2015. április Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2015.04

Popular Pages


p. 1

2015. április utár Épül a déli vasút Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések Fotó: Gyarmati László

[close]

p. 2

Aktuális Párhuzamos interjúk - azonos témában utár 2015. április Uniós források, balatoni fejlesztések A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség a 2007-2013-as EU-s fejlesztési és programozási ciklusra való felkészülés jegyében a szaktárca utasítására és finanszírozásában létre hozta a Balaton Fejlesztési Tanács által elfogadott fejlesztéspolitikai dokumentumait. A helyzetelemzésen alapuló programmal és részletes fejlesztési tervvel elkészített Koncepciót sem az Országos Területfejlesztési Tanács, sem a Kormány, sem a Parlament nem tárgyalta a 2006-2010-es kormányzati ciklusban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv önálló Balaton program híján látott hozzá a hazai területpolitikai célok megvalósításához. A regionális programok eredményeképpen számos nagyszerű projekt valósult meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, de versenyképességi és fenntarthatósági szempontból komoly problémát jelentett, hogy a források nem a balatoni fejlesztési prioritások sorrendjében, továbbá késve és elégtelennek bizonyuló mértékben, koordinálatlanul érkeztek meg a térségbe. Sokat mondó adat, hogy a térség nyilvánvaló okok miatti (az állandó lakosok fejlesztési igényein túl a számot tevő üdülőingatlan, és a milliós nagyságrendű turistaforgalom, vagy a környezetvédelem is feladatokat ró a területpolitikára) kiemeltsége ellenére a Balaton régióba jutó 1 főre eső megítélt fejlesztési források összege nem haladja meg az országos átlagot, el sem éri azt (95%). Az elégtelen források kimutathatóan rossz hatással vannak a régió versenyképességének és az itt élők életminőségének alakulására. Érthető hát, hogy a balatoni vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek komoly várakozásokkal tekintettek az új, 2014-2020-as programozási ciklus elé. A BFT munkaszervezetének külső szakértők bevonásával a „Területfejlesztési tevékenység fejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2014-20 tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében” (ÁROP-1.2.11/A-2013) című konstrukció keretében újra sikerült elkészíteni a 2020-ig szóló terveket. A dokumentumok a Kormány asztalán vannak. Az alábbiakban néhány balatoni szereplő várakozásainak ad hangot a Balatoni Futár. Koczor Kálmán, balatonfüredi borász Sajnos, mindenki elfelejtette, hogy a rendszerváltást követően a balatoni borvidékek mindegyike közel tíz éves hátne éppen a szőlőben kialakítani egy ilyet, melyhez 50–60%-os állami vagy pályázati támogatást kaphatnának az érintettek? Jelentsük ki: a balatoni borvidékek potenciálisan hátrányos helyzetben indultak, szemben más borvidékekkel! Azonos szinten kell tehát elbírálni a háttértelepüléseket, mint például Tokaj vagy más borvidékek esetében. Ami a balatoni fejlesztéseket illeti: úgy látom, „túlfejlesztésről” van szó egyes üdülőhelyeken, a háttértelepüléseken viszont a vendéglátást akár megkülönböztetett szorzóval is indokoltnak tartom. Alig néhány kistelepülésen működik étterem, pedig egyrészt a turistát, másrészt a helybélieket - iskolát, szociális étkeztetést - is szolgálhatná. Lassan ott tartunk, hogy egy kerékpáros turista még egy kiskocsmát sem talál, ahol szomját olthatná, éhét csillapíthatná… A háttértelepüléseknél maradva: a sportélet is fejleszthető lovardákkal, ahol megfelelő infrastruktúra kialakításával egész napos programokkal lehetne fogadni rosszabb időjárás esetén turistákat, de környékbelieket is. Persze ehhez is kiemelt központi, kormányzati támogatás szükségeltetik. Nem csillagászati, hanem emberi léptékű! Látni kell a mezőgazdaság és a vendéglátás közötti alapvető különbségeket: egy ültetvényt létesíteni, felszámolni teljesen más, mint például egy vendéglátóipari létesítményt, mely átalakítható adott esetben. Egy hektár szőlő telepítése 6-7 millió forint. Egy család megélhetéséhez 5-6 hek- rányt szenvedett az általános építési tilalom folyományaként. Ez egészen a Balaton törvény megjelenéséig tartó folyamat volt. Ekkor kaphatott a szőlő- és borágazat borutak, borállomások létesítésére, fejlesztésére forrást. Elestünk a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeitől, éppen ezért fontos lenne egy támogatási rendszer kiépítése a háttértelepülések számára. Ez szolgálná a helyben lakók munkahelyteremtését. Régi, de még nem valósult ötlet a „kulcsos” házak kialakítása. Ráadásul nemcsak a vállalkozók, de a kisebb önkormányzatok is képesek lehetnének ilyenek kialakítására, ésszerű működtetésére. Saját példánkat is mondhatnám: Pécselyen van a szőlőültetvényeink egy része. Miért ne lehet- tár kell. A megtérülésről nem is beszélve, mely húsz év körüli! A Balaton versenyképességéről: a Balaton szezonális jellege erősen érződik. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, kellenek az egész évben működő fogadóhelyek. Ugyanakkor minden körülmények közepette biztosítani kell a vendég számára az elfoglaltságot. Ez vonatkozik az egész éven át tartó szórakozási lehetőségekre is. Hasonlóan fontosnak tartom a megfelelő, rugalmas, kölcsönös együttműködést az egyes vállalkozások között. Ilyen a gasztronómia és a borkultúra - helyi ételspecialitások, helyi borok. Bár kezd elterjedni a falusi disznóvágás, de annyira agyonszabályozott, hogy szinte lehetetlen, s fölösleges betartani minden pontját az előírásoknak... Mindehhez tudatformálásra is szükség van, ami nem kerül pénzbe. Befejezésül említenem kell az útépítési politikát: a párhuzamos utak: 71-es, 77-es / Veszprém–Tapolca/) megfelelő minőségű összekötése elengedhetetlenül fontos; de ennél érdekesebb az M1-es és a 8-as utak csatlakozása. Végzetes hiba lesz, ha a 8-ast Pápa–Tapolca között kötik össze, ugyanis ha eléri a Berlin–Pozsony–országhatár autópálya után Tapolcát, onnan csak egy ugrás Keszthely, s a potenciális vendég máris az Adrián lehet, ezzel is megfosztva a balatoni nyaralás egy vagy két napjától. Szerintem Városlődnél, de például Zircnél kellene ennek a bekötésnek megtörténnie, így a turista innen a Balaton mindkét partjára el tud még jutni, s időt, pénzt költeni a régióban. 2

[close]

