2011. július Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2011.07

Popular Pages


p. 1

B A L A T O N I XVIII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2011. JÚLIUS ÁRA 150 Ft A RÉGIÓ BALATON-DÍJAS HAVI MAGAZINJA 3-7 Itt a szezon, hol a szezon? 9 Magyarok világtalálkozója Lellén 15 A Kék Hullám Zászló gyõztesei 24 A Balaton Odüsszeusza Újabb Tourinform iroda segíti a turistákat a Balatonon, ezúttal Fenyvesen

[close]

p. 2

2 AKTUÁLIS LAPSZÉL Az Égiek rendezik a programokat... Míg egy-másfél évtizeddel ezelõtt még arról keseregtünk, hogy a tóhoz érkezõ vendégek jószerével csak a strandolás-napozás-fürdés programok közül válogathattak, s rossz idõben már egyáltalán nem tudtak mit kezdeni a szabad idejükkel, mára a helyzet már jelentõsen megváltozott. Minden település kulturális programok, látványosságok, fesztiválok egész sorát rendezi júniustól augusztus végéig, így ma már szinte programdömpingrõl számolhatunk be. Olyanról, amelyeket a települések egymás között még mindig nemigen egyeztetnek, nem hangolnak össze – bár elmondhatjuk: nem is mindet lehetne összehangolni, hiszen minden hétvégére ezernyi a kínálni való. (Például: Almádiban hungarikum, bor- és pálinka fesztiválok, Fûzfõn romkerti zenés esték, gombócfesztivál, Zamárdiban Balaton Sound, íjász avar kupa, utca-fesztivál, Földváron térzene fesztivál, gyermekprogramok, komolyzenei koncertek, kerékpáros verseny és tóparti sakk-parti, Szárszón gyermekszínházi elõadások, sárkány- és lecsófesztivál, Szemesen blues rock napok, kettesfogathajtó verseny, Szemes fesztivál, „nyármarasztó” programok, Lellén halászléfõzõ verseny, szamár szépségverseny, borhét…) A helyzet tehát kétség kívül igen sokat javult az elmúlt évtizedben, bár még korántsem tökéletes. Az egyik legnagyobb gond, hogy a programokat nem csupán a helyi önkormányzat, kulturális élet irányítói, vagy a civil szervezetek aktivistái szervezik, hanem az esetek kilencven százalékában az „Égiek” is. Márpedig az idõjárás a programok nagy hányadát „egekbe tudja emelni”, vagy akár sárba is tudja taposni. Ez utóbbi esetben aztán hiába a precíz, pontos elõkészület, hiába a mindenre kiterjedõ szervezés, a végeredmény mindig is csak egy lehet: kudarc. Kudarc a szervezõknek, a fellépõknek és a résztvevõknek egyaránt. Elég, ha csak két közelmúltban történt „közép-balatoni” eseményt említek. Mint ismert, a július 2-re kiírt Révfülöp és Balatonboglár közötti Balaton-átúszás a rossz idõjárás miatt elmaradt, s késõbbi idõpontban (július 23.) kerül sorra. A négy napos, balatonlellei I. Magyar Világtalálkozó ugyan nem maradt el, de a kedvezõtlen idõjárás nagyon sok szervezõ, résztvevõ és vendég szája ízét „megkeserítette”. Holott, ha jó lett volna az idõ…??? Általában elmondható, hogy a településeken nyári rossz idõben még azokat a programokat is veszély fenyegeti, amelyeket pedig fedett helyen meg lehetne tartani. Az ok igen egyszerû: vagy nincsen megfelelõ fedett hely, vagy ha van, túl távol az eredeti helyszíntõl, például strandtól, Balaton-parttól. Természetesen akadnak pozitív példák is, például Balatonszárszó, ahol épp nemrégiben adták át az egykori szabadtéri moziból kialakított fedett létesítményt, a Csukás Színházat, amely alig pár száz lépésnyire van a központi strandtól és a Balatontól. Balaton-átúszás július 23-án! július 22. (péntek), 23. (szombat), 24. (vasárnap), július 29. (péntek), 30. (szombat), 31. (vasárnap). A sajtótájékoztatón megjelent Erdei Zsolt (Madár) világbajnok ökölvívó és Mányoki Attila hosszútávúszó rekorder, valamint Galántai János, a fõszponzor PeckSnack Kft. ügyvezetõ-tulajdonosa és más szponzorok képviselõi is. Mint Szántó László fõszervezõ, majd fia, Szántó Gábor technikai igazgató is kiemelte: a legfontosabb most is az úszók biztonsága, ezért sem indítják el a mezõnyt bizonytalan idõjárásban. Aztán a július eleji idõjárás igazolta a szervezõk félelmét: ismét el kellett halasztani az úszást, mégpedig július 23-ra, szombatra. Az 5.2 km-t a révfülöpi kikötõbõl indulva, a balatonboglári Platán strandra érkezve kell idén is teljesíteni. A rajt idõszak reggel 8.00 órától délután 14.00-ig tart. Nevezni Révfülöpön, a kikötõhöz közeli labdarúgópályán lehet. A nevezés 7.00 órától 13.30-ig tart. A táv során átlag 20-30 méterenként álló hajók, motorcsónakok biztosítják az útvonalat. Balatonbogláron délután idén is színvonalas kulturális programok kerülnek megrendezésre a strandon felállított nagyszínpadon. A sajtótájékoztató elõadói Amikor a szervezõk a sajtótájékoztatót tartották, örömmel jelentették be, hogy az idén a korábbiaknál jóval elõbb, már július 2-án megrendezik a hagyományos Balaton-átúszást Révfülöp és Balatonboglár között. A Kelén motoros hajó fedélzete zsúfolásig megtelt a sajtó képviselõivel, akik örömmel adtak hírt arról, hogy az idén – a tavalyival ellenétben – nem maradhat el az úszás. Nem hát, hiszen a rendezõk kedvezõtlen idõjárás esetére az egész hónap során több tartalék napot is megjelöltek: július 3. (vasárnap), Gy.L. Kék Hullám Zászló Kormányzati támogatás nélkül is megítélték Bár a vízügyekért felelõs tárca, idén már a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve annak környezetvédelmi államtitkársága nem tartja fontosnak a strandok európai trendekhez igazodó minõsítését, az ennek keretet adó Kék Hullám Zászló mozgalmat, a Balatoni Szövetség, a Balatoni Fürdõegyesület, valamint a Nõk Balatonért Egyesület idén is meghirdette a vetélkedõt, s az arra érdemeseknek a szezon kezdetén már át is adták az Vetõné Zeke Erzsébet és Lázár János elismerõ lobogókat. A Kék Hullám Zászlókat korábban és most is azok a balatoni, mációs részleget. Balatonfüreden a gyermekek szórakoztatásáFertõ tavi, Velencei-tavi strandok és kikötõk nyerhették el, ame- ra játszóteret létesítettek. Alsóörsön a 3 év alattiaknak homokolyek a legtisztább fürdõvízzel és partszakasszal rendelkeznek, zót alakítottak ki, a nagyobbaknak új játszótér, „gyermekpamegfelelõ infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosíta- gony” létesült, manuális játékokkal és trambulinnal. De szinte nak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyerme- minden strandon tapasztaltak kisebb fejlesztést, virágosítást, kekre is. Ennek megfelelõen zsûrizték a nevezõ strandokat az füvesítést. A Kék Hullám Zászló minõsítõ vetélkedõt a települéidén is, mondotta Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára, a sek számára évente megismétlõdõ kihívásnak tekinti Basa IstKék Hullám Zászlók ünnepélyes átadásakor Balatonfüreden. ván, a Balatoni Fürdõ Egyesületek elnöke, s roppant sajnálatosMint mondotta, minden pályázó strandot és kikötõt – azaz a 31 nak tartja, miként Vetõné Zeke Erzsébet, a Nõk Balatonért Egyestrandot, köztük egy Fertõ- és egy Velence tavit – és a 4 balato- sület elnöke is, hogy idén több önkormányzat, strandüzemelteni kikötõt jó minõségûnek ítélte a bíráló bizottság. A minõsítõk tõ távol maradt a megmérettetéstõl. Ám így is a Balaton minttöbbek között a boglári, fonyódi, keszthelyi, révfülöpi, füredi és egy 80 strandja közül 29 bejáratánál idén ott lobog a megkülönalsõörsi strandoknál tapasztaltak jelentõsebb fejlesztést. Keszt- böztetõ zászló. helyen például felújították a kabinokat, modernizálták az inforA.A. Gyarmati László X V I I I . É V F O L Y A M 7 . S Z Á M

[close]

