emlékezik vissza, miként egykori tanulói, akik ma is „tanár úrként” szólítják meg, ha találkoznak vele. Az éjszakai munka mellett a nappali tanítás persze meglehetõsen fárasztó volt, s miután az Annabellában elõléptették éttermi vezetõnek, megvált az iskolától. De az utánpótlással, az emberekkel történõ foglalkozás ismét feladatává vált, 1978-ban kinevezték a HungarHotels balatonfüredi területi központjának személyzeti osztályvezetõjévé. Akkoriban e központhoz tartozott még Tihany és Almádi szállodája, valamint számos térségbeli kisebb-nagyobb étterem. Kétévi személyzeti munka után olyan szakmai kihívás elé került, amely az idõben kiemelt bizalmi megbízatás volt. Az állampárt Aliga II. üdülõcentrum vezetését bízták rá. - Olyan káderüdülõ volt ez, amelyben a párt vezetõgarnitúrája is megfordult, így a szakmai munka mellett – mi tagadás – bõséges protokolláris teendõim is voltak. Nem is kevés. Három hetet, egy hónapot itt tartózkodott Kádár János is, aki közismert puritánságának köszönhetõen azonban nem sok gondot okozott. Amikor levittük az ebédjét a villájába, visszaküldte, hogy azt a közös étkezdében szolgálják fel számára. Itt nézte végig a napi egy filmjét, mert mozizni nagyon szeretett. Krimit, vígjátékot kellett vetíteni, a társadalmi drámákat nem szerette. Különösen, ha magyar volt. Van abból elég a valóságban is, mondogatta. Pihenni akart, s másoknak sem engedte meg, hogy munkával zavarják. Az egykori szocialista tábor elsõ számú vezetõi is megfordultak itt, de aztán õket egy másik üdülõben fogadták. Egyszer a szovjet Grecsko marsall is járt Aligán, s amikor kifogásolta, hogy kicsi az üdülõháza, Kádár csak annyit mondott: „kicsi ország, kicsi villa”. Nagy Jenõ négy évig dolgozott Aligán, életének különleges évei voltak ezek, de valójában visszavágyott Füredre. 1983-ban ez be is teljesedett, az akkor távozó igazgató helyébe õt nevezték ki. Ettõl kezdve az Annabella neve egybefonódott Nagy Jenõével. A több mint negyedszázad alatt az északi part egyik legkedveltebb szállodájává vált, amelynek családias miliõje – annak ellenére hogy a 388 szobás hotel külsõ megjelenésében nem éppen vonzó – kitûnõ konyhájával, vendégbarát, jól egybe kovácsolódott személyzetével. Nagy Jenõ ugyanis mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy a dolgozók között is baráti, kollegiális legyen a kapcsolat, mivel ez elõfeltétele a vendégek megfelelõ fogadásának, ellátásának. Ez utóbbiakat között hosszú éveken át a külföldi, – arányuk 70-80 százalék volt – a törzsvendégek jelentették, míg napjainkban többségben már a magyarok. Az Annabellához egy idõben több egység is tartozott, a Kedves Cukrászda, a csopaki Malom Csárda, a külker üdülõ. Idõvel egy sor vállalati átszervezést is túl kellett élni Nagy Jenõnek, önállósodott a két füredi szálló az Annabella és a Marina, majd a 2006-ban összevonták ezeket, vezetése alatt. Maga a HungaroHotels is beolvadt a Danubiusba. - Az évek során a változó tulajdonosok hol figyeltek arra, hogy mind nagyobb a konkurencia a térségben, s ennek megfelelõen kisebb-nagyobb értékû fejlesztések kedvezményezettei voltak itteni szállói, hol kevésbé. Nagy fájdalmam, hogy nem sikerült legalább az egyik szállodát téliesiteni, s hogy nem bõvült az Annabella egy legalább ezer fõs konferenciateremmel. Erre ugyanis mindig is nagy volt az igény, s az ma is. Egy idõben ugyanis számos nagy létszámú rendezvénynek adhattunk helyet, amelyek rendezõi akár be is segítettek volna a konferencia központ megépítésébe. Igazán azzal sem értek egyet, hogy a klasszikusan jó vendégfogadásra, ellátásra egyre inkább rányomja a bélyegét az eredmény centrikusság. A gyorsétkeztetés személytelenné teszi azt a kapcsolatot, amelyet valaha itt az Annabellában 40 felszolgáló sürgése-forgása garantált. Ma mindössze 12-en vannak. Nagy Jenõ évtizedes szakmai