Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

 

Embed or link this publication

Description

Segéd-Kezek Magazin Különszám (2017. november)

Popular Pages


p. 1

Az Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakmai folyóirata KÜLÖNSZÁM ♦ 2017. november 13. Rendező intézmények

[close]

p. 2

Tartalom Földesi Renáta – Horváthné Kállay Zsófia: A Petői filozófia és célok az integráció szolgálatában Perge Krisztina: Az Utazó konduktori tevékenység az inklúzió folyamatában Gacsó Adrienn: Konduktorok és gyógypedagógusok team munkája az utazó gyógypedagógi ellátásban Gacsó Adrienn: Magyarországon dolgozó konduktorok munkaköreinek sokfélesége – egy kutatás kivonata Pulay Márk Ágoston: Az iDoctum SNI szoftvercsalád hatékonyságának vizsgálata a vizuális percepciós képességek fejlesztésében Koronkai Z. Andrea: Részképesség zavarok fejlesztése digitális eszközökkel – szemvezérlés Nagyné Burka Brigitta: Korai fejlesztés vagy korai intervenció? Csák Ágnes: Súlyos és halmozottan fogyatékosok fejlesztése, nevelése, oktatása Tatabányán Mátyásiné Kiss Ágnes – Bitter Béla - Feczerné Bédy Csilla - Kustra Hajnalka – Zatykó Anita: Járásfejlesztő eszköztár - A mozgássérült gyermekek járását fejlesztő eszözök gyűjteménye Kisné Czirják Zsuzsa: Az augmentatív és alternatív kommunikáció helye a konduktív pedagógiában - Bliss Alapítvány Máthé-Tóth Magdolna: Megváltozott igények és a konduktorok kompetencia területeinek összehangolása Krauszné Szabó Virág: Mozgássérült tanulók integrációjának tapasztalatai, jó gyakorlatai Királyné Révész Ágnes: Hová bújt? – saját készítésű társasjáték KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI AZ INKLUZÍV NEVELÉSÉRT KONFERENCIA – A konferencia programja

[close]

p. 3

LECTORI SALUTEM! Régi szerzői szokás nyomán tisztelgünk így Ön előtt, aki ezt a különleges, ünnepi lapszámot tartja a kezében. A múltbéli köszöntés nem véletlen. Szándékunk szerint mi is a múltból indulunk és szeretnénk úgy megérkezni a jelenbe, hogy - megidézve dr. Pető András professzor úr kivételes egyéniségét, újat, maradandót alkotni képes tudását –, megfogalmazzuk magunk, a társszakmák, a konduktív fejlesztésben részesítettek és környezetük számára, hogy mit jelent változó világunkban az a két szó, ami ma már az egész világon jól és reménytkeltőn cseng: KONDUKTÍV NEVELÉS Az alkotó neve és a módszer elnevezése összeforrt, egyik felidézi a másikat, és ez így helyes. Viszont éppen e miatt nagy felelősséggel tartozunk, amikor a konduktív pedagógia jelenéről, jövőjéről tanácskozunk. A konferencia megrendezésének elsődleges célkitűzése a tisztelgésen túl olyan helyzetkép vázolása, szakmai vélemények, utak bemutatása, ami jellemzi a konduktív pedagógia helyét, szerepét, kompetencia körét, kijelöl kutatási irányokat, együttműködési lehetőségeket. PETŐ ANDRÁS NYOMÁN ÉS HOZZÁ MÉLTÓAN Ehhez kíván a maga eszközeivel a Különszám hozzájárulni. Lugosiné Neumann Márta lapszerkesztő, utazó gyógypedagógiai, utazó konduktori intézményegység vezető – Arany János EGYMI

[close]

p. 4

Földesi Renáta - Horváthné Kállay Zsófia Semmelweis Egyetem Pető András Kar PhD tanulmányokat folytató oktatói A Petői filozófia és célok az integráció szolgálatában Pető András pályája orvosként indult, Bécsben több kórháznak, szanatóriumnak volt munkatársa, tuberkulózis, mozgásszervi megbetegedések, elmebetegségek, majd ortopédia a szakterülete. Az 1920-as, 30-as években gyógymódok egyesítésével kezdett kísérletezni, valamint ebben az időben került kapcsolatba a természetes gyógymódokkal, a homeopátiával, gyógynövénytannal, s ekkor ismerte meg a szervezet öngyógyító mechanizmusára építő eljárásokat. Ezek, a bécsi évek alatt szerzett tapasztalatok alapozták meg orvosi szempontból a későbbi konduktív nevelési rendszert. Orvosként is alapvetésként tekintett az emberi képességek fejleszthetőségére. Tudta azonban azt is, hogy a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérültté vált emberek élete a korabeli hagyományos, orvosi eljárásokkal nem lesz befolyásolható. Ezért dolgozta ki újszerű, egységes „rehabilitációs” rendszerét, a konduktív pedagógiát, melynek gyökerei a 20. század első évtizedeiben kibontakozó, az egyéni és közösségi élet több szegmensére irányuló korabeli reformmozgalmakig nyúltak vissza, s törvényszerűen összefonódtak a korszak új nevelési törekvéseivel is, melyeket meghatároztak az újragondolt nevelési ideológiák, valamint az ezekből levezetett pedagógiai gyakorlatok. A XX. század első évtizedei nagy áttöréseket, újra-felfedezéseket hoztak a tudomány több területén. Pető András egyedisége, jelentősége abban állt, hogy rendszerében, módszerében orvosi, filozófiai, pszichológiai, pedagógiai eredmények korszerű elméleti ötvözetét hozta létre és annak működőképességét a gyakorlatban igazolta. Pető filozófiájának egyik alapgondolata az volt, hogy az ember nem szabdalható testrészekre, funkciókra, ezért egységes, összefüggő rendszerként kell értelmezni. Test, lélek, szellem jelenti az egészlegességet, s adja az ember lényegét, s ha bárhol zavart szenved ez az egység, az kihat a teljes rendszerre. Ez az egység-szemlélet munkájának minden területét meghatározta. Ezt a felfogást, melynek alapjai megtalálhatók a keleti filozófiákban és gyógyításban, a reformmozgalmakban, a reformpedagógiákban, a korabeli magyar egészségügyi szervek elfogadhatatlannak, gyanúsnak tartották (Földesi, 2014). A merev rendszer képtelen volt befogadni, elfogadni egy ennyire eltérő attitűdöt és gyakorlatot. Pető sokak számára meglepő módszere a folyamatos külső ellenállás ellenére idővel mégis fontos lehetőséggé vált a központi idegrendszeri sérültek és családjaik számára. Már az 1950-es években megfogalmazódott, hogy a mozgásterápiai kezelés kiszélesítését országosan biztosítani kell, a mozgásterápiai részlegek építésének igénye a vidéki gyógypedagógiai intézetekben az Országos Mozgásterápiai Intézet túlzsúfoltsága miatt egyre sürgetőbbé vált. Országszerte több helyszínen tervezték gyógypedagógiai intézmények mellett mozgásterápiai foglalkoztatás megszervezését. A tervben Miskolc, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen, Eger, Kecskemét, Gyula, Győr, Kaposvár városok szerepeltek. A vidéki városok mellett a Mozgásterápiai Intézettől függetlenül Budapesten is már több helyen működött mozgásterápiai osztály: a Petrowszky klinikán (sebészeti utókezelés), a László kórházban (vízalatti utókezeléseknél) és az Állami Rheumakórházban (Horváthné Kállay, 2016). A mozgássérült emberek nevelése és oktatása az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül, a kezdetben „gyógyíthatatlan”, „nyomorék” kategóriába sorolt mozgássérültek társadalmi

