Balatoni Futár 2016. február

 

Embed or link this publication

Description

Balatoni Futár 2016. február

Popular Pages


p. 1

2016. február utár Kolbászfesztivál Fonyódon Lőporgyártás Fűzfőn? Csodabogyóval koronázott cseppkőkincsek Megkezdődtek a haltelepítések

[close]

p. 2

Aktuális Ezrek a fonyódi fesztiválon Zamárdiban töltik az aranyérmes kolbászt Főszereplő lehetett volna, akár aranyérmes kolbász, ám életének és húsának legszebb állapotában már a fesztivál nyitányán kardjába dőlt. Pontosítunk: a böllér kése hasított formás nyakába, néhány órával később pedig már több darabban feküdt egy asztalon. Ritkán lát ilyen előadást a városi publikum - ittak is egy jót az elhunyt emlékére. A hivatalos program látvány disznóvágásnak aposztrofálta az eseményt, s bár a másnapi kolbásztöltő verseny harmincnégy csapatának résztvevői a formás idomokra asszociálva bíztak a reinkarnációban, kiderült: a pénteki hős nem hogy több darabban, egyben sem léphet fel a sportcsarnok színpadán. Nem, nem a rendező elfogult – tiltják a közegészségügyi szabályok! Ezek a száraz tények, ám még ezeket is érdemes volt locsolni: finom pálinkákkal előmelegíteni a pocakot a füstölt sonkához, a gőzölgő, illatos utár 2016. február sült kolbászhoz, a kürtöskalácshoz. Ezután fordított sorrendben és új étkekkel kiegészítve jöhetett a jófajta nedű a Dél-Balatonról, a zalai dombságról, a badacsonyi vagy a füredi borvidékről. Merthogy a hetedik alkalommal megrendezett fonyódi kolbászfesztiválon, a téli Balaton legnagyobb gasztronómiai rendezvényén ez az etikus magatartás. S mivel csupa illedelmes, kötelességtudó látogatót vonzott a három napos esemény, elmondhatjuk: mindenki szerepkörének megfelelő teljesítményt nyújtott. A házi finomságokat kínáló vállalkozó, a pálinkafőző, a borász, az i ú és amatőr tánccsoportok, s a profik: Kis Grófo, Dévényi Tibor, az UFO és a Lord együttes, valamint Csepregi Éva. A legprofibbak azonban a szervezők voltak! Posza Róbert és Farkas Gábor, akik ezúttal is hetvenkét órás szolgálatot láttak el. S hogy valóban hírnevéhez méltó fesztiválon örvendezhetett naponta több ezer ember, azt megerősítette a Somogy megyei Közgyűlés elnöke és a Balatoni TDM Szövetség alelnöke is. Jakó GerA Balatoni Futár aranyérmes csapata... gely szerint a határon túlról érkező magyarok számára is fontos, hogy közös hagyományainkat együtt ápoljuk – az esemény tehát identitáserősítő is egyben. Fekete Tamás turisztikai szakember úgy látja: a fonyódi program széles ...és a földvári szomszédok publicitása le- hetővé teszi, hogy a társadalom figyelmét felhívjuk a téli Balatonra. Hidvégi József, a város polgármestere pedig abban bízik, hogy a februári vendégek nem felejtik el Fonyódot, ha a nyári pihenést tervezik. S ha már értékeltük a rendezvényt, érdemes felsorakoztatni a legsikeresebb kolbásztöltő csapatokat is. A három aranyérmes együttes: a Berekhús Zrt., a Töltő-GET és a Balatoni Futár. A lapunk munkatársaiból, hűséges olvasóiból összeállított Aranycsapatot Lukács Attila vezette diadalra, a csatárok között olyan klasszisokkal, mint Góz Zsófia, Bölcsföldi Andrea, Kozma Ani és Nagy Attila. A kezdő összeállításának erősségére jellemző, hogy több töltőbajnok – például a fokhagymatisztításban már korábban is jeleskedő Suri Csilla, az ifjú kolbásztöltő tehetség, Liptai Ádám, vagy e sorok jegyzője - csak a kispadon foglalt helyet. Némileg borult a papírforma a balatoni önkormányzatok versenyén is, bár Badacsony első helyét senki sem vitatta. Aranyérmes kolbászt töltött Zamárdi csapata, ezüstös lett Ordacsehi, bronzos pedig Szigliget együttese. Befejezésül pedig álljon itt Bodó Iván buzdító verse, mellyel a dobogó tetejére repítette a Balatoni Futárt. Kolbászoló Teknőt mosol, hagymát reszelsz. E munkától be nem rezelsz. Húst darálsz és fűszerezel. Hideg ellen védekezel! Korty pálinka, sőt forralt bor.. Csak a széltől piros az orr! Dögönyözöd, gyúrogatod. Ujjad nyalva kóstolgatod. Asszonyok a belet mossák, Töltőcsőre is ők húzzák. Pajzán szavak.., mozdulatok! Már sutyorog kolbászotok. Akciós vagy gazdaságos!? Számodra ez mulatságos! Tudd mit eszel, ez többet ér! Rőf kolbászhoz - karéj kenyér! Süli Ferenc 2

[close]

p. 3

2016. február Erősek a balatoni pozíciók Feszített tempó a siker reményében A Balaton Fejlesztési Tanács februári ülésén elsősorban az elmúlt év történései, pénzügyi teljesítései s az idei ter vek kerültek előtérbe. A tanácskozás alaphangulatát és egyik napirendi pontját azonban az a 2015. novemberi kormányhatározat adta, melyet a tóparti polgárok joggal nevezhetnek korszakos jelentőségűnek. Mint ismertes, a jelenleg futó uniós ciklusban – öt év alatt – több mint háromszázmilliárd forint fejlesztési forrás érkezik a Balatonhoz. Ekkora összeg még soha nem állt a tóparti emberek, vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek rendelkezésére, hogy megvalósítsák álmaikat. A z anyagi háttérnek köszönhetően végre átszállás nélkül vonatozhatunk a tó körül, elkészül a biztonságos, esetenként új nyomvonalra kerülő bringaút, átépítik a Sió zsilipet, s számos turisztikai célú beruházás valósul meg. Minden adott lesz ahhoz, hogy - a remélhetőleg példamutató együttműködésben – az egymáshoz is illeszkedő projektek növeljék a magyar tenger vonzerejét – az origó az értékek őrzése, a versenyképesség növelése. A BF T ülésén Bóka Ist ván elnök hangsúlyozta: a balatoni beruhá z ásokat segítő összeg nag ys ága jelentős mértékben a Miniszterelnökség gel folytatott tárg yalások sikerének köszönhető. - Rendkívül feszítet t tempó vár mindazokra, akik élni kívánnak a támogatási lehetőségekkel. Mint ismeretes , a kormány a hatékony forrás lehívás érdekében a hazai és uniós pályázatok kiírásának határidejét ez év június utolsó napjával jelölte meg , s pontosan eg y évvel később a források lehívásához szükséges összes szer ződés szignálásának is meg kell tör ténnie . Örvendetes , hog y az előkészítési és a döntési mechanizmusban is rendkívül erősek a balatoni pozíciók – a BF T véleménye markánsan jelentkezik majd az eg yes projekteknél, programozásoknál. E z is megerősí- utár Aktuális ti korábbi állásfoglalásomat: a Miniszterelnökség kiváló koordinátori munkát vég zet t . A zt is látnunk kell azonban, hog y a kormányhatározat legalább 2017. június 30 -ig - sőt vélhetőleg azon is túl - komoly, felelősség teljes és rendkívül fontos feladatokat ró a Balatoni Integrációs Kf t . munkatársaira. Abban bízom, hog y ennek f inanszírozására központi támogatásban is részesülünk. A tanácskoz áson elhang zott, hog y 2016 -ban kétsz á zhúszmillió forintból ga zdálkodhat a Balaton Fejlesztési Tanács . Ebből a z összegből jut majd a régióban már rangot kivívott nag yobb rendezvények támogatás ára, ám idén érdemes pályá zniuk a szűkebb közösséget szórakoztató programok szer vezőinek is – méltányos elbírálásra sz ámíthatnak . jesztést is. A feladatok között megfogalmazódott: az utóbbi években megszokott színvonalon kell előkészíteni a résztvevő strandok pályáit, eszközeit a programok zavartalan lebonyolítására, a sportolni szándékozó vendégek hétközi, hétvégi fogadására. A pénzügyi lehetőségek függvényében folytatni szükséges az egyébként elhasználódott szárazföldi és vízi eszközök lecserélését, és lehetőség szerint új sportágak megjelenését biztosító eszközök beszerzését. Azokon a strandokon, ahol az előző években országos, területi, megyei versenysport rendezvények kerültek lebonyolításra, fokozottabb figyelemmel, a versenysport szövetségekkel egyeztetve kell előkészíteni a programsorozatot. A programsorozat megvalósítását idén 11,3 millió Ft felhasználásával Az elnök elmondta, hogy Balatonmáriafürdő polgármestere a BFT támogatását, anyagi segítségét kérte a strand vastag iszaprétegének eltávolításához. S mivel a Balatoni Szövetség szerint ez a gond nem csak itt jelentkezik, célszerű szakértők és központi források bevonásával a problémát mielőbb orvosolni. A Balaton Fejlesztési Tanács elfogadta a Mozdulj Balaton! strandi szabadidős sportprogram-sorozat 2016. évi megrendezéséről szóló előter- tervezik. Ebből 3,5 millió az EMMI, ötmillió BFT támogatás, valamint 2,8 millió forint az önkormányzatok hozzájárulása. A programban résztvevő települések a strandonként nyolcvanezer forintos pénzbeli támogatás nyújtása mellett gondoskodnak a meglevő sportpályák folyamatos karbantartásáról, szervezik a helyi díjazásokhoz való hozzájárulást, a helyi propagandát, és biztosítják csapataik sporttalálkozón való részvételének költségeit. 3