tapasztalataira, balatoni, füredi elkötelezettségére természetesen igényt tartott a közélet is, amelyre mindig nyitott és fogadókész volt. Ennek tudhatóan egy idõben alelnöke volt a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, társelnöke a mára megszûnt Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak, három cikluson keresztül parlamenti képviselõ is volt, az elsõ ciklusban elnöke a turisztikai albizottságnak, s a megyei, illetve a helyi önkormányzatokban is vállalt képviselõséget. Sõt, egy idõben még társadalmi alpolgármestere is volt Balatonfürednek. - E megbízatások egy részében számos csalódás ért, mivel nem talált megértésre a szerintem hasznos és szükséges kezdeményezéseim egy része. Azért pedig, mert az elõzõ önkormányzati ciklusban vállaltam az alpolgármesterséget az akkor ellenzékben levõ polgármester mellett bizony bõségesen kaptam hideget-meleget. A saját pártomban is, miként Bóka István is az övében. Holott csakis arra kellett volna figyelni, használ e városnak e párosítás, vagy sem. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondom, használt, még ha akadtak is, akik ebben kételkedtek. A mindig új kihívásokat támasztó szakmai és közéleti feladatvállalásnak – ismeri el Nagy Jenõ – az ára is megvolt. Családja megértése mellett, elsõ házasságából két gyermeke született, fia és lánya ugyancsak a szakmában dolgozik, ma már új – nyolc évig élettársi, hét éve házastársi – kapcsolatban él. - Bevallom, nem tölt el különösebb örömmel, hogy nyugdíjas leszek. Hivatalosan, mert visszavonulni semmiképpen sem akarok. Egy kis pihenõ után, ha megfelelõ szakmai felkérést kapok, feltehetõen nem utasítom vissza, a megmaradó különbözõ társadalmi megbízatásaimat illetõen is szeretnék még helytállni. S pótolni mindazt, amire korábban nem jutott idõm, a német mellett szeretném az angol nyelvet is elsajátítani, s még az is meglehet, hogy beülök az iskolapadba, régi álom megvalósításaként jogot tanulni. Biztosan több idõm jut kedvtelésemre, az olvasásra, a barátságokat erõsítõ vadászatra, a kellõ pezsgést gerjesztõ helyi futballélet támogatására, élvezetére. Szeretném, ha még jó ideig továbbra is úgy emlegetnének: „a Jenõ, Füredrõl”. Andrássy Antal Hangulatos piknik Aligán Lazán, az idõjárásnak megfelelõen öltözött üdülõtulajdonosok gyülekeztek egy augusztusi, kánikulai napon a csodálatos panorámát kínáló balatonaligai magas parton, ám fürdõruha és olvasnivaló helyett ezúttal házias ételekkel, süteményekkel és hûtött italokkal pakolták tele kosaraikat és hátizsákjaikat. A helyi fürdõegyesület erre a napra ugyanis rendhagyó megemlékezést szervezett – pontosan egy év telt el azóta, hogy a Club Aliga tulajdonosa, a Pro-Mot Hungária Kft. megnyitotta az északi lejárót. Veres Lászlóné, az elmúlt évben alakult Aligai Fürdõegyesület elnöke rövid köszöntõjében felidézte a rendszerváltozás óta eltelt két évtized viharos eseményeit, s jelezte: a tagok támogatják az ingatlanfejlesztõ cég elképzeléseit. Valamennyien azt szeretnék, hogy nyitott, átjárható, a balatoni turizmus zászlóshajójaként mûködõ objektum épüljön a ma már rendkívül elhanyagolt állagú épületek helyén. Az aligai ingatlantulajdonosok számára örömteli, hogy a parti sétányhoz, a fürdõzési lehetõséghez a jövõben is térítésmentesen – vagy szimbolikus összeg ellenében – hozzájuthatnak. A rövid számvetés során elhangzott: a lejárót naponta 80-100 fõ veszi igénybe. A budapesti Fehérvári Józsefné gyermekei kilenc évvel ezelõtt vásároltak ingatlant a településen, s az öt unoka kedvenc nyári elfoglaltsága természetesen a vízhez kötõdik. Számukra rendkívül fontos volt a lépcsõsor kiépítése, hiszen így jelentõs sétától mentesülnek. Végh Gyula Székesfehérvárról negyedóra alatt eljut az aligai nyaralójához, ám gyakran több idõbe telt, míg onnan a víz közelébe jutott. - Nagy a családom, s mindenki a Balaton szerelmese. Fontos tehát számunkra a díjtalan belépõ, a létesítmény könnyû megközelítése. Figyelemmel kísérjük a Club Aliga fejlesztésével kapcsolatos híradásokat, s örülnénk, ha mielõbb megkezdõdnének a beruházások, hiszen új munkahelyek jönnek majd létre. Meggyõzõdésem, hogy hamarosan a település elõtt új távlatok nyílnak. Süli Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 9 . S Z Á M