[close]

p. 5

integrációjának szükségessége és lehetőségének, feltételeinek megteremtése a szakemberek körében központi jelentőségűvé vált. A konduktív nevelés célja is – elsősorban – a központi idegrendszer sérülése miatt a mozgásukban kihívásokkal szembesülő emberek életminőségének javítása, társadalmi integrációjuk segítése. Dr. Pető András a konduktív pedagógia megteremtője, a konduktív pedagógiai módszertan megalkotója, a konduktív nevelés tanának megalapozója. Írásaiban már az 1950-es években hangsúlyozta az integráció fontosságát, előkészítésének és támogatásának szükségességét, az „utánkövetés” szerepét. A nevelés elsődleges céljának is ezt határozta meg: „Mindenképpen el akarjuk érni, hogy a beteg a közösségi élethez szokjék és bár helyesnek tartjuk, hogy a kapcsolat az intézettel ne szakadjon meg, arra törekszünk, hogy az egészséges emberek munkára serkentő, politikailag érlelő, az életet vidáman élő közösségébe jól beilleszkedjék (Pető, 1955).” A konduktív nevelés elsődleges feladatának ebből adódóan a jellemformálást határozta meg, így fogalmazott: „Nagyon fontos pedagógiai probléma az otthoni környezetből az Intézetbe való beilleszkedés és az Intézet közösségi életében való teljes részvétel. Ugyanilyen nehéz probléma a betegnek az intézeti életből a régi környezetbe való visszatérése. Ennek megkönnyítését szolgálja az intézeti foglalkozások nagyrésze /óvodai, iskolai foglalkozás, műhely/. A külső környezetbe való visszatérést fokozatos terheléssel és a külvilággal való egyre gyakoribb érintkezés útján segítjük elő. Az intézet pedagógiájának és közösségi életének eredménye, hogy mindenkiben fokozódik a gyógyulás iránt kedv, és minden betegünk törekszik ismét bekapcsolódni a termelő munkába (Mozgásterápiai Intézet és Tanszék munkaközössége, 1957).” Úgy gondolta a betegnél az aktív mozgásra ösztönzéssel és a közösség gyógyulási vágya által az egész személyiség pozitív irányú változása érhető el. Ehhez a nevelés elsődleges szerepét határozta meg. A nevelés jelentőségét Frim Jakab is kiemelte: „Nevelés és gyógyítás együtt jár ugyan, mindamellett is ezen utóbbi csak az eredményezett nevelés alapján érhető el, ezért kell az intézetek vezetését paedagógusok kezében hagyni. Az ilyen intézetek orvosvezetőinek általában szemükre kell vetni azt, hogy ők főfigyelmüket a húgyra, vérre és más efféle dolgokra irányozzák, amelyek jól lehet, a tudománynak nagy hasznára vannak, de a szerencsétlen hülyéknek semmit sem használnak (Frim, 1884).” A konduktív nevelés a központi idegrendszeri sérülés összetettsége miatt a személyiség holisztikus megközelítését támogatja. A különböző képességterületek fejlesztésének első lépésként a nevelés eszközeivel élve, kimozdítva a sérültet az érdektelenségből a sikerélmények és a csoporthatás biztosításával. Eléri a motivált állapotot, érzelmi biztonságot ad, felkelti az érdeklődést, eléri a figyelmet. Pedagógiai jelentősége ebben is megmutatkozik. A nevelés központjába elsődlegesen azokat a mínusz tüneteket állítja, melyek pedagógiai megközelítést igényelnek. Gyógyítói/nevelői koncepciójának alapja az aktív napirend volt, amely a holisztikus emberszemléletből kiindulva, csoportos foglalkoztatási formában, szinte a teljes ébrenléti időszakot lefedve biztosított keretet a neveltek életéhez. Az általa alkalmazott, „technika”, a ritmikus intendálás és a konduktorok folyamatos jelenléte és az egyénre szabott célok, feladatok kiugró eredményeket hoztak a „képezhetetlenek” fejlesztésében. A konduktív nevelési rendszerben a nevelési folyamat metodikai egységben magában foglalja a mozgást, a beszédnevelést, az önellátást, a munkamozgások tanítását, az óvodai, az iskolai tanítást. A tér, az idő, a mozgás, az érzékelés, valamint a kommunikáció, amely a másikkal és a világgal összeköt. Mindez a konduktív pedagógiában egységes működési területet képez. A figyelem, az érdeklődés felkeltését érdekes, újszerű tartalommal, élmény nyújtásával, a megoldandó feladat problémajellegével mozdítjuk elő. Az úgynevezett nem specifikus tényezők, mint a harmónia, az öröm, az esztétikum, a közérzet, a hangulati elemek és a különböző serkentő hatások is növelik a tanulók készenlétét. A konkrét cél, a perspektíva, a kihívás, a szociális siker és az egyén képességeinek pozitívumaira támaszkodás mind kognitív, mind érzelmi szempontból növeli a tanuló aktív részvételét a tanulási folyamatban (Pető, 1962). A konduktív nevelési rendszer elnevezésben a nevelés kifejezés a folyamat célját határozza meg. Pető elképzelése szerint a helyes működés elérése érdekében nem valamely fogyatékosság változtatása, hanem a változásra képes ember segítése a cél. Ez a kognitív, az affektív és a kommunikatív szempontokat nagymértékben tekintetbe vevő nevelés útján lehetséges, mely elsődlegesen veszi figyelembe az emberi sajátosságokat, humánspecifikus tényezőket, melyek az érdeklődésre, kreativitásra épülő (ön)tevékenység szükséglete, a környezethez való kapcsolódás vagy tartozás szükséglete, a küzdőképesség és spontaneitás megléte.