p. 3

2015. április utár Wossala György, szállodatulajdonos Az első Széchenyi terv rendkívül fontosnak minősíthető a magyar, s így a balatoni turizmus történetében - jelentős összegek jutottak a tóparti szállodák rekonstrukciójára, újak építésére. Mindössze egyetlen ténynyel kívánom érzékeltetni a korábbi állapotokat: a régióban a rendszerváltás időszakában egyetlen légkondicionált szoba sem állt a vendégek rendelkezésére. A 2000-es évek elején megkezdett beruházásoknak köszönhetően több mint két tucat négycsillagos hotel épült a magyar tenger mellett, s ennek köszönhetően a környező országok szállodai szolgáltatásaival már fel tudtuk venni a versenyt és növekedni kezdett a külföldről ide érkező vendégek száma is. Ez a tendencia napjainkban kezd megfordulni - a Balaton partján egyre kevesebb német, holland, osztrák, olasz és orosz turistával találkozhatunk. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy míg a külföldi vendégek hazánkat változatlan, sőt, a legtöbb régió esetében emelkedő számban látogatják, addig a Balatonra látogató létszámuk csökken. Ezt ugyan a belföldi turizmus ellenkező előjelű tendenciája némileg kompenzálja, a nemzetgazdaság szempontjából azonban semmiképpen nem tekinthető pozitív folyamatnak. Egyértelműnek tűnik, hogy a Balaton kiesett a támogatók kegyéből: sem a marketing tevékenység, sem a fejlesztésre fordítható források nem elégítik ki a régió értékeihez méltó igényeket, elvárásokat. Számomra logikus és elfogadható érvelés, hogy a 20072013 közötti uniós ciklusban azért nem favorizálták az éppen regnáló kormányok a Balaton-parti szolgáltatások minőségének javítását és a kínálat növelését, mert gazdasági válság idején nem túl bölcs dolog a termelő eszközöket bővíteni, de a válság szerencsére elmúlt, ám ez a hullámvölgy tartósan elkísér bennünket. A kiút – álláspontom szerint – elsősorban az infrastruktúra fejlesztése. Ennek keretén belül célszerű lenne a 8-as főutat a határig kiépíteni, hogy a Balaton Bécsből maximum másfél óra alatt elérhető legyen. Sármellékhez hasonlóan hasznosnak tartanám a szentkirályszabadjai repülőtér polgári célú hasznosítását is. Európai gyakorlatok igazolják, hogy az általános forgalmi adó csökkentése a szállodai Aktuális szolgáltatásoknál már rövidtávon megtérül. Németországban tizenkilenc százalékról hétre csökkentették ezt az adónemet, s a két évvel később elvégzett vizsgálatok pozitív eredményeket mutattak. A beutazó turizmus volumene jelentősen, már az első évben 6%-kal nőtt, de talán még ennél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy az ágazatban 14,5% os növekedést regisztráltak a beruházások terén, így számos új munkahelyet is sikerült teremteni. Úgy gondolom: ez jó példa lehet Magyarország – s a törvényalkotók - számára is. Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget polgármestere Ha a jelenlegi helyzetet vázoljuk fel, meg kell állapítanunk: a lehetséges pályázatokkal kapcsolatban nincsenek konkrétumok, lassan halad az operatív program kiírásának folyamata. Ez a tény nem balatoni specialitás – országos állapotot tükröz. A Balatoni Szövetség elnöksége, a tóparti települések polgármesterei természetesen abban bíznak, hogy a nehézkes kezdés után végre elindulhat egy jelentősebb fejlesztési folyamat. Óriási szükség van erre a térségben, hiszen az elmúlt tíz-tizenöt évben nagy volumenű beruházásokról nem tudunk beszámolni. A Balaton Fejlesztési Tanács által koordinált, 2020-ig érvényes régiós fejlesztési koncepció ugyanakkor reális elképzeléseket fogalmazott meg – s mivel a dokumentumban rögzített háromszázmilliárd forint sem illuzórikus összeg, a terv megvalósítása gyakorlatilag kormányzati döntésen múlik. Ha a nagyságrendileg hasonló uniós forrás nem érkezik meg a Balatonhoz, félő, hogy a tájegység lemarad a turisták „kegyeiért” folytatott küzdelemben. Az idegenforgalom prosperitásához korszerű infrastrukturális feltételeket kell biztosítani, mint ahogy elkerülhetetlen a tó vízszabályozásával kapcsolatos gondok megoldása is. E két tényező természetesen csak alap a jobb, színvonalasabb szolgáltatások kialakításához. Hosszasan lehetne sorolni, mely területeken milyen változásokra tartanak igényt a balatoni polgárok. Csak néhány ezek közül! Indokolt szélesebbre tárni a kaput a régióhoz tartozó, ám nem közvetlenül a vízparton fekvő települések gazdasága előtt. A horgászturizmus további élénkítése elképzelhetetlen csónakkikötők építése nélkül, favorizálni kell a parti sétányok kialakítását, a strandok további korszerűsítését, az itt lévő vizesblokkok téliesítését, hogy ezeket bármely évszakban igénybe tudja venni a turista. Az északi parton villamosítani kell a vasúti közlekedést, de nem tűr halasztást a 84-es főút bővítése, rekonstrukciója sem. A Balatoni Szövetség a párbeszéd és a racionális megoldások híve, ezért felvettük a kapcsolatot az illetékes minisztériumokkal. Érezzük ugyanakkor a feszültséget, érezzük a tóparti polgármesterek türelmetlenségét – a korábbi tapasztalatok alapján attól félnek, most sem jut érdemleges forráshoz a régió. Azt kívánjuk, és azért dolgozunk, hogy a következő öt-hat év valóban új fejezetet nyisson a Balaton történetében. 3

[close]

p. 4

Aktuális utár Környezeti és társadalmi konfliktusok a Dél-Balatonon Lezárult a tó somogyi vízgyűjtőjének 400 millió forintos kutatása 2015. április Remélhetőleg „ütős” kutatási tapasztalatokhoz juttatjuk az illetékes tárcákat a Balaton déli vízgyűjtőjét érintő, lokális emberi tevékenység okozta környezeti problémákról, és az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusokról - hangzott el a Kaposvári Egyetem két éve létrehozott Balaton-kutató Intézete és az MTA Ökológiai Kutatóközpontja Limnológiai (tihanyi) Intézete által végzett kutatás projektzáró konferenciáján. A tó déli vízgyűjtőjére fókuszáló, együttesen hetvenöt természet- és társadalomkutató, illetve folyamatmérnök részvételével történt vizsgálat során elsősorban a térség természeti állapotának okait, másrészt a dél-balatoni emberek környezethez való viszonyát, attitüdjét, érzelmeit, konfliktusait igyekeztünk feltárni - összegezte március végén az uniós forrásból folytatott kutatás célját Kutics Károly, a Kaposvári Egyetem tudományos főmunkatársa. - Meglepő tapasztalat - folytatta - , hogy a déli vízgyűjtő területén élő népesség természeti környezethez való viszonya szinte konfliktusmentes. Ennek az is oka lehet: az ott élők nem érzékelik, hogy például a mezőgazdasági termelés következtében tóba kerülő különböző műtrágya-félék miként hatnak a tó vízminőségére, élővilágára. Ennek vizsgálata egyébként a természettudományok feladata. Lapunknak elmondta, a társadalom- és a természettudományos kutatócsoportjuk, továbbá az azokhoz csatlakozó folyamatmérnöki team egyebek között azt is vizsgálta, miként hat a Nagyberekben folyó agrárgazdálkodásra a természetvédelem és a vízügy között kialakult súlyos konfliktus. Nem tért ki viszont a kutatás az antropogén (emberi tevékenységből származó) klímaváltozás következményeinek vizsgálatára, és miután a munka fő sodrába a területi vízháztartás mennyiségi és minőségi kérdései kerültek - a fény- és zajszennyezés jelenségkörének vizsgálatára sem került sor. Középen Sitányi László projektmenedzser - A kutatási mintába bevontaktól arra is választ kerestünk, kit, kiket tartanak felelősnek a dél-balatoni kisrégió környezeti problémáiért. Az életvitelszerűen ott élők és a turisták úgy látják: az ökológiai károkozásért elsősorban a vállalkozások okolhatók, de felelős a kormány és az Európai Unió(?) is. A Ki oldja meg az ökológiai problémákat? - kérdésre pedig többségük azt válaszolta: elsősorban a helyiek. Ez utóbbi tapasztalatra gyaníthatóan az (is) sarkallhatta őket, hogy például az 1991. évi tömeges angolnapusztulás idején a települési önkormányzatokra várt a nyaralóvendég-riasztó haltetemek összegyűjtése - vélekedett Kutics Károly. Sikeresnek nevezte a dél-balatoni ember és a természet viszonyának két éven át folytatott vizsgálatát Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főigazgatója is. - Igazolva látjuk, hogy a déli vízgyűjtő nem csak egy adminisztratív, hanem egy fontos ökológiai egység is. Komoly szakmai kihívás elé állította a szakembereket ez a mindeddig egyedülálló, több tudományterület bevonásával történt kutatás, ám bebizonyosodott: a részletek önmagukban nem vezetnek eredményhez, elengedhetetlen a problémák komplex megközelítése. A kérdések száma nyilvánvalóan ezúttal is több volt, mint a koherens tudományos tapasztalatokat gazdagító válaszoké - mondta a kutatóközpont-vezető ökológus. „Az emberi tevékenység környezeti hatásainak, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusok komplex vizsgálata egy sekélyvizű tóhoz tartozó, érzékeny földrajzi terület (a Balaton vízteste és a déli vízgyűjtője) példáján” című kutatás eredményei remélhetőleg „becsatornáztathatóak lesznek az illetékes tárcákhoz”, és talán arra is rádöbbenti a döntéshozókat: itt az ideje, hogy a Balaton, a tó fejlesztési tanácsa elkülönült helyet kapjon a központi költségvetésben. Gulyás 4

