2011. augusztus Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2011.08

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2011 AUGUSZTUS ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 3 Az SCD elhagyja a Balatont 6 Anna-báli riport 14 Gyenesdiás, a sikeres település 21 Álom és valóság a vásznakon Az Anna-bál királynõje Frei Nikolett, udvarhölgyei pedig Szabó Zsófia és Csida Fanni

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Ez is illúzió maradt Sokan lelkesedtünk, - köztük lapunk is – amikor 2007 januárjában Tapolcán egy nagyszabású prezentáció keretében, több száz résztvevõ elõtt – kormányzati képviselõk, közéleti személyiségek, polgármesterek, s turisztikai szakemberek jelenlétében – az SCD Group vezetõi attraktív tájékoztatót adtak fejlesztési elképzeléseikrõl. Nevezetesen a Balaton Fejlesztési Programjukról, amely 17 tóparti települést, 24 projekt – szállodák, konferenciaközpontok, szórakoztató és témaparkok, megvalósításával tenne még vonzóbbá a hazai és a külföldi vendégek számára. Mellbevágó volt az erre fordítandó befektetések értéke is, amely meghaladta volna a 120 milliárd forintot. Ám ez utóbbi sokakat kétkedõvé is tett, nemigen értették, hogy az elõttük addig ismeretlen SCD, amelyet 2000-ben alig 3 millió forintos törzstõkével alapítottak, miként tud ennyi pénzt elõteremteni. S bár több milliárd forintért megvásároltak a Balaton önkormányzati kemping-cégeit, többek úgy vélték, csak telekspekuláció áll a tranzakciók mögött, tekintve, hogy a kempingek révén 170 hektárnyi értékes vízparti ingatlanokra tett szert az SCD. „Lufinak” vélték a beígért programot, amelyet ugyan egyre „fújtak” - a sármelléki reptér átvételével, a Hunguest szálloda-lánc beígért akvizíciójával – s amely elõbb-utóbb „szétpukkan”. Igaz végül is a kempingek egyrésze megújult. Az érintett települések önkormányzatai a fejlesztési tervek részleteivel is megismerkedtek. Hosszas egyeztetések, viták után az ezekhez szükséges település-rendezési terveiket is módosították. Ám úgy tûnik, a kétkedõk félelmei végül is beigazolódtak. Legalább is egyelõre, mivel az SCD, mint befektetõ kivonul a Balatonról. Egy jelenleg még ismeretlen befektetõ csoportnak „passzolja át” a Balaton Fejlesztési Program megvalósítását. Sokak szerint busás haszonnal, mivel ma már a nagy álom portfoliója, – a kiadott közlemények szerint – 50 milliárd forintért cserél gazdát, igaz több milliárdos fejlesztési – illetve ennek hiányában jelentõs kötbérfizetési – kötelezettséggel. Csalódtak hát az érintett önkormányzatok, s a Balaton arculatának alapvetõ átalakításában bízók, de az elõbbiek különösképpen nem is siratják az SCD-t. Mert mi tagadás, az elmúlt években korántsem sikerült felhõtlenné tenni a vele kialakult kapcsolatokat. Eredendõ bizalmatlanságukat az elmúlt években ugyanis nem erõsítette, hogy a beígért fejlesztések, megaberuházások - a tagadhatatlan hazai és nemzetközi gazdasági, pénzügyi feltételek hiánya, ellehetetlenülése miatt – sehogy sem indultak be. Illúzióik elszállták, s most már csak abban bízhatnak, hogy az új tulajdonos aligha vásárolt volna meg ennyi balatoni ingatlant, ha nem lenne komoly szándéka és elegendõ pénze, ezek fejlesztéséhez. Ha nem is most, s nem is olyan ütemben, miként azt várták. Marad hát ismét a remény, amely mint tudjuk, utoljára hal el…. Vízben semmisítették meg a Sajkodnál talált robbanóeszközt Második világháborús, úgynevezett 28 mintájú, ólomszarvas érintõakna robbanóeszközt semmisítettek meg a hónap elején a honvédség tûzszerészei a Tihanyhoz közeli Sajkod elõtti vízterületen. ságba helyezték az éjszaka idõtartamára. A megsemmisítésére hosszas elõkészületek után, meglehetõsen távol a partoktól került sor. Az akciót a sajtó a sajkodi partról követhette. Itt a horgászok elõször arra gyanakodtak, hogy jelentõs mennyiségû hal válik majd áldozattá, ám miután a robbantást követõen a helyszínre kihajóztak, megállapították, hogy mindössze pár kilónyi hal vált a II. világháború kései áldozataivá. A robbanás hanghatása legfeljebb tompa dörejnek volt minõsíthetõ, s a felemelkedõ vízoszlop is kicsi volt. A felrobbantást megelõzõen a vízen és a víz alatt folyó tevékenységet a siófoki központú vízirendészeti kapitányság nyolc hajóval biztosította egy két kilométer átmérõjû körben. Biztonság kedvéért három strandot is kiürítettek ideiglenesen, ám veszélyeztetve senki nem volt. A megsemmisítést Bukta Balázs fõhadnagy kötelékvezetõ és Vörös Mihály fõhadnagy, búvár tûzszerész (I. Honvéd Tûzszerész és Hadihajós ezred járõrparancsnok) végezte gyakorlatilag nulla látásviszonyok közepette. Sokan úgy tartják, hogy a tó medre még számos robbanóeszközt rejt, de az eddigi megtalálások azt bizonyítják, hogy közvetlen balesetveszély nincs a tónál, ám nem árt, ha az ismeretlen eszközöket, tárgyakat addig nem érintjük meg, míg meg nem gyõzõdtünk annak valódiságáról. Elsõsorban a háborítatlan nádasok, az egykori hadicélpontok környékén lehetnek (fõképp repülõrõl ledobott) bombák. Információink szerint nem készült el még a Balaton medrét feltérképezõ szakértõi anyag. Ennek a rendkívül tetemes költségvonzat lehet az oka, másrészt viszont az, hogy a strandok, kikötõk, horgászhelyek számos kotráson, homokszóráson stb. „estek át”, így a biztonsággal nem nagyon lehet baj. Az elmúlt négy-öt évtizedben nem is történt ilyen jellegû baleset. Ott találtuk a bombát - mutatja a helyszínt Hortobágyi József A sajkodi horgásztanyán Hortobágyi József és fia még tavaly találta meg a köznyelvben csak úszóbombának nevezett eszközt. Akkor még kidobott villanybojlernek nézték, ám idén meggyõzõdtek afelõl, hogy egy vélhetõen repülõgéprõl ledobott robbanóeszközt találtak a nádasban, alig pár méterre a szárazulattól. A horgász ezután értesítette a rendõrséget, amelyet követõen megkezdõdött a rendõrség, a honvédség speciális alakulata és a vízi rendõrök összehangolt munkája. A hatóság elõször kiürítette az eddig békésebb napokat látott sajkodi horgásztanyát és környékét, majd azt a strandot is, ahova ki is vitték a tûzszerészek a nagy robbanóerejû bombát. Ott megállapították, hogy a helyszínen azt nem lehet hatástalanítani. Ezután ismét vízbe került az eszköz, s a parttól, hajózási útvonaltól bizton- Zatkalik András fotó: /Zatyipress/ Jó bornak is kell a cégér Veszprém megye több városában régi hagyományai vannak annak, hogy a településen élõ borászok megmérettetik boraikat és kategóriánként kiválasztják közülük a legjobbat. Az ebben rejlõ lehetõségeket látta meg mind a Veszprém Megyei Önkormányzat, mind a Veszprém Megyei Kormányhivatal, amikor fél évvel ezelõtt arról döntött, hogy versenyt hirdet a „Veszprém Vármegye bora 2011.” cím elnyerése érdekében. A versenyt három kategóriában hirdették meg, méghozzá - kizárólag a Veszprém megyében termett szõlõbõl készült - száraz, félszáraz fehérbor; vörös, rosé bor; illetve félédes, édes borokkal versenyeztek a borászok. A nyertesekrõl háromtagú zsûri döntött, amely A megye borainak termelõi szerint a Fodorvin 2010. évi Juhfark, a Balogh Pince ismerhetnek meg, melyet méltán nevezhetünk hungarikumnak 2009-es Cabernet Sauvignon, valamint a Borbély Pincészet 2008-as fogalmazott. késõi szüretelésû Olaszrizling borai lettek az egyes kategóriák gyõzA köszöntõket, s a díszoklevelek átadását követõen a gyõztes tesei. A gyõztesek köszöntésekor a Veszprém megyei Közgyûlés elborokat elõállító pincészetek tulajdonosai - akikkel együttmûködénöke, Lasztovicza Jenõ többek között elmondta: a saját rendezvési szerzõdést is kötöttek a megye vezetõi - mutatkoztak be és benyek, a külföldi partnerek és delegációk látogatása alkalmával széltek bortermelõ tevékenységükrõl, kiváló minõségû boraikról, s ezentúl bemutatják azokat az egyébként egyedi tervezésû további elképzeléseikrõl. hascímkével ellátott palackos borokat is, amelyek adott évben elnyerték a rangos címet. Vendégeik a borok által egy olyan ízvilágot K.B. Kevesebb a szúnyog A nyár elsõ felében uralkodó száraz, csapadékmentes és az idõkénti meleg idõjárás miatt jelenleg kevesebb szúnyog van a vízpartokon, irtani sem kellett annyit, mint a korábbi években. A Balatonnál kifejezetten kevés a szúnyog, így eddig csak két kémiai irtásra volt szükség, és a csapadékossá vált idõjárás ellenére várhatóan elég lesz további kettõ a nyár végéig - közölte Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtást irányító szakértõi csoport vezetõje. Ehhez hasonló kedvezõ helyzet legfeljebb ötévenként fordul elõ a tónál, ezért a szokásos öt-hét irtáshoz képest az idén várhatóan elég lesz négy. Biológiai irtást nem kellett elrendelni. Jelenleg nem okoz gondot a Balatonnál az árvaszúnyog sem, amely nem csíp, de rajzásakor kellemetlenül nagy tömegekben lepi el a partokat. A szakember szerint a hûvös, szeles idõ nem kedvez az árvaszúnyogoknak, de ha melegszik az idõ, elõfordulhat még egy rajzás. Az idén a balatoni szúnyogirtásra rendelkezésre álló 90 millió forintos keret a kevés irtás miatt bõven elegendõ lesz a feladat elvégzésére, így lehetõvé válik, hogy a megmaradó összeget átcsoportosítsák a következõ évre. Andrássy Antal X V I I I . É V F O L Y A M 8 . S Z Á M