p. 3

AKTUÁLIS 3 Szezon 2011 Itt a szezon! Hol a szezon? Úgy néz ki, nincs szerencsénk. Megint! Már tavaly is elégedetlenek voltunk az idõjárással, amely nemigen kedvezett a turisztikai szezonnak, de az idei mintha a tavalyinál is túltenne. Ugyan volt néhány kánikulai nap, de többnyire mindig hét közepén, hét végére a legtöbbször beborult, szélviharok, s idõként hidegek tartották távol, vagy riasztották el a vendégeket. Így mind a szezon kezdetérõl, mind az eddigi tapasztalatokról meglehetõsen vegyes képet tárnak elé a balatoni idegenforgalom összeállításunkban megszóltatott szereplõi, akik számtalan olyan fejlesztésrõl, szolgáltatás-bõvítésrõl, s újfajta programokról is számot adnak, amelyekkel szeretnék kivédeni az idõjárás viszontagságait. A kempingekben a tavalyinál több a vendég Jobbnak ígérkezik az idei szezon az elmúlt évinél a balatoni kempingekben – hangsúlyozta a Balatoni Futár kérdésére Polgár Tibor, a Balatontourist Zrt. vezérigazgatója. Július elejéig közel tíz százalékkal több vendég érkezett a társaság szálláshelyeire, mint az elõzõ év hasonló idõszakában. A kempingek vendégforgalma ezen belül 15 százalékkal emelkedett. A vezérigazgató kiemelte: a Balaton, és különösen a kempingek forgalmát az idõjárás alakulása jelentõsen befolyásolja. Az elmúlt napok hûvös idõjárása miatt például emelkedett a lemondások száma, ám az elõértékesítés és a kedvezõ meteorológiai elõrejelzések alapján a következõ hetekben nagyobb érkezésekre számítanak. Polgár Tibor szerint a belföldi utazási kedv Polgár Tibor élénkülésének jelei is láthatóak. A vendégforgalom több mint negyven százalékát immáron a hazai turisták adják, a magyar vendégek közel 20 százalékkal több éjszakát töltöttek el a Balatontourist szállásain, mint tavaly. A német vendégek száma 8 százalékkal kevesebb a múlt évinél, örvendetes azonban, hogy a tavalyi csökkenéssel ellentétben növekedett a holland és dán vendégek száma. A cseh és a lengyel vendégek elõretörése továbbra is jelentõs. A fõszezonra a bungalók, apartmanok és mobilházak szinte teljesen megteltek, a parkosított területeken azonban még van hely az érdeklõdõknek. A.A. A fürdõzök védelmében A kilencvenes évek elején egy szezonban még ötvenen fulladtak vízbe a Balatonon, amit a tavalyi évben már öt fõre sikerült visszaszorítani. Ez óriási elõrelépés, de egy haláleset is sok, így bõven van még mit tennünk. Horváth László, a Balatoni Vízirendészet rendõrkapitánya szerint: „a siker annak köszönhetõ, hogy a másodfokú viharjelzés ideje alatt ki tudjuk küldeni a partra a fürdõzõket, gyerektáborokban tanítjuk a fiatalokat a felelõs fürdõzés szabályaira, valamint, hogy új eszközökkel, jól felszerelt hajókkal tesszük meg ezt az évi mintegy háromszáz mentést, így egyre jobb a statisztika. Idén már túl vagyunk a hatvanadik sikeres mentésen.” A Balatoni Vízirendészet munkatársai egyébként a leglátogatottabb idõszakban, júliusban és augusztusban egyszerre húsz-huszonöt hajóval vannak kint a vízen. „A déli part problémásabb, mert ott jóval több a fürdõzõ, és sokan sodródnak messze a parttól vízibiciklivel, matraccal, vagy gumicsónakkal. Mi legfõképpen ilyen helyzetekkel találkozunk.” – mondta a rendõrkapitány. „Ha súlyos sérülést jelentenek, akkor a vízimentõk látják el a bajbajutottat, akikhez átirányítjuk a hívást a közös rádiófrekvenciánkra.” A vízimentõknek évente szintfelmérõ vizsgát kell tenniük. Itt számot adnak állóképességükrõl, de ugyanígy elvárás az elméleti vizsga is, mely nagyrészt az elsõsegélynyújtást érinti. Tar Mihály, a Vízimentõk Magyarországi Szakszolgálatának szóvivõje ugyanakkor kiemelte: a vízimentõknek nem csak életveszélyes helyzeteket kell megoldaniuk. „Ha például elalszik valaki a füvön és közben odébb vándorol a Rupert – a sürgõsségi mentõhajó feje fölül az árnyék, õt is a mi dolgunk figyelmeztetni, nehogy súlyosan leégjen. De az ittas fürdõzõkért is mi felelünk, ami nem egyszerû feladat, hiszen nem vagyunk hatósági szerv, így nem kötelezhetjük õket a parton maradásra annak ellenére, hogy a mélyvíz ilyen állapotban nagyon veszélyes. Ilyenkor annyit tehetünk, hogy a partról figyeljük és az elsõ gyanús jelre máris ugrunk.” A vízirendészet és a vízimentõk hajói is állandó szolgálatban vannak, valamennyi mentõs szervezet között pedig rádiókapcsolat mûködik. A közös rendszer segítségével köszönhetõen azt küldik, aki a legközelebb van a balesethez, vagy aki a legmegfelelõbben tudja ellátni a sérültet. A vízimentõknek a normál hajóikon kívül egy sürgõsségi mentõhajójuk is van, amit mind közül a legmodernebb felszereléssel láttak el. A Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság idén a fõszezon kezdetén elkülönített 15 millió forintot a mûködtetésére, melynek köszönhetõen állami támogatással ismét munkába állhat, és a szezon végéig biztosan teljesítheti is a szolgálatot. E támogatás révén nemcsak a vízibaleseteknél vethetõ be a Rupert, de a Balaton-part száz méteres sávjában szükség esetén a mentésbe is besegíthetnek. Ehhez azonban mindenképpen további forrásokra, támogatásokra lenne szükség, még 8-10 millió forintra, a zavartalan mûködtetés érdekében – hangsúlyozta Bagyó Sándor, a vizimentõ egyesület elnöke. Club Tihany: A magyarok jobbára tanácskozni jönnek Március végén nyitottak, de „teljes gõzzel” áprilistól kezdtek dolgozni, amikor is számos nagy létszámú rendezvényt fogadhattak, tudtuk meg Kaufman Erika értékesítési és marketing igazgatótól. Májusban ugyan nem folytatódott a jó kezdet, némiképpen visszaesett a vendégforgalom, ám a pünkösd biztató volt, mivel az 1500 vendég fogadására alkalmas népszerû komplexumban hatvan százalékot is meghaladta a foglaltság. A júniust nagymértékben befolyásolta a változékony idõjárás, a többnyire esõs hétvége. Így a szokásos konferenciák mellett kevesebb külföldi vendég érkezett. Ám az értékesítési igazgató optimista, úgy véli, hogy az év hátralevõ részében megélénkül a forgalom, s talán a tavalyihoz hasonlóKaufman Erika an alakul majd. Azt azonban megjegyezte, hogy ehhez a tavalyinál sokkalta több erõfeszítésre, a marketing és a reklámtevékenység további erõsítésére volt és lesz szükség. Ezt segítheti, hogy az idén is számos környezetszépítõ, korszerûsítõ fejlesztés befejezésével várhatták a szezon kezdetét, amelyeknek egy újabb állomásaként a télen jelentõs összegû ráfordítással további környezetkímélõ energetikai fejlesztésekre kerül sor, napkollektorokat állítanak be. A vendégösszetétellel kapcsolatosan Kaufman Erika elmondotta, hogy a fõszezonban az eddigi tapasztalatok és az elõrejelzések szerint továbbra is elsõsorban a külföldiek keresik fel Tihanyt, fõként a német a nyelvterületrõl, de egyre több a lengyel és cseh vendég. Így a külföldiek és hazaiak aránya 70-30 százalék. Egész évre vetítve azonban fordított az arány, a konferencia turizmusnak köszönhetõen, mivel a nagy létszámú tanácskozásokra jobbára a magyarok jönnek. A.A. K. S. 2 0 1 1 J Ú L I U S

[close]

p. 4

4 AKTUÁLIS Szezon 2011 A család meghatározó szerepe, a vállalkozások európai modellje jelenik meg abban a beruházásban, melynek finiséhez érkeztünk a létesítmény ünnepélyes átadásával - ezekkel a szavakkal köszöntötte Gelencsér Attila, Somogy megye Közgyûlésének elnöke a balatonmáriai Viktor Bor- és Vendégház avatásán résztvevõ vendégeket. A politikus szólt arról is, hogy olyan fontos projekt zárására kerül sor, amely a szûkebb régió minõségi turizmusát hivatott elõsegíteni. Gelencsér Attila hangsúlyozta: az elmúlt évek hibás politikai és gazdasági koncepciói miatt rendkívül kevés hasonló beruházásnak örvendhetünk, hiszen a kisvállalkozások támogatására korábban csak szûkösen mértek a központi büdzsébõl. Ezen változtatni kell, hiszen az ország jöAz új vendégház Balatonmárián võje, boldogulása szorosan összefügg a sikeres családi vállalkozásokkal. Mint mondta: örvendetes ugyanakkor, hogy a helyi foglalkoztatásra is hatással lévõ beruházáshoz uniós források is járultak. A turisztikai fejlesztés súlyát és értékét jelzi, hogy az átadáson megjelent Móring József Attila is. A térség országgyûlési képviselõje köszöntõjében így fogalmazott: a Tengerdi név az érték szinonimáját jeleníti meg a szûkebb régióban. S bár jelen esetben magánvállalkozásról van szó, ám az idegenforgalmi jelleg miatt a Balaton nyugati végén fekvõ települések számára is hasznot hozhat eredményes mûködtetése. A megújult és kibõvített létesítményt Tengerdiné Bausz Erika ügyvezetõ mutatta be a népes vendégseregletnek. Megtudhattuk, hogy a mintegy kétszázmillió forintos beruházás hitelbõl és önerõbõl valósult meg, míg az EU támogatás a teljes bekerülési költség negyven százalékát tette ki. A komplex turisztikai attrakciót kínáló vendégházban huszonkét kétágyas szoba, három apartman, vinotéka, borospince és mintegy másfélszáz fõ befogadására alkalmas rendezvényterem található. A rendkívül esztétikusan megépített és igényesen, finom ízléssel berendezett vendégházhoz részben fedett, részben nyitott kerthelyiség is tartozik, de az étterem, valamint a konyha infrastruktúrája akár kétszáz vendég egyidejû kiszolgálására is alkalmas. Bausz Erika elmondta azt is, hogy már az idegenforgalmi szezon kezdete elõtt megnõtt az érdeklõdés a Viktor Bor- és Vendégház iránt, s zömmel hazai turisták kívánják igénybe venni az ingyenes szolgáltatásokat – wellnes, díjtalan strandbelépõ – is tartalmazó ellátást. S hogy a Tengerdi családban valóban jelentõs az összefogás és a munka szeretete, mi sem bizonyítja jobban, mint a kilencéves Levente szorgoskodása – az avatási ceremónián mûsorvezetõként debütáló ifjút késõbb pincérként láttuk viszont. A Tengerdi név az Saját erõs érték szinonimája strandfejlesztések Révfülöpön Pályázati támogatás nélkül, önerõbõl, hatékony és költségkímélõ megoldásokat alkalmazva folyamatosan megszépülnek és kiépülnek a révfülöpi strandok. Az önkormányzat által felvett 20 millió forintos fejlesztési hitelbõl jövõre is marad még fejlesztésre, s remélik a településen, hogy a bevétel-növekedés kitermeli a környezet további felújításának költségeit is. A strandjainkra nagyon ráfért már a megújulás, a szolgáltatásbõvítés, amelyet fokozatosan hajtunk végre – tudtuk meg Miklós Tamás polgármestertõl. Ugyan óvatosságból a képviselõ-testület visszalépett a nagyarányú strandfejlesztéstõl, de mindenki egyetértett a szerényebb felújítás szükségességével. Az úgynevezett Császtai strandon a fejlesztési munkák I. ütemeként mintegy 15 milliós beruházásban felújításra került a régi öltözõ, a kabin épületek, s a WC csoport. Új, „EU konform” játszótér került kialakításra, babapelenkázó és homokozó készült és a felnõtteknek fitness gép is rendelkezésére áll. Emellett térburkolattal ellátott gyalogos utak is épültek. Magán a strandon nagyarányú talajMiklós Tamás polgármester egyengetésre, füvesítési munkákra, házi locsoló-berendezés kiépítésére került sor. Új padok, szeméttartók, virágtartók kerültek kihelyezésre. A beruházás II. ütemeként a jövõ évben további burkolat felületek kiépítését, a vízparton homokos plázs kialakítását tervezik. Bõvült a Császtai strandi szolgáltatók köre is. A keleti oldalon már mindkét vendéglátó egység üzemel, ezen kívül „Karibi koktélbár” kínálja a nyári melegben hideg különlegességeit, a füves és homokos pályák mellett egy új „embertpróbáló” „Beach Bob” vízi játék is üzemel, a korábbi vizibicikli kölcsönzõ mellett. A strand keleti oldalán tóparti kerékpáros és gyalogos pihenõhely került kialakításra, míg nyugati felén elkészült a hídfelújítás. A munkálatok a szezon kezdetére fejezõdtek be. Idén a Szigeti strandon is kiépítésre került a strandi járda, amelyen a homokos partig tudnak eljutni a mozgáskorlátozottak, de megkönnyíti a babakocsival érkezõk közlekedését is. A régi öltözõ épület felújítását is tervezik, most a tetõszigetelés készült el. A falak kiszáradása után jövõre sor kerülhet az épület külsõ-belsõ felújítására is. -m- S. F. Mediterrán öböl Alsóõrsön A gyerekeknek szeretnének biztonságos körülmények között kellemes strandolási lehetõséget biztosítani a mediterrán öböl létrehozásával – mondotta Hebling Zsolt polgármester a létesítmény ünnepélyes avatásakor. A 326 négyzetméteres öböl kialakításához kilenc méter szélességben bontották meg a partvédõ mûvet, hogy megfelelõ áramlások alakulhassanak ki a vörösfenyõ cölöpökkel határolt öböl és a Balaton között. Az öbölhöz egy 150 négyzetméteres új homokozó, valamint egy mediterrán pihenõsarok kapcsolódik. A 23 milliós beruházás részeként a meglévõ játszótér mellé élõ fûzfákból rák és csiga alakú árnyékolókat fûztek össze, és a Balaton medrét is felhomokozták a játszótér elõtti részen. Abban bíznak, hogy az új fejlesztéseknek köszönhetõen még több fürdõzõnek lesz kedvenc helye az alsóörsi strand. A.A. X V I I I . É V F O L Y A M 7 . S Z Á M