[close]

p. 5

2015. április utár Hajózó húsvéti vendégek A nosztalgiahajó a húsvéti ünnepekben adott alkalmat öbölbeli vízi sétákra. A Balatoni Hajózási Zrt. nosztalgiaflottájának egyik legszebb darabja már látványként is élményt ad. Történelmi hírnöke a szezon kezdetének, jelképe a tó szezonbéli hangulatának. A fedélzetére szállás élménye repíti a gondolatokat. Miközben a horgonyszedéssel, motorzúgással egyre távolodni látszik a part, s mind uralkodóbb lesz a víz hatalmassága, a hajózás múltjában is utazunk. Idén 179 éve annak, hogy gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően balatoni hajózási társaság alakult. A 120 személyes Helkát az Óbudai Hajógyárban építették, 1891-ben bocsá- Aktuális Keszthelyen, hagyományosan a húsvéti ünnepkörben elkezdődött a hajózási szezon, naponta több alkalommal indult a kikötőből egy-egy órás öbölbeli vízi sétára a Helka. - Aki a Balatont szereti, a sétahajózásról nem mond le! - jelentette ki határozottan több év tapasztalatával Mártonné Hajduk Villő, a Balatoni Hajózási Zrt. marketing menedzsere a keszthelyi kikötőben, a Helka fedélzetén. - A vízi utazás élménye mellé nagyon sok más szórakoztató programot is igyekszünk adni egész szezonban ahhoz, hogy a kínálatunkat mind nagyobb örömükre tudják kihasználni az utasaink. tották vízre újonnan. Csaknem 90 évi szolgálata után egy időre szárazra került: Balatonfüreden partra téve presszóként szolgálta tovább a vendéglátást. Népszerűsége így is megmaradt, s még filmvászonra is került, egyik helyszíne volt Bujtor István híres filmje, a Pogány Madonna forgatásának. Aztán érdemeihez méltón 1994-ben a hajózási társaság visszavásárolta, felújította, 1996-tól újra a hajózó vendégkör szolgálatába állították. A Helka egyelőre a hétvégeken, április 25-től pedig már naponta teszi vízi sétáit, a keszthelyi kikötő június 6-tól kapcsolódik be a menetrend szerinti balatoni hajózási forgalomba. Kezdetét vette a balatoni hajózás A Szent Miklós hajó balatonfüredi kikötésével nagyszombaton megkezdődött a 170. balatoni hajózási idény. A Siófokról induló első járatot ünnepélyes keretek között fogadta az északi part. A program a korábbi években kialakított koreográfia szerint folyt: a Himnusz és a Balaton himnusza után a Lovrek Károly karnagy vezényelte Siófoki Férfi Dalkör Egyesület énekelt, majd népviseletbe öltözött füredi lányok egy-egy palack füredi borral köszöntötték a felsorakozott hajósokat, akik virágcsokorral viszonozták a gesztust. Köszöntőjében Balatonfüred polgármestere, Bóka István elmondta, a szezon kifejezés gyakorlatilag az egész évre vonatkozik, hiszen januártól decemberig más-más arcával, kínálatával várja a Balaton minden települése a vendégeket. Hozzátette: a hajózási szezon kezdetével nemcsak a hajósoknak, de a hajógyártás nagy elődeinek is kijár a főhajtás. Befejezésül jó turisztikai és gazdasági évet kívánt a résztvevőknek. Siófok polgármestere, Lengyel Róbert ebbéli minőségében először lépett az északi partra. Egymást figyelő, egymást segítő programokra hívta fel a figyelmet, s hangsúlyozta a tartós foglalkoztatás fontosságát. Ezúttal ajándékot is hozott Fürednek: egy 1809-es eredeti részvényt, melyet a Balatoni Gőzhajózási Társaság nevére állítottak ki 200 Forintos névértéken. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere elmondta: nemcsak a feltámadás, hanem az új szezon is egy ünnep, melyen számot vetünk, gondolkodunk, összeölelkezünk, s elhatározzuk, hogy megvalósítjuk terveinket. Ez többnyire sikerrel is jár – tette hozzá. Szólt arról, hogy profitáljanak azon települések is a Balatonból, a balatoni hajózásból, melyek nem rendelkeznek kikötővel. A Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója, Halmos Gábor elmondta: a főszezon beindulásáig, július 11-éig huszonkét kikötő és huszonnégy hajó áll szolgálatba a Balatonon, köztük az ország egyetlen, a mozgáskorlátozottak minden igényének megfelelő katamarán, a Siófok. Megtudtuk azt is, hogy húsvétkor nemcsak a menetrend szerinti, hanem a sétahajózás is megindult a Balatonon: Keszthelyen például négy sétahajójárat is várta az utasokat. A kikötők is (a fonyódi vitorláskikötő kivételével) készen állnak a szezonra. Fonyódon három héttel később, április 21-én indul a szezon, mert a kikötője húsz vitorláshellyel bővült, amelyeket ősszel további negyven új hajóhely követ. A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs (Szigliget polgármestere) nemcsak a régióba érkező turisták megfelelő szintű ellátásáról fejtette ki gondolatait, hanem az itt élőkről is, akik számára a személy- és sétahajózás óriási lehetőség arra, hogy megismerjük egymást. Rá kell döbbenjünk arra – folytatta –, az itt élők közül nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, milyen lehetőségeket, értékeket, szolgáltatásokat kínál egy-egy szomszéd település. Ha pedig ez így van, akkor az idegeneket sem tudjuk kellő szinten tájékoztatni. Ezért van szükség arra, hogy az itt élők is erősítsék a balatoni gondolatiságot. Ennek jelentőségét aláhúzza az is, hogy ebben az uniós ciklusban tekintélyes pénzösszegek érkezhetnek a Balatonhoz, melyeknek felelős felhasználása mindenkinek érdeke. Együtt kell gondolkodnunk, együtt kell egymásnak esélyt adni, végiggondolva, melyek legyenek a legfontosabb fejlesztések. Az ünnepség végeztével a Szózat hangjai közepette felkúszott a kikötő árbocára a nemzeti lobogó, majd a Bácsi Gabriella vezette Balatonfüred Néptánc Együttes adott emlékezetes műsort. Z. A. 5

[close]

p. 6

Aktuális utár Zalai vízünnep a Balatonnál A Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi csoportja a zalai partszakaszokon szervezett víz napi családos programokat, környezetbarát társszervezetekkel karöltve. - Fontosnak tartjuk, hogy a víz napja mindenki ünnepe legyen. A mi közösségünk ehhez a nevéből adódóan is balatoni rendezvényekkel igyekszik hozzájárulni - mondta házigazdaként Vetőné Zeke Erzsébet egyesületi csoportelnök. - A vízzel való takarékosság, a tisztaságának, minőségének védelme az élet jövőjének a feltétele. A Balaton ismeretével, szeretetével ezt még jobban át lehet érezni. Ennek az erősítése jegyében szerveztük a parti eseményeket. Keszthelyen, a zenepavilonnál műsort adott a Népek Tánca csoport, vidám előadásuk sugározta a jó kedvet, ami hamar átragadt a közönségre. Az ünnepi hangulathoz a Balaton megkoszorúzása is hozzájárult. A szervezők képviseletében Vetőné Zeke Erzsébet üzente a virágkarikával a parti élet tiszteletét, szeretetét és kívánságait, a jó szezon várása jegyében. A gyermekek vízzel kapcsolatos játékokban vehettek részt. Hamar tett szert 2015. április népszerűségre ezúttal is a sokak által már ismert „Vigyázz rám!” balatoni társasjáték. A felnőttek víztakarékossági tanácsadás során hallhattak praktikus dolgokat. Üdítő volt a különféle forrásvizek kóstolása. Gyenesdiáson a strandon a Forrásvíz természetbarát Egyesülettel, a vonyarci strandon a Szent Mihály-hegyi közösséggel, Balatongyörökön a hajókikötői móló mellett a turisztikai egyesülettel rendeztek hasonló színes, szórakoztató vízünnepi eseményeket. H. Á. Békamentés rendőrökkel Közlekedés-biztonsági és állatvédelmi célú munka zajlott a napokban a 76-os főúton a Zala hídnál, rendőrök, természetvédők és a közútkezelők összefogásával. A mintegy 40 fős csapat a békák tavaszi vonulásának terelésére szerelt fel védővászon csíkokat. A munkára rendőrségi kezdeményezéssel került sor, megakadályozandó az állatok úttestre jutatását, ami a napokban tömegesen mutatkozott. - Példás összefogásnak látja most hasznát a természet és a közlekedésbiztonság - említette a helyszínen Nothoff Ingrid rendőr hadnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Nedves élőhelyeken kora tavasszal a békák életmódjukból adódóan kelnek útra, megfelelő helyet keresve a peterakáshoz. - Különösen nagy veszélyt jelent az esős időszak, amikor az útfelület egyébként is csúszós, s a látási viszonyok is rosszabbak - folytatta a szóvivő, hozzátéve: - A rendőrök állatvédők is, kétszeres tehát az indíttatás az óvintézkedésre. A békák védett állatok, ha az úttestre kerülnek, olykor óhatatlan az elgázolásuk, ami a közlekedés biztonságát is veszélyezteti. Ezeket szeretnénk kiküszöbölni. Nothoff Ingrid arról is szólt, hogy a munkát tereptakarítással kellett kezdeniük, ugyanis ahhoz, hogy a védővásznakat el tudják helyezni, jelentős mennyiségű hulladékot kellett eltávolítani az akcióban résztvevőknek. Ez a tapasztalat mutatja, hogy a természetben való véletlen kártételek megelőzését is mennyire nehezítik a környezetet szándékosan rongálók. A Zala-folyó Balatonba torkollásának közelében eddig nem volt tapasztalható a most jellemző békamozgási invázió. - A Kis-Balaton II-es ütemének vízvédelmi rendszere változást hozott az élőhelyen - mondta magyarázatként Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetője. - Ez befolyásolja a békák mozgását a peterakás idején, amikor a száraz és a vizes élőhely között megindul a vándorlás. A szakember elmondta: a békavonulási sávban elhelyezett terelő vásznak mentén naponta összegyűjtik, s viszik át a fogalmas út túloldalra az állatokat. Ez mintegy 3 héten át tartó időszak, a munka egyben módot ad a faji összetétel vizsgálatára, az élőhely módosulás következtében alakuló változások figyelemmel kísérésére. H. Á. 6