[close]

p. 3

AKTUÁLIS 3 Az SCD elhagyja a Balatont A Jászai Gellért elnök vezetésével mûködõ ingatlanfejlesztõ és befektetõ cégcsoport, az SCD Group - közleménye szerint - eladja a Balaton-fejlesztési Programot, a Fly Balaton repülõteret, valamint a Hunguest Hotels vételi opcióját is tulajdonló cégét, a Magyar Turisztikai Holding Zrt.-t. Ez utóbbi porfóliojának értéke meghaladja az 50 milliárd forintot. A vevõ egy magyarországi befektetõcsoport, amelyet a Zalaegerszegen bejegyzett Turisztika Hungária Kft. képvisel. A balatoni szálláshelyek, köztük a meghatározó kempingek üzemeltetését azonban továbbra is az SCD Group tulajdonában maradó tóparti Balatontourist Zrt. végzi. Az SCD Csoport 2005-ban vásárolta meg a Veszprém megyei Önkormányzattól az akkor 1,2 milliárd össznévértékû Balatontourist Rt.-t a tóparti kempingekkel 4 milliárd forintért. Késõbb 3, valamint 2,5 milliárdért a további két megyei turisztikai vállalkozást, a Siotour és a Zalatour cégeket, s azok ingatlanjait is megvette. Ezekre építve 2007 januárjában bejelentette, hogy összesen mintegy 120 milliárd forintos fejlesztésbe kezd a Balatonnál, amely az utóbbi évtizedek legjelentõsebb, egy céghez kötõdõ beruházás sorozatának ígérkezett, s amely sikeres megvalósítása során átalakította volna a magyar tenger arculatát, turisztikai kínálatát. A Balaton Fejlesztési Program keretében 17 településen, 24 beruházással számolt. Szállodák, konferencia- és egészségturizmust kiszolgáló létesítmények, szórakoztató- és témaparkok, horgász- és öko-falu megépitését, valamint a megmaradó kempingek korszerûsítését ígérték. A munkálatok elõkészítése során a kizárólag magyar személyek tulajdonában levõ SCD a pénzügyi forrásaik biztosítása érdekében bevont egy ír befektetõ csoportot is, 50 százalékos tulajdonlással, amely azonban egy év elteltével csõdbe ment, s el is tûnt a nemzetközi turisztikai piacról. Tavaly az SCD a finanszírozási és üzemeltetési gondokkal küszködõ sármelléki repülõtér, a Fly Balaton megvételével és üzemeltetésével tovább bõvítette porfólioját. A múlt év végén pedig a Hunguest Hotels Zrt. szállodalánc megvásárlásának opciós jogával, s a balatoni porfóliojával létrehozta a Magyar Turisztikai Holding Zrt.-t, amely Magyarország meghatározó idegenforgalmi holdingjának ígérkezett, miután a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendég-éjszakák mintegy 10 százalékát tudhatta magáénak. A Balaton Fejlesztési Program keretében az elmúlt években több milliárdos ráfordítással az SCD korszerûsítette számos kempingjét, s ugyancsak több százmillió forintos költséggel elõkészítette a tervezett gigaberuházásokat. Program tervekkel, az érintett önkormányzatokkal folytatott egyeztetésekkel, a települési rendezési tervek módosításaival, a képviselõ-testületek kényszeredett döntéseivel, sõt még egy parlamenti törvény elfogadtatásával is az engedélyezési tervek megszerzésével – amelyek csak rendkívül hosszadalmasan sikerültek, - keltették a reményt, hogy megvalósul a program. Ám mire mindennek a végére jutottak – s még korántsem teljesen – kiderült, hogy a szükséges forrás kiegészítésekhez nem képes hozzá jutni az SCD. A bankok elzárkóztak az igényelt fejlesztési hitelek megadásától – a turisztikai piac számukra napjainkra mind bizonytalanabbá vált – elmaradt a remélt uniós és kormányzati pénzügyi segítség, s a korábbi világgazdasági válság, valamint a nemzetközi pénzpiac jelenlegi bizonytalansága, az eurózóna megrendülése következményeként az SCD lemondott balatoni fejlesztési álma megvalósításáról. Itteni porfóliojának névérték szerinti értékesítésével, amelyet mintegy 16,4 milliárdnyi fejlesztési – illetve ennek hiányában jelentõs kötbérfizetési – kötelezettség is terhel, a jövõben kizárólag budapesti ingatlanfejlesztéseire kíván koncentrálni. Ám Jászai Gellért, az SCD Group tulajdonosa, mint azt az Index internetes hírportálnak nyilatkozta, bízik abban: azzal, hogy a terület egyben marad, idõvel megvalósulhatnak a fejlesztések – ha neki ez ellehetetlenült hitelezés miatt nem is sikerült. A most ismert új tulajdonosról, a Turisztikai Hungária Kft.-rõl - amelyet pár hete jegyeztek be a cégbíróságon 500 ezer forintos törzstõkével/!/ míg a mögötte álló befektetõk ismeretlenek kívánnak maradni – sok biztatót még nemigen tudni. Ügyvezetõje, Nagy Gábor az MTI-nek mindössze annyit mondott: a korábbi fejlesztési elképzelések áttekintését követõen, a piaci lehetõségek alakulását mérlegelve döntenek majd arról, mely beruházásokat valósítják meg. A Fly Balaton további üzemeltetésérõl pedig annyit árult el, hogy ehhez már rövid távon is szeretnének szakmai partnert találni. Ennek és a balatoni kempingek folyamatos mûködtetésének fenntartását azonban a cég tulajdonosai mindenképpen fontosnak tartják. Andrássy Antal Regionális onkológiai centrum épül Veszprémben Az elmúlt években megvalósult, illetve megvalósuló csaknem 10 milliárd forint értékû fejlesztésekkel a Dunántúl legjelentõsebb egészségügyi centrumává vált-válik a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház. A legújabb a közelmúltban kapott zöld utat, miután egy tíz éve halogatott pályázat nyerteseként megépítheti a Közép-dunántúli régió, az Észak-Balatoni térség lakossága részére az ellátási hiányt pótló komplex Regionális Onkológiai Centrumot. A mintegy 3,6 milliárd forintot igénylõ fejlesztésrõl, amelyhez 2,4 milliárd forint összegû viszsza nem térítendõ európai uniós támogatást nyert a Veszprém megyei Önkormányzat és a kórház, Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott, Lasztovicza Jenõ, a Veszprém Megyei Közgyûlés elnöke, valamint Dávid Gyula, a megyei kórház orvos-igazgatója tájékoztatta a sajtó munkatársait. Eszerint a két éven belül létesülõ onkológiai centrum összefogja a teljes Közép-dunántúli régió onkológiai betegeinek ellátását, helyben biztosítja a jelenleg csak a régión kívül elérhetõ sugárterápiás ellátásokat, de emellett fejleszti a kemoterápiás és sebészeti ellátásokat, továbbá a betegség megállapításához és lefolyásának követéséhez szükséges diagnosztikai hátteret is. Az egységes, korszerû, a centrumhoz szorosan kapcsolódó onkológiai járó beteg szakellátás is biztosítható lesz, amit a teljes ellátási folyamatot magas szinten kiszolgáló és utánkövethetõvé tevõ informatikai beruházás is támogat. A fejlesztés keretében külön épületben, egy-egységben, modern körülmények között 62 ágy Látványterv az új centrumról Az elnyert onkológiai pályázat révén legalább ötven magasan képzett szakember érkezését várja a veszprémi kórház. A szomszédos Fejér megye egy részének betegeit is az új centrumban kezelik majd. Szájsebész, fül-orr-gégész és urológus szakorvosra is szüksége lesz majd a Veszprém megyei Csolnoky kórháznak, ha a napokban elnyert uniós forrásból kiépül az onkológiai centrum. Rácz Jenõ fõigazgató szerint a munka két és fél év múlva befejezõdhet. A központban a hagyományos klinikai onkológiai ellátás mellett sugárterápiás kezelést is végeznek majd, speciális képalkotó diagnosztikai háttérrel. Ezekre a területekre is várnak szakembereket. A regionális onkológiai centrum félmillió ember ellátását biztosítja majd – mondta lapunknak a fõigazgató. A szakmai terv készítésekor azért vonták be a szomszédos megyét is, mert az ott élõ betegeknek Veszprém könnyebben elérhetõ, mint a fõváros. kapacitású fekvõbeteg osztály - 30 ágy onkológiai, 32 ágy onkoradiológiai profillal - kialakítására kerül sor, továbbá a centrum épületében helyezik el az onkológiai ellátás teljes járó beteg szakellátási spektrumát, a kúraszerû ellátás XXI. századi körülményeit biztosító 12 ágyas speciális kezelõ- és megfigyelõ részleget, valamint a sugárterápia korszerû kezelõ egységeit. A centrum tetõszintjén helikopter leszállót építenek, ezzel is biztosítva a légi úton érkezõ kritikus állapotú betegek fogadását. A program keretében a farkasgyepûi megyei tüdõgyógyintézet onkopulmonológiai ellátásának fejlesztésére, speciális diagnosztikus eljárások korszerûsítésére is sor kerül. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egy másik pályázat keretében a megyei kórház 239 millió forint összegû támogatást nyert el a Perinatális Intenzív Centrum mûszaki fejlesztéséhez is. A projekt összköltsége 266 millió forint, a megvalósításhoz pedig 26 millió forintos önrészt biztosít a megyei önkormányzat. A beruházás keretében elsõsorban a gyermekgyógyászati centrum keretein belül mûködõ Perinatális Intenzív Centrum (PIC) orvosi gép-mûszer parkját korszerûsítik, melyet informatikai fejlesztés egészít ki. A fejlesztés során az érintett helyiségeket is felújítják. K.B. 2 0 1 1 A U G U S Z T U S

