Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

 
no ad

Embed or link this publication

Description

Segéd-Kezek Magazin 3. szám (2008. május)

Popular Pages


p. 1

2008. május 3. szám Az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény módszertani lapja

[close]

p. 2

Tartalom Új partnerkapcsolat Új partnerkapcsolat ( együttműködés a városi védőnő i hálózattal ) Az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola a 2007-2008-as tanévben módszertani intézményi funkcióval bővült, ami magában foglalja a korai fejlesztést is. Ez az ellátás 0-3 éves korú gyermekekre vonatkozik. A védőnő abban a kiváltságos helyzetben van, hogy végigkísérheti a gyermeket a fejlődés útján, értő tanácsaival elő segítheti ennek a folyamatnak az optimális alakulását. Az első életévekben az egészségügy feladata közé tartozik a fejlődés nyomon követése, és a megkésetten, vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. A védőnő a család látogatása kapcsán alaposabban megismeri a szülő-gyermek kapcsolatot, a szülő elvárásait gyermeke fejlődésével kapcsolatban, és így mélyebb rálátással támogathatja a szülőket a gyermeknevelés problémáiban. Felvettük a kapcsolatot Csötönyiné Benkő Éva vezető védőnővel, aki örült megkeresésünknek és készséggel rendelkezésünkre állt. Városi védőnő i munkaértekezletet hívott össze, ahol iskolánk két gyógypedagógusa - Lugosiné Neumann Márta és Mészárosné Törzsök Zsuzsanna - tájékoztatást adott terveinkrő l, céljainkról és kérte ezek megvalósításához a város védőnő inek támogatását, segítségét. A tájékoztatás után olyan konkrét kérdések merültek fel, amelyek azt mutatták, hogy nagy igény van erre a tevékenységre, illetve azt, hogy a védőnők is igényelnének ilyen irányú továbbképzést. A partnerkapcsolat kiépítésének következő állomásaként a védőnők meghívást kaptak tőlünk az EGYMI szakmai szolgáltatásaként működő „Arany hétfő” előadására, ahol azokról a 03 éves gyermekekrő l volt szó, akiknek fejlődésmenete eltér a normál fejlődésmenettől. Előadást tartott Pataky Zoltánné a korai fejlesztés törvényi hátteréről, Lugosiné Neumann Márta az autizmussal élő gyermekekrő l, illetve Szabó Anikó a mozgásfejlődés elmaradásáról. A védőnők segítséget kaptak ahhoz, hogy ha körzetükben valamelyik gyermeknél felmerül a sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja, kihez lehet fordulni, mi ennek a hivatalos formája, lépései. Mészárosné Törzsök Zsuzsanna gyógypedagógus Játékgyűjtemény II. Viselkedésrendezés, aktivitásszabályozás, magatartásirányítás II. Gyógypedagógus kompetenciája Szemléltetés, avagy „szertár a semmiből” Részképességzavarok I. A magyarországi romákról I. Tavaszi gyermekmunkák Verssarok Gyerekszáj Hírek, információk 1

[close]