[close]

p. 7

2015. április Nívós előadók, telt ház, sokrétű, gazdag programok – ezek jellemezték az idei Lovasi Esték előadássorozatot. A faluház nagyterme olykor kicsinek bizonyult. Az első vendég a tragikusan elhunyt Erőss Zsolt hegymászó felesége, Sterczer Hilda volt, aki férjével közös expedíciójáról beszélt. Változatos képi világgal, olykor humorral fűszerezve mondta el, milyen érzés nőként megmászni a hegycsúcsokat. Sokan azt hiszik, hogy a hegymászás kifejezetten férfias sportág, holott nincs különbség a férfi és a női teljesítmények között. Igaz elismerte, hogy a hegymászók csupán tíz százaléka nő. Az Erőss Zsolt által készített videóban, a világ ötödik legmagasabb hegye, a Makalu tárult elénk, csodálatos képi világgal. Megható volt Zsoltot viszontlátni, olykor a végkimerülés határán. Nem sokkal később Vekerdy Tamás pszichológus tartott előadást. Előadásában négy életkort érintett, az óvodáskort, a kisiskoláskort, a kamaszkort, mindig vissza-visszautalva a legmeghatározóbb időszakra, a születéstől a három éves korig terjedő évekre. A pszichológus szakember humoros, érthető előadásmódja megindította a résztvevőket, mindenki ráismerhetett saját életének, nevelési elveinek helyességére, vagy éppen hibáira. Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa a naprendszeren kívüli bolygók keresésére és tanulmányozására kereste a választ. Mára a technikai fejlődés elérte azt a színvonalat, amikor is távoli naprendszereket sikerül felfedezni. Néhány évvel ezelőtt még csak sejthettük, hogy létezhetnek a Földhöz hasonló utár Sikeres volt az idei Lovasi Esték előadássorozat bolygók. Persze nem mindegy, hogy milyen feltételek vannak ezeknek a felszínén – hangsúlyozta a csillagász. A következő évekbenévtizedekben erre keresik a tudósok a választ. Kitért a Kepler jelentőségére is. Szabó Róbert vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az MTA kutatói több csillagtípus analízisében vezető szerepet vállaltak. A Kepler nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén lehetővé tette a csillagszeizmológia tudományágának kibontakozását. Majd jött a veszprémi Nagy Pál, aki két évvel ezelőtt néhány társával együtt megmászta Afrika legmagasabb hegycsúcsát, a Kilimandzsárót. Több útvonalon keresztül lehetett megközelíteni a Kilimandzsárót. Naponta kétszáz turista teljesíti ezt az embert próbáló expedíciót. A sikeres túrák alapja a megfelelő akklimatizáció, csak erre lehet építkezni ebben a magasságban. Nagy Pálék a Kilimandzsáró meghódítása előtt megmászták a Mount Merut, hogy később ne jöjjön elő a hegyibetegség. A 4566 méter magas Mount Meru teljesítése után már lényegesebben „könnyebb” volt meghódítani Afrika legmagasabb hegycsúcsát. Az öt napos túra során teherhordók is a segítségükre voltak. Egy túrázóra 4-5 helyi ember jutott, akik cipelték ruháikat, ételüket, sátrukat. Mindennapi függőségeink címmel Zacher Gábor is előadást tartott. A népszerű toxikológus arról beszélt, hogyan okoz függőséget a telefon, a számítógép, a koffein, a nikotin, az alkohol, a munka, a gyógy- Települések szer és a játék. A függőség emléknyom, melyet nem tudunk kitörölni, minél fiatalabb korban alakul ki, annál nehezebb elfojtani. Kiskamasz korban a cigarettára rászokók fele felnőttként is dohányzik majd. Viszont a 18-21 éves kor után kialakult függőség esetén ennek esélye csupán 10 százalék. A magyar ember évente 14 liternek megfelelő 90 százalék feletti szeszes italt iszik átlagosan. Ezzel Európa élvonalába tartozunk. A női és férfi alkoholizmus különbségeiről is beszélt. Azt mondta: a férfi alkoholizmus csapatsportág, ők a kocsmában együtt isznak, a nők nem. A hölgyek legtöbbször nem vállalják fel az ivással járó nyilvánosságot. Horváth Sándor előadásával zárult az idei Lovasi Esték programsorozat. A Badacsonytördemicen élő barlangász említést tett arról is, hogy az ő csoportjuk fedezte fel hazánk két legnagyobb barlangi tavát. Előadásában kitért a Keszthelyi-hegység és Tapolca barlangjaira, csodálatos képekkel illusztrálva azokat. Ki gondolná, hogy a Keszthelyi-hegységben megközelítőleg hetven barlang található. Ezek közül is kiemelkedik a Csodabogyós-barlang, mely Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység peremén nyílik. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható, szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Sterczer Hilda és Zacher Gábor előadásait az Eötvös Károly Megyei Könyvtár támogatta. Szendi Péter KÖ N Y V KÖ TŐ vállalja szakdolgozat, könyv, újság bekötését, valamint oklevél, vendégkönyv és étlaptartó készítését. Tel.: 0620/9615-834 E-mail: rnagy@freemail.hu 7

[close]

