Arany János Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

 
no ad

Embed or link this publication

Description

Segéd-Kezek Magazin 1 szám (2007 november)

Popular Pages


p. 1

2007. november 1. szám Az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény módszertani lapja

[close]

p. 2

Egy kínai bölcsesség szerint, ha a változások szele fúj, egyesek védőgátakat építenek, mások szélmalmokat. Változások szele fúj a magyar gyógypedagógiai intézményrendszerben is. Hazánkban is egyre inkább teret hódít az integráció, a sajátos nevelési igényű gyermekek ép társaikkal való együttnevelése a többségi közoktatási intézményekben. A folyamat hatására a gyógypedagógiai intézmények szervezetében, működésében jelentős változások jöttek létre. Iskolánk a fenti bölcsesség szerint „szélmalmokat kezdett építeni”, azaz megfelelve a kor kihívásainak, funkcióváltást, funkcióbővítést vállalt fel, olyan szolgáltatásokat véve fel tevékenységi körébe, melyekkel közvetve, vagy közvetlenül segítheti a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását, nevelését. E segítségnyújtás egyik fontos eleme lehet jelen kiadványunk, mellyel a pedagógusoknak, szakembereknek szeretnénk támogatást adni. Bízunk abban, hogy a szakmai folyóirat elindításával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékos gyermekek jelenlétét az osztályban, óvodai csoportban nem megoldhatatlan problémaként, hanem szakmai kihívásként élik meg kollégáink. Ehhez kívánok sok sikert, hatékony együttműködést pedagógusoknak, fejlesztőpedagógusoknak és gyógypedagógusoknak egyaránt! Szoboszlainé Mile Anikó EGYMI intézményegység-vezető Segéd-Kezek

[close]

p. 3

Tartalom Szakembereink Köszöntő Az intézmény vezetése és valamennyi dolgozója nevében tisztelettel köszöntöm a kedves Olvasót. Kívánom, hogy az újonnan megjelenő SEGÉDKEZEK című folyóiratunk olvasásakor kerüljenek még közelebb iskolánkhoz, ismerjék meg az elmúlt időszakban bekövetkezett stratégiai változásokat, szellemi értékeinket, erősségeinket. A gyógypedagógiai nevelésre-oktatásra szoruló tanulók számára több mint 40 évvel ezelőtt kezdődött meg a munka a székesfehérvári önálló kisegítő iskolában. A 80-as években alapfokon zajlott az oktatás, majd a 90-es évek elejétől tevékenységünk fokozatosan kibővült és megindult a speciális szakiskolai képzés. Kezdetben két, ma már öt szakmában (varrómunkás, kőműves, faipari gépmunkás, virágkötő, számítógép-kezelő (-használó) oktatjuk a fiatalokat. Autista csoportjaink működése több mint tíz éves múltra tekint vissza. A strukturált foglalkoztatás és az autizmus specifikus módszerek alkalmazása miatt a csoportokban egyidejűleg 2 pedagógus és 1 gyógypedagógiai asszisztens látja el a feladatokat. Iskolánk tevékenységének fő célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok számára – akár szegregáltan, akár integráltan nevelkednek - olyan befogadó, egyben ösztönző pedagógiai légkört teremtsen, mely igazodik a gyermek tudás-és fejlettségi szintjéhez, fejlődési üteméhez, perspektívájához. A cél érdekében intézményünk kilépett hagyományos, elkülönített világából, és szolgáltatásaival a többségi intézményekben jelentkezett. A gyógypedagógiai szolgáltatás végigkíséri a sajátos nevelési igényű gyermeket születésüktől az igény fennállásáig. A 2007/2008-as tanévtől intézményünk közös igazgatású közoktatási intézménnyé vált, melynek keretén belül egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény működik. Intézményünk pedagógusai felkészültek a sérülésspecifikus oktatás minden területére. Az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény nevelőtestülete elkötelezett a humanisztikus nevelési értékek és a minőségi oktatás iránt. Bartyik Mihályné igazgató Módszertani intézményünk szolgáltatásai Utazó gyógypedagógiai szolgálat Könyvtár-, eszköz-és médiatár Az integrációról Újra és újra a differenciált tanulásirányításról Verssarok Segéd-Kezek

[close]

p. 4

Szakembereink Szakembereink 1. Almási Gabriella 2. Bartyik Katalin 3. Berzsák Katalin oligofrénpedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája tanulásban akadályozottak pedagógiája autizmus specifikus szakember 4. Csendesné Csáki Margit 5. Lugosi József 6. Lugosiné Neumann Márta 7. Megyerné Fodor Zsuzsanna 8. Mészárosné zsanna 9. Pataky Zoltánné 10. Petrákné Gönczi Zsuzsanna 11. Pothárnné Gárdonyi Ágnes 12. Sebestyén Anikó 13. Sebestyénné Oroszi Ágnes 14. Spitzmüller Gyuláné 15. Szabó Anikó 16. Sziklai Szilvia Törzsök Zsutanulásban akadályozottak pedagógiája oligofrénpedagógus – pszichopedagógus gyógytestnevelő tanulásban akadályozottak pedagógiája oligofrénpedagógus – szurdopedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája oligofrénpedagógus – szomatopedagógus szomatopedagógus integráló pedagógus – autizmus specifikus szakember 17. Sziksz Zsuzsanna 18. Szoboszlai Imre 19. Varsányi Istvánné 20. Vörös Judit fejlesztőpedagógus oligofrénpedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája tanulásban akadályozottak pedagógiája autizmus specifikus szakember oligofrénpedagógus – szurdopedagógus oligofrénpedagógus – logopédus oligofrénpedagógus – pszichopedagógus nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus Segéd-Kezek

[close]

p. 5

Módszertani Intézményünk szolgáltatásai és rendelkezik az orvos által megállapított diagnózissal. Szeretettel várjuk azok jelentkezését, akik eddig még nem találtak meg bennünket . A foglalkozások helye és időpontja: Székesfehérvár, Szekfű Gyula u 6 Kedd: 1500-1610 Csütörtök: 1500-1610 Utazó gyógypedagógiai szolgálat 2005 óta működtetjük utazószakemberhálózatunkat a többségi közoktatási intézményekben integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésére. Gyógypedagógusaink óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban nyújtanak gyógypedagógiai szolgáltatást. Tevékenységünk része a pedagógusoknak és szülőknek nyújtott tanácsadás. Korai fejlesztés Gyógytestnevelés Intézményünkben több éve szervezünk tanulóink számára gyógytestnevelés foglalkozásokat. E a tevékenységünket a 2007-2008-as tanévtől a város többségi iskoláiban tanuló gyermekek számára is szeretnénk felajánlani. Ezért szeptembertől már nekik is tartunk foglalkozásokat heti 2 alkalommal iskolánk tornatermében. Minden olyan székesfehérvári gyermek részt vehet ezeken az órákon, akiknek iskolaorvos vagy ortopéd orvos gyógytestnevelést javasolt, Terveink szerint hamarosan indíthatjuk gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás elnevezésű pedagógiai szakszolgáltatásunkat a 0-3 éves korú sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése céljából. A gyógypedagógiai megsegítés így végigkísérheti a gyermekek a születéstől a sajátos nevelési igény fennállásáig. Szakmai tanácsadás Arany-hétfő Az Arany hétfő programsorozat funkcióját tekintve egy módszertani műhely a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében közvetve vagy közvetlenül részt vevő pedagógusok és egyéb szakemberek számára. A rendezvény céljai: Segéd-Kezek