[close]

p. 5

AKTUÁLIS Szezon 2011 A Hotel Kagyló vendégeinek 60 százaléka lengyel Az idei, meglehetõsen változékony idõjárással induló nyári szezon kezdetén meglepetésnek számít, ha az újságíró nem elkeseredett, nem panaszkodó vállalkozóval találkozik. Csopakon a Hotel Kagylóban éppen egy vidám lengyel diákcsoport fogadását intézi Zyla Tamás ügyvezetõ, aki elégedett a vendégforgalommal. Mint mondja, az elmúlt évekhez képest is – 2005 óta üzemeltetik a szállodát – jól indult a nyár. Az 1960-as években épült hotel 56 szobájában 120 vendéget tudnak elhelyezni, és az elõzetes helyfoglalások alapján egyelõre úgy tûnik, szeptember elejéig szinte mindig telt házra számíthatnak. A szállodát mûködtetõ Zyla család lengyel származásának és ma is élõ kapcsolatainak köszönhetõen a vendégek 60 százaléka Lengyelországból érkezik, 40 százalékuk magyar, sokan egyénileg, de fõként csoportosan visszatérõk. A csoportokat elsõsorban diákok alkotják, az egyéni vendégek életkora 35-50 év között van. Az a tapasztalatuk, hogy a vitathatatlanul gazdag csopaki programkínálat nem érzõdik a szálloda vendégforgalmán. Tény, hogy a családi vállalkozás minden tagjának sokat kell azért dolgozni, hogy ne legyenek üres szobák, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Igyekeznek a különbözõ korosztályok igényeihez igazítani a szolgáltatásokat, a felnõtteknek van bár, az ifjabbaknak gyermekmedence, játszótér, focipálya, számos sporteszköz áll rendelkezésükre. Néhány perces gyaloglással elérhetõ a tavaly felújított, korszerûsített csopaki strand, bár a vendégek kicsit drágának tartják a belépõk árát, és magasnak a kurtaxát. A kirándulók kerékpárt is kölcsönözhetnek. Az ügyvezetõ szerint az itteni pihenés közben felesleges a számítógép elõtt ülni órákat, ugyanakkor biztosítják az internet hozzáférést. A Hotel Kagyló szezonális üzemelésû, Zyla Tamás úgy véli: túlságosan nagy és kockázatos befektetést jelentene, ha a téli nyitva tartás feltételeit is meg akarnák teremteni. Ráadásul a téli Balaton és az „alvó” part-menti települések egyelõre nem vonzóak a vendégek számára. J. F. Tovább szépült a Carbona A közelmúltban lezárult a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében folyó nagyszabású projekt a hévízi NaturMed Hotel Carbonában. A harminc százalékos állami támogatással megvalósult 275 millió forintos beruházás keretében a szálloda részleges külsõ és belsõ átalakulása mellett modernizálták az informatikai rendszert és tovább bõvült a szolgáltatások köre. Hozzáértõk és laikusok szerint is a megújult szó nem a legjobb terminológia a szállodára, hiszen a rendszeres látogatók folyamatosan tapasztalhatják azt, hogy – igazodva a vendégek, a szálloda szakma és a kor követelményeihez – minden a vendégek érdekében történik, legyen az egy apróbb, figyelmességbõl eredõ újítás, vagy a tízmilliókkal mérhetõ beruházás. A magyarázathoz pedig semmi egyéb nem kell, mint a statisztikát figyelni: az ínséges idõkben sem csökken a szálloda szolgáltatásait igénybe vevõk száma. Most, hogy több mint 73 millió forint uniós támogatást kapott a NaturMed Hotel Carbona, az európai színvonal kifejezés valódi értelmet nyer. A 275 millió forint összköltségvetésû beruházás folyamán a szálloda részleges külsõ és belsõ átalakulása mellett modernizálták az informatikai rendszert és tovább bõvült a szolgáltatások köre. Ám ez nemcsak gazdasági, de esztétikai fejlesztést is jelent, ugyanis leglátványosabb elemeként a hotel külsõ képét hozzáigazították a belsõ miliõhöz, így a kettõ harmóniába került egymással. Üvegborítást kapott a szálloda fõépületének 100 erkélye, s az eddig is kellemes fõbejárat is új arculatot kapott. Régi óhaj volt a konferenciaterem modernizálása, s igazodtak a kor új szauna divatjához is. Most már (immáron elkülönítetten) hódolhatnak a szaunázás szépségeinek azok is, akik csak Ádám (és Éva) kosztümben kívánják használni a ma már természetes „szállodai kelléket”, illetve azok, akik ragaszkodnak legalább egy törülközõhöz... Az idõsebb korosztály nyugalma érdekében a fiatalabbak önfeledt és biztonságos szórakozását szolgálja a szabadtéri „tinédzser medence”. A projektzáró rendezvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Fõosztályának vezetõje, Nemes Andrea a hasonló jellegû fejlesztések szükségességét nyomatékosította beszédében, utalva a turizmus „húzó” ágazati szerepére. Véleménye szerint a Széchenyi pihenõ kártya révén 30-35 százalékkal növekedhet a vendégforgalom. A NaturMed Hotel Carbona vezérigazgatója, Lukács Ferenc elmondta, hogy a hotel az ország tíz legjobb szállodája közé tartozik. 2004-tõl több, jelentõs díjat is kaptak, két esztendeje a Magyar Termék Nagydíj birtokosai. /zatyipress/ 2 0 1 1 J Ú L I U S

[close]

p. 6



[close]

p. 7

AKTUÁLIS 7 Szezon 2011 Népszerû a Riviéra Kemping Bíztató szemesi Bármilyen hihetetlen, szinte a május elejei nyitástól kezdve sorban állnak a leendõ bérlõk a Riviéra Kemping helyeiért, és ez várhatóan „telt házat” jelent szeptember végéig – mondja Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere. Aki fontosnak tartja azt is hangsúlyozni, hogy viszontagságos elõtörténet után az önkormányzat valójában 2005-tõl került birtokon belülre a kemping másfél hektáros területén. szezonkezdet Sok tóparti település nem dicsekedhet azzal, hogy június végéig több mint 4,5-szer nagyobb (1,7 millió helyett 7,8 millió forint) idegenforgalmi adóbevételt sikerült elérnie idén, mint egy évvel ezelõtt a hasonló idõszakban. Márpedig Takács József balatonszemesi polgármester ezzel a meglepõ, de örömteli hírrel fogadta a Balatoni Futár újságíróját. Biztos, hogy nem történt téves számolás? – kérdeztük hitetlenkedve, mire a polgármester egy gyors telefont engedett meg a kurtaxával foglalkozó szakemberének, aki csak annyit mondott: az összeg egy kicsit még több is, közelít a 8 millióhoz… - A sikeres adóbeszedést nem ma kezdtük – mondja a polgármester - Amikor pozícióba kerültem, öt évvel ezelõtt, az egyik legfontosabb dolgom az volt, hogy végre rendet tegyünk a település kurtaxa bevételeiben. Erre azért volt nagy szükség, hiszen, mint ismeretes, akkoriban minden 1 forintra az állam 2 forintot tett rá. Ma ennél kevesebb a plusz pénz, de a másfél forint sem elhanyagolható bevétel egy ekkora település, mint Szemes számára. Tudatos, szervezett és visszaellenõrzött munkát kértünk, s kérünk ma is a két idegenforgalmi adóellenõrünktõl, akik minden ellenõrzésnél jegyzõkönyvben rögzítik a tényeket. Ennek köszönhetõ, hogy amíg 2006-ban az egész éves kurtaxa bevételünk 25 millió forint volt, addig 2010-re ez a szám 44 millió fölé került. Pedig a turisták száma ebben az idõszakban nem nõtt a duplájára, sõt… - Ezek szerint mindössze ennyi a „titok”? - Nem, dehogy! Ez csak egy a sok feladat közül, amivel igyekszünk minél több bevételre szert tenni. Ezzel párhuzamosan azonban minden erõnkkel azon vagyunk, hogy minél több turistát Szemesre csábítsunk. Nagyon nagy gondot fordítunk a tisztaságra, az utak, parkok rendben tartására, a virágosításra, a falu folyamatos csinosítására. Nem véletlen, hogy büszkeségünkké vált a Berzsenyi utcai strand területén kialakított élményfürdõnk, amely igen kedvelt a turisták és a helyi lakosok között is. Itt melegvizes fürdõ, uszoda, gyermekmeden- Játszótér a strandon ce, zenés rendezvények, éjszakai fürdõzési lehetõség, melegkonyhás étterem és büfé is a vendégek rendelkezésére áll. - Minden település azon fáradozik, hogy a nyáron megfelelõ programkínálattal is várja a vendégeket. Szemesen hogyan állnak ezen a téren? - Azt hiszem, nem kell panaszkodnunk. Róka László, a mûvelõdési ház igazgatója és Selmeczi Ágnes, a szemesi napok fõszervezõje jól kidolgozott programokat hozott életre. A pünkösdi szezonnyitó óta folyamatosak a rendezvényeink egészen augusztus végéig. Külön öröm számomra, hogy az idei költségvetésünkben a korábbi évhez képest 2,5 millió forinttal többet tudunk költeni a nyári rendezvényekre, amelyek a színvonal emelését, valamint a hozzánk látogató turisták számának emelését is szolgálják. A programok közül külön is kiemelném a július 20-24-ig tartó XVII. Szemes Fesztivált, valamint az augusztus 19-21 közötti „Nyármarasztó-2011” rendezvényeket. Az önkormányzati kemping egy részlete A strand melletti ingatlant még a tanácsi idõben területcserével kapta meg a község, hosszú ideig egy vállalkozó mûködtette kempingként, a fejlesztések elmaradtak, a vállalkozást felszámolták, így az önkormányzat lett az üzemeltetõ. Az idén 140, 60-80 négyzetméteres parcellákat foglalhattak el a vendégek, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy saját tulajdonú sátorban, vagy mobil lakókocsiban maximum öt fõvel számolhatnak, egy idõben akár hat-hétszázan is lehetnek, akik a bérleti díjon túl kurtaxát is fizetnek. A kemping a kedvezõ környezetnek, az elmúlt évek fejlesztéseinek is köszönhetõen nyereséges az önkormányzat számára. Sajátos a kemping bérleti rendszere, a parcellák zömét 200 ezer forint elõzetes befizetése ellenében - a tavalyi díjat nem emelték - a teljes nyitva tartási idõ alatt használhatják a bérlõk, így nem ritka, hogy egy nyári szezonban a nagyszülõktõl az unokákig az egész család itt pihenhet, de akár tovább is adhatják az ismerõsöknek. Az önkormányzat a közelmúltban felújította a korábbi vizesblokkot, tavaly nettó 16 millióért újat is építettek, közmûfejlesztéseket, a kempinghez kapcsolódó partszakaszon mederhomokozást hajtottak végre, tíz amperes áramcsatlakozást biztosítanak a vendégeknek. Pályázati támogatással napkollektorokat kívánnak felszerelni a két vizesblokkra. Nem elhanyagolható elõny, hogy mivel a kemping lakói ingyen vehetik igénybe a strand szolgáltatásait, az ott megvalósított új beruházások az õ kényelmüket, szórakozásukat is szolgálják. Aki pedig rendelkezik a megfelelõ horgászjeggyel, hódolhat ennek a szenvedélyének is. J. F. Gyarmati László Fejlesztik a strandot Fenyvesen Június közepétõl a strandoló kisgyermekek kedvencévé vált a fövenyfürdõ, mely a fenyvesi strandfejlesztés elsõ ütemében készült. - A szabadstrand Balatonfenyves szíve, éppen ezért kiemelt szerepet tölt be a település életében – mondta a június 18-án tartott tájékoztatón Lombár Gábor polgármester. A településvezetõ kiemelte; öt fontos korszerûsítés kapott helyet a család és kerékpáros turizmus elõsegítése érdekében folyó, az Új Széchenyi-tervben uniós támogatást élvezõ strandfejlesztésben. - Jövõ évben fejezõdik be a 80 millió forintos összköltségû strandfejlesztés, aminek második eleme a forgalomtechnikai átszervezés volt. A központi strand keleti végétõl a Tinódi utcáig alakították át a közlekedés rendjét, hogy megszüntessék a nyári csúcsforgalom idején kialakuló káoszt- mondta el Horváth Gábor, a polgármesteri hivatal fõtanácsosa. A projekt harmadik része a kerékpározó turizmust szolgálja. Megépült egy kerékpártároló a strand keleti végében, továbbá 130 kerékpártámaszt telepítenek a strand területén. A kisgyermekesek és a mozgáskorlátozottak érdekében akadálymentesítik a Száva utcai nyilvános illemhelyet, ugyanott pelenkázó helyiség készül, melyhez alternatív energiával biztosítják a melegvizet. 2012-ben valósul meg az utolsó, legnagyobb költségvetésû rész a partvédelem rekonstrukciója. A fejlesztés kapcsán közel húsz centivel emelik meg a partvédelem szintjét, aminek köszönhetõen elkerülhetõvé válik a mögöttes területek eddigiekhez hasonló elhabolódása. M.L. 2 0 1 1 J Ú L I U S