[close]

p. 13

G A Z D A S Á G 13 Százmilliók a turizmus fejlesztéséhez A Nyugat-Balatoni medencében tevékenykedõ turisztikai szervezetek újabb jelentõs pályázati támogatást kapnak a turisztikai menedzsmentek /TDM/ tevékenységét elõsegítõ forrásokból. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. a Széchenyi terv keretében „Nyár, Egészség, Természet - Térségi TDM fejlesztés a Nyugat-Balaton térségében” címû, 104,3 millió forint összértékû pályázata – 85 százalékos támogatási intenzitás mellett - 88,6 millió forint támogatást nyert. A projektben nagy hangsúlyt fektetnek a térséget érintõ kerékpáros termékfejlesztésre, a termékek minõségi megjelenítésére (pl. többnyelvûség, digitális túratérkép, túraútvonalak), valamint a térséget érintõ desztinációs marketingfeladatok bõvítésére, erõsítésére. A kedvezményes kártyarendszer is továbbfejlesztésre kerül, valamint olyan infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések valósulnak meg, mint gépkocsi vásárlás, vagy a térségi iránybusz járattámogatása. A támogatott program, - amely Hévíz, Keszthely, Zalakaros, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Kehidakustány térségére terjed ki – a tervek szerint a 2011. október és 2013. szeptemberi idõszakban valósul meg. A hévízi TDM egyesület is csaknem nyolcvanmillió forint támogatást nyert a „TDM együttmûködés további erõsítése Hévízen, az „élet forrásánál”” címû pályázatával. Az ebben megfogalmazott projektek megvalósítása 101,5 millió forintot igényel, amelyhez 79,6 milliót kapnak. A projekt az eddigi sikeres részprojektek folytatásra épül. Ennek megfelelõen elõtérbe kerülnek a termékfejlesztés, turisztikai információs rendszerek bõvítése, szakmai együttmûködések támogatása, különbözõ marketing eszközök fejlesztése, újabb képzéssorozatok, monitoring, vendég elégedettség mérés, de nagyobb szabású infrastruktúra és eszközfejlesztés is szerepel a programban. Luxus szálloda a Balatonnál Új szárnnyal bõvült a siófoki Hotel Azúr A Hotel Azúr Szállodaipari Zrt. közel két éves beruházási szakaszának végéhez ért, melynek kapcsán új szállodai szárnnyal, szórakoztató központtal és további konferencia termekkel bõvült a szálloda szolgáltatási palettája. A Hotel Azúr Prémium ünnepélyes avatására augusztus második felében került sor. Antal Anita Végelszámolásra vár a Balatoni Halászati Zrt. Végelszámolásra vár az 1,3 milliárd forintos adósságállományt maga elõtt görgetõ, száz éves múltú, közcélú feladatairól leválasztott Balatoni Halászati Zrt. (BH Zrt.) - tájékoztatta Klemm József, a társaság vezérigazgatója az MTI-t. Az elmúlt idõszak átalakításai után négyszemélyesre zsugorodó BH Zrt.-t tavaly október eleje óta vezetõ Klemm József elmondta: miután 2009 végén a cégbõl kivált a balatoni halgazdálkodási feladatokat megöröklõ Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp), a régi társaságnál csak a jelzáloggal terhelt 6 darab, összesen 1550 hektárnyi tógazdaság és egy halfeldolgozó üzem maradt az évek során felhalmozott, 1,3 milliárd forintos adósságállománnyal. Az adósság zöme az állami tulajdonosi jogokat képviselõ Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. felé áll fenn. (A BH veszteségei egyebek közt azért is nõttek a korábbi években, mert 2008 után már nem folytathatott a cég üzemszerû halászatot a Balatonon, miközben a ráfizetéses állományszabályozó halászathoz nem kapott elegendõ állami