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Új balatoni Jubilál a balatoni közmunkaprogramot Fehér Gyûrû indított a MÁV A Balaton körüli vasútvonalak állomásainak takarítására, karbantartására minta-közmunkaprogramot indított a MÁV Zrt. - az üdülõrégió érintett önkormányzataival együttmûködve, és kész a jövõben átadni számukra az állomások mûködtetését, illetve vagyonkezelését is - hangzott el a balatonföldvári vasútállomáson tartott sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón a térség polgármesterei mellett részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára is, aki elmondta, a MÁV mintaprojektje a kormány közmunkaprogramjának egyik eleme. Kifejtette, a közmunkaprogram eddig az idén 170 ezer embernek adott munkát, így a 200-220 ezer fõs éves tervet várhatóan „bõven“ sikerül majd teljesíteni. Az állam- A 10. szezonjukat kezdték meg a Balaton két partján - Balatonfüreden és Siófokon – a FEHÉR GYÛRÛ Áldozatsegítõ Egyesület szezonális irodái. A siófoki iroda már márciusban, a balatonfüredi júniusban nyitott. Sajnos már az elsõ napokban többen fordultak segítségért az irodáinkhoz. Az idõsek sérelmére elkövetett trükkös lopások, és a zsebtolvajlások voltak a meghatározók. A napokban pedig az idegenforgalmi szezon beindulását követõen a Balatonnál nyaraló hazai és külföldi vendégek voltak az áldozatok. Egy Balatonfüreden nyaraló német házaspárt a fonyódi piacon loptak meg és a pénzen kívül az iratokat is ellopta az ismeretlen tettes. Így a házaspárnak egy budapesti utat is be kellett iktatni a programjába, mivel érvényes úti okmány nélkül nem hagyhatják el Magyarországot. Tihanyban egy idõs férfi került zsarolók hatalmába, neki anyagi segítséget nyújtottunk, hogy a nyugdíja megérkezéséig tudjon magának élelmet vásárolni. Siófokon holland fiatalok bérelt lakásába törtek be ismeretlen személyek mûszaki cikkeket, és személyes tárgyakat loptak el. A jó idõnek köszönhetõen a strand tolvajai is akcióba kezdtek: több személytõl vittek el pénzt, iratot és egy családnak a gépkocsi kulcsát is. Ez utóbbi rótta ránk a legnagyobb feladatot. Segítettünk az áldozatnak egy lakatost keríteni, aki elkészítette az autóhoz a pótkulcsot, de addig is zárt helyre szállíttattuk a gépkocsit, hogy azt is el ne lopják. A 21 éves mûködés alatt 42.042 magyar áldozat kereste fel irodáinkat, többségük a díjtalan jogsegélyszolgálatot vette igénybe. 5.508 fõ pedig, aki bûncselekményt követõen került szorult anyagi helyzetbe, azok részére az egyesület 186.379.952.-Ft értékben adott segélyt. Országosan 2002-tõl 4117 külföldi állampolgár fordult segítségért az irodáinkhoz, és 1.974 fõ sértett kapott támogatást 42.784.410.- Ft értékben és 79 külföldi részére 177 vendégéjszakát biztosítottunk ellátással. A 2010-es évben kifizetett anyagi támogatás összege 11,6 millió forint, segélyt adtunk különbözõ bûncselekmények áldozatainak, hazai és külföldi turistáknak. Szeretnénk, ha a minisztérium támogatásán túl az idegenforgalomban érintett szervek, hivatalok, biztosítók is nyújtanának részünkre támogatást, hiszen mi vagyunk az ügyben eljáró szervezet a rendõrség után, amely segíteni akar és tud is. Rajtunk is múlik, milyen szájízzel megy haza a külföldi turista, még akkor is, ha baj érte a magyarországi tartózkodása alatt. titkár beszámolt arról, hogy az országos közfoglalkoztatás keretében már több mint ötszázan dolgoznak a Balaton partján a vasút mellett azért, hogy megtisztult, megszépült állomások fogadják a Balatonra érkezõket. A MÁV balatoni mintaprogramja további 30-35 embert érint, és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan, de TÁMOP-os forrásból valósul meg. Ennek az a lényege, hogy egy vállalkozás - akár önkormányzati is - a foglalkoztatott bruttó bérének és járulékainak 70 százalékát megkapja támogatásként 8 hónapon át, cserébe azért, hogy vállalja további 4 havi foglalkoztatását. A belügyi tárca ezt a programot hosszabb távon a közfoglalkoztatási rendszeren belül tervezi folytatni - mondta az államtitkár. Szabó Mónika, a MÁV Zrt. közmunkaprogramért felelõs projektmenedzsere kifejtette, a balatoni régióban a közelmúltban elindított mintaprojektet szeretnék a jövõben az egész országra kiterjeszteni, hosszú távon mintegy 3 ezer embernek biztosítva munkát az önkormányzatokkal való együttmûködésen keresztül. Hozzátette, azért is fontos az együttmûködés kialakítása az önkormányzatokkal, mert a MÁV szeretné az állomások teljes üzemeltetését átadni számukra. Ezzel nemcsak az állomás, a „település kapuja“ rendben tartását vállalnák, hanem lehetõvé válna az is, hogy akár boltot, polgárõrséget, vagy éppen múzeumot mûködtessenek benne. Az országban már van példa ilyen együttmûködésre a MÁV és települések között, közülük a gyömrõi a legsikeresebb. Az önkormányzatok az állomások azon részeit hasznosíthatják, amelyekre nincs szükség a vasút üzemeltetéséhez - jegyezte meg. Szabó Mónika szerint így a vasútállomások egyfajta szolgáltatóközpontokká válhatnak, hiszen a legtöbb esetben a települések központjában találhatóak. Arról is beszámolt, hogy a mintaprojekttel kapcsolatban már mind a 42, vasútállomással rendelkezõ balatoni települést megkeresték, amelyek részérõl 90 százalékban „maximális fogadókészség“ tapasztalható. Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere elmondta, a település eddig élt minden közmunkalehetõséggel, így azzal is, amelyet a MÁV nyújtott, és az a lehetõség is érdekli, hogy a vasútállomása vagyonkezelõjévé váljon. Egy 1928-as építésû, impozáns, nemrég felújított épületrõl van szó, amelynek emeletén a két lakórész és a közösségi helyiség évtizedek óta kihasználatlan, a földszinti „resti“ pedig évek óta zárva van. A vasútállomást ezek hasznosításával szeretnék akár már a következõ szezonra bekapcsolni a város vérkeringésébe. Érdeklõdõk a füredi irodában Minden országban, minden idegenforgalmilag látogatott területen történnek bûncselekmények, de nem mindegy, hogyan segítünk, és hogyan beszélünk velük, mert ha látja a segíteni akarást, a megértést, a jó szándékot, azt mondja, ez bárhol elõfordulhat velem, jövõre is visszajövök, mert ha bajba jutok, itt segítenek nekem. Azt hiszem, ez igen jó marketing az idegenforgalomban ténykedõk részére, és ez alapján a támogatásukat is kiérdemeljük. A siófoki iroda nyitva tartása és elérhetõsége: Sió utca 12-20. (a rendõrkapitányság épülete) hétfõtõl – péntekig 12-18 óráig. Telefon: 84-519-150 5226-os mellék a balatonfüredi iroda nyitva tartása és elérhetõsége Deák Ferenc u. 25. ( a Hotel Annabella épülete)hétfõ-szerda-péntek 14-18 óráig. Telefon. 87-889-431 Bõvebb információ a FEHÉR GYÛRÛ honlapján: www.fehergyuru.eu /MTI/ Fügedi László X V I I I . É V F O L Y A M 8 . S Z Á M

[close]

p. 5

AKTUÁLIS 5 Kerékpárutakra és a Kék Hullám zászlóra irányult a figyelem A balatoni kerékpárutak fejlesztése és a Kék Hullám zászló rangjának visszaállítása is hangsúlyt kapott augusztus 5-én a Balatoni Szövetség Balatonlellén tartott ülésén. A Diás strand kapta a legjobb osztályzatokat A Balatontipp.hu oldal július közepén ismét kiosztotta a balatoni strandok idei bizonyítványait. A portál strandokat bemutató oldalain 2010 augusztusában és az idei elõszezonban volt lehetõség arra, hogy a fürdõzõk az általuk ismert fürdõt az iskolai gyakorlat szerint 10 „tantárgyból“ értékeljék.A kategóriák az alábbiak voltak: 1. A víz és a meder állapota 2. A parti rész állapota, gondozottsága 3. Az illemhelyek, zuhanyzók, öltözõk állapota 4. Úszási lehetõség (mélyvíz távolsága, nagysága) 5. Játék, pancsolás lehetõsége (piciknek) 6. Játék és sportolás lehetõsége (nagyoknak) 7. Vendéglátás, kereskedelem bõsége, színvonala 8. Parkolási lehetõség 9. A személyzet, kereskedõk viselkedése 10. Összességében az árérték arány. A 2011. július 13-án zárult osztályozásba összesen 2683 olyan személy kapcsolódott be, aki megadta saját adatait is, hogy ezzel kizárják a többszörös értékelést. Az osztályzatot ka- Lázár János titkár és Ruzsics Ferenc elnök Korábban a megfelelõ szabályozottság hiányában esetleges „költségtakarékosságból” sok helyen keskeny kerékpárutak épültek, melyeknek most látják a kárát, a kapacitáshiányt – hangzott el az ülésen, ahol többen is a kerékpáros turizmus látványos növekedésérõl szóltak. Mielõbbi fejlesztéseket sürgetnének a hozzászólók, ugyanakkor kiemelték a meglévõ bringautak karbantartásának fontosságát, azok kezelõi- illetve tulajdonosi jogviszonyának mielõbbi rendezését. Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester a Kék Hullám zászló rangjának visszaállítása érdekében szólt. Elmondta, hogy idén a 25 ezer forintos nevezési díjat befizetõ mind a 32 strand megkapta a minõsítést. Bóka István balatonfüredi polgármester úgy vélekedett, hogy az lenne a nagy baj, ha valamelyik pályázó strand nem érdemelné ki a Kék Hullám zászlót. A BFT elnöke szerint a minõsítésen belül kellene egy-, kétés háromcsillagos kategóriákat létrehozni, ami jelezhetné a minõsített strandok közötti különbséget. A 2010-es évben, az állami támogatás elmaradása miatt, zászló helyett egy oklevelet kaptak a strandok – jegyzete meg Ruzsics Ferenc elnök, Keszthely polgármestere. Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára tájékoztatta a résztvevõket a balatoni szúnyogirtás helyzetérõl. Elmondta, hogy lezárult a közbeszerzés, melynek értelmében az eddigi kivitelezõk végzik a következõ négy évben is a szakértõi, valamint a konkrét kivitelezési munkákat. A szövetség titkára kiemelte; bõven elég lesz a rendelkezésre álló forrás az idei balatoni szúnyogirtásra, az önkormányzatok befizetéseibõl a következõ évre is tudnak tartalékolni. M. L. Molnárházat és falumalmot avatott a miniszter Kapolcson Huszonnyolcmillió forintos pályázati támogatásból felújították a molnárházat és a falumalmot Kapolcson. A Mûvészetek Völgye fesztiválon Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel a mûemlékeket. Fazekas Sándor elmondta, hogy a Mûvészetek Völgye olyan jelentõs rendezvénysorozat, amely több mint két évtizede szerves része a magyar kultúrának. A miniszter szerint Kapolcs „ország az országban, egy apró Magyarország“, olyan, amilyennek az egész hazánkat, sõt a Kárpát-medencét látni szeretnénk. Ahol újjászületõ falvakat, hagyományápolást, káprázatos elõadásokat, mûvészi szintû kézmûves remekeket lehet látni, hamisítatlan ízeket érezni és kiváló borokat kóstolni. Aki ellátogat a Mûvészetek Völgyébe, úgy érzi, hogy fellélegezhet és végre sikerült kiszabadulnia a fogyasztói társadalom bóvlijainak, mûanyagainak a világából. A miniszter kifejtette, hogy a falusi közösségek erejére támaszkodva tud Magyarország megújulni, s a vidék nem jelenthet egyet az iparszerû mezõgazdasággal, nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem a közösségi élet tere. A falvakban élõknek a boldogulást adja, a város számára pedig hátországot jelent. A magyar ember életében a munka - legtöbbször a nehéz, fizikai munka, az ünnep és a pihenés ideje évszázadokon át egyensúlyban volt. Errõl tanúskodnak népszokásaink, építészeti emlékeink, meséink, dalaink, melyekben a szép, a jó és az emberi erõfeszítés jól megférnek egymással. Összefogásra van szükség, hogy épített örökségünket, szellemi javainkat megõrizhessük az utódok számára. Az 1800-as évek elején már létezett molnárházban és malomban kapott helyet a fesztiváliroda, illetve rendszer kiállításokat is rendeznek majd a helyiségekben. V.M. Balatoni strandok (térkép fotó: Google) pó, összesen 66 strand közül annak az értékelését tekintették érvényesnek, amelyiket legalább 35 személy minõsített. Ennek megfelelõen összesen 2102 személy osztályzata alapján éppen 35 strandról állíthatták ki a bizonyítványt. Az érintett strandokat egyenként átlagosan 60 személy értékelte. Ahogy tavaly, úgy az idén is a gyenesdiási Diás strand kapta a legjobb jegyeket. A második helyen végzett az alsóörsi Községi strand, ami tavaly a 7., a harmadik legjobb osztályzatot kapott vonyarcvashegyi Lídó strand pedig egy évvel ezelõtt a 4. volt az osztályzatok sorrendjében. A 35 strand összesített átlagjegye az idén 4,4, amíg tavaly 4,35, tavalyelõtt 4,2 volt. A „leggyengébb“ strand is elérte legalább a „jó“ osztályzatot, a legjobb átlag pedig az idén is „jeles“ fölött alakult. Egy-egy kategóriát nézve most is az illemhelyek, zuhanyzók, öltözõk állapota, tisztasága kapta a legrosszabb jegyet (4,2), és ahogy tavaly is, a parkolási lehetõségeket tekintették a másik leggyengébb láncszemnek (4,3). Az értékelt strandok összesített átlagánál ez a két kategória is megkapta az „erõs jó“ osztályzatot, de egyes strandoknál inkább a közepeshez közelített a megítélésük, rontva ezzel az adott strand összesített eredményét. A kategóriák közül legjobb jegyet, mondhatnánk, már hagyományosan a parti rész állapotára, gondozottságára adták a strandolók (4,57). Talán ez is azt bizonyítja, hogy alapvetõen elégedettek a strandok üzemeltetõinek, dolgozóinak munkájával. A 35 strand részletes eredményét a www.balatontipp.hu oldalon nézhetik meg az érdeklõdõk. 2 0 1 1 A U G U S Z T U S

