Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

 
no ad

Embed or link this publication

Description

Segéd-Kezek Magazin 4 szám (2008 október)

Popular Pages


p. 1

2008. október 4. szám Az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény módszertani lapja

[close]

p. 2

Tartalom „Mosolyterápiás” tantestületi csapatépítő tréning Részképességek fejlesztése - motorikum zavarai- Finommotorika fejlesztése gyakorlatsorok Kognitív funkciók fejlesztése I.rész A magyarországi romákról Gyógytestnevelés az Arany János Általános Iskolában Sajátos nevelési igényű pervazív fejlődési zavarban szenvedő-gyermek óvodai integrációja Hírek, információk 1

[close]

p. 3

„Mosolyterápiás” tantestületi csapatépítő tréning Mottó:„Ha rád mosolygok, megtisztellek azzal, hogy nem öntelek nyakon a gondjaimmal, görcseimmel, inkább örömöt sugárzok rád.” Tréningen voltunk tantestületileg, na nem olyasféle tréningruhás tréningen – több volt ez annál! Mosolyterápia a javából!- és igen, nem hiszem, hogy nagyot mondok azzal, hogy a terápiás szót használom, mert hacsak 2,5 napra is, de mindannyiunkat kizökkentett a napi iskolai és otthoni teendőink rutinjából. Hiszen gondoljunk csak bele kedves Olvasóim – Kollégák és Kolléganők – hogyan is indultunk erre a pár napos csapatépítő tréningre!? Mindenkiben voltak kisebb–nagyobb kételyek: Mi vár ott ránk? Van- e ennek értelme?- és különben is – Mi lesz a családdal?!– hiszen fő leg nekünk nőknek, szent meggyőződésünk, hogy nélkülünk megállna a családi élet: éhen halnának, de minimum nem lenne tiszta ruha……és még sorolhatnám. No, ha ezen túltettük magunkat, hát akkor el kezdtünk morfondírozni, miről is szólhat majd a csapatépítés. – Milyen lesz a szállás? Jó lesz-e a hangulat?… No, de ennyi bevezető után nem is elemezném tovább kételyeinket és kíváncsiságunkat a tréninggel szemben, hanem rögtön kezdeném a megérkezéssel. A tréning helyszíne Balatonszárszón volt. A kollégák többféle megérkezési módot választottak. Ki-ki érkezett autóval, vonattal, sőt bátor vállalkozóink biciklivel kerekeztek a helyszínre. Azt mindenesetre jó volt látni, hogy a csapatépítés már útközben elkezdődött! Hiszen senki sem érkezett egyedül – minden autó „tele” volt és a vonaton is jó volt a hangulat. Az érkezőket pedig „Welcome drink” várta. A szállásra érkezve ugyan valakinek elállt a szava is az egyszerű „minimál stílus” retro változatától, de belakva a szobákat – megtöltve jókedvvel és szeretettel – máris barátságos kis lakok alakultak ki, sőt utóvégre már a szúnyogokat is nevükön szólítgattuk. A kilátás a Balatonra pedig egyszerűen pazar volt. Az idő járásról is kell ejtenem pár szót, aki szintén kegyeibe fogadott minket és így napfürdőzéssel a nyugágyakban kezdhettünk hangolódni a foglalkozásokra. A hangolódást időnként csak a tréningvezetők, egy ifjú hölgy és egy mosolygós úr zavarták meg, de mentségükre szól, hogy ügyesen vezették be a kollégákat a kapcsolatteremtő drámajátékok rejtelmeibe. Sok-sok csapatalakító játék által pedig észrevétlen váltak „az ismeretlenekbő l ismerősök”, az esti sétáknak a parton és nemkülönben a bowlingnak köszönhetően pedig, ismerősökből akár barátok lettek. A bowling különösen tetszett a kollégáknak, hiszen így aktív kikapcsolódásban is volt részünk, ami jót tett testnek és léleknek egyaránt. Az elalvás is különleges körítésben zajlott, hiszen a rögtönzötten alakult kamarakórus az udvaron szinte mindig nagykórussá bővült, s így a zenés ébresztő helyett megismerkedtünk a zenés altatóval. Az utolsó nap szombaton még egy kis plussz kedveskedésre is gondoltak a szervezők – „jó kívánság” lapot kapott mindenki a hátára. Egy olyan lapot, amire mindenki felírhatott egy kedves gondolatot, egy jó kívánságot, amit arról a személyrő l gondol. Jómagam, éppen a múlt héten találtam rá a szekrényemben az enyémre és elolvasva, jókedvre derülve nyugtáztam, hogy igaz lenne a tréningre az a mondás: Tréningre ment, mosolyterápiáról jött! Szóval Kedves Kollégák: 2