[close]

p. 8

8 AKTUÁLIS Lesz pályázati forrás A nézõkért és hallgatókért turisztikai fejlesztésekre – testközelbõl A Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi, júniusi ülésén a testület – elsõként Szabó Erika elõadásában - tájékoztatót hallgatott meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkájáról, az államigazgatási reformról és a Balatont érintõ elképzelésekrõl. A tárca államtitkára a koncepciót a területi közigazgatás történelmi léptékû átalakításának minõsítette, melynek kidolgozása és bevezetése nem tûr halasztást. Érzékeltetésül elmondta: a jegyzõk jelenleg négyezer feladat végrehajtásáért felelõsek. Sürgetõ szükségszerûség tehát ezen a gyakorlaton változtatni – ki kell dolgozni azt a hatékony formációt, amely rögzíti, milyen hivatali rendszer és állami szerepvállalás szükséges a feladatok optimális végrehajtásához. Megtudhattuk, hogy az átszervezés évek óta napirenden van, ám a megszorítások, létszámleépítések általában az apparátus felsõ szintjét érintették- lejjebb gyakran pazarlást észlelhettek az állampolgárok, miközben nem lehetett tudni, érdemben hol intézik ügyeiket. Ezen a gyakorlaton kíván változtatni a kormányzat azzal az intézkedéssel, hogy 2013 végén már általánossá válik az egyablakos ügyintézés. Az államtitkár szólt arról is, hogy akkreditált képzéssel segítik a dolgozók felkészítését. Révfülöprõl jelentkezik június közepétõl a Magyar Televízió Balatoni nyár címû színes, információs magazinja. A stáb a móló mellett rendezte be stúdióját, ahol bárki testközelbõl meglesheti az ott folyó munkát. Adás elõtti pillanatkép a révfülöpi nyári stúdióból Tartalmas utazási és szabadidõs magazinként funkciónál a közmédia nyári mûsora. A reggeli élõ tévémûsor mellett a Balaton közelrõl rádióadása is friss hírekkel jelentkezik minden délután. Augusztus 19-ig hétköznaponként 9 és 11 óra, hétvégén 5.50 és 9 óra között az m1-en várják a televíziónézõket a mûsorvezetõk. Nagy Judit, Gundel-Takács Gábor, Jegyes-Tóth Kriszta, Menczel Tamás, Novodomszky Éva és Gaskó Balázs heti váltásban vezetik párosban a magazint. A napi hírek, programajánlók mellett stúdióbeszélgetések, élõ kapcsolások és produkciók is fellelhetõk a mûsorok kínálatában. A stáb élõben fog jelentkezni a Balaton-átúszásról, a Kékszalag vitorlásversenyrõl, az Anna-bálról, vagy éppen a Mûvészetek völgyébõl éppúgy, mint a Balaton Soundról. A reggeli mûsort 13 órától ismétli a m2, 15.30-tól pedig a Kossuth Rádió Közelrõl címû mûsora sugároz a mólóról fél órában friss balatoni híreket, riportokat, interjúkat, élõ bejelentkezéseket. A magazin munkatársai Bera Emese, Zsoldos László, Emesz Lilla és Pusztai Balázs a televíziós kollégákkal közösen munkálkodnak a parti stúdióban. A rádióadás mûsorvezetõje Vízi Dorka. A mûsorokból a nyaralni indulók részletes képet kaphatnak a tó környékének turisztikai látványosságairól, kulturális nevezetességeirõl, sportolási lehetõségeirõl, illetve külön televíziós rovatokban mutatkoznak be programjaikkal, gasztronómiájukkal a régió települései. Hasznos úti információkat, részletes idõjárás-jelentést és orvosmeteorológiai elõrejelzést is ad a Balatoni nyár, valamint kiemelten foglalkozik a vízi sportokkal. A kamerák elõtt tanul meg vitorlázni ökölvívó olimpiai bajnokunk, Kovács Kokó István, a stúdióban pedig minden nap egy-egy jellegzetes balatoni ételt készít el a meghívott aktuális sztárvendég. A szerkesztõk szívesen várják az érdeklõdõket, akik „testközelbõl” figyelhetik, miként is áll össze egyegy mûsor – akár nézõi, hallgatói segítséggel, ötletadással, érdekes emberek, jelenségek felkutatásával. Tanácskozik a testület Szabó Erika elmondta: elkészült a felmérés a járások 2013-tól esedékes kialakításáról. A szakértõk hét variációt tettek le a tárca asztalára, s ezekben száz-háromszázötven új szervezeti egységgel számolnak, ám a legvalószínûbb, hogy a járások száma kétszáz-kétszázötven között alakul majd. Ezek a szervezetek azonban nem látnak el önkormányzati feladatokat – kizárólag államigazgatási egységek lesznek, amelyek átveszik a jegyzõk feladatainak egy részét, s hozzájuk kerül a jelenleg az önkormányzatoknál lévõ közigazgatási létszám tekintélyes része is. A helyi önkormányzatok természetesen megmaradnak, a járásoknak pedig kötelességük lesz minden településen minimálisan egy ügyintézõt foglalkoztatni. A járási székhelyekrõl egyelõre nincs döntés, csak annyi bizonyos, hogy valamennyiben lesz kormányablak. A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai a három – Balatont érintõ – régió fejlesztési elképzeléseirõl is hallhattak új információkat. Mint ismeretes, az uniós források konkrét meghatározása 2013-ig szól, s nem lehet más cél, mint teljesen felhasználni a rendelkezésre álló keretet. Az elõadók hangsúlyozták: valamennyi régióban lehetõség lesz turisztikai pályázatok kiírására, de jut majd a TDM-ek táSzabó Erika államtitkár mogatására, köz- és kerékpárút fejlesztésre, sõt az omlásveszélyes partfalak megerõsítésére is. Manninger Jenõ, a Zala megyei Közgyûlés elnöke pedig arról számolt be, hogy Nagykanizsa és Keszthely kórházainak pályázata valószínûleg célhoz ér. A tanácskozáson szóba került az M9 autópálya építésének ügye is. A Soprontól Szegedig tartó sztráda létesítményei közül egyedül a szekszárdi híd készült el, több szakasz nyomvonaláról még folyik a vita az érintettek körében. E téma újabb problémát vetett fel, hiszen nem csak a Balaton nyugati részének megközelítése problémás – Veszprém megye vasúti és közúti infrastruktúrája ugyancsak fejlesztési forrásokért kiált. Gruber Attila országgyûlési képviselõ hozzászólásában a turizmus törvény létrehozását szorgalmazta. Mint mondta: az ágazat rendkívül gyorsan, dinamikusan változik, s ezt követnie kellene a jogszabályoknak is. Javasolta az idegenforgalomhoz kötõdõ szakmák oktatási anyagának korszerûsítését, standardok kialakítását a vendéglátó- és szálloda szakmákban, sõt a hagyományos balatoni mesterségek – nádazó, csónakkészítõ – újjáélesztését is. /zatyipress/ Befejezõdött a Veszprém Vármegye Bora verseny A Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet pincéjében vette kezdetét a Veszprém Vármegye Bora megmérettetés elõzsûrizése június utolsó hetében. A kitüntetõ címre a hegyközségi borversenyek aranyérmes borai közül huszonhárom bortermelõ harminchat bor- A zsûri tagjai ral nevezett a versenyre. Az elõzsûrizést a megye négy történelmi borvidékérõl érkezett hegyközségi szakemberek bonyolították le. A válogatás során tizennégy bort (öt-öt száraz és édes, valamint 4 vörös) találtak méltónak a végsõ zsûrizésre. A szakmailag kifogástalanul elõkészített bírálatban Lasztovicza Jenõ, a Veszprém Megyei Közgyûlés elnöke, Takács Szabolcs, a Veszprém Megyei Kormányhivatal kabinetvezetõje, Májer János, a Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, Horváth Ernõ, a megyei önkormányzat elnöki kabinetének titkára és Zsebe Péter, a vármegyebor projekt felelõse vett részt. Az összesített eredmények alapján száraz, félszáraz fehérbor kategóriában Fodor Gyula aszófõi borász által készített 2010-es évjáratú Juhfark, vörös, rosé bor kategóriában Balogh Ferencné balatonfüredi termelõ 2009-es Cabernet Sauvignon-ja, valamint félédes, édes borok esetében Borbély Gyula tapolcai borász 2008-as késõi szüretelésû Olaszrizling bora érdemelte ki a Veszprém Vármegye Bora elismerést. Süli Ferenc Zs.P. X V I I I . É V F O L Y A M 7 . S Z Á M