[close]

p. 4

Aktuális utár A balatoni turizmusnak tényleg lőttek? Szakmai és nem érzelmi kérdés a lőporgyártás Fűzfőn Heves hangulatú lakossági fórumon hányták-vetették meg a fűzfőiek az újrainduló lőporgyár nehezen kibogozható ügyét. Úgy tűnik, a helyiek nem igénylik a feltámasztást, s ragaszkodnak egy népszavazáshoz. A balatonfűzfői ipari park területén álló lőporgyár 1927-es indulását és eredményes termelését követően 2011-ben számos bonyodalommal kísért leállás követte, ám egy kormányzati szándékkal megerősített uniós pályázat eredményeként újraindulhat. A több portálon is olvasható anyag szerint 952 millió forintos uniós (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) támogatásból és 1427 millió forintos saját erőből az elmúlt év novemberéig kellett volna befejeződnie a projektnek, ám idáig még a technológia beszerzése sem történt meg. Az újraindítás feltételeit mindegyik érintett (gyártó, önkormányzat, lakosság) másként látja. A január közepi lakossági fórumot, melyet a város polgármestere, Marton Béla hívott össze, számos sajtóhír és ellentmondó szóbeszéd előzte meg. Érthető, hogy a kultúrház zsúfoltságig megtelt jobbára idős (egykor a „telepen” dolgozó) érdeklődővel, de megjelentek a szakhatóságok, a környékbeli polgármesterek, környezetvédők, politikusok, szakértők is. Az, hogy fegyelmezetten folyt le a kétórás rendezvény, Mézes József levezető (Öveges József szakképző iskola igazgatója) érdeme, aki idejében vissza tudta terelni medrébe a jó ütemben pergő kérdéseket, válaszokat. veszélyes üzemekben további kapacitásbővítő fejlesztéseket hajtsanak végre? A jegyző hangsúlyozta: Fűzfő önkormányzatának és annak hivatalának nincs beruházási engedélyezési hatásköre, ez a Bányakapitányságé és az Országos Mérésügyi és Kereskedelmi Hivatalé. Szólt arról is, hogy egyelőre a két érintett vállalkozásnak (MIL-EXIM Kereskedelmi Kft. és REXPRO Hungary Kft.) nincs meg a tevékenység beindításához az engedélye. Elindulhat tehát egy párhuzamos versenyfutás: megszerzi-e (megkapja-e) a két kft. az engedélyt a népszavazás eredményének kihirdetéséig vagy fordítva? Ha megkapja, indítja-e a tevékenységét? Ha a népszavazás nemleges eredményt hoz, mit tudnak tenni a fűzfőiek? Nem árt tudni, hogy viszonylag korlátozottak a lehetőségeik, hiszen a gyár nem a saját területükön fekszik. Ám ekkor sincs veszve a fejsze nyele, mert – mint azt Marton Béla elmond- 2016. február ta – a testület keresi, van-e mozgástere az ügyben. „Senki nem akar mást, mint a nép akaratát” – nyomatékosította, s hozzátette: sem neki, sem a családjának, baráti körének nincs érdekeltsége a gyárban. Máshonnan közelítette meg a témát a REXPRO Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Csala József. Bevezetőjében kijelentette: a MIL-EXIM Kereskedelmi Kft. nem pályázott a speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ létrehozására (a közérthetőség kedvéért: a MIL-EXIM angol nyelvű honlapján a REXPRO mint profiljának része, lőporgyártóként jelenik meg, azaz tulajdonos – a szerk. megj.). A pályázatot eredetileg nyerő cég (melynek neve egyszer sem hangzott el az est során!) valamilyen oknál fogva ellehetetlenült, így a speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ létrehozására a MIL-EXIM lett a kedvezményezett (számunkra az sem érthető, hogy az eredeti Hallgat a mély A projekt megvalósításának ellenzői úgy vélik: egy veszélyes üzemet nem a magyar turizmus centrumában lévő településen, a Balatontól másfél kilométerre kell megvalósítani. A gyár közvetlen szomszédságában egyébként olyan népszerű létesítmények vonzzák naponta vendégek ezreit, mint a kalandpark, az uszoda vagy a bob pálya. A beruházás nyilvánossága kapcsán több érdekes körülmény és megnyilvánulás új megvilágításba került: a lakosságot főként az bizonytalanította el, hogy a kft. ügyvezető igazgatója szinte minden média szereplés alkalmával más termelési és raktározási volument említett. Hasonló „határozottsággal” szólt a foglalkoztatottak számáról is, jelezve, hogy egy részük - alkalmas helyi munkaerő híján - csehországi nyugdíjas lesz. A fűzfői lakosok elementáris tiltakozásához hozzájárult az a tény is, hogy a beruházással kapcsolatosan az önkormányzati vezetés apolitikusan járt el: a projektről szóló első hír a helyi lap tavaly karácsonyi számában fizetett hirdetésként jelent meg, s még a helyi képviselők egy része is alulinformált volt. A MIL-EXIM Kft. nevéhez köthető „Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Balatonfűzfőn” című projekt az elmúlt év végén került a köztudatba a tóparti településen. A hivatalos adatbázis szerint a beruházás helyszíne Szerencshez köthető. A fűzfői lakosok természetesen nem értik, hogyan és miért került át a projekt a borsodi településről a magyar tenger partjára. A tradíció ma már nem mérvadó, hiszen az 1920-as Népszavazás tét nélkül? években létesített hadiüzemben – a Elsőként Takács László jegyző ismer- helybeliek reménye szerint véglegesen tette a Lajkó Frigyes és Illés Susan önkor- – fél évtizede megszűnt a lőpor- és lőmányzati képviselők által kezdeménye- szergyártás, s a kisváros lakói és vállalzett népszavazást, melyről kifejtette, hogy kozói a turisztikai fejlesztések mellett ha az a legrövidebb úton valósul is meg, tették le voksukat. A januári lakossáhosszú hónapokat vehet igénybe. A maj- gi fórumon az is kiderült: a lakosság dani szavazócédulára a következő kér- jelentős része olyan településen szedések kerülhetnek föl: „Akarja-e ön, hogy retne élni, ahol garantált a tiszta leveBalatonfűzfőn, az ipari parkban megva- gő, ahol az ingatlanok megőrzik értélósításra kerüljön a speciális haditechni- küket – egyes becslések szerint a hakai intermodális logisztikai és felújító köz- dianyag gyár léte csupán a Kelet-Bapont néven ismertté vált lőporgyár és ha- laton térségében 60-70 milliárd forint dianyag raktárbázis? Akarja-e ön, hogy ingatlanvagyon csökkenést eredméBalatonfűzfőn, az ipari parkban működő nyezne. 4

[close]

