Balatoni Futár 2017. február

 

Embed or link this publication

Description

Balatoni Futár 2017. február

Popular Pages


p. 1

2017. február utár Kolbászfesztivál Fonyódon Látogatóközpont épül a Kis-Balatonon Polgármesterek 2017. évi várakozásai Szárszói harmónia Fotó: Kovács Tibor

[close]

p. 2

Aktuális utár 2017. február Közel egymilliárd forintból épül a Kis-Balaton Látogatóközpont Jelentős vonzerő növekedésre számítanak a nemzeti parknál Több éves előkészítő munka után sikerrel szerepelt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi 2020 program keretében kiírt pályázaton. Az eredményes kandidálásnak köszönhetően közel egymilliárd forintot fordíthatnak a Kis-Balaton Látogatóközpont kialakítására és a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztésére. A régió számára oly fontos beruházást február elején, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón jelentette be V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára. Elmondta, hogy a korábbi uniós pénzügyi ciklusban tizenhat ökoturisztikai létesítményt korszerűsítettek és ötvenhárom új létesítményt avattak fel hazánkban. A most folyó fejlesztési időszakban folytatódnak a beruházások: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a legnagyobb forgalmú bemutatóhelyek modernizálására, korszerű eszközök vásárlására - s mint a fenékpusztai példa is mutatja - új látogatóközpontok kialakítására, építésére. Az államtitkár hangsúlyozta: ezekből a létesítményekből száműzik a tradicionális módszereket, mert napjaink ifjúsága már kevésbé fogékony a kifakult bundájú kitömött állatokra, a megsárgult papírokra - az interaktív lehetőségek teljes tárházát felvonultató kiállításoké, bemutatóhelyeké a jövő. A Kis-Balaton Látogatóközpont teljes mértékben megfelel ez utóbbi kritériumoknak. V. Németh Zsolt úgy fogalmazott: azért is fontos ez a beruházás, mert a Kis-Balaton a hazai természetvédelem bölcsőjének, a madarak gyülekezőhelyének számít, s melyhez - Fekete István regényeinek ismeretében - gyermekkorunk óta kötődünk. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője a projekt jelentőségét méltatva kiemelte: a Kis-Balatonnak különleges nimbusza van a régióban, s a közeljövőben kezdődő fejlesztésnek köszönhetően tovább nő természetvédelmi és kulturális értéke. Mint mondta: az ökoturisztikai beruházás egyaránt fontos Keszthely térségének, Zala megyének és a Balaton-felvidéknek is. Jelentős előrelépésnek számít, ha a Kis-Balatont a legkorszerűbb eszközökkel lehet majd bemutatni, de a látogatóközpont a vízi- és kerékpársportnak, sőt Zalakaros és Hévíz közelségében a családi programoknak is új lehetőséget teremt. Évente általában öt-tízezer látogató keresi fel a Kis-Balatont, de a fejlesztésnek köszönhetően ez a szám harmincezerre is emelkedhet – indokolta a beruházás szükségességét, megalapozottságát Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Elmondta, hogy a tájba illeszkedő, a mai kor igényeit szem előtt tartó, több funkciós látogatóközpont kiinduló pontja lesz a terület élővilágát bemutató szárazföldi és vízi túráknak, s ezek a terepi programok igazi él- ményt jelentenek majd a látogatóknak. A kiállítás, a mozi, a tanösvény és a kapcsolódó programok megvilágítják az élővilág változatosságát és az ökológiai összefüggéseket. A kiszolgáló funkciók – étterem, bolt, játszótér – és a magas színvonalú szolgáltatások hozzájárulnak a vendégek kellemes közérzetének kialakításához. A látogatóközpont létrehozása mellett megújul a napjainkban is nagy érdeklődésre számot tartó Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten, közel az új létesítményhez. Az összesen kilencszázötvennyolcmillió forintos beruházáshoz 950 milliót nyert a nemzeti park: a tervek szerint már a közeli hónapokban megkezdődik a kivitelezés, s a számos környezettudatos megoldást tartalmazó objektumot jövő év végén, vagy 2019 tavaszán avatják fel. Süli Ferenc Manninger Jenő országgyűlési képviselő, V. Németh Zsolt államtitkár és Puskás Zoltán igazgató A látogatóközpont látványterve 2

[close]

p. 3

2017. február utár Eldördült a startpisztoly Új szervezet irányítja, koordinálja a tóparti fejlesztéseket A Balaton Fejlesztési Tanács februári ülésén számos olyan bejelentés elhangzott, melyek érdemben és hosszú távon meghatározzák a régió jövőjét. Ismeretes, hogy a kormány decemberi határozatának értelmében 2020-ig uniós és a hazai forrásokból 365,4 milliárd forint fordítható a magyar tenger partján fejlesztésekre. Elmondható tehát, hogy a következő néhány év korszakos távlatokat nyit az itt élők számára. A testület ülésén elhangzott tájékoztatók az újrafogalmazott koncepció lényegét, a teendők komplexitását, a beruházásokat koordináló szervezeti forma feladatait sorakoztatták fel. A balatoni fejlesztésekhez kapcsolódó döntések előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekről Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese tájékoztatta a grémiumot. Elmondta, hogy a jelentős hazai pénzügyi keretnek köszönhetően a támogatott programokba új tételek is beemelhetők: így sor kerülhet strandok, campingek korszerűsítésére, ám természetesen prioritást élvez a balatoni vízkészlet biztosítása. A környezetvédelmi elvárások miatt lehetőség nyílik elektromos buszok beszerzésére is. Mozsár István, a közelmúltban létrehozott Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a szervezet létrehozásának célját az operatív programok zökkenőmentes lebonyolításában jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a hazai források elérhetőségének nem lesznek adminisztratív korlátai máris rendelkezésre áll egy részletesen kidolgozott, négy évre szóló pénzügyi terv. Megtudtuk, hogy hat-nyolcszáz millió forint juthat balatoni regionális marketingre - ebbe a büdzsébe akár lokális programok hírverései is bekerülhetnek. Mint fogalmazott: a hatékonyság a lényeg, s tapasztalatai szerint a balatoni vállalkozók rendkívül aktívak. A már benyújtott TOP-os pályázatok kapcsán arról tájékoztatott, hogy ezek elbírálása jelenleg is zajlik – február végéig valamennyiről döntenek. A szálláshely fejlesztések kapcsán szólt arról, hogy személyes egyezteté- seket kezdeményeznek az érintettekkel: a strandok fenntartóival együtt ők is gyors elbírálásra számíthatnak – idén egyébként a kisebb szálláshelyeket részesítik előnyben. A nonprofit zrt. vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy a balatoni termékeket az érintettek öszszekapcsolják, s hogy a szereplők egymás érdekeit is vegyék figyelembe. Megismételte: mivel jelentős pénzügyi háttér áll rendelkezésre, részükről pragmatikus végrehajtás várható. Bóka István, a BFT elnöke hozzászólásában jelezte: közös érdek a harmonikus együttműködés, s ehhez hozzájárulhat az integrációs kft. munkatársainak felkészültsége, kapcsolat rendszere, helyismerete is. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén megtárgyalták a Balaton-törvény tervezett felülvizsgálatáról szóló előterjesztést is. Kolossa József, a Miniszterelnökség főosztályvezetője szóbeli kiegészítőjében a helyi és a regionális értékek, érdekek kettéválasztásának szükségességére helyezte a hangsúlyt. S mivel ebben kiemelt szerepük lesz az önkormányzatoknak, indokolt a rendszeres konzultáció. Elmondta, hogy erősítik a megyei állami főépítészek státusát - ők koordinálnak majd az érintett felek között. Megnyugtatta a jelenlévőket, hogy bár a módosított jogszabály a Balaton-part közösségi célú hasznosítását favorizálja, lehetőséget nyújt környezetbarát fejlesztésekre is. Új szemléletű Aktuális szabályozás várható tehát, s a lényeg: a településképek kialakításáról a helyi önkormányzatok dönt-hetnek. E feladatuk teljesítése során is számíthatnak a Miniszterelnökség támogatására - képzést szerveznek az érintett szakembereknek, s rendelet mintát is kapnak a képviselőtestületek. Bóka István elnök - Balatonfüred polgármestereként - is érintett e témakörben, ezért felvetette: az önkormányzatoknál a jogszabályi kötelezettségeik miatt finanszírozási gondok is jelentkezhetnek. Komoly anyagi segítség nélkül képtelenek lesznek megoldani ezen feladatukat. Álláspontja szerint két érzékeny pontjuk van a tóparti településeknek: a zártkertek és mezőgazdasági ingatlanok. Mint fogalmazott: az előbbiek már védhetetlenek, az utóbbiak azonban még menthetők. Ezért fontos, hogy a jövedelemtermelő területeket, ezek tulajdonosait az állam is támogassa. A közeljövő feladata a birtokközpontok létesítésének, építésének felülvizsgálata is. Kálóczi Kálmán szerint a zártkertek beépítése befolyásolja a balatoni kultúrtáj képét, csökkenti a világörökség cím elnyerésének lehetőségét, ezért történeti tájjá kellene nyilvánítani a Balaton felvidékét. A Balaton Fejlesztési Tanács ülésén elfogadták a testület ez évi munkatervét, s a Mozdulj Balaton strandi szabadidős programsorozat tervezetét is. Süli Ferenc 3