[close]

p. 6

- szakmai továbbképzés saját pedagógusaink számára - szakmai szolgáltatás, segítségnyújtás a többségi intézmények (óvodák, általános iskolák) fogadó pedagógusai számára. A módszertani műhelyt havi- kéthavi rendszerességgel szervezzük. A program egy előadással kezdődik, majd lehetőség van a tapasztalatok megbeszélésére, konzultációra. Témától függően a rendezvény kiegészül eszközbemutatóval, szakirodalom ajánlásokkal. Könyvtár, média - és eszköztár Könyvtári állományunk: 6675 kötet, fejlesztő eszközeink száma: 143 darab Nyitva tartás: Hétfő: 13-35-16-00 Kedd: 10-55- 12-00 Szerda: 10-00- 10-45 Csütörtök: 10-00– 10-45 Könyvtárosok: Fejesné Nagy Ildikó és Schindeléné Tiringer Gabriella Érdeklődni lehet: 22/ 504- 674 iskola 06/20/ 5348941 Schindeléné Tiringer Gabriella Segéd-Kezek

[close]

p. 7

Utazó gyógypedagógiai szolgálat Hogyan kezdődött? A változások korát éljük. Ez az oktatásban is érezteti hatását. A város többségi oktatási intézményeiben egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik valamilyen tanulási zavarral, problémával küzdenek. A fejlettebb országokban már évtizedekkel ezelőtt bevezették az integrációt. A gyermekek így nem szegregáltan, hanem kortársaikkal együtt vettek részt az oktatásnevelés folyamatában. Hazánkban az integrációs törekvések pár évre tekintenek vissza. Városunkban az intézmények nagy része alapító okiratában vállalta az „SNI” gyermekek befogadását. Iskolánk gyógypedagógusai úgy gondolták, hogy ebben a munkában segítséget tudnának nyújtani a többségi iskola pedagógusainak. Így a 2005-2006-os tanévben elkezdtük az utazó gyógypedagógusi tevékenységünket. Vezetőink összegyűjtötték az igényeket a város intézményeibő l, s a jogszabályok figyelembevételével meghatározták az intézményekre jutó heti óraszámot. Ekkor 38 órában, 13 intézményben, 68 gyermeket láttunk el. Munkánk a szakvélemények tanulmányozásával kezdődött, s a gyermekek megismerésével. Sokat beszélgettünk a fogadó pedagógusokkal, hogy mik az elvárásaik velünk szemben, hogyan képzelik a közös munkát? Miben tudunk mi segíteni? Az óvodák, iskolák nyitottak voltak, nagyon kedvező volt a fogadtatás. Órarendünkbe beépítve a habilitációs órákat, októberben megkezdtük a konkrét munkát. Az őszi szünetünk az egyéni fejlesztési tervek elkészítésével telt. Minden gyermekre személyre szabottan, a szakértői bizottság által kiadott szakvéleményben kijelölt fejlesztendő területekre lebontva írtuk meg. Mivel ez nem tanóra, hanem a hiányzó képességek, készségek kialakítása, fejlesztése, nagyon fontos volt a megfelelő motiváció, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Ehhez sokféle eszközt, játékot készítettünk, s a gyermekek hamar megszerették ezeket a foglalkozásokat. Segítségünkre volt az iskolánkban párhuzamosan, ekkor kialakított eszköz-, és médiatár. Időt és energiát nem sajnálva szaladtunk, cipekedtünk és száguldottunk egyik helyrő l a másikra. A már kialakított órarendbe kellett beilleszteni az órákat, ezért néhányunknak egy-egy szünetnyi ideje volt arra, hogy egyik helyről a másikra átérjen. Ez bizony nagyon fárasztó volt, hozzájárult még ehhez az idő járás, a városi közlekedés, ami igazi kihívás volt számunkra. Az elmúlt tanévben már az órarendünkbe beépültek ezek az utazós órák. Így már némileg könnyebb lett az életünk. A 2006-2007-es tanévben 24 intézményben, 125 gyermeket láttunk el 75 órában. A közel két tanévben végzett munkánkkal az intézmények vezetői és a fenntartó egyaránt elégedettek voltak. Ez elősegítette azt, hogy iskolánk egységes módszertani intézménnyé alakulhasson. Az idei tanévet már Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény dolgozóiként kezdtük. Ez egyrészt feladatkörünk bővülését, újabb szakmai kihívásokat jelent számunkra, másrészt pedig örömmel tölt el bennünket, mert ez egyben munkánk elismerését is jelenti. Mészárosné Törzsök Zsuzsa Pataky Zoltánné Pothárnné Gárdonyi Ágnes utazó gyógypedagógusok Segéd-Kezek