[close]

p. 6

6 TELEPÜLÉSEK Klasszikus és elegáns Öt földrész magyarságának programja: a füredi Anna-bál kétszáz év fontosabb történéseinek felidézése Királynõkrõl, bálkirálynõkrõl azért nem emlékeután a konklúzió megvonásával sem maradt zem, mert nincs más, mint szép lánya a hazának. adós. Mint fogalmazott: kellõ idõ volt arra, hogy /Hölgyfutár, 1860/ bebizonyosodjon – nem csak Anna örök, hanem Családi eseményként indult, napjainkban a balatonfüredi Anna-bál is. Ezért pedig köszöpedig már öt kontinens magyarjai számára net illeti az ifjakat és a lélekben fiatalokat, hiszen jelent sajátos kötõdést a gyökerekhez, a igényességüknek köszönhetõen maradhatott szülõhazához. A Duna Televízió élõ közvetífenn e nemes hagyomány. tésének köszönhetõen Venezuelában, KaA tradíciók ápolásához tartozik egy-egy nadában, Ausztráliában vagy Új-Zélandon nagyváros meghívása is. Az idei rendezvény díszaz idõ elveszíti szerepét, jelentõségét: a vendége Kecskemét város volt, s lakóinak üdvözBalaton melletti események felülírják a letét Zombor Gábor, a település polgármestere programokat és napszakokat. A távol-keletolmácsolta a népes vendégseregletnek. Hangti éjszaka magyar szürkületté változik, az súlyozta: bízik abban, hogy a füredi hagyomáamerikai estében távol kerül az álom… nyokhoz méltó kulturális programokkal sikerül Álomszerûen kezdõdött a hagyományteremaz együttmûködést tovább erõsíteni. A köszöntõ Anna-bál is 1825 júliusában. A házigazda, a tõk sorában emelkedett szólásra Bóka István, Bazengzetes nevû Szentgyörgyi-Horváth Fülöp-Já- A nyító keringõ helyszíne ismét a pompás díszudvar volt latonfüred polgármestere, aki beszédében elsõnos ugyancsak kettõs nevû szépséges leánya, az akkor huszonkét éves Anna-Krisztina elõtt meghajolt egy fiatal huszártiszt, aki eleméri és ként az Anna-bál egyik fõszervezõjérõl, a közelmúltban elhunyt Sarkady Tamásról emlékeittebei Kiss Ernõ néven mutatkozott be az ifjú hölgynek. Íme, az elsõ Anna-bál legendás sze- zett meg. A méltató szavak után a bál politikai fontosságát kiemelve leszögezte: a reformkor lázadó értelmisége ezt az alkalrelmi története: egy valcer, két egymat is felhasználta a politikai párbemásra talált szív, s egy közel negyedévszédre, az ország jövõjének felvázolászázadon átívelõ, gyönyörû kapcsolat. sára. Elmondta: az elmúlt években Házasság, melyet nem hûtlenség vagy Debrecennel oly szoros és gyümölcsöviszály szakított meg, hanem a magyar zõ kapcsolatot sikerült kiépítenie Batörténelem egyik legtragikusabb eselatonfürednek, hogy a város vezetése ménye. A már honvédtábornoki címet úgy döntött - Kecskeméttel is hasonló viselõ férj – Haynau különös kegyébõl stratégiai partnerségre törekednek. – a bitófától ugyan megmenekült, ám Szép szavak után szép hölgy - KoAradon õt sem kímélte a kivégzõosztag csis Korinna, a tavalyi bál királynõje sortüze. Szép, szomorú, magyaros rokapott engedélyt Bóka Istvántól a mánc, melyet az utódok a mulatság el186. Anna bál megtartására, s ennek lenére sem felednek: a bál felvezetõjebirtokában azonnal táncra is perdült ként a Balatoni Nagyasszonyok táblája minden alkalommal virágfüzérekkel a házigazda város polgármesterével. A nyitó keringõhöz ezután – fõként a díszített, a férj emlékét pedig – immár hölgyek kezdeményezésére – a vennyolc éve - a róla elnevezett díj örökíti dégek nagyobb része is csatlakozott. meg. S míg a táncteremben a Netti és a Klasszikus és elegáns a balatonfüreHollander nevû zenekar a világslágedi Anna-bál – olyan, ahol a tradíció nem rek fogságában tartotta a vendégeöncél. Boldogságot, reményt, állandó- A szépek megmérettetés elõtt ket, a korzózó hölgyek-urak a rózsaságot sugall: mindazt, melyre valamennyien vágyunk. A rendezvény varázsa ezért léphet túl minden alkalommal a jelenlévõkön, kertben folytattak eszmecserét – ezúttal azonban nem az ország ügyes-bajos dolgai tara nagyestélyiben pompázó hölgyeken, a szmokingban feszítõ urakon. Az Anna-bál alkalmával tották õket lázban. Hegedüs Lászlót különös szenvedély köti a tradicionális bálokhoz – az a Balatonfüredre érkezõ turisták ezrei a múlt követhetõ értékeit keresik, de a jövõt kívánják ismert ügyvéd hosszú évtizedek óta gyûjti a rangos rendezvényekkel kapcsolatos relikviákat, táncrendeket. megfejteni! Mit hoz a holnap, lesz-e esély arra, hogy – talán már a - Az Anna-bál olyan fontos társasági program, melyen szinte következõ esztendõben – õk is közvetlen részesei legyenek a nagy kötelezõ a részvétel, hiszen itt a múlt és a jelen találkozik - nem hieseménynek? Az Anna-bál nyitottsága minderre lehetõséget nyújt valkodó, mégis elegáns. Feleségemmel együtt szeretjük a konstans csak a termek befogadóképessége szab határt a vendégek számának. dolgokat, s ezért örömmel vesszük, hogy a hagyományok tisztelete A nagykorúságuknak örvendõ füredi leányzók természetesen különátsugárzik a báli hangulaton. A város egyre impozánsabb, tükrözi a leges bánásmódban részesülnek: a programot szervezõ önkormányreformkori miliõt, s valóban méltó keretet ad a közel két évszázados zat - a hagyományoknak megfelelõen – ezúttal is minden tizennyolc hagyománnyal bíró eseménynek. éves helybéli hölgynek meghívót küldött, s közülük sokan éltek a páS e dicsõ múlthoz a bál szépének megválasztása is hozzáratlannak tûnõ bálozás lehetõségével. Akik pedig távolmaradtak, tartozik. Kozma Irma kisasszony neve valószínûleg csak kecsak a tömegkommunikáció híradásaiból tudhatták meg, hogy a vesek számára lehet ismerõs, ám az évkönyvek feljegyzik, díszvendégekkel együtt ötszázhúszan ülték körbe az egyedi ízléssel hogy 1862-ben a füredi ifjúság – elsõ alkalommal – õt jutalmegterített asztalokat, élvezhették a Szíjártó Balázs olimpiai bajnok mazta aranyalmával. S amikor 2011. július 23-án éjfélkor a séf által irányított huszonöt fõs szakács csapat által kreált ételek ízezsûri eredményt hirdetett, kiderült: öt kontinens tévénézõiit. S bár a vacsora valóban az est fontos mozzanatai közé tartozik, fenek szavazata alapján a 186. Anna-bál királynõje Frei Nikolettébb érdemes felidézni a bál protokoll eseményeit is. lett, udvarhölgyei pedig Szabó Zsófia és Csida Fanni. A rendezvény fõvédnöke, Hende Csaba honvédelmi miniszter A közéleti vendégek sorában az ismert köszöntõjében az Anna-bál eredetérõl emlékezett meg. A közel ügyvéd, Hegedüs László és felesége Süli Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 8 . S Z Á M

[close]