p. 5

2016. február utár Kepli Lajos országgyűlési képviselő, aki részt vehetett egy korábbi bejáráson, arra volt kíváncsi, miért nincs több jele a két és félmilliárd forint elköltésének, mikor csak szépen kifestett épületeket, közel százéves gépeket és táblákat látott. Ha az ügyvezető szerint 80%-os a pénzügyi teljesítés, akkor többnek kellene látszani. A tárolás és gyártás arányai – a politikus véleménye szerint – nem a kft. közleményében rögzítetteknek, s a fórumon elhangzottaknak felelnek meg. Hiányolta a kft. legújabb pályázati közleményéből a legmodernebb technológiára vonatkozó teljesítést, mely a korábbiban még benne volt. A pályázat kapcsán megkérdezte, volt-e kormányzati vagy uniós jóváhagyása a pályázat átírásának. Csala József válaszában kifejtette: „Nagyon sok mindent csináltunk, ami nem látszik. Az ilyen jellegű technológiát úgy lehet megvásárolni, hogy az ember előre fizet. Az egy húzós összeg. Az előre fizetés részben megtörtént, s a technológia behozatala egy hónapon belül megtörténik.” (A projekt keretén belül beszerzésre kerül a szükséges know-how is, amely Izraelből származik. Ez egy gyártási folyamat, amely a felújítandó és újrahasznosítható eszközök biztonságos kezelésére vonatkozik – olvasható a pályázati anyagból.) Esetleges robbanás során a hanghatáson túl nem történhet a gyár, illetve az ipari park területén kívül kár, az erre vonatkozó számításokat elvégeztük. Ez szakma és nem érzelem kérdése – tette hozzá. A tulajdonosi kört firtató kérdésre rövid választ kapott az illető: nézze meg az interneten… Kontrát Károly országgyűlési képviselő (Fidesz) hozzászólását így kezdte: „A balatonfűzfőiek számíthatnak rám. Fontosnak tartom, hogy véleményt mondjanak erről a nagyon fontos kérdésről a fűzfőiek. Kijelentem: azt az álláspontot fogom képviselni, amit önök eldöntenek. Ez a beruházás nem ide való.” Későbbi felszólalásában ezt így erősítette meg: „Tudomásom szerint van értelme és esélye a népszavazásnak.” Szójátékkal fejezte ki véleményét Sallee Barbara humánökológus: „ Ha ez a beruházás megvalósul, akkor a balatoni turizmusnak tényleg lőttek…” Ennek a témának az országon túlra is kihatása van – mondta –, s az ország gyöngyszemét és turisztikai központját véglegesen tönkretenné. Aktuális „nevenincs” pályázó helyébe miképp is került a MIL-EXIM, még akkor is, ha Csala József azt nyilatkozta a közönség előtt, hogy a minisztérium /sic!/ keresett egy másik lőporgyártó céget. „Rajtunk kívül más nem volt – folytatta –, és simán a kedvezményezett átírását intézte a minisztérium. Mi ezt elfogadtuk, és elkezdtük a munkát.”) A pongyola megfogalmazást néhány felsziszszenés követte… A meglévő robbanóipari létesítmények közül ez a lőporgyár a legbiztonságosabb – erősítgette az ügyvezető igazgató. Úgy számítjuk, száz-százötven embert tud foglalkoztatni a gyár, ha három év alatt fölfut – mondotta –, s erre a piaci és minden lehetőségünk megvan. Befektető társunk további száz főnek tud biztosítani más területen munkát. (Tudomásunk szerint ez a „más” terület „speciális haditechnikai eszközök gyártására és átalakítására” vonatkozik. Hogy ez konkrétan mi, szintén nem derült ki.) A folytatásban az ügyvezető cáfolta a termelésre vonatkozó (korábban a sajtóban és a kiírásban is szereplő) évi ötvenezer tonnás lőportermelési adatot. Szerinte 4-600 tonnában szállítanák ki a raktáraikból a lőport. Terveik szerint a lőpor mellett az AK 47-es gépkarabélyhoz és a Parabellum pisztolyhoz kívánnak lőszert gyártani. Megerősítette: környezetvédelmi és biztonságtechnikai tekintetben megfelelnek az előírásoknak, s a fentebb említett engedélyeken kívül „minden átvizsgált engedéllyel” rendelkeznek. Szólt arról is, számít a helyi szakmunkásképzés alkalmazkodására, így a munkaerőre is. A kérdezők, hozzászólók zöme a biztonságot firtatta, de szóba került az ingatlanok értékének csökkenése, az idegenforgalom visszaesése, a leendő szakemberek képzése-képzettsége, a szállítás módja, a katasztrófavédelmi alap megléte vagy éppen hiánya, a tulajdonviszonyok is. E témában így fogalmazott a helyi turisztikai egyesületet képviselő Szanyi Szilvia: „Ha a Balaton mellett lesz egy ilyen üzem, az nem szolgálja a Balaton idegenforgalmát.” Megemlítette, hogy 2017-től az uszoda külföldi turistákat, sportolókat vár. Szorgalmazta az idegenforgalmi és ingatlanadók megvizsgálását. Ha a gyár nem egy lakótelep mellé került volna, senki nem vonná kétségbe létjogosultságát – mondta. Csala József szerint biztonságos a lőporgyár Dr. Kontrát Károly országgyűlési képviselő (Fidesz) a lakosság döntését akarja képviselni Kepli Lajos országgyűlési képviselő (Jobbik) Marton Béla, Fűzfő polgármestere 5

[close]

p. 6

Aktuális Balatonkenese polgármestere, Tömör István kimondta: a keneseiek is aggódnak, s a fórumon elhangzottak nem nyugtatták meg. A gyártással ugyan egyetértett, de nem a Balaton közelében. Figyelemreméltó volt Csala József válasza is: „A hangulatkeltéssel a befektető el fog menni.” A gépekről is szólt: ezeket lehet modernizálni, nem kell lecserélni, mert masszívak, biztonságosak. Szabóki Sándor nyugdíjas vegyészmérnök szakemberként, volt dolgozóként, vezetőként és helyben lakóként is kifejtette gondolatait. Elmondta, hogy a lőporgyár környezetében több kisebb-nagyobb egyéb vállalkozás működik. Minthogy a technológia változatlan, havária helyzetben ezek lehetnek elszenvedői egy robbanás hatásainak, ugyanis az üzem nincs minden oldalról bevédve. Ahhoz, hogy a lőporgyárat indítani lehessen, meg kell oldani ezt a problémát, meg kell építeni a szükséges betonfalakat, védő töltéseket. Fekete István az után tudakolódott, vajon a 30–40 tonnás járművek részére a bekötőutak elkészültek-e, s vajon az uniós kiírásban rögzített (kötelezően előírt) 50 000 tonnás (lőpor)termelési mutatóról miért tértek el, hiszen egy pályázat elnyerését követően nem lehet önhatalmúlag a támogatási összegre vonatkozó adatokat megváltoztatni. Ha a változtatással kapcsolatban megkeresték a projektért felelőst, akkor annak miért nincs nyoma? Csala József válaszában elhangzott: a 40 tonna teherbírású út kivitelezésre kerül (a fórum hangfelvételéből tisztán kihallható, hogy „kerül”, s nem „került” – a szerk. megj.), de ezek után teljesen elbizonytalanodtak (az, hogy mi után, ismét nem volt világos a hallgatóság számá- utár 2016. február ra). 80%-os teljesítésnél leállhatunk – tette hozzá –, s ezek után értékelni fogunk, s meglátjuk, folytatjuk, vagy nem folytatjuk. Mi is biztonságot akarunk, s a legérdekeltebb a biztonságban a tulajdonos. Zárszavában eredményesnek minősítette a fórumot Marton Béla, aki hangsúlyozta: a fűzfőiek akaratát tiszteletben kell tartani, s a képviselő-testület minden tagja a lehető legnagyobb körültekintéssel fog eljárni, hogy minél gyorsabban nyugvópontra kerüljön az ügy. szöveg és képek Zatkalik András Teltházas volt a fűzfői fórum Napirenden az iszapkotrás Ülésezett a Balatoni Szövetség elnöksége Az éves munkaterv elfogadásával kezdődött a Balatoni Szövetség aktuális ülése Almádiban, majd több olyan téma került terítékre, melyek módfelett foglalkoztatják a tóparti települések irányítóit és turisztikai szakembereit. Ezek közé tartozik a strandokon egyre látványosabban történő eliszaposodás – hatása hamarosan a látogatók, a vendégek számának csökkenésében is jelentkezhet. Balassa Balázs, a szövetség elnöke a tanácskozáson elmondta, hogy a jelenség nem csak idegenforgalmi - környezetvédelmi szempontból is aggasztó. A vízügyi szakemberek ugyan már tájékozódtak ez ügyben, s szakmai javaslatukat is letették az asztalra, ám érdemi előrelépés csak akkor történhet, ha megnyílnak a vízvédelmi célokat szolgáló pályázati források. A munkálatok elvégzéséhez szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak, Balatongyörökön és Fűzfőn pedig biztosítottak a megfelelő kapacitású zagyterek. Hosszú távon azonban meg kell találni a foszfortartalmú iszap felhasználásának lehetőségét. Az elnökség megtárgyalta a balatoni borok versenyének idei feltételeit is. A grémium tagjai egyetértettek abban, hogy a megmérettetés pozitív hatással van a boros gazdák és a nedűk piaci jelenlétére. Igazi áttörés – az erkölcsi elismerés, presztízs mellett – azonban csak akkor várható, ha a programhoz szponzorok is hozzájárulnak, illetve erősödik az ezzel kapcsolatos marketing tevékenység. Az ülés témái közé tartozott a Kékhullám zászló strandminősítő verseny 2016-os kiírása: idén a szövetség az akadálymentesítést és a zöldfelületek nagyságát – Legzöldebb strand – külön honorálná. A Balatoni Szövetség aggodalmát fejezte ki az építési jog változása miatt. Mint ismeretes, az egyszeri bejelentési eljárás gyakorlatilag a minimálisra korlátozza az építészek és az önkormányzatok szerepét. Mindez azzal járhat, hogy deformálódnak egyes települések arculatai, kevésbé lehetne megőrizni a tradicionális jelleget. Különösen olyan települések kerülhetnek veszélybe, melyeken a népi építészetnek, az évszázadok óta használt anyagoknak – nád, fa, kő – komoly hagyományai vannak. Többek között Tihany, Szigliget, Paloznak értékeit rombolhatják az új építmények. A testület megfogalmazta aggályait a jogszabállyal kapcsolatosan, s álláspontját levélben közölte a Miniszterelnökséggel. Süli Ferenc 6