p. 8

Települések utár Eredményes gazdálkodás, emelkedő presztízs Interjú Szári Zsolt halászati vezérigazgatóval Elkészült a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2014. évi mérlege: a társaság árbevétele 860 millió forint volt, melynek jelentős része – ötszázötvenötmillió forint - a horgászjegyek értékesítéséből folyt be. A tételeket tovább elemezve fény derül arra is, hogy száznyolcvanhárommillió az angolnafogásból, ötvenegymillió a tógazdasági értékesítésekből, míg huszonhatmillió forint a természetesvízi halászat (elsősorban a Kis-Balaton) fogásainak értékesítéséből származik. A könyvelési adatok arról is tanúskodnak, hogy hatszáznyolcvanmillió forintot a belföldi partnerektől, míg száznyolcvanmillió forintot exportból realizált a cég. A Szári Zsolt vezérigazgatóval készített interjúból az is kiderül: a részvénytársaság várható eredménye mintegy nyolcvanmillió forint lesz – a pozitív mérleg értékét növeli, hogy állami támogatást az elmúlt évben semmilyen címen nem vettek igénybe. - Vezérigazgató úr, a számokat böngészve feltűnik: a bevétel meghatározó része a horgászok befizetéséből származik. Lendített-e a kedvükön az tény, hogy tavaly gyakorlatilag megszűnt a halászat a magyar tengeren? - Bizonyára, hiszen a horgászjegyek értékesítéséből befolyt összeg 2014-ben harminckilencmillió forinttal (7,5%) nőtt az előző évihez képest. Ennek több oka van: egész évben kedvező állapotot jelentett a Balaton magas vízállása, jók voltak a halfogási lehetőségek, s igen, érezhető a bizalom növekedése a horgászok részéről a halászat leállítása óta. Ha a faj nem szaporodik a Balatonban, és fiatalkorú állomány sem települ be, akkor a busa 25-30 év alatt kikopik a víztérből. Amennyiben a tudományos oldalról kapott információk alapján szükség lesz a közeljövőben busahalászatára, két módszer jöhet számításba. Az első az, amikor kedvező hidrometeorológia állapot áll fenn, és a busák elindulnak a befolyókon. Itt rekesztő halászattal, vagy külső halágyba való becsalással a hal megfogható. A második módszer a Balaton vízterében, alkalomszerűen, célzottan, szelektív módon végezhető busafogás. A korábban GPS jeladóval megjelölt busák tartózkodási helyén alkalmazott hidegvízi (lefagyás előtt, jégolvadás után) halászat helyes technológia esetében eredményes lehet. A módszer és a technológia még kidolgozás alatt áll, reményeink szerint mindez viszonylag rövid idő alatt megvalósíthatóvá válik. - Térjünk vissza a számok világába: 2015ben mekkora bevételt, profitot tervez a cég vezetése? - Hatszáznyolcvankétmillió forint árbevételt terveztünk, és 3,5 millió Ft-os mérleg szerinti eredményt. Gazdálkodásunk eredményességét a zsilipnél elhelyezett csapdák angolnafogása alapvetően meghatározza. A zsilipet ugyan 2014. szeptember 3. óta folyamatosan nyitva tartják, ám a Balaton vízszintje ezt természetesen befolyásolja - ezért csak harminc tonna angolna megfogásával kalkuláltunk (2014-ben 140 tonnát fogtunk). - Közel másfél éve tilos a halászat a Balatonon. Ez idő alatt milyen tapasztalatokkal gazdagodtak? Az ökológia jelleggel felruházott nyíltvízi halászat – állami támogatás hiányában – a korábbi években 60-70 millió forint kimutatható veszteséget okozott társaságunknak. Nem volt kimutatható azonban az a veszteség, amely - a halászati tevékenység miatt - a távolmaradó horgászok miatt képződött. A halászat megszüntetésével egyfelől az államnak nem kell tömködnie egy fekete lyukat, másfelől egy veszteséges tevékenység elmaradása további bevétel növekedést generálhat, és nem csak cégünknek, hanem a régió idegenforgalmának is! - Milyen újdonságokra számíthatnak a horgászok az idei szezonban? 2015. április - Horgászati szempontból a balatoni horgászrend módosításai számítanak újdonságnak. Ettől kezdve a vitorlásról horgászók csak általános területi engedély birtokában hódolhatnak szenvedélyüknek. Bevezetésre kerül a behúzós horgászat és horgászonként a száz darabos halfogási kvóta, mely a méretkorlátozással védett halfajok (például ponty, süllő, harcsa, csuka, balin) kifogását szabályozza. Néhány halfaj esetében a legkisebb kifogható méret is módosult: süllő és ponty esetében 35 cm-re, csukánál és balinnál 45 cm-re. Bízunk abban, hogy valamennyi módosítás a balatoni halállomány erősödését, a balatoni horgásztársadalom érdekét fogja szolgálni. - Lesznek-e fejlesztések a kiszolgáló ingatlanokon, s ha igen, hol tartanak a munkálatokkal? - A keszthelyi halászteleppel kapcsolatos fejlesztési terveink jelenleg parkoló pályán vannak. Sajnos a 2014-2020-as pályázati ciklusban a szállásférőhely fejlesztéseket nem támogatják, de bízunk abban, hogy elképzeléseinkhez előbb-utóbb tudunk célzott forrást találni. Jelenleg legfontosabb feladatunk az, hogy a korábban tulajdonban lévő tógazdasági területeket visszakapjuk, ezeket termelésbe állítsuk. Ezzel tudnánk biztos alapot teremteni a balatoni halutánpótlásra, valamint a bevezetésre kerülő, ún. Balaton vízrendszeréből származó hal, mint brand felépítésére is. - A társaság minden évben jelentős menynyiségű halat telepít a Balatonba – gondolom, idén sem lesz másként! - Telepítési kötelezettségünket hatályos halgazdálkodási terv rögzíti. Ennek megfelelően tavasszal az elmúlt évről elmaradt 36 tonnás pontytelepítést pótoljuk. Idei feladatainkat egy rendkívüli compótelepítéssel nyitottuk: 1500 kg „doktorhal” került népesítésre az északi part három helyszínén, terven felül. Ezután az előnevelt csukatelepítés következik április végén, majd a nyári szezonban igyekszünk nagyobb mennyiségben fogható méretű pontyot kihelyezni. A haltelepítések döntő időszaka a tógazdaságok őszi lehalászata. Ekkor kerül majd a Balatonba a háromszáz tonna ponty nagy része, valamint az egyéb halak is. Süli Ferenc 8

[close]

p. 9

2015. április Balatonszabadi: szerény költségvetés, visszafogott tervek Négy jelölt közül Tóthné Balogh Máriának, a település korábbi alpolgármesterének szavaztak bizalmat az elmúlt évi önkormányzati választáson a balatonszabadiak, s így a település történetében először lett a gyengébb nem képviselője a község irányítója. Kétségtelen - az elfogadott költségvetés ismeretében idén férfias helytállásra lesz szüksége a képviselő-testületnek és a polgármester asszonynak. - A középgeneráció akkor született, amikor számos kedvezőtlen esemény és döntés következményeként már Siófokhoz csatolták a vízparti településrészeket – a fürdőtelepet és a Sóstót övező területeket. Az idősebb lokálpatrióták pedig némi fásultsággal ma úgy fogalmaznak: ha mindez nem történik meg, talán a Balaton egyik leggazdagabb települése lehetnénk. Ha saját partszakaszunk lenne, a vállalkozók is bizonyára szívesen telepednének le Szabadiban, ugyanis nálunk van az egyik legalacsonyabb iparűzési adó. Így sem lehetünk azonban elégedetlenek, hiszen a rendszerváltás óta valóban komfortos létet tudunk biztosítani az itt élőknek: minden házhoz eljut már a vezetékes víz, és kiépült a szennyvíz- és gázvezeték hálózat. Nem túlságosan kedvező tény, hogy a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, amely minden évben nagy gondot fordít intézményeinek fejlesztéseire, a működési feltételek biztosítására. Lehetőségeinkhez mérten elsősorban a középületek felújítását szorgalmaztuk, s örömteli, hogy a sikeres pályázatoknak köszönhetően templomaink is megújultak. Ebben az évben 277 millió fo- re, járdák, közterek felújítására fordítjuk rintból gazdálkodik a település, ez az ösz- a rendelkezésünkre álló szűkös összeget – szeg azonban csak arra elég, hogy talpon tudtuk meg a polgármester asszonytól. tudjunk maradni. Minimális fejlesztések- SF - utár Települések Szentgyörgy: átalakuló arculat - Hűségesen kívánom szolgálni első, s remélhetőleg utolsó kenyéradó gazdámat, a MÁV-ot – jelenti ki szolgálati helyén Farkas László Nándor, akinek másik, hasonlóan tiszteletreméltó munkáltatója is van: a balatonszentgyörgyi önkormányzat. Itt is, ott is vezetői tisztséget tölt be: a forgalmas vasúti csomóponton állomásfőnök úrnak szólítják a kollégák, a hivatalban a „Polgármester” felirat szerepel szobája ajtaján. Önkéntesen vállalt kettős teher. - Közel három és fél évtizede vettem fel először a vasutas egyenruhát, s bár az októberi voksoláson a település polgármesterének választottak, a MÁV-tól nem kívánok elszakadni. E döntés hátterében érzelmi okok állnak: végre elkezdődött az állomásépület felújítása, rekonstrukciója, melynek befejeztével ismét régi patinájában jelenik meg a komplexum az utazóközönség előtt. Vasutasként, szentgyörgyi polgárként is örülök e beruházásnak, hiszen a leromlott állapotú, esztétikusnak kevésbé mondható létesítmény az itt meg fordulók komfortérzetére is negatív hatással volt. Ellensúlyként a rendet, a tisztaságot favorizáltuk - természetesen a biztonság mellett. Örömmel mondhatom: aki néhány hónap múlva erre jár, eredeti fényében, formavilágában láthatja majd ezt a fontos vasúti objektumot. A polgármestertől megtudhattuk, hogy a település korábbi vezetése vállalható örökséget hagyott az ősszel funkcióba lépő képviselő-testületre. Sok problémát frappánsan és hosszú távra megoldott: korszerű közösségi ház, iskola, óvoda áll a művelődni, tanulni vágyók rendelkezésére, s felújították a 76-os út belterületi szakaszát is. - Feladatban nem szűkölködünk, ám ezek egy része kisebb anyagi ráfordítással is megoldható. Kritikát ugyan még nem kaptunk a hozzánk látogatóktól, de tudjuk: a közterületek nincsenek túl jó állapotban – indokolt a dísznövények cseréje, az utak, járdák felújítása. Ez utóbbira hosszú évek óta nem írnak ki pályázatokat, holott a helyi adókból - kormányzati segítség nélkül - nem tudjuk elvégezni a karbantartási munkálatokat. Farkas László Nándor elmondta: az önkormányzat idén 300 millió forintból gazdálkodik, s a bevételek között meghatározó az iparűzési adó. Közel hatvan cég kötődik a településhez, így például a téglagyár, egy mezőgazdasági zrt., illetve az adózók között találhatjuk a MÁV-ot és a Magyar Postát is. - A költségvetésben komoly tételt jelentenek a szociális kiadások, bár azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a közmunkaprogram sokat segít a közterületek tisztántartásában. Örömtelinek tartom, hogy folyamatosan nő a település vonzereje, emelkedik az ingatlanok értéke, s abban is reménykedem, hogy a községet elkerülő út kiépítése után még kedvezőbb lesz a település arculata, s ezzel egyidőben új fejlesztések indulhatnak Balatonszentgyörgyön. Süli Ferenc 9