p. 3

Játékgyűjtemény II. Érintéses játékok 1. Egyik gyerek csukott szemmel a padra teszi nyitott tenyérrel lefordított kezét. Társa szemben ülve különféle mintákat (pl. kör, háromszög, x, stb.) rajzol a kézhátra. Nyitott szemmel kell ugyanúgy reprodukálni a formát. 5- 5 mintát váltva végezzünk jobb-bal kézzel. 2. Eszköz: - terítő - különféle eszközök, anyagok (fogkefe, mosdószivacs, toll, selyem, ecset, kefe… A tárgyak közül az egyik gyerek választ egyet, valakihez odamegy – a többiek lehajtott fejjel, csukott szemmel „érzékelnek”- megérinti a tárggyal, visszateszi a helyére. Mikor felnéznek, a kiválasztott gyerek elmondja, mit érzett, megpróbálja kitalálni a tárgy nevét, amivel érintették. Kipróbálhatják játék előtt a tárgyakat, később ők is hozhatnak hozzá tárgyakat. 3. Varázs - zsák Eszköz: - terítő - különféle tárgyak (pl. madársíp, kanál, edény, csipesz stb.) A terítőn egy másikkal letakarva elhelyezzük a tárgyakat. Valaki a terítő alatt megfog egy tárgyat, elmond róla sok mindent a tapintás alapján. Az elmondottak után mindenki találgathat. Nagyobb gyerekekkel nehezíthető a játék úgy, hogy kiválasztunk egy dolgot, s lehet reklámszöveget írni róla márkanevet adni, árat megjelölni, elmondani, mire használható híres ember reklámozza… 4. Kéz - szem játék Eszköz: - különféle figurák, tárgyak (kagyló, gyufaszál, gyöngy, csiga társasjáték bábu stb.) A figurákat egy központi asztalon alakzatba rakjuk pl.: körben elhelyezzük az asztalon. A gyerekek párokat alakítanak. Egyikük a „szem” kimegy, megnézi a kirakott mintát, visszamegy, elmondja társának, mit látott. A helyén maradó, a „kéz” az elmondottak alapján kirakja, amit a szem látott és elmondott. Közösen értékelhetjük a feladat megoldásának sikerességét. Összeállította: Megyerné Fodor Zsuzsanna Felhasznált irodalom Német András–Ehrendhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999. Salló Katalin: Játszva a tanulási kudarcok ellen – A szenzoros integrációs terápia lehetőségei a sajátos nevelési igényű gyerekek képességeinek kibontakozásához c. tanfolyam 2004-2005, tanfolyami oktatási segédanyag Tatabánya, Alfadat Press nyomda, 2003. Süss fel nap Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon, Soros Alapítvány, Budapest 1999. 2

[close]

p. 4

Viselkedésrendezés; aktivitásaktivitás-szabályozás és magatartásirá magatartásirányítás II. Magatartás mérésének szempontsora Milyen mértékben jellemző a jelzett tulajdonság a gyermekre? Minősítés 1-5-ig (1: egyáltalán nem, vagy soha, 5: mindig). Azt a számot kell bekarikázni, amely leginkább megfelel a tapasztalatoknak. Majdnem – soha – mindig 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. Önállóan dolgozik. Elegendő ideig foglalkozik feladatával. Kis segítséggel megoldja a feladatokat. Egyszerű utasításokat pontosan követ. Sorozatos utasításokat képes követni. Viselkedése az osztályban megfelelő. Túlságosan aktív (állandóan mozog). Reakciói túlzóak. Nyugtalan, feszült (állandóan tesz-vesz). Indulatvezérelt (megfontolás nélkül beszél vagy cselekszik). Nyughatatlan (fészkelődik a székén). Pozitívan viszonyul osztálytársaihoz. Szóbeli közlései világosak, pontosak. Nem szóbeli közlései (gesztus, mimika) megfelelő és pontos. Betartja a csoportnormákat és szociális szabályokat. Általános szabályokat említ, ha kritizál. Ügyesen szerez új barátokat. Magabiztos, különböző helyzetekben könnyen feltalálja magát. Másokat bajba kever. Semmiségek miatt cirkuszol. Ellenségesen csúfolódik. Dacol a tekintélyszemélyekkel. Könnyen beleköt másokba. Utálatos és kíméletlen más gyermekkel. Minősítés a szempontsor alapján kb. 6 – 8 hónap elteltével a kijelölt egyéni fejlesztési feladatok, pszichológiai kezelés, terápia megvalósítása után. (Változás jelentés.) Viselkedésmodifikáció, viselkedésterápia – viselkedésrendezés Tágabb értelemben irányzat. Szűkebb értelemben módszer ----- autizmus specifikus kezelések. Foglalkozik: a rendellenes, rosszul alkalmazkodó, inadaptív viselkedések pozitív irányú megváltoztatásával. 3