finanszírozást). A 2009-es átalakításnak az lehetett a célja, hogy a megmaradt vagyonból rendezzék a társaság állam felé is fennálló adóságát, de az átalakítást követõ többszöri eladási kísérlet nem járt eredménnyel. A vezérigazgató szerint „nem volt reális elképzelés több száz hektárnyi tógazdaságot értékesíteni rövid idõ alatt egy igen szûk termelõi kört érintõ piacon”. Hozzátette, már csak azért sem, mert a termõföldrõl szóló törvény vonatkozik a tavakra is. A törvény értelmében pedig a tavak nem kerülhetnek társasági vagyonba, azaz csak magánszemély vagy a magyar állam tehet vételi ajánlatot rájuk. Klemm József közölte, a BH Zrt. jelenleg javaslatot készít a tulajdonos számára a végelszámolás megindításáról. Várhatóan pár hónapon belül megszületik az ügyben a tulajdonosi döntés. A BH Zrt. tulajdonában lévõ balatonlellei és buzsáki tógazdaságot haszonkölcsön szerzõdéssel a tógazdasági háttér nélkül maradt BHNp üzemeltetheti térítésmentesen. A többi tógazdaságot (Fonyód, Varászló, Pogányszentpéter, Mórichely) hosszú távra haszonbérbe adták. A leállított, de engedélyekkel bíró balatonlellei halfeldolgozó hasznosítása rövid távon is megoldásra vár. A haszonbérleti díjak révén a BH Zrt. évente mintegy 30 millió forintnyi bevétellel számolhat, amely összeg fedezi a társaság kiadásait. A fõ kérdésre egyelõre nincs válasz, hogy állami tulajdonban maradhatnak-e valamilyen formában a Balaton vízgyûjtõjén található tógazdaságok, vagy mindenképpen értékesíteni kell azokat. Annyi bizonyos, a megmaradt vagyon kellõ fedezetet biztosíthat a cég adósságára - derült ki a cégvezetõ tájékoztatásából. /MTI/ Az új szárnyépület A több mint 1,5 Mrd Ft-os beruházás révén - mely részben az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg – a Hotel Azúr Szállodakomplexum a vidék egyik Ünnepi pillanatok legsokoldalúbb szolgáltatásokat nyújtó szálloda együttesévé vált. A fejlesztés elsõ ütemeként 2011 márciusban két 200 négyzetméteres, természetes fénnyel rendelkezõ, modern technikai eszközökkel felszerelt konferenciaterem és egy Snack & Bowling Bár került átadásra. A megnövekedett teremkapacitásokkal – 10 terem összesen 1000 m2 alapterülettel - a hotel a vidék egyik legnagyobb teremkapacitásokkal rendelkezõ konferenciaszállodájává vált. A komplexum új épületrészében, a Hotel Azúr Prémiumban 49, nagyrészt balatoni panorámával rendelkezõ szállodai szoba és lakosztály áll a vendégek rendelkezésére. A szárny különlegessége az 1800 négyzetméter alapterületû, exkluzív wellnessközpont, benne úszó- és élmény- medencékkel, exkluzív, tóra nézõ, 12 elemes szaunaparkkal és egyedi spa kezelésekkel. A szálloda 70 fõs gourmet-éttermében friss, helyi alapanyagokból, modern technológiával elkészített 5–7 fogásos menüsorok fogyaszthatóak, a szálloda borbárjából felszolgált kitûnõ hazai és külföldi borok kíséretében. Az ünnepélyes avatón a létesítményben szinte törzsvendégnek számító Détár Enikõ és Rékasi Károly konferálása mellett Horváth Péter, az igazgatóság elnöke ismertette a szálloda speciális szolgáltatásait, Balázs Árpád, a város polgármestere pedig házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy az Új Széchenyi-tervnek egyéb siófoki vonatkozása is van, hiszen nemrég állították fel a város központjában Varga Imre Széchenyirõl, a „Legnagyobb magyarról” készült emlékmûvét. Széchenyi indította el a balatoni gõzhajózást, s – miként most a Hotel Azúr Prémium megvalósítói - õ maga is tudta: minden fejlesztésben benne rejlik az elõre menekülés, és annak kockázata, ugyanakkor a semmittevésben sosem lehet benne a siker esélye. Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyûlés elnöke kitért arra: sokfelé járt már a világban, de ennél szebb szállodában még nem fordult meg. Talán azért is, mert ez itt, nálunk, Somogyországban van, amire büszkék lehetünk valamennyien. A létesítmény 1821 millióba került, amely a történelemben épp a Reformkor, az ország megújulásának idõpontja. Talán nem véletlen a számok egybeesése, hiszen jelenleg is ugyanerrõl: az ország megújításáról van szó. Kép és szöveg: Gyarmati László 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