[close]

p. 10

Települések Március végén megnyitotta kapuit a zánkai Gyógynövény-völgy ökoturisztikai Látogató- és Oktatóközpont, ahol egész évben hazánk egyik legváltozatosabb gyűjteményével fogadják az érdeklődőket. Az évszaknak megfelelően több mint 500 gyógynövény fajjal ismerkedhetnek itt meg izgalmas és interaktív programok segítségével. Zánka a gyógynövény kedvelők paradicsoma lett! A Gyógynövény-völgy egy igazi ökocentrum, ahol a turisták, a fenntartható gazdálkodás hívei, valamint a természetgyógyászok és a holisztikus gyógyítók is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő programot. A központ emellett egyetemekkel együttműködve bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe is, és nagy hangsúlyt fektet tudományos kutatásokra, a védett növények megőrzésére és a génbanki tevékenységre. A Gyógynövény-völgy megálmodóinak célja, hogy a Balaton-felvidék egyedülállóan sokszínű gyógynövényflóráját interaktívan és élményközpontúan mutassák be a nagyközönség számára, és ezáltal újabb lendületet adjanak a balatoni ökoturizmusnak. Ennek fényében a szakmai érdeklődők mellett speciális programokkal fogadják a táborozó diákokat, cégeket, családokat és szervezett csoportos kirándulókat is. A Balaton-felvidéki Nem- Gyógynövény-völgy nyílt Zánkán zeti Park szomszédságában és a Káli-medence keleti kapujában elhelyezkedő 7000 négyzetméteres park aktív kikapcsolódást kínál mindenkinek, de a gyalogos vagy a kerékpár túrákba is jól beilleszthető állomás. Nem csupán a gyűjtemények megtekintéséről van szó: az idelátogatók az évszaknak megfelelő programokon elméleti és gyakorlati ismereteket is szerezhetnek, például az adott növények felhasználásáról, népi és tudományos hátteréről és egyéb érdekességekről. Az uniós forrásból megvalósult, egyedülálló profilú ökoturisztikai parkban egy látogatóközpont is épült, melynek vetítőtermében ismeretterjesztő kisfilmeket nézhetünk, majd a szabadba kilépve a bemutatókertben meg is érinthetjük a Balaton-felvidéken található gyógynövényfajok egyedeit. Egynyári, kétnyári és évelő növények, fák, bokrok cserjék gyógyhatásával, termesztési praktikáival és ökológiai növényvédelmével ismerkedhetünk meg. Megtalálhatóak itt a különböző fűszerek, ehető gyógynövények, mocsári növények, érdekes alakzatú és textúrájú fajok és példányok. Az egyedi helyszínek: a vízi kert, a relax-gyep és a vakok kertje teszik még izgalmasabbá az élményt. Mindezek mellett a manufaktúrában a növények feldolgozásának gyakorlati lépéseit is megfigyelhetjük, sőt szó szerint a kezünkbe vehetjük az irányítást! Kreativitásunkat kiélve elkészíthetjük saját gyógynövényes termékeinket. A kényeztetés sem marad el, a teázóban különféle gyógyteák, szörpök, gyógyborok közül válogathatunk, majd a nap végén betérhetünk az ajándékboltba. Szendi Péter utár 2015. április Totyogó lakók Veszprémben Megérkeztek a veszprémi állatkert új lakói: a fókák és a pingvinek. Az egyik „vízi kifutóban” a nyugateurópai állatkertekből érkezett borjúfókák: Lili, Robi és Pierre kapott otthont. Szomszédságukban pedig tizenhat (Angliából, illetve két francia állatkertből) érkezett pápaszemes pingvin várja az érdeklődőket. Néhány hónappal ezelőtt még szinte kilátástalannak tűnt a borjúfókák beszerzése, mivel az előző év őszén egy vírusfertőzés miatt É s z a k- N é m e t o rszágban több mint ezer fóka pusztult el. A veszprémi állatkert nemzetközi jó hírnevének köszönhetően, hoszszas egyeztetés után sikerült rátalálni az állatkertbe érkező első állatokra – mondta lapunk érdeklődésére Török László, a zoo igazgatója. A borjúfókák étrendjének nagy részét különböző halak teszik ki, mint például makréla, tintahal és hering. A pápaszemes pingvinek a nemzetközi fajkoordinátor javaslatára érkeztek azzal a szándékkal, hogy Veszprémben is szaporodhasson a közkedvelt madárfaj. Az úszóbajnok fókákkal és a totyogó, mókás pingvinekkel néhány hetes beszoktatási idő után, előreláthatólag április közepétől találkozhatnak a látogatók Veszprémben. /zatyipress/ 10

[close]

p. 11

2015. április Húszéves a Balatonalmádi Polgárőr Egyesület Míg a rendszerváltást követően rendszeresek voltak a fürdővárosban a nyaralófeltörések, a polgárőrség 1994-es megalakulásától fogva látványosan csökkentek, sőt: azon ingatlanok egyikébe sem tette illetéktelen a lábát, melyekkel szerződést kötött a most jubiláló egyesület. A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár épületében tartott ünnepi közgyűlésen megjelent Túros András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke és Kontrát Károly országgyűlési képviselő is. Mindketten nagyra értékelték az almádiak önkéntes szolgálatát. Az almádi polgárőrök tevékenységét a város polgármestere, Keszey János is ki- utár Települések emelte, hiszen – mint mondotta – a település turisztikai vonzerejét növeli a jó közbiztonság. A fórumon a polgárőrséget segítő intézmények, hivatalok képviselői tárgyjutalmakat vehettek át az egyesület elnökétől, Hansági Endrétől. A tisztességes együttműködés, a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása, valamint a bűnmegelőzés hármasának jegyében állítjuk össze szolgálatunkat – hangsúlyozta Balogh Csaba alelnök, aki bemutatta a sajtó képviselőinek azt a kiállítást, mely fotókkal, oklevelekkel fogja össze az elmúlt két évtizedet. /zatyipress/ Fenyvesi fejlesztések negyedmilliárd értékben Számos, már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazott elképzelés válhat valóra ebben az évben Balatonfenyvesen – fogalmazza meg az idei költségvetés kapcsán a lehetőségeket Lombár Gábor, a település polgármestere. A legnagyobb értékű beruházás azonban mégsem az önkormányzat büdzséjéből, hanem magánbefektetők tőkéjéből valósul meg. - Impozáns a látványterv, s remélhetőleg lenyűgöző lesz a megvalósuló új vitorláskikötőnk is, amelyet már a jövő év első felében birtokukba vehetnek a hajótulajdonosok. Közel két évtizedet vártunk arra, hogy elinduljanak a munkagépek, s lám, milyen az élet: a tervek mintegy másfél év alatt megvalósulnak. A négyszáz méter hosszú móló mellett háromszáz – háromszázötven vitorlás lesz biztonságban, s végre lehetőség nyílik arra, hogy Fenyves bekapcsolódjon a menetrendszerinti vízi közlekedésbe is. A kivitelezők nem csak a magyar tengeren dolgoznak – a parton is, ahol egy modern, huszonkét szobás, 3+ minősítésű szálloda várja már a következő turisztikai szezonban a vendégeket. Biztos vagyok abban, hogy ez a komplexum túlmutat Fenyves érdekein – az egész Balaton régió élvezni fog ja hasznát, miközben enyhít a helyi foglalkoztatási gondokon. Lombár Gábor szerint az önkormányzat 2015-ös feladatainak sikeres végrehajtása és a vitorláskikötő megvalósulása valóságos áttörést jelent Balatonfenyves történetében. A rendelkezésre álló hatszázmillió forintos költségvetésből a képviselő-testület kétszáz-kétszázötvenmillió forintot kíván beruházásokra fordítani. - Természeti adottságaink lenyűgözőek, s úgy illik, hogy a település arculata méltó legyen környezetéhez: így elsődlegesen a közterületek szépítését favorizáljuk. Megkezdődött a sétálóutca kiépítése: itt teljes burkolatcserére kerül sor. A májusi átadás során a helybeliek meggyőződhetnek arról, hogy nem csak nevében és funkciójában, de esztétikai meg jelenésében is Fenyves szimbóluma lehet. A közintézmények közül ebben az évben az egészségház felújítását helyezzük előtérbe – egy elutasított pályázat miatt erre saját forrást különítettünk el költségvetésünkben. - A turizmus számos, kötelezőnek is mondható feladatot ró ránk. Fontosnak tartjuk, hogy az itt élők és a hozzánk látogatók biztonságérzete ne csorbuljon, ezért kamera rendszert építünk ki. Az elmúlt évben sikeresen debütált rendezvény sorozat helyszíneként az 1989-es kettes fogathajtó világbajnokságra épített stadion: a szervezők erre a nyárra is tartalmas, színvonalas programokat ígérnek. Süli Ferenc 11