[close]

p. 4

Aktuális utár 2017. február Télen is dolgoznak a dél-balatoni vasútépítők Gyorsabbak lesznek a vonatok és magasabbak a peronok - Nincsenek fagyszabadságon a dél-balatoni vasút építői, a Déli Part 2016 Konzorcium együttesen 440 dolgozója ezekben a hetekben elsősorban a műhelyekben tevékenykedik, gyártási, szerelési, nagyjavítási és felújítási munkákat végeznek - tájékoztatta Balatoni Futárt Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója. Az évszázad egyik legjelentősebb vasút-rekonstrukciójának eredményeként az évente 1 millió 600 ezer ember által használt szakaszon megszűnnek az úgynevezett lassújelek, az utazók gyorsabban és kényelmesebben jutnak el a Balatonhoz vagy onnan a fővároson át lakhelyükre. A menetidő a mostani 166 percről a főváros és Keszthely között további 5-10 perccel csökken. Az állomásokon magasperonok épülnek, így a csomaggal, gyerekkel utazóknak, illetve az idős embereknek biztonságos és kényelmes lesz a ki- és beszállás. A beépítendő rugalmas rezgéscsil- A megújult zamárdi vasútállomás lapító sínágyazatnak és a zajvédő falaknak köszönhetően jelentősen csökken a zajterhelés. Szemes és Lell-felső között új, második vágány, Fonyód állomás és Bélatelep között új hullámtörő épül, Balatonmáriafürdőn az Őrház utcánál új megállóhely létesül. A múlt őszi vágányzár időszakában Szántód-Kőröshegy és Balatonboglár között elkészült a vasúti pálya al- és felépítménye, tavasszal folytatódnak a munkák, 2017 június 16-tól, a nyári menetrend életbe lépésétől szeptember elejéig pedig zavartalan lesz a vonatforgalom. A Boglár és Balatonszentgyörgy közötti szakaszra szeptemberben vonulnak fel a munkagépek, és folytatódik a kaposvárifonyódi vasútszakasz építése is. A dél-balatoni polgármesterek különös érdeklődéssel követik a déli vasút 72,4 milliárd forintos rekonstrukcióját, valamint a kaposvár-fonyódi szakaszon folyó munkákat, és habár a siófokihoz hasonló aluljáró másutt nem épül, azt remélik, a vasútat átszelő, szintbeli gyalogos és a gépjárműforgalom a jelenleginél lényegesen biztonságosabb lesz. G.J. A spekulánsok miatt is veszélyben lehet a balatoni szőlővidék A védelem érdekében büntetnek is, ha kell A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti. - A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület - hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az „Olaszrizling szerintünk” címet kapott találkozó sajtótájékoztatóján, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part leg fontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek Példásan gondozott szőlő Lovason az ingatlanfejlesztők célpontjai. - Segíthetne a problémán, ha a sző- lőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre - jegyezte meg Jásdi István, hozzáté- ve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe „nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények 4

[close]

p. 5

2017. február legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet. Csopak polgármestere, Ambrus Tibor felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak. - Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót - mondta a polgármester. Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántó- utár vá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásáért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is - vélekedett Ambrus Tibor. Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében. Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet. Aktuális Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a „fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. - Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti - hangoztatta a bortermelő. Z. A. /forrás: Világgazdaság, MTI/ archív fotó: dr. Lázár János † Kolbászfesztivál Fonyódon Lokálpatrióta szervezők, hálás publikum Napjainkban a gyermekeknek fogalmuk sincs arról, hogy szüleik és nagyszüleik miért várták hajdanán oly nagy izgalommal a disznóvágásokat - mutassuk meg nekik! Ezzel az ötlettel rukkolt elő néhány évvel ezelőtt a fonyódi Csizmadia Attila, s hogy szavait tettek is kövessék, azonnal felajánlott egy jó húsban lévő, barátságos arcú sertést e nemes célra. Arra azonban bizonyára nem gondolt, hogy az esemény először csak a szűkebb régióban, hamarosan pedig már országosan is nagy visszhangot vált ki, s a fonyódi program miatt ezrek pattannak autóba és vonatra minden év elején. Az önzetlen tett persze fogékony talajra talál egy olyan településen, ahol a civil szerveződéseknek és a hagyományok ápolásának évszázados tradíciói vannak. A támoga- tók közé az elsők között csatlakozott a helyi önkormányzat, s Kardos János, a Hűtő-Klíma Kft. tulajdonosa is. S hogy ez a februári fesztivál ne csak a kulináris élvezetek, hanem a változatos kulturális kínálat miatt is emlékezetes maradjon, arról két helyi vállalkozó, Farkas Gábor és Posza Róbert gondoskodik. A rendezvénysorozat évről évre új elemekkel is gazdagodik: idén ezt a kézművesek megjelenése jelentette. S végre essék szó magáról a kolbásztöltő versenyről: a viadal első napján több tucat alkalmi - vagy már összeszokott - csapat mérte össze tudását, míg másnap a tóparti önkormányzatok delegáltjai mutatták be településeik ízvilágát - mintegy méter hosszú kolbász formájában. Hűséges olvasóink vélhetőleg emlékeznek arra, hogy tavaly a Balatoni Fu- tár csapata a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Joggal bízhattunk tehát idén is a sikerben, hiszen az együttes összeállítása nem változott: Lukács Attila szakmai irányítása mellett ismét a Bölcsföldi Andrea, Góz Zsófia, Lukács Hanna, Suri Csilla, Liptay Ádám és Nagy Attila kezdő hatos - kispadon jelen sorok szerzőjével - próbált emlékezetes perceket szerezni a zsűrinek, nem kevés sikerrel. Már tudjuk: a bronz is szépen csillog, s ezt erősítette bennünk Benke László mesterszakács véleménye is. Aranyérmes kolbászt töltöttek a Szőlősgyöröki Fogathajtók, az Orosházi Kolbászklub és a CMS Logisztika tagjai, míg az önkormányzatok között hasonló elismerésben részesült Kőröshegy, Balatonalmádi és Balatonkenese csapata. SF 5

[close]