[close]

p. 4

Remélem jövőre Veletek ugyanitt vagy ott! ☺ Szűcs Rita gyógypedagógus Részképességek fejlesztése - motorikum zavaraizavaraiFINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE /részképességek területeinek felosztása szerint / I.VIZUÁLIS ÉSZLELÉS 1.Alak-háttér megkülönböztetés: elrejtett ábra, egymást fedő alakzatok felismerése,ábrázolása,színezése 2.Formaállandóság: mértani és egyéb formák felismerése, azonosítása szín,alak,nagyság szerint válogatások 3.Téri helyzetek felismerése: iránygyakorlatok, testséma, téri relációs helyzetek gyakorlása 4.Taktilis érzékelés: tárgyak tapogatása, érintések, fogás-elengedés, csippentések, morzsolás II.VIZUOMOTOROS KOORDINÁCIÓ Szem-kéz koordináció -szemmozgás tréning -vonalhúzás, útvonalbejárás 3

[close]

p. 5

-író-, rajzoló, és színező mozgások -kézimunka-technikai tevékenységek: nyírás, tépés, ragasztás, gyűrés, mintázás, festés stb. ----- kézügyességfejlesztés -manipuláció tárgyakkal III.BESZÉDMOTORIKA, KOMMUNIKÁCIÓ Beszédszervi izomzat ügyesítése motoros fejlesztő gyakorlatokkal IV:FIGYELEM-,MEGFIGYELŐKÉPESSÉG V.EMLÉKEZETI FUNKCIÓK Összeállította:Megyerné Fodor Zsuzsanna Finommotorika fejlesztése - gyakorlatsorok I.A szem mozgásfejlesztésére Fényfogócska / két zseblámpával fénypont utolérése mágnesfogócska /kartonlapon vagy üvegasztalon alul – felül mágnes követés kézfogócska /ablaküveg két oldalán szemben állva kézmozgás követés szem – torna /iránykövetés csak szemmel tekintetfixálás adott távoli pontra, utána orr elé tartott mutatóujjra klf. számítógépes -, és tv. játékok -légzőgyakorlatok (gyertya és léggömbfújás stb.) -szöveges légzőgyakorlatok (mondókák egy lélegzettel) -hanggyakorlatok (babákkal, állat -, hangszerutánzással, tárgyakkal, szövegekkel) -motoros fejlesztőgyakorlatok: -arcgyakorlatok, mimikai izmok mozgatása /szemöldök, orr felhúzás, ásítás, rágógyakorlatok almával, rágógumival -ajaktorna, ajakgyak: kerekítés, terpesztés, zárpattintás,zönge – zöngétlen éreztetése /rigócsucsprító, malacvisító, gágogás, dorombolás, szélfújás, haltátogás, alsó – felső ajak beharapások, zizi felcsipegetése tenyérbő l … - II. Beszédszervi izomzat ügyesítése (tükör használata! ) 4

[close]

p. 6

-nyelvtorna / szájtéren kívül – belül: lefetyelés, nyalogatás, fogsor mögött: bújócska -ajak – nyelvtorna kombinálva /csettegés/ -fúvógyakorlatok /gyertyával, léggömbbel, felfújható labdával, tollpihével, szappanbuborékkal, papírral, célbafújós játékokkal, szívószállal felszívások… III. Kar, kéz, ujjizomzat mozgatására ---- helyes testhelyzet felvetetése, megtartásának megtanítása A. Nyak -, váll – és hátizmok mozgatása 1. Mindkét váll felhúzása, laza leejtése. 2. Egyik váll felhúzása, leengedése, majd ugyanez a másik vállal. 3. Mindkét váll hátrafeszítése, majd előrehúzása a hátizmok feszítésével. 4. Vállkörzés előre, hátra, egyik, majd mindkét vállal. 5. Nyújtózkodás, mindkét kar magasban tartása. 6. Nyújtott karral támasz a pad írólapján, domborítás, homorítás ülő helyzetben. 7. Fejfordítás jobbra, balra, majd a nyakizmok nyújtása. 8. Fejkörzés mindkét irányba lassan. 9. Mindkét kéz tarkón, könyökhúzás hátra, majd lazítás a kar leengedésével. 10. Karfogás a mell előtt, emelés fej fölé húzás hátra a fej mögé. 11. Kulcsoló fogás a hát mögött, emelés a váll hátrahúzásával B. A karizmok mozgatása 1. Karrázás mélytartásban. 2. Oldalsó középtartás, tenyérfordítás vállból. 3. Oldalsó középtartás felfelé néző tenyérrel. Könyökhajlítás vállérintéssel, majd nyújtás. 4. Oldalsó középtartás lefelé néző tenyérrel, alsó kar hajlítása, mellheztartás, majd nyújtás kiin-dulóhelyzetbe. 5. Oldalsó középtartás, tölcsérkörzés előre, hátra, felfelé majd lefelé néző tenyérrel. 6. Vállratartás ökölbeszorított kézzel, karnyújtás magastartásba, válltartás, mélytartás. 7. Mellheztartás, könyökhúzás hátra 2 x, majd karhúzás oldalsó középtartásban hátra 2x. 8. Kulcsolás tenyérrel felfelé, nyújtózkodás. 9. Oldalsó középtartás, erőteljesen visszafeszített tenyérrel. Karhúzás hátra többször. 10. Karkörzés előre, hátra test mellett mindkét, majd váltott karral. C. A kézizmok mozgatása Utánzásos mozgások 1. Vízcsap kinyitása, elzárása mindkét kézzel./erőteljes csuklóforgatás 2. Rongycsavarás / ellentétes irányú csuklóforgatás 3. Szőlőcsipegetés./ egyenletes mozgás két-két ujjal 4. Virágnyílás / összetett ujjbegyek lassú kinyitása nyitott tenyérig, csak a csukló ér össze 5. Furulyázás /ujjak gyors mozgatása 6. Zongorázás /ujjak mozgatása asztallap érintésével 7. Papírsodrás /sodró mozdulat az ujjakkal 8. Cicakarmolás /ujjpercek hajlítgatása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Kéz – és ujjtorna Csukló és ujjrázás lazán. Ökölbeszorítás, gyors ujjnyújtás tenyérfeszítéssel Ujjak egyenkénti hajlítgatása – „bemutatkozás„ Dobolás ujjbeggyel az asztallapon / esőcseppek utánzása Ujjbegyek egymáshoz támasztása, feszítés, nyomogatás nyújtott ujjakkal. Pöckölés minden ujjal, mindkét kézzel. Ujjak masszírozása./kesztyű felhúzás Ujjkörzés mindkét irányban. Csuklókörzés mindkét irányban. 5