[close]

p. 12

Települések utár Balatonmáriafürdő: célirányos fejlesztések Több mint négyszázmillió forintos költségvetésből gazdálkodik idén Balatonmária. Galácz György polgármester elmondta: stabil működés, célirányos fejlesztés jellemzi munkájukat. Az elmúlt évben jelentős pályázati források álltak az önkormányzat rendelkezésre, s a végrehajtott beruházások látványosan javították a településképet. - A Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton térségében projekt lehetőséget nyújtott arra, hogy a vasútállomás és környéke új arculatot kapjon. A mélyépítésű munkálatok befejeződtek, az állomásépület felújítása várhatóan a közeljövőben elkezdődik – információim szerint a közbeszerzési eljárás lezárult, a kivitelezői szerződést a nyertessel megkötötték. Minden adott tehát ahhoz, hogy év végén kijelenthessük: elkészültünk ennek a településrésznek a rekonstrukciójával. A település e projekt keretén belül az állomás előtti teret újította fel, sétányt alakítottunk ki, s az ide vezető négy számjegyű út is új burkolatot kapott. Járdát, bicikli utat építettünk, de a posta környéke sem maradhatott ki az átalakulásból – ezen a részen elegáns, praktikus köztéri bútorokat is elhelyeztünk. A beruházás egyik érdekessége: magánterületen is történt fejlesztés, s ennek köszönhetően az összkép is harmóniát sugall. Fontos megjegyeznem: a képviselő-testület nagyra érté- 2015. április keli a lakosság segítőkészségét, a MÁV pozitív hozzáállását. Balatonmáriafürdő azonban továbbra is lendületben marad: az építkezések folytatódnak, a településközpont, a Rákóczi utca felújítása szerepel a közeli tervek között – a centrumban négy-ötszázmillió forint költséggel sétálóutcát kívánnak kialakítani. A polgármester elmondta azt is: 2002 óta közel egymilliárd forint értékű fejlesztés történt a településen, s a változás a turisták számának növekedésében máris érzékelhető. Süli Ferenc A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Északról délre: Világos elégedett a váltással Aki ötödik ciklusát kezdi meg polgármesterként valamelyik tóparti településen, joggal gondolhatja, hogy komoly meglepetések már nem érhetik. Bizonyára így vélekedett eddig Fekete Barnabás is, ám az elmúlt néhány hónap során bebizonyosodott: tévedett! - Tizenöt hónap telt azóta, hogy községünk lakói úgy döntöttek: Veszprém megyét elhagyva Somogyországhoz kívánunk tartozni. A tapasztalatok eddig kedvezőek, a döntésnek eddig főleg a pozitív oldalait ismerték meg Balatonvilágos lakói, hiszen a siófoki járási hivatal, a Balaton fővárosának magas szintű szolgáltatást nyújtó oktatási, egészségügyi és kulturális intézményei rövid idő belül elérhetőek. Szomorú és kicsit talán jellemző a közigazgatási munkára, hogy több mint egy évvel a megyeváltás után egy-egy szakhatóságnál még mindig Veszprém megyei településként tartanak nyilván bennünket. Balatonvilágos első emberét azonban nem csak a bürokraták tempója bosszantja: a tervezések során érzékelhető közömbösség, a helyi önkormányzatok bevonása nélküli döntés is. - Bármennyire örömteli számunkra a déli vasút rekonstrukciója, ennek kapcsán is egyeztetési gondok adódtak. A település közepén található átjárót a turisztikai szezonban, május végétől szeptember közepéig lezárják, s ezzel több kilométeres kerülőre kényszerítik az autósokat, hiszen a vízpartot vagy a sóstói strandnál, vagy a Club Aliga keleti bejáratánál lehet csak megközelíteni. A másik probléma jóval jelentősebb: a vasúti átjárótól a Balaton felé vezető háromszáz méter hosszú, rendkívül meredek útnak csak a felső részét kívánják kiszélesíteni. Ezt rendkívül balesetveszélyesnek tartjuk, s a probléma végleges megoldásához a térség országgyűlési képviselőjének a segítségét is kértük. Egyben felajánlottuk, hogy a megnövekedett költségekhez önkormányzatunk is hozzájárulna. A polgármestertől megtudhattuk azt is, hogy ebben az évben a település négyszázmillió forintból gazdálkodhat, s a büdzsében hatvanmillió forint tartalékot képeztek. Ezt az öszszeget az esetleges nyertes pályázatok önrészeként kívánják felhasználni, illetve ezek hiányában a sürgősen beavatkozást igénylő, rossz állapotú utak javítására kívánják fordítani. - Az elmúlt hét évben nem írtak ki olyan pályázatot, amely a belterületi utak felújítását támogatta volna, holott szinte valamenynyi magyar településen ez az egyik legjellemzőbb infrastrukturális gond. Kiadásaink fedezeteként kénytelenek voltunk az építményadót 300 forinttal megemelni, így a vízparti ingatlanoknál kilencszáz, másutt hétszáznyolcvan forint az adó mértéke négyzetméterenként. Természetesen gondoltunk az állandó lakosságra is: számukra 95%-os kedvezményt állapítottunk meg. Feladataink – s ezzel együtt költségeink - ebben az évben tovább emelkednek, ugyanis a Club Aliga két bejárata közötti út közvilágításának díja az önkormányzatot terheli, sőt a kikötő előtti park gondozását is nekünk kell elvégezni. A létesítmény tulajdonosával egyébként megegyeztünk, hogy a villatulajdonosok és helyben lakók kedvezményesen, illetve ingyenesen látogathatják a strandot. - SF - 12

[close]