p. 14

14 G A Z D A S Á G Több mint egymilliárd forint jut borászati technológiai fejlesztésekre Nagyobb arányban kaphatnak borászati fejlesztésekre támogatást a kis- és középvállalkozások, így kiszélesül azok köre, akik borászati üzemüket modernizálhatják. A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minõsülõ igénylõk esetében a vásárolt gépek nettó értékének az eddigi 30 helyett 40 százaléka, míg nagyvállalatoknál 20 százaléka. A vissza nem térítendõ támogatással a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a borászati vállalkozások teljesítményét kívánja javítani. A milliárdos támogatási keretre 2011. október 17. és 2011. december 16. között pályázhatnak, a kérelmeket postai úton lehet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) benyújtani. A borászati gépek beruházásait – tavalyhoz hasonlóan - továbbra is a közösségi forrásból finanszírozott nemzeti támogatásból teremti elõ a tárca. A rendeletmódosítást társadalmi egyeztetés elõzte meg, a jogszabály tavalyi megjelenésekor a VM már jelezte, hogy az elsõ év tapasztalata alapján a végrehajtást felülvizsgálja. A szõlõültetvények szerkezetátalakítási és –átállítási támogatása után az ágazat uniós nemzeti támogatási programjában ez az intézkedés a legnagyobb. Egy termelõ egy borpiaci évben csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, ami azonban több gépre is vonatkozhat. A kérelmeket az MVH beérkezés sorrendjében, a helyszíni ellenõrzést követõen bírálja el. Az igényelt összegnek meg kell haladnia az 1 millió forintot, de nem lehet több 100 millió forintnál. A 2011/2012. borpiaci évben erre a jogcímre 4 millió euró, azaz több mint egymilliárd forint fizethetõ ki. Ezen a keretösszegen felül benyújtott kérelmeket az MVH átütemezi a 2012/2013. borpiaci évre, és azok az új idõszak elsõként benyújtott igényléseinek minõsülnek. A támogatás kifizetésének legkésõbbi határideje 2012. október 15. A borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez 2011-tõl igényelhetõ támogatásról szóló rendelet szeptember 8-tól hatályos. /V.M./ Szélerõmûvek: mind több balatoni önkormányzat látja benne a jövõt A japán atomkatasztrófa az egész világot (újra) rádöbbentette arra, hogy az emberiség energiaigényének kielégítését újra kell programozni, s a megoldás egyértelmûen a környezetbarát megújuló energiák minél hatékonyabb hasznosítása. Klímaváltozás, felmelegedés, üvegházhatás, egyre gyakoribb természeti katasztrófák (földrengések, árvizek, orkánok, stb.) ma már a kisgyermekek elõtt is egyre ismertebb fogalmak. S egyre többen tisztában vannak azzal is, hogy nem kevesebb, mint a földi élet megóvása, gyermekeink és unokáink jövõbeni élete a TÉT! Elõször is szemléletváltásra, majd környezetbarát, ugyanakkor energiatakarékos (és nem utolsósorban „pénztárca-takarékos”) megoldásokra van szükség ahhoz, hogy reményünk lehessen a jövõben. Ez év elejétõl igen sok önkormányzat kezdett gondolkodni abban, hogy szélerõmûvel elõállított villamos árammal látja el települését. Balatonvilágostól Keszthelyig, valamint Somogy megye északi részén több település képviselõ-testülete is úgy döntött, hogy megpróbálja saját kézbe venni villamosenergia-ellátását. Jelentkezett ugyanis náluk egy környezetvédelmi és megújuló energia innovációval, fejlesztésekkel foglalkozó olyan vállalkozás, amely a korszerû energia- és pénzmegtakarítások széles skáláját tudja biztosítani partnereinek (önkormányzatoknak, magánszemélyeknek, társasházaknak, vállalkozásoknak), többek között a címben