[close]

p. 9

AKTUÁLIS 9 Magyarok világtalálkozója Balatonlellén Alig több mint két évtizede elképzelhetetlen lett volna, hogy egy hollywoodi cserkészcsapat vasárnapi istentiszteletén beszéljenek meg a résztvevõk magyarországi randevút. A falak, a drótakadályok – s fõként az ideológiák – azonban már nem képeznek gátat a világ magyarságának óhazai találkozója elõtt. Így történhetett meg, hogy az év jelentõs részét Los Angelesben töltõ Boldoczki Mária és az amerikai kontinensen a magyar cserkészeket oktató-nevelõ Gubánné Pintér Annamária néhány hónappal korábban egyeztette programját: legközelebbi találkozóhelyükként Balatonlellét jelölték meg. - Venezuelától Kanadáig ismernek a Robert Baden-Powell által alapított ifjúsági mozgalom magyar csoportjainak vezetõi. Mondanom sem kell: számomra is óriási élmény, amikor a Niagara vízesés tövében létesített táborban felcsendül egy népdal, vagy magyarul hangzik el egy betlehemes játék. Felejthetetlen emlékekkel leszünk valamennyien gazdagabbak, hiszen a közös foglalkozásokon megtanítom õket népi hangszerek, csuhébábuk készítésére, színdarabokat tanítok be, magyart és történelmet oktatok. Nappal a gyermekekkel, ifjakkal foglalkozom, esténként-éjszakánként pedig a tanárokat korrepetálom – a nyelvtudás, ha nem gyakorolják rendesen, kopik. Azt teszem tizenhat éve, amit szeretek, s ez a foglalkozás nem csak szabadsággal jár: óriási baráti köröm van Dél- és Észak-Amerikában egyaránt. Sasváry László 1956-ban hagyta el Magyarországot – a válogatott tornász nem fért be a melbourne-i olimpiai csapatba, ezért kelet helyett nyugatra távozott, s a müncheni ötkarikás játékokon már pontozóbírói szerepben láthatták viszont. - Negyvennégy évig voltam távol szülõhazámtól, de 2000-ben visszahúzott a szívem, s azóta Budapesten élek. Mindent a tornának köszönhetek: megtiszteltetés, hogy bekerülhettem a sportág halhatatlanjainak klubjába. Harmincnyolc évig az Egyesült Államokban tanítottam, most pedig élvezem az itthoni lét minden pillanatát. Örömmel jöttem Lellére, ahol sok régi Gubánné Pintér Annamária, Sasváry László és Boldoczki Mária „amerikás” barátommal találkoztam. Három felnõtt gyermekem ugyan az USAban él, de valamennyien voltak már itthon – megértik, hogy én örökre ide tartozom. Az összetartozás élményét erõsíteni, a személyes kapcsolatok elõnyeit hangsúlyozni – ez volt a Magyarok világtalálkozójának mottója, s ezért végzett óriási Tanka László szervezõ és Kenéz István polgármester szervezõmunkát hosszú hónapokon keresztül Tanka László. A harmincezer vendéget mozgósító rendezvény ötletgazdája, a programok igazgatója másfél évtizede kezdte el az építõmunkát, s a kontaktusok bõvülésével egyre inkább erõsödött benne az érzés: az ötmillió külföldön élõ magyar folyamatosan a találkozás lehetõségét keresi. Az Iránból, Amerikából, Ausztráliából, Új-Zélandról Balatonlellére érkezett vendégekben ugyanaz az érzés motiválta az útra kelést: a haza vonzása. A tóparti kisvárosban tartott programsorozat pedig optimális keretet biztosított arra, hogy a tudomány, a kultúra, az elõadó- és alkotómûvészet legjobbjai egymásra találjanak. A tanácskozások, a folklór- és könnyûzenei mûsorok nem csak az autentikus szereplõk miatt váltak izgalmassá – a tapasztalatcsere lehetõségei miatt is. Új szakmai együttmûködések születtek, s talán új szerelmek is… - A lellei városvezetés hatékony közremûködésével felejthetetlen napokat töltöttünk el a Balaton-partján. Ez a hosszú hétvége valóban az összetartozásról, az egyetemes magyar kultúra értékeinek bemutatásáról és a hungaricumok népszerûsítésérõl szólt. Bízom abban, hogy ezután minden évben itt, a magyar tenger mellett kerülhet sor hasonló rendezvényeinkre. Kenéz István polgármester óriási megtiszteltetésnek tartja, hogy Balatonlelle házigazdaként járulhatott hozzá a programok sikeréhez. - Kell-e jobb hírverés egy, a turizmusban érdekelt településnek, minthogy a világ negyven országában forog a neve! Hiszem, hogy méltóak voltunk a bizalomra, s remélem: valamennyi résztvevõ számára volt hozadéka az eseménynek. Elsõ, úttörõ jellegû rendezvényt bonyolítottunk le, amely számtalan tapasztalattal gazdagított bennünket. A visszajelzések rendkívül pozitívak - gondozott, esztétikus település benyomásával távoztak tõlünk vendégeink. Süli Ferenc A tizedik Duda-ünnep 2000-ben a Széchenyi-pályázat, a Balaton Fejlesztési Tanács és más szervezetek, magánszemélyek támogatásával indult az alsóörsi református mûemlék templom 13. századi épületének külsõ-belsõ felújítása. Ennek során tárta fel Felhõsi István festõmûvész-restaurátor a templom külsõ falán lévõ freskó töredékeket, köztük a Krisztus lábánál lévõ dudás figurát. A szakemberek szerint a meglehetõsen ritka, bizánci hatásra készült ábrázolás az 1300-as évek után keletkezett, alkotója ismeretlen. Mindenesetre ez a különleges freskó töredék adta az ötletet, hogy az önkormányzat minden évben, idén immár tizedik alkalommal egész napos kulturális rendezvénysorral emlékeztessen a dudára, mint hangszerre és megszólaltatóira. A mostani Duda-ünnepen elsõsorban a gyerekek számára szerveztek kézmûves foglalkozást, ahol megismerkedhettek a nádsíp készítéssel, majd szórakozhattak a gödi MASZK Bábszínpad elõadásán. A strandon a szeles idõ ellenére többen voltak kíváncsiak a Bandiéra zászlóforgató csoport produkciójára és a Magyar Dudazenekar mûsorára. Az utóbbi együttes az ünnepen még két alkalommal mutatta be tudását, elõbb a Törökházban az Alsóörsi Képzõmûvészeti Egyesület tagjai és Tóth Zoltán helyi fafaragó alkotásaiból válogatott kiállításon, majd a református templomban tartott koncerten. Juhász Ferenc Szükség van a polgárõrökre Az országos rendõrfõkapitány szerint hazánknak a polgárõrségre változatlanul szüksége van, a rendõrség stratégiai partnernek tekinti az Országos Polgárõr Szövetség tagjait és tagszervezeteit. Hatala József altábornagy Gyenesdiáson a polgárõrök országos találkozóján azt is hangsúlyozta, hogy a magyar rendõrség erkölcsi kötelességes a szövetséggel való együttmûködés. Kiemelte, hogy az államigazgatás rendszerébe nem tartozó civil szervezet szélsõségektõl mentes tevékenységével közmegbecsülést érdemelt ki, s az EU elnökség rendezvényeinek biztosításában is fontos segítséget nyújtott. A Zala megyei Polgárõrszövetség szervezésében lezajlott gyenesdiási rendezvényre több mint ötezren érkeztek az ország egész területérõl. K.S. 2 0 1 1 J Ú L I U S

[close]