p. 13

2015. április Endrédi változások Egymilliárd forintot fektettek a föld alá Balatonendréden, s minden remény megvan arra, hogy ez a „befektetés” kamatostól megtérüljön. Az ősszel ugyanis befejeződik a szennyvízhálózat kiépítése, s ezzel megszűnnek a Balaton-törvényben megfogalmazott építési korlátozások. Késmárki Tibor, a település polgármestere szerint új korszak nyílik Endréd történetében. - Néhány percnyire vagyunk csak a Balatontól, ám a magyar tenger által kínált előnyökből eddig keveset érzékel- utár Települések hettünk. A csatornázással újabb vállalkozások előtt nyílik meg az út, s így lett komfortos községünk. Eddig sem tétlenkedett azonban a képviselő-testület: az iskola, a közösségi ház, az óvoda és polgármesteri hivatal esztétikai meg jelenése ezt a gondoskodást tükrözi, s konkrét terveink vannak a település további szépítésére. A csatornázási munkálatok befejeztével az utak, járdák felújítására, karbantartására kerül sor: erre negyvenmillió forintos tartalékot képeztünk. Az idei száznegyvenhatmilliós költség- vetésünk pedig fedezetet nyújt intézményeink gondtalan működtetésére is. SF Szárszó egyre népszerűbb a turisták körében A kora tavasszal, immár hagyományosan megrendezendő turisztikai kiállítások egyfajta mércét is jelentenek honfitársaink körében. Szárszó e téren is több sikert könyvelhet el, hiszen a főváros után Debrecen lakóit is meghódította: a településről megjelent több ezer szórólap rövid idő alatt elkelt az érdeklődő közönség körében. A standok kínálata persze csak lehetőség – az igazi megmérettetés nyáron következik el, amikor a potenciális vendég megjelenik a népszerű fürdőhelyen. Dorogi Sándor, a városi címre kandidáló nagyközség polgármestere szerint a prospektusok kínálata és a tényleges szolgáltatások minősége abszolút harmóniában vannak egymással. - A turizmus valamennyi helybeli polgár számára fontos bevételi forrást jelent, ezért esztétikus településképet, színvonalas vendéglátást, s szinte tökéletes közbiztonságot garantálunk a hozzánk érkezőknek. Látványos fejlesztéseknek ugyan híján vagyunk, ám olyan gazdasági alapokkal rendelkezünk, melyek kiváló lehetőségeket nyújtanak az uniós források praktikus felhasználására. Elkészítettünk egy településfejlesztési koncepciót: látványtervek, dokumentumok tanúskodnak arról, milyen jövőképet vizionálunk. Többek között a konferenciaturizmust favorizáljuk – megvásároltuk a művelődési ház melletti telket, itt konferenciatermet és tanuszodát építenénk. Elképzeléseinkben egy mesemúzeum létesítése is szerepel – hazánkban ez lenne az első ilyen jellegű interaktív intézmény, s így a Csukás Színház mellett ez a létesítmény is növelné a gyermekes családok érdeklődését Balatonszárszó iránt. A vízparton két kilométer hosszú sétány kialakítását tervezzük, s előrehaladott tárgyalások folynak egy téliesített üdülőpark létesítéséről is. Elképzeléseink között szerepel egy turisztikai centrum létesítése a sztráda szárszói lejárójánál – érdemes lesz ezen a pazar panorámával rendelkező területen az utasoknak megpihenni. - SF - Együtt a víz és az élet A víz napja jegyében lezajlott hévízi gyermekrajz pályázaton résztvevők a víz saját életükben betöltött szerepét fogalmazták meg képekben . Az alkotói versenyt Papp Gábor, a fürdőváros polgármestere hirdette meg, általános iskolások körében. A felhívás nagy érdeklődést mutatott, összesen 127 alkotás került a zsűri elé. A témát a diákok sokoldalú ötletességgel, igényesen dolgozták fel. Némely munkán a készítők saját verseket is szerepeltettek, amit pozitívumkén értékeltek a bírálók. Mint az eredményhirdetésen elhangzott: a téma sokoldalú feldolgozása, a különféle technikák az összehasonlító értékelést erősen megnehezítették. Egyéni és csoportos alkotások egyaránt készültek, az alkotásokból válogatva kiállítást rendeztek a városi könyvtárban. Az oklevél elismerésen felül a város polgármestere további jutalomként ajánlotta fel, hogy a pályázat valamennyi résztvevője csoportos kirándulást tehet a zalaszabari Zobori KalandoZoo parkba, s ott egy egész napot tölthetnek el. 13

[close]

p. 14

Települések 232 millió forint támogatást kapott Alsóörs és Litér Tavaly év végén a kormány 150 millió forint támogatást szavazott meg Alsóörsnek, 82 millió forintot pedig Litérnek település üzemeltetés, fenntartás és fejlesztés céljából. Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere örömét fejezte ki a jelentős támogatás miatt, egyben köszönetet mondott Kontrát Károlynak, a térség országgyűlési képviselőjének a segítségnyújtásért. - Ilyen nagyságrendű összeget még soha nem kapott a település. Turisztikai jellegű fejlesztéseket szeretnénk megvalósítani. Ingatlanokat vásárolunk, amelyek újabb bevételi forrásokat teremtenek Alsóörs számára – nyilatkozta lapunknak a falu első embere. A tervek között szerepel parti sétány kialakítása és épületek felújítása. A kemping gazdasági épülete, illetve a strandon található régi kertmozi is megújul. Litéren a 82 millió forintos támogatásból a temető zárt területét, a főbejárathoz illeszkedő kovácsoltvas kerítéssel vennék körbe, valamint illemhely kerül kialakításra. A tervek között szerepel még a művelődési ház fűtéskorszerűsítése és a nyílászárók cseréje, illetve a fogorvosi rendelő felújítása, új bútorzatok beszerzésével. A falugondnoksági munkák hatékonyabb ellátása érdekében kistraktort vásárolnak a települési munkálatokhoz szükséges kiegészítőkkel. – A helyi óvoda meglehetősen túlzsúfolt, így ebből az összegből többek között azt a plusz tervezési költséget kívánjuk leírni, mely a bölcsődéseket egy új épületbe helyezné. Célunk még egy új óvodai tornaszoba kialakítása is. A Dózsa György utca teljes egészében megújulhat járdafelújítással és növényültetéssel, a buszváró és környezete felújításával, valamint az utca végén lévő murvás útszakasz aszfaltozásával ennek a támogatásnak köszönhetően – összegezte Szedlák Attila polgármester. Szendi Péter utár 2015. április Berényi bor, Hamvas Béla filozófiája Épül a kilátó Ha a berényi h ely tö r tén é szek szorgalmas munkájának köszönhetően öszszeáll a település kilencszáz éves krónikája, abban bizonyára meghatározó szerepet kap a bor, s így természetszerűleg Hamvas Béla filozófiája. A hányatott sorsú gondolkodó talán legismertebb művét gyakran idézik a magyar tenger partján, s nem véletlenül: szinte mindegyik, látogatására méltó tóparti szőlőhegyen magvas alapvetéseket fogalmazott meg. A berényi kertek között például a következőt: „Ha tehetném, például megtenném, hogy egy szép leányból spirituális lényét kivonnám és egészen addig tisztítanám, sűríteném, desztillálnám, szűrném, kristályosítanám, amíg elmúlhatatlan esszenciáját megkapnám. Minden szép nőből végül is drágakövet lehetne készíteni. Vagy bort.” Továbbgondolásra érdemes elmélkedés! Horváth László, Balatonberény polgármestere szerint a jövőre jubiláló település ünnepség sorozatának egyik tárgyköre – éppen Hamvas Bélához kötődve – a bor lehetne. A másik hasonlóan izgalmas, hiszen az emberi testet és a természetet – vagyis a naturizmust helyezi előtérbe. - Mindkét téma méltó hagyományainkhoz, s mindkettő alkalmas arra, hogy - a helybelieken kívül – igényt tartson a nagyközönség érdeklődésére. Meggyőződésem, hogy marketing szempontból is különös értékük lehet, s kár lenne tagadni: a berényi szolgáltatóknak szükségük van a turizmusból származó bevételre. Az elmúlt években ugyanis több nagy vállalati üdülő bezárta kapuit – e tény egyébként a helyi foglalkoztatásra is negatív hatással volt. Napjainkban mindössze egy panzió tíz szobája és az önkormányzat tulajdonában lévő, ám a Balatontourist által bérelt nudista camping jelenti a kereskedelmi szálláshelyeket. Az itt lakók egy része természetesen lakáskiadással is foglalkozik, s így részesei, befizetői a település büdzséjének. A polgármestertől megtudhattuk, hogy a bróker botrány Berényt sem kíméli: az egyik érintett cég az elmúlt évben hétmillió forint adótartozást halmozott fel, s a fejleményeket figyelemmel kísérve nagy valószínűséggel idén ennek az összegnek a háromszorosával fogja csökkenteni a költségvetés bevételi oldalát. - Az év elején még optimisták voltunk, hiszen pénzügyi dolgaink zömmel kedvezően alakultak, s ennek köszönhetően tavaly közel százmillió forintos fejlesztést tudtunk végrehajtani. Idén a háromszázmillió forintos költségvetésünk tíz százalékát kívánjuk hasonló célokra – út- és járdaépítésekre - fordítani, s várjuk az uniós forrásokra alapozó pályázatok kiírását. Kész tervekkel rendelkezünk, beruházásaink jelentős része a turisták által leglátogatottabb partszakaszokra fókuszál – a hozzánk érkező vendégek kényelmét és komfortérzetét szeretnénk javítani. Süli Ferenc Május végére elkészül Alsóörs új turisztikai látnivalója, a Somlyó hegyi fakilátó. A kivitelező tartani tudja a határidőt. 2001-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ugyan felújította a kilátót, de a temető feletti erdőben található Somlyó hegyi fakilátó statikailag veszélyessé vált, így már egy ideje nem volt látogatható. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően, korszerű, esztétikus, ugyancsak főleg fából készülő, vöröskő lábazