Balatoni Futár 2016. szeptember

 

Embed or link this publication

Description

Balatoni Futár 2016. szeptember

Popular Pages


p. 1

2016. szeptember utár Bővül a magyar hajós piac Kézilabda fellegvár Siófokon A régió gazdaságáról: egy legenda vége? Balatoni nyár 2016 - polgármesterek a szezonról

[close]

p. 2

Aktuális utár Balatoni nyár 2016 - a polgármesterek szemével 2016. szeptember Az idei nyár is számos tapasztalattal gazdagította a tóparti települések irányítóit, a balatoni turizmusban érintett vállalkozókat, gazdasági társaságokat, a kulturális élet szervezőit, a szolgáltatási szektor szereplőit. Bebizonyosodott, hogy az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével át lehet hidalni a szeszélyes időjárás okozta gondokat, a legfőbb üzenet azonban az, hogy változatlanul élénk a magyar tenger iránti érdeklődés. Összeállításunkban polgármesterek értékelik a turisztikai főszezont: elsőként Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget önkormányzatának vezetője. Annak ellenére, hogy csapadékosabb volt az időjárás, mint 2015-ben, a térségbe érkező vendégek száma nem maradt el a tavalyitól. Véleményem szerint ennek több összetevője is van. Egyre több az olyan szolgáltatás, attrakció, program a térségben, amely rossz időben alternatívát jelent az idelátogató turisták számára. Fontos megjegyezni, hogy évről évre javul az ár-érték arány, melynek eredményeképp az országhatáron túlról is sokan látogattak a Balaton régióba. Az önkormányzatok, a térségi turisztikai szereplők nagyon sok rendezvényt, programot szerveztek a nyári időszakban, s ennek hatására növekedett a programturizmus is a térségben. Úgy látom: jelenleg komoly gasztronómiai forradalom zajlik a Balaton térségében, sajátossága pedig az, hogy az ételek alapanyagát egyre inkább a helyi termékek jelentik. Ez a törekvés is jó példa arra, hogy a térség turisztikai szereplői, szolgáltatói rendkívül kreatívak és képesek folyamatosan megújulni. Mindenképpen fontos kiemelni az önkormányzatok térségi szerepvállalását. Egyértelműen kijelenthető, hogy az önkormányzatok szinte már erejükön felül teljesítve teremtik meg a turizmus feltételeit a tér- ségben. Például a Kék Hullám strandminősítés során szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a balatoni strandok évről évre minőségi fejlődésen mennek keresztül. Úgy gondolom: összességében jó nyári szezont zárt a Balaton térsége! Áttérve lakóhelyem tapasztalataira: az első nyolc hónap adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy több turista látogatott Szigligetre, mind az elmúlt évek hasonló időszakában! Ez azért is örvendetes, mert viszonylag csapadékos nyarunk volt, mely nem kedvezett a balatoni strandok üzemeltetőinek. Ennek ellenére a strand látogatószáma sem sokkal maradt el a tavalytól. Ez egyértelműen igazolja sokéves munkánk hitelességét, megalapozottságát. Meggyőződésem, hogy a folyamatos fejlesztéseket, a színvonal megtartását értékelik a vendégek. A strandolásra alkalmas napokon rendszeres volt a „telt ház”. Turisztikai szempontból Szigliget több lábon álló település. Évek óta törekszünk arra, hogy minél több olyan programmal, látnivalóval, túrázási lehetőséggel várjuk vendégeinket, melyek segítségével valamilyen fokon függetleníteni tudjuk magunkat az időjárástól. A látványosságok közül kiemelném a várat, mely látogatottság tekintetében ismét megdöntötte a korábbi rekordokat: augusztus végére elérte az tavalyi év teljes látogatószámát. Nagyon fontos tapasztalata volt az idei évnek, hogy érdemes színvonalas és értéket képviselő programokat, rendezvényeket, koncerteket szervezni - a turisták keresik ezeket a programokat. A nyári szezonnak ugyan vége, de az év hátralévő időszakában is várjuk a vendégeket, a településünk iránt érdeklődőket. Nem csak az egész évben nyitva tartó vár nyújt kikapcsolódási lehetőséget, hanem a településen található és áthaladó turistaútvonalak, műemlékek, kiállítások is. Szervezett programokat is rendezünk. Szeptember 24-én tartjuk a hagyományos szüreti felvonulást, míg október a sportolásról és a gasztronómiáról szól. Elsején a Szigligeti félmaratonra várjuk a sportolni vágyókat, nyolcadikán pedig a hat és tíz kilométeres távokat teljesíthetik a futók a Várfutáson. Almádiban jobb szezont reméltek Keszey János, Balatonalmádi polgármestere beszélgetésünk elején ugyancsak a kiug- róan sikeres 2015-ös évet tekinti etalonnak. - Az idei számok tükrében úgy látom, a tavalyi kiugróan jó szezon volt. Hozzá kell tennem, hogy a sikerhez az időjárás is nagyban hozzájárult. Hosszú időn keresztül volt kánikula, idén pedig váltogatták egymást a strandidős és esős, borús napok, sokszor éppen a forgalmasabbnak remélt hétvégéken. - Tényszerűen lehet-e már mérleget vonni? - Nem, hiszen az első félév (június végéig) az, amely tényadatokat szolgáltat számunkra. Elsősorban az idegenforgalmi adó alapján lehet számokról beszélni. Érdekességként elmondom: 2016 első félévében többen szálltak meg Almádiban, mint tavaly. Hasonló pontossággal lehet a strandok bevételei alapján is mérnünk. Városunkban négy strand (Budatava, Almádi központi strandja, a Wesselényi, illetve Káptalanfüred két, csaknem szomszédos strandja) üzemelt. Ezeknek az üzemeltetését a Városgondnokság vette át, eddigi tapasztalataink szerint eredményesen. Nagy beruházásokat nem hajtottunk végre, inkább kisebb, korrekciós munkálatok voltak a kényelem, a tisztaság, s a környezetvédelem terén. Felújítottuk viszont a Wesselényi strand épületében négy apartmanunkat. A Kék hullám zászló is bizonyítja, hogy minőségi körülményekkel vártuk vendégeinket. Sajnos, mintegy 15%-os árbevétel-kiesést kell elkönyvelnünk 2015höz képest. Nominális értékben ez mintegy 22 millió forint elmaradást jelent úgy, hogy az augusztus végi kánikula is beleszámít. - A hagyományos rendezvények milyen mértékben gyarapították a büdzsét? - Nehéz erre válaszolni, hiszen Almádi csaknem minden nagyrendezvénye ingyenes, így csak szubjektív becsléseink lehetnek. Még a kevésbé ideális időjárású napokon is teltházasak voltak a programok, ren- 2

[close]

p. 3

2016. szeptember dezvények. Ezek mindegyike áttételesen gyarapította a város bevételeit. Kiemelendő augusztus 20-i napunk, melyen itt voltak a testvértelepülések (Nyitragerencsér, Eggenfelden) delegációi is, tőlük színvonalas műsorokat is kaptunk ajándékba. Felkeresett bennünket egy lengyel település is azzal a szándékkal, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítenének velünk. Ennek előkészületi lépései rövidesen meg is történnek. Almádi bekapcsolódott a Klassz a parton rendezvénysorozatba. Úgy vélem, ez is lendített valamit látogatottságunkon. - Folytatódott-e a vendégkör átstrukturálódása? - Jelentős változást nem tapasztaltunk, igaz, erre vonatkozóan nem készítettünk statisztikát. Azt azonban jól látjuk, hogy a hazai vendégkör továbbra is domináns, s azt is, hogy a szlovák turisták száma is emelkedett. - Mi lehet Almádi esetében az a „plusz”, amiért idejönnek a vendégek? - A természeti adottságok mellett rá kell mutatnunk a közbiztonságra. Szerencsére a lakosság és a vendégek nyugalmát jelentősen zavaró esemény nem történt. - Volt viszont más, ami vendéget és lakót egyaránt zavart… - Ez az, amire a beszélgetés elején is utaltam: az időjárás. Sokkal több, s intenzívebb vihar, felhőszakadás volt, mint korábban. A lezúduló víz sok kellemetlenséget okozott, ám ehhez Almádi földrajzi adottságai is hozzájárultak. Alsóörs: reális tervezés, növekvő bevételek A tavalyi évben rekordbevételek születtek a turisztika területén: a kedvező időjárás, illetve az öt hőségriadó főként a strandra csábította a vendégeket – mondta el érdeklődésünkre Hebling Zsolt polgármester. utár A fentiek miatt idén óvatosabban terveztünk, mintegy 5%-kal kevesebb strandi bevételt és vendégéjszaka számot – tette hozzá. Arról, hogy mennyire volt reális a tervezés, Hebling Zsolt megerősítette: – Az előzetes adatokból látszik, hogy a kedvezőtlenebb időjárás ellenére terv felett fognak teljesülni az eredmények, tehát sikeresnek mondható a 2016-os szezon is. Megközelítettük a 2015. évi strandbevételt, sőt, kismértékű vendégéjszaka-szám növekedés várható a kempingek és a szállodák beérkezett bevallásai alapján. Alsóörsön erre a szezonra is akadt felújítanivaló: a községi fürdőben óriás napernyőket telepítettek, és elkészült az új gazdasági udvar és pihenőház is. A rendezvények is nagy látogatottságnak örvendtek, az Open Road Fest és a Zorall Sörolimpia minden eddiginél több vendéget vonzott. Néhány statisztikai adat: a strand látogatottsága száznegyvenezer fő, a vendégéjszakák száma pedig százezer körüli (melyben a hazai vendégek aránya 85%) volt. Az önkormányzati szervezésű események is teltházasak voltak: Alsóörsi Színes Csokor - Falunk napja, Endrődi–Jókai bableves muri, Török világ, templomkoncertek, kiállítások, Nyárbúcsúztató, Vendégmarasztaló Fesztivál. Bár viharokkal tarkított időszakra esett a 2. Sörfesztivál (közös rendezésben egy helyi vállalkozóval), ugyancsak jól sikerült, s várható, hogy jövőre is a programban marad. A veszprémi Pannon Várszínházzal évek óta kiváló az együttműködés: a művészek strandszínházi felnőtt- és gyermekelőadásokat mutattak be, sőt: a Mária Evangéliuma ősbemutatója igazi közönségsiker lett. Az ősz beálltával sem marad rendezvények nélkül Alsóörs: szeptember 17-én – közösen a Veszprém Vidéki Horgász Egyesülettel – immáron második alakalommal szervezik meg a halfőző- és horgászversenyt, melyet kulturális programokkal színesítenek. A település életében óriási előrelépést jelentett az új vitorláskikötők megnyitása, a közösségi terek (az eddig elzárt parti területek) birtokba adása. Badacsonytomaj: csökkentek a strandi bevételek, nőtt a tourinform iroda forgalma Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere elégedett a nyárral. A város, melynek lakossága a szezonban 2400-ról 15 Aktuális ezerre nő, sajátos problémákkal küzd, de sikerei is sajátosak. Bár a teljes körű értékelés még Badacsonytomajon sem készülhetett el, elég hiteles képet nyújtanak a Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület és a Városüzemeltető Nonprofit Kft. adatai. A 2016-os nyári szezon jól sikerült – erősítette meg Krisztin N. László. Az időjárás a kiránduló vendégforgalom növekedését erősítette, a látogatóhelyeket, programhelyeket jobban és többen keresték, nőtt a kerékpárosok száma is. A szálláshelykiadók többségénél növekedett a forgalom, előbb indultak a foglalások, sokszor már május-június hónapban teltházasak voltak a hétvégék. Aki nem foglalt időben szállást, július közepétől nagyon nehezen talált szabad helyet Badacsonytomajon. A turisztikai egyesület által üzemeltetett Tourinform Iroda vendégforgalma is 11%kal nőtt a tavalyi forgalomhoz viszonyítva. A belföldi vendégforgalom tovább erősödött, mely részben köszönhető a SZÉP kártyának és a migrációs problémának, amely talán jobban itthon tartotta a pihenni vágyó embereket, s a külföldi utazások kissé háttérbe szorultak. A Balaton régió biztonságos desztinációnak számít, ezért érzékelhető volt a külföldi vendégek számának emelkedése is. A német vendégek mellett (akiknek száma május-június hónapban közel duplája volt a tavalyinak) évről évre többen érkeznek Szlovákiából, Csehországból, Szlovéniából, Olaszországból és Lengyelországból is. A tavaszi időszakban több szenior korosztályú vendég jött, a nyári hónapokban többnyire családos és fiatal vendégek keresték fel a települést. Tapasztalat, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a bor, sokan érkeztek baráti csapatokban bortúrákra. A programok is a szezon sikerét garantálták. Népszerű és keresett volt a Borbarangolás, a Pünkösdi Keszegsütés, a Bor7, a Fény- 3

[close]

p. 4

Aktuális utár 2016. szeptember varázs ünnep, a Rózsakő Fesztivál. Lapzártánk idején zajlik a Badacsonyi Szüret, melyet minden évben ezrek keresnek fel. A nyári programok közül a Bor7 volt a legnépszerűbb. Sokan erre az időre kérték szabadságukat, és úgy foglaltak szállást, hogy részesei lehessenek a rendezvénynek. A polgármester megerősítette: az önkormányzat és a vállalkozások által végrehajtott fejlesztések – színvonalas szolgáltatásaikkal – is hozzájárultak a javuló eredményekhez. Badacsonytomaj mindkét strandja kétcsillagos minősítést kapott a Balatoni Szövetség által meghirdetett Kék Hullám Zászló programban. Ennek hátterében a tavaszi strandfelújítások állnak (új térburkolatok, új öltözők, a szolgáltatások minőségének javítása). A strandokon a vendégkör meghatározó része magyar, sok a visszatérő gyermekes család, amely köszönhető a kialakított lídóknak, árnyékos homokozóknak és játszótereknek. Sajnos az esős, szeszélyes nyári időjárás negatívan hatott a strandi bevételek alakulására. A tavalyi évhez, illetve a tervezetthez képest mintegy 15%-os csökkenés várható. A kerékpáros turistáknak is kedvelt megállóhelye Badacsonytomaj. - A vonzerő egyik eleme a biztonság. Néhány helyi vállalkozás és a városüzemeltető cégünk összefogása révén megteremtettük a fedezetét a nyári két hónapra, hogy Badacsonytomaj egész területén 24 órás mentőtiszti szolgálat működjön – hangsúlyozta Krisztin N. László. Elsősegély- és életmentő eszközökkel felszerelt autóval, motorral, és elektromos motorral felszerelt hajóval két percen belül a rászorulók segítségére tudtak lenni. Az infrastrukturális fejlesztések is a turizmust szolgálták: útszakaszokat újítottak meg, több száz méter járdát építettek újjá, közvilágítást fejlesztettek, gyalogátkelőket alakítottak ki, a település számos pontján virágosítottak. A jövőt illetően Krisztin N. László elmondta: - Jó válaszokat kell találni arra a kérdésre, hogyan tud reagálni az időjárás változásaira a nagyon érzékeny Balaton-part, hiszen a globális időjárás-változás itt is tetten érhető. Ez pedig véleményem szerint létkérdés! Ennek egyik útja a települések összefogása lehet! Fontos, hogy az egyéni érdektől el tudjunk jutni a közös érdekhez. Nevezetesen: a parti települések ne riválisként, hanem partnerként tekintsenek egymásra! Zamárdi: augusztus végén is telt ház Zamárdi szíve egyben a Balaton szíve – a százmillió forintból felújított, megszépült Szabadság tér immár valóban méltó az egyik legkedveltebb tóparti településhez. A logó leleplezésének aktusával átadták a helybelieknek és a turistáknak a városközpontot. Sikeres szezon, színes programokkal - a két nagy fesztivál közé ügyesen szőtték fel azokat a rendezvényeket, amelyek jelezték: nem pusztán a populáris műfajokat favorizálja a város. Ezek közé tartozott a Filmzene- és Roséfesztivál, a Balatoni játszadalom, s számos más olyan rendezvény, amelyek minden hétvégén remek szórakozást, kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosítottak a város lakóinak és vendégeiknek. A visszajelzések ennek megfelelően egyértelműen pozitívak voltak, s az üdülőtulajdonosok méltányoltak azt is, hogy a Nagyon zene programsorozatát a nyár végére helyezték át, s ezáltal a BalatonSoundtól megfelelő időtávlatba került. A nemzeti ünnepet, augusztus huszadikát így méltóbb, intimebb körülmények között rendezhették meg. A gazdasági haszon azonban nem maradt el, hiszen könnyűzenei programsorozat ismét fiatalok ezreit csábította v városba, s ezzel előtérbe kerültek a lakáskiadók érdekei is. Csákovics Gyula polgármester szerint a helyi vállalkozások is jól jártak: legalább tíz nappal később húzták le üzleteik rolóját, mint az elmúlt években. S bár végleges adattal a polgármesteri hivatal természetszerűleg még nem tud szolgálni, az előzetes becslések alapján nőtt a vendégéjszakák száma. A beruházások a szezon végén folytatódnak: szeptember közepén adták át a felújított Templom teret, s még az őszi időszakban több kisebb-nagyobb beruházásra, felújításra kerül sor. Boglár, a kultúra és a sport városa Mészáros Miklós polgármester egyértelműen sikeresnek minősítette a 2016-os turisztikai szezont. - A strandi bevételek a tavalyi szinten vannak, a Gömbkilátó és a kalandpark azonban óriási forgalmat bonyolított le egész nyáron. A szabadtéri rendezvények nagy látogatottságnak örvendtek, ám néhányszor az időjárás közbeszólt. A boglári szüreti fesztivál vonzereje mit sem csökkent az elmúlt évtizedek alatt: a három napos programsorozat vendégeinek száma minden eddigit felülmúlt. Hasonló sikerekről számolhatnak be a Balaton átúszás szervezői is: az első meghirdetett alkalommal rendezett program résztvevőinek száma megközelítette a kilencezret. A balatoni kulturális kínálat palettáján újdonságnak minősíthető a BábelSound: a közönség nagy száma egyértelműen a folytatás melletti voksolást jelenti. A kultúra tehát mindig fókuszban van Bogláron: fontosak a színházi esték, a kiállítások, a templomi hangversenyek: a római katolikus templomban rendezendő eseményeknek azonban még nincs vége: Varnus Xavér szeptember közepén rendezendő hangversenye zárja a szezont. Ugyancsak sikeresnek minősíthető a Jazz és bor évek óta visszatérő programsorozata – ezeket időnként az eredeti helyszínekről fedett helyiségekbe száműzte a szeszélyes balatoni időjárás. A polgármester elmondta azt is, hogy még ebben az évben megtörténik a Nemzeti Kézilabda Akadémia létesítményeinek átadása. A városban a szezon multával ismét előtérbe kerülnek a fejlesztések, építkezések. A szomszéd Lellével határos, s rendkívül forgalmas Munkácsy utca felújítása a két önkormányzat együttműködésének köszönhetően ötvenmillió forintból történhet meg – a munkálatokat novemberben fejezik be. Folytatják a járdafelújításokat, s nagy reményt fűznek a beadott pályázatok pozitív elbírálásához is. Az összeállítást Süli Ferenc és Zatkalik András készítette 4

[close]

p. 5

2016. szeptember utár Aktuális Provence-i Levendula-Expo díszvendége volt a Ba- laton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton Geopark A franciaországi Haute Provence UNESCO Globális Geopark és a vásár megtisztelő meghívásának köszönhetően 2016. augusztus 24-28. között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Bakony–Balaton Geoparkunk bemutatkozhatott a Digne-les-Bains városában megren- dezett, nagy múltra viszatekintő, 95. Levendulavásáron. Nem csupán a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton Geopark szépségeire és látogatóhelyeire hívtuk fel a látogatók figyelmét a levendula „őshazájában”, de velünk együtt érkeztek olyan nemzeti parki termék védjegyes termelők, vállalkozók is, akiknek termékeire méltán büszkék lehetünk. Standjainknál nem csak a térségünket, hanem az egész Balaton régiót és általában Magyarországot is ajánlottuk úti célként az érdeklődők számára. Nagy sikere volt a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont, valamint Sárkány Zsuzsa (Levendulás Mézeskalács) kézműves foglalkozásainak, ahol a látogatók kékfestős levendulazsákot varr- hattak, illetve levendulás mézeskalácsot díszíthettek magyar motívumokkal. Termelők és képviselőik az alábbi termékekkel jelentek meg a vásáron: Gyógynövény-völgy: Takács Tamás és Török Edit, gyógytea, gyógybor Tamás Pince: Heiter Erika és Hadi Rita, szörpök, zselék, ciderek Tihany Tourist Kft.: Küsz Marianna, levendulás ajándéktárgyak Levendulás Mézeskalács: Sárkány Zsuzsa, Sárkány Attila, mézeskalács Győri Ildikó, szörpök, lekvárok, fűszerek Szlovéniában, a radgonai vásáron nemzeti parkunk A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is részt vett 2016. augusztus 20. és 25. között a szlovén AGRA 2016. kiállításon, melynek idén Magyarország volt a díszvendége. Az 54. Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár Gornja Radgonában a régió legnagyobb és legjelentősebb szakkiállítása és vására, amelyre Szlovénia, valamint a szomszédos Ausztria, Horvátország, Magyarország mellett távolabbi országokból is érkeznek kiállítók és látogatók. A Földművelésügyi Minisztérium standján a magyar nemzeti parkok, az állami erdészeti társaságok és a Magyar Nemzeti Kereskedőház mutatkoztak be. Magyarország természeti kincsekben páratlanul gazdag, amelyek megőrzésében kiemelt szerepet játszanak a nemzeti park igazgatóságok. A vásáron a természetvédelem szakterüle-tét a tízből négy igazgatóság képviselte, a résztvevők körét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alkotta. A standjainkhoz ellátogatók átfogó képek kaphattak Magyarország természeti értékeiről, az egyes igazgatóságok munkájáról, megismerhet- ték széleskörű ökoturisztikai kínálatunkat. Az érdeklődők ízelítőt kaptak a méltán híres Nemzeti Parki Termékekből is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a csopaki Tamás Pince nemzeti parki védjegyes levendula szörp- jét kóstoltatta a vásáron, eodora ásványvízzel. Augusztus 23-án a Magyar Nap során a magyar és szlovén természetvédelem szakemberei kerekasztal beszélgetés keretében bemutatkozhattak egymásnak, kicserélhették szakmai ta- pasztalataikat. 5

[close]

p. 6

Aktuális utár 2016. szeptember Ikercsuklós magyar busz Környezetkímélő, jól manőverezhető Miközben számos fórumon a kör- szokénál kisebb a mérete, fordulóköre ki- látható, a kezelőszervek áttekinthetőek, a nyezetvédelem mellett papolunk, oly- sebb, károsanyag-kibocsájtása lényegesen klímaberendezés ideális hőfokon tartja a kor megfeledkezünk arról, ami már léte- alacsonyabb, mint nagyobb „testvéreié”, szépen megvilágított belteret. zik, csak éppen alkalmazni kellene. Ilyen 45 utas szállítására alkalmas. Mindemel- Bízzunk abban, hogy lesz, akinek mega Hunnoid midibusz, mely magyar fej- lett alacsonypadlós (mozgássérültek, ba- mozgatja a fantáziáját a hazai újdonság… lesztés eredménye, ráadásul egyedülál- bakocsisok kedvence lehet), belső tere ki- Zéa ló a világon. mondottan kellemes: Lapunkban már írtunk magyar fej- a nagy üvegfelületek, lesztésű elektromos meghajtású busz- a korong alakú tető- ról, mely rendszerbe állítása során jelen- ablak igazi városnéző tősen javíthatna a Balaton régió környe- busszá teszik. Ugyanzetvédelmén. Most itt az újabb (és szin- akkor a kisebb telepü- tén magyar) újítás, a duplacsuklós midi- lések szűkebb útjain is busz. Ebben a kategóriában világújdon- jól használható. ság, mely a KF Service Solutions – Ka- A Hunnoid nem- mion Fényező Kft. terméke. csak az utasoknak, de A jármű számos előnye közül kieme- a sofőrnek is kényellendő, hogy a hagyományos autóbu- mes: utastere jól be- Világújdonság a duplacsuklós midibusz Új elmélet a Balaton keletkezéséről Érdekes írást tett közzé a közelmúltban az ilovebalaton.hu. Eszerint a Pannon-tó üledékei a balatoni magaspartok, nem pedig a jégkorszakban kialakult löszfalak. A cikk (melyet változatlan formában teszünk közzé) a National Geographic tanulmányára hivatkozik. A mindannyiunk által imádott balatoni panorámához szorosan hozzátartozó, néhol a 80 méteres magasságot is elérő partfalak Tihanynál, a déli parton pedig szinte végig húzódnak, Balatonvilágostól Fonyódig. A National Geographicben megjelent új tanulmány szerint a meredek falakat tényleg a Balaton hullámverése alakította ki a vízszint szabályozása és a parti védművek megépítése előtt, ám a kutatások szerint nem a jégkorszak száraz szelei által szállított és kiülepedett porból álló löszből, hanem ezek a falak a Pannon-tó üledékei. A Pannon-tó története sok millió évvel ezelőtt kezdődött: 34–23 millió éve a kontinensek közeledése, és az ehhez kapcsolódó hegységképződési folyamatok hatására levált a Paratethys nevű tengerág, körülbelül 11 millió évvel ezelőtt, a kontinensek további közeledésével elkezdődött a Kárpátok vonulatának kiemelkedése, amely végleg leválasztotta a Pannon-medencét, s a benne rekedt hatalmas víztömeget a Paratethys többi medencéjétől. A kezdetben még normál sótartalmú tengervizet a medencét körbeölelő, egyre magasabbra emelkedő hegykoszorúból érkező bővizű folyók felhígították. A tó vízszintje eleinte lassan növekedett, és egyre nagyobb területet borított el. Körülbelül 9,5 millió évvel ezelőtt érte el legnagyobb kiterjedését, amikor szinte az egész Kárpát-medencét kitöltötte. Vízmélysége átlagosan néhány száz méter volt, hatalmas folyók ömlöttek belé, amelyek deltákat építettek. A delták 8-9 millió évvel ezelőtt érték el a mai Balaton környékét. A mai magaspartokat felépítő üledékek ekkor rakódtak le: a deltaágak között húzódó nyílt Geológiai titkot rejthet Tihany... tavi térszínek fokozatosan feltöltődtek, majd kiélesedtek, végül elmocsarasodó öblök alakultak ki. A tó vízszintjének kisebb ingadozásai miatt ez a ciklus sokszor ismétlődhetett; a 4-8 méter vastag üledékciklusokat jól megfigyelhetjük a tihanyi Fehérparton, a kenesei Fáncséroldalon, vagy Akarattyán, a Csittény-hegyen. A magaspartokat felépítő üledékek Fonyódon figyelhetők meg a legjobban. A hajdani partfalomlásoknak köszönhető a balatoni kecskeköröm-legenda. A Pannon-tóban egykoron élt jellegzetes kagylók lekoptatott búbjai, amelyek megtalálhatók a magaspartok üledékes rétegeiben. A gyakori partomlásokkal nagyon sok ősmaradvány, köztük kagylóhéj került a Balatonba, ahol a hullámverés lekoptatta őket és „kecskekörmökként” partra sodródtak. Leggyakrabban a Tihanyi-félszigeten találkozhatunk velük, ahol a Gödrösben, a barátlakásokhoz vezető út mentén még ma is nagy számban gyűjthetők az eredetileg magukba záró pannon-tavi rétegekből. A cikk átvételét gondolatébresztőnek szántuk, várjuk Olvasóink észrevételeit. forrás: welovebalaton.hu –k –s 6

[close]

p. 7

2016. szeptember utár Újra növekedésben a magyar hajós piac Aktuális Rég nem látott sikerrel zárt a 21. Balatoni Hajókiállítás Az elmúlt 10 év legszélesebb kínálatát bemutató, vízen rendezett hajókiállítás zárta kapuit szeptember elején Balatonkenesén, a Kenese Marina Port kikötőben. Ötvenhárom kiállító, 60 hajó és vízi jármű, hajózáshoz kapcsolódó műszerek és kiegészítők, ruházat, széles hajómotor kínálat és csodás nyári időjárás jellemezte a hétvégi seregszemlét, ahol a magyarországi hajós piac jelentős képviselői szinte kivétel nélkül képviseltették magukat. Az eseményt megelőző várakozások, a rekordszámú, kifejezetten hajózás iránt érdeklődő látogató és az első visszajelzések alapján elmondható, mára a Balatoni Hajókiállítás a hazai hajós piac vezető vízen megrendezett hajókiállítása lett. „A kiállításon bemutatott hajók és résztvevő cégek száma határozott piaci fellendülést tükröz. Az ismert világmárkák mellett egyre több új hajómárka jelent meg a piacon az elmúlt 1-2 évben, a hazai gyártók pedig sorra mutatják be új termékeiket. A kereslet növekedése a piaci szereplők és forgalmazott márkák számának emelkedését, a kapcsolódó kínálat szélesedését eredményezi. Ezt a folyamatot tökéletesen értve és kiváló szakmaisággal megragadva állnak neki minden évben a Balatoni Hajókiállítás szervezői a feladatnak, hogy a hazai piac számára egy kiemelkedő seregszemlét szervezzenek.” – mondta Füke Csaba, a Hajóipari Vállalkozók Egyletének Elnöke. A hajós piac fellendülése kézzelfogható volt az idei eseményen: a hazai és nemzetközi vitorláspiac képviselői a korábbiaknál lényegesen nagyobb számban mutatták be legújabb hajóikat, egyre több a motoros hajó és soha nem látott menynyiségű hajómotor került kiállításra. Széles kínálatot talált a látogató az itthon is egyre nagyobb teret hódító elektromos yachtok képviselőinél. Új elemként jelentkeztek az idei eseményen az elektromos meghajtású vízi, szabadidős és sport eszközök is, többféle, elektromos motorral hajtott boardot, úszó, pihenő szigetet is találtunk. Az egyik legérdekesebb újdonság talán a Quadrofoil volt, egy elektromos motorral meghajtott quad szerű, de uszonyokon szárnyaló, páratlan sebességre képes jármű. A kiállítás idén ismeretterjesztő szakmai beszélgetésekkel is színesítette a programok sorát. A Volvo Kávészünet hajós beszélgetésein a hajózás különböző területeinek szakértőitől hallhattak hasznos tanácsokat, információkat a hajóvásárlásra készülők vagy épp a bérelt hajóval túrázni készülők, és Litkey Farkas tizenkétszeres Kékszalag győztes kormányos is vendége volt a Kávészünetnek! Elismerésének és jövőbeni támogatásának egyaránt hangot adott Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára is köszöntő- jében. A kiállítás stratégiai partnerével, a Magyar Vitorlás Szövetséggel együttműködésben, az esemény nyitónapján Érdi Mári, Berecz Zsombor és Vadnai Benjamin vitorlázó olimpikonokat köszöntötte a hajós társadalom, akik hazaérkezésük után először itt mesélték el rioi élményeiket a nagyközönségnek. 7

[close]

p. 8

Aktuális utár Egy legenda vége? Gazdasági fejlettség és fejlesztés a Balatonnál A Balaton Régióra még ma is sokan gondolnak úgy, hogy ez a tájegység az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb területe. Ehhez képest a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén mért egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő (TGE) az országos átlaghoz képest fokozatosan csökkenő mértékű, ami a Balaton térségének gazdasági pozícióvesztését jelenti. 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80%-át érte el a régió gazdasági ereje. A Balaton Fejlesztési Tanács a Balaton 2007-2020 közötti időszakra szóló, Hosszú távú Területfejlesztési Koncepciója elfogadásával egyidőben döntött arról is, hogy az üdülőkörzetre vonatkozóan rendszeres fejlesztési monitoring elemzések készüljenek. A legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti és infrastruktúra indikátorok alapján elkészülő mérések célja, hogy az üdülőkörzetben zajló jelenségekről valós információkat tárjanak a döntéshozók elé. A területi statisztikai vizsgálatok visszatérő problémája a települések, kistérségek, járások gazdasági teljesítményének időben és térben összehasonlítható módon való, sztenderdizálható becslése. A gazdasági teljesítmény általánosan elfogadott mérőszámát, a GDP-t ugyanis – módszertani okokból – mindössze megyei szinten számítja ki és közli hivatalosan is a KSH. Így tehát olyan gazdasági indikátorokra volt szükség, amelyek jól ragadják meg és írják le a települések gazdasági helyzetét és a települések egymáshoz képesti fejlettségi viszonyait. A kutatók három ilyen indikátort találtak alkalmasnak a vizsgálathoz: a gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma; az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap; a helyi adók egy lakosra jutó mértéke. Ezekkel az arányszámokkal a megye GDP-volumene már visszaosztható települési szintre. Ezt nevezzük „Települési Gazdasági Erőnek”, illetve így minden település esetében kapunk kvázi egy lakosra jutó értéket is. A Települési Gazdasági Erő (TGE) adatsora az évek között viszonylag nagy ingadozásokat képes mutatni, mivel egy-egy na- gyobb, de csak időszakosan érvényesülő beruházás (pl. útépítés), vagy vállalkozás-alapítási, befektetési hullám jelentősen megemelheti az adott évre becsült adatot. Ezért a TGE-adatsor inkább csak a relatív fejlettségi viszonyok összehasonlítására alkalmas módszertan - a következőkben is erre fogjuk csak használni. (A statisztikai háttérről bővebb információk a háttéranyagban: www. hirbalaton.hu/cikk ) A grafikon azt mutatja be, hogy a Balaton Régió becsült gazdasági teljesítménye minként aránylik az országos folyamatokhoz. Az ábra külön feltünteti a part menti és a nem parti településeket is: Jól látszik az ábrán, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a kilencvenes évek közepén még magasabb fejlettségi szinten állt, mint az országos átlag, majd fokozatosan pozíciókat vesztett, és 2002 környékén tartósan is az országos átlag alá süllyedt a BKÜ átlagos fejlettségi szintje. Azaz: a BKÜ gazdasági növekedése rendre elmaradt az országos növekedési átlagtól. Ez a folyamat azóta is tart, 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80%-át érte el. Egyelőre nem látszik trendforduló sem, a BKÜ folyamatosan veszít relatív fejlettségi pozíciójából. Ma mindössze két olyan megye van – Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom –, amelyek fejlettségi szintje országos átlag feletti, és növekedésük lépést is tud tartani az ország átlagos növekedésével. Az ország összes többi megyéje átlag alatt található, és egy részük folyamatosan pozíciókat is veszít. Ha önálló megye lenne, a Balaton Régió ez utóbbi csoportba lenne besorolható, bár ilyen mértékű relatív pozíció- 2016. szeptember vesztés, mint amit a BKÜ produkált, csak kivételes esetekben volt tapasztalható. Érdemben árnyalja a képet, ha külön nézzük a BKÜ part menti, illetve parttól távolabbi településeit Ha a nem part menti, vagyis a háttér településeket vizsgáljuk, esetükben azt látjuk, hogy átlagos fejlettségi szintjük alig-alig mutat mozgást a vizsgált hosszú idősor tekintetében. Ez azt jelenti, hogy e településkörnek a gazdasá- gi növekedése nagyjából az országost követi évről-évre; nincs felzárkózás, de nincs leszakadás sem. Annál döbbenetesebb a part menti települések pozíció vesztése. Az átlagos fejlettségi szintjük a kilencvenes évek közepén még az országos átlag másfélszeresét is elérte, de a folyamatos zuhanás eredményeképp e településkör átlagos fejlettségi szintje 2013-ra már az országos átlag alá került. A régió általános visszaesésében tehát a part menti települések lassú, az országos átlagot meg sem közelítő növekedése játssza a kulcsszerepet. Pályázati források és támogatások a Balaton Régióban Többször elhangzó vélemény volt, hogy az uniós fejlesztési pályázatok elbírálásánál a Balaton Régió települései előnyt élveztek. Nos, a BKÜ területét alkotó 180 település közül összesen 18 olyan település volt, ahol az elmúlt években a projekt megvalósulási helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, tehát a régió települései valóban aktívan pályáztak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) keretében 2007 és 2014. december 4-e között összesen 2718 projekt esetében ítéltek meg támogatást a BKÜ települései számára, amivel összesen mintegy 271 Mrd forint támogatásban részesültek. Ez azonban az országos összeg alig 2,62%-a, és ezzel a Balaton Régióban az egy főre (lakosra) számított támogatási összeg nem éri el az országos átlagot sem! 8

[close]

p. 9

2016. szeptember utár Települések Kisebb volt a balatoni éttermek forgalma A szezonról kérdeztük a fonyódi Makkos vendéglő tulajdonosát Gyenge volt az előszezon, alacsonyabb a főszezoni forgalom, leszámítva a kiugróan magas 2015-öst, az azt megelőzőkéhez képest elmaradt a vendéglátóhelyek nyári bevétele. Továbbra is súlyos gondjuk a szakemberhiány, idén nyáron már egy jégkrémárus fiatalt is nehéz volt találni - hangzott el a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók (Kisosz) Somogy megyei Érdekképviseletének augusztus 23-án Balatonszárszón tartott szezonértékelő sajtótájékoztatóján. - A part közeli üzleteknél a szeszélyes időjárás fogta vissza a forgalmat. Jellemző, hogy a későn kelő nyaralók kihagyják az éttermi ebédet, a fiatalok meg „kézből esznek” és dobozos sört kortyolnak. - Utóbbiak nem gourdmanok, hogy beüljenek egy vendéglőbe és étlapról válasszanak, és még az ezer forintos menűért is sajnálják a pénzt. Egyébként az olcsó menűt is kínáló éttermek egyre inkább ráfizetésesek - emlékeztettük az augusztus 23-án tartott szárszói gyorsértékelésen felvetett néhány panaszra Makkos Péter fonyódi vendéglőst, a Kisosz fonyódi körzetének elnökét. - Az előszezon azért volt gyengébb, mert a pünkösd korábbra esett, és az időjárás nem volt elég jó ahhoz, hogy érződjék a Balaton vonzereje. Például a tókerülő kerékpárverseny több ezer nevezője közül csak pár százan indultak el, és okoztak csalódást az őket váró vendég- lőknek. És miután a kulturális rendezvények is várattak magukra, az előszezonban a hétvégeken sem volt vendég. - Igaz, hogy a korábbi évekhez képest mégszembe tűnőbb a hétközbeni és a hétvégi vendég forgalom közötti szakadék? - Egyre jellemzőbb a „hétvégi turizmus”. A gyerekes családok többsége előre megtervezi, hogy egy hétre vagy tíz napra lejön a Balatonhoz, mások pedig több hétvégi víkendre „váltják fel”, aprózzák el a szabadságukat”. Ezt egyébként a jó közlekedési lehetőségek is kedvezően befolyásolják, vannak, akik a szállást sem veszik igénybe, ha látják, hogy jó az idő, reggel lejönnek, este haza utaznak. - Kedvezett a vendéglátósoknak a Szép- és az Erzsébet-kártya bevezetése? - Természetesen! Ha a Szép-kártyát kivonják a forgalomból, azaz készpénzre váltják, hiába kapja meg azt a pénzt a munkavállaló, nem biztos, hogy üdülésre fogja költeni. Ez a mi veszteségünk lesz. - Ejtsünk szót a forgalomról. - Lehet, hogy a vendégéjszakák száma hasonló volt a múlt évihez, de a fogyasztás kevesebb volt. Több volt a turista, de kevesebbet költött. Az esős napokon - ugyancsak a jó közlekedésnek tulajdoníthatóan - elmenekültek a Balatonról. Kerestek egy melegvizes fürdőt, elmentek Igalba, Csisztapusztára, Zalakarosra vagy Kehidakustányra. Tavaly a nagy melegben a parti üzleteknek volt jó a forgalma, idén akadt olyan üzlet, amely a csúcsszezonban bezárt az esős napok gyér forgalma miatt. Az éttermek látogatása viszont nőtt, azokba az esős napokon behúzódtak a vendégek. - Lehetséges, hogy a Balatonnál is a gyorséttermeké a jövő? - Átalakultak az étkezési szokások, a háziasszonyok ma olyan félkész-ételeket vásárolnak, amelyek gyorsan elkészíthetők. A fiatalok ezen nőnek föl. Gyerekcsoportok étrendjét nehéz öszszeállítani, mert főzeléket alig fogyasztanak, levest is csak porlevesként esznek. A második generációt is ez jellem- zi: gyros, pizza, hamburger. Nem ülnek be a vendéglőbe, kézből esznek és isznak. Csak a szárnyas ételeket kedvelik, a sertésből és marhahúsból készülteket elvetik. - Továbbra is nyomasztó gond a szakember-hiány, azt hallani, hogy a vendéglátóiparból főleg a középgeneráció hiányzik. - Így van. Szezonális munkára kiváltképp nehéz szakembert találni. Akinek már van némi rutinja, nyugatra megy dolgozni, vagy idehaza ugyanazt a fizetést kérné, mint odakinn. - Mit vár a szakma az áfa-csökkenéstől? - Két év múlva már csak öt százalékos lesz az éttermi áfa, és még négy százalékos idegenforgalmi adó fog terhelni bennünket. De ez csak az egyik oldala a problémának, a másik a járulékok és a fizetésekre rakódó különböző terhek. Ez utóbbinak tulajdonítható, hogy a vendéglátásban is háttérbe szorul az élő munka, és megpróbáljuk ugyanazt szolgáltatást kevesebb emberrel megoldani. - Van kedvező tapasztalata is az előés főszezonról? - A panaszok mellett illik megemlíteni, hogy miután a tóparti települések között a kulturális szolgáltatások tekintetében kialakult egy egészséges verseny, és a rendezvényekre tömegesen érkeznek az érdeklődők, ez a vendéglátó egységek forgalmában is megmutatkozik. A tó déli partján 2015 nyarán 1645 kiskereskedelmi egység várta a vásárlókat, Siófokon 757, Balatonlellén 189, Fonyódon 101 élelmiszer- divat- és egyéb üzlet tulajdonosa igyekezett megvalósítani a számításait. Az együttesen 1454 vendéglátóhely (kiskocsma, étterem, büfé, bisztró, cukrászda) közül ugyancsak 2015-ben Siófokon 533, Balatonlellén 167, Zamárdiban 138 állta a sarat a múlt év három nyári hónapja során. A kisboltok száma 2010 és 2015 között csökkent - várhatóan 2016-ban sem áll meg a csökkenés -, a vendéglátóhelyek száma stagnál. G.J.A. 9

[close]

p. 10

Települések utár 2016. szeptember Zamárdi: emlékhely avatás, jótékonysági borárverés Fél évtizede immár, hogy a hagyományaikat, közösségi emlékeiket oly gondosan ápoló zamárdi polgárok felavatták annak a legendás vendéglőnek az emléktábláját, amely 1914-től fogadta a helybelieket és a magyar tenger partjára utazókat. A Magyar család neve annak ellenére örökre összefonódott a település történetével, hogy az épület mindössze alig több mint három évtizedig tölthette be eredeti funkcióját – a szűkebb régió legendás fogadója is államosítás áldozatául esett. A lokálpatrióta városvezetés azonban úgy gondolta: a késői utódoknak is tudniuk kell, hogy milyen jelentős tradíciókkal bírt a vendéglő, s ezért Csákovics Gyula polgármester tervei alapján az egykori épület területén emlékhelyet alakítottak ki. A fém asztal, a szék, a boros kancsó és pohár egy megbecsült, köztiszteletben álló zamárdi polgárnak és családjának állít emléket. A tárgyakat Elter Imre, a képviselő-testület tagja társadalmi munkában készítette el, s az avatásra eljöttek az épí- tő-üzemeltető nyolcvan év feletti unokái is - mindketten ebben a házban születtek. A roséfesztiválhoz kapcsolódóan harmadik alkalommal rendeztek jótékonysági borárverést Zamárdiban. Ezúttal is a partnertelepülés, Villány egyik jeles pincészete, a Gere Tamás és fia, Zsolt által működtetett borászat ajánlotta fel kiváló ne- dűit. A rekordösszegű árverési díj meghaladta a másfél millió forintot, s a pénzt a Zamárdi Vízimentő Egyesület, s a fürdőzők biztonságára, egészségére vigyázó, a vízparton ügyeletet teljesítői orvosok kapták felszereltségük bővítésére, új eszközök vásárlására. Süli Csákovics Gyula polgármester az alapító unokáival Elkészült az Üdülő Tortája Az állami ünnepségeket követő napon, színes programokkal várták az érdeklődőket a balatonakarattyai Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központba. Az estébe hajló program keretében könyvbemutatóval és hadijátékkal kedveskedtek a vendégeknek, valamint idén először bemutatták az üdülő tortáját. A délutáni program Simon V. László: Farkas Bertalan – Az űrhajós című könyvének bemutatójával kezdődött. Az első magyar űrhajós élményeire, tapasztalataira sokan kíváncsiak voltak, s mind a dandártábornokhoz, mind a könyv szerzőjéhez érkeztek kérdések. Szó esett a vadászpilóta képzésről, a kiválasztásról, a felkészülés időszakáról, az űrrepülésről és az azt követő időszakról is. A könyvbemutató után egy rendhagyó eseménynek lehettek tanúi a vendégek. Nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódva idén első ízben elkészítet- ték az „üdülő tortáját”. Lőrincz János őrnagy, a torta megálmodója elmondta: - Szent István királyunk ünnepe egyházi ünnep is, amelyet régen több helyen búcsúval ünnepeltek. A búcsúhoz vásárok is kapcsolódtak, melyek állandó szereplője volt a mézeskalács. Nagyon szép mézeskalácsokat lehetett kapni, mindenki ezt vitte haza emlékbe, és úgy gondoltam, hogy a mézeskalács ezért kötődik ehhez az ünnephez. Mi azonban ötvöz- tük a hagyományt a mai modern cukrászattal, illetve kereslettel, és így jött a mézeskalács torta ötlete. Igyekeztünk hagyományos alapanyagokkal dolgozni, a mézeskalács lapot használtuk és a főzött krémet, illetve karamellt. Én Somogyban lakom, ott a grillázsnak van nagy hagyománya, de sokan érzékenyek a dióra, mogyoróra, ezért inkább karamell krémet és karamell habot készítettünk. A vaníliás krém és a karamell hab közé pedig - hogy ne legyen túl édes - erdei gyümölcs krémet tettünk, amely kék áfonyából készült - árulta el a torta titkát az őrnagy, akinek a megalkotásban az MH RKKK két fiatal, tehetséges cukrásza, Nagy Gábor és Kazi Anita segített. Miután minden szelet torta elfogyott, Napóleon-kori hadijáték kezdődött fáklyafénynél a Balaton partján. - Az előadás a napóleoni háborúknak a győri csata utáni eseményét elevenítette fel, mely 1809. június 14-én volt - mondta a hadijáték alaptörténetéről szólva Udovecz György ezredes, a Jászkun Magyar Király Honvéd Hadikultúra Alapítvány elnöke. Szendi Péter 10

[close]

p. 11

2016. szeptember utár Sikeres volt a szezon Siófokon Az idén nyáron eddig még soha nem látott sokszínű programsorozat zajlott Siófokon, mondta többek között Lengyel A tájékoztatót Lengyel Róbert polgármester tartotta Róbert polgármester azon a sajtótájékoztatón, amelyet szeptember 13-án tartottak a város Fő terén, a Víztorony szomszédságában. A programok a helyi intézmények, civil szervezetek, s legfőképpen a Siófoki Fürdőegylet szervező munkájának volt köszönhető. A sajtótájékoztatót Lengyel Róbert polgármester, Schön Péter, a Nagystrand és a Petőfi sétány biztonsági vezetője és Vincze János, a Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület elnökségi tagja tartotta. A polgármester kiemelte: az idei szezonra három fő szempont szerint készültek: céljuk volt a korábbi buli-turizmus visszaszorítása, a családi turizmus élénkítése, valamint a közbiztonság megerősítése. Augusztus elejei mérleg szerint a tavalyihoz képest mintegy 10 %-kal nőtt a városban a vendégéjszakák száma, a helyi taxisok beszámolója szerint pedig csökkent a holland bulituristák száma. Az évtizedek óta frekventált figyelmet kapó Pető- Települések fi sétányon a nyár elejétől külön biztonsági szolgálat működött, kamerarendszerrel, s a nyár közepéig a rendőrség is központi erőket biztosított a rend fenntartására. A migránshelyzet miatt a központilag vezérelt rendőri erőket ugyan kivonták Siófokról, de szerencsére a megyei vezetés a város segítségére sietett, így nagyobb fennakadás a rendfenntartásban nem történt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a nyáron a tavalyinak közel a felére csökkent a bűncselekmények száma. Mint a sajtótájékoztatón Schön Péter is hangsúlyozta: a rendőri odafigyelés, a biztonsági szolgálat, a kamerarendszer, valamint az értékmegőrző és csomagmegőrző rendszer egyaránt hozzájárult a sikerhez, miként az is, hogy 24 órás egészségügyi szolgálat is működött a strandon és környékén. A kamerarendszer ráadásul sokat segített az elkövetett bűncselekmények felderítésében is. Kép és szöveg: Gyarmati László A „Kék karaván” megérkezett Alsóörsre A Balatonfüredi Rendőrkapitányság a helyi polgárőrség segítségével és támogatásával az alsóörsi kempingben első alkalommal tartott bűn- és balesetmegelőzési délutánt. Az alsóörsi Pelso Kempingben augusztus idusán a rendőrök várták a nyaralókat a ,„Kék Karaván” elnevezésű baleset-megelőzési programmal. A kíváncsi és érdeklődő turisták - miközben több fajta bűn- és balesetmegelőzési tájékoz- tató közül választhattak - megtekinthették a rendőrség szolgálati járműveit. A két órás program során a legbátrabbak kipróbálhatták a biztonságiöv- szimulátort, mely egy váratlan fékezés során fellépő ütközés erejét mutatja be. Gyalogos és kerékpáros közlekedési szabályokhoz kapcsolódó KRESZ-tesztet is töltöttek a vállalkozó kedvű gyerekek és felnőttek, a legügyesebbek jelképes ajándéktárgyat vehettek át. Szendi Péter Az anyósok voltak a sztárok Udvariban A balatonudvari szervezők bizonyára pontosan tudják, hogy az anyósok milyen fontos szerepet töltenek be a családi hierarchiában – megbecsülésük jeleként immár tizenkettedik alkalommal rendezték meg a nemzetközi anyósfesztivált és halászléfőző versenyt. Az esemény igazi familiáris jelleget öltött, hiszen az apósok, vők, unokák is megtalálhatták szerepüket a rendkívül hangulatos program kavalkádban. S bár olvasóink között bizonyára találhatunk szkeptikusokat, a szervezők és a zsűri itt találta meg a világ legjobb anyósát is. 11

[close]

p. 12

Települések utár Szüretünnep és borverseny Ahogy a Balaton környéke bortermő vidék, úgy mindenütt tradicionális kora őszi program a szüretünnep. A minap Gyenesdiáson adták meg a módját a jó termés feletti vigalomnak, Cserszegtomajon pedig a Pannon Egyetem Georgikon Kara rendezésében hagyományos borverseny eredményét hirdették ki. Gyenesdiáson a szőlőművelés régmúltját a község határában felállított bálványosregős prés idézi: e szimbólumnál dobolta ki a napi programot a kisbíró, toborozva a falu apraját-nagyját a felvonulásra. A menet a termelői piacra tartott, ahol must- és borkóstoló, birkagulyás, töltött káposzta és vidám műsor várta a népet. Az egyetemi kar cserszegtomaji szőlőkísérleti telepén szakmai nap zajlott, ahol a Georgikon borverseny keretében már minősített korábbi évjáratú legjobb borokat kóstolhatták a résztvevők. A versenyt a házigazda intézmény Kertészeti Tanszéke és a Da Bibere Zalai Borlovagrend idén immáron negyedik alkalommal hirdette meg. A hagyományos mustra szorosan kötődik a keszthelyi agrárképzéshez és tudományos munkához. Azon termelők részvételével zajlik, akik a karon végeztek, nevezhettek továbbá a karon végzett szakembert alkalmazó vállalkozások, a kar dolgozói és hallgatói. A részvételi kör kiszélesedett azzal, hogy csatlakozhattak továbbá a karon nemesített szőlőfajtákat termelők, s lehetett nevezni az ezen fajtákból készült borokkal is. Mint Kocsis László tanszékvezető egyetemi tanár elmondta: a legnagyobb kihívást az jelenti a versenyen, hogy hobbi gazdálkodók és profi borászok munkájának eredménye mérettetik meg egymással. A minősítés fehér, vörös és rozé, azokon belül száraz, félszáraz, félédes, édes kategóriákban történt, magasan jó eredményeket tük- 2016. szeptember rözve. A szakmai napon elhangzott, hogy idén sokfelé okozott jelentős károkat a késői fagy és a jégverés, ám ahol ezek elkerülték az ültetvényeket, illetve a pusztítás mellett maradt termés jó minőségűnek ígérkezik. A korai fajták ezt már igazolták, a borversennyel pedig a termelők mutatják meg, hogy miként tudnak sáfárkodni az évjáratok változatossága adta különféle körülmények mellett, a szakmai lehetőségekkel. H. Á. 12

[close]

p. 13

2016. szeptember utár Jubileumot ünnepeltek a györöki tűzoltók Települések Balatongyörök hagyományőrző önkéntes tűzoltói tradicionálisan részt vállalnak a nyári vendégkörnek szóló programkínálat bővítésében. Sokéves hagyomány szerint idén is megrendezték a községben a tűzoltónapi ünnepet. A Hamutiprók nevet viselő helyi hagyományőrző civil szervezet idén a falubeli tűzoltó csapat megalakulásának 95. évfordulóját is köszöntötte. Vendégeik körében megkoszorúzták a település központjában álló, védelmező Szent Flórián szobrát, majd technikai eszközeikkel látványos felvonulást tartottak, közönséget toborozva a Balaton-parti bemutatóra. Több környékbeli társközösséget vendégül látva tartottak látványos versenyt. - Jelenleg 36 fős a tagság - mutatta be a házigazda csapatot Mikula Gyula parancsnok. - A felvett „Hamutipró” elnevezés kifejezi, hogy a működés jelképes, bár 15 aktív tagunk szakképzett, ezzel a létszámmal tényleges beavatkozásokat is végzünk szükség esetén oltásban, műszaki mentésben közreműködve. Hajdan minden faluban a helyi tűzoltók jelentették a „vörös kakassal” szembeni védelmet, biztonságot, a segítség szellemiségét őrzik ma az önkéntesek. A csapatok nem éles helyzetekben, hanem egymással versengve mérik össze teljesítőképességük, gyorsaságukat, erőnlétüket. Találkozóik mindezzel együtt a tűzoltó barátságról szólnak. A versenyzők a Balaton-parti program során kismotorfecskendőkkel álltak rajthoz. Összesen 11 csapat vett részt, a jelképes tűzzel és a vízzel 6 egyesület versengett, a többiek főzésben vetélkedtek, gondosodva az ételkínálatról. H. Á. Balatongyörök és Vordernberg testvérsége A hagyományos szüretünnep keretében kötött testvérségi szerződést Balatongyörök az osztrák Vordernbeg településsel. A házigazdák sporteseményekkel, látványosságokkal, gasztronómiai kínálat- tal rendezett programon látták vendégül a delegációt. A Bertha Bulcsu Művelődési Házban tartott ülésen Biró Róbert polgármester köszöntötte a helyiek korábbi látogatását viszonzó küldöttséget. Elmondta, hogy a most deklarálásra kerülő barátság Györökhöz hasonló nagyságú osztrák település lakóival alakult ki. Hasonlóság a helységek közt a turizmus adta megélhetés, különbség, hogy Györök a nyári, Vordernberg pedig a téli turizmusból él. Biró Róbert és osztrák kollégája, Walter Hubner beszélt arról, hogy közös szándékuk a kultúra, a sport, a turizmus és a gazdaság területén a községük és az országuk polgárai közti megér- tés, kölcsönös tisztelet, barátság elmélyítése. Együttes elhatározásuk a közös érdekek szem előtt tartása. A településvezetők kijelentették: mindezek írásba foglalását megerősítendő, az önkormányzatuk képviselete nevében és a közös európaiság szellemében látják el kézjegyükkel, pecséttel a dokumentumot. Az aláírást követően vettek részt a vendégek a szüreti programokon: látványos jelmezes felvonuláson, szórakoztató műsorokon, melyben fellépett a KisBalaton Néptáncegyüttes, koncertezett a Nyughatatlan zenekar. Mindezek mellett zajlott le a XIV. Györöki Halászléfőző Verseny. Horányi Az egymilliomodik komputas köszöntése a Balaton közepén A sajtó jelenlétében köszöntötték szeptember közepén a BAHART 2016. évi egymilliomodik komputasát: a szerencsés személy kilétére - akinek bizalmát értékes nyereménnyel jutalmazta a Balatoni Hajózási Zrt. – csak a helyszínen derült fény. A Balatoni Hajózási Zrt. kompközlekedés szolgáltatását Szántódrév és Tihanyrév között már a tavalyi évben is mintegy egymillió utas vette igénybe, ám ezt a számot csak 2015. december 31-re sikerült elérni. Köszönhetően az utazók igényeihez igazított kompmenetrendnek, a lénye- gesen hatékonyabb kommunikációs és marketing munkának, a hajózási programokat favorizáló kedvező nyári időjárásnak és a régióba érkező több turistának, a BAHART kompszolgáltatásait is többen vették igénybe. Augusztus 31-ig több mint százezerrel több utast, harminchatezerrel több járművet és hatezerrel több kerékpárt szállított a BAHART az előző év azonos időszakához képest kompjain Szántódrév és Tihanyrév között. 13

[close]

p. 14

Települések utár 2016. szeptember Tiroli falu kapta az Európai Falumegújítási díjat Jó házigazda volt Tihany Osztrák település, a tiroli Fliess (Fließ) 1988-ban jött létre nyolc európai ország nyerte el az idei Európai Falumegújítási Dí- (köztük Magyarország) és tartomány kez- jat, melyet a Club Tihanyban vehetett át a deményezésére jött létre. Székhelye az alsó- település polgármestere, Bock Hans-Peter. ausztriai St. Pölten. Céljai között kiemelten Valódi fesztiválhangulat jellemezte szep- szerepelt az egymás közötti kölcsönös tá- tember 9-én Tihanyt, ahol 11 állam 24 tele- jékoztatás igénye, az ország- és tartomány- pülésének mintegy 800 résztvevője mutat- határokon átnyúló tapasztalat- és informá- kozott be standjával, programkínálatával, ciócsere, különös figyelemmel egyes vidéki műsorával a díjátadó ünnepségen. térségek értékeinek a megismertetése, illet- Az előzményekről: az Európai Falumeg- ve azok megőrzése. Egy évvel később szüle- újítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség tett a döntés a díj adományozásáról, melyet 1990-től kétévente ítél- nek oda. A sorrendben XIV. Európai Falumegújítá- si Pályázat nem idegen előttünk sem, hiszen 2014-ben éppen a házi- gazda Tihany lett a nyer- tes. A díjat a „nyitottnak lenni” mottóval hirdették meg a kiírók. A díjnyertes Fliess (Fließ) az erőforrásokat Fesztiválhangulat Tihanyban óvó településpolitikájáért, korszerű építőkultú- rájáért, a lakosság igénye- ire koncentráló szolgálta- tások megteremtéséért és fenntartásáért, a me- zőgazdaság, a gazdaság és a foglalkoztatás előse- gítéséért, a művészet és kultúra támogatásáért, illetve a természeti és a kultúrtáj ápolásáért kap- ta az elismerést. Theres Friewald-Hofbauer, Bock Hans-Peter, Tósoki Imre és Kiss Miklós Zsolt Ugyanezen a fórumon a szlovákiai Spišský Hrhov (magyar neve Görgő) különdíjban ré- szesült a mottó felhívásá- nak kiemelkedő módon történő megvalósításá- ért, a népcsoportok érté- keit megbecsülő együtt- élése terén. A díjátadót követő sajtótájékoztatón Tihany polgármestere, Tósoki Imre elmondta, hogy a Népviseletesek színes találkozása Tihanyban településen 7-8 éve elindított fejlesztések el- érték céljukat, melynek egyik eredménye a 2014-es díj, s a vele járó óriási marketingérték. Ma már a világörökség várományosa Tihany, ahol a fejlesztési stratégia a turizmusra épül, hiszen egyéb bevételi forrással nem nagyon rendelkeznek. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Kiss Miklós Zsolt azzal erősítette meg az előbbieket, hogy a kormányzat megadott minden segítséget Tihany sikeréhez, s ezután is azon lesz, hogy teljesítse ígéreteit. A rendezvényről kijelentette: Ez egy olyan fórum, ahol mindenki nyertes, egy olyan tudásátadási fórum, ahol megoldásokat tudnak adni egymásnak a résztvevők a kihívásokra. Hozzátette: javul a falvak életminősége, s a munkaerő-problémák is megoldást nyerhetnek. Az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség ügyvezetője, Theres Friewald-Hofbauer rámutatott: a díj megítélésénél a teljességet vizsgálták, s egyetlen apróbb részletet sem hagytak ki. Szempontjuk volt tehát a polgárok aktív részvétele a programban, az oktatás, a kultúra, az emberek egymáshoz való viszonya. Fliess polgármestere aligha csak udvariasságból mondta, hogy a legjobb vendéglátó díjat Tihany érdemelné ki. Bock úr szerint turisztikai tekintetben igen erős versenytársai vannak településének a régióban. Utóbbiban 8,5 millió (nem elírás!) a vendégéjszakák száma, míg Fliessben 68 ezer (ez sem elírás!). A turizmus mellett a mezőgazdaság is jelentős, de kulturális értékeik miatt is szívesen keresik fel a magyarok számára elsősorban a síelési lehetőségeiről elhíresült falut. Sok a hasonlatosság – folytatta – Tihany és Fliess között, hiszen alapításuk is közel azonos időre datálódik, s mindkét helyen meghatározó a természeti környezet. A nehézségek, a közös problémák között a fiatalok elvándorlását, a város nagyobb vonzerejét említette, mely ellen a falumegújítási programmal is fel lehet lépni. A kezdeményezés azonban a kistelepülések kezében van, s ezzel élni kell, és lehet is. A díjátadás után számos színes programmal mutatkoztak be a hazai és külföldi résztvevők. Jó volt látni a standok sorában egy zalai „versenyzőt”, az „ökofalu” Nagypálit. szöveg és kép: Zatkalik András 14

[close]

p. 15

2016. szeptember utár Balatonfenyves százhúsz éve Települések Balatonfenyves a jegyzett létét egy mezőgazdasági katasztrófának, a túlparti, a badacsonyi szőlőket is csaknem teljesen az Amerikából behurcolt filoxéra által elpusztított, majd éppen itt újra életre hívott kultúrának köszönheti. Az akkori problémát egy jeles, tekintélyes agrárpolitikus, gróf Széchenyi Imre úgy oldotta meg, hogy a déli parti homoktúrzásokra - ugyanis ezen nem élt meg a kórokozó szőlőgyökér tetű - telepítette a szőlőtőkéket, nem feledkezve meg annak művelőiről, a zalai elszegényedett szőlőmunkásokról, vincellérekről sem - munkát, házat, majd hazát is adva számukra. Ekkor, az 1800-as évek utolsó évtizedeiben itt csak a déli vasút pályája, valamint az annak karbantartására és működtetésére hivatott épületek és létesítmények álltak először időleges, majd egész évben itt tartózkodó pionérokkal… Ezután jöttek azok, akiknek előbb-utóbb törvényszerűen meg kellett jelenniük: a kisebb nagyobb földtulajdonosok, akik - látva ennek a területnek a varázsát, báját, flóráját és faunáját - vagy vállalkozásokba kezdtek, vagy csak annak főként nyári áldását használva nyaraló(ka)t építettek és használtak. Akkor úgy gondolták, hogy a csodálatos kis telepért valamit tenni is kellene, és mindenki a saját tehetsége szerint hozzá is tett valamit Fenyves településsé válásához, ki- és felhasználva hivatalából, vagy személyes ismeretségéből adódó befolyását – el nem ítélhető módon. Egyházközséget, fürdőegyesületet alakítottak, templomokat, partvédelmet építettek, annak működtetését megszervezték, átvállalva a háború előtt annak önkormányzati feladatait is, hiszen részt vettek az iskolák megépítésében, s ahhoz komoly adományokkal járultak hozzá. Európa égett, ugyanakkor Fenyves derék üdülőpolgárai partvédelmet építettek, és adtak át a köznek a mostani nagystrand előtti területen. Ebben főként Bakay Árpád nyugalmazott honvéd százados, valamint Szabó Antal nagykanizsai sport- és fegyver nagykereskedő jeleskedtek, de kivette mindenki abban a részét. Ehhez is gyűjtöt- tek, melyhez a vízhez lejutás, és a kabinállítás szolgalmát biztosították cserébe. Balatonfenyvest mindig valahová „hozzá csapták”: vagy Keresztúrhoz, vagy Máriához, de leginkább Fonyódhoz rendelték, és mivel nem volt elegendő erő a helyiekben (persze ez nem az ő kritikájuk), mindig valahol másutt döntöttek Fenyvesről és az itt lakókról. Fonyód gyarmatának érezték sokan Fenyvest, és milyen jó, hogy így éreztek: a 80-as években megindult egy önállósodási törekvés, mely sok-sok munka után a második helyi népszavazás során 1991.május 12-én (25 esztendeje) beteljesült! Érvényes és eredményes szavazást produkáltunk, melynek következményeként az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád Balatonfenyvest önálló településsé nyilvánította községi státusszal,1992. január 1-jei hatállyal. Ettől kezdve folyik az önkormányzás helyben, teszzük a dolgunkat, fejlesztünk, felújítunk, működtetünk, egyáltalán - éljük az életünket a Balaton déli partjának harmadik legnagyobb területű településén, valamivel több mint 5100 hektár területen, melynek nagy része külterület, maga a Nagyberek. Ekkortól lehet mérni Fenyves és a saját teljesítményünket, hiszen e negyedszázad alatt számtalan akut problémát kellett megoldanunk. Csatornáztunk, telefonvonalakat építettünk, gázvezetéket, gázfogadókat létesítettünk a fenyvesiek áldozatkész hozzáállásának köszönhetően. Sportcsarnok, strandi üzletsorok, utak, járdák jelzik közös munkánk eredményét, ugyanakkor a privatizáció áldozatául estek külterületi majorjaink (Imre- és Pálmajor - utóbbi már nem is létezik, mert évekkel ezelőtt - ki tudja, milyen meggondolásból - eltüntették a föld színéről. A sportpálya sorsa is örök sérelme a helyieknek. Sorolva az eredményeket: strandokat újítottunk fel, melyek nívójukban méltó versenytársai a tó körüli települések hasonló létesítményeinek. Sok munkával, törődéssel sikerült Fenyves, de az egész Balaton egyik legnagyobb turisztikai attrakcióját, a kisvasutat megmenteni, melynek köszönhető- en ma is menetrend szerint napi öt vonatpárral működik, közlekedik. Dolgozunk az Imre major – Csiszta-fürdő közötti vonal felújításán, amely új szín lehet a turisztikai palettán, erősítve bennünket, és erősítve szomszédunkat,Buzsákot. Hosszas, majd két évtizednyi előkészítés után felépült - nem egészen másfél év alatt - a Fenyves Yacht Club (FYC) amely szintén komoly előrelépése a településnek, de az egész Balatoni régiónak is a minőségi turizmus felé vezető útján. Látványában, szolgáltatásaiban, gasztronómiai kínálatában példaértékű a létesítmény megvalósítása annak ellenére, hogy az nagyon komoly politikai ellenszélben épült - az okok már kevésbé komolyak, de tudjuk, hangoskodással sok mindent meg lehet nehezíteni. Ne hagyjuk, hogy Fenyves ezen méltó ünnepén lényegtelen és méltatlan dolgok határozzák meg a közbeszédet! Ünnepeljük Fenyvest, a mi településünket, és magunkat, mert minden eddig felvázolt eredmény csak a közös munkával volt reálisan megvalósítható. Sétáló utca, parkok, emlékhelyek, a megye egyik legszebb és legjobb óvodája, iskolája is jelzi, hogy itt komolyan gondoljuk a jövőt, támogatjuk a településért munkálkodó civileket. Közülük - éppen szüret táján - ki kell emelni a nyugdíjas és a turisztikai egyesületet, hiszen ők szervezik, bonyolítják egymást erősítve a születésnapi megemlékezést, a szüreti felvonulást -immár hagyományt teremtve, tartalommal megtöltve az ősz kezdetét. A múlt ismerete nélkül nem lehet jelent élni és jövőt építeni… Ezen gondolat mentén hoztuk létre lelkes, és profi kurátoraink fáradtságot nem sajnáló munkájának köszönhetően a helytörténeti kiállításunkat a Mari-Etta gyűjteményt, melyet éppen Szent István ünnepén avattunk, és ami identitásunk egyik szilárd oszlopa kell, hogy legyen. Mi ezzel is ünnepelünk, és az alapító atya, gróf Széchenyi Imre örökérvényű mondatával, mellyel a fennlévőhöz utalta az első szüretért hálálkodókat: „ Nélküled hiába fáradunk vala”…… Isten éltessen Balatonfenyves - annak minden állandó és időleges polgárával együtt ! Lombár Gábor Balatonfenyves polgármestere 15

[close]

Comments

no comments yet