[close]

p. 5

A viselkedés: a magatartás, a tanulás, az érzelmek, a vegetatív funkciók vagy a reakciók elmaradása is. A tanulás alapja: előzmény – reakció (viselkedés) – következmény. A viselkedészavart hibás tanulás okozza. Változtatása: újratanulással, áttanulással történhet eredményesen. Így a rendellenes viselkedés megszűnik, kioltódik. Alapelvei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. A viselkedést az előzmény vagy a következmény manipulálásával változtatjuk meg. „Itt és most” elve – a problémát ott oldja meg, ahol keletkezik. Specifikus ingerekhez, specifikus reakciókat alakít ki (célba vett viselkedés!) Mérésekre alapoz, szituáció specifikus szemlélet. A pozitív megnyilvánulásokra koncentrál. A pedagógus megerősít. Egyénre szabott módszerek alkalmazása. Általános szabályok 1. 2. 3. 4. Pontosan meg kell mondani a gyereknek, hogy mit várunk el tőle és mire számíthat, ha megfelel a szabályoknak. A „kioltási düh” gyakran annyit jelent, hogy kipróbálják a felnőtt betartja-e a szabályt. Ha helytelen a viselkedés, akkor valamelyik büntetési formára van szükség, de el kell mondani mit tehet azért, hogy újra megszerezze a megerősítőt. Segítést kell nyújtani, hogy képes legyen a pozitív viselkedésre. Fajtái: - fizikai segítség - modelláló tanítás - instrukciós tanítás Fontos a környezet átalakítása. 5. Néhány típusos viselkedési probléma kezelése: Veszélyes viselkedés: környezet átalakítása, alternatív viselkedés meghatározása, szabály adása, büntetési formák Normaszegő viselkedés: a figyelem és egyéb megerősítők megvonása, alternatív viselkedés és megerősítése. Undort és egyéb feltűnést keltő viselkedés: ignorálás, korlátozás. Deviáns viselkedés A deviancia kifejezés „latin szóból ered, jelentése: eltér, elhajlik, az egyének a társadalmi normáktól való eltérését jelenti. Tág értelemben: deviáns minden olyan viselkedés, mely eltér a normálistól (törvény, rendelet vagy íratlan szabálynak elvárásának megfelelő). Szűk értelemben: személyiségzavar, melynek vezető tünete a viselkedés szintjén megjelenő normaszegő magatartás. 4

[close]

p. 6

A deviáns viselkedés kialakulása Bio-pszicho-szociális ártalmak hatása Teljesítmény és viselkedészavarok Segítő gondozás, fejlesztés hiánya Bio-pszicho-szociális ártalmak+ teljesítmény és viselkedészavarokból adódó konfliktusok Neurotikus és/vagy antiszociális fejlődési irány Segítő gondozás, fejlesztés hiánya Bio-pszicho-szociális ártalmak+ neurotikus és/vagy antiszociális fejlődési irány generalizálódása INADAPTÁCIÓ, Segítő gondozás, fejlesztés hiánya Szakszerű felismeréssel, neveléssel a folyamat megállítható. A pszichológiai gondozás, a terápia nem a tünetek megszüntetését, hanem a kiváltó okok megszüntetését jelenti. Deviáns megnyilvánulások magatartásformáira hatással van az aktuális divat. A ma divatja többségében az erőszakra, a konfliktusok kirobbantására ösztönöz. Gyakran különböző enyhébb vagy súlyosabb bűncselekmények elkövetéséhez vezetnek. A legveszélyesebb irányzatok: - skinhead irányzat - sátánista jelenség - szekta jelenség A megelőzés szintjei, prevenciós stratégiák: Elsődleges: alapellátási formák, melyre minden gyerek jogosult Másodlagos: célzott segítségnyújtás (rizikófaktorok definiálása, segítség, mielőtt az elhanyagolás, bántalmazás bekövetkezik). Harmadlagos: speciális ellátások A megelőzés, feltárás, intézkedés ill. megoldási stratégia kidolgozása az óvodában, iskolában a gyermekvédelmi felelős feladata/ természetesen más segítő személyekkel és intézményekkel együttműködve. Összeállította: Megyerné Fodor Zsuzsanna DEVIÁNS VISELKEDÉSFORMÁK KIALAKULÁSA A gyógypedagógus kompetenciája A gyógypedagógia Magyarországon a XIX. század vége óta számon tartott tudomány. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai 5 Fő iskola volt az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amelyben gyógypedagógusokat képeztek. 1999. december 31-ig önálló intézményként működött, azóta az ELTE-hez tartozik. A fő iskolán bevezették az egyetemi szintű gyógypedagógiai képzést is.