[close]

p. 7

10. Két – két ujjbegy összeérintése kör formálásával. / szemüveg Lásd még: Rosta – Rudas –Kisházi: Hüvelykujjam …A kézügyesség fejlesztésének játékos lehetőségei mondókák + játékok 52 – 64 old. játékgyűjtemény IV. Kézügyességet, írásmozgás koordinációt fejlesztő egyéb tevékenységek: tárgyak tapogatása képek illesztése gyurmázás gyöngyfűzés színezések, ceruzahasználat – ceruzafogás! festés /ujjal, eszközzel dróthajlítások fonalas gyakorlatok sorkövetés, vonalkövetés átírások, formamásolások pontösszekötések válogatások, rakosgatások belehelyezések csipeszelés tépés sodrás ragasztás építés, konstruálás pötyi, mozaik, kirakó játékok hajtogatás nyírás varrás szem-kéz koordinációt fejlesztő feladatlapok csomó, masnikötés, kioldás morzsolás, csippentés szövés, fűzés Öszeállította: Megyerné Fodor Zsuzsanna Kognitív funkciók fejlesztése I.rész Az iskolai tanulás eredményessége nagymértékben függ azoktól az észlelési (látás, hallás, tapintás) és mozgásos funkci6 óknak a fejlettségétől, amelyek közvetlenül megalapozzák az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges képességeket. Kialakulásuk életkorhoz kötött, mely életkori szakaszokban a legkedvezőbbek e pszichikus funkciók fejlődésének feltételei. Jean Piaget, a nagy francia pszichológus nézete szerint a fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melynek kezdete és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó. E szakaszokban a kognitív képességek (a környezettől viszonylag függetlenül) belső érés hatására alakulnak ki. Kezdetben a sok cselekvés és tapasztalat révén jutnak el a gyermekek a fogalmi gondolkodás kialakulásáig. Koncepciójában a kognitív funkciók fejlődése a mozgás és az észlelés, a mozgás és a gondolkodás kapcsolatára épül. A gyermeki gondolkodás szerveződésének szakaszai: 1. érzékszervi-mozgásos intelligencia szakasza (0-2 évig tart) Az első 2 évet az érzékszervi mozgásos periódus jellemzi. Legfőbb tapasztalati forrás a mozgásos cselekvés. 2. a művelet előtti szakasz (kb. 7 éves korig tart) A szenzoros szakasz vége és a konkrét műveleti szakasz kezdete. Ebben a szakaszban a gyermek még nem képes ugyanannak a szituációnak a két aspektusát egy időben figyelembe venni. A 3-6 éves gyermek gondolkodására jellemző az irreverzibilitás. Ezért fontos a visszafelé számlálás, vagy ismert eseménysor visszafelé való felsorolása. 3. konkrét műveleti szakasz 4.formális műveleti szakasz (kb. 11 éves kortól) Elvont kijelentések logikai elemzésére képes. Hipotéziseit módszeresen ellenőrzi. Az affolteri koncepció *A tanulási teljesítmény-, és magatartászavarok hátterében- több más lehetséges ok mellett-nagy gyakorisággal az észlelésen alapuló megismerő (kognitív) képességek /részképességek/ zavarai állnak.* Az iskola feladata az oktatás-nevelés, a társadalmilag hasznos, az egyén szempontjából