[close]

p. 6

A konduktív szó a tanulás aktív formáját hangsúlyozza. A kondukció (rávezetés, rávezetődés) folytán belső célképzéshez vezet, melynek indikátora az élet-és élményszerű komplex tevékenységek kínálata. Az eredmény a szükséges belső szervezésmód kialakítása, az idegrendszer koordinációja. A rendszer elnevezés a nevelési program strukturáltságát jelenti, mely egyszerre hálózatos, transzverzális és longitudinális. A rendszer a tevékenység struktúrájában az összefüggéseket biztosítja, egyszerre több interdependens tényezővel számol, s mint egységes kompozíció, tekintetbe veszi a környezettel való interakciókat is. A konduktív nevelési rendszer alapja az a vélemény, hogy az ember tanulása elsősorban újraépítés. Szemléletünkben a cselekvés, az alkotó mozgás nem az ismételtetésen keresztül, nem mechanikusan, passzív módon építődik be, hanem az aktuális tanulási helyzet megértésén és az azt követő aktivitáson alapul a nevelési folyamat minden apró szegmensében. Ennek előmozdítása, tehát az adott szituációhoz leginkább illeszkedő feltételek megteremtése a konduktor feladata. „A cselekvés emberi tevékenység, ez képességek, gondolatok, érzelmek kifejezése. Az ember célt akar elérni, problémát akar megoldani, vagy éppen játszani akar. Ezek azok az elemek, amelyeknek a szerepe az életben jelentős. Az ember idegrendszere csak akkor szervezi meg a cselekvés lefolyását, ha a cselekvőnek célja van” (Hári, 1991). Ennek értelmében az érdeklődést, célképzést, tervezést is aktivitásnak tekinti, nem kizárólag a mozgást. Pető és követői szerint a mozgás, ha passzív vagy reflexes, akkor - bár ez mechanikus szempontból aktivitás - az ember tulajdonképpen passzív, hiszen a mozgás ebben az esetben megtörténik vele. Ezzel szemben az érdeklődés, a nevelési helyzetben való figyelemmel részt vevés akkor is aktivitás, ha nem jár mozgással. A jól irányított tanulási folyamatban a tevékenységekhez kapcsolódó tanulás előnyösebb, mint a passzív reakció illetve az ismételt asszociációkkal történő tanulás. A konduktív pedagógia, csakúgy, mint az általános pedagógia, felhasználja a funkcionális reorganizáció, a flexibilitás, a plaszticitás jelenségeit. A konduktor által nyújtott kondukció rávezeti az egyént arra, hogy legyen célja. Ebben minden lehetséges pedagógiai eszközzel segíti, biztonságot nyújt, az aktív emberrel tartja a kapcsolatot, nem a változtatandó funkcióival. Az ember meg akarja magát értetni és környezetét is meg kívánja érteni, ez a humán dimenzió minden emberi lény sajátja. Ezt a humán jelleget tartja a konduktív nevelési rendszer az ember birtokában lévő legfontosabb tanulási eszköznek. Ezért az egész nap olyan részekből épül fel, melyek egy jól megszerkesztett egészet képeznek, és olyan keretet adnak, amely lehetővé teszi, hogy a benne végzett cselekvések értelmet kapjanak azáltal, hogy az egész nap tartalmához kapcsolódnak az értés és értetés szolgálatában. A nap minden része vonatkozásban áll a nap többi részével; mindegyik rész a nap egészére is hat. Az ember a minden funkciót tartalmazó egész viszonylatában cselekszik, old meg problémát, tanul. A konduktor ezek összességére tekintettel és ezen kontextuson belül valósítja meg nevelési tervét. A nevelési tervben az egyén legkisebb cselekvése is magában foglalja a program kontextusának emlékét, így egy kis probléma megoldása is olyan aktivitás, amely a teljes program keretében kapja meg igazi hangsúlyát. Az egésznek, mint rendszerképződménynek van dinamikus hatása a problémamegoldásra. Pető András nevelési-munkaszervezési koncepciójának fontos eleme volt egy olyan közösség és tér létrehozása, ahol egy magasabb rendű célért lehet és kell munkálkodni. Több fronton küzdött azért, hogy kompromisszumok nélkül tudjon teremteni egy helyet, ahol a lélekre és érzelemre építve képes működtetni egy olyan rendszert, amelyben a résztvevők szenvedélye, célorientáltsága, tudatossága elvezet ahhoz, hogy a nevelt a valódi akarata, aktivitása segítségével élhesse meg saját egészlegességét (Földesi, 2013). A medicina és a pedagógia összekapcsolása, a „nyomorék” emberként tisztelete, az emberben rejlő képességek és lehetőségek meglétében való bizonyosság, a cél, az Ügy, mindennél fontosabb volt Pető számára. 1967-ben bekövetkezett halálával lezárult a konduktív pedagógia első, talán legfontosabb szakasza. Ekkorra forrott ki és szerveződött igazi egységgé az a speciális gondolatrendszer, amely a konduktív nevelés lényegét, a nevelési folyamathoz és benne a nevelődőhöz való modern, a szokásostól nagymértékben eltérő közelítést jelentette. ---------- ♦ ♦ ♦ ----------