[close]

p. 7

Gyógypedagógus: A gyógypedagógus a sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok valamint felnőttek nevelésére, oktatására, fejlesztésére, rehabilitációjára, gyógypedagógiai terápiájára valamint gyógypedagógiai kísérésére felkészült felső fokú végzettségű, diplomás szakember. Kompetenciája: A speciális nevelési szükségletek és életvezetési problémák átfogó ismeretébő l adódó gyógypedagógiai feladatok meghatározása és ellátása. Főbb alkalmazási területek: - gyógypedagógiai óvodák - gyógypedagógiai iskolák - szakszolgáltatás - integrált iskoláztatás - szakmai szolgáltató - egészségügyi, rehabilitációs, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények A gyógypedagógiai tanárok foglalkoznak: a. a látássérültekkel, ők a tiflopedagógusok b. hallássérültekkel, ők a szurdopedagógusok c. a beszédben akadályozottakkal (beszédsérültek, beszéd-, hang- és nyelvi zavart mutatók), ők a logopédusok d. a viselkedés- és teljesítményzavarral küzdőkkel (nehezen nevelhetők), ők a pszichopedagógusok e. a mozgáskorlátozottakkal (mozgás- és testi fogyatékosok, sérültek), ők a szomatopedagógusok f. az értelmileg akadályozottakkal (mérsékelt, súlyos, legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékosok), és tanulásban akadályozottakkal (enyhe fokú értelmi fogyatékosok, nehezen tanulók), ők az oligofrénpedagógusok Tevékenysége: Nevelés, oktatás, fejlesztés, pedagógiai prevenció és pedagógiai terápia, az életfeltételek jobbítására irányuló segítés és tanácsadás A gyógypedagógiai tanár kompetenciája: A beiskolázott tanulók megismerése: meg- ismeri a tanulók viselkedését, jellemző tulajdonságait, tapasztalatokat gyűjt a gyermekről, vezeti a fejlődési lapokat, felismeri a gyermek egyéni szükségleteit, megismeri és felhasználja más szakemberek véleményét. Az oktatási-nevelési folyamat tervezése: megtervezi az egyes tantárgyak oktatásának folyamatát, meghatározza a tanórákra lebontott tananyag-feldolgozási sorrendet, kiválasztja a minősítési módokat. Az oktatási-nevelési folyamat vezetése: megtervezi a tanulás rendjét, kiválasztja a taneszközöket, dokumentálja a tanulás eredményességét, hozzájárul a tanulási akadályozottság csökkentéséhez, megelőzi az újabb tanulási nehézségek kialakulását, részt vesz az iskolai élet eseményeiben. Együttműködés az oktatási, nevelési partnerekkel: együttműködik mindazokkal, akik közvetlenül, ill. közvetve részt vesztnek a gyerekek nevelésében, tájékoztatják egymást munkájukról, véleményt cserélnek, tanácsot kér és ad. Gyógypedagógiai tevékenység: A gyógypedagógia tevékenység rendszerét, kompetenciáját a nevelés fogalmánál tágabban értelmezzük. A gyógypedagógiai tevékenység azokra a személyekre irányul, akik a fent nevezett tipológia alapján kialakult speciális pedagógiák kompetencia körébe tartoznak. A gyógypedagógiai tevékenység a nevelésen túl az érintett személyek terápiáját, rehabilitációját, életvezetésének segítését és társadalmi érdekeinek képviseletét is magába foglalja. Ez a tevékenység a résztvevő személyhez igazodik. Munkája során széleskörű szolgáltatást nyújt a sajátos nevelési igényű tanulóknak. Egyéni fejlesztési tervet készít, melynek segítségével habilitációs foglalkozásokat tart. A különböző tantárgyak oktatása közben tekintettel van a tanulók képességeinek egyéni különbözőségeire és ennek megfelelően segíti fejlődésüket. A tanköteles kor előtt és után is segíti a gyógypedagógiai támogatást igénylőket. Utazó gyógypedagógusként segítséget nyújt az integráltan nevelődő tanulásban akadályozott gyerekek fejlesztéséhez. Segíti a pedagógust 6