[close]

p. 8

optimális tudás építése, és az ennek megfelelő cselekvőképesség kialakítása. Az emberi tudás és képességrendszerek alapvetően nem öröklött, hanem tanult jellemző ink, a tanulást pedig egész életünkben folytatjuk. A tanulás mindig valamilyen meglévő tudás módosítását jelenti. Legtöbbször csak az iskolában derül ki, hogy a gyermek valamilyen tanulási problémával küzd. Korrepetálásra jár, ami nem hoz megfelelő szintű eredményt, és egyre nagyobb lesz elmaradása az iskolai munkában. Mit tehetünk ebben az esetben? A nehezen tanuló gyermekek a kognitív (megismerő) képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. Ez az elmaradás csökkenthető, a fejlődés elő segíthető a kognitív képességek fejlesztése útján. A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vagy halmozottan sérült gyermeket könnyű diagnosztizálni. A legtöbb intézményben azonban jelen vannak azok a gyengén teljesítő, tanulási diszfunkciókkal rendelkező gyermekek, akiknél mindezek hátterében a kogníció gyenge szintű részképességei állnak. A kognitív képességek nevelése az iskolai oktatás valamennyi területén: -tantárgyak tanításakor -egyéni terápiás fejlesztéseken -tanórán kívüli foglalkozásokon lehetséges és szükséges. Mivel a különböző képességek nevelése a valóságban soha nem különíthető el egymástól, ezért a nevelési folyamatban esetenként más-más képesség nevelésére kerül a hangsúly, de az egyidejűleg valamennyi képességre hatást gyakorol. A képességnevelés egyes területeit azért mutatjuk be külön-külön, mert ezt a rendkívül összetett pedagógiai feladatot így könnyebb áttekinteni. Sindelar lombos fa-modellje • a kogníció bázisfunkciói a fa törzsében helyezkednek el • a korona fejlettségi szintje a törzsbeli részképességek előzetes fejlődésétől és a köztük lévő kapcsolatok alakulásától függ, hiszen ez egy hierarchikus rend- szer, amelynek részei harmonikus összhangban működnek (Ez a sikeres tanulás elő feltétele.) • az Affolter elvét követő Sindelar-i koncepció szerint a gyakorlást a „gyökereknél „kell kezdeni, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik, és erre építve lehet megkezdeni a fejlesztést. A kognitív képességek fejlesztésének területei: 1.Percepció 2.Figyelem 3.Emlékezet 4.Gondolkodás (Következő számunkban folytatjuk: e képességek fejleszthetőségi módjaival) Mészárosné Törzsök Zsuzsanna és Pothárnné Gárdonyi Ágnes gyógypedagógusok A magyarországi romákról A cigányok családok szövetségéből álló törzsi közösségekben vándoroltak, nem ismerték a magántulajdont, csak a köztulajdont. Életüket szigorú belső törvények szabályozták. Céhek tagjaivá nem válhattak. Első írásos dokumentum megjelenésükről országunkban Zsigmond király oltalomlevele, majd később Izabella királyné és I., majd II. Rákóczi Ferenc pátensei. Ezekbő l kiderül, hogy iparűzésük hasznos volt az iparilag fejletlen térségekben. Valószínűleg első konfliktusaik a magyar néppel is innen erednek, őket nem kötötték röghöz. A XIX. századra jellemző volt a gyáripar kifejlődése, a városok népességnöveke dése, víz- és csatornahálózat kiépítése, oktatás, közigazgatás, közlekedés fejlődése. Ezen időszakra a magyarországi cigányok nagy része letelepedett, főként földműveléssel foglalkoztak, vagy kézműves szak7

[close]