[close]

p. 8

Könyvtár – eszköz- és médiatár Iskolai könyv-és eszköztárunk lépései a korszerű forrásközponttá válás útján Ma, amikor az olvasás és a könyv válságáról beszélnek a szakemberek, és a pedagógus társadalom a funkcionális analfabéták számának növekedése miatt aggódik, örömmel számolok be intézményünk Tapasztaljuk, hogy egyre nő azoknak a diákoknak a száma, akik szívesen járnak könyvtárba. Egy tanító könyvtáros számára nincs annál nagyobb öröm, mikor tanítványa beszalad a könyvtárba, és azt kérdezi: „Én is kölcsönözhetek?”. Kollégáim mondják: „Jaj, úgy örült Marika a „játéknak” (fejlesztő eszköz), tudsz ajánlani még?” Tudjuk, ezek a lépések még csak az elsők a korszerű forrásközponttá válás útján, de az elő lépések nélkül nincs célba érés. Schindeléné Tiringer Gabriella könyvtáros tanító A pedagógiai tájékoztatás programját megtalálja http://www.aranyegymi.hu oldalon. Az integrációról… könyv-és eszköztárának rohamos fejlődéséről. Néhány évvel ezelőtt, amikor még csak dédelgettük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé válás gondolatát, már akkor éreztük, hogy ezt a nagy lépést könyvtár és szakirodalmi segítség nélkül nem tudjuk megtenni. Pályázati pénzekbő l sikerült növelnünk, frissítenünk gyógypedagógia szakirodalmi állományunkat és könyvtári bútorzatot beszereznünk. Iskolánk költségvetésébő l tudtunk pénzt biztosítani arra, hogy kialakítsuk új könyvtárunkat. Ma már elmondhatjuk, hogy minden tanuló és kolléga számára biztosítani tudjuk a megfelelő helyet és irodalmat az önművelődéshez, és a szakmai munkához. Elkezdtük eszköztárunk kialakítását, jelenleg mintegy másfélszáz fejlesztőeszköz segíti a habilitációs és utazó gyógypedagógiai szolgálatot ellátó kollégák munkáját. Lehetővé vált a könyvtárhasználati ismeretek tanítása. Tanulóink körében igen népszerűek ezek a foglalkozások. „Az élet hatalmas és csodálni való színeinek és titkainak egyik oldala az, hogy az egyének csoportjai különböznek egymástól: szokásaikban, hagyományaikban, hitükben, bőrük színében és öltözködési módjukban és így tovább. A különböző közösségeknek ezt a „másságát” természetesen el lehet fogadni megértéssel és türelemmel, mint olyat, amely gazdagítja az életet: lehet tisztelni és megbecsülni, még akár örülni is lehet neki.” (Václav Hável) A hétköznapokban a fogyatékossággal élő emberről, a fogyatékos létről első megközelítésben is ez a megállapítás hangzik el: más.(1) Az ilyen emberek mások segítségével képesek az emberi életre. Segéd-Kezek

[close]