[close]

p. 7

Perge Krisztina – Semmelweis Egyetem Pető András Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézet Utazó-konduktori Szolgálat intézményegység-vezető Az Utazó konduktori tevékenység az inklúzió folyamatában Az inklúzió megsegítése iránti igény több évtizede felmerült azoknál a gyermekeknél, akik befogadó intézményekben folytatják óvodai vagy iskolai tanulmányaikat. Kezdetben, azokban az oktatási intézményekben jelent meg ez a tevékenység, ahol a többségi intézmények vezetői és pedagógusai nyitottá váltak az SNI gyermekek a többi ép fejlődésű gyermekkel történő együttnevelésére. A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézetének kiválasztott konduktorai által megkezdett utazói munkát a volt Pető András Főiskola Egységes Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézete vette át. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Pető András Egységes Konduktív Módszertani Intézet Utazó- konduktori Szolgálat intézményegysége végzi ezt a tevékenységet. Az Egységes Konduktív Módszertani Intézet egyedülálló Budapesten és az országban. A jelenlegi oktatási törvény és rendeletek segítik a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelését és lehetőséget nyújtanak a többi gyermekkel történő nevelésükhöz és komplex fejlesztésükhöz.2015- től önálló Utazó konduktori intézményegységként működik e kiemelt fontosságú feladatellátás különböző budapesti és vidéki oktatási intézményekben. A konduktorok szakmai tapasztalata nagy hiánypótlásként nyújt segítséget a családok és pedagógusok mindennapi életében és munkájuk megsegítésében, valamint a gyermekek fejlesztésében. A konduktív pedagógia komplexitását mutatja a személyiség pozitív fejlesztése, az önbizalom kialakítása, a sikerélmény megtapasztalása, a helyes ritmus kialakításával a tevékenységek kivitelezési képessége az adott mozgások megtervezésével. Az utazókonduktori-szolgáltatás hangsúlyos eleme a társszakmákkal történő együttműködés. Az utazó konduktor nem kizárólag a adott mozgások megtervezésével. Az utazókonduktori-szolgáltatás hangsúlyos eleme a társszakmákkal történő együttműködés. Az utazó konduktor nem kizárólag a sikerélmény megtapasztalása, a helyes ritmus kialakításával a tevékenységek kivitelezési képessége az adott mozgások megtervezésével. Az utazókonduktori-szolgáltatás hangsúlyos eleme a társszakmákkal történő együttműködés. Az utazó konduktor nem kizárólag mozgásfejlesztő szakember, pedagógiai munkájával a teljes egyént vizsgálja és fejleszti, valamint speciálisan képzett konzultációs szakemberként támogatja a pedagógusok munkáját Hatással van pl.az önellátási tevékenységek sikeres megoldására (öltöződés, tisztálkodás, étkezés, bevásárlás), emellett fejleszti a kézhasználatot és finommotorikát. Alkalmassá teszi az egyént a minél önállóbb életvezetéshez és a holisztikus fejlesztés által az egyént képessé teszi a különböző problémahelyzetekben történő önálló megoldási módok megtervezésére és véghez vitelére. Az SNI gyermek/ felnőtt személyiségének pozitív fejlődésének aktív részese a szakember, a konduktor. A konduktor segíti a rászoruló gyermek és tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőképességét, a szociális kapcsolatait. Tanácsot ad a szabadidős tevékenységekhez és sportolási lehetőségekre és egyéb önkifejezési módokra.(művészeti ágak-zene, rajz, festés, tánc, éneklés).A konduktorok munkájának része a gyermekek/ neveltek fejlődésének nyomon követése és rögzítése. A konduktív pedagógia eredményességének mérése és a központi idegrendszeri sérült gyermekek fejlődése jól bemutatható a konduktorok által felállított fejlesztési területek vizsgálatával.

[close]

p. 8

Az Utazó-konduktori szolgálat az inklúzió folyamatában • Több évtizedes utazó-konduktori ellátás intézményegységgé alakult. • Budapesten és Budapest vonzáskörzetében valósul meg a fejlesztés. • Jó szakmai kapcsolat kialakítása jellemzi az integráló intézményekkel. • Többségében központi idegrendszeri sajátos nevelési igényű gyermekek/ fiatal felnőttek konduktív fejlesztése történik. • A holisztikus szemlélet érvényesül a fejlesztés során. • A fejlesztés hangsúlyos eleme az otthoni aktív napirend kialakítása és szülők tanítása. A társszakmákkal történő együttműködésre törekszenek a konduktorok és szakmai szakmaivezetők a gyermeke fejlesztése érdekében és a családok segítése céljából A gyermekek számba vétele diagnózis és életkori eloszlás szerint Diagnosis 3%3% 14% 17% 3% 60% Cerebral paresis Autizmus spektrum z. Kevert specifikus z. Hyperaktív magatartás z. Aktivitás és figyelem z. Beszéd és nyelv fejlődési z. A Pető András Főiskola utazó konduktori intézmény egységének küldetése: A SNI mozgássérült gyermekek, serdülők integrációjának megsegítése. A foglalkoztatottak diagnózisa alapján, a legmagasabb létszámot a spasztikus féloldali sérültek csoportja alkotja. A jelenlegi köznevelési rendszer pozitív változásai, az inklúziós törekvések megjelenése, a szülők minőségi foglalkoztatásra való igénye alapján foglalkozunk, egyéb, SNI igényű gyermekekkel. Cerebral paresis 11% 17% 72% Hemiparesis sp. Papaparesis sp. Tetraparesis sp. Jelenleg konduktív fejlesztésben részesülő Cp-s neveltek közül többségében hemiparesis sp.élők, majd 17%-uk papaparetikus és 11 %-uk tetraparetikus