p. 9

mákat űztek. A gyárak egyre inkább olcsóbb tömegtermékeket termeltek, amely háttérbe szorította a kézműves cigányságot. Volt egy részük, amely még mindig vándorló életmódot folytatott, s ez konfliktushelyzetek sorát idézte elő. Elkezdték tiltani a cigányok vándorlását, útlevelet sem kaphattak. Problémát jelentett, hogy kit tekintsenek cigánynak, s az illetőségi hely meghatározása, melyet legtöbbször egyetlen város vagy falu sem vállalt fel. Két terv volt a cigányok letelepítésére. Az egyik, melyet József főherceg is támogatott, egy helyre, nagy tömegekben akarta letelepíteni a romákat és ott munkára fogni őket. A másik szerint a falvak szélén kell szétosztani és letelepíteni őket. A korszak folyamán érzékelhető volt az elő ítélet. Nehezítette a romák megélhetését az 1931ben kiadott rendelet, mely szigorította a vándoripari engedélyek kiadását, ezzel is nehezítve a munkavállalásukat. A II. világháború nehéz évei nem kerülték el a romákat sem. Az 1944-1945-ös években körülbelül 25-30 ezer magyarországi cigányt deportáltak. Vissza csak körülbelül 3-4ezer tért közülük. A fő város és környéki cigányokkal két-három transzport került Auschwitzba. Székesfehérvár mellett, valamint Dachauba és annak melléktáboraiba, továbbá Ravensbrückbe és környékére is szállítottak és végeztek ki cigányokat. A cigány holokausztról 1997 óta minden év augusztusában megemlékeznek. 1945 után a cigányság kérdésével a minisztériumok foglalkoztak. Megkülönböztettek háromféle cigány csoportot. Az első, akik már beilleszkedtek a társadalomba, a második, akik útban vannak a beilleszkedés felé, és a harmadik, akik cigány módon élnek. Egy 1979-es párthatározat etnikai csoportnak minő sítette a cigányságot. Más formában, de újjáéledtek a hagyományos cigány foglalkozások. A lókereskedőkből régiségkereskedők, a szőnyegesekbő l pulóverekkel kereskedő piacosok lettek. A muzsikusok a vendéglátói munkakörökben helyezkedtek el. A cigányság foglalkoztatása az évek során rohamosan apadt. Megszűntek a nagyválla- latok, munkásszállók. Hatalmas felvándorlás indult meg családostul a fő városba. Megszaporodtak az önkéntes lakásfoglalások, romlott a közbiztonság. Az iskolákban problémát jelentett a sokszor még tizenévesen is alsó tagozatos tanulók növekvő száma. A rendszerváltás idején ismét magára maradt a cigányság. A munkanélküliség ekkorra már hatalmas méretekben volt jelen. Megnövekedett a hajléktalanok száma. Az állammal szemben is egyre nőttek az indulatok. A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. 1993 júliusában elfogadta az országgyűlés az etnikai kisebbségek jogairól alkotott törvényt. 1994-ben megalakultak a kisebbségi önkormányzatok. Kimondták, hogy hazánkban az egyetlen etnikai kisebbség a cigányság. (folytatjuk) Forrás: www.sulinet.hu Hollósy Emőke szociálpedagógus Gyógytestnevelés az Arany János Általános Iskolában Iskolánk utazó gyógypedagógusai már néhány évvel ezelőtt megkezdték munkájukat a város és a kistérség különböző oktatási intézményeiben. Ezt a munkát bővítettük a 2007/2008-as tanévben a gyógytestnevelés szakszolgálat beindításával. Köztudott, hogy a testnevelés órák terheléseit, feladatait nem minden gyermek tudja teljesíteni. Ennek oka lehet valamilyen testi adottság fejletlensége, mozgásszervi elváltozás, mozgáskoordinációs zavar és még számtalan egyéb probléma. A gyógytestnevelés foglalkozásokon ezeknek a gyermekeknek a felépülését, deformitásuk korrigálását igyekszünk segíteni annak érdekében, hogy visszatérhessenek egészséges társaik közé. Az egyéni és csoportos foglalkozások alkalmával megfelelő mozgásterápiával sok mozgásszervi, belgyógyászati, idegrendszeri betegséget lehet javítani. Ilyenek például: - asztma - mellkasi deformitások - csípőizületi deformitások 8

[close]

p. 10

- lábdeformitások hipertónia belgyógyászati betegségek elhízás Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy hosszabb betegség után fizikailag legyengült gyermekeknek segítsünk felzárkózni a gyógyulást követően. Így már ők is részt tudnak venni a normál testnevelés órákon. Nagyon fontos a megelőzés a mozgásszervi betegségek tekintetében, ezért preventív jelleggel már óvodás korban nagyon hatásos a gyógytestnevelés mozgásterápiája. A tanulók gyógytestnevelési kategóriákba történő besorolásának módja a 14/1994 MKM rendelet szerint a következő: Az I. II. III. kategóriába sorolt tanulók névjegyzékét az orvos készíti el - az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig-, melyet továbbít a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órán történő beosztásnak rendje: I.kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével. II.kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat javasol az orvos. II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. III. kategória: Fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozá9 sa nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. A gyógytestnevelési órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. Amennyiben a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítják, akkor is az elő bbiekben leírtak az irányadóak. A gyógytestnevelési besorolás egy évre szól, ez idő alatt a gyógytestnevelő irányításával folyik a munka. Intézményünkben sok-sok éve működik tanulóink tanórai és tanórán kívüli gyógytestnevelése. A foglalkozásokhoz adottak mind a tárgyi, mind a személyi feltételek. Rendelkezésünkre áll két tornaterem, egy kondicionáló terem és egy mozgásfejlesztő terem. A felsorolt helységekben megtalálható minden olyan szer és felszerelés, ami a megfelelő szakmai munkához szükséges. Csak néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: - szobakerékpár és kondicionáló gépek - mozgásfejlesztő szerek /WESCO, Ayres/ - lengő kötelek és hinták - különböző labdák - tornabotok, karikák - tornaszőnyegek - egyensúlyozó eszközök stb. A foglalkozásokat szakképzett gyógytestnevelő irányítja. Sajnos a mozgásszervi, belgyógyászati és egyéb betegségekben szenvedő gyermekek száma egyre nő. Ezért úgy gondoljuk, igen nagy szükség van a gyógytestnevelés minél szélesebb körű alkalmazására. Iskolánk tornatermében várjuk azokat a gyermekeket, akik orvosi diagnózissal rendelkeznek. A foglalkozások időpontja: - Hétfő 15.00-16.10. - Csütörtök 15.00-16.10. Reméljük tevékenységünkkel hasznos segítséget tudunk nyújtani a város oktatási intézményeinek. Petrákné Gönczi Zsuzsanna gyógytestnevelő