p. 9

Különleges gondozási igényüket az oktatás területén a rehabilitatív munka szolgálja. A néhány évvel ezelőtt kezdődött modern, minőségi magyar közoktatási törekvések lényeges pontja az országos oktatási integrációs stratégia kidolgozása a hátrányos helyzet kezelésére. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése érdekében a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek integrációja, a hátrányos helyzet felszámolása is hangsúlyt kapott. Ennek megvalósításához az iskolában az egyénre irányuló figyelem, a személyesség jelentőségének elfogadásához, a differenciált tanulás szervezés megvalósításához a pedagógustársadalom szemléletváltására és az iskolaszerkezet módosítására volt/van szükség. A valódi esélyegyenlőség: a munkavégzésre való képesség révén a társadalom hasznos tagjává válni. A munka pedig tanulással kezdődik. A sajátos nevelési igényű gyerekek egyenrangú bizonyítványa a többségiével az integrált oktatás keretei között szerezhető meg. Sajnos a bevált hagyományok, a személyi, tárgyi, környezeti, anyagi feltételek hiánya miatt helyenként, időnként még mindig integrációellenes a hangulat. „A magyar gyógypedagógia százéves nemes múltra tekinthet vissza, s mint ilyen a szegregált nevelés intézményesített bástyája…Jól foglalja össze a gyógypedagógusközösség integrációval kapcsolatos ellenérzéseinek szokásos indokait egy szinte kiáltvány jellegű tiltakozó nyilatkozat, amelyben szót ejtenek az osztályrend lehetséges szétzilálódásáról, a fogyatékos gyermek szükségszerű peremhelyzetbe szorulásáról, a kötelező kudarc okozta lelki sérülésekrő l, arról, hogy a mai pénzorientált, önző, a másságot nehezen tűrő társadalomban csúfolódás és gúnyolódás tárgya lesz a gyermek, hogyan fejlődik ki emiatt a gátlásosság és passzivitás, s hogy az osztálytól amúgy is túlságosan sok türelmet követelő helyzet tulajdonképpen negatívan diszkriminálja a sérült gyermeket (Tiltakozunk az integráció ellen 1992). Az is hozzátartozik a teljességhez, hogy a különböző szintű oktatási intézmények dolgozói sincsenek felkészítve a speciális igényű gyermekekkel való foglalkozásra. Hogy melyik lesz nehezebb, a gyógypedagógusok vagy a pedagógusok nyitása egymás felé még nem lehet tudni, az azonban bizonyos, hogy csak megfelelő színvonalú képzési lehetőségek széles tárháza nyithatja meg a munkához vezető utat.”(2) – olvashatjuk a 2002-ben kiadott könyvben az integrációs törekvések kezdeti időszakáról. Szerencsére elmondhatjuk, hogy városunk vezetői nagyszerűen koordinálva, a feltételeket megteremtve lehetővé tették, hogy Székesfehérváron két évvel ezelőtt elindulhatott a többségi oktatási intézményekben tanított SNI gyerekek utazó gyógypedagógusaink által segített funkcionális integrált oktatási formája. Az ép és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése minden pedagógustól a differenciált foglalkoztatást, az egyes tanulók tanulási képességéhez való rugalmas alkalmazkodást igényli. Ez mindannyiunk számára új kihívást jelentett a tanítási folyamatban. Szükséges volt hozzá specializációk felvétele, képzések, továbbképzések elvégzése; kitekintés új, korszerű metodikák felé, a szakmai műhelymunkák felerősítése illetve a különféle szakemberek közötti együttműködés új alapokra helyezése. Úgy érezzük, a „nyitás” megtörtént; a láthatatlan határvonalak lassan megtörnek, hiszen mélyebb megismeréssel közelítenek egymáshoz a többségi óvodában/iskolában tanítók és a rehabilitációt végzők a gyermekek, tanulók előbbre jutása érdekében. Elfogadjuk, segítjük egymás munkáját, mert mindannyian – akik részt veszünk benne – felismertük, hogy csak így érhetünk el eredményes, hatékony munkát. Párbeszédünk gyakori, tapasztalatcserénk körültekintő. Segéd-Kezek

[close]