[close]

p. 9

Életkori eloszlás 7% 16% 32% 45% 3-6 év 6-10 év 10-14 év 14-18 év Az óvodáskorú gyermekek százalékos eloszlása a legmagasabb a 4 életkori csoport tekintetében. Az integrációban tanuló gyermekek részére egyre több intézmény igényli az utazó konduktori szolgáltatást. A gyermekek további fejlődését, életminőségének, integrációjának sikerét szakmai munkánkkal támogatjuk. A gyermekek iskolai integrációjában és fejlesztésében is nagy szerepet kap a konduktív pedagógiai általi fejlesztés. Összesen a jelenleg foglalkoztatott gyermekek 55 %-a iskoláskorú Képek a fejlesztésről

[close]

p. 10

---------- ♦ ♦ ♦ ----------

[close]

p. 11

Gacsó Adrienn konduktor (tanító), mozgásterapeuta, okleveles neveléstudomány szakos bölcsész utazó gyógypedagógiai intézményegység-vezető - Prizma EGYMI Konduktorok és gyógypedagógusok team munkája az utazó gyógypedagógiai ellátásban „Az élet oly rövid, értékes és fontos, hogy olyan dolgokat tegyél, amik inspirálnak, előre visznek, vagy valami újat tanítanak.” (Gwyneth Paltrow) Ez az érzés és gondolat vezérelt, amikor a konduktor szakmát választottam. Hittem és azóta is hiszem, hogy az élet körforgásában minden jónak szerepe van, tetteinkkel pedig szebbé formálhatjuk jövőnket. 2010-ben diplomáztam konduktor (tanítóként) a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében. Már hallgatóként égetett a vágy, hogy minél több és szélesebb körű ismeretre és gyakorlatra tegyek szert, amivel a sérülteknek, egyéni szükségleteik szerint segíthetek. Diplomámat megszerezve, három évig külföldön dolgoztam. Angliában homogén konduktori team tagjaként, főként 2-15 éves, különböző súlyosságú cerebral paretikus, értelmi sérült és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek mozgás- és kognitív fejlesztésével foglalkoztam. Kanadában és Finnországban csoportvezető konduktorként, egyéni és csoportos foglalkozásokat vezettem, mozgássérült, izomsorvadásos betegségben szenvedő; apraxiás, pervazív fejlődési zavaros, genetikai fejlődési rendellenességgel született és értelmileg akadályozott gyermekeknek, valamint stroke-os, szklerózis multiplex-es betegeknek és koponyasérülteknek. Külföldön ismerkedtem meg a pervazív fejlődési zavarral élő, beszédfogyatékos, magatartásproblémás és tanulásban/értelmileg akadályozott gyermekek komplex fejlesztésével. Speciális szakemberként a mozgásfejlesztés mellett idővel a tanulási képességek fejlesztése is feladatommá vált. Emellett fejlesztő programok szervezése és vezetése, anamnézisek felvétele, szaktanácsadás, felmérések végzése, dokumentálása, szülőkkel és más szakemberekkel való kapcsolattartás, konzultáció, valamint asszisztensek képzése is a munkaköröm része volt. Legmeghatározóbb szakmai élményeimet Finnország egyik speciális, mozgássérülteknek fenntartott iskolájában szereztem, ahol multidiszciplináris teamekben dolgozhattam. A konduktív pedagógia adaptálása mellett feladatom volt a mozgás, valamint a mozgásos tanulás napirendbe és tanórákba illesztése, segédeszközök kiválasztása, konduktív programok vezetése, dokumentálása; a team tagjaival (pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, foglalkoztatási terapeuta, logopédus, ápoló) együttműködve. Belátást nyertem új terápiás eljárásokba és konzultálhattam más szakemberekkel (neurológusokkal, gyógytornászokkal, foglalkoztatási terapeutákkal) a sérülteket érintő kérdésekről. A sors mégis úgy hozta, hogy itthon folytassam utamat. Hazatérve, egy alapítványnál elhelyezkedve ismertem meg a sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásterápiás ellátásának lehetőségeit. Ahogyan külföldön, úgy itthon is többféle diagnózisú sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozhattam. 2014 augusztusában, az intézmény első konduktoraként, felvételt nyertem Budapest XIII. kerületének gyógypedagógiai intézményébe, a Prizma EGYMI-be, ahol az utazó gyógypedagógiai intézményegység utazó konduktoraként folytathattam munkámat. Az intézményt a két-tanáros integráció modellintézményeként is ismerik. Az országban elsőként, 1997 óta biztosít utazó gyógypedagógiai ellátást a kerületben élő sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára. Az utazó intézményegységben jelenleg 33 gyógypedagógus és 3 konduktor végzettségű szakember dolgozik. A gyógypedagógusok közül tízen logopédusok, tizenkilencen tanulásban akadályozottak vagy pszichopedagógia, hárman szomatopedagógia és egy fő autizmus spektrum pedagógiája szakiránnyal rendelkeznek. Az intézményegység jelenleg 34 telephelyen, 17 óvodában, 12 általános iskolában, 2 gimnáziumban, 3 szakközépiskolában és szakgimnáziumban biztosít ellátást. Szolgáltatásigénylés alapján, a 2017-2018-as tanévben 317 sajátos nevelési igényű gyermek habilitációs- rehabilitációs fejlesztését biztosítja. A gyermekek ellátása az utazó gyógypedagógiai protokoll szerint történik. Az utazó gyógypedagógus feladata, hogy megismerje a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló képességeit és a szakértői vélemény javaslatai alapján biztosítsa számára a megfelelő fejlesztést. Együttműködjön a gyermekkel foglalkozó többi szakemberrel, elkészítse a gyermek egyéni fejlesztési tervét, nyomon kövesse a gyermek/tanuló fejlődését, konzultáljon a szülőkkel és a befogadó pedagógusokkal. Emellett segítse az egyéni tanmenet összeállítását, a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztását, valamint támogassa a beilleszkedést, érzékenyítse a többségi tanulókat és a befogadó pedagógusokat.