p. 10

10 T E L E P Ü L É S E K Fergeteges lovasi napok Az idei lovasi falunapokat Kontrát Károly államtitkár nyitotta meg. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hagyományõrzõ településre mindig szívesen jön, mert ahol összetartó emberek élnek, az a falu jövõjét szolgálja. Balatoni halés borünnep Balatonfüreden Idén kilencedszer rendezték meg a Balatoni hal- és borünnepet Balatonfüreden. A négynapos rendezvényen a közel húsz pincészet legkiválóbb borai és a balatoni halakból készült ételkülönlegességek kóstolója mellett színvonalas kulturális mûsorokkal várták a látogatókat Balatonfüred mellett Csopakon, Paloznakon, és Tihanyban. Az ünnepélyes megnyitón - amelynek az esõ miatt a Tagore-sétány helyett a Kisfaludy Galéria adott otthont - a rendezvénysorozat örökös fõvédnökére, Mádl Ferenc volt köztársasági elnökre egyperces néma felállással emlékeztek a megjelent tudósok, közjogi méltóságok, közöttük Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kõ Pál, Kossuth-és Munkácsy-díjas szobrászmûvész, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászmûvész. Bóka István országgyûlési képviselõ, Balatonfüred polgármestere megnyitó beszédében felidézte Mádl Ferenc szavait, aki egyik utolsó köszöntõjében a horgászokat, halászokat, bortermelõket és a magyar gasztronómia mûvelõit dicsérte. A polgármester elmondta, a rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a balatoni halakra, a helyi és országos borosgazdákra, s a vendéglátókra. Korzenszky Richárd tihanyi perjel ünnepi áldásában kiemelte: emberi módon akkor lehet élni, ha mindenkinek meglesz a mindennapi kenyere. Kontrát Károly beszédében a helyi értékek újrateremtésérõl beszélt. Kiemelte, hogy a kultúra és a magyar közélet jeleseinek megjelenése lehetõséget ad arra, hogy a bor és a hal élvezete mellett szó essen országról, nemzetrõl és a közös gondokról. A borbemutatók és borvásár mellett napközben könyvbemutatók, könyvvásár várta a vendégeket a balatonfüredi Tagore-sétányon, a szabadtéri színpadon koncerteket, folklórmûsort tartottak. Az idei borünnep díszvendége Kecskemét városa volt. A négynapos programsorozaton a HírTV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió közönségtalálkozókat szervezett, a hazai közélet, illetve a kormányzat számos jeles képviselõjének részvételével. Az elõtérben Kontrát Károly államtitkár A balatonfüredi Acro Dance csoport látványos rock and roll showja jó alapot adott Kovács Kati koncertjéhez, aki közvetlenségével sok embernek a szimpátiáját elnyerte. A Búgócsiga együttes fergeteges utcabálján fiatal és idõs egyaránt ropta a talpalávalót. Másnap fõzõversennyel indult a falunap, ahol ti- MTI Kovács Kati és a gyerekek zennégy csapat mérte össze az erejét, és fitogtatta kulináris tudását. A látványos kuruc kori lovasbemutató, a kenesei Tátorján Játékvár gyermekprogramjai jó alapot biztosítottak a nyitragesztei testvértelepülésrõl származó Atomic együttes koncertjének, akik örökzöld magyar slágereket adtak elõ a nagyszínpadon. A Makám együttes délután a gyerekeknek, este pedig a felnõtteknek zenélt, de közben fellépett a Veszprém Táncegyüttes, az Alsóörs-Lovas Néptáncegyüttes, a Sirály Népdalkör és Fehér László tárogatómûvész is. Lórán Barnabás, „Trabarna” a Showderklub sztárjára több százan voltak kíváncsiak a zord idõjárás ellenére, míg a Rulett együttes utcabálján fiatal és idõs egyaránt önfeledten táncolt. Iskolafejlesztõ projektnyitó Balatonlellén A „Pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra fejlesztés a Balatonlellei Általános Iskolában” címû projekt nyitórendezvényére június végén került sor Balatonlellén, a polgármesteri hivatalban. Kenéz István polgármester köszöntõjében elmondta, hogy a pályázatot 2008 tavaszán nyújtotta be az önkormányzat, de a pozitív döntésre majdnem két évet kellett várni – csak 2010 decemberében született meg a döntés arról, hogy a pályázaton 12.905.700 Ft támogatást nyert az önkormányzat. A projekt 100 százalékban az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával az általános iskolában valósul meg. A polgármester beszámolt arról, hogy most fejezõdött be a közbeszerzési eljárás, amit a pécsi Rellüm Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert meg, így õk fogják felszerelni az interaktív táblákat, számítógépeket, notebookokat, projektorokat, valamint betanítják a tanárokat ezek használatára. Miseta Zoltán igazgató elmondta, hogy az eszközök nagyban könnyíteni fogják a tanárok munkáját, egyszerûsítik a szemléltetést. A támogatás segítségével 16 db iskolai számítógépes munkaállomást, 10 db tantermi csomagot (interaktív tábla, projektor, notebook) 1 db alkalmazás szervert, 1 db szerver szoftvert, 1 db wifi csomagot, valamint 1 db SNI csomagot (sajátos nevelési igényû tanulók integrált oktatását segítõ speciális IKT eszközök) kap a Balatonlellei Általános Iskola. A mai gyermekek már fogékonyabbak a számítástechnikai újdonságokra, ezért remélhetõleg még nagyobb érdeklõdéssel hallgatják majd a diákok az interaktív táblákkal szemléltetett órákat. A pécsi Rellüm Kft. képviselõje, Kiss László biztosította a megjelenteket arról, hogy szeptemberben már az új eszközöket is birtokba vehetik a tanárok és diákok. Munkában a zsûri A két nap során három kiállításra is sor került. Az elsõ napon, a faluház nagytermében reformkori ruhákat, míg a Nagy Gyula Galériában K. Pintér Tamás grafikáit csodálhatták meg az érdeklõdõk. Másnap Hamar László, egykori nemzetközi játékvezetõ futballmez tárlatát tekinthették meg a klubteremben. S.F. Szendi Péter X V I I I . É V F O L Y A M 7 . S Z Á M

[close]

p. 11

T E L E P Ü L É S E K 11 Térségi bölcsõde Gyenesdiáson Alig néhány hónap telt el az elsõ kapavágástól, ma pedig már szerkezetkész a Nyugat-Balatoni térségi bölcsõde, s az õszi kezdés már rendezett körülményekkel várja az apróságokat Gyenesdiáson. A fentiekrõl Gál Lajos polgármester tartott sajtótájékoztatót a közelmúltban. A Nyugat-dunántúli Operatív Program „Bölcsõdék fejlesztése” pályázat keretében támogatott Nyugat-Balatoni térségi bölcsõde kivitelezési munkálatai az ütemtervnek megfelelõen folynak, s ami még ennél is érdekesebb: a „gyermekszûke” világban már az átadás elõtt ki lehet tenni a „megtelt” táblát. Gyenesdiás önkormányzata mintegy 80 millió forint viszsza nem térítendõ európai uniós támogatást nyert az új bölcsõde építésére. Figyelemre méltó, hogy – a régióban szinte egyedülálló módon – Gyenesdiás lakossága (szemben a Zala megyére jellemzõ általános elöregedéssel) szépen gyarapodik. A jelenlegi tízfõs bölcsõdei ellátással szemben a projekt megvalósulását követõen az új akadálymentesített bölcsõde 2 gyermekszobában 24 gyermek ellátását tudja magas színvonalon biztosítani. A hátrányos és halmozottan hátrányos, fogyatékos és sajátos nevelési igényû gyermekek ellátása szempontjából is jelentõs a projekt, hiszen az õsztõl a gyenesdiási és a várvölgyi gyermekek ugyanazt az ellátást kaphatják meg, mint a városiak. A bölcsõdét az óvodával szomszédos telken építették fel, ahol a babakocsik tárolására is lesz hely, természetesen a mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetõk lesznek a foglalkoztató és egyéb helyiségek. Emellett lesz játékraktár, fejlesztõszoba, iroda, tálaló-melegítõ konyha. Az udvaron játszókertet alakítanak ki, s látványos lesz a „sajtház” nevû fedett kerti pavilon. Már a tervezés során törekedtek a költséghatékony építészeti megoldásokra (például az energiatakarékos kazán beépítésével), de a természetbarát zöld környezet kialakítással is az intézmény fenntartási költségeinek csökkentését kívánják elérni. A színek harmóniájával, a berendezés érdekes elemeivel (nyitott kémény, belsõ mennyezet, üvegtéglák) a kisgyermekek „otthon” érzetét kívánják elérni. A kivitelezéshez környékbeli és helyi vállalkozásokat vettek igénybe. Porte Pacis Tihanyban A folytonosság és az elõdök tevékenységének elismerésével újabb turisztikai, illetve szolgáltató létesítményt avattak Tihanyban. A Tihanyi Bencés Apátság látogatóközpontjának megépítéséhez ugyanis a korábbi kormányzati ciklus A látogatóközpontot Várszegi Asztrik pannonhalmi illetékes szervezetei fõapát áldotta meg és személyiségei szerezték meg a szükséges támogatást, s a források döntõ részét. A Porta Pacis – a Béke Kapuja- avatásakor ennek nagy hangsúlyt adott mind Korzenszky Richárd az apátság perjele, mind Bóka István, a térség parlamenti képviselõje. A tihanyi templom fõbejáratától balra, egy egykori kripta helyén, 70 százalékban a terepszint alatt kialakított létesítményben egy százszemélyes elõadóterem épült. Itt készítik fel filmmel, elõadásokkal a látogatókat a templomi, múzeumi élmények hatékonyabb befogadására. Az építményben kaptak helyet a megfelelõ színvonalú higiénés létesítmények, a pénztár és egy emléktárgybolt is. A teljes beruházás költsége meghaladta a 180 millió forintot, amelybõl 130-t az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszirozásával teremtettek elõ, míg az 50 millió forintos önrészt a magyarországi bencés közösség biztosította. A turisztikai látgató központ bensõséges avatáson többek között jelen volt az új létesítményt megáldó Várszegi Asztrik pannonhalmi fõapát. A BFT elnöke, Bóka István köszöntõjében kifejezte annak reményét, hogy az elkövetkezõ években a Balaton mint önálló fejlesztési térség a jövõben az elõzõ éveknél nagyságrendileg sokkalta nagyobb forrásokhoz juthat majd, hogy Tihanyhoz hasonlóan a magyar tenger számtalan településén látványosan felgyorsuljanak és bõvüljenek az infrastrukturális és turisztikai fejlesztések. Tósoki Imre, Tihany polgármestere szerint a településen egymás után átadásra kerülõ új, értékhordozó létesítmények immáron történelmi múltjához és a jelen követelményeihez igazodová teszik Tihanyt. A korábbinál sokkal kulturáltabb körülmények között, lelkileg átélhetõbb, tartalmilag befogadhatóbb helyzetet teremtve fogadhatják ezentúl a bencés apátság látogatóit. A Porta Pacis, azaz a Béke Kapuja néven megépített látogatóközpontot a beruházás megvalósítását támogató közéleti személyek és a munkát közvetlenül végzõk jelenlétében Várszegi Asztrik pannonhalmi fõapát áldotta meg. A.A. Z. A. A szezonra játszóteret avattak Zamárdiban Döntöttek Balatonszabadiban: megszûnik a körjegyzõség Az elmúlt fél év igazolta, hogy a hivatal mûködésével, de fõként a hivatalvezetéssel kapcsolatban alapvetõen eltérõ a két település önkormányzatának álláspontja – ismertette a válás okát Molnár Árpád. Balatonszabadi polgármestere ezért június elejére rendkívüli képviselõ-testületi ülést hívott össze, s a grémium - elfogadva a településvezetõ javaslatát – úgy döntött, hogy ez év utolsó napjával megszünteti a Siójuttal közösen mûködtetett körjegyzõséget. - A jogszabály egyértelmûen fogalmaz: a körjegyzõséggel kapcsolatban a létrehozó képviselõtestületek együttes ülése dönt a körjegyzõ kinevezésérõl, közszolgálati jogviszonyának megszüntetésérõl, valamint a körjegyzõvel szembeni fegyelmi és anyagi felelõsség kezdeményezésérõl. Ebben a két témakörben nem tudtunk azonos álláspontot kialakítani a siójuti képviselõkkel – a válás így szükségszerû következmény volt. Idõben kellett lépnünk, hiszen az önkormányzati törvény alapján a körjegyzõséghez csatlakozni, abból kiválni csak a naptári év elsõ napjával lehet, a kiválásról, illetve csatlakozásról szóló döntést pedig legalább hat hónappal korábban kell a másik képviselõ-testület tudomására hozni. Ez a döntés természetesen nem befolyásolja azt, hogy az élet minden más területén együttmûködjünk szomszédunkkal, s a lehetõ leghatékonyabban lássuk el a közösen ellátható és ellátandó feladatokat. A körjegyzõ személyes egzisztenciája ugyanis nem állhatja útját közel négyezer helyi polgár boldogulásának. S.F. 2 0 1 1 J Ú L I U S