p. 10

Mindannyian tenni akarunk a különleges gondozási igényű gyermekekért. A többségi óvodába/iskolába történő rehabilitálandó gyermek felvállalásakor három gyakorlati alapelv szem előtt tartását tartom fontosnak: 1. A fogyatékossággal élő ember: ilyen ember. Viszonyulásunk kiindulópontja: „ELFOGADNI ŐT ANNAK, AKI.” 2.”ELFOGADNI ANNAK, AKIVÉ LEHET.” 3.”Célunk:”A REHABILITÁLANDÓ, AZAZ A SÉRÜLT EMBER MAGA.”(3) A sok megvalósításra váró fejlesztő feladat mellett még egy közös célunk van, formálni az újabb generáció szemléletét a fogyatékossággal szembeni érzékenység terén, hiszen „amelyik gyermeknek pici korától kezdve akadt egy-egy sérült társa, természetességgel tudja elfogadni a másságot. Mindegyik gyerek megtanulja, milyen együtt élni, felnő ni, viselkedni. Ettől a gazdagságtól fosztjuk meg őket az egymástól való tiltással vagy szegregációval, erősítjük a közöny és elkülönülés konzerválódását.”(4) Remélem, a fogadó intézmények és módszertani intézményünk pedagógusainak további sikeres együttműködése folytatódik, és a gyermekek sokoldalú támogatása meghozza a várt eredményeket, a közeli és távlati fejlesztési célok elérését. Mindenkinek kitartást, türelmet, jó munkát, megfelelő munkafeltételeket és sok sikert kívánok! Megyerné Fodor Zsuzsanna tanító, szakvizsgázott nyelv-, és beszédfejlesztő pedagógus Felhasznált irodalom: Kálmán Zsófia- Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Osiris Kiadó Bp. 2002 (1-4) Újra és újra a differenciált tanulás tanulásirányításról A fogalom már szinte közhelyszerű, nincs pedagógus, aki a témáról ne hallott volna előadást vagy ne vett volna részt különböző tanfolyamokon. Pedagógiai kutatások adatai is azt jelzik, hogy a pedagógusok nagy többsége elfogadja, fontosnak tartja az egyéni bánásmódot, a differenciált oktatást, de a gyakorlatban mégsem érvényesíti. A pedagógiai gyakorlat módosítását feltétlenül meg kell előznie egy pedagógiai szemléletváltásnak, mely a pedagógus érzékenységét jelenti a tanulók egyéni különbségei iránt. A gyermekek egyéni sajátosságaihoz való alkalmazkodás nehezen működik az olyan iskolában, amelyet teljesítményközpontúság jellemez, egységes nevelési, oktatási eljárásokat alkalmaz és merev az értékelési rendszere. A minden tanuló számára hatékony iskola kialakításához át kell alakítani és differenciálni kell a tanulásszervezési módszereket, a tananyag elrendezését és az értékelés rendszerét is. Jelen cikkben a tanulásszervezési eljárásokkal foglalkozom részletesebben. Segéd-Kezek

[close]

p. 11