[close]

p. 12

A gyermek habilitációs-rehabilitációs ellátásáért a gyermek vezető diagnózisa alapján, a fő fejlesztési területet ellátó gyógypedagógus felel (pl. beszédfogyatékos gyermekek esetében a logopédus). Amennyiben a gyermek második kóddal is rendelkezik, úgy a tanulásban akadályozott szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus is foglalkozik vele. Ha mozgásterápiára is jogosult, a konduktor is. Ilyen helyzetekben a három szakember közösen írja és alakítja ki a gyermek egyéni fejlesztési tervét, gyógypedagógiai véleményét és minden más dokumentációját. Folyamatosan konzultálnak egymással, a szülőkkel és a befogadó pedagógusokkal. A szakértői bizottság által előírt habilitációsrehabilitációs fejlesztéseken kívül, a Prizma EGYMI kiegészítő terápiás fejlesztéseket is biztosít. Így vehettem át belépésemkor, a mozgásterápiás ellátás kialakításának, szervezésének és megvalósításának feladatát. Konduktorként a G80-81-82-83-as BNO kóddal rendelkező gyermekek integrációját koordináljuk. Mivel azonban az ellátottak csupán 2%a (8 fő) mozgássérült, így a munkakör a mozgásterápiás ellátással bővült. A 2014-2015-ös tanévben a kerület óvodáiban és iskoláiban integráltan nevelődő sajátos nevelési gyermekek közül 29 fő óvodás, 22 fő iskolás gyermek csoportos mozgásfejlesztését végeztem. 2015-2016-os tanévben az ellátottak száma 44 fő óvodás és 25 fő iskolás gyermek volt. A mozgásterápiás ellátás zökkenőmentes szakmai biztosításához a tanév során 10 órában óraadó, mozgásterápiás továbbképzéssel rendelkező pedagógust alkalmaztak. A 2016-2017-es tanévben az utazó gyógypedagógiai intézményegység egyik státuszára a mozgásterápiás ellátásra jogosult és azt igénybe vevő gyermekek megnövekedett számára való tekintettel, teljes állásban, az intézményegységbe még egy konduktor nyert felvételt. Ketten 50 fő óvodás és 21 fő iskolás, sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését végeztük. Idén a kiegészítő terápiára jogosult óvodások száma 63 főre, az iskolásoké 31 főre emelkedett és ismét 1 fő konduktorral bővült a mozgásterápiás ellátást végző szakemberek száma. A bővüléssel együtt jár az ellátás színvonalának emelkedése is, hiszen nem csak ambuláns keretek között, a Prizma EGYMI iskolájának két mozgásfejlesztő termében, hanem a befogadó intézményekben, egyéni és csoportos formában is lehetőség van a habilitációs-rehabilitációs mozgásfejlesztésekre. A foglalkozások fő célja az idegrendszer érlelése. A szenzoros ingerek modalitásspecifikus, majd intermodális érzékelésének és észlelésének javítása, a reflexintegráció segítése, az elemi mozgásminták, a kondicionális készségek, a nagymozgások fejlesztése, az egyensúly és a rugalmasság javítása. Minden alkalommal biztosítunk szenzoros ingereket, építünk a gyermekek motivációjára. Csoportos mozgásos játékokat játszunk. A felkínált eszközökön, a vesztibuláris és proprioceptív rendszerek ingerlésével javítjuk az izomtónust, fejlesztjük az észlelést, az érzékelést, a beszédet és a figyelmet. Csoportos foglalkozásokon a gyermekek együttműködését, toleranciáját, szociális készségeit formáljuk. Az idei 2017-2018-as tanévben, a kiegészítő terápiában ellátott gyermekek (az összlétszám 29%-a (94 fő)) diagnózisai az alábbiak szerint oszlanak meg. Óvodában: beszédfogyatékos 33% (20 fő), kevert specifikus fejlődési zavar 24% (15 fő), ADHD 6% (4 fő), pervazív fejlődési zavar 29% (18 fő), motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei 6% (4 fő), mozgássérült 3% (2 fő). (1. ábra) 6% 2% 33% 29% 6% 24% beszédfogyatékos kevert specifikus fejlődési zavar ADHD pervazív fejlődési zavar motoros képességek fejlődési zavara mozgássérült 1. ábra – Mozgásterápián résztvevő óvodás korú SNI-s gyermekek eloszlása BNO kód szerint, 2017-2018-as tanév

[close]