[close]

p. 8

a diagnózis értelmezésében. Kölcsönösségen alapuló együttműködést alakít ki a pedagógussal. Mesterházi Zsuzsa (szerk.)(1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése BGGYTF.Budapest Mesterházi Zsuzsa (szerk.)(2000): Gyógypedagógiai lexikon ELTE GYFK. Budapest Szemléltetés, avagy „szertár a semmiből” A természettudományos megismerés tanulásban akadályozott tanulóknál A természettudományos tantárgyak tanításának célja a közvetlen környező világ egyszerű jelenségeinek, élő lényeinek megismerése. A tantárgyak tanítása során a konkrét megfigyelésre épülő cselekvések által a megismerés fejletlen vagy sérült funkcióit és a megismerési képességet és az ehhez kapcsolódó gondolkodási műveleteket fejlesztjük. A tanítandó ismeretek, tudástartalmak, a megismerés módszereinek elsajátíttatása, gyakoroltatása mellett kiemelten fontos, hogy tanulóink érdeklődését a természeti jelenségek, és a jelenségekben megnyilvánuló törvényszerűségek iránt felkeltsük. A szaktantárgyi tudás, a tudatos pedagógiai tervezés mellett szükséges a természettudományos megismerésnek megfelelő, tanulóink számára könnyen elvégezhető, érthető és élvezhető kísérletezés, modellálás, mérések végzése. Az élő és élettelen környezet konkrét jelenségeinek megismerésében alapvető követelmény, hogy az ismeretszerzés aktív legyen, konkrét cselekvésbe ágyazódjon, a természet valóságára épüljön. Emellett ma már megfogalmazódik az az igény, hogy folyamatosan közvetítsük a környezettudatos magatartás elvárt normáit. A tanulásban akadályozott tanulók felnőtt életre felkészítésében fokozottan szükséges a tanult ismereteket a mindennapok gyakorlatához kötni. A szemléltetés jelentősége A természet megismerése a jelenségek megfigyelésével kezdődik. Az alsó tagozatos környezetismeret órákon alapozódik meg az élő lények, életjelenségek, az élettelen környezet tanulmányozásának képessége. Fontos, hogy a közvetlen megfigyelésekről, a látottakról, az ebbő l kialakított következtetésekről képesek legyenek egyszerű állításokat megfogalmazni. Ez folyamatosan, óráról órára történik Így tanulóink többsége eljuttatható a nyelvi fejlettségnek arra a szintjére, hogy további tanulmányaik során a természeti törvényszerűségeket, egyszerű ok-okozati összefüggéseket felismerjenek, megértsenek, megfogalmazzanak. Így az ismeretszerzés megfelel a tapasztalat-képzet-fogalom törvényszerűségének. Ezt a tanítási-tanulási folyamatot alapvetően meghatározza az ismeretek átadásának módja, a megértés biztosítása, a megfelelő tanári magyarázattal kísért szemléltetés. A szemléltetés lehetséges módjai A vizsgált jelenség szemléltetéséhez leginkább alkalmas eszköz, kísérlet kiválasztása a tanár felkészültségét mutatja. A háromdimenziós természettudományos szemléltető eszközök két csoportja: 1. tanári demonstrációs eszközök (applikációs eszközök, mérő- és kísérleti eszközök, gyűjtemények, metszetek stb.) 2. tanulói kísérleti eszközök (manipulációs eszközök, kísérleti eszközök, modellek stb.) A magyar pedagógia nagyrészt Öveges József nevéhez köti az egyszerű eszközökkel, rövid idő alatt, látványosan és érthetően bemutatott kísérletek gyakorlatát („szertár a semmibő l”). Az ő munkássága ahhoz a comeniusi tételhez igazodik, amely szerint „ami megmutatható az oktatásban azt meg kell mutatni!” Ma már pedagógiai közhely, hogy a megértés-bevésés-felidézés sebessége és tartóssága az észlelésben részt vevő érzékszervek számával arányosan javul. A 7

[close]

p. 9

kísérletezés, modellezés a tárgyak és jelenségek összefüggéseinek feltárásával biztosítja az érzéki megismerés és elvont gondolkodás kapcsolatát. Nézzünk meg erre két „övegesi” példát! 1. A hőtágulás jelenségének megfigyelése (Fizika 7. évfolyam Témakör: Hőtani alapjelenségek) 2. Kísérlet a gázok tömegének kimutatására Eszközök: 2 felfüggesztett, rúdra rögzített léggömb, szigetelőszalag, gombostű. A léggömböt a ráragasztott szigetelőszalagon keresztül kiszúrjuk, így a levegő lassan kiáramlik. (Fizika 8. évfolyam Témakör: Nyomás) A gázoknak is van mérhető tömege. Eszközök: léggömb, PET-palack, gumigyűrű, forró víz. A forró víz felmelegíti a palackban lévő levegőt, a gáz megnövekedett térfogatát a léggömb felfúvódása jelzi. A gázok a szilárd testekhez hasonlóan melegítés hatására kitágulnak. Jó munkát, sok sikert! Lugosi József gyógypedagógus, fizika szakos tanár Részképességzavarok I. Részképességnek a komplex teljesítmények (pl.. olvasás, írás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciókat nevezzük .A részképességek: -nem specifikusan kapcsolódnak egy – egy teljesítményhez, hanem -általában a kultúrtechnikák és más tevékenységek alapjául szolgálnak -egybehangolt működése szükséges ahhoz, hogy a komplex teljesítmények létrejöjjenek. A motoros (izomtónus; nagymozgások; cselekvés tervezése és irányítása; finommozgások) és kognitív funkciók (érzékelés –észlelés; figyelem; emlékezet; gondolkodás; beszéd) területén mutatkozó hiányokat nevezzük részképességzavarnak, mely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel. Részképességfejlesztés: (pedagógai/gyógypedagógiai eljárás/ terápia) a fejletlen vagy hiányos terület, képesség, funkció célzott és speciális feladattal / gyakorlással történő alakítása, mely a zavart kedvező irányba befolyásolja ill. súlyosságát, csökkenti. Motorikum zavarai 1. Az izomtónus zavarai: - túl magas vagy - alacsony izomfeszültségi állapot 2. Nagymozgások zavarai - rosszul integrált reflexek - testtartás-, állás-, egyensúlyi reakciók zavarai 8

[close]

p. 10

3. A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai - fejletlen testséma - iránybizonytalanság - gyenge mozgáskoordináció - kialakulatlan dominancia - motorikus gátoltság vagy hiperaktivitás 4. Finommotorika zavarai - szemkörnyéki izmok tekintetrögzítési, fixálási, követési hiányosságai - száj izomzatának gyengesége - ujjak, kéz, kar izomzatának fejletlensége: remegés, görcs, túl alacsony feszültség a: „A növény nő az ég felé, A gyökér lenn a földben mély. Fönt kinyílik a virág, Középen a szép zöld ág.” b: Mutatjuk, hogyan süt ki a nap, esik az eső, nyílnak a virágok. 5.Térirányok gyakorlása síkban Filcvirág elhelyezése a „kertben” – tájékozódás iránymegjelölésekkel lapon.(1.kép) Finommotorika habilitációs foglalkozás – vázlat részképességfejlesztéshez Helyszín: Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Székesfehérvár Csoport: Fm. 2. 4fő Tanít : Megyerné Fodor Zsuzsanna Feladat: Vizuális észlelés, beszédmotorika, - és vizuomotoros koordináció fejlesztése Célok: - Utánmondással beszédszervi izomzat ügyesítése - A tanuló legyen képes megfigyeléseket ,gyakorlatokat végezni segítséggel az idő i és téri tájékozódás területén - Legyen képes irányítással adott szempont szerint csoportosítani, válogatni, sorbarendezni. - Ismerjen fel, jelöljön adott formákat. - Írómozgását meghatározott feladat szerint legyen képes irányítani. - Eszközhasználat gyakorlása festés során. (Eszközök:vastag dőlt betűvel jelölve) I. Idői-, és téri tájékozódás fejlesztése 1.Bevezető beszélgetés a tavaszról 2.Célkitűzés 3.Motiváció 4.Tér megelevenítése mondókával (beszédmotorika fejlesztése, ujj-, és kéztorna,utánzó mozgások) II. Ujjak finommozgásának ügyesítése, taktilis érzékelés fejlesztése 1. Termések (makk, kukorica, dió stb.) válogatása szín ill. nagyság szerint (diff.feladat) 2. Sorbarendezés adott szempont szerint /pl.:2 dió,1 kukorica stb. 3. Iránygyakorlat színezéssel feladatlapon Fl. I./1., színesceruza 9

[close]

p. 11

4. Formaállandóság felismerésének gyakorlása : virágforma kiválasztása, azonosítása Fl. II., kivágott formák (2.kép) Sablonok a festéshez, rajlap, festék, szivacs IV.Szabadon választható játék :fejlesztő játékok a kéz ügyesítésére /Logico primo, konstruáló játékok, kirakó, formaazonosító, tapintózsák stb./ V.Értékelés 5. Gestalt –látás fejlesztése: ábrakeresés, átírás (virágmotívum) elrejtett rajzon. (diff. feladat) Fl.I./2 a, vagy b, 6. Szem-kéz koordináció fejlesztése - pontösszekötés virágformán Fl.III. - útvonalkövetés: pillangót a virághoz elvihető jutalom színező lap Fl.I./3. III.Vizuo-motoros koordináció fejlesztése, vonalhatár tartás előkészítése, segítése sablonlap felhasználásával: festés tamponálással virágmintán (3.kép) A magyarországi romákról „Rom som= ember vagyok” „Zúg az erdő, zúg a hegy is A szerencse jön is, megy is. Gondok kése húsunkba vág, Képmutató lett a világ. Egész világ ellenségünk, Űzött tolvajokként élünk…” (magyarországi cigány himnusz) Eredetük: A magyarországi roma népcsoportok ősei India nyugati részén, a Pándzsáb folyó vidékén éltek. Eredetmondájuk szerint „…madarak voltunk, leszálltunk, sok gabonát találtunk és addig ettünk, míg nem tudtunk többé fölszállni.” Különböző időpontokban és különböző csoportokban indultak el nyugat felé az időszámításunk szerinti V-X. században. Vándorlásuk okai a klíma- és környezetváltozás, a környezeti fenyegetettség és a jobb élet reménye voltak. 10

[close]

p. 12

Vándorlásuk: A vándorlás első állomása az akkori Perzsia (ma Irán) volt. Udvari mulattató mesterséget folytattak, de újabb kutatások szerint kerültek ki közülük jósok, gyógyítók és kézművesek is. Második állomás Örményország, ahol sokan választották a letelepedést. Görögország következett, amely akkor a mai Törökország területére is kiterjedt. A Boszporusz szoroson át jutottak az európai kontinensre, a mai Görögország területére. A görög tartózkodás idejébő l ered az „atziganos” (kirekesztett) kifejezés. További útjuk a Kárpát-medencébe és Nyugat-Európába folytatódott a XIV-XV. században. Jelentős állomás a Balkán, Románia és Bulgária területe. A különböző időpontokban hazánkba érkezett népcsoportok nyelvhasználatban és szokásaikban is elkülönülnek egymástól. Csoportjaik: Első hullámban, a népvándorlás elején érkeztek azok a cigányok, akik mára elmagyarosodtak (romungrók), s akiket a tudomány kárpáti cigányoknak (pajibano) nevez. Az 1800-as évek közepén a román (oláh) fejedelemségek felő l érkeztek a vándorló életet élő oláh cigányok (vlashiko rom), akik megőrizték nyelvüket, archaikus szokásaikat, életvitelüket. Nevüket azért kapták, mert az oláhok felő l jöttek, nyelvükben sok a román jövevényszó. A legutolsó hullámban a századfordulón érkeztek a román nyelvet beszélő beások (teknősök), akik a régi olténiai-bánáti román nyelvet beszélik. Románul lingurarnak (kanalas) is mondják, mert fő leg famegmunkálással és vessző fonással foglalkoztak, romani-cigány nyelvű megnevezésük: balajar (teknős). Ez a csoport a XV-XVI. században került a mai Románia területére. Ott jobbágy-rabszolgasorba kerültek, és csak az 1856-os jobbágyfelszabadítás után hagyhatták el lakóhelyüket. Ezután dél felé (Szerbia), majd nyugatra (Horvátország) indultak, és a XX század elején települtek Magyarországra, Pécs környékére. A rabszolgasorban elveszítették anyanyelvüket, asszimilálódtak nyelvi- leg, és ezt a román nyelvváltozatot (óromán) beszélik ma is mintegy harmincezren. Létszámuk: A cigányság létszámát becslés alapján lehet megközelíteni. Nézőponttól függően 600-800 ezerre teszik ma a létszámukat. A demográfiai prognózisok szerint a szülési hajlandóság kb. 2050-ig még emelkedő lesz, bár már kisebb, mint korábban. Ez az összlakosságon belül mindenképpen emelkedő létszámarányt jelent. Ez különösen az iskolában jelenik meg erőteljesen, hiszen a cigányság korfája (korösszetétele) fordított piramis alakú, míg a többségi lakosságé piramist formáz. Tehát egyre több lesz a cigány gyermek az iskolákban, így nagyon fontos az oktatásban az alapvető szemléletváltoztatás, a nyitott, befogadó iskolai közeg kialakítása. (folytatjuk) Hollósy Emőke szociálpedagógus 11

[close]

p. 13

Tavaszi gyermekmunkák 12

[close]

p. 14

Verssa Verssarok Váci Mihály: Eső a homokra „…Mert nem hiszem, hogy ne lehetett volna kitartó, csendes, hű forradalomban élni:- szeretni, hinni a világot; tenni valamit, mivel besugárzod; melegítni : -telet a gyertya lángja; szelidítni: - aszályt a szik virága; rázni a világot: - szellő az erdőt; kérlelve biztatni: - karsztot a felhők; lázadni – úgy, hogy magadat naponta feláldozod, ha mégoly kis dologra; ellenszegülni: másképp nem? – parányi toporzékoló ügy nyergébe szállni; osztani magad: - hogy így sokasodjál; kicsikhez hajolni – hogy magasodjál; hallgatni őket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz. Széjjel szóródni - eső a homokraSivatagnyi reménytelen dologra, S ha nyár se lesz tőled – s a táj se zöldebb: - kutakká gyűjt a mély. – soká isznak belőled!…” Gyerekszáj - Ki lakik a kollégiumban? - Hát a kollégiumemberke! Iskolánkban hangzott el órán egy diáktól: - Milyen szépen tud írni a tanár néni! Biztosan régóta jár már ebbe az iskolába! Állatok hangjáról beszélgettünk: -Mit mond a …tehén? -Búúmog. Hírek, informá információk Könyvtári állományunk: 6675 kötet, fejlesztő eszközeink száma: 143 darab Nyitva tartás: Hétfő: 1335-1600 Kedd: 1055-1200 Szerda: 1000-1045 Csütörtök: 1000-1045 Gyógytestnevelés: a foglalkozások helye és időpontja: Székesfehérvár, Szekfű Gyula u 6. Kedd: 1500-1610, Csütörtök: 1500-1610 Arany-hétfő: Következő szám tartalmából: Részképességfejlesztés - kognitív funkciók - motorikum zavarai Roma kultúrtörténet II. Gyógytestnevelés Gyp. spec./mozgássérült, hallássérült esetleírások Komplex tanulási zavarok Hírek, információ

[close]

p. 15

Gondja van? Segítünk! Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000 Székesfehérvár, Szekfű Gyula u.6. E-mail: arany@suli.t-online.hu Tel.: 22/504-674, 22/504-675 Honlap: www.aranyegymi.hu A 2.számot készítették: Megyerné Fodor Zsuzsanna, Pothárnné Gárdonyi Ágnes, Sebestyénné Oroszi Ágnes, Spitzmüller Gyuláné, Fülöp Anita, Nagy Gáborné

[close]

Comments

no comments yet