[close]

p. 7

2016. február Jégveszély! utár Aktuális Szerencséje volt a kerékpárosnak A fagypont alatti januári napok alatt szépen hízott állóvizeink jege. A Balaton tükre is kezdett egységesedni, ám sok helyen még nem bírta el a felelőtlenül reá merészkedőket. Pár éve két autós hajtott a jégre luxusterepjárójával, most pedig Tihanyban egy kerékpáros. Már-már azt hihettük, elmúlik a január vízi (pontosabban: jeges) beleset nélkül, amikor egy jégbe szakadt kerékpáros mentéséhez riasztották a vízimentőket. A mindig éber Balatoni Vízirendészetet értesítették Tihanyból, a Gödrös strand közeléből, hogy egy férfit látnak az olvadó jégen kerékpárral haladni Balatonfüred irányába. A Vízirendészet ügyeletese a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) központját hívta, és kérte a segítségüket. A VMSZ készenléti szolgálatától ketten indultak a helyszínre. A kerékpárost hamar meglátták, és próbálták megközelíteni. - A férfit próbáltam rávenni arra, hogy hagyja abba a veszélyes „mutatványát” – mesélte Bagyó Sándor, a szakszolgálat elnöke –, az illető azonban nem hallgatott rám, s mintha mi sem történt volna, tolta tovább a biciklijét Füred irányába. Ekkor én már az ilyen bevetések végrehajtásához szükséges A VMSZ felhívja a figyelmet, hogy a Balafelszerelésben voltam, s nem sokkal később a szemem láttára a férfi alatt roppant egyet, ton jege a napok óta tartó olvadás miatt életmajd táblásan beszakadt a jég. Kerékpár- veszélyes. A tihanyi eset is azt mutatja, hogy tábja elmerült, a férfi pedig vissza tudott mász- lásan törik, s így aki beszakad, egy pillanat alatt ni a jégre, a felsőteste így kint volt a vízből. A úgy kerülhet a jég alá, hogy onnan csak nehezen középkorú férfi még ekkor sem akarta a se- tud a felszínre kerülni. Ez pedig végzetes lehet. A gítséget elfogadni, azonban amikor már ész- VMSZ a téli időszakban mobil készenléti ügyelelte, hogy komoly bajba került, akkor mégis- let tart. Három helyszínről (Keszthely, Zánka, Alsóörs) indulhatnak azonnal az egységek. A specsak hagyta magát kihúzni. A kimentett embert ezután a part- ciálisan felszerelt gépkocsikban száraz ruha, fagyra kísérték, ahol átadták a mentőknek, mentes búvárfelszerelés, felfújható mentő stég akik megvizsgálták és megállapították, segíti az egységek munkáját – tudtuk meg a hogy azon kívül, hogy vizes lett, nem VMSZ szóvivőjétől, Tar Mihálytól. Zatkalik esett baja. kép: VMSZ A kerékpárért már Dárdai Miklós, a VMSZ alelnöke ment vissza, aki szerint ekképp folytatódott a mentőakció: – A mintegy 2–2,5 méteres jeges vízbe kellett merülnöm. Hamar megtaláltuk a kétkerekűt, melyre egy tábla volt rákötve a következő felirattal: „Vízbe menni csak saját felelősségre”. Emberünk (akinek ügyében a további eljárást a rendőrség folytatja) eszerint megfeledkezett arról, hogy a jég is víz, csak alkalBagyó Sándor és Dárdai Miklós manként másmilyen… Kutatásokra alapoznák a turizmusfejlesztést A régió meghatározó szereplőjévé kíván válni a veszprémi Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán múlt év végén létrejött Balatoni Kutatóintézet (Batuki), amely egyrészt az eddigi kutatások szintetizálásával, másrészt új, primer vizsgálatokkal támogatná a döntéshozók és az ágazat piaci szegmensében dolgozók munkáját. Az intézet legfőbb küldetése, hogy egy oktatással és kutatással foglalkozó szervezeti egységként innovatív, az elméleti tudást és a gyakorlati tapasztalatokat integráló műhelyként fejlesztési koncepciót-, stratégiai tervezést- és termékfejlesztést megalapozó munkával segítse a balatoni régió turizmusát - áll a kutatóintézet létrejöttéről beszámoló sajtóközleményben. A Pannon Egyetem 1996-ban alakult Turizmus tanszékéhez szorosan kötődő Batuki munkája szervesen illeszkedik majd a felsőoktatási intézményben folyó gazdasági képzéshez, és lehetőséget ad a hallgatók számára a régiót érintő kutatásokba való bekapcsolódásra. Az intézet rendkívül fontos és előremutató tervei között olvashatunk egy, a Balaton turizmusát érintő, információkat összegező, átfogó, felhasználóbarát tudástár létrehozásáról. - Fontosnak tartom a kezdeményezést, kiváltképp, ha az olyan egyetemen történik, amelynek munkájában sokféle, a turizmus fejlesztését is szolgáló tudás összegződik. A turisztikai stratégiák felvázolása nem történhet meg az ágazat helyzetét feltáró alapés alkalmazott kutatás nélkül - reagált a Pannon Egyetem turizmuskutatási intézetének megalakulására Hoffmann Henrik. A Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke rendkívül hasznosnak tartja a „balatoni turisztikai tudástár” létrehozásának tervét, és jelezte, a szövetség a közeljövőben írja alá a Batuki-val az együttműködési megállapodást. Havris Klaudia, a siófoki IBUSZ-iroda vezetője szerint a régióban még nem beszélhetünk tudományos kutatásokon alapuló turisztikai gyakorlatról. - A jövőben jó volna tudni, hogy például mi mindenre kell figyelni egy új turisztikai termék bevezetése előtt, vagy milyen gazdasági és szociológiai tényezőket kell számba venni a különböző évszakok turistaforgalmára való felkészüléskor. Üdvözlendő, hogy ez a kutatási kezdeményezés a turisztikai szakemberképzésben egyébként is jelentős szerepet betöltő Pannon Egyetemen történt - fűzte hozzá az utazási irodavezető. Gulyás J. Attila 7

[close]

p. 8

Aktuális utár Csodabogyóval koronázott cseppkőkincsek A Balaton partján, az Afrika Múzeumnál legelésző zebrák mögött, a karsztbokor-erdőből fehéren világító mészkőszirtekkel megtámasztott Ederics-hegy keleti oldalában nyílik hazánk kilencedik leghoszmélysége meghaladja a száz métert. A barlang jelenleg ismert legmélyebb pontja 144 méterre van a felszíntől. A túrák során dunántúli viszonylatban sok és változatos képződményt (cseppköveket, cseppkőzászlókat, cseppkőlefolyásokat, heliktiteket, borsóköves falakat és „montmilch”-et („hegyitej bevonatok”)”) figyelhetnek meg a látogatók. A hatalmas hasadékok természetes feltárású geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkőformáció rétegeit, valamint a tektonikus mozgások hatására, a barlang keletkezése során létrejött vetőkarcokat és vetőtükröket. A barlang könnyű megközelíthetősége, mérete, látványos formakincse és viszonylag egyszerű bejárhatósága miatt kifejezetten alkalmas a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására, a barlangkutatás és -mentés technikájának, gyakorlatának elsajátítására. A kalandvágyó, a barlangok világa iránt érdeklődő turisták overallos barlangtúrákon ismerkedhetnek meg az Ederics-hegy gyomrában rejtőző Függőkerttel, a Meseországgal, vagy éppen Az egérke, a répa és a Hegy Királynőjének meséjével. Az érdeklődők kisebb-nagyobb csoportjai a hegy lábánál, a szőlők között megbúvó kis épületnél találkoznak a barlangi túravezetőkkel. Rövid tájékoztatót kapnak, majd átveszik a barlangjáráshoz nélkülözhetetlen overallt, sisakot és fejlámpát. A ruhapróba és a sisak pántjainak méretre állítása után negyvenperces séta következik 200 méter 2016. február szabb barlangja, a fokozottan védett Csodabogyós-barlang. A tó feletti és föld alatti Meseországban denevérek ülik nászukat és a kővé vált teknős várja, hogy visszatérjen a víz. Nevét a bejárata mellett is szép számban tenyésző, védett szúrós csodabogyó nevű örökzöld növényről kapta, amely hazánkban a Keszthelyi-hegységben éri el elterjedési területének északi határát. A hegyoldal tíz méter mély üregét már nagyon régóta ismerték a környéken élők. A lefelé tovább ágazó részeit azonban csak 1990-ben sikerült a kutatóknak elérniük, amikor keresztülpréselték magukat a Satu nevű, szűk résen. A több mint 25 éve tartó kutató, feltáró és térképező munkában a budapesti Acheron Barlangkutató Szakosztály, a cserszegtomaji Labirint Csoport, a balatonedericsi Styx Barlangkutató Egyesület, valamint a Polacsek Zsolt, John Szilárd és Ba Julianna vezette, egyéni kutatókból álló társaság tagjai vettek részt. Kitartó munkájuknak köszönhető, hogy most már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében, overallos barlangtúra során a kalandkereső turisták is megismerkedhetnek a Bakony-Balaton Geopark föld alatti csodavilágával. A tektonikus kialakulású barlang járatrendszerét egymással párhuzamos, sok esetben több emelet mélységű hasadékok, aknák és termek alkotják. A tekintélyes függőleges kiterjedésű hasadékokat a behullott omladéktömbök (nem ritkán autó- vagy busz méretűek) tagolják szintekre. A három különálló aknarendszer (a Döbbenet-szakadéka, a Colosseum és az 52-es csapdája) szintkülönbséggel a barlang bejáratához. Az útvonal a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekvő virágos kőrisesmolyhos tölgyes erdőben, a Pele Apó Ösvényén vezet, ahol a túravezetők bemutatják azokat a természeti értékeket, amelyekkel a felszínen találkozhatnak a részvevők. A túra során egy útelágazásban álló kőhalomnál mindenkinek lehetősége van rá, hogy – ha csak szimbolikusan is –, de letegye a gondjait, bajait jelképező követ a kőrakás északi oldalára. Ennek tartalmát látva elgondolkodik az ember azon, hogy néhányan igen súlyos gondoktól igyekeztek ily módon megválni. Jelenleg kétféle túraútvonalon kalauzolják végig a barlangba érkezőket a helyi barlangász túravezetők, de hamarosan lehetőség nyílik egy új barlangi túraútvonalat („extrém 2. túra”) is bejárni. Az alap túra hossza körülbelül 400 méter, időtartama körülbelül 1,5-2 óra, míg az extrém túra mintegy 900 méter, az időtartama pedig 3,5-4 óra. A látogatóknak manapság már nem kell nyaktörő mászásokat, traverzálásokat bemutatniuk ahhoz, hogy bejárják a kalandtúrák útvonalát. A biztonságos közlekedést ugyanis létrák, mesterséges lépések és fogások (a sziklafalból kiálló lépőcsavarok), valamint beépített kötelek segítik. Az alap túra útvonala a barlang leglátványosabb, képződményekben leggazdagabb és könnyen megközelíthető termeit járja végig. Ennek során a túrázók a bejárattól a Poroltón, a Várótermen, a Satu-termen, az Elosztón és a Rövidítő-átjárón keresztül jutnak a több mint 15 méter ma- 8