p. 13

Iskolában: beszédfogyatékos 32% (10 fő), kevert specifikus fejlődési zavar 42% (13 fő), pervazív fejlődési zavar 20% (6 fő), mozgássérült 6% (2 fő). (2. ábra) 6% 20% 32% 42% beszédfogyatékos kevert specifikus fejlődési zavar pervazív fejlődési zavar mozgássérült 2. ábra – Mozgásterápián résztvevő iskolás korú SNI-s gyermekek eloszlása BNO kód szerint, 2017/2018 tanév Az utóbbi évekre jellemző tendencia, az autizmussal élő gyermekek számának növekedése, akik komoly szenzoros, koordinációs és egyensúlyi problémákkal küzdenek. Esetükben az egyéni, majd kiscsoportos, sérülésspecifikus/vegyes összetételű, csoportos mozgásfejlesztés rendkívül hatékony. Kiemelten fontos lenne az F82-es motoros funkció specifikus fejlődési zavara BNO kóddal rendelkező gyermekek mozgásfejlesztésének ellátásba történő beépülése, hiszen gyenge tanulási, magatartásbeli és kommunikációs készségeik hátterében az idegrendszer éretlensége, esetleges sérülése áll. A szülők és a kollégák visszajelzései alapján, azoknál a gyerekeknél - aki az utazó gyógypedagógiai fejlesztés mellett mozgásterápiás ellátásban is részesülnek-, koordináltabbá válnak a nagymozgások, fejlődik a finommotorika, nő a figyelem terjedelme, javulnak a memóriafunkciók, a szerialitás, a kudarctűrés és a szem-kéz koordináció, fejlődik a kooperációs és a kommunikációs készség. Az intézmény innovatív szemléletének és annak a felismerésnek köszönhetően, hogy a konduktor az éretlen, illetve atipikusan fejlődő idegrendszerű, sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásának fejlesztésében is kompetens személy, a Prizma EGYMI utazó gyógypedagógiai intézményegységében jelenleg 3, az iskolában és a fejlesztő-nevelő oktatásban is 1-1 fő konduktor végzi sikeresen a különböző súlyosságú és diagnózisú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. ---------- ♦ ♦ ♦ ---------- Gacsó Adrienn konduktor (tanító), „Merre induljak? Mi a feladatom?” mozgásterapeuta, okleveles neveléstudomány szakos bölcsész utazó gyógypedagógiai intézményegység- vezető - Prizma EGYMI Ki is a konduktor? “Egy személyben pedagógus és gyógyító, aki mozgássérültek fejlesztését és nevelését végzi.” (felvi.hu) „A konduktor szakma központjában az oktatásba integrált komplex nevelést, tanulásszervezést Magyarországon dolgozó konduktorok munkaköreinek sokfélesége – egy kutatás helyezi központba, nem pedig a terápiás célzatú fejlesztést.” (Képzési és Kimenti Követelmények. 2006) „A diplomás konduktorok az oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszerben helyezkednek el, tudásukat világszerte elismerik.” (MPANNI Akkreditációs jelentés, 2011) „Magyarország legtöbb oktatási, egészségügyi és kivonata1 szociális intézményében, a konduktor, más szakemberekkel (pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, orvos, ápolónő) együtt, 1 A cikk forrása: Gacsó, A.- Horváth, K. (2016): Conductors’ scope of activities in multiple dimensions. Abstracts of the 9th World Congress on Conductive teamben dolgozik.” (Magyar Konduktorok Egyesülete). „A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és Education, Budapest. kutatásának eredményeinek összefoglalását képességek birtokában alkalmasak bármely életkorú tartalmazza.

[close]

p. 14

központi idegrendszeri sérülés következtében megállapítható, hogy a végzett konduktorok 35% mozgáskoordinációs (mint vezető tünet) zavarral küzdő Magyarországon, a Nemzetközi Pető Intézeten kívül gyermek, felnőtt konduktív neveléssel megvalósított helyezkedik el és vállal munkát. fejlesztésére, komplex pedagógiai rehabilitáció De merre és milyen típusú intézményekben, megvalósítására, speciálisan az óvodai specializáció az milyen munkakörökben dolgoznak jelenleg a óvodáskorú mozgássérült gyermekek integrált, inkluzív, konduktorok? Milyen feladatokat látnak el? Milyen szegregált csoportokban történő nevelésére, fejlesztésére, diagnózisú gyerekekkel foglalkoznak? Mennyire van ez az iskolai specializáció az 1-4. osztályos mozgássérült összhangban a képzés tartalmaival vagy a jogszabályi gyermekek integrált, inkluzív, szegregált osztályokban háttérrel? Ütköznek-e szakmai nehézségekbe? történő nevelésére, oktatására, fejlesztésére.” (felvi.hu) Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a Ismeri a gyermekek fejlődési sajátosságait, a válaszokat konduktor kollégámmal, Horváth Katával. képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, a Kutatási témánkat, konduktorként saját, munkahelyi módszereket és eljárásokat, a sérültek korcsoport szerinti tapasztalatainkból merítettük. Mindketten az differenciált oktatásának elveit és az integrációs folyamat anyaintézményen kívül helyezkedtünk el, először segítését. (szakvalaszto.hu) külföldön, majd itthon. Már külföldi munkáink során 2006-ban a képzés akkreditációja során tapasztaltuk, hogy a központi idegrendszeri sérültek meghatározásra kerültek a konduktorok kompetenciái. A mellett, feladatunk volt a halmozottan sérült, 2011. évi CXC. köznevelési törvény 98.§ c része izomdystrofiás, balesti, mozgásfogyatékos gyermekek és rendelkezett a konduktori, konduktor-óvodapedagógusi és felnőttek ellátása is. Mellettük megjelentek a konduktor-tanítói, valamint a konduktor (tanító) és a mozgáskoordinációs problémákkal küzdő, autizmussal konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító élő, magatartásproblémás, hiperaktív, figyelemzavaros, felsőfokú iskolai oklevél pedagógus jogkör betöltésére megkésett beszédfejlődésű, tanulásban akadályozott jogosító okiratként történő elfogadásáról. gyermekek is. A helyzet itthon és külföldön is hasonló A törvény13/A. fejezet 15/A.§ (1.) “Az utazó feladatok elé állítja a konduktorokat. A képzés során gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata a elsajátított neurológiai, anatómiai, módszertani és sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, logisztikai tudásnak hála az elkötelezett konduktorok - tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai team munkában különösen - sikeresen helyt állnak csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését, minden területen. tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási A szakma elterjedésével a konduktorok a Pető intézmények számára a sajátos nevelési igényű gyermek, Intézeten kívül, más intézményekben is munkát vállaltak. tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális A megváltozott munkaköri feladatokkal csak szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása…” Ez mindennapos munkájuk során szembesülnek. A alapján a konduktorok munkájuk során az integrációban is folyamatosan változó elvárásokat figyelembe véve, részt vesznek. kutatásunk során szerettünk volna eljutni minél több A fejlesztő-nevelő oktatás területén is jelen olyan konduktorhoz, akik az anyaintézményen kívül vannak. “A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai dolgoznak, hogy intézménytípusonként feltárjuk nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési munkaköri feladataikat és az eredményekkel igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási hozzájáruljunk a szakma és a képzés innovációjához. intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján A vizsgálat alapját fókuszcsoportos interjú adta. vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai Az interjún 6 konduktor vett részt, akik közül 1 fő a Pető nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást Intézetben, 5 fő különböző típusú intézményekben végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és helyezkedett el (EGYMI, kórház, fejlesztő-nevelő oktatás, halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.” magán óvoda és magán iskola). Kérdéseket tettünk fel a A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tapasztalatokkal, a munkakörökkel, a végzettségekkel, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, nehézségekkel kapcsolatban. Az interjú során elhangozott tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges feltételeket a gondolatok megerősítettek bennünket abban, hogy törvény 47.§-a határozza meg A (4.) bekezdésben ennek bármilyen intézményről is legyen szó, konduktortársaink egyik résztvevője a konduktor. A 98.§ (3.) bekezdés hasonló helyzetekben és változó feladatokkal találják szerint “az óvodapedagógus-munkakör betölthető szembe magukat. konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói „Tisztázatlanok a szerepek, sokan nem tudják mit is takar szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására az, hogy konduktor és mit kell tennem konduktorként.” alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és „Nem tudják, hogy a konduktor komplex szemléletű szakképzettséggel rendelkezik.” fejlesztő szakember, aki igenis hozzá tud tenni egy egész A Nemzetközi Pető Intézet által 2009-ben végzett fejlesztési tervhez és nem csak a mozgáshoz.” országos vizsgálat adatai szerint „az összes végzett konduktor mintegy 40%-a dolgozott vagy dolgozik az anyaintézményben. 20-25%-a átmenetileg vagy tartósan külföldön dolgozik, számos országban.” (MPANNI akkreditációs jelentése a 2011/7/V/3.sz. MAB határozat melléklete, 10.o.) A jelentés nem közöl adatokat a „Sokszor nem is érzem magam konduktornak, mert egyéni foglalkozásokat tartok. Nem hospitálnak nálam a kollégák, nem jönnek be hozzám megnézni, hogy mit csinálok. Ha néha bejönnek, csodálkoznak, hogy miért éneklek, mi ez? Azt gondolják azért, mert kedves vagyok a pályaegyhagyók arányáról, de a számok alapján