[close]

p. 12

12 T E L E P Ü L É S E K A polgárosodás határán A paloznaki tájház kiállításának az átrendezése egy országos program keretén belül valósult meg, melyet a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum valósított meg, tíz tájházat bevonva, melyek megújítására 1-1 millió forint jutott. Száz éve alakult a Balatongyöröki Fürdõegyesület A Balatongyöröki Fürdõegyesület születésének 100. évfordulóját ünnepelték a „balatoni emberek” azzal a kiállítással, mely a település közösségi házában nyílt meg június végén. Annak dacára, hogy a Szépkilátó alatti részen római fürdõ is mûködött az ókorban, a település fürdõkultúrájának újkori felvirágzására az 1880-as filoxéravész utáni esztendõkig kellett várni – mondta Tar Ferenc történész az ünnepségen elhangzott elõadásában. Abban az idõben – mikor még a halászok sem nagyon tudtak úszni – kellett elgondolkodni azon, hogy a halászaton és borászaton kívül mi biztosíthatna még megélhetést a helyieknek. A Balaton évszázadokig állt kihasználatlanul, az elsõ – mára feledésbe merült – fürdõ a Zánka melletti Vérkúton mûködött, Balatonfüreden pedig nem a tó, hanem a savanyúforrás gyógyvizében fürdõztek. A 19. század második felétõl azonban fokozatosan kialakult az a középosztály, mely megengedhette magának, hogy üdülni menjen. A folyamat a déli, majd az északi vasút kiépülésével felgyorsult, a parton megjelentek a nyaralók, villák, üdülõk. 1911-ben pedig az elsõk között megalakult a Balatongyöröki Fürdõegyesület. Tájházi részlet A falu közepén álló épület az 1815-ben keltezett írás szerint Diószegi Mózes háza volt, amelynek minden fala sövénybõl állt. 1888-ra azonban a korábbi, sövényfalu épületet átépítették. A legutóbbi felújításra 1996-ban került sor, ekkor kapta az épület a „tájház” funkciót. A falumúzeumban megtalálható a tisztaszoba, a pitvar-konyha és a kamra. Az idõ azonban megérett arra, hogy egy új, színvonalas kiállítási anyaggal büszkélkedhessenek a paloznakiak. - A megújult tárlat során az ember a XIX. század végére utazhat vissza. Olyan tárgyi elemekkel rendezték be a tájházat, mely az akkori korra jellemzõ volt. Egymillió forintos támogatást kaptunk, majd kötöttünk egy megállapodást a Veszprém Megyei Laczkó Dezsõ Múzeummal, amelynek munkatársai segítettek a kiállítás megtervezésében és berendezésében – jegyezte meg Czeglédy Ákos polgármester. Elvégezték a szükséges konzerválási munkálatokat, azokat a tárgyakat, melyeket a restaurátor mûhelybe kellett vinni, a tél folyamán elszállították. Februárban megtörtént a meszelés és az agyagozás, így egy teljes körû rekonstrukcióra is sor került. A falu polgármestere örömét fejezte ki, hogy nemcsak a kiállítás újult meg, hanem készült egy tárlatvezetõ füzet is, amibõl a látogató teljes képet kap a tájházról, és annak berendezésérõl. A foglalkoztató füzetet pedig diákok lapozgathattják, ezáltal jobban megismerhetik a falumúzeumot. Az ünnepi megemlékezés vendégei Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára köszöntõjében elmondta, az alapvetõ különbség a mai és az akkori viszonyok között az, hogy míg a múltbéli egyesületek jelentõs magántõkével gazdálkodhattak, a maiak kénytelenek a tagdíjakból és az önkormányzatok támogatásából fedezni mûködési költségeiket. Ez azonban érezhetõen nem szegi kedvét a lelkes balatoniaknak, akik sorra alakítják újra a 2. világháború után szétzilált fürdõegyesületeket. Basa István, a Balatoni Fürdõegyesületek Szövetsége nevében gyakorlati tanácsokkal bíztatta a györökieket is arra, hogy õk is alakítsák újra az elmúlt „nehéz évtizedekben” szintén megsemmisített Balatongyöröki Fürdõegyletet, hogy ne csak dicsõ múltja, hanem szép jövõje is legyen. A szép és hasznos köszöntõ szavak után a a Nõk a Balatonért Egyesület, a balatongyöröki önkormányzat, és a lelkes magángyûjtõk által összeállított tárlat képeslapjait, újságcikkeit, fényképeit és kordokumentumait nagy érdeklõdéssel tekintették meg a vendégek. Szendi Péter Z. A. Gyarapodik, szépül Balatonmária Az elmúlt, alig több mint fél évtizedben látványos fejlõdésen ment keresztül Balatonmáriafürdõ. A települési önkormányzat tagjainak elõrelátását dicséri, hogy már 2004-ben olyan fejlesztési koncepciót fogadtak el, mellyel a gyakorlatban is csatlakozni tudtak a nemzeti programhoz. Galácz György polgármester elmondta, hogy közel félmilliárd forintot fordítottak Máriafürdõ korszerûsítésére, új intézmények létrehozására EU-s és saját forrásokból. Az utcák, terek felújítása mellett közösségi létesítményeket – szabadtéri színpad, faluház – építettek, s ezek létrehozásával egyfajta közösségi életet is generáltak. Az általános Galácz György „szépítkezésbõl” nem vonták ki magukat az üdülõtulajdonosok és a helyi lakosok sem: saját portájuk felújításával, tatarozásával járultak hozzá az esztétikusabb környezet kialakításához. Ezzel egy idõben megnõtt a vállalkozók aktivitása is - a befektetett összegekbõl jelentõs tétel jutott a turizmusra. Az önkormányzat és a helyi üzletemberek mintegy hétszázmillió forintot fordítottak arra, hogy a Balatonmáriára érkezõ hazai és külföldi vendégek a Balaton szépségéhez idomuló miliõben töltsék el napjaikat. Felújították a hajóállomás környékét, a településközpontot, a strandokat, s ezzel megteremtették a minõségi turizmus alapjait. A hétszázötven állandó lakos, s a háromezer körüli ingatlantulajdonos lokálpatriotizmusa a Helytörténeti Múzeum létrehozásában csúcsosodott ki. - Éves szinten mintegy hatezer fõs településnek felel meg Balatonmáriafürdõ, ezért az infrastruktúrát is ennek megfelelõen kell kialakítanunk. A nyár természetesen megsokszorozza teendõinket, de ezt örömmel vállaljuk, hiszen a helybeliek jelentõs része anyagilag is érdekelt az idegenforgalomban. Valamennyien azt szeretnénk, hogy Balatonmária neve bevésõdjön a hozzánk látogatók tudatába, s elõbb-utóbb visszatérõ ismerõsként köszönthessük õket. Nyolc strandot üzemeltetünk, s ezek jelentõs részén animátorok gondoskodnak a kicsik és szüleik sportos vagy játékos foglalkoztatásáról. Számos színvonalas kulturális programot szervezünk ebben a szezonban is – ezek közül kiemelkedik a Balatoni Nyár 2011 Balatonmáriafürdõ címmel meghirdetett rendezvénysorozat. A keresztúriakkal együttmûködve szervezzük a nemzetközi fúvószenekari fesztivált július utolsó hétvégéjén. A nyár egyik fontos eseménye lesz a Festõk utcája szabadtéri kiállítás, melyre már több rangos hazai és külföldi mûvész fogadta el meghívásunkat. Folytatjuk a hajóállomás környékének rekonstrukcióját, a kialakítandó sétányt pedig a neves festõmûvészrõl, Bernáth Aurélról nevezzük el. Tudomásunk van arról is, hogy ez a fejlesztésünk máris újabb beruházást indukált - ezen a frekventált helyen hotelt kívánnak építeni jövõ évi átadással. Süli Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 7 . S Z Á M

[close]

p. 13

T E L E P Ü L É S E K 13 Újabb kerékpárút Szülinap volt Tihanyban a javából Hivatalosan is átadták a kerékpárosoknak a Tihany-Diós és a hajóállomás közti mintegy 2,562 kilométer hosszú kerékpárutat. Tósoki Imre, Tihany polgármestere hangsúlyozta, hogy a község önkormányzata törekszik arra, hogy a település, valamint a Tihany-Rév bekapcsolásával a Balaton déli partja is környezetbarát módon, kerékpárral is megközelíthetõ legyen, ezáltal egészséges közlekedési lehetõség valósuljon meg, valamint csökkenjen a településen a gépjármû forgalom. Ennek érdekében a kerékpárút hálózatának fejlesztésébe kezdett három ütemben. Az elsõ ütem 2008-ban készült el pályázati támogatással, amikor a 7117. számú út mellett a település központjának elérhetõsége valósult meg. A második ütem, melynek megvalósulása most fejezõdött be, a Balaton partján húzódik a hajóállomásig, onnan pedig kis forgalmú utcákon történõ kerékpáros útvonal kijelöléssel csatlakozik. A projekt a Közép-Dunántúli Operatív Program pályázatán csaknem 82 millió forint támogatást kapott, a teljes költség mintegy 96 millió forint volt. A projekt keretében 2561 méter hosszan épült kerékpárút és hozzá csatlakozó 3297 méter hosszon került kijelölésre kisforgalmú, önkormányzati utcákon kerékpáros útvonal. Három kerékpáros pihenõ került kialakításra a most elkészült kerékpárút mellett, ahol összesen 40 darab kerékpár elhelyezésére van lehetõség. A polgármester elmondta, hogy már elõkészítés alatt áll a kerékpárút harmadik üteme, mely a révet is bekapcsolja az úthálózatba. Így kerékpáron bejárható lesz az egész félsziget – reményeik szerint ez a projekt 2013-ban készül el. Negyedik születésnapját ünnepelte a közelmúltban a balatonkenesei Tátorján Játékvár. A születésnapi zsúrt gyermekprogramokkal, báb- és bohócmûsorral tették emlékezetesebbé. Hollósiné Kovács Ildikó ügyvezetõ büszkén mesélt az elmúlt évekrõl. - Csodálatos érzés, hogy egy ilyen szép, impozáns épületet adtak át annak idején Balatonkenesén. Jelenleg egy tizenkét fõs bölcsõdei csoportot mûködtetünk, illetve egy hét fõs családi napközit. A játszóházunk pedig egész évben várja szeretettel a gyerekeket. - Milyen lehe- Hollósiné Kovács Ildikó tõségek vannak a játszóházban? - Színvonalas játékelemek, alkotó- és kirakójátékok, melyek fejlesztik a kézügyességet. Mindemellett változatos programokat szervezünk. Bohócmûsorral örvendeztetjük meg a kicsiket, több bábelõadásunk is zajos sikert aratott a környéken. Büszkék vagyunk az alkotófoglalkozásainkra, ahol kolléganõimmel együtt a gyerekek kedvükre hajtogathatnak, színezhetnek, ragaszthatnak, vághatnak. Nyáron táborokat szervezünk, várjuk szeretettel azon szülõk gyermekeit, akiknek nehézséget okoz csemetéjük elhelyezése. - A mai nehéz gazdasági helyzetben miként tudja magát fenntartani az intézmény? - Meglehetõsen nehezen! Az önkormányzat támogatása nélkül ez semmiképpen sem mûködne. A város 91 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik a nonprofit társaságban. A papkeszi fiókbölcsõdénkkel együtt tizenhárom embert foglalkoztatunk. Szeretnénk, ha az elkövetkezendõ években is megfelelõen mûködne a bölcsõdénk és a játszóházunk. Gyermekprogramjainkat tovább színesítjük, jó lenne, ha minél több településen megismernének bennünket. - Önfeledt kacagás, mosolygós arcok jellemezték a születésnapi zsúrt. Ön hogyan érezte magát? - Nagyon jól, hiszen sokan jöttek el, ráadásul nemcsak Kenesérõl, hanem a környezõ településekrõl is. Új, interaktív bábelõadást láthattak a gyerekek, „Óvd a Földet!” címmel. A kicsik megismerhették a környezetvédelem, hulladékhasznosítás jelentõségét, hogy milyen fontos a mai világban a víz- és a levegõ védelme. Terveink között szerepel, hogy a környék óvodáiban és iskoláiban bemutatjuk a közkedvelt mûsorunkat. Ezenkívül kézmûves foglakozások, zenés mûsorok tarkították a születésnapi programsorozatot. Puszi bohóc és Béci bohóc elõadásán pedig az õszinte jókedv járta át az épület falait. /Tihany.hu/ Iskolafejlesztés Fonyódon A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” felhíváson belül Fonyód Város Önkormányzata pályázati támogatást nyert „Palonai Magyar Bálint Általános Iskola Informatikai fejlesztése” címmel. A projekt során oktatást elõsegítõ eszközök - 12 db asztali számítógép, 11 db tantermi csomag (interaktív tábla, notebook, projektor) 1 db Wifi, 1 db alkalmazás szerver és 1 db szerver szoftver - beszerzésére kerül sor. Szendi Péter Új rendõrõrs Badacsonytomajon A tavaly augusztusban felavatott új városháza mellett átadták a tóparti kisváros új rendõrõrsét. Az ünnepi eseményen többek között jelen volt Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára is. - Megerõsítettük a rendõrséget, gyorsítottuk a büntetõ eljárások idejét, és igyekeztünk az önkormányzatokkal szoros együttmûködést kialakítani a hatékonyság növelése érdekében. Mindez itt, most Badacsonytomajon kézzelfogható, hiszen az új õrs átadásával a térségben gyorsabb lesz a reagálás és növekszik a rendõrök közterületi jelenléte fogalmazott az államtitkár. A Veszprém megyei közgyûlés elnöke, Lasztovicza Jenõ is gratulált a korszerû, huszonegyedik századi létesítményhez és jó munkát kívánt a mostantól itt dolgozó rendõri állomány számára. Krisztin N. László, badacsonytomaji polgármester a beruházás elõzményeit, a sikeres pályázatot említette, amely végül lehetõvé tette a fejlesztést. A polgármester a beszéd után ünnepélyesen átadta a kulcsokat Töreki Sándor rendõrezredesnek. A megyei rendõr-fõkapitányság vezetõje köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette az épület kialakítását, berendezését, - amely része volt a 210 milliós új városházat, s központi teret építõ fejlesztésnek - majd a nemzeti színû szalag átvágásával immár hivatalosan is megkezdte mûködését a badacsonytomaji rendõrõrs. K.S. 2 0 1 1 J Ú L I U S