p. 7

TELEPÜLÉSEK 7 Balatonalmádi: 12 történelmi borvidék a Borfesztiválon Az idei, nyolcadik Almádi Borfesztivál szervezõi nem bízták a véletlenre a közel háromhetes program sikerét: a Wesselényi strand fõbejárata elõtti Szent Erzsébet liget ma már egyre szûkösebbnek tûnõ helyszínére változatos, a különbözõ korosztályok számára élményt nyújtó zenés, táncos mûsorokkal, ételekbõl, italokból széles választékot kínáló pavilonokkal várták és lapunk megjelenése után is néhány napig várják a vendégeket. „Biztosítékként” a közélet illusztris szereplõit, Kardeván Endre államtitkárt, Lasztovicza Jenõ megyei közgyûlési elnököt, Szedlák Attilát, Litér polgármesterét, országgyûlési képviselõket, valamint Steinbach József református püspököt és Németh Lajos meteorológust kérték fel a rendezvény védnökeinek. Sikeres Villa Filip napok Az idei Villa Filip napok a hagyományõrzés jegyében teltek el. Kuriózumnak számított viszont, hogy Révfülöp ebben az évben ünnepli 800. évfordulóját. - Méltóképpen szeretnénk megemlékezni elõdeinkrõl, a kezdetekrõl, amikor II. András király a korábbi tihanyi apát kérésére elrendelte az apátság birtokainak összeírását. Ekkor említették Villa Filipet is, mint az az 1211-ben kelt oklevélbõl kiderül – idézi a múltat Miklós Tamás polgármes- Nagy érdeklõdést váltott ki az íjász vetélkedõ ter. A sokrétû programsorozaton a helyi iskolások és az Õszirózsa Nyugdíjasklub énekkara mellett részt vett Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele, aki ünnepi beszédében méltatta a teremtõ igyekezetet, a polgári szemléletet, a tájhoz kötõdõ révészek és a szõlészek mesterségét és alkotó munkáját. Lasztovicza Jenõ, a megyei közgyûlés elnöke a több mint ezer éves Veszprém megye részeként üdvözölte a nyolcszáz éves jubileumát ünneplõ Révfülöpöt és polgárait. A programok között a határon túli népzenék nagyobb hangsúlyt kaptak. Az erdélyi Magyarpalatkáról tiszteletét tette Révfülöpön a helyi prímás, aki magyar barátaival zenélt együtt. Kongó és Barátai koncertje az erdélyi tájegység zenéit elevenítette fel. Nagy sikert aratott az Onogur Hagyományõrzõ Egyesület egész napos programja, akik a jurtás életképükkel, íjászbemutatójukkal, különbözõ régi, hagyományos játékokkal sok embert csalogattak ki a vitorlás kikötõhöz. „Bohócország címere” címmel interaktív családi koncertre is sor került, sok zenével, bábozással tarkítva. Magyarország borkirálynõje Mihalovics Dóra Különösen az utóbbitól várták a kedvezõ idõjárás „biztosítását”. Az augusztus 5-ei ünnepélyes megnyitóra mindenesetre bevált a választás. A Rubato Band marcaltõi fúvószenekar invitálására megtelt a nézõtér, nem panaszkodhattak a forgalomra a 12 hazai és egy határon túli történelmi borvidék termését árusító pavilonok gazdái sem. Most is közönségsikert aratott a Balatonvin Borlovagrend, valamint a badacsonyi, tihanyi, székesfehérvári, budapesti, pannonhalmi, zalai, kelet-balatoni borlovagrendek színes felvonulása. Bizonyára sokan szívesen koccintottak volna a menet élén haladó balatonvilágosi Mihalovics Dórával, aki a Kelet-balatoni Borlovagrend képviseletében elnyerte a Magyarország 2011. évi borkirálynõje címet. A Borfesztivál közönségét Kardeván Endre államtitkár köszöntötte, felidézve az almádi térség sok évszázados szõlõ- és bortermelõ hagyományait, amelyet a természeti csapások mellett az ipari környezet is visszaszorított. Ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy a Balaton-felvidéken ismét gondozott szõlõterületeket látni, és Almádiban is egyre többen vannak a borászatot hobbi tevékenységként végzõk. A 2011. évi Almádi Borfesztivált Keszey János polgármester nyitotta meg, megköszönve mindazok munkáját, akik sokat tettek az idei rendezvény sikeréért. Juhász Ferenc Befejezõdött a füredi reformkori városrész felújítása Átadták a mintegy 9,5 hektáros egykori angolkertet, a Balatonfüred központjában elterülõ Kiserdõt. A régi, hangulatos parkot megõrizve újult meg a város tüdejének nevezett zöld terület, amelyet az Anna korzó köt össze a Gyógy térrel. A park része a színháztér az egykori történelmi teátrum megmaradt oszlopaival, a mesejátszótér, az erdei tornapálya, valamint a gondosan megtervezett és kivitelezett számos pihenõ liget és hangulatos sétány. - A beruházással befejezõdött a Balaton Ékköve program, azaz a reformkori városrész fejlesztése. Az úgynevezett Kiserdõ úgy maradt meg pihenõparknak, hogy a felújítás révén a város fontos turisztikai elemévé lépett elõ. Kötelességünk vigyázni erre a területre – fogalmazott Bóka István polgármester az átadó ünnepségen. A Dunántúl elsõ magyar kõszínházának megmaradt dór oszlopainál tartott rendezvényen Temesvári Balázs, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõ igazgatója kiemelte: a park megõrizve régi arculatát újult meg. – A beruházás magáért beszél. Füred európai mércével mérve is exkluzív turisztikai kínálatot nyújt. A Kiserdõvel a városfejlesztési stratégia egyik fontos eleme valósult meg – vélekedett. A beruházás, uniós támogatás mellett, közel 260 millió forintba került, az önkormányzat több, mint ötvenmillió forint saját forrással járult hozzá a fejlesztéshez. A könyvbemutatón megjelent Cserhalmi György népszerû színmûvészünk is – Büszkék vagyunk a helyi iskola hajómodell-építõ szakkörének tagjaira. Tehetségükre már a BAHART vezetõi is felfigyeltek, hajómodell makettjeiket több helyen is kiállították már. Vasárnap az érdeklõdõkkel zsúfolásig megtelt révfülöpi mólóról bocsátották a gyerekek kishajóikat vízre –büszkélkedett a polgármester. A három nap során fellépett még a StandUp Együttes, a Tükrös Zenekar, akik a magyar népzenét talán a leghitelesebben adják elõ hazánkban. Õk egyébként tavaly Fonogram-díjat nyertek az autentikus népzene kategóriában. Az ír-skót népzenét játszó Ister Zenekar mellett a Holló Együttes mûsora nemcsak a gyerekeket, hanem a felnõtteket is többször tapsra ragadta. Volt még harsona hangverseny és képzõmûvészeti kiállítás megnyitó is, és nagy sikert arattak a háromszoros bajnok helyi futballisták, akiket a település vezetése a helyi szurkolókkal együtt köszöntött. A község elsõ embere örömét fejezte ki, hogy újabb kötetnek örülhetnek a balatoni képeslapgyûjtõk. Szabó István képeslapjaiból válogatott reprezentatív kiadvány bemutatására került sor a település ismert szórakozóhelyén. A régi Ibolya zsúfolásig telt dísztermében tartott könyvbemutatón Ruza József faggatta az Agenda Natura könyvkiadó vezetõjét, Faa Zoltánt és Miklós Tamás szerkesztõt arról, hogyan lehet ma kiadni képeslapalbumot. Cserhalmi György Kossuth-díjas színmûvész nemcsak a kötetben található nagynénjéhez írt múltszázad eleji képeslapról, hanem személyes révfülöpi gyermekkori élményeirõl, meglévõ és már eltûnt épületekrõl, emberekrõl szólt az albumban közreadott 1898-1950-es révfülöpi idõszakot felölelõ képeslapok vetítése közben. A bemutató könyvdedikálással zárult. /Balatonfüred.hu/ Szendi Péter 2 0 1 1 A U G U S Z T U S

[close]

p. 8



[close]

p. 9

TELEPÜLÉSEK 9 Vonyarcvashegy: elkötelezetten a fejlesztések mellett A turisztikai szezonra történõ felkészülés ugyan tökéletesen sikerült, ám az idõjárás keresztülhúzta a vonyarcvashegyi reményeket is. Péter Károly, a település polgármestere azonban mégsem a dolgok rosszabbik vonulatát, hanem a sikereket emeli ki. - A közmondás szerint is a bajban ismerjük meg a jó barátot. S bár komoly gondok egyelõre elkerülnek bennünket, azt mindenképpen a helyzet pozitívumaként könyvelhetjük el, hogy az összefogás ezúttal is eredményt szült. A település egyik legnagyobb bevételi forrását ugyanis a strand jelenti, s az itt mûködõ vállalkozások tulajdonosai, valamint az önkormányzat tökéletes harmóniában dolgozik Péter Károly polgármester együtt. Ez érthetõ, hiszen céljaink is azonosak! Ideális esetben nyaranta a nyolcvanmillió forintot is eléri a fürdõhelyen értékesített belépõjegyek ára, idén azonban ezt valószínûleg meg sem tudjuk közelíteni. A kiesõ összegek pótlására különbözõ sport- és kulturális eseményeket szervezünk a vízparton – részben a hagyományok folytatásaként. Több sportágban rendeztünk nemzetközi és országos bajnokságot, de aktívak vagyunk a Mozdulj Balaton programban is. Ezek az események egyaránt bevételt hoznak a szálláskiadóknak és a településnek. Kiváló kapcsolatokat ápolunk a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetõivel: a Negyven halász emléknap a turisztikai szezon egyik fontos eseményei közé tartozik. Örömmel vesszük azt is, hogy festõtáborok, kiállítások színesítik a vonyarcvashegyi kulturális kínálatot. Konkrét fejlesztési elképzelésekkel rendelkezünk, de a forráshiány nálunk is – csakúgy, mint a vállalkozóknál – tetten érhetõ. Most pályázati kiírásokra várunk – olyanokra, melyek érdemleges turisztikai beruházások finanszírozását teszik lehetõvé. Valamennyien azt valljuk, hogy elõre kell menekülnünk, s lehetõleg az idõjárás miatti kiszolgáltatottságunkat is enyhíteni szükséges. A közelmúltban beszerzett rendezvénysátor csak egy a lehetséges megoldások közül. A kényszer persze nagyúr, s idõnként remek ötletek inspirátora lehet. A szokásos, az önkormányzat épületében tartott gyermekfoglalkozásokból így lett a játékos angol nyelvtanulás az egyik leglátogatottabb gyermekprogramunk. Mondhatnánk azt is: az esõs idõszak ajándéka. A polgármester augusztus elején-közepén már az õszre tekint, hiszen a hatszázhatvanmillió forintos költségvetésbõl még számtalan dolgot kellene a közeljövõben megoldani. Pályázati források igénybevételével kívánják korszerûsíteni az iskola fûtésrendszerét, a nyílászárók cseréjét, a szigetelési munkák elvégzését. Szakemberek véleménye szerint - a geotermikus energia felhasználásával - a rezsiköltségek 40-50%-kal csökkenthetõk. - Természetesen további terveink is vannak: az orvosi rendelõ felújítása, bõvítése, a rendezvénypark kialakítása, a lakosság részérõl is igényelt komposztáló berendezés beszerzése már a közeljövõ feladatai közé tartozik. Középpontban a zene – jubileumi falunapok Huszadik alkalommal rendezték meg a felsõörsi falunapokat. A hagyományos rendezvényeken kívül próbáltak populáris, közönségcsalogató programokat is összeállítani a szervezõk. „Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdõdik a zene”. Ez volt a mottója a négy napos rendezvénysorozatnak, és természetesen középpontba a zene került. Szabó Balázs polgármester színvonalasnak ítélte meg az idei falunapokat, ráadásul ügyeltek arra is, hogy valamennyi korosztály megtalálja a maga kedvelt programját. Az elsõ nap hagyományos borversennyel kezdõdött, ami annyiban különbözött az elmúlt évekhez képest, hogy idén egy szakmai zsûri is értékelte a finom nedûket. A pogácsaverseny sokak A Szöllõsy Árpád emléktábla koszorúzásának pillanata tetszését elnyerte, miként a régi felsõörsi képekbõl összeállított kiállítás is, melyet Bagi Judit nyitott meg. Természetesen nem maradhatott el a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékeinek színvonalas koncertje A falunap sztárja Vastag Csaba X-Faktor gyõztes énekes sem, akik három napon keresztül bizonygatták a zene iránti alázatukat, tehetségüket. A falu elsõ embere örömét fejezte ki, hogy a meghirdetett véradásra huszonketten jelentkeztek. A „sütisziget”, valamint Molnár Enikõ mesemondó elõadása elsõsorban a gyerekek körében aratott zajos sikert. Négy csapat részvételével futballtornát szerveztek, illetve felavatták Szöllõsy Árpád emléktábláját a Civilházban. Mint ismeretes, õ volt az üldözött erdélyiek védõje, az emigráció és egyik szellemi központja – az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem – meghatározó egyénisége. Az avatáson Kányádi Sándor költõ elmondta: igaz magyar embernek ismerte meg az öt éve elhunyt jogászt. Életének utolsó éveit Felsõörsön töltötte, itt talált „menedékre”, otthonra. Az emlékezésen több neves kulturális és közéleti személyiség is felszólalt. Többek között Bibó István mûvészettörténész, Sára Sándor filmrendezõ és Bíró Zoltán irodalomtörténész. Az utolsó napon Vastag Csaba az X-Faktor sztárja és Sasvári Sándor színész-zenész léptek fel a nagyszínpadon, a rossz idõjárás ellenére több száz ember elõtt. Süli Ferenc Szendi Péter Guinness rekord halászlé Balatonlellén Megalkották a balatoni halászlevet, melybõl elsõ alkalommal magyar, de nagy valószínûséggel világrekord mennyiségû adagot fõztek Balatonlellén. Rózsa Gábor mesterszakács, aki ötletgazdája és vezetõje is volt a világrekord-kísérletnek elmondta; a magyar hitelesítõ szerint 7508 adag halászlevet fõztek, melybõl 4651 adagot osztottak ki az elkészítést követõ három órán belül. Több éves kutatómunka eredményeként állították össze a balatoni halászléreceptet, mely szeptembertõl bekerül a szakács- és pincérszakkönyvekbe – jegyezte meg Rózsa Gábor. Kiemelte, hogy a recept összeállításában éppúgy, mint a Guinness rekordkísérletben Gregorics László és cége, a Halker Kft. volt a legnagyobb segítsége. A balatonlellei rendezvényparkban felépített óriásbográcsban 3,5 tonna alapanyagból készült a világrekord halászlé, melyhez 1,8 tonna vegyes Fõ a rekord adag õshonos balatoni halat, zöldséget, valamint 760 kilógrammnyi pontypatkót használtak fel. A fõzésben és az elõkészületekben 16 mesterszakács és 26 tanuló vett részt. - Egy halpetyeket készítettek az alapléhez, melyet hungarikumokkal turbóztak fel – mondta az ötletgazda mesterszakács, aki kiemelte, hogy egy ilyen kísérletnél az is fontos, hogy a produktum valóban fogyasztható legyen. A recept egyediségéhez hozzájárult, hogy a pontypatkók pórusait citrommal zárták, hogy megóvják a széteséstõl, amitõl az egész halászlé egy különös pikantériát kapott. Mindenki, aki kóstolta, elismeréssel szólt a balatoni halászlérõl, a tiszai halászléfõzõ mester külön gratulált a szakácsoknak. A halászléfõzés magyarországi eddigi rekordját 2003-ban ötezer adaggal Pécsen állították fel. Az eddigi rekord másfélszeresét fõzték Balatonlellén 2011 júliusában. M. L. 2 0 1 1 A U G U S Z T U S