p. 6

Aktuális utár Vadászati kerekasztal Törvényi szabályozást javasol a Balatoni Szövetség A tél folyamán több tóparti önkormányzat is megkereste a Balatoni Szövetséget a vadak elszaporodásából fakadó károkozások és a lakosság biztonságérzetét befolyásoló jelenlétük miatt. Javaslatukra a grémium három megyében egyeztető tárgyalást, megbeszélést hívott össze. Balassa Balázs szerint törvényi szabályozás nélkül nem lehet e problémára megnyugtató megoldást találni. - A közös gond együttes fellépést kíván, s a Balatoni Szövetség ebben kezdeményező szerepet kíván vállalni. Az önkormányzatok felhívására akcióba léptünk, a konszenzus kialakításához pedig partnereket kerestünk. Veszprém és Zala megyében vadgazdálkodással kapcsolatos kerekasztal megbeszélésre hívtuk az érintetteket: a térség vadgazdálkodóit, a vadászkamarát, a rendőrséget, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vezetőit, s a témában kutatásokat végzett szakembereket. A konzultációk során evidenciaként fogalmazódott meg, hogy az összes érintettre komoly feladat hárul. Elsődlegesen is fel kell hívnunk a döntéshozók figyelmét, hogy nincs szabályozás a belterületi vadgazdálkodásra és nincs szabályozva a belterületen található vad tulajdonviszonya. Ismeretes, hogy a vadászat jogszabályok által szigorúan szabályo- zott tevékenység. A vadászatra jogosult csak a részére kijelölt vadászterületen gazdálkodhat, melynek nem részei a belterületek, a lakott településrészek - általában véve azok a területek, melyeken a lőfegyverrel folytatott vadászat biztonságosan nem végezhető. Jelenleg a belterületen elejtett, befogott vad elszállítása lopásnak számít. A polgári törvénykönyv szabályozása a belterületen okozott vadkárok megtérítésére azt a vadásztársaságot kötelezi, ahonnan a vad a belterületre ment. Ennek bizonyítása azonban nem minden esetben egyértelmű. Az elnök úgy látja: a természettől kissé már elidegenedett emberek számára kevésbé tudatosult, hogy a vadnak élettérre van szüksége. S hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Élelmet, vizet és búvóhelyet, s ezek a feltételek a Balatonhoz közeledve egyre inkább biztosítottak. - Nem szabad elfelejteni, hogy az itt élők is hibásak a vadak lakott területen belüli túlzott elszaporodásáért, hiszen sokan élelmet és a búvóhelyet biztosítanak a vadak számára. Ha a gyümölcsösben nem szedik össze a lehullott termést, ha a levágott füvet kihordják az erdőkbe, útszélekre, ugyancsak élelemforrást biztosítanak. Javaslatunk szerint felvilágosító kiadványokban kell felhívni a figyelmet ennek veszélyére. 2017. február A jelenlegi helyzet kialakulásában az önkormányzatok is közreműködtek azzal, hogy nem kötelezték a tulajdonosokat az elhanyagolt ingatlanok rendbetételére. Célszerűnek látjuk helyi rendeletek alkotását – s természetesen ezek betartatását. A hegyközségekkel közösen a gondozatlan, elhanyagolt szőlők tulajdonosait is büntetni kellene. Balassa Balázs a tanácskozás konklúzióit összefoglalva elmondta: a vadásztársaságok felelőssége a vadállomány túlzott elszaporodása. A vízügy az elmaradt nádvágásból fakadó egész éves élettér meglétéért felelős. Szólni kell a döntéshozókról is, akik nem teremtették meg e kérdéskörben a jogszabályi hátteret. - Az elhangzott javaslatok egyértelműen egy olyan belterületi szabályozásmódosítást fogalmaztak meg, mely lehetővé teszi egy Vadvédelmi Szolgálat létrehozását. Véleményünk szerint fontos, hogy ne a vadászati törvénynek legyen része ez a szolgálat - kereteit teljesen önálló törvényként alkossák meg a döntéshozók. Ez a szolgálat láthatná el a belterületeken felbukkanó vadállatok befogását, a lakosság tájékoztatását. Az új szervezet létrehozása természetesen financiális gondokkal jár együtt. Véleményünk szerint - mivel több szereplős a probléma megoldása - így a finanszírozásnak is annak kell lennie, felmerült az állam, a vadgazdálkodók és az önkormányzatok költségvállalása is. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy lakott területen csakis élve befogás történhet, mert a lőfegyver használata túlságosan veszélyes. Felvetődik még egy fontos kérdés: mi történjen a befogott vadakkal? Mivel jelentős a vadak túlszaporodása, ezért a külterületekre szállításuk és elengedésük csak elodázná a probléma megoldását, tehát amíg ez az állapot fennáll, az elaltatásuk jelenti a megoldást. Úgy gondoljuk: a külterületen a vadak túlszaporodása miatt az évi vadkilövési kvótát addig kell jelentősen növelni, míg el nem érjük a vadállomány egészséges szintjét. Süli 6

[close]

p. 7

2017. február utár Szárszói harmónia Megtisztelő, kötelezettséggel járó kitüntetés Települések Az elmúlt években számos kitüntetéssel gazdagodott Balatonszárszó. A hivatalos elismerések általában országos visszhanggal járnak, a helyi döntéshozókat ugyanakkor az ott élők, a nyaralótulajdonosok, s a településre látogató turisták véleménye befolyásolja érdemben. Dorogi Sándor polgármester ezért a helyén kezeli a legújabb, a nagyközség lakói számára rendkívül hízelgő, az Év települése kitüntető címet. - A különböző elismerések, díjak kötelezettségekkel járnak - minden évben bizonyítanunk kell, hogy méltóak vagyunk az ítészek és ezzel egyidejűleg a vendégek bizalmára. Korábban sem volt ritka a pozitív visszajelzés, hiszen dicsértek már ben- nünket a település arculatáért, a köztisztaságért, parkjaink gondozottságáért, színes, változatos programjainkért, a turisztikai attrakciókért. Az Év települése cím azonban különösen kedves nekünk, mert olyan tevékenységünk kapott benne hangsúlyt, amelyre a jövőben minden településnek koncentrálnia kell. A zsűri - döntésének indoklásakor - hangsúlyozta: Szárszó példamutatása abban is jelentkezik, hogy hoszszú távú fejlesztési koncepcióval rendelkezik, s ebben kiemelt szerepet kap a környezetvédelem, a környezetkultúra. A díj azt is tükrözi, hogy a szárszói polgárok és az üdülőtulajdonosok harmóniában élnek, közösen építik, szépítik a Balaton egyik legkedveltebb települését. Az Év települése díj egy átfogó elemzés eredménye, mely szerint Balatonszárszó napjaink egyik legjobb lakóhelye. S ez nem csak éltet bennünket, hanem kötelez is, hogy nem engedhetünk a színvonal- ból és nem mondhatunk le álmainkról, az újabb fejlesztésekről sem. Süli Ferenc Életmentő hősök Kimentették a jégbeszakadt asszonyt Csopakon Futótűzként terjed a településen, hogy a fagyos Balatonból kimentettek egy hölgyet, aki éppen a meleg forrást akarta megjelölni. A nő szerencséjére három fiú és egy tanár a segítségére sietett. A csopaki strand bejáratánál felhívják a figyelmet a fürdőtelep területén található hőforrásokra, amelyek miatt a strand egyes szakaszain a jég vastagsága balesetveszélyes, sportolásra alkalmatlan. - Lent korcsolyáztunk a csopaki strand keleti részén, amikor Szilvia a feleségem szólt, hogy egy nő beszakadt a Balatonba. Észrevettem, hogy tőlünk két-háromszáz méterre a paloznaki öbölben három srác jégkorongozik. Kiabáltam nekik, hogy jöjjenek segíteni, mert nagy a baj - elevenítette fel a történetet Látos Jenő, aki a Báthory iskolában tanít angolt és informatikát. Ő annak idején a hetvenes években vízimentősként dolgozott a strandon, így már volt némi tapasztalata a mentésben. A három fiú azon nyomban a jég fogságába esett hölgy segítségére sietett. A huszonkét éves paloznaki Kövesi Balázs és Slemmer Ábel Sebestyén, valamint a húsz esztendős csopaki Németh Balázs már évek sokan gratuláltak, példaértékűnek tartják, óta szoros barátságot ápolnak. Szüleiktől amit tettek. megtanulták, hogyha bajban van az ember, Manapság a fiatalokat többször bírálat akkor segíteni kell. A közös életmentés még éri, hogy nem segítenek másoknak, csak a erősebé kovácsolta a barátságukat. saját érdekeiket tartják szem előtt. Szeren- - Amikor szólt nekünk a tanár úr, egyből csére Kövesi Balázs, Slemmer Ábel Sebes- elindultunk segíteni. Balu (Németh Balázs) tyén és Németh Balázs mindezt megcáfol- indult elől a hokiütővel, utána én, a tanár úr, ta azzal, hogy egy embertársuk életét meg- végül Ábel. Hasra feküdtünk, a hokiütőket mentették. Lee Taipo mondta egykoron: a egymásba akasztva biztosítottuk, hogy na- tetteid határozzák meg, hogy milyen ember gyobb baj ne legyen. A nyakig elmerült hölgy vagy. A tanár úr és a három fiatal mindebből szerencsére megfogta a bot végét és sike- jelesre vizsgáztak. rült kimentenünk. Ezután még megkérdez- Szendi Péter tük, hogy miben le- hetünk a segítségére, hiszen ruhája telje- sen átázott - meséli Kövesi Balázs. Az asszonyt a parton várták az is- merősei, akik me- legítve hazavitték. Szerencsére men- tőt nem kellett hív- ni. A három fiúnak azóta már nagyon Németh Balázs, Slemmer Ákos Sebestyén és Kövesi Balázs 7

[close]