[close]

p. 14

14 T E L E P Ü L É S E K A Kék Hullám Zászló Balatonföldvár: ünnep és számvetés idei tulajdonosai Idén is meghirdették az immár hagyományos Kék Hullám Zászló minõsítõ versenyt. A Balaton, a Velencei és Fertõ térségében található strandok, kikötõk felkészültségét, vendégfogadási feltételeit ezúttal is a versenyt meghirdetõ szervezetek képviselõi, valamint felkért szakértõk értékelték. Nevezetesen Vetõné Zeke Erzsébet, a Nõk a Balatonért Egyesület, Basa István, a Balatoni Fürdõegyesületek Szövetsége, Péterffy Ilona, a Balaton Fejlesztési Tanács, Tarján Lászlóné, Lázár János, a Balatoni Szövetség, Pókos Katalin, a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Iroda képviseletében, valamint az ÁNTSZ: területileg illetékes felügyelõsége Jeles napként tartják számon Balatonföldvár lakosai 1896. június 14-ét: hiteles dokumentumok szerint ezen a napon adták át a fürdõtelepet a nagyközönségnek. A város alapításának dátuma hosszú ideje egyben a születésnapi ünnepségeket is meghatározza: a száztizenötödik alkalom lehetõséget nyújtott arra, hogy felavassák a kápolna külsõ díszkivilágítását, mintegy szezonnyitóként megáldják a város jelképeit – zászló, kulcs – a vitorlásokat, a Balatont, s emlékfutást szervezzenek az alapító család tiszteletére. Az ünnepi programokon megvont mérleg egyértelmûvé tette, hogy a település polgárai jól sáfárkodtak gazdag örökségükkel. - Személytelenné váló, felgyorsult világunkban átsiklunk erényeink fölött; a hozzánk érkezõk elismerésébõl vesszük észre Holovits Huba értékeinket – mondta ünnepi köszöntõjében Holovits Huba polgármester. – Városunk alapítója, gróf Széchényi Imre azt vallotta: háromféle emberi csoport létezik. Az elsõ és legnagyobb azoké, akik csak úgy élik a mindennapjaikat. A másodikba tartozókban néha-néha felötlik, hogy jó volna egy életcél. A harmadik, legszûkebb csoport a kiválasztottaké, akik megtalálták küldetésüket, maguk elõtt látják a végcélt, amitõl nem térnek el soha. Balatonföldvár sokat köszönhet e harmadik csoportba tartozóknak. Nekik köszönhetõen lehetünk büszkék arra ma is, hogy földváriak vagyunk. Arra, hogy a magyar tenger gyöngyszemeként ismernek bennünket a villasorokkal, a Kvassay sétánnyal, a parkokkal. Az alapítók követõit pedig az dicséri, hogy kulturális, igazgatási, körjegyzõségi és oktatási központ ma már a város. Az ünneplõ helyi közösséget köszöntõ Schmitt Pál levelében hangsúlyozta: hatalmas erõ lakozik a lokálpatriotizmusban. Ha sokan érzik, hogy tenniük kell – írta - mindig lesz megtartó erõ. A köztársasági elnök kiemelte, hogy a hajdani virágzó fürdõ helyén ma város áll, mely megõrizte a régi villák, sétányok és parkok hangulatát. - Hálásak lehetünk az alapítóknak, hiszen Balatonföldvár rendkívül szerencsés településszerkezetet örökölt. A tervezõasztal mellett megalkotott, a kor igényeinek megfelelõ infrastruktúrával létrehozott település ugyan az arisztokrácia szórakozását, pihenését szolgálta, ám egyben kijelölte a fejlesztés lehetséges irányait is. Számunkra már egyértelmû, hogy nem a tömeg-, hanem a minõségi turizmust kell preferálni. Nem vagyunk könnyû helyzetben, hiszen a hajdani fõúri villák a rendszerváltásig SZOT-, illetve vállalati üdülõként üzemeltek, jelenlegi birtokosaik pedig nem tartják olyan állapotban, melyet a környezet, a város patinája megérdemelne. Minden épületre természetesen nincs közvetlen ráhatásunk, de kivételek ezúttal is vannak. Ezért kezdeményeztük a nemzeti vagyonkezelõnél, hogy a tulajdonában lévõ ingatlanokat adják át az önkormányzatnak – ezekben irodahelyiségeket, illetve helytörténeti múzeumot kívánunk kialakítani - ismerteti a városrendezési, fejlesztési terveket a polgármester. Holovits Huba elmondta, hogy kiemelten kezelik a turizmus fejlesztését. E hónap közepén adják át a Szántódig húzódó kerékpárutat: a csapadékvíz elvezetéssel, járdaépítéssel, az útburkolat szélesítésével egybekötött munkálatok elvégzése után tökéletes biztonságban közlekedhetnek majd ezen a szakaszon a bringások. - Folyamatosan dolgozunk új pályázatok beadásán, elõkészítésén: az intézmények energiaellátásának korszerûsítése régóta napirenden van. A legnagyobb áttörési lehetõséget viszont változatlanul az idegenforgalomban látjuk. Reményt keltõ látogatást tettek nálunk kínai üzletemberek is, akik miniszterelnöküket kísérték el budapesti látogatására. Néhányuk felkereste Balatonföldvárt, s jelezték – szívesen fektetnének be a tóparti szállodaiparba. Egy elképzelés azonban már korábban megvalósulhat, ugyanis várhatóan testvérvárosi kapcsolatot létesítünk az ázsiai ország egyik településével. Az infrastruktúra bõvítése mellett nagy hangsúlyt helyezünk a kulturális kínálatra is. Hatodik alkalommal rendeztük meg a nagy tömegeket vonzó térzenei fesztivált, immár legendássá vált az „igazi kultúrkikötõ”, s a szabadtéri színpadon is számos könnyûzenei produkciónak, színházi elõadásnak tapsolhat a publikum. Legújabb tervünkben szerepel egy, a kelta kultúrkörhöz kötõdõ túraútvonal kialakítása – állandó kiállítással fûszerezve. Ezzel a kínálattal az érintett nemzetek fiait kívánjuk Balatonföldvárra csábítani. Addig is remélem, hogy városunkba sok-sok ezer látogató érkezik, hiszen kevés település mondhatja el magáról, hogy mind a strandja, mind a kikötõje elnyerte a magas minõséget szimbolizáló Kék Hullám Zászlót. A zászlót idén az alábbiak nyerték el: Kék Hullám Zászló Strand- és Kikötõ Minõsítés 2011. évi Zászló átadás 1. Alsóörs Strand 2. Csopak Községi Strand 3. Révfülöp Szigeti Strand 4. Révfülöp Császtai Strand 5. Zánka Községi Strand 6. Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum Strand 7. Siófok Nagystrand 8. Siótok Hotel Moló Strand 9. Balatonföldvár Strand 10. Balatonakali Községi Strand 11. Badacsonytomaj Badacsony Strand 12. Badacsonytomaj Badacsonytomaji Strand 13. Keszthely Városi Strand 14. Keszthely Helikon Strand 15. Keszthely Libás Strand 16. Gyenesdiás Diás Strand 17. Vonyarcvashegy Lido Strand 18. Balatongyörök Községi Strand 19. Fonyód Városi Strand 20. Fonyód Sándortelepi Strand 21. Fonyód Bélatelepi Strand 22. Balatonlelle Napfény Strand 23. Balatonszemes Strand 24. Balatonberény Községi Strand 25. Balatonfenyves Központi Szabadstrand 26. Zamárdi Nagystrand 27. Zamárdi Strand 28. Gádony SportBeach Strand 29. Fertõtavi Vizitelep 30. Balatonfüred Esterházy Strand 31. Balatonfüred Kisfaludy Strand Kikötõk: 1. Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum Kikötõ 2. Szigligeti Kikötõ 3. Balatongyörök Kikötõ 4. Balatonboglár Kikötõ 5. Balatonföldvár Kikötõ Süli Ferenc X V I I I . É V F O L Y A M 7 . S Z Á M

[close]

p. 15



[close]

Comments

no comments yet