A direkt differenciálás A direkt differenciálás lényege az, hogy akinek különböző a képességbeli, vagy fiziológiai terhelhet ősége, az elé más-más célt kell kit űznünk, más-más feladatokkal lehet egyéni teljesítményük szintjét legjobban emelni. Nem feledkezhetünk meg a tanulók előzetes tudásáról sem. Az e fajta differenciálás alatt csoportok, vagy rétegek kialakítását értjük. A rétegek kialakításának alapja a teljesítmény mellett lehet az aktivitás, érdeklődés, motiváltság is. 3 rétegnél többet nem érdemes kialakítani, mert áttekinthetetlen. A csoportokban eltérőek a feladatok, eszközök és a módszerek. Van olyan csoport, melynek tagjaival a pedagógus közvetlenül foglalkozik. Mások önállóan dolgoznak. Gondoljunk csak bele: miért kéne pl. egy iskolába lépő folyékonyan olvasó gyermeknek „Lali ül- Lola áll.” típusú mondatokkal szenvednie? Egyrészt halálra unja magát, másrészt kénytelen lesz valamit kitalálni, amivel magát és társait szórakoztathatja, harmadrészt pedig - s ez a legszomorúbb - kiöljük belő le azt természetes kíváncsiságot és érdeklődést, amivel az iskolába érkezett. Adjunk tehát ezeknek a gyerekeknek más feladatot. Olyat, amelyik felkelti az érdeklődésüket, és megfelel képességeiknek. Ugyanakkor azok a gyerekek, akik igénylik, kapják meg azt az egyéni törődést, odafigyelést, amivel képességeiket fejleszthetjük. Arra azonban nagyon oda kell figyelnünk, hogy a direkt differenciálás, ne az egyetlen módszere legyen az egyéni különbségekhez való alkalmazkodásnak. Ha rögzül a jók, átlagosak, gyengék csoportja, a differenciálás könnyen szelek- cióba fordulhat. A gyereket beskatulyázza egy adott szerepbe. Egy sajátos nevelési igényű gyermeknek ezáltal bérelt helye lehet a gyengék csoportjában. A hátrányos megkülönböztetés, amit ő l az integrált nevelés hivatott megvédeni, az osztályközösségben fogja utolérni. Mit tegyünk akkor? Úgy kell lehetőséget biztosítanunk a gyerekek saját tanulási vonásainak érvényesítésére, hogy ne működtessünk szelekciós mechanizmusokat. A differenciálás indirekt útjai A tanulók egyéni szükségleteihez való alkalmazkodást nemcsak direkt, a szervezésben megjelenő módon lehet megoldani. Az indirekt differenciálás során olyan feladatokat, tevékenységeket kínálunk fel a tanulóknak, amelyek lehet őséget nyújtanak differenciált teljesítményre. A pedagógus feladata, hogy megteremtse az optimális tanulási feltételeket, biztosítsa a szükséges eszközöket, megszervezze a gyermekek eltérő képességeihez igazodó tevékenységrendszert. A tanulók maguk választhatnak szintjüknek megfelelő feladatot, ami motiválttá és aktívvá teszi ő ket az ismeretszerzés folyamatában. A lényeg az, hogy a tanuló differenciálja saját magát, és nem a pedagógus a tanulót. Elő nye, hogy nem szelektál, érzelmi biztonságot teremt a gyermek számára. Az indirekt differenciálás egyik fontos eszköze a feladatszerkesztés. Gyakorlás során olyan feladatokat adunk a gyerekeknek, amelyek alkalmasak differenciált teljesítményre. Ehhez egy feladatnak komplexnek kell lennie. Állhat nagyszámú elembő l (pl. egy matematikai műveletsor, a tanuló képességéhez és aktivitásához mérten old meg belő le egy bizoSegéd-Kezek