említett szélerõmûveket (valamint a címben nem említett biogáz erõmûveket) is. Jóllehet, mint tudjuk, „ingyen ebéd nincs”, ezúttal azonban csaknem errõl van szó. Önkormányzatok ugyanis szinte ingyen (pontosabban: készpénz nélkül is) hozzájuthatnak olyan szélerõmûhöz, amely évente mintegy 4-6 millió forint értékû elektromos áramot tud termelni, s a tulajdonosoknak több évtizeden át hasznot hoz. Tõlünk kissé nyugatabbra évek óta gyakorlat már, hogy egyes intézmények, sõt magánszemélyek, vállalkozások saját szélerõmûvel rendelkeznek. A világ errefelé halad – akkor is, ha mi, magyarok ezt idõnként nem akarjuk tudomásul venni. Miután a Balaton Törvény sem teszi lehetõvé, a szélerõmûvet nem az adott településen építik meg, hanem egy szélerõmû parkban, Magyarország legintenzívebb szélcsatornájában, az úgynevezett „Móri árokban” állítják fel (Gyõr – Mór – Székesfehérvár - Dunaújváros), ahol a szélviszonyok a legoptimálisabb teljesítményt eredményezik. A szélerõmû üzemi ideje: 20-25 év, amelyet követõen mûködését egy nagyjavítással további 10-15 évvel meg lehet hosszabbítani. Önkormányzatok esetében a programhoz 85 százalékos Európai Uniós pályázati segítség párosulhat, amelynek elnyerése esetén a pályázati önrész elõteremtése olyan rendkívül kedvezõ hitelbõl biztosítható, amelynek törlesztése a képzõdõ megtakarítás egy részébõl megoldható. Így az önkormányzat tulajdonképpen készpénz nélkül hozzájuthat egy kb. 62 millió forintba kerülõ szélerõmûhöz, amely már mûködése elsõ évétõl kitermeli a fentebb jelzett kb. 4-6 millió forint bevételt. Jóllehet az ehhez kapcsolódó pályázatot felfüggesztették, aki azonban az újraindításig elvégzi az elõkészítõ munkákat, annak van nagyobb esélye a 85 százalékos pályázati összeg megnyerésére, s ezáltal a településnek hosszú távon bevételt biztosító szélerõmû megvásárlására. A komplex környezetvédelmi program lényege az, hogy minél több településen minél több ház, lakás, intézmény újuljon meg a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelõen, hiszen így jóval kevesebb energiát kell fordítani például a fûtésre, villamos energiára, melegvíz elõállítására. A komplex „Zöld falu program” például teljes megoldást nyújt egy településnek arra, hogy jelentõsen csökkenhessenek a rezsiköltségek az önkormányzatoknál, vállalkozásoknál, magánszemélyeknél egyaránt. A szélerõmû mindehhez csupán az elsõ lépés. Gyarmati László X V I I I . É V F O L Y A M 9 . S Z Á M

[close]

p. 15

G A Z D A S Á G 15 Jász Attila a Quasimodo Balatoni borok a költõverseny nyertese budapesti borfesztiválon Immár 19. alkalommal rendezték meg a Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költõrõl elnevezett Quasimodo Nemzetközi Költõversenyt Balatonfüreden. Soha ennyien még nem jelentkeztek az irodalmi eseményre, mintegy 327 pályázó, több mint hatszáz mûvet nevezett. A magyar alkotók mellett ezúttal is részt vettek a külföldiek: Romániából, Szerbiából, sõt még Angliából is érkeztek mûvek. Az idei programnak külön érdekessége, hogy Bóka István, Szõcs Géza és Jász Attila Quasimodo épp ötven évvel ezelõtt ültetett fát a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére, valamint, hogy az események egy részén ott volt a Nobel-díjas költõ fia, Alessandro Quasimodo is. A nívós és erõs a mezõny arra késztette a szervezõket, hogy idén a korábbinál több elismerést osszanak ki az alkotók között. A fõdíj mellett két különdíjat, egy életmûdíjat ítélt oda a zsûri. Ezeket a nemzetközi költõverseny védnökei adták át, köztük Giovan Battista Campagnola, az Olasz Köztársaság nagykövete, Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete, Szõcs Géza kulturális államtitkár, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Salvatore Ettorre, a Magyarországi Olasz Kultúrintézet igazgatója, valamint Bóka István, Balatonfüred polgármestere, országgyûlési