[close]

p. 15

gyerekkel. Nem értik, hogy mi van mögötte, nem is kérdezik meg.” akadályozott, és enyhe értelmi sérült is. Nagyon vegyes a gyerekek összetétele.” „Abból fakad a tanácstalanságom, hogy egyedül vagyok konduktorként, nincs egy mentor, aki segítené a munkámat, ismerné a területet, ahol dolgozom.” „Nálam, a 20 gyerek közül négynél áll fenn a CP, az összes többinél teljesen más a fő tünet, amihez gerincferdülés, lábdeformitás is társul.” „Sok a CP-s gyerek is, de számottevő az egyéb diagnózisokkal és genetikai rendellenességgel született érkező gyermekek száma is.” „Az alapítványnál 22 gyerekkel foglalkozom. Ebből 3 CP-s, de nekik is kevert a diagnózisuk. Van autista, viselkedés és magatartászavaros, tanulásban A fókuszcsoportos interjú alatt gyűjtött tapasztalataink és információink alapján fogalmaztuk meg kérdőívünk kérdéseit (18 zárt és 2 nyílt végű). Azt a közösségi média oldalain és szakmai fórumokon tettük elérhetővé a konduktorok számára. A kitöltés feltétele a konduktor végzettség és a magyarországi munkahely volt. Kutatásunk során elsősorban arra kerestük a választ, hogy intézménytípusonként különbözőek e a munkaköri feladatok. A képzési és kimeneti követelmények alapján 18 kompetenciát határoztunk meg. Faktoranalízissel 6 dimenzióra osztottuk őket. Ezek mentén kívántuk összehasonlítani az anyaintézményen belül és kívül dolgozók munkaköreinek sajátosságait. (1. ábra – Konduktorok eloszlása intézménytípusok szerint) Intézménytípusok 12,70% 16,30% 8,50% 11% 10,20% 15,30% 0,00% 20,00% Szakszolgálat Gyógypedagógiai intézmény 40,00% 60,00% 80,00% EGYMI Integráló közoktatási intézmény 1. ábra - Konduktorok eloszlása intézménytípusok szerint A kérdőívet 2017 januárjában tettük közzé és Legtöbben, 16,30% EGYMI-ben, 12,70% márciusban zártuk le. Az adatokat SPSS statisztika pedagógiai szakszolgálatnál, 8,5% gyógypedagógiai segítségével dolgoztuk fel. 118 kitöltés érkezett. A intézményben, 11% integráló közoktatási intézményben, kitöltők átlagosan 12 éve vannak a pályán. A 10,20% egészségügyben, 15,30% alapítványoknál vagy pályakezdők (23%), kevesebb, mint öt éve (26%), 5-15 szociális szférában dolgozik. Az arányokban tükröződik éve (23%) és 15-30 éve (23%) a pályán lévők aránya a Pető Intézet 2009-es országos felmérésének közel azonos. A válaszadók 26%-a az eredménye, miszerint az itthon maradó konduktorok anyaintézményben (Pető Intézet), 74% más típusú jelentős többsége az anyaintézményen kívül áll intézményben végzi munkáját. munkába. (2. ábra – Kompetenciák dimenziói) első vizsgálat szűrés és tanácsadás központi idegrendszer sérült gyermekek szűrése tanácsadás, utógondozás napközi szabadidős tevékenységek tanulószoba szabadidős tevékenységek szervezése gondozás önellátás gyermekvédelem egészségnevelés önellátási tevékenységek segédeszközök segédeszközök biztosítása pozicionálás tanulási képességek fejlesztése programtervezés mozgásfejlesztés foglalkozások/tanórák vezetése előadások kollégáknak/szakembereknek jó gyakorlatok integráció segítése taneszközök fejlesztése 2. ábra – Kompetenciák dimenziói

[close]

Comments

no comments yet