[close]

p. 11

Sajátos nevelési igényű - pervazív fejlődési zavarban szenvedőszenvedőgyermek óvodai integrációja Angyal a csoportban Mottó: „Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: Hogyan segíthetnék, hogy ÖNMAGA lehessen? „ ( Janese Korczak) Integráció. Kompetencia. Olyan fogalmak, amelyek manapság divatosak, modernek, és egy óvónő számára kihívást, nyitottságot, tanulást jelentenek. A fő iskolán nem tanítottak (talán most sem teszik) gyógypedagógiát, pedig az integráció első fontos feltétele lenne az, hogy a leendő pedagógusokat képessé, kompetenssé tegyék a hivatásuk gyakorlásában. A már pályán lévők is most találkoznak elő ször aktívan az integrációval, erre már léteznek tanfolyamok, rövid idő intervallumú képzések, és persze segít az önképzés is. A bizonytalanság azonban bekúszik a mindennapokba, a kételyek, a kérdések, a tétovaság erősödik, a fejlesztő munka pedig az időszakos tudatlanság miatt lassul. Mi vállaltuk. Vállaltuk az autizmus spektrum zavarral élő kisfiú integrációját, annak minden örömével, bizonytalanságával, lehetőségével, felelő sségével és veszélyével. Elindultunk az Úton. A gyerekcsoport, mi hárman felnőttek ( a dajka sokat segített a folyamat hatékonnyá tételében), az utazó gyógypedagógus( hetente kétszer jön, segíti a kisfiút és bennünket is jelenlétével, tanácsaival, szakismeretével), a szülők, és hát „ Tomika”. Az Út közös, a cél egyértelmű, a szívünk bátor, az elfogadásunk, szeretetünk, hitünk adott, a feltételek segítőek (bár nem ideálisak), a program, amivel dolgozunk, játszunk, fejlesztünk, nevelünk, jó. Amikor megtudtuk, hogyan indulunk szeptembertől, integráció és kompetencia alapú nevelési program, hát bizony megrettentünk. Hirtelen két új szakmai feladat várt ránk. Sem az autizmusról nem tudtunk sokat (Esőember), sem a kompetencia alapú programról. Nosza, innen szép győzni. Kihívás10 nak kiváló. Én viszont hiszem azt, hogy senki nem kap többet, mint amit elbír. Alapelv: nincs lehetetlen! Elkezdtünk hát információkat gyűjteni, tanfolyamokra, továbbképzésekre járni, hospitálni autista csoportban a tapasztalatszerzés végett, segítő, fejlesztő eszközöket beszerezni, a gyógypedagógustól tanácsokat kérni. Voltunk családlátogatáson, szülőkkel törekszünk az intenzív, nagyon őszinte kapcsolatra, hisz nekik is idő amíg elfogadják, megértik a helyzetet, és megtalálják a segítő forrásokat. Úgy tűnik, mára ők is, mi is sokat megtanultunk az autizmus spektrum zavarról, és Tomikáról. Aki segített bennünket a hétköznapokban, mindennapi helyzetekben :az Arany János Általános Iskola utazó gyógypedagógusa. Ő mutatta meg, magyarázta el elő ször a képcserés kommunikáció lényegét, hasznát, fontosságát. Bevallom ezt nem könnyű nekünk következetesen használnunk, de amit tudunk, megteszünk. Az autizmus specifikus fejlesztés heti 2 alkalommal történik másfél-másfél órában. Ennek az időnek egy részét a csoportban tölti, segítve Tomikát a foglalkozásba való belépésbe, szocializációjában, majd következik az egyéni fejlesztés, foglalkozás a fejlesztő logopédiai szobában. Tomi elfogadó a kétszemélyes helyzetben, jól lehet vele „dolgozni”. Utánzási, környezetét megismerni akaró szándékából az látszik, mintha érteni szeretné a világot, ami körül veszi. Ez azt hiszem, fontos momentum lehet későbbi fejlődésében. Hogy ez az idő, amit a gyógypedagógus és Tomika együtt töltenek mire elég, nem tudjuk. Tény, mi örülnénk, ha ez mindennapos lenne, és azt gondolom szakmailag is így lenne helyén való és hatékony. Most viszont örülünk annak a fejlesztési időnek is, amit egyenlőre központilag elő írnak, és bizakodunk a változásban, fejlődésben. Ha Tomika tud fejlődni, akkor talán egyszer az integráció háttérfeltételei is tudnak fejlődni idővel. Milyen is Ő, Tomika? Külsőre egy gyönyörű kis angyal, természete békés, nyugodt, csöndes. Szereti a testkontaktust, bújós, szemei mindent elmondanak (jókedvet, szomorúságot…), de nem beszél. Nincs iga-