[close]

p. 12

nyos idő alatt), illetve lehet különböző szinteken megoldható. Példa: k_r_k a.) Egészítsd ki úgy, hogy a képen látható tárgyat kapd megfejtésül! b.) Egészítsd ki úgy, hogy értelmes szót kapj! c.) Egészítsd ki azonos magánhangzókkal, hogy értelmes szót kapj! d.) Egészítsd ki úgy, hogy igét/főnevet/melléknevet kapj megfejtésül! e.) Egészítsd ki úgy, hogy többes számú főnevet kapj megfejtésül! f.) Egészítsd ki úgy, hogy visszafelé is értelmes szót kapj! Segéd-Kezek

[close]

p. 13

A gyermek maga választja ki a feladatokat és oldja meg a képességének megfelelő mennyiséget. A sajátos nevelési igényű gyermek sem szorong és frusztrált, mert a komplex feladat biztosítja az adottságának megfelelő feladatelemeket, ugyanúgy, mint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermeknek. A feladatok így önmagukban is motiváló erejűek, mivel megoldásuk során a gyermek sikerélményhez jut, és ez további tevékenységre ösztönzi. Több kutatási eredmény bizonyítja, hogy eredményesebb a tanulás, ha lehető ség nyílik a másokkal való együttműködésre, ha a tanulás társas jellegű. A társadalomban, a gazdaságban felértékelődött a kooperáció, így az iskola feladatai között kitüntetett szerepet kap az együttműködési készségek fejlesztése. A kooperatív kiscsoport tagjai közösen tevékenykednek egy témán. Együtt kell kialakítaniuk a megoldási stratégiát, együtt kell meghatározniuk és kiosztaniuk a feladatokat. A sajátos nevelési igényű gyermekek is a csoport értékes tagjaivá válnak, hisz munkájukkal hozzájárulnak a közös tudás megszerzéséhez. A kooperáció kiaknázza a heterogenitásból származó elő nyöket, fejleszti az együttműködési készséget és lehető séget biztosít a gyermekek számára, hogy egymástól tanuljanak, megismerjék és tolerálják egymás különbségeit. A kooperáció egyik lehetséges formája a pedagógiai projekt. Az iskola, amely kialakulása óta elsődleges feladatának tartotta, hogy a tudományok és az ember termelő gyakorlata által felhalmozott tudást átadja a fiataloknak, e feladat teljesítése közben a tudományos megismerés logikájának foglyává vált. A tudomány ugyanis fejlődéstörténetében részeire bontotta a világot, hogy ezeket a részeket mélyebben megismerhesse. Az iskola is erre a logikára építette ismeretközlő technológiáját. A világ tantárgyakra oszlik, s közöttük jószerivel elvész a kapcsolat. A gyermek egyre távolabb hagyja maga mögött azokat az élményeit, amelyeket a jelenségek együttes megtapasztalása nyújtott neki. A pedagógiai projekt célja, hogy újra összerakja a gyerekek fejében azt, amit a tudományos logika szétszakított. Vegyünk egy példát. Mátyás királyról tanulunk természetesen történelemórán, a kor költészete a magyar irodalom tantárgy tananyaga, énekórán megismerjük a reneszánsz zenét, táncórán esetleg tanulunk reneszánsz táncokat, a kor képző művészetével rajzórán ismerkedhetünk meg. Minden tanár a saját területét, részét tanítja. Az ismeretek egymástól elszigetelten jelentkeznek. Fogjunk össze tanárok és gyerekek, hozzuk létre Mátyás király udvarát! Szóljon a zene, táncoljunk reneszánsz táncokat, mondjon verset az udvari költő, szerezzünk ruhákat, akár lakomát is csaphatunk. Az így szerzett ismeretek (mivel saját élményen, tapasztalaton alapulnak) sokkal könnyeb- ben rögzülnek, és rendszert alkotnak a gyermek tudásában. Segéd-Kezek

[close]

p. 14

A projekt esetében tehát mindig valami komplex, összetett vállalkozásról van szó, valamiféle együttességrő l, sok különböző rész, részlet egységben látásáról és egységben kezelésérő l. Olyan vállalkozásról, amelynek végén előáll valami, ami látható, megfogható, használható. A komplex jellegbő l logikusan következik az, hogy a megvalósítására irányuló tevékenység szükségképpen kooperatív, hiszen igényli több személy összehangolt tevékenységét. A projekt módszer tehát lényegénél fogva differenciál. Nem tud nem differenciálni. Magának a végrehajtandó feladatnak a komplex volta biztosítja a közös ügyhöz való hozzájárulás sokféleségét. A projektmunkában az eltérő képességstruktúrák egyenértékű szerephez juthatnak. Megszűnik a verbális képességek fölénye. Magyarán a sajátos nevelési igényű gyermek is megtalálja azt a tevékenységet, ami neki való, amit élvezettel csinál, amivel hozzájárulhat a projekt sikeréhez. Szoboszlainé Mile Anikó okleveles gyógypedagógus Verssarok épni tanítsd a lépteddel, nézni tanítsd a szemeddel, adni tanítsd a kezeddel, ezer percben ezerszer. L Ávele örülj, ha szeret, hinni tanítsd magában, biztasd, segítsd bajban. pold, mint szép kerteket, átni tanítsd sötétben, járni tanítsd, ne féljen, kérni tanítsd szavaddal, élni tanítsd magaddal. édd mind a két karoddal, útját mutasd utaddal, és ha felnőtt, engedd el, és ha elhagy,engedd el. Adamis Anna: Tanítsd meg a gyerekeket (részlet) L V Módszertani lapunk következő száma Várhatóan februárban jelenik meg. A tartalomból: • beszámolók, • esetleírások, • tanulmányok, • fejlesztési eljárások, tervek, • ötletek a sajátos nevelési igény kezeléséhez (pl: hiperaktivitás, dominancia) • szakirodalmi ajánlások Segéd-Kezek

[close]

p. 15

Gondja van? gyógytestnevelés szaktanácsadás eszközkölcsönzés könyvtár, médiatár korai fejlesztés módszertani műhely utazó gyógypedagógusok Segítünk! Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u.. 6. Email: arany@suli.t-online.hu

[close]

Comments

no comments yet