[close]

p. 9

2016. február gas Óriás-terembe. Ennek egyik falán fehér, „hegyitej-” (montmilch) foltról verődnek vissza a fejlámpák fénysugarai, míg a másik oldalon apró borsókövek csipkézik a falat, és a továbbvezető létrával szemben feltűnnek az első cseppkövek is. Ez azonban még csak bevezető a Meseország rengeteg szalmacseppkövéhez és cseppkőzászlóihoz. A Szülőlyuk leküzdése követel ugyan némi ügyességet és bátorságot, de onnan már csak pár létrafokon kell lemászni ahhoz, hogy az Ötös-teremben elhangozzék a kővé vált teknős története. Innen lépcsősor vezet a Függőkertbe, ahol a cseppkövek némelyikéről még most is lecsöppen egy-egy csepp víz, jelezve, hogy a geológiai idő nem állt meg, az építő és romboló földtani folyamatok most is zajlanak. Jelenlegi ismereteink szerint ebben a teremben található a legtöbb és leglátványosabb szalma-, függő- és álló-cseppkő, csepp- kőzászló és cseppkőlefolyás, ezért itt kell a legnagyobb elővigyázatossággal közlekedni a túrázóknak, hiszen egy félresikerült mozdulat a természet több tízezer éves munkáját teheti tönkre. A „kötelező” fotók elkészülte és „Az egérke, a répa és a Hegy Királynője” meséjének meghallgatása után a már bejárt útvonalon jutnak vissza a részvevők a felszínre. Az extrém túra során a bejárattól az Elosztóig azonos úton haladnak a részvevők, de innen az útvonal a Sípálya meredek, csúszós lejtőjén vezet tovább az Eiffel-torony felé. A kissé csúszós, agyagos emelkedő leküzdése és pár sziklatömb átmászása után az Acheron-folyosóban folytatódik az út. Kezdetben meredeken felfelé kell mászni, később egy mély hasadék felett mesterséges lépéseken lépkedve áthaladni. E veszélyes szakasz után, a Bársony-terem érintésével, kúszva-mászva jutnak el a túrá- utár Aktuális zók a Vetődéses-terem tetejéig. A széles és mély hasadékban való közlekedés maximális odafigyelést igényel, kapaszkodásra szolgáló kötél és beépített létra segítségével lehet lejutni a látványos hasadék aljába. Az út innen óriási kőzettömbök között halad tovább az Ikarusz-teremig, amely egyben a túra végpontja is. A visszaút az Elosztóig a már leírt szakaszokon vezet keresztül, majd az alap túra útvonalát is bejárják a részvevők. A programnak persze nem a barlang bejáratánál van vége, hiszen a hegyről még le is kell menni, sőt a felszerelést is vissza kell vinni. Ez a séta azonban kifejezetten jó alkalom arra, hogy a kissé megfáradt túrázók élményeikről beszélgessenek, és megtervezzék: mikor jöjjenek el újra, vagy kinek ajánlják a Csodabogyós-barlangot. Írta: Sinka Gábor természetvédelmi őr, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Új szezonok, minőségi szálláshelyek Semsei Sándor, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület elnöke örömmel nyugtázta, hogy a tavalyi szezon kifejezetten jó volt. Egyben beszélt az idei tervekről is. - A hosszú, forró nyárnak köszönhetően a strandok magas bevételt jegyezhettek, ráadásul a vendégéjszakák száma is megnőtt a térségben. Ugyanakkor a problémáink még fennmaradtak, közülük is az első a szezonalitás kérdése. Erre keresi a megoldást a több éve elkezdett Nyitott Balaton akció - értékelt röviden Semsei Sándor. - A régió egész terültére kiterjedő, a Balatoni Turizmus Szövetség koordinálásban, 21 TDM-szervezet közreműködésével öszszeállított program alapvető célja továbbra is megmutatni, hogy a Balaton Régió nem csak a nyári, fürdőzésre alkalmas időszakban jelenthet vonzó úti célt a turisták számára, hanem tavasszal és ősszel is képes olyan kínálatot biztosítani, amiért érdemes ideutazni. A tavaly őszi akció középpontjában a balatoni borok, ételek és az aktív programok álltak. Szeptember közepéig összesen 102 vendéglátóegység, köztük 28 borospince és mintegy 150 szállásadó csatlakozott a megmozduláshoz, valamint 64 kisebb-nagyobb, részben ingyenes programot kínáltak az akció idejére a helyi önkormányzatok, múzeumok, szervezetek és programszolgáltatók. - Az egyik leglátványosabb eredménynek azt tartom, hogy a környékbeli vendéglátósok összefogtak, és közösen készítettek egy úgynevezett gasztro-térképet magukról, és vállalták, hogy télen csütörtökön, pénteken, szombat nyitva tartanak, függetlenül attól, hogy mennyi vendég van a Balatonon – üdvözölte a kezdeményezést a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület elnöke. A tavaszi Nyitott Balaton elsősorban az aktív turisztikai kínálatra épül, kerékpáros programokat, vezetett gyalogtúrákat szerveznek az egész régió területén. Az aktív kínálathoz kulturális elemek kapcsolódnak. A programba bevonják a „háttértelepüléseket” is. Az ősz pedig ismételten a borral és a gasztronómiával függ össze. Semsei Sándor szerint abszolút piacképes az a kínálat, melyet a környékbeli éttermek és a borospincék szolgáltatnak. Hangsúlyozta, hogy egy termálvíz nélkül megteremtett egészségturisztikai szolgáltatás-hálózat mérföldkő lehet a térség turizmusában. Itt elsősorban az idősebb korosztályt és a fogyatékkal élőket kívánják megszólítani, egészségügyi szakemberek bevonásával. A program középpontjában az egészségmegőrzés, mint élmény szerepelne, az állapotfelméréstől az étkezési tanácsadáson, egészségmegőrző programokon át egészen az egészség megőrzését célzó túrákig. Az elnök örömmel nyugtázta, hogy az egyesület jó kapcsolatot ápol a helyi ön- kormányzatokkal. Fontosnak tartja, hogy a csopaki és alsóörsi strandokon évről-évre jelentős beruházások valósulnak meg, nem véletlenül keresik fel olyan sokan a fürdőtelepeket. A Riviéra térségének turizmusát kiemelkedő minőségű, családbarát szolgáltatásokra építené. Ehhez elsősorban a szálláshelyek minőségének fejlesztésére kell még sokat áldozni, hogy azok piacképesek legyenek. Egy felmérésük alapján a magánszálláshelyek minőségének mintegy hetven százaléka megrekedt a hetvenes-nyolcvanas évek szintjén, ezért az önkormányzatokkal egy olyan pályázati feltételrendszert dolgoznak ki, amely lehetővé tenné, hogy a befizetett idegenforgalmi adó egy részét a szálláshelyek minőségi fejlesztésre fordítsák. Szendi Péter 9

[close]