[close]

p. 12

zi valós kommunikációja, ill. nem volt még év elején. Mára ez sokat fejlődött, egyre többször összeköti a szót, egyszerű mondatot a szituációval, értelmez, és egyre intenzívebben keresi velünk a kommunikációs lehetőségeket. A Vágy a megértésre, önmaga megértetésére felerősödött! Játéktevékenysége gazdagodott, tartalma egyre mélyebb. Az étkezés talán a legproblémásabb életterület volt és maradt is. Ebben csak az autista pedagógiában elfogadott un. jutalomfalattal tudtunk eredményeket elérni. Viszont már nem áll föl étkezés közben. Ha az óvodában alszik, akkor már az ágyáról nem mászik le, nem zajong, sőt ha nagyon fáradt, elalszik. Megszokta az udvarunk határait. Már nem csak a mi kezünket fogja meg, hanem elfogadja, észreveszi a többieket is, és mindenhova tudunk vele utazni busszal is. Egyszóval MEGTAPASZTALT, MEGTANULT minket, mi pedig ŐT! Tudjuk, hogy a napirend kártyák segítik őt a tér- idő és a tevékenységek strukturálásában. Tudjuk, szeret hintázni és labdázni. Tudjuk, hogy őt mindig külön kell megszólítanunk, minden helyzetben, kezdeményezéskor is. Tudjuk, hogy a fix, állandó helyeket szereti (étkezésnél, alvásnál is). Tudjuk, hogy szeret különböző játékokat méricskélni, távolról figyelni. Tudjuk, milyen ételeket szeret és hogyan, és miket nem. Tudjuk, a leveses kanalat tisztára kell törölnünk, hogy a másodikat tudja enni, ha ahhoz kanál kell. Tudjuk, év elején még nem volt fogása, ma már gyenge szorításra is képes. Tudjuk, szeret festeni, dudorászni. Tudjuk, rövid egyértelmű utasításokat kell neki adnunk. Tudjuk, fontos neki a következetesség, valamiféle merev rendszer. Tudjuk, hogy nála lassúbb a tanulási folyamat. Tudjuk, hogy a beszédfejlődése honnan indult és hová jutott. Gyönyörű fejlődés szemtanúi lehettünk ebben az évben általa majd minden szinten. Még egy kisebb téli versikét is mondogatott és mutogatott velünk (Ha-ha-ha-havazik…) Ha- ha-ha már téli versnél tartunk, még a cikk elején említettem a kompetencia alapú nevelést. Miben és hogyan segíthet egy autizmus spektrum zavarral élő kisfiút ez a program? Én úgy érzem, gondolom, látom, hogy leginkább a sokféle tapasztalás élményszerűsége által a beszédfejlődésére van jótékony hatással. Amikor ősszel a Tűz elem témái voltak terítéken a csoport életében, akkor az udvaron két alkalommal is tüzet raktunk (krumpli, majd tésztafőzés és kóstolás) amit Tomika nagyon élvezett, és első kommunikációs próbálkozása felénk az volt, hogy mondogatta nekünk, és mutatta, hogy „Tűz, tűz, tűz” Mi meg örültünk. Amikor kenyeret pirítottunk, akkor is aktívan megfigyelt, megérintett, érzékelt hideget, meleget, kóstolt tönkölykenyeret és próbálgatta az élményt szavakká formálni. Segítő, fejlesztő élmény volt a homokvíz-asztali tevékenység is, amikor különféle anyagú hajókat bocsátottunk vízre, pancsoltunk, megfigyeltünk… És akkor Tomi megszólalt, hogy „hajó, víz” . (Igaz, a kézmosást mai napig nem kedveli.). Számtalan ilyen élményünk volt vele az év folyamán a program kapcsán. Azt is fontos megjegyezni, hogy a program olyan egyszerűbb vizuális technikákat javasol, amiket ő is képes megcsinálni, és szereti is. Ezáltal fejlődik a kéz tónusának kialakulása. Fontos, hogy sokat manipuláljon a kezével, ujjaival (pl. vettünk neki csipeszeket, hogy erősödjenek az ujjai). Amennyiben valamihez nincs kedve, vagy elfáradt (az ő idegrendszerük nagyon érzékeny és fáradékony), azt sírással, kisebb sikítással jelzi. Ilyenkor simogatással, öleléssel hamar megnyugszik, mi pedig tiszteletben tartjuk az akaratát, amennyiben a helyzet megengedi. A csoportot Tomika jelenléte gazdagítja, jobbá teszi, és nem csak mi, meg a felnőtt segítői boldogok ilyenkor, hanem az egész csoport, a gyerekek, hogy Tomi, már ezt is tudja. Sokat segítik, figyelemmel kísérik, nagyon szeretik őt. Mindenki jobb lesz általa egy kicsit, és ez JÓ! A kétely viszont a látható fejlődése ellenére azért mindig ott van, hogy neki is tényleg itt a legjobb? Vagy máshol, speciális helyen kellene lennie? Nem tudom, és ezt már nem az én kompetenciám eldönteni. Még oldalakon keresztül lehetne írni a történeteket, az örömöket, a bizonytalanságokat, a kisebb bosszúságokat, a sikerélmé- 11