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K „Tanyának Alsó Eõrsnél nincs különb az egész Balaton mentén” – írta 1886-ban Endrõdi Sándor író, költõ, irodalomtörténész, a Petõfi-kultusz megteremtõje egyik levelében. Az alsóörsi „tanyát” gyakran illusztris vendégsereg népesítette be, éppen 125 évvel ezelõtt látogatott ide Balatonfüredrõl Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, keresztelõi ünnepségre. Ez utóbbi nevezetes eseményt idézik fel immár tizenkét éve az alsóörsiek, amikor megrendezik az Endrõdi-Jókai irodalmi bableves murit. A hagyományokhoz híven idén is a Jókai hajóval érkeztek a Balatonfüredi Reformkori Békési Eliza és testvére, Sára leplezte le a Hagyományõrzõ Társaság tagjai Bóka István szobrot polgármesterrel együtt, hogy részesei legyenek az emlékhelyek meglátogatásával, koszorúzásával kezdõdõ rendezvényfolyamnak, amelynek mostani csúcspontja a Raffay Béla szobrászmûvész megformálta Endrõdi mellszobor leleplezése volt a faluközpontban. Így rövid idõn belül a „nagy találkozás” mindkét fõszereplõje szobrot kapott Alsóörsön, a közelmúltban avatták fel Jókai Mór, majd ebben az évben Endrõdi Sándor arcvonásait megörökítõ alkotást a faluban. Az ünneplõket Hebling Zsolt polgármester köszöntötte, és köszönte meg mindazok támogatását, akik hozzájárultak az újabb emlékhely létrehozásához. Külön kiemelte Albrecht Sándor újságíró, helytörténész kezdeményezõ, a megvalósítást szorgalmazó szerepét. Cserép László, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium közmûvelõdési fõosztályának vezetõje avató beszédében elismeréssel szólt a kistérség, benne Alsóörs hagyományõrzõ, értékgyarapító tevékenységérõl. Erõs gyökérhálózat fûz bennünket közösséggé – mondta – értékét pedig a település szellemi erõtere adja. Az ünnepség hangulatát a Sirály Nyugdíjas Egyesület énekkara , Radics Tibor tárogatómûvész mûsora, Békési Eliza alsóörsi diák szavalata színesítette. Elizának és Ezúttal is mindenkinek ízlett a babgulyás testvérének, Békési Sárának jutott a megtiszteltetés a szobor leleplezéséhez, a közösség elsõ koszorúját pedig az ugyancsak az Endrõdi iskola tanulója, Szekeres Dominik helyezte el. A szobrot Szabó János plébános szentelte és Rásky Miklós lelkész áldotta meg. Természetesen most sem maradt el a résztvevõk vendéglátása a sportcsarnokban bablevessel, pogácsával, borkóstolóval, cigányzene kíséretében. Endrõdi szoborral Új polgármester gazdagodott Alsóörs Nagyvázsonyban Idõközi választásokat tartottak július közepén a településen. Mint ismeretes, április 27-én a képviselõ-testület feloszlatta magát. Az új polgármester Vigh-Krupla Orsolya, aki közel negyven szavazattal elõzte meg a község korábbi elsõ emberét. - Miért volt szükség idõközi választásokra Nagyvázsonyban? - Az elõzõ polgármesternek volt egy olyan ügye, ami felett az akkori képviselõ-testület nem mehetett el szó nélkül. Elég nagy port kavart fel mindez a faluban, négy képviselõ úgy döntött, hogy Fábry Szabolcstól megvonja a bizalmat, a továbbiakban nem kívántak vele együtt dolgozni. Legelõször indítváVigh-Krupla Orsolya polgármester nyoztuk, hogy mondjon le, melyet nem tett meg. Ezek után április végén feloszlattuk a testületet, majd kiírásra került az idõközi választás. - Miként merült fel az Ön neve, és számított-e arra, hogy megnyeri a választásokat? - Az elõzõ ciklusban alpolgármesterként tevékenykedtem. Egyre többen kerestek fel a településrõl, hogy induljak a választásokon. Más jelölt nem volt a korábbi polgármesterrel szemben, fõleg ezért döntöttem úgy, hogy megmérettetem magam. Reménykedtem abban, hogy több szavazatot kapok, mint az elõdöm, bíztam az emberek józan eszében és ítélõképességében. - Zökkenõmentes volt az átadás-átvétel? - Szerencsére igen. Egy-két dolog még függõben van, mert az elõzõ polgármester kérte, hogy a testület döntsön a használatában lévõ eszközökrõl. Az átadás-átvétel során sajnálattal vettem tudomásul, hogy községünk rosszabb anyagi helyzetben van, mint gondoltam. - Milyen programot körvonalazott az elkövetkezendõ közel három évre? - Legfõbb célom, hogy megszüntessem Nagyvázsonyban a megosztottságot, mely közel egy éve jelen van a településünkön. Sajnálatos módon a költségvetésünk is rosszul áll, nagyon sok a tartozásunk, csak a folyószámlahitelünk segítségével tudunk mûködni, fenntartani magunkat. Racionálisabb gazdálkodásra törekszem, a kiadási oldalt mindenképpen csökkenteni kell. Ésszerûbben kell pályázni, jobban meggondoljuk, hogy mire, mit adunk ki. - Úgy tudom, hogy Ön pedagógusként dolgozik a helyi iskolában. Ez mennyiben befolyásolja az elképzeléseit? - Számomra fontos, hogy a gyerekek és a szülõk jól érezzék magukat Vázsonyban. Jó néhány emberrel állok kapcsolatban, napi szinten találkozom velük. Fontos, hogy befejezzük az óvoda és az iskola felújítását. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt években mindkét intézményt jelentõsen fejlesztették. A helyi egészségház meglehetõsen rossz állapotban van, fontos, hogy egy megfelelõ pályázati támogatással elvégezzük a rekonstrukciót. Az idõ már megérett néhány útszakasznak a felújítására, van ahol járdát kellene építeni, de ez mind pénz kérdése. Az új képviselõ-testület azon lesz, hogy ezeket a forrásokat elõteremtse. A fejlesztéseket csak és kizárólag összefogással valósíthatjuk meg. - Társadalmi megbízatású polgármesterként mennyire tudja összeegyeztetni a két munkakört? - Örülök annak, hogy nyáron voltak a választások, hiszen az iskolai szünet miatt rugalmasan alkalmazkodom a falu ügyes-bajos dolgaihoz. Szeptembertõl annyiban lesz más, hogy egy fél napot az iskolában, a másik felét a hivatalban dolgozom. Szerencsére az iskolában is rugalmasan kezelik a mostani helyzetet. Bízom abban, hogy egyik munkaköröm sem szenved hiányt a másikban. - Beszéljünk egy kicsit a helyi turizmusról! A község nevezetessége, - a Kinizsi vár - mennyire vonzza az embereket? - Sajnos évrõl-évre csökken a látogatók száma. Ez semmiképpen sem a vonzerejének tudható be, sokkal inkább annak, hogy az emberek meggondolják, hogy mire adnak ki pénzt. Többször elõfordul, hogy a várat megnézik, de a várjátékokra már nem váltanak jegyet. Tisztában vagyok vele, hogy a várat is fel kell újítanunk, de úgy gondolom, hogy jelenlegi állapotában még mindig a környék egyik legszebb nevezetessége. Juhász Ferenc Pécselyi vigadalom Egy hónapon belül két rendezvényre is vállalkoztak Pécselyen. Korábban a „Négy Falu Találkozójára”, most pedig a falunapokra. A három napot a sport szeretete, a finom ételek és a minõségi borok jellemezték. A rendezvénysorozat egy emlékfa ültetéssel kezdõdött a templomnál, majd felvonultak a borlovagok, melyen négy borlovagrend képviseltette magát. Pécsely érdemrenddel tüntették ki Gubicza Ferencet, míg a Balatonvin Borlovagrend soraiba fogadta Kósa Sándort, a helyi nyugdíjasklub vezetõjét, valamint Szücs Sándor önkormányzati képviselõt. Számos vidám vetélkedõ, erõpróba, fõzõverseny jellemezte a falunapokat. A második napon a kulináris élvezeteknek hódoltak a pécselyiek. Finomabbnál-finomabb, ízletes ételeket készített a tizenöt csapat, melybõl tizenhárman adták le nevezési lapjukat. A szakértõ zsûri öt-öt arany és ezüst, valamint három bronz minõsítéssel hozta a csapatok tudtára, hogy idén valóban minõségi ételek fortyogtak a kondérokban. Ebben az évben is megtartották a régi diákok köszöntését, akik ötven évvel ezelõtt végeztek a helyi általános iskolában. Aradszky László koncertjén fiatal és idõs egyaránt táncolt, és énekelte az örökzöld slágereket. Az utolsó napon családi focira, quad motorozásra, lövész- és darts versenyre került sor, de nagy sikert aratott a zumba fitness bemutató is, valamint a szomszédvári rangadó, ahol a pécselyiek a szõlõsi csapattal mérkõztek meg. Sz. P. Szendi Péter X V I I I . É V F O L Y A M 8 . S Z Á M

[close]

p. 11

T E L E P Ü L É S E K 11 Zánkai bornapok, kicsit másképp A hagyományokat megtartva, de csökkentett idõtartamban rendezték meg az idei zánkai bornapokat. A rendezvényen több néptánc együttes is fellépett. A változékony idõjárás ellenére sokan tették tiszteletüket a strand parkolóban. - Az elmúlt évekhez képest annyiban változott a programsorozatunk, hogy ebben az évben mindösszesen nyolc napig tartottak a bornapok. Ugyanakkor elõtérbe került a magyar népzene és néptánc, amelynek én szívbõl örültem – avat a részletekbe Filep Miklós polgármester. A nyolc nap során számos néptáncegyüttes fellépett, de a jelenlévõk örökzöld operett slágereket, magyar nótaestet, ABBA és Hungária musicaleket és nosztalgia kabarét is hallhattak. Természetesen a középpontban továbbra is a bor volt. A község boros gazdáinak minõségi nedûit több százan fogyasztották a nyolc nap során. Filep Miklós sajnálatát fejezte ki, hogy az ilyen jellegû rendezvényekre nem írtak ki pályázati támogatást, így mindent önerõbõl kellett megoldaniuk. - Olyan jellegû kritériumnak nem kell megfelelniük a zánkai boros gazdáknak, mint mondjuk a füredi borhéten. Ám ügyeltünk arra, hogy csak és kizárólag olyan borok kerüljenek árusításra, melyek méltóak Zánka hírnevéhez. Véleményem szerint az idei borok is kiváló minõségûek voltak – zárta szavait a falu elsõ embere. Folytatódik a belváros rekonstrukciója Fonyódon Ötszázhatvanmilliós teljes költség, százhatvanötmillió forint önrész, 2012. május 31-i befejezés - íme néhány fontos mutató a fonyódi városközpont rehabilitációjáról. A kivitelezés a centrum utcáinak aszfaltozásával ugyan már megkezdõdött, ám a vendégek nyugodt pihenésének biztosítása érdekében csak augusztus végén indulnak újra a munkálatok. Hidvégi József polgármester szerint a feladatok optimális ütemezése lehetõvé teszi, hogy a következõ turisztikai szezonban Fonyódra látogatók egy látványosan megújult, esztétikailag is vonzó város képével találkozzanak. - A következõ kilenc hónap feszített tempója a biztosíték arra, hogy a helybeliek vágya végre valóra válik. Hamarosan elkezdõdik a szabadtéri színpad és a mûvelõdési ház építése – ez utóbbit a volt bírósági épületbõl alakítjuk ki. Ebben a környezetben parkolókat újítunk fel, játszóteret alakítunk ki, kicseréljük a kandelábereket, s folytatjuk a Hunyadi utcában a járdaépítést. A leglátványosabb változás a Bacsák Hidvégi József polgármester téren történik, ahol a parkosítási munkák mellett szökõkutat létesítünk, s utcai bútorokat helyezünk ki. Ez a városrész Fonyód egyik exponált területe, hiszen a legendás piacra hetente kétszer turisták ezrei látogatnak el. Számunkra is kellemes meglepetést jelent, hogy a piac bevétele 2006-hoz viszonyítva 50 százalékkal nõtt, holott a bérleti díjat közben csökkentettük. Somogy északi részébõl az õstermelõk már felfedezték ennek hasznát, a zsibvásár pedig igazi kuriózumot jelent a külföldi turisták szemében. A pozitívumok közé tartozik a közelmúltban átadott kilátó látogatottsága, amely minden elõzetes várakozást felülmúl: naponta ezer fõ is felbandukol a lépcsõkön, hogy élvezze a fantasztikus panorámát, s ízelítõt kapjon – többek között – az Egry Józsefet ihletõ táj varázslatos szépségébõl. Hasonlóan kedvezõ tapasztalatokat szereztünk a kikötõben rendezett programok népszerûségérõl: a régióból is sokan érkeztek az Apostol, a Beatrice vagy éppen az ír kocsmazenekar fellépéseire. Látványos esemény volt a Balaton átrepülésének centenáriumára szervezett repülõs nap – az pedig már evidenciának számít Fonyódon, hogy hatalmas tömeg jelenlétében kerül sor a szépségkirálynõ megválasztására. Az augusztus 20-i ünnepségsorozat keretében folklór mûsorral, a száztagú cigányzenekar tagjaiból összeállt együttes fellépésével, s tûzijátékkal kedveskedünk az itt pihenõ vendégeinknek, s természetesen a helyi lakosoknak. Mintegy programzáróként szeptember közepén rendezzük a Harcsafesztivált, amelyen már egyfajta mérleget is készíthetünk az idei szezonról. Remélhetõleg lesz okunk a visszafogott ünneplésre! Szendi Péter Süli Ferenc

[close]

p. 12

12 T E L E P Ü L É S E K Immár „bevehetõ” a sümegi vár A sümegi várat a törököknek soha nem sikerült elfoglalnia. Látogatóinak 90 százaléka napjainkban is magyar. Ezt azonban pozitívumként értékeli ifj. Papp Imre, aki érkezésünkkor várkapitányhoz illõ viseletben fogad minket. Közben nem maradhat el mellõle hû lovagja sem: Kovács Tamással méltán büszkén mutogatják végig a család kezelésében lévõ birodalmat. A Balaton egyik gyöngyszeme: Györök Immár huszonegy év telt el azóta, hogy a magyar tenger talán legszebb panorámájával rendelkezõ települése Európa-díjat kapott. A Prix d’ Honneur 1990 értéke azóta sem kopott meg - változatlanul a község védjegye, márkajelzése. Balatongyörök vonzerejét az állandó lakosok számának alakulása is jól tükrözi: az egyik legfontosabb mutató ugyanis csaknem megduplázódott. Napjainkban már ezerkétszáz személyi okmány tanúskodik arról, hogy tulajdonosa életvitelszerûen tartózkodik a tóparti településen. Borrendi tagok köszöntése Biró Róbert polgármester szerint ez a trend felgyorsult, s évente ötven-száz fõvel gyarapodik a helyi közösség. - Györök sajátos hangulatát, atmoszféráját már a boldog békeidõkben felfedezték. Elsõsorban NyugatDunántúl polgárai preferáltak bennünket, de több villatulajdonos a fõvárosból és Szegedrõl érkezett hozzánk. Kuriózumnak számít, hogy közöttük a tábornoki kar jelentõs számban képviseltette magát. Balatongyörök részbeni zártsága elõnyt is jelent: a magyar irodalom, a képzõ- és elõadómûvészet prominens személyiségei kiváló alkotói, kikapcsolódási, regenerálódási lehetõséget látnak településünkön. Takáts Gyula Kossuth-díjas költõ, Simándy József operaénekes, Bertha Bulcsu író, Töreki Ferenc grafikus csak a legismertebb nevek ezen a díszes palettán. Ehhez a tradícióhoz csatlakozni igazi kihívást jelent, ám reményeim szerint a legjobb úton haladunk. Idén kilencedik alkalommal rendezzük meg a Györöki tárlatot, s ezúttal is rangos festõk, grafikusok munkáit láthatják az érdeklõdõk. A nyár egyik fontos eseménye a közelmúltban zárult: a kiállító Barabás Márton az ugyancsak neves édesapja vásznait is felsorakoztatta a tárlaton, míg gyermeke, Lõrinc a jazz terén alkot maradandót. Fõleg az õ érdeme, hogy fél évtizede zajlanak ezek a zenés programok a település díszterén – jelentõs vendégsereget is megmozgatva. A polgármester természetesen a jövõ elképzeléseit is felvázolta. Felújításra vár az orvosi rendelõ, bõvítésre a gyógyszertár, kiépítésre a 71-es fõút csatlakozásánál a körforgalom. A Bece-hegyi utak korszerûsítése sem tûr halasztást, ám ehhez még a községnek önrészt kell biztosítania. Biró Róbert számára azonban nem idegen a projektek menedzselése – korábbi munkahelyein, a Keszthely-Hévíz Kistérségi Társulásnál és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnél e téren már jelentõs rutint szerzett. Történelem idézés a vár tövében Rövidnek nem nevezhetõ sétánk során hamar meglódul a fantáziánk, s mire a lovagi tornák helyszínérõl a királyi lakomáknak otthont adó terembe érünk, már szinte lesem, melyik fal mögül ugrik elõ egy mindenre elszánt janicsár, hogy rabolva szerezzen asszonyt magának...Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-dunántúli Operatív Programja keretében 682 millió forintos uniós támogatást kapott a sümegi vár integrált turisztikai megújítása. Az összesen 822 milliós projekt elsõdleges célja a sümegi vár látogatóbarát fejlesztése volt – július végén a megújult építészeti remekmûvet korabeli hangulatot idézõ programok mellett ünnepélyesen adták át az érdeklõdõknek. Az integrált turisztikai megújítást célzó projekt kivitelezése 2009-ben kezdõdött meg. A munkálatok összesen hétezer négyzetméternyi területet érintettek. Megújultak a tornyok, a várkápolna, a teljes tetõszerkezet, és megerõsítették a bástyákat is. A beruházás részeként díszkivilágítása már korábban elkészült, melynek köszönhetõen a mûemlék több kilométeres távolságból is látható megvilágítást kapott. Látogatóközpontot, rendezvények megtartására alkalmas multifunkcionális termet, illetve egy külön kiállító szalont alakítottak ki, amely a vár történetét hivatott bemutatni. A Közép-dunántúli régió legnagyobb mûemlék-rekonstrukciójával megvalósult a település szimbólumaként ismert vár akadálymentesítése is, így a magyar romvárak közül a sümegi az elsõk között nyitja meg kapuit speciális igényû látogatók elõtt. Az ünnepélyes megnyitót július 29-én a projektet bemutató záró konferencia elõzte meg. A rendezvényen a köszöntõk sorában Lasztovicza Jenõ, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke kiemelte, hogy a térségben végrehajtott beruházások példaértékûek, amelyekhez nagyban hozzájárultak az olyan elhivatott, szorgalmas és kitartó emberek, mint a várkapitány id. Papp Imre és a családja. Hangsúlyozta, hogy támogatásra érdemesek a várban és környékén megvalósítandó fejlesztések. A helyreállítás természetesen a mûemlékvédelmi szabályok, elõírások maximális figyelembevételével folyt. A középkori hangulatban életre kelt vár látogatóit a jövõben gyermeknapi vártámadás, élõ történelemóra, többnapos lovag- és apródképzõ tábor, középkori mesterségek és fegyverek interaktív bemutatása, és a várkertben kialakított históriás történeti játszóház várja. Az idén szintén megújult várjátékokkal a résztvevõk egyrészt a régmúlt hõsei elõtt kívánnak fejet hajtani, másrészt turisztikai látványosságnak szánják. Süli Ferenc Akadálymentes szerelem A fogyatékkal élõkre irányította a figyelmet július 30-án a balatonmáriafürdõi Regens Wagner Otthon rendezvénye, ahol integrált kézmûves programokkal, játékkal, arcfestéssel színpadi produkcióval és kiállítással fogadták az érdeklõdõket. „Miben más?” kézmûves vásárt szerveztek, melyen a szociális intézményekben lakók által készített termékeket kínálták eladásra. A Fogadd el, fogadj el! rendezvénysorozat keretében az otthonhoz érkezett a Kézenfogva Alapítvány közvélemény-formáló „elfogadás” kamionja is, melyben kiállítás, filmvetítés, speciális számítógépes játékok segítettek annak megértésében, hogy milyen is valójában a fogyatékkal élõ emberek élete. Délután „Akadálymentes szerelem” címmel nyílt fotókiállítás, ahol az akadálymentességet az emberi kapcsolatokon keresztül közelítik meg az alkotók. A vándorkiállítás, melyen hatvanhat pályázó százkilencvenhat fotójából kiválasztott huszonhét kép szerepel, augusztus 12-ig tekinthetõ meg az otthonban. Zatkalik Virág M. L. X V I I I . É V F O L Y A M 8 . S Z Á M