p. 10

Aktuális Elégedettek a horgászok - megkezdődtek a haltelepítések Kiolvadt a Balaton, elkezdődtek a 2016. évi balatoni haltelepítések. A tó nyugati medencéjében kezdték meg a munkát a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei. Keszthelyen, Balatonberényben és Vonyarcvashegyen kerültek elsőként háromnyaras pontyok a Balatonba. A keleti medence az elmúlt ősszel nagyobb arányban részesült a pontytelepítésekből, míg a nyugati medence kissé kevesebbet kapott, ezért folytatódik most ezen a környéken a munka. - Az évi 300 tonnás pontytelepítési kötelezettségünkből terveink szerint 60 tonnát fogunk az előttünk álló tavaszon kitelepíteni a Balatonba – mondta Szári Zsolt vezérigazgató. A Balaton magas vízállása miatt február eleje óta nyitva a Sió csatorna zsilipje. Amíg a vízleeresztés tart, a keleti medencébe irányuló haltelepítést mellőzzük, hogy a frissen telepített, még kissé zavarodott halak nehogy az angolna csapdában kössenek ki. Azért van szükség a rendszeres pontytelepítésre, mert – bár ez a legnépszerűbb és leggyakrabban horgászott halfaj a Balatonon – nem szaporodik a tóban. Az irmapusztai tógazdaságból most kikerülő példányok több mint fele már fogható méretű, 35-40 centiméteresek, bár a kissé még hűvös, kora tavaszias idő egyelőre még kevés horgászt vonz a vízhez. Tavaly a több mint 330 mázsa ponty mellett egynyaras süllőből 67 mázsa, compóból 15 mázsa, széleskárászból 11 mázsa, harcsából pedig 750 kg került a magyar tengerbe. Előnevelt csukából 256 000 dbot tettek a Balatonba, ez 6000 db-bal több, mint az éves kötelezettség. A 2015-ös esztendő újdonsága a menyhal volt. Az őshonos fajból betelepített 650 db kétnyaras példányt az ígéretek szerint továbbiak követik az előttünk álló években. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kerülnek még más halfajok a Balatonba. Hogy mikor, hol és milyen halakat engednek a tóba, azt bárki figyelemmel kísérheti a társaság honlapján. A www.balatonihal. hu portál percről percre rovatából pontos információkhoz juthatnak a világhálóról tájékozódók. A horgászok elégedettek a gyarapodó halállománnyal, képviselőik rendszeresen jelen vannak a telepítéseknél. A társaságnál ígérik: idén sem telepítenek úgy halat a tóba, hogy ne legyen jelen helyi horgász. Annál is inkább fontos ez, mert a Balatonon már nem folyik halászat, így a legújabb lakók is a horgászok szákjába, majd asztalára kerülnek. utár 2016. február Búcsú a Balatontól Hajózhatóvá vált a Sió csatorna, így február közepén a Balatoni Hajózás Zrt. megkezdheti az átzsilipelését a Sió csatornába az Akali nevű 90 személyes vízibusznak, melyet a barcsi önkormányzat vásárolt meg a Drávára, turisztikai célokra. Az 1959-ben épült Akali vízibusz – eredeti nevén Megyer – több mint 50 évet szolgált a Balatonon, jobbára menetrendszerinti hajóként közlekedve. Szegecselt alumíniumból készült, és a Dráván különösebb problémák nélkül szolgálhat még akár évtizedekig. A Balatoni Hajózási Zrt. a jövőben folyamatosan tervezi hajóflottájának megújítását, amelynek keretében – a Balaton fejlesztési csomagban nevesített forrás felhasználásával – 3 új hajó vásárlását, valamint a flotta jelentős megújítását tervezi a cég. A hajózási szezon nyitányaként a Társaság üzembe állítja a megújult, 500 személyes Siófok katamaránt, amely számos újdonságot tartogat, és amelyet az ünnepélyes átadón – március 26-án – láthat a közönség először. 10

[close]

p. 11

2016. február Gyümölcsöző munka, reményteljes jövő Hévízen - Nehéz, érdekes, akadályokkal és sikerekkel teli év áll mögöttünk. Nehézségeinket az összefogás erejére támaszkodva igyekeztünk legyőzni, s ehhez sok-sok segítséget kaptunk, akármerre is fordultunk. Ezen szavakkal szólt Hévízen az újévi fogadás vendégköréhez Papp Gábor, a fürdőváros polgármestere. Majd részletesebben beszélt arról a munkáról, amivel a város sikeresen tudta tejesíteni a 2015. évi feladatokat. Az orosz-ukrán konfliktus negatív turisztikai hatásait illetően kétségbeesés helyett időben fordultak új piacok felé, így csakúgy, mint az ezt megelőző négy évben, egymillió feletti vendégéjszaka szám jellemzi Hévíz tavalyi turistaforgalmát. Köszönhető ez annak, hogy tavaly Lengyelországból az előző évhez képest 116, Szlovákiából 33, Csehországból 10 százalékkal több vendég érkezett, a belföldi vendégek száma pedig 7 százalékkal emelkedett, s így az összvendégéjszakák száma csupán 3,5 százalékkal csökkent. - Amikor egy külső tényező miatt mindenhol hatalmas visszaesések vannak, Hévíz válságkezelésből jelesre vizsgázott - szögezte le Papp Gábor, s Ruszinkó Ádám, turizmusért felelős helyettes-államtitkár közelmúltbeli hévízi látogatásán tett elismerő szavaira emlékeztetett: „Hévíz nem csak minimalizálta a veszteséget, de képes volt új piacokat nyitni.” Köszönöm a város valamennyi turisztikai szereplőjének az együttműködését, hiszen nem titok például az a tény, hogy a nagy hévízi szállodák több tíz millió forinttal járultak hozzá városunk imázsának építéséhez. De köszönöm a Magyar Turizmus Zrt.-nek, hogy hazánkban elsőként kötött Hévíz városával stratégiai együttműködési megállapodást, amely keretén belül többek között nagymértékben támogatták a hévízi imázs építését. A polgármester beszélt arról, hogy mintaként tekinthet az egész ország arra az önkormányzati pályázati rendszerre, ami a város szobakiadóiknak jelent minőségfejlesztési lehetőséget. Ezzel a magán szállásadók az idegenfogalmi adóbefizetések nagyságrendi arányában juthatnak támogatáshoz. A reptér működésében az orosz járatok elmaradása miatt jelentős volt a bevétel kiesés, ezzel kapcsolatosan Papp Gábor így fogalmazott: - Felelősséggel gondolkodva az év eseményein, érthető, hogy a reptér miért nem tudott tavaly eredményes évet zárni. A város sikeres évet zárt, de ha jövőt akarunk építeni, gondolunk a gyermekeink generációjára is, akik majd ezt a várost tőlünk örökölni fogják, láthatjuk, hogy egy pillanatnyi külpolitikai helyzet által gerjesztett gazdasági mutató nem határozhatja meg városunk és az egész térség jövőjét! A tavalyi év egyik legnagyobb örömhíre a reptér kapcsán az, hogy a magyar kormány 5 milliárd forintot különített el a Hévíz-Balaton Airport környezetének fejlesztésére. Ez okot ad a reményre, hogy az áldozat, amit 2012 óta évről évre meghozunk, egyszer busásan megtérülhet. Az elmúlt évet tovább értékelve szólt a polgármester számos eredményről, említve a gyógytó, a tradicionális hévízi kúra hungarikummá nyilvánítását, intézményi épületek energetikai korszerűsítését, a nemzetközi kapcsolatrendszer bővülését. Kiemelte, hogy tavaly zárult le az elmúlt időszak legnagyobb beruházása, az egregyi városrészben a Korok és borok történelmi sétaút program megvalósítása. Vele az ott élő lakosoknak, vállalkozóknak régi álma vált valóra, s új turisztikai attrakció jött létre általa. Horányi Árpád utár Települések Kommunikációs cunami, avagy Pál Feri Lovason Zsúfolt faluház, vidám, érdeklődő emberek – mindez jellemezte Pál Feri atya előadását a lovasi faluházban. Az ismert katolikus pap kapcsolati konfliktusokról, egyensúlyról beszélt. Nemcsak a nagyteremben, de még a folyosón és a lépcsőházban is álltak emberek, olyan sokan voltak kíváncsiak Pál Feri atya előadására. A szervezők több mint két évet vártak rá. Ferenczy Gáborné polgármester asszony köszöntőjében elmondta, hogy mindez megérte. A mintegy másfél órás előadás végig jó hangulatban zajlott, pedig igencsak komoly témáról volt szó, nevezetesen az együttműködésről, az elégedettségről, az, hogy egy kapcsolatban senki sem birtokolja egymást és az igazságot sem. Közvetlen, laza stílusával sok embernek szerzett örömet, a közönséget többször is tapsra ragadtatta. A kapcsolati konfliktusok többször is előtérbe kerültek, mindezt humorral oldotta. Az előadás során hangsúlyozta, hogy vegyük észre egymást, törődjünk egymással, tiszteljük és becsüljük embertársainkat. John Gottman, amerikai matematikus, családterapeuta, pszichológustól többször is idézett. Nagy derültséget váltott ki a „kommunikációs cunami”, mely elsősorban a nőkre érvényes. Kiderült az is, hogy a férfiak az esetek többségében „megfutamodnak” a viták elől. Szendi Péter 11

[close]

p. 12

Települések Balatonalmádi: növekvő vonzerő - Ami az elmúlt évben is örvendetes volt számunkra, hogy a város lakossága tovább nőtt, most már meghaladja a 9500 főt. - nyilatkozta elégedetten Keszey János, Almádi polgármestere. Szerencsére tavaly nyáron az időjárás kegyes volt hozzánk, így maximálisan elégedettek lehetünk a 2015-ös szezonnal. A strandi jegyár bevételünk 38 százalékos, míg az idegenforgalmi adó 11 százalékos emelkedést mutat. Tavaly több mint 200 millió forintot fordítottunk útépítésre és karbantartásra, de teljes mértékben nem lehetünk elégedettek, hiszen van még bőven tennivalónk. A József Attila utca és a Veszprémi út mentén járdát újítottunk fel a gyalogosforgalom biztonsága érdekében. 189 millió forintos fejlesztést hajtottunk végre a helyi gimnáziumban, megvalósult a kazán és nyílászárók cseréje. Leglátványosabb beruházásunk a Szent Erzsébet liget felújítása volt. Természetesen, ahogy az elmúlt években, idén is árgus szemekkel figyeljük a pályázati lehetőségeket. Terveink között szerepel kerékpárút kialakítása, Vörösberényben egészségház építése, illetve egy új óvodát is szeretnénk a városunkban. utár 2016. február Felsőörsi fejlesztések - A pályázati támogatásoknak köszönhetően több fejlesztés is megvalósult a településen, ezek közül kettőt emelnék ki - állít fel fontossági sorrendet Szabó Balázs, Felsőörs polgármestere. Közintézményeink szinte mindegyikére napelemek kerültek, mellyel az energiaellátást biztosítjuk. A beruházás költsége meghaladta a 30 millió forintot. Szintén kiemelném a tanyagondnoki autó beszerzését, mely elsősorban szociálisan rászoruló, idős, beteg embereknek a szállításában nyújt segítséget. A pályázati támogatás 5 millió forint volt, az önkormányzatnak az ÁFA-t kellett fizetnie. Ebben az évben szeretnénk bővíteni az általános iskolát, ráadásul egy tornaterem kialakítása is szerepel a tervek között. Veszprémmel és Alsóörssel összefogva szeretnénk egy kerékpárutat kialakítani. A tervek elkészültek, a pályázatot hamarosan beadjuk. A faluház energetikai felújítását szintén szeretnénk ebben az évben megvalósítani, így egy évek óta húzódó ügynek tennénk a végére pontot. Említettem az iskola bővítését. Jó hír még, hogy az óvodát szeretnénk egy bölcsödei szárnyal kiegészíteni. Szerencsére a demográfiai adataink példaértékűek. Az elmúlt tíz évben közel ötszáz fővel emelkedett a lakosság száma. Egyre több fiatal pár gondolja úgy, hogy Felsőörsön alapít családot. Szerencsére olykor komoly dilemmát jelent az óvodások és az iskolások elhelyezése. A Miske, Nektár és Kert vég utcák felújítása szintén szerepel a terveink között. Három nap, három helyszín, háromszáz érdeklődő A hazai önkormányzati életben bizonyára újdonságnak számít Lombár Gábor kezdeményezése: a balatoni község polgármestere januárban azokat a városokat kereste fel, melyeknek lakói nyaralóhelyük kiválasztásakor Balatonfenyvest favorizálták. A villatulajdonosok számára rendezett pécsi, nagykanizsai és kaposvári fórumokat nem gesztusnak szánta Lombár Gábor: a közös ügyek megtárgyalása került előtérbe. - Az időzítésnek ezúttal is fontos szerepe volt, hiszen Balatonfenyves ebben az évben két olyan eseményt is ünnepelhet, amelyek korszakos jelentőségűek életünkben. Százhúsz éve jött létre a település, s immár negyedszázada annak is, hogy elváltunk Fonyódtól – azaz saját úton indulhattunk el. A találkozóknak az volt a célja, hogy megköszönjem a nyaraló tulajdonosoknak mindazt, amit közös céljaink megfogalmazásához, az elképzelések, vágyak valóra váltásához a maguk részéről hozzátettek. Arányuk meghatározó: ők nyolcezren vannak, Fenyvesi újítás: házhoz megy a polgármester az állandó lakosok száma pedig kétezer-háromszáz. A nagy várakozással kísért fórumokon ismertettem Fenyves történetét, kitértem a múlt néhány izgalmas történésére, s felvázoltam a jövőt is. Érzékelhetővé tettem, hogy a huszonöt éve elindult fejlesztési folyamat egyfajta etalon – erről nem kívánunk letérni. A sikerekből, az új fejlesztésekből valamennyi fenyvesi részesül: az épülő yacht kikötő és szálloda a helyi turizmus egyik zászlóshajója lesz. Lombár Gábor elmondta: a hozzászólásokból, s a rendezvények utáni visszajelzésekből egyértelművé vált: az ingatlantulajdonosok nagyra értékelték a fórumokat, s éltek a javaslattevés lehetőségével is. Az infrastrukturális problémák, hiányosságok – utak, járdák állapota, strandok szolgáltatásainak minőségi javítása – mellett értékelték az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseket.. Az elhangzott javaslatokat, kritikákat, észrevételeket jegyzőkönyvben rögzítették – a fórumoknak tehát lesz hivatali utóélete is. A kezdeményezésnek gyorsan híre támadt, s újabb városokból érkezett meghívás, igény a hasonló rendezvényekre – így például Szombathelyről is. Mindez azt jelzi: bár csak az év kisebb részét töltik a villatulajdonosok Fenyvesen, számukra is fontos a település sorsa, jövője. Süli F. 12

[close]

p. 13

2016. február Máriafürdő: újabb beruházások A balatonmáriafürdői önkormányzat által korábban megfogalmazott koncepció a település reális igényeit és lehetőségeit foglalta keretbe. Elsődleges célként a fenntartható fejlesztést és a stabil működést jelölték meg. Galácz György polgármester szerint lépésről lépésre valósulnak meg a kitűzött tervek, s bár időnként nagyot álmodnak, soha nem rugaszkodnak el a valóságtól. - Merész, első hallásra talán túlzónak tűnik az a két és félmilliárd forintos projektünk, amely a község egyik frekventált területét kívánja megújítani. Elképzelhető, hogy csak szakaszosan tudjuk megvalósítani a beruházást, melynek során a kikötő környékét részben tehermentesítjük a gépjármű forgalomtól, a Széchenyi utcát pedig a gyalogosok számára tartjuk fenn. Ennek a programnak négyszázhatvanmillió forint a bekerülési költsége. A hajóállomással szemben lévő kéthektáros ingatlanon szabadidő központot kívánunk kialakítani, valamint bővítenénk a meglévő vitorlás kikötőt. A fejlesztéshez az önkormányzat az ingatlant biztosítja önrészként, míg az építkezés magántőkéből történhet. Jelenleg előkészítési stádiumban vagyunk, de már készülnek a műszaki tervek is. Természetesen abban bízunk, hogy jelentős pályázati források könynyítik meg elképzeléseink megvalósítását. Ez utóbbi nem illúzió, hiszen támogatások, pályázati pénzek az elmúlt években meglehetősen nagy tételekben érkeztek a településre. A Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton térségében című projektnek egyik nyertese éppen Balatonmáriafürdő volt. S bár a tavalyi évet a képviselő-testület tulajdonképpen a további projektek előkészítésére szánta, mégis számos fejlesztés gazdagította és szépítette a települést. - Nem csak esztétikusabb lett lakóhelyünk, de biztonságosabb is: megtörtént a kamerarendszer kiépítése Máriafürdő egész területén. A takarékosabb gazdálkodás jegyében elvégeztük az önkormányzati létesítmények energetikai fejlesztését, felújítottuk az orvosi rendelőt. A település központjának egyik része már valóban XXI. századi képet és igényszintet mutat: a Vasút tér és az állomás épülete teljesen megújult, utakat és parkokat építettünk. A munkálatok során pedig örömmel tapasztalhattuk, hogy azokon a területeken, ahol önkormányzati fejlesztések valósultak meg, a magántőke is mozgásba lendült. Ezeknek a beruházásoknak is köszönhető, hogy Balatonmáriafürdő egyre népszerűbb a hazai és külföldi turisták körében, a pozitív visszajelzések pedig erőt és felhatalmazást adnak az eredeti elképzelések megvalósításához. - sf - utár Települések Pap Vera tér Szigligeten Január végén töltötte volna be 60. születésnapját a Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, Pap Vera. A nemzetközi elismerésekben is részesülő színésznő évtizedeken keresztül az egyik legtöbbet foglalkoztatott művészek közé tartozott. Élete és pályafutása szorosan kötődik a Vígszínházhoz, illetve Szigligethez. A Balaton-parti település önkormányzata a január 30-án rendezett ünnepségen a központi teret Pap Veráról nevezte el, a polgármesteri hivatal falán elhelyezett domborművet Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója avatta fel. Nógrádi György Lovason Egy tűt sem lehetett leejteni a lovasi faluházban, annyi ember jött el a Lovasi Esték első előadására. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő több száz embernek mesélt többek között a migránshelyzetről. Hiába nyitottak meg a szervezők még egy termet a faluházban, így is kicsinek bizonyult az intézmény, akkora volt az érdeklődés Nógrádi Györgyre. A biztonságpolitikai szakértő a világ nagyhatalmainak céljairól, az Iszlám Államról és a migránskérdésről is beszélt. Előadásának kezdetén Kína, Oroszország és az Egyesült Államok aktuális politikájáról tett említést. Majd rátért a migránshelyzetre is. Kiemelte, hogy 210 millió migráns él a világban, tavaly 1.7 millió érkezett Németországba. „Attól még nem fasiszta valaki, aki úgy véli, hogy nem kell több migráns” – mondta Nógrádi. Azt is kiemelte, hogy az arab országok adnak nekik pénzt, de nem fogadják be őket. Ausztráliában pedig cirkálókkal visszafordítják a migránsok hajóit, az USA-ban pedig előbb lőnek, aztán kérdeznek. Nógrádi szerint a kormány helyes döntést hozott azzal, hogy nyáron a határmentén kerítést húzott. Szerinte mindezt már előbb meg kellett volna tenniük. Úgy véli, hogy recseg-ropog a schengeni rendszer. Egy felmérés szerint a beérkezett migránsok mintegy tíz százaléka alkalmas valamilyen munkára, pedig jórészt fiatal férfiakról van szó. Merkel politikája megbukott, idő kérdése, mikor távozik a posztjáról. Az előadást követően Nógrádi György kapásból válaszolt a feltett kérdésekre, majd könyvdedikálással zárult az első Lovasi Esték rendezvény, mely február 4-én Pál Feri atya előadásával folytatódott. Február 17-én Ladányi Tamás asztrofotográfus az öt földrészre kalauzolja majd el a nézőket. Őt Csókay András idegsebész követi március 2-án, aki Istenhitről és orvostudományról beszél. A Lovasi Esték március 9-én Bálint György kertészmérnök előadásával fejeződik be, aki a tavaszi munkákról tesz említést. Szendi Péter 13