képviselõ. A fõdíjat, a Quasimodo Emlékdíjat idén Jász Attila költõ, az Új Forrás irodalmi folyóirat fõszerkesztõje vehette át Naptemplom villanyfényben címû verséért. A hagyományoknak megfelelõen a költõversenyt ezúttal is különbözõ kulturális programok kísérték: színházi elõadás, kiállítás és könyvbemutató, irodalmi matiné és este, komoly zenei koncert. S ezúttal is olasz gasztronómiai élményekkel fogadták a betérõket Balatonfüred éttermei. Húsz éves jubileumához méltó programokkal, és kínálattal rendezték Budapest legpatinásabb környezetében, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Budai Várban a Budavári Borfesztivált. Magyarország borászainak színe-java kínálta kóstolásra legjobb borait, és a hazai nedûk mellett neves borkereskedõk jóvoltából számos külföldi bor is bemutatásra került. A mintegy 250 kiállító több mint 10 százaléka a Balaton történelmi borvidékeinek ismert termékeivel aratott sikert a fesztivált felkeresõ százezer látogató körében. Öt napon át gazdag kulturális és zenei program várta az érdeklõdõket. A fesztivált Nagy volt a tolongás a badacsonyi Borbély családi pincészetnél záró gálán a rendkívül látványos szüreti felvonuláson, a borrégiókból érkezett egyedi népviseletben pompázó, néptánc és hagyományõrzõ együtteseket, Magyarország borvidékeinek elöljáróit, borrendjeit a balatonkenesei Mihalovics Dóra fogadta, akit a 2011-es borkirálynõk országos borkirálynõjévé választottak. Zatyipress A.A. Megújul a Fonyódi Járóbeteg Szakrendelô – UNIÓS FORRÁSBÓL Új szint épült az új mûszerek és szolgáltatások befogadására „Az Egészségügyi Nonprofit Kft. - Fonyód járóbeteg szakellátó központjának infrastruktúra fejlesztése a Lengyeltóti és Fonyódi kistérségek integrált egészségügyi ellátórendszerének javítása érdekében” 3 2 0 DDOP-3.1.3./B-2009-0004 Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítését is szolgálja a Fonyódi rendelõintézet infrastrukturális fejlesztése. A közel 400 millió forintos beruházás részeként nyárra elkészültek az intézménynek otthont adó épület felújítási és bõvítési munkálatai. Alig húszmillió forint a saját erõ, melyet Fonyód városának és a tulajdonában lévõ Egészségügyi Nonprofit Kft.-nek biztosítania kellett ahhoz, hogy a Fonyódi Egészségügyi Nonprofit Kft. által üzemeltetett emeltszintû járóbeteg szakrendelõ 35 éves épületének felújítására és bõvítésére sor kerülhessen, illetve az intézmény orvosi mûszerparkjának és informatikai infrastruktúrájának felújítása és bõvítése is megtörténjen. A mostani projekt tulajdonképpen megkoronázása az intézmény eddigi, több ütemben történt fejlesztéseinek: 2010. novembere és 2011. májusa között a már meglévõ épületrészek kapcsán 1065 m2 terület felújítására és 921 m2 hozzáépítésre került sor. Az építkezési munkálatok befejezõdtek, amely során két új szint és egy új tetõtér került ráépítésre az épületegyüttes Szent István úttal párhuzamos szárnya fölé. A beruházás magában foglalta az épületgépészet felújítását és energiatakarékos eszközökre való cseréjét, továbbá egy új lift beépítését is. A fonyódi az egyik legjobb járóbeteg-intézmény Somogyban, a gyógyintézetben százezer orvos-beteg találkozás történik évente, és huszonhárom szakorvosi szakma képviselteti magát. Az orvosi mûszerek, az informatikai eszközök és a bútorok beszerzése még folyamatban van, a teljes körûen szeptember végén lezáruló fejlesztések révén a Lengyeltói Kistérség és a Fonyódi Kistérség mintegy 21.500 lakója fog az intézmény magas minõségû egészségügyi szolgáltatásaihoz akadálytalanul hozzáférni a jövõben. Egészségügyi Ellátást Szervezõ és Mûködtetõ Nonprofit Kft. – Fonyód H-8640 Fonyód, Szent István u. 27. Telefon: 85/560-970, 560-980 | Fax: 85/560-976 ekht@t-online.hu www.fonyod-egeszseg.info e 2 0 1 1 S Z E P T E M B E R

[close]

Comments

no comments yet