p. 8

Települések utár 2017. február Fejlődő régió, optimista polgármesterek Pályázati források adhatnak újabb lendületet A korábbi uniós pénzügyi ciklus 2015. évi elszámolásával egyidejűleg új feladatok fogalmazódtak meg az önkormányzatoknál – olyan fejlesztésekre koncentrálnak elsődlegesen, melyek komfortosabbá tehetik az ott élők mindennapjait, s egyben pozitív változásokat eredményeznek a településképen. A Balatoni Futár szokásos interjú-sorozatában tóparti polgármesterek nyilatkoznak az elmúlt esztendőről, s a 2017-es tervekről. Galácz György (Balatonmáriafürdő): Tavaly közel háromszázmillió forintot költöttünk működésre, felújításra, valamint a település arculatát hoszszútávon meghatározó fejlesztések előkészítésére. Elmondhatjuk tehát, hogy a korábbi - stratégiailag fontos beruházásoknak is köszönhetően - sikeres évet zártunk. Továbbra is az a célunk, hogy az egyre jobban fejlődő turisztikai szolgáltatásokhoz szükséges közösségi infrastruktúrafejlesztés lendülete fennmaradjon, mert csak így biztosítható a gazdaságos üzemeltetés, a vendégek és a településen élők komfortérzetének folyamatos növelése. Balatonmáriafürdőn a vasútállomás és környékének korszerűsítése után megkezdődött a közel nyolc kilométer hosszú vasúti pálya felújítása. A településen a négy átjáró, s a hét gyalogátkelő átépítése mellett az Őrház utcánál új vasúti megálló is épül. A vasúti átjárókhoz kapcsolódóan az önkormányzat százmillió forintot fordít úthálózat fejlesztésre: megújulnak a Hullám és a Dózsa György utca egyes szakaszai, valamint a Hullám utcai és az Őrház utcai strand előtti terek úthálózatai. Pályázati forrásból a fizetőstrand fejlesztésére közel ötvenmillió forintot fordíthatunk. Szolgáltatásbővítést tervezünk és kialakítjuk a szabadtéri színpad háromszáz férőhelyes nézőterét, saját forrásból pedig megkezdjük az óvoda vizesblokkjainak felújítását. A vidékfejlesztési és a területfejlesztési operatív program keretében több pályázatot is benyújtottunk. Ezek eredményétől függ, hogy a következő időszakban meg tudjuk-e kezdeni a település belvízelvezető rendszerének kiépítését, a védőnői rendelő felújítását, a községháza energetikai korszerűsítését, a zagytéri szabadstand és környékének fejlesztését, a Rákóczi utca felújítását. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a költségvetésben rendelkezésre állnak a biztonságos működéshez és fejlesztéshez szükséges források, s a felhalmozott tartalék elegendő a pályázatokhoz szükséges önerő biztosításához. Őszintén remélem: ebben az évben is növeljük bevételeinket, a pályázati pénzek bevonásával pedig a település fejlesztési célkitűzéseit tudjuk megvalósítani. Mészáros Miklós (Balatonboglár): A mindössze hatezer állandó lakossal bíró Bogláron olyan volumenű beruházások, fejlesztések valósultak meg 2016-ban, melyeket jóval nagyobb lélekszámú települések is szívesen magukénak vallanának. Az új év elején kellemes érzés, motiváló tényező viszszagondolni tavalyi eredményeinkre: átadták a Datalogic új üzemét, amely máris tízmilliókkal növeli az önkormányzat büdzséjét. A régióban élők számára azonban bizonyára fontosabb, hogy az olasz tulajdonú cég több száz munkahelyet teremtett. Meggyőződésem, hogy nem csak a sportbarátok számára fontos hír a Nemzeti Kézilabda Akadémia minden igényt kielégítő csarnokának és az egykori MÁV-üdülő területén kialakított lakófalunak az átadása – ez utóbbit a januárban vehették birtokba a fiatalok. A világszínvonalú létesítmények számos boglári családnak biztosítanak munkát, s egyben növelik városunk híveinek, lakóinak számát. Önkormányzatunk nagy hangsúlyt helyez a takarékos gazdálkodásra, a környezetbarát technológiák meghonosítására: E program keretében - százötvenmillió forintos költségvetéssel - került sor a közvilágítás korszerűsítésére, s három középületünk energetikai felújítására. Örömteli, hogy városunkban befejeződött a csatornahálózat kiépítése. Több évtizedes adósságot lezárva jelenthettük: kész a Munkácsy utca. Megkezdtük – és idén folytatjuk – a járdaépítéseket. A fejlesztéseknek – s vélhetőleg a változatos nyári programoknak is - köszönhetően növekedett a boglári turizmus, jelentősen emelkedtek a kurtaxa-bevételek. Az évértékelés apropóján fontos hangsúlyoznom: rendkívül büszke vagyok a helyi civil szerveződések színvonalas tevékenységére: rendezvényeket szerveznek, közösséget építenek. Kiemelkedően működik a karitász csoport Bogláron - Ádvent idején: tonnányi élelmiszert gyűjtött a szociális intézményünk, a katolikus és evangélikus egyház is részt vett programjaival az adományozásban. Az önkormányzat – kötelező feladatain túl - erejéhez mérten természetesen a rászorulókon is segít. Tűzifa-vásárláshoz pénztámogatást adunk, s megemeltük a születési segélyt - örülünk minden gyermeknek, felnevelésükhöz pedig támogatást nyújtunk a szülőknek. Úgy gondolom, ha ez a lendület folytatódik, sikeres év kezdetén járunk. Számos olyan pályázatunk vár elbírálásra, melyek – kedvező döntés esetén – tovább javítják Balatonboglár presztízsét. Néhány ezek közül: a Platán Alapszolgáltatási Központ - szociális intézmény – felújítására hatvanmillió, az óvoda udvarrendezésére tizenötmillió, a Platán strand fejlesztésére kétszázhatvanmillió forintos költségvetés készült. Tervezzük a római út burkolatának kiépítését, s döntöttünk arról, hogy az idén megjelenő TOP-os pályázatokon is indulunk. Nem hagyatkozunk azonban teljes mértékben a központi forrásokra. A város másfél milliárd forintos büdzséjéből jut majd önerős fejlesztésekre is. A ravatalozó építésére ötvenmillió forint áll rendelkezésre - az ehhez szükséges telket már megvásároltuk. A járdaépítési program keretében – erre tizenkétmillió forint áll rendelkezésre - a Széchenyi-, a Wesselényi és a Tulipán utcák kerülnek most előtérbe. A térfigyelő kamerarendszer bővítésére ötmillió, a városháza fűtéskorszerűsítésére tizennyolcmillió forintot terveztünk. Tartalék listán szerepel a Tesco felé vezető Gyep utca szélesítése – a munkálatok értéke eléri a harmincmillió forintot. 8

[close]

p. 9

2017. február utár Települések Hidvégi József (Fonyód): Filep Miklós (Zánka): Vella Zsolt (Ábrahámhegy): A téli Balaton rendezvényei kapcsán ismét az érdeklődés homlokterébe került Fonyód. A jégkarnevál, a balatoni séta és a kolbászfesztivál ezreket vonzott a városba, s így nem csak a helyi szállodák, apartmanok és magánszállások teltek meg – a programok idején Fenyves és Boglár szobakiadói is élvezhették a vendéglátással járó örömöket. Ebben az évben több, egyenként is jelentős összegű beruházás foglalkoztatja Fonyód önkormányzatát. Megkezdődnek a Badacsony-Fonyód közötti kompátkelőhely tervezési, - s remélhetőleg - a kivitelezési munkálatai is. A nyertes TOP-os pályázatok közül a piac fejlesztése viszi a prímet – az átépítésre a turisztikai szezon után kerül sor. Ugyanebben az időszakban indul az új sportcsarnok építése is: az ezer nézőt befogadó létesítmény másfél milliárd forint pályázati pénzből valósul meg. Ez a modern létesítmény kiváló edzéslehetőséget és a mérkőzésekhez ideális helyszínt biztosít majd a NIKÉ SE újjászerveződő felnőtt női csapatának is. A fonyódi kézilabdázás rangos múltra tekint vissza: nem oly régen még az NB I/B-ben arattak sikereket a lányok. A jelenleg megfogalmazható cél még nem oly nagy ívű, ám az eggyel alacsonyabb osztály már a közeljövőben elérhetőnek tűnik. A csarnok természetesen otthona lesz az iskolai – és tömegsportnak is, de a turisztikai kínálatból sem maradhat ki, hiszen Fonyódra mindig szívesen jártak edzőtáborozni a különböző sportágak képviselői. További terveink között szerepel az óvoda és a kormányhivatal felújítása, saját forrásból pedig nyolcvan-százmillió forintot tudunk fordítani út- és járdaépítésre, a parkok, szökőkutak felújítására, a géppark bővítésére. Napjainkban már munkaerőhiány észlelhető Fonyódon is, ám remélhetőleg e kedvezőtlen folyamat megáll, s talán vissza is fordul. Azt láthatjuk, hogy a helyi fiatalok hat-nyolc év külföldi munka után hazajönnek, s keresetüket vállalkozásokba fektetik. Tapasztalataik, az ott szerzett munkakultúrájuk nagyot lendíthet a balatoni szolgáltatások minőségén: ők fogják ismét bizonyítani, hogy a magyar tenger versenyképes, méltó a hazai és külföldi turisták érdeklődésére. A település elmúlt esztendejéről elmondhatjuk, hogy fejlődése jó ütemben haladt, s látványos eredményekkel is büszkélkedhetünk. Ilyen többek közt a régi, erősen megkopottat felváltó új polgármesteri hivatal, melyet 120 millió forintból 30 millió Ft állami támogatással építettünk. Az épület átadásán az Országgyűlés alelnöke, Kövér László mondott beszédet. Nemcsak ügyfeleink, a lakosság és az itt dolgozók is örömmel vették birtokukba. Bizonyára sokan látták a Zánkára érkezők a saját forrásból (hárommillió Ft) létesített kálváriát, mely egyedülálló a Balaton régióban, hiszen nem a régmúlt, hanem a diszeli kőfaragómester, Gelencsér Ferenc mai alkotása. Az idegenforgalmi szezonra a strandi vizesblokkokat újítottuk fel (négymillió Ft), de sor kerülhetett az orvoslakás és a gyógyszertár felújítása is (3,4 millió Ft). Mint minden településen, így Zánkán is szükség volt egyes közterületek megújítására. Ezek közé sorolható a Rákóczi út felújítása (húszmillió Ft), az Iskola utca teljes rekonstrukciója ötvennégymillió Ft-ból, melyhez harmincmillió Ft pályázati pénzt nyertünk. Saját forrásból (nyolcmillió Ft) oldottuk meg a strandi beléptető rendszert, továbbá az óvoda kerítésének felújítását (1,5 millió Ft). A terveink is az íróasztalon vannak, illetve benyújtottuk pályázatainkat. Szeretnénk, ha a Rákóczi utca járdájának teljes rekonstrukciója megvalósulhatna (ennek becsült költsége 120 millió Ft). A temető is fejlesztésre szorul. Bizonyára sokan várják már, hogy egy modernebb, szebb kikötőbe futhassanak be a hajók. Ennek érdekében a kivitelezési engedély tervei májusra elkészülnek. Emellett burkolatfelújítások, járdaépítések kiviteli engedély tervei is készülnek harmincmillió Ft összegben. Az idegenforgalmi adó az előző évi szinthez hasonlóan alakult (2015-ben 17.821 e/Ft, s 2016-ban várhatóan 18.016 e/Ft.) A strandi szolgáltatási bevételeknél (belépőknél) a 2015-öshöz hasonló bevételt realizáltunk. 2016-ban 27.829 e/Ft-ot. 2015-ben 28.619 e/Ft-ot. 2016-ban a 2015-ös bevétel 97%-a realizálódott. Elmondhatjuk, hogy Zánka a térségben működő szervezetekkel napi, jó kapcsolatot ápol. Engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak minden segítő kéznek, aki az elmúlt évben is hozzájárult településünk szebbé és jobbá tételéhez. Ábrahámhegyen ez jelenti a legnagyobb erőt. A 2016-os év is, mint minden év a kötelező feladatok ellátásáról szólt. Kiemelkedő beruházásról nincs módom beszámolni. Tekintettel, hogy erőinket a tervezésre koncentráltuk. Pontosan mire is: strandunk (ami egyetlen vízhez jutási lehetőség a településen) fejlesztése az egyik fő csapásirány. Nagyon nagy szükség van egy új vizesblokkra, mely megközelíthető mozgáskorlátozottaknak, illetve akiknek gondot jelent a lépcsőzés. Egyben helyet kap az épületben több olyan szolgáltatás is, ami eddig hiányt jelentett az idelátogatók számára. Másodikként említeném a tóhoz érkező és itt élő horgászok igényének megfelelő, kulturált, biztonságos csónak-elhelyezést biztosító vízi tároló kialakítását. Végül, de nem utolsósorban már tíz éve elkészített tervek alapján szeretnénk egy sportházat megvalósítani. Üzemeltetését itt élő emberekbe bíznánk. A tetőtér szálláslehetőséget biztosítana, ami enyhítené a településen áthaladó kerékpárosok szállásgondjait. Az említett három projektre beadott pályázataink vannak, bízva a sikeres elbírálásban. Nagyon fontos, és a következő években vár megvalósításra a helyi közlekedés javítása, a gyalogosok biztonságos közlekedésének megoldása. Értem ezalatt a 71-es úton való átjutást, ami gyalogátkelőhelyek létesítését jelenti. Ezen felül fontos a Patak utcai gyalogosforgalom a Patak parton tervezett sétányra való átirányítása. Ott azonban még megvalósításra vár a közvilágítás kialakítása. Ezen felül még nagyon fontos és halaszthatatlan a kerékpárutak felújítása illetve partvédművek megerősítése. Itt van szükség a Balatoni Szövetség, a Balatoni Fejlesztési Tanács, és egyéb, a Balatonért, térségünkért tenni akaró szervezetek munkájára. 9

[close]

p. 10

Települések utár 2017. február Lombár Gábor (Balatonfenyves): A múlt esztendő utolsó negyedében már megkezdtük a tervezést: készültek a nyári üzemeltetés, működés összesítései, amelyek alapjául szolgálnak az idei költségvetésnek. Az” állapotfelmérést” követően november végén - hosszú évek után először - adóemelésről határoztak a képviselők, mert az idegenforgalmi adó állami támogatásának egyharmaddal való központi megcsonkítása mintegy tízmillió forintos lyukat ütött a büdzsén. Ezt az összeget valahonnan, valamilyen módon vissza kellett pótolnunk, még pedig úgy, hogy a döntés ne érintse adózó polgárainkat. A megoldást a vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adóban találtuk meg, ugyanis ez az adónem már hosszú évek óta változatlanul 300 Ft/fő/éjszaka volt, holott szolgáltatásaink minősége ezt egyáltalán nem indokolta. A száz forintos emelés 2017. január 1-jétől érvényes. Ezzel a döntéssel a tavalyihoz hasonló mértékű eredményt tudunk produkálni a vendégéjszakák utáni adóból, és összességében sem csökken ez a fajta bevételünk. Bár még nincsenek pontos számaink, ám várhatóan hétszázmillió forintot meghaladó lesz a bevételünk, melyből a kiadások levonását követően mintegy 170-180 millió jut fejlesztésre, beruházásra. Ez tisztességes összegnek minősül, de ennél lényegesen többet is el tudnánk költeni igazán fontos feladatokra. Tényként kezelhető, hogy negyvennégymillió forintot költünk a Somogyvári, az Aranyosi, a Soproni, a Pozsonyi, és az István utcák aszfaltozására. A megpályázott beruházások önrészét beépítettük költségvetésünkbe: az általános iskola energetikai felújítása, a strand rekonstrukció és a külterületi utak karbantartására pályázott gépek költsége került ebbe a körbe. A fejlesztések, beruházások listája majdnem hetven tételből áll – kétszázhúszmilliós összeggel -, a prioritást a képviselők fogják meghatározni. Terveink között szerepel ugyanis további útépítés, csapadékvíz elvezetés, szolgáltató járműcsere, játszóterek, temetői berendezések felújítása, cseréje. A dologi kiadások között szerepelnek még a szükséges medertisztítások, és az utak javítási költségei is. A hagyomány kötelez bennünket, hiszen mi, fenyvesiek soha nem kerültünk az elmúlt negyedszázadban olyan helyzetbe, hogy nem volt miből fejlesztenünk. Nálunk a problémát mindig csak a sorrend kialakítása jelentette, amely - valljuk be - kellemesebb teendő. Február közepén fogadja el a település költségvetését a képviselő-testület, majd ezt követően megkezdődhetnek a munkálatok, melyeket két részletben, a szezon előtt és után tudunk elvégeztetni. Nem kívánjuk zavarni az állandó és időleges lakóink, vendégeink nyugalmát, akik éppen csendessége, intimitása miatt választották Balatonfenyvest. Azért, hogy ebben az esztendőben is legyen újdonság számukra, most osztunkszorzunk, a tét pedig: a rendelkezésünkre álló pénzből miként tudnánk a legtöbb fejlesztést megvalósítani. Holovits Huba (Balatonföldvár): A képviselő-testület február 23-án fogadja el a város idei költségvetését, melynek összege meghaladja az egymilliárd forintot. A kiadási tételek között meghatározónak számít az önkormányzati feladatokra, az intézmények működtetésére – óvoda, városháza, orvosi ügyelet, városüzemeltetés fordítandó összeg, amely nyolcszázmillió forinthoz közelít. Az idei célok, feladatok végrehajtását megkönnyíti, hogy a 2016-os évet százötvenmilliós tartalékkal zártuk. Tovább bővíti lehetőségeinket a volt mozi területének értékesítése, amely százmillió forinttal gazdagítja a büdzsét. Balatonföldvár turisztikai vonzerejét jelentősen javította a tavaly átadott kilátó és interaktív kiállítás, ám a trendet folytatnunk kell. Terveink között szerepel egy négy programból álló beruházási csomag, melynek részét képezi a Kultkikötőnek otthont adó szabadtéri színpad és környezetének felújítása a Zöld város program keretében, a nyugati strand korszerűsítése, a Széchényi családhoz köthető Kulipintyó épület rekonstrukciója és a városháza energetikai rendszerének modernizálása. A projektek kivitelezési költsége egymilliárd-kétszázmillió forint – sikeres pályázat esetén a munkálatok jövőre kezdődhetnek meg. Az önkormányzat természetesen saját költségvetéséből is jelentős összegeket fordít olyan beruházásokra, melyek az itt élők, a hozzánk látogatók komfortérzetét javítják. A keleti strandon fövenyes partszakaszt alakítunk ki, bővítjük a fizetőssé tett parkoló területét, s a volt vízmű telep helyét is az autósok számára alakítjuk ki, ezzel is csökkentve parkolási gondjainkon. Hetvenmilliós beruházással teljesen megújul a Kilátó utca – itt járdát építünk, aszfaltozunk. A Kármelhegyi Boldogasszony kápolna az 1896-ban alapított Balatonföldvár fürdőtelep első szakrális helye - napjainkban már Somogyország kincsei közé tartozik. Felújításához tízmillió forint központi támogatást kaptunk, s ha a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatán is sikerrel szerepelünk, a környezetét is parkosítani tudjuk. Úgy gondolom, ily módon ez a városrész esztétikailag is magas minőséget képvisel majd. Ezen a nyáron is számos rangos vitorlás versenyt rendeznek Balatonföldváron – közülük is kiemelkedik a finn dingi világbajnokság. A sportág rendkívül népszerű, minden eseményen több száz versenyző és családtag vesz részt. Ezért is sajnálatos, hogy városunk nem rendelkezik három-négyszáz szobás, négycsillagos szállodával. Kenéz István (Balatonlelle): A 2016-os esztendő a pályázati elszámolások és az új lehetőségek felmérésének időszaka volt. Tekintettel arra, hogy a sikeres turisztikai szezonnak köszönhetően a bevételi tételek esetenként meghaladták a tervezettet, nagyobb várakozással és új feladatok megfogalmazásával kezdhetjük az idei évet. Feltétlenül érdemes kiemelni a szabadtéri színpad minőségi produkcióit, valamint a rendezvény tér rendkívül magas látogatottságát, ahol minden hétvégén szórakoztató programok sokasága várta vendégeinket. A fizető strand népszerűsége tovább nőtt – a tavalyi turisztikai szezonban százhatvanezren váltottak itt jegyet. Az elmúlt évnél maradva: fejlesztéseink közül kiemelkedik a sportcsarnok ötvenmillió forintos felújítása, intézményeink hőszigetelése, a nyílászárók cseréje. 10

[close]

p. 11

2017. február utár Települések Ebben az évben a város költségvetése hasonló lesz a tavalyihoz: meghaladja az egymilliárd-kétszázmillió forintot. Ebből az összegből elsődlegesen intézményeink magas színvonalú működését kívánjuk biztosítani, de - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - tartalékot is képezünk. Ismeretes, hogy Balatonlelle az ország egyik leglátogatottabb települése, s ezt a népszerűséget bevételeink vonatkozásában is érvényesíteni kívánjuk. Ehhez azonban folyamatos fejlesztések, új turisztikai attrakciók, vonzó településkép szükségeltetik. Pályázataink is ezt a célt tükrözik: a Zöld város program keretében kívánjuk felújítani sétányainkat, parkjainkat, parkolóinkat, járdáinkat, s erre fűzzük fel intézményeinket is. A projekt ötszázmillió forint forrást igényel. A már említett élményfürdőt kétszázötven négyzetméteres felülettel kívánjuk bővíteni - erre háromszázmillió forint pályázati támogatást igényeltünk. Hasonló összegből tudnánk közvilágításunkat is korszerűsíteni, s ezzel éves szinten is jelentős megtakarításokat érhetnénk el. Novák Ferenc (Zalakaros): Sikeres év áll mögöttünk, hiszen mind az idegenforgalmi adó bevételek, mind a városunkba látogatók száma emelkedett. A vendégéjszaka és a fürdőt felkeresők száma egyaránt jelentősen meghaladja a félmilliót. A város presztízsét tovább erősítették azok az elismerések, melyeket a városkép kialakításáért, a szolgáltatások bővüléséért és minőségéért kaptunk. Éves költségvetésünk - hasonlóan a tavalyihoz - jóval meghaladja az egymilliárd forintot, s a remélt pályázati források tovább növelhetik mozgásterünket. Eredményes kandidálásunk esetén hétszázmillió forintból egy modern látogatóközpontot hoznánk létre, a Zöld város program keretében pedig - kétszázhúszmilliós költségvetéssel tovább folytatnánk a település parkosítását. A kerékpáros turizmus további fellendülésében bízva - horvát partnerünkkel közösen - a vízelvezetés megoldására hivatott töltésen bringautat létesítenénk. Folytatjuk az út- és járdaépítést, sőt ipari park létesítése is szerepel terveink között, s ugyancsak pályá- zati forrásból szeretnénk egy olyan egész- nésére is. Úgy gondolom: az itt kialakítan- ségügyi központot kialakítani, ahol az orvo- dó termelői piac csak növelheti a turiszti- si ügyelet és a mentőállomás egyaránt ott- kai centrum vonzerejét, s ezzel számos új honra talál. munkahelyet is teremtünk. Ebben az évben ünnepeljük várossá S ha már a pecázás szóba került: elő- avatásunk huszadik évfordulóját, s abban készítés alatt van a horgászkikötő felújítá- bízunk, hogy a hozzánk látogatók nem sa. A legnagyobb gondot az állandó kot- egyszeri alkalomnak tekintik Zalakaros rás kényszere jelenti – egy hullámtörő gát felkeresését. építése sokat javíthat ezen a helyzeten. A Farkas László Nándor (Balatonszentgyörgy): munkálatok megkezdése előtt azonban ennek jogi vonatkozású ügyeit is intéz- Az elmúlt év legjelentősebb beruházása Balatonszentgyörgyön a vasútállomás épületének felújítása, s környezetének parkosítása volt. Ez természetesen nem helyi forrásból valósult meg, ám eredményét valamennyi utazó tapasztalhatja. Szintén említésre méltó a település központjában lévő elhanyagolt ingatlan megvásárlása. Ennek hasznosítása a közeljövő feladata, s remélhetőleg olyan koncepció birtokában vagyunk, amely egyaránt hasznos a turisták és a helyi lakosok számára. Abban bízunk, hogy a balatoni, illetve kis-balatoni kerékpáros körút kiépítésé- nünk kell. Elsődlegesen a balatonszentgyörgyi pol- gárok igényeinek kielégítésére gondolunk más fejlesztések vonatkozásában. A művelődési ház tetőterében speciális foglalkozások megtartására alkalmas, húsz-harminc főt befogadó termet kívánunk kialakítani, folytatjuk a járda- és útépítési programunkat, negyvenmillió forintos költségvetéssel korszerűsítjük a védőnői rendelőt, kicseréljük a nyugdíjas klub helyiségének nyílászáróit, s új kerítést kap az óvoda. Terveink között szerepel mini bölcsőde kialakítása, s a sportpályán lelátó építése is. Örvendetes, hogy a vállalkozók is felfedezték településünket – márciusban benzinkút átadására, májusban logisztikai központ átadására kerül sor. vel egyidejűleg Ba- latonszentgyörgy Egy legenda Zamárdibanfelkerül a bringások térképére, vagyis a korábbinál jóval nagyobb számban keresnek fel bennünket. Elképzelésünk szerint a központban lévő épület felújításával, alsó kö- A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete újabb látogatást tett Zamárdiba. Ezúttal Dunai Antal olimpiai bajnok labdarúgó volt a vendég. Zamárdi város nevében Csákovics Gyula polgármester köszöntötte a neves sportolót. A házigazda szerepét a Nők a Balatonért Egyesület helyi csoportja vállalta magára. zépkategóriás szál- láshelyek kialakítá- sával, szervizzel, ke- rékpártárolóval bő- vítenénk a község- ben lévő kínálatot, s hasonló szolgál- tatásokkal várnánk a horgászokat is. Nem giga nagyság- rendben gondolko- dunk, de a helyszín alkalmas lehet na- ponta száz-kétszáz biciklis időszakos, néhány órás pihe- Csákovics Gyula, Vízy András és Dunai Antal 11

[close]

p. 12

Települések utár 2017. február Megőrzi emléküket az utókor A doni hősökre emlékeztek január kö- kegyeletüket az áldozatok előtt és meg- templom falán elhelyezett emléktáblánál zepén Balatonkenese lakói, a város ön- őrizzék emléküket. koszorút helyezett el a város nevében Tö- kormányzata, valamint a Magyar Hon- A megemlékezés végén a református mör István polgármester, a helyi reformá- védség Rekreációs, Kikép- tus egyházközség nevében zési és Konferencia Köz- Németh Péter lelkész, a Kul- pont vezetése. túra Háza képviseletében A református templom- Monostory Margit könyv- nál tartott közös megem- táros, valamint a honvédség lékezés elején Németh Pé- képviseletében Piros Ottó ter református lelkész kö- ezredes, az MH Rekreáci- szöntötte a megjelente- ós, Kiképzési és Konferencia ket, majd Vér Lászlóné Központ parancsnoka. helytörténész emlékezett A rendezvény színvo- meg a doni katasztrófáról nalát emelte az MH vitéz és a település hősi halott- Szurmay Sándor Budapest jairól. Kiemelte: a telepü- Helyőrség Dandár díszelgő lésen élők fontosnak tartják, hogy évről évre leróják Keneseiek tisztelgése a doni hősök előtt katonáinak részvétele. (S. É. – Z.A.) Igazi falusi disznóvágást tartottak Paloznakon Már korán reggel gyülekeztek a férfiak, várták a nap „főszereplőjét”. Kisvártatva be is gördült a Tájház udvarába az a 160 kilós hízó, melyet Nemesvámosról hoztak. A településen tizenkettedszer tartották meg a Paloznaki Civil Egyesület és az önkormányzat szervezésében a falusi disznóvágást. A nagy hidegre való tekintettel a szervezők gondoskodtak fogópálinkáról, forralt borról és teáról. Mint azt Sövényházi Balázstól, Nemesvámos polgármesterétől megtudtuk, ő hizlalta az állatot. Kezdetben még nagyon hangosan tiltakozott az ellen, hogy belőle ma ebédeljenek az emberek. Szegény pára azonban hamar kilehelte a lelkét, köszönhető annak a csapatnak, akik már évek óta együtt dolgoznak. Pauer Lajos böllér az előírásoknak megfelelően először elkábította a sertést, hogy az állat szenvedéseit a lehető legkisebbre csökkentsék. A csapat tagjai a munkavédelmi előírásokat betartották. Megkezdődött a pörzsölés, a tisztítás, a mosás és a bontás. A nagy hidegre való tekintettel a szervezők gondoskodtak fogópálinkáról, forralt borról és teáról. - Annak idején egy baráti társaság indította el a falusi disznóvágást, hogy az érdeklődőknek megmutassák, miképp történik mindez. Az egyesület egy idő után felkarolta ezt a most már hagyományosnak mondható rendezvényt. Minden évben egyre többen látogatnak el Paloznakra. Természetesen a sok helybélin kívül a környék lakói is eljönnek a disznóvágásra. De vannak olyanok is, akik Győrből, Budapest- ről vagy éppen Szolnokról jönnek, immár évek óta - nyilatkozta lapunknak Hernádi Péter, az egyesület elnöke. Akik azonban nemcsak a kulináris élvezetekért jöttek, azoknak a szervezők gyalogtúrát tartottak. Délben került sor a pecsenyekóstolásra, miközben ifj. Vass György és cigányzenekara szolgáltatta a jó ebédhez elengedhetetlenül fontos zenét. Egy idő után már lehetett kolbászt, hurkát és orjalevest is kóstolni. Kísérő rendezvények is voltak a faluházban. Az érdeklődők egy gyönyörű szép kiállítást tekinthettek meg - Falvédők, kenyérruhák, szalvéták - címmel, melyet a Paloznak Jövőjéért Közalapítvány szervezett. Englert Dezső, a Paloznaki Borklub vezetője jóvoltából pedig borfelismerő versenyre is sor került. Voltak azonban merészebbek is, akik pálinkát kóstolhattak, miközben Sipos György tartott egy igazán élvezetes előadást a pálinkáról. A disznóvágás szervezői gondoskodtak arról, hogy a gyerekek is jól érezzék magukat. A Teleházban kézműves foglalkozás, diafilmvetítés és játszósarok volt. Miután a résztvevők megkóstolták a finom borokat és pálinkákat, valamint a disznóból készített finomságokat, késő délután már rophatták a vendégek a táncot a fűtött sátorban. A jó zenéről a SaSi Duó gondoskodott. Szendi Péter 12

[close]

p. 13

2017. február utár Települések Szezonindító a Vince-napi borünnep Füreden Tarján Balázs, a HNT Elnöki Tanácsadója Fodor Dorina Koczor Kálmán Egymás borát kóstolják a gazdák A Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség elnöke, Szabó István az immáron tizenhetedik alkalommal megtartott Vincenapi borünnep bevezetőjében fölelevenítette a Vince-napi hagyományokat. A nap névadója, Szent Vince a Kr. u. 304ben a keresztényüldözés ikonikus alakjaként halt mártírhalált. Nevét a hagyomány szerint az is fenntartotta, s népszerűsítette, hogy a „vin cent” százszoros bort is jelent. Január 22-e az a nap - mondta Szabó István -, amikor a még kényszernyugalomban lévő szőlőveszszőt levágták elődeink, s ha az otthon vízbe téve kihajtott, következtetni lehetett a termésre. A folytatásban kitért a 2016-os termést elpusztító jégkárra, mely 60–65, de helyenként 100%-os volt Füred határában. A vendéglátó város polgármestere, Bóka István hangsúlyozta, hogy a Vince-napi rendezvény nemcsak az esztendő számos boros programjának a nyitánya, hanem kulturális és turisztikai esemény is, mely megnyitja a szezon a „Szőlő és a bor nemzetközi városában”. Szólt arról is, hogy a mögöttünk álló nehéz év okán még jobban össze kell fognia a szőlész–borász társadalomnak. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöki tanácsadója, Tarján Balázs „Új borászati stratégia a turizmusban” címmel tartott előadást, melyben hangsúlyozta, hogy a 2019-ig elkészülő stratégiában a Balaton régiónak a legmagasabb „fokozatba”, a „kiemelt régiók” sorába kell tartoznia. A stratégia összeállítása során többek közt meg kell fogalmazni az értékesítés feltételeit, az eddiginél mélyebb piackutatást kell folytatni, de az állami forrásalapokon túl a termelőknek is „zsebükbe kell nyúlniuk”. Érdekességként kifejtette: cél, hogy a jövőben a felsőoktatásból ne jöjjön ki úgy hallgató, hogy ne lennének alapfokú ismeretei a borkultúráról. Ez a „tananyag” később a középfokú oktatást is érintené. A borászok felelősségéről pedig elmondta az előadó, hogy minden borásznak kötelessége, hogy „kövesse” borának útját, s ha eljött az ideje (pl. lejárt), ne röstellje azt visszavinni. Hasonlóképp fon- tos feladatnak jelölte meg a környezettudatos termelést, mely a természetese szerekre, eszközökre vonatkozik. Az ünnepség kulináris színfoltja az a bor- és sajtbemutató volt, melyen a meghívott pincészetek–borászatok (Mészáros Pince, Pécsely; Szabó és Fia Borpince, Balatoncsicsó; Koczor Pincészet, Balatonfüred; Feind Borház, Balatonfőkajár; Hudák Pincészet, Balatonfüred; Fodor Pincészet, Aszófő; Kálmán Pincészet, Pécsely) és sajtkészítők (Vászolyi Sajt manufaktúra, Royesfarm, Szentantalfa) a Rizling Generáció szervezésében sajtjaikat és boraikat kínálták – tapinthatóan jó hangulatban. Szakszerű „sajtkalauzt” Reményik Kálmán adott, a borokat Simon Cecília népszerűsítette. A Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke, Koczor Kálmán az előbbiekhez hozzáfűzte: a bor élvezeti cikk, de a sajt is. A kettő találkozása a nagy-magyarországi időkre vezethető vissza, amikor a két termék kereskedői a vásárokon kölcsönösen meglátogatták egymást. Ez ma is érvényes lehetne ezzel a jelszóval: „Vedd meg a termékemet, én meg elmegyek a te éttermedbe!” A Balaton-felvidék jellegzetes boráról, az olaszrizlingről Fodor Dorina (Fodor Pincészet, Aszófő) elmondta, hogy ez a borfajta bizony egykoron a „kocsmák bora” volt, s meglehetősen kemény munkával érték el a szőlészek, borászok, hogy az elnyerje méltó rangját a „hegylevek” sorában. A „Balaton bor” kapcsán kijelentette: arról az üde, könnyed, friss és gyümölcsös jelzőkre kell asszociálnia a fogyasztónak, s ha ez így lesz, a Balaton bor sikerre ítéltetett. A Balatonfüred–Szőlősi Hegyközség, a Balatonfüred–Csopaki Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület által közösen rendezett ünnepségen fellépett a Lóczy Lajos gimnázium két diákja (Huszár Boglárka és Percze Csenge); a veszprémi Petőfi Színház művésze, Tóth Loon; Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara és a Cappuccino Együttes. szöveg és kép: Zatkalik 13

[close]

p. 14

Települések utár 2017. február Gyenesdiás a kisvárossá válás mérföldkövénél Közösségek, szervezetek, intézmények képviselői részvételével nagy számú vendégkörben újévi fogadáson beszélt Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere a 2016os év jeles eseményeiről, kiemelt fejlesztésekről, az elkövetkezendő időszak legfőbb tennivalóiról. A rendezvényen pohárköszöntőt mondott Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője, valamint Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke. A polgármester sokrétű munkáról szólt, köztük infrastrukturális, egészségügyi, jóléti, turisztikai, közbiztonsági célú beruházásról, említve a tennivalók közt a várossá válás ügyének intézését. - Nem győzöm évről évre kiemelni, hogy mennyire büszkék vagyunk a sikeres vállalkozóinkra, befektetőinkre, fejlesztési programjaink segítőire, akik településünk adófizetőiként, munkahelyteremtőként nagyon sokat tesznek a mindennapokban - hangsúlyozta bevezetőjében Gál Lajos, majd így folytatta: - Az önkormányzati munkával eltöltött, elmúlt 23 év egyik legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy nagyon sok segítőkész, a közösség építésén fáradozó, jó szándékú család él településünkön. Nekünk, Gyenesdiást szolgálóknak azon kell munkálkodni, hogy ezt a közösségben rejlő erőt a nagyközségben élők érdekében összehangoljuk, mozgósítsuk azért, hogy az itt élők mind jobban érezzék magukat. Szükségünk van a helyiek és a Gyenesdiást támogatók türelmére, megértésére, bizalmára. Mindent azért teszünk, hogy ez a település olyan legyen, ahol élni jó, ahová hazatérni jó. Visszautalt a történelmi időktől eredő fejlődésre, annak olyan fő pontjaira, amelyeket hagyománytisztelettel hirdetett értékként tartanak számon. Hangsúlyozta, hogy ma Gyenesdiás mind lélekszámát, mind infrastruktúráját tekintve eléri a kisvárosi jellemzőket: 4000 fölötti, s évről évre növekvő a lakosságszám, jó kihasználtság mellett bővülnek az intézményi kapacitások, népesül a 20 hektár fölötti területnagyságú ipari park, közel 100 hektár a belterületű befektetői helyszín. Jelenleg 460 fölött van a gyenesdiási vállalkozások, üzletek és szolgáltatások száma, 2010 óta egymilliárd forintot meghaladó a település éves költségvetési főösszege. - Csak az utóbbi két évben közel 500 milliós értékű fejlesztésen vagyunk túl, a tavalyi évet is jelentős tartalékkal tudtuk megtervezni, ahogy azt idén is tesszük jellemezte a pénzügyeket a polgármester. Foglalkoztatást, szolgáltatást tekintve be- szélt a térségi szerepkörről, a múlt évi szezon sikereit alátámasztó számadatokat, s kapott elismeréseket is említett. Nagy ívű idei feladat lesz a strandok további fejlesztése partvédő mű létesítéssel, közműrendszer rekonstrukcióval, UV mentes felület növelésével. Múltról és jövőről összefoglalóan a következőket mondta a polgármester: - Összességében a tavalyi évről elmondható, hogy 2016 a felkészülés éve volt, jelentős összegű pályázatokat nyújtottunk be a településünk további modernizálása érdekében. Célkitűzésünk, hogy Gyenesdiás stabil, a turizmus- és gazdaság fejlesztésre épülő igényes, épített és természeti környezettel rendelkező, a lakosság meg felelő életminőségét garantáló, funkciókban és szellemi kreativitásban gazdag kisváros legyen. Horányi Védett lett a Malom-völgy A Felsőörsi Malom-völgy nem csak az itt élők szemével a Balaton-felvidék egyik legszebb helye, hanem az állat-, növény-, és a földtannal foglalkozók, az erre túrázó laikusok számára is tartogat az országban egyedülálló értékeket, ritka látnivalókat. - A gondolat több évtizeddel ezelőtti megszületésétől 2016 decemberéig kellett várni, hogy a terület a helyi civilek és az önkormányzat összefogásának köszönhetően méltó védelmet kapjon - fejezte ki örömét Szabó Balázs polgármester. Az ekkor kijelölt helyi jelentőségű védett természeti terület közvetlen szomszédságában már eddig is volt egy védett terület. Mégpedig a geológus körökben ismert, Magyarország első geológiai alapszelvényét tartalmazó, Forrás-hegyi geológiai bemutatóhely és tanösvény. A nemrég kijelölt új terület akár innen is elérhető, a zöld turistajelzésen. A Balatontól 2,5-6 kilométerre található védett terület az egyedi mikroklímával rendelkező völgyeknek köszönhetően számos ritka, védett vagy fokozottan védett növényfajnak ad otthont. Utóbbiak közé tartozik a csak Magyarországon előforduló, zellerfélék családjába tartozó magyar gurgolya. Fokozottan 14

[close]

p. 15

2017. február védett állatok közül is számos fajt figyelhetünk meg, így más fajok mellett itt fordul elő a darázsölyv, a nyugati piszedenevér és a kék pattanóbogár. A Malom-völgy talán legjelentősebb geológiai értéke a nyáron is bő vizű Malom-patak medrében található mésztufa-gátak. A néhol majd egy méter magas természetes gátak a vízbe lógó, úszó szerves anyagokból (gyökerek, faágak, levelek) és az ezek felületén kiváló ásványi anyagokból épülnek napjainkban is. - A jelenség legismertebb magyarországi előfordulása a Szalajka-völgyi Fátyol víz- utár esés. Felsőörsön ezzel összemérhető méretű gátrendszer található a patak védett területre eső teljes hosszában. A mintegy 3 kilométeres szakasz egyes részei nehezen járható szurdokvölgybe vezetnek - kalauzol tovább bennünket a falu első embere. A terület másik geológiai látványossága és a helyiek körében is nagyon népszerű kirándulóhely a Szent Kereszt-hegy függőlegesen álló sziklabordája, sziklapengéje, vagy közismertebb nevén a Miske-szikla. A hely a Balaton-felvidéken egyedülálló épségben megmaradt román stílusú, árpád-kori templomának feltételezett épí- Települések tőjéről I. Örsi Miske ispánról kapta nevét, akinek palotája állhatott itt a Szent-kereszt hegy legmagasabb pontján, ahol ma egy helyi vörös kőből faragott feszületet láthatunk. A terület nagy része erdős, összes területe megközelíti a 140 hektárt. A gyalogosan, kerékpárral és lóval is járható útvonalakat turistajelzések mutatják. Bármely évszakban érdemes a zúgókkal szabdalt patakmeder mentén a Malomvölgyben és környékén egy hétvégi túrát beiktatni. Szendi Péter Napfény a jégen - megtartották a korábban elmaradt jegesnapot Több százan korcsolyáztak Alsóörsön Verőfényes napsütés, hömpölygő tömeg a strand felé, telített parkoló, tisztára, mint júliusban, azzal a különbséggel, hogy most röpködtek a mínuszok. A településen jégkarnevált tartottak. Múlt hétvégén a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően elmaradt a jégfesztivál, pedig a szervezők akkor is nagyon készültek. Két órára hirdették meg az esemény kezdetét, de parkolóhelyet már nem lehetett találni. Több száz ember kereste fel a strandot, hogy hódoljon szeretett sportágának, a korcsolyázásnak, a jégkorongozásnak vagy éppen a jégvitorlázásnak. A vendégeket Ferenczy Gábor alpolgármester köszöntötte, aki egyben megkérte a jelenlévőket, hogy egyperces néma gyászszünettel emlékezzenek a Verona közelében történt tragikus buszbaleset áldozataira. Az élet azonban halad tovább, mi sem bizonyítja azt jobban, hogy Gombos Róbert és családja Veszprémből jött le, hogy egy szép délutánt töltsenek együtt. Örültek annak, hogy befagyott a Balaton, kisfia már régóta jégkorongozik. Fontosnak tartják a sportot és a mozgást. Sajnálják, hogy egy héttel ezelőtt elmaradt az esemény. A közelben lakó lovasi Márffy Bence viszont már nem ennyire optimista. Ők négy gyerekkel jöttek le, akik nagyon szeretnek korcsolyázni. Ő már csak csúszkál a jégen és egyáltalán nem örül a mostani kemény fagyoknak, hiszen állattenyésztéssel foglalkozik. A jeges napok pedig megnehezítik a minden napos dolgait. Angoni Krisztián és családja Budapestről érkezett. Kisfia, Olivér 3 és fél éves, de már megragadja a jégkorong ütőt és ügyesen korcsolyázik. A rendezvényről a rádióból szereztek tudomást, felesége veszprémi kötődésű, és anyósa szólt nekik, hogy most hétvégén megtartják Alsóörsön a jégkarnevált. Hebling Zsolt polgármester örömmel nyugtázta, hogy ilyen sokan fel- keresték a strandot. Személy szerint ő nem szeret korcsolyázni, de azért nem hagyta ki, hogy ne csúszkáljon egy kicsit a jól előkészített pályán. –Sajnos a múlt hétvégén elmaradt az esemény, pedig nagyon készültünk rá, akkor 12 centiméter volt a jégvastagság, most pedig a kemény fagyoknak köszönhetően tovább hízott a jég, egészen 20 centiméterig. Ez egy nagyon jó közösségformáló esemény, hiszen a helyieken kívül a környékbeli településekről és még messzebbről is jönnek emberek. Ráadásul több generáció képviselteti magát, így igazi családi program lett ez a mai jegesnap. A szervezők igazán kitettek magukért, hiszen jégkorong bemutató, jégvitorlázás, fakutyázás ügyességi- és váltóversenyek szerepeltek a programok között. A jelmezes és versenyző korcsolyázókat pedig külön díjazták. A hidegre való tekintettel forró teát és forralt bort biztosított az önkormányzat. Szendi Péter 15

[close]

Comments

no comments yet