[close]

p. 14

Települések utár Takarékos gazdálkodás, hatékony együttműködés Keresztúron a társulási forma jelentős megtakarítást eredményez az önkormányzatok, így Balatonkeresztúr számára is. A körültekintő gazdálkodás eredménye az is, hogy tavaly pályázati forrásokból sikerült különböző beruházásokat megvalósítani. Felújították az orvosi rendelőt, a központi támogatásokat önrésszel kiegészítve sor került az önkormányzati intézmények, a Bene Ferenc sportcsarnok energetikai korszerűsítésére, külső szigetelésére és a nyílászárók cseréjére. S hogy még hatékonyabbak legyenek a rekonstrukciók, elvégezték a tetőhéjazatok felújítását is. Összesen több mint százhetvenmillió forintot fordítottak ezekre a munkálatokra. - A fejlesztéseket természetesen folytatni kívánjuk: az idén megnyíló területi operatív program bizonyára számos lehetőséget kínál majd elképzeléseink valóra váltásához. Az önkormányzati tulajdonú épületeknél a következő feladat a fűtési-világítási rendszer átépítése. Az elmúlt három-négy évben ugyan közel 2016. február Az elmúlt évben nyolcszázharmincegymillió forint felett rendelkezhetett Balatonkeresztúr képviselő-testülete, s a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően ebből a jelentős összegből közel száznegyvenmillió az idei büdzsét is gazdagíthatja. Kovács József polgármester elmondta: az önkormányzatnak a szolgáltató szervezeten és a Bél Mátyás látogatóközpont fenntartásán túl az általános iskolai és a községi könyvtár működtetéséről kell gondoskodnia. Ezen kívül társulás keretében látja el az óvoda üzemeltetését, valamint a szociális ellátást. S hogy a szűkebb régióban az együttműködésnek számos formája lehetséges, arra bizonyíték, hogy közös önkormányzati hivatalt működtetnek Balatonmáriafürdővel és Berénnyel. - Az összefogás, a rendelkezésre álló anyagi források koncentrálása teszi lehetővé, hogy minden érintett, minden jelentkező számára elérhetővé tudjuk tenni a szociális szolgáltatásokat. Az óvoda vonatkozásában is hosszú távra képzeljük el a közös fenntartást, bár apróbb gondok természetesen adódnak. Mivel Keresztúrra nem csak a Máriafürdőről és Berényből érkeznek gyermekek, az érintett települések vezetőivel esetenként előfordulnak költségvetési - elosztási viták. Ettől függetlenül elmondható, hogy százmillió forintot fordítottunk az úthálózat fejlesztésére, ám elégedettek mégsem lehetünk – talán ezen a téren vagyunk a legnagyobb lemaradásban. Ebben az évben a húszmillió forint állami támogatást saját költségvetésünkben ötvenmillióval egészítjük ki, s ebből finanszírozzuk az utak, járdák építését. Megújítjuk a kétszázhatvan éves műemlék templom környezetét, a parkolót és a parkot, tervezzük a közös polgármesteri hivatal korszerűsítését, s Máriafürdő önkormányzatával közösen meg kell oldanunk a csapadékvíz elvezetését. A hosszú távú megoldást egy záportározó megépítése is segíti. - A képviselő-testület hamarosan elfogadja a 2016-os évre vonatkozó büdzsét, melyben 593 millió forint főösszeg szerepel. S mint más magyar településeken így nálunk is - a sikeres pályázatok még módosíthatják a leg fontosabb tételeket. Az a célunk hogy még vonzóbbá tegyük a településünket a turisták számára – nyilatkozta Kovács József polgármester. Süli Télbúcsúztatás Alsóörsön Több évre tekint vissza az alsóörsiek télbúcsúztatója, melynek során farsangi népszokásokat is fölelevenítenek. Idén kicsit korábban kezdődött a színes mulatság sok-sok résztvevővel és érdeklődővel. A faluközponti toborzó után szépen gyarapodott a felvonulók vidám serege. Mire a Sirály parkba értek a maskarás, kereplős fellépők, addigra a jó hangulat átragadt Alsóörs és vendégei apraja-nagyjára. A Veszprém–Bakony Táncegyüttes meg is adta a módját zenével, tánccal és derűt fakasztó játékkal. A Balaton partján rigmusokra és a kikiáltó vezényletére tüzet fogott a „rút telet” jelképező kiszebáb, s lassan hamuvá enyészett, ezzel is bizonyítva, hogy hátat fordíthatunk a télnek. Úgy legyen… A folytatás is a vidámság jegyében zajlott, ám a művelődési házban már a fegyelmezett tánc és a magas hőfokú zeneiség volt a jellemző. Z. A. fotó: Zatkalik A. 14

[close]

p. 15

2016. február Balaton-parti télűzők Mi sem fontosabb a Balaton-parton, mint a lehető leghosszabb és legnapsütésesebb szezon. A télűzés hagyományait ápoló farsangolás így a legaktuálisabb az üdülőrégióban - tartják is a szokást sokhelyütt. Keszthelyen a karnevál hercege és párja főutcai sétájára tömegestől sereglettek ki az emberek. A kíséret óriási csinnadrattával adta jelét a maskarás ünneplésnek. Szikrázóan fényes, s langyos napsütés segítette a felvonulókat a tél megcsúfolásában. Utca hosszat verték a taktust a dobosok, fújták a sípokat a síposok, a farkas ordítást elnyomta Süsü sárkány szava, hogy: Süsüt süti a Nap! Halak sétáltak csak hangtalan. A zajos menet a Festetics-kastély kapujától egészen a Fő térig tartott, ahol színpadra is léptek a jelmezesek. A téltemető szertartás a hideg évszak további uralkodásának minden esélyét elvette. A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének tradicionális rendezvényére immáron 16. alkalommal került sor. - Harminc nevezést regisztráltunk, ebben vannak egyéniek és csoportok, összesen csaknem félezer fő a maskarások létszáma - mondta a nap háziasszonyaként utár Települések D é vény iné B a l o g h Gyöngyi, borbarát nőközösségi elnök, hoz z átéve, hogy öröm a nagyszámú részvétel, s az érdeklődő sokaság. A vidám látványosság remek szórakozást nyújtott jelmezeseknek, nézőknek egyaránt. A siker már csak a hagyományok számba véve, s a nevezéseket számolva is borítékolható volt. Ehhez jött a titkon várt meglepetés szereplő: hogy a február tavaszi öltözékbe bújt, s napsugarak tánca is pezsdíthette a hangulatot. Az időjárás miatt nem kellett izgalommal kémlelni az eget, drukkot jelentett azonban a zsűrizés. A Keszthely és Térsége Vállalkozói Klub felajánlásainak köszönhetően egyéni és csoportos kategóriában került sor díjazásokra. Vonyarcvashegyen a Zalai Balaton-parti Ifjúsági Fúvószenekar túl a húszon, a tavalyi jubileum utáni 21. maskarás koncertet és mulatságot tartott a helyi Eötvös Károly Általános Iskolában. A rezek, dobok melletti fellépő kellék ilyenkor a jelmez, az ötletekből láthatón a két évtized alatt sem fogytak ki az ifjú muzsikusok. Ismert filmzenék, musical dalok hangzottak el, fergeteges sikerrel. H. Á. A szőlészet-borászat kultúrája A humoros bölcselkedő szólás régről ered, a néprajzi tudomány szerint a megfogalmazás a balatoni termőtáj gazdaköreiből származik. Gyanó Szilvia, a keszthelyi Balatoni Múzeum néprajzkutatója töb- „A bort mind meg lehet inni, mert abból nem kell vetőmagot hagyni” bek közt erről is beszélt az intézményben nyílt kiállításon, mely szőlészeti-borászati régiségeket mutat be Darnay Dornyai Béla munkássága nyomán. - Helytörténeti és szőlész-borász szakma szempontból is nagy jelentőségű a Darnay Dornyai Béla alakját, munkásságát megidéző kiállítás - mondta a tárlatot megnyitó beszédében Kocsis László, a Pannon Egyetem helyi Georgikon kara kertészeti tanszékét vezető professzor. Rámutatott: - A látnivalók a város jeles, tudós szülöttének sokoldalú tevékenységére hívják fel a figyelmet, tudományos kutatásaitól kezdve, a mai képzési gyakorlatnak is megfelelő, szemléltető tanítás hangsúlyozásáig. A bemutatóval a múzeum a Balaton körüli szőlészet-borászat múltját idézi meg a saját gyűjteménytári anyagán keresztül, aminek zöme nagyon szorosan kötődik Darnay Dornyai Béla sokirányú munkásságához. Keszthely neves, tudós szülötte 1940-től 1948-ig, nyugdíjba vonulásáig volt a Balatoni Múzeum igazgatója. Amellett, hogy bölcsészdoktori diplomás muzeológus volt, számos tudományággal foglalkozott, köztük a szőlészettel és borászattal, s kiemelkedően annak néprajzával. A tárlat jól szemlélteti azt is, hogy a tudós kiválóan rajzolt, így örökítette meg a különféle préseket, az eszközöket pontos méretarányokkal vitte papírra. A grafikai gyűjtemény jól körvonalazza, hogy a 18-19 század fordulójának időszakában a környékben milyen típusú prések voltak elterjedve. A dokumentumok közt egyik kiemelkedő értékű darab, Darnay Dornyai Bélának a borról sokoldalúan szóló saját kézírású könyve. A kiállított tárgyak a kor számos szőlőművelő eszközébe is betekintést engednek. Az időszaki tárlat április végéig látogatható. Horányi Árpád 15

[close]

Comments

no comments yet