[close]

p. 13

nyeket, de úgy érzem ennyivel is sikerült érzékeltetnem, hogy az Út járható, vállalható, tanulható. Ezen az Úton ezt a kisfiút sokan szeretnék kompetenssé tenni erre a világra, ami számára kaotikus és kiszámíthatatlan. Ezen az Úton ez a kisfiú bennünket is kompetenssé tesz a toleranciára, elfogadásra, türelemre, feltétel nélküli szeretetre, felelősségvállalásra, tiszteletre… Igen, angyal a csoportban. Integráció. Kompetencia. Divatos, modern fogalmak. Kezdtem így az írást. E fogalmak mögött azonban Emberek, Gyerekek élnek, a maguk speciális létével. MERT MINDENKI KÜLÖNLEGES, A VILÁG PEDIG ÉRDEKES! Kramár Judit óvodapedagógus Napsugár Óvoda Gyerekszáj Tanórákon elhangzott szómagyarázatok és példamondatok tanulóinktól – avagy ebbő l jöjjön ki a pedagógus leleményesen!A kacsák fürdenek = ” A hápok tóznak.” Szóda = „Ha valaki beteg, akkor szódagabónát (szódabikarbónát) kell innia.” Most = „ Zolika felmost.” Nesze = „Amikor valaki rossz, ezt kapja.”(és pofonra lendíti a kezét) Álmodozni = ” Az eszünkben van, amit szeretnénk.” …”Az ősemberek megölték a pamutokat.” Verssa Verssarok Délben a vadsző lő virága Elkezdett lassan hullani, Levelén halkan permeteztek Apró viaszos szirmai; Előbb csak egy- kettő gurult le félszegen, szinte próbaképp (bibéje utána mutatta gömbölyű, fényes- zöld bögyét), de aztán, mintha hirtelen jött indulattól borzongana, megeredt a sűrűn lepergő szirmok ezüstös zápora… Ahogy megeredt, hírül adta, Hogy beteljesedett a nyár; Egy pillanat csak teljessége, Amíg legfő bb lángjában áll, Aztán kilobban- beleszédül Nyomban az őszbe kert s a rét; S holnap az akác is elejti Lázbeteg, sárga levelét. /Garai Gábor: Vadszőlő- virág/ 12

[close]

p. 14

Idézhető idé idézetek „A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nem csak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.” (Ancsel Éva) „A gyermek olyan, mint a tükör. A szeretetet nem kezdeményezi, de visszatükrözi. Ha szeretetet kap, viszonozza azt, de ha nem kap, nincs mit visszatükröznie.” (Erich Fromm) „Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra az egyénre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére.” (Celestine Freinet) „A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani a lehetőségeit.” (Erich Fromm) Hírek, informá információk Könyvtári állományunk: 6675 kötet, fejlesztő eszközeink száma: 143 darab Nyitva tartás: Hétfő: 1335-1600 Kedd: 1055-1200 Szerda: 1000-1045 Csütörtök: 1000-1045 Gyógytestnevelés: a foglalkozások helye és időpontja: Székesfehérvár, Szekfű Gyula u 6. Kedd: 1500-1610, Csütörtök: 1500-1610 Arany-hétfő: Weblap: www.aranyegymi.hu Következő szám tartalmából: Kognitív képességek fejlesztése II Mozgásfejlesztés Szakmai írások ajánlása Hírek, információ Köszönjük visszajelzéseiteket, jókívánságaitokat, és várjuk ötleteiteket, kérdéseiteket, témákat, melyek érdekelnek benneteket!

[close]

p. 15

Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000 Székesfehérvár, Szekfű Gyula u.6. E-mail: arany@suli.t-online.hu Tel.: 22/504-674, 22/504-675 Honlap: www.aranyegymi.hu A 4.számot készítették: Szoboszlainé Mile Anikó, Megyerné Fodor Zsuzsanna, Pothárnné Gárdonyi Ágnes, Szűcs Rita, HollósyEmőke, Petrákné Gönczi Zsuzsa, Csépné Bebesi Gabriella, Bogárdi Ernő, Fülöp Anita, Nagy Gáborné

[close]

Comments

no comments yet