[close]

p. 13



[close]

p. 14

14 T E L E P Ü L É S E K Gyenesdiás, a sikeres település Díjak, elismerések, ünnepek Gyenesdiás - sporthasonlattal élve - ebben az évben is legjobb formáját futja: Gál Lajos polgármester a Parlamentben vehetett át fontos – de fõképp szívet melengetõ - díjat, a diási strand megõrizte elsõ helyét a balatoni fürdõhelyek vetélkedõjében, s mindezt tetézte az a jubileumi ünnepség, melynek során megemlékeztek Diás hatszázhetven évérõl. Gál Lajos július közepén bennük: nem érdekek, havehette át a Parlamentben nem értékek mentén fogala Nagycsaládosok Országos mazódnak és valósulnak Egyesülete által alapított meg a célok. Ezért sikerült a Családbarát Önkormányzat legkülönbözõbb gondolkoDíjat – a cím elismerése andású embereket is megnak a két évtizedes kiemel- Zarándokok a keresztútnál mozdítani - itt minden polkedõ munkának, melyet az gár számára egyértelmû, önkormányzat a település familiáiért végzett. hogy hozzájárulhat a község gyarapodásáA NOE és a Konrád Adenauer Alapítvány által hoz. Gyenesdiáson nem az számít igazi lokálszervezett konferencián felszólalt Kövér Lászpatriótának, akinek az õsei félezer éves gyöló, az Országgyûlés elnöke, Réthelyi Miklós, a kerekkel rendelkeznek, hanem az, aki valami Nemzeti Erõforrás Minisztériumának irányítószépet és használhatót tesz településéért. ja, Székely Hajnalka, a NOE elnöke, Hans A polgármester szerint az önkormányzatKaiser volt miniszter, a Konrád Adenauer Alanak sem az a feladata, hogy kitalálja, mi jó lapítvány elnöke, Soltész Miklós, a Nemzeti Erõkóinak: a testület „csak” befogadja, koordiforrás Minisztériumának államtitkára és nálja, segíti, összerendezi a pozitív célokat és Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok ezek megvalósításához biztosítja a kereteket. Szövetségének elnöke. Gál Lajos azonban azt is tudja: sok megoldatA neves személyiségek és a helyszín is arlan feladattal kell még megbirkóznia az önról tanúskodott, hogy nincs nemesebb és nakormányzatnak, ám ezek elvégzésére most gyobb feladat, mint a családokért végzett erõt, lelkesítést és megerõsítést kaptak. munka. A gyenesdiási polgárok számára auguszZarándokok a fénykeresztnél A laudatiot Kardosné Gyurkó Katalin, a tus elsõ hétvégéje bizonyára rendkívül emléNOE fõtitkára tartotta. A gyenesdiási önkormányzat méltatásában elismeréssel szólt a helyi is- kezetes marad: a község elsõ írásos említésének 670. évfordulóján rendezték meg a tavasszal kolában négy éve bevezetett családi életre nevelés programjáról, az egész éven át tartó óvodai felújított diási templom búcsúját. A hangulatot megkoronázta, hogy ebbõl az alkalomból és iskolai rendezvényekrõl, az épülõ regionális bölcsödérõl, a testület által támogatott civil szer- kedves vendégeket is vártak: a testvértelepülés, a székelyföldi Csíkszenttamás nyolcvanfõs vezetek tevékenységérõl. A különbözõ rendezvények - zöldnapok, gulyás partik, családos túrák, küldöttségét. Az ünneplõ sokadalom végigjárta a Deák Ákos plébános által megáldott keRügyfakadás ünnep, Kristóf nap, Varázshangok az egészségért, Süss fel nap programsorozat, ze- resztutat, majd hosszú tapsviharral köszönte meg Kercsmár Zsolt elõadását, aki megzenésített neovi, zenebölcsi, szüreti felvonulás – átszövik a gyenesdiási közéletet. Az elnök asszony szólt a versekkel, Mária énekekkel, pazar gitárjátékkal és furulyaszólókkal járult hozzá a program sihelyi csöppségeket bemutató babafotó kiállításról, az adventi, húsvéti ünnepkörhöz kötõdõ csa- keréhez. Hatalmas érdeklõdés nyilvánult meg a Tencz Krisztina által szerkesztett Gyenesdiási ládi rendezvényekrõl, a korszerû, szép játszóterekrõl, a családcentrikus kialakítású strandokról, séták címû, most megjelent képeskönyv bemutatója, valamint a csíkszenttamási és gyenesa gazdag sportéletrõl, a néptánc csoport és az énekkörök közösség építõ erejérõl. diási folklórmûsor iránt is. A gyenesdiási három napos ünnepségsorozat búcsúi szentmisével, A felsorolás ugyan nem teljes, ám egyértelmûen tükrözi az önkormányzati tagok gondol- s a csikszenttamásiak által adományozott székelykapu avatásával zárult – ez utóbbi felirata kodásmódját: Gyenesdiáson olyan község formálódott, amely a családokért van. Az elmúlt két nem csak a két testvértelepülés lakóinak ad életre szóló útmutatást: „Õseidnek szent hitéhez, évtizedben a lakosság száma megduplázódott, s nem ritka a három-, négygyermekes család nemzetednek gyökeréhez, ne légy hûtlen soha.” Süli Ferenc sem. Szívesen telepednek le itt a fiatalok is, hiszen saját tapasztalatuk alapján tudatosodik Székelykaput avat Gál Lajos polgármester Elsõ helyen a diási strand X V I I I . É V F O L Y A M 8 . S Z Á M

[close]

p. 15

T E L E P Ü L É S E K 15 Hungarikumok fesztiválja Almádiban Látványban és kínálatban egyaránt rangos volt a Balatonalmádiban rendezett III. Hungarikum fesztivál. Ennek megrendezésével az volt a cél – mondta Horváth Zsolt országgyûlési képviselõ megnyitó beszédében –, hogy tudatosítsuk az emberekben a magyar értékek fontosságát, szerepét jelenünkben és jövõnkben. Hozzátette: a hungrikum mozgalmat azzal támogatják, hogy törvényt hoznak a hazai termékek védelmében. Ebben számítanak a vállalkozók és civil szervezetek segítségére is. A fesztivált Dudás Zsolttal, a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület elnökével nyitotta meg Horváth Zsolt. Már a felületes szemlélõ is láthatta, hogy a bóvlit, értéktelent meg sem kísérelték elhozni Almádiba. Pedig a kísértés nem lehetett kicsi, hiszen egy ilyen rendezvényen annyian fordulnak meg, hogy érdemes kísérletezni. Ám ez szerencsére nem sikerült, ami minden bizonnyal a szervezõk, rendezõk határozottságának eredménye. A vásári forgatagban nagy keletje volt a kézi munkával készített eszközöknek, dísz- és ajándéktárgyaknak. A fazekast a korong mellett, a fafaragót szerszámai társaságában leltük, ahogy az ilyenkor illik. Öröm volt felfedezni a sok-sok fajátékot, kézi festésû mütyürkét, s méltó helyet kaptak a könyvek is. A kiváló borok, pálinkák, de még a házi készítésû üdítõk is ízlésesen kerültek a pultokra. Bár az árak jóval magasabbak voltak a hagyományos piacinál, azért fogyott mindenbõl rendesen. A káposztás, babos, krumplis ételeket kínáló fabódék elõtt olyan sor állt, mint a hetvenes években a téliszalámiért. Ízben, illatban nem volt hiány. Ugyanígy vált népszerûvé a lángos, palacsinta, a sült hal. A színpadon folyamatosan peregtek a mûsorok, s ki-ki ízlése szerint láthatott-hallhatott népi zenét, táncot, modernet. A pódium elõtt gyermeksereg utánozta a nagyokat. Az apróságok egyéb idõkben ritkán látott állatot, pónilovat is láthattak, sõt: a bátrabbak lovagolhattak is. Lépésrõl lépésre Aki megül a babérjain, elõbb utóbb kiesik az egyre élezõdõ turisztikai versenybõl mondotta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, parlamenti képviselõ az alsóörsi Laroba Hotel-komplexum bõvítési fejlesztésének befejezése alkalmából rendezett bensõséges ünnepségén, arra utalva, hogy a családi vállalkozás népszerûsége ellenére újabb és újabb szolgáltatásokkal áll vendégei rendelkezésére. Családias panzióban családias medence /zatyipress/ Az alsóörsi vasútállomással szemben álló több mint 100 éves vendéglõt 1984-ben bérelte ki, majd privatizálta a Kirchner család, amely az egyre népszerûbb Halásztanya tevékenységét késõbb catering üzletággal egészítette ki. Ma már évente országszerte 120-150 rendezvénynyel erõsíti a vendéglõ hírnevét K-Catering Kft. néven. 2002-ben szállodát is építettek a vendéglõ fölé, amelyet aztán újabb elõrelépésként konferenciateremmel, szaunákkal, szolárium- Boglári szüret, színvonalas produkciókkal Az elmúlt években a tóparti településeken számtalan olyan kulturális esemény honosodott meg, melyek a turisztikai vonzerõt, a jelenlévõ vendégek színvonalas szórakoztatását hivatottak szolgálni. A rendkívül szeszélyessé vált évszak azonban gyakran keresztülhúzza a programszervezõk, szállásadók számításait. Boglár még szerencsésnek mondhatja magát, hiszen rangos, tradicionális eseményt nem kellett törölni a naptárból – a Balaton-átúszást többszöri halasztás után, augusztus elsõ hétvégéjén sikerült megtartani. Mészáros Miklós, a város polgármestere napi kapcsolatban van az idegenforgalomban érintett helyi vállalkozókkal, akik a tavalyi szezonhoz képest jelentõs bevétel kiesésrõl tájékoztatták. - Vannak dolgok, melyeket nem tudunk befolyásolni, ám mindent Mészáros Miklós meg kell tennünk az esetleges károk enyhítéséért. Ezért is vásároltunk polgármester korábban rendezvénysátrat, melynek beszerzéséhez 85%-os pályázati támogatást szereztünk. Az elsõ vizsga jól sikerült: háromszázan élvezhették az esõs idõben a nívós produkciót. A magyar tenger partján a korábbi évekhez képest valóban kevesebb a vendég – s ez a programok látogatottságán is érzõdik -, mégis sikeresnek minõsíthetjük a Jazz és bor rendezvénysorozatot, a huszonhárom csapatot felvonultató halászléfõzõ versenyt, s a Balaton-átúszást. Ezek az események városunk és a balatoni borok jó hírnevét egyaránt öregbítik, s vendégek ezreit, tízezreit vonzzák Boglárra. Mészáros Miklóstól megtudhattuk: lefedték a Platán strand vendéglátó-helyiségeinek teraszait, s a kiadások 50 százalékát pályázati forrásból biztosították. A szezon végének közeledtével a város irányítóinak figyelme egyre inkább az aktuális, folyamatban lévõ beruházásokra - várdombi kilátó és kalandpark építése, az Irma hajó felújítása - irányul. - Ezek valóban fontos lépések és fejlesztések a turisztikai vonzerõ növelése érdekében, de még elõttünk áll a legendás Boglári szüret programsorozata, melyre naponta tízezreket várunk. Az ünnepi kulturális kínálatból mindössze egyetlen koncertet, a szentegyházai gyermekkórus fellépését emelem ki – produkciójukat méltán nevezhetjük világszínvonalúnak. Biztos vagyok abban, hogy elõadásuk valóban a nyár egyik szenzációja lesz – több ezer vendég vastapsától kísérve. Projekt ismertetõn a Kirchner házaspár mal bõvítettek. Napjainkra pedig egy csaknem 110 milliós beruházás eredményeként amelyhez, 43,5 milliós uniós támogatást nyertek - a huszonhét légkondicionált szoba további öttel bõvült, és a korábbi háromcsillagos helyett négycsillagos, 84 vendég egyidejû fogadására alkalmas hotellé vált. Energiatakarékos és környezetbarát fûtést-hûtést alakítottak ki talajszondás hõszivattyúval, százhúsz férõhelyesre bõvítették a konferenciatermet, a meglévõ szaunák felhasználásával pedig új wellness részleget alakítottak ki gõzkamrával, sós pezsgõfürdõvel, sókamrával és egy élményelemekkel felszerelt kisméretû medencével. A vendégek komfortérzetét javítja a külsõ parkoló rendszámfelismerõvel ellátott sorompója. A 22 hónap alatt megvalósított fejlesztést Kirchner László és felesége mutatta be a megjelenteknek, a szobák kivételével, amelyek mindegyike ezúttal is kivétel nélkül foglalt volt. A látottakról elismeréssel szólt Hebling Zsolt polgármester is, kifejezve reményét, hogy a folyamatosan bõvülõ komplexum sok hasznot hoz majd a vállalkozóknak és a községnek egyaránt. S. F. A.A. 2 0 1 1 A U G U S Z T U S

[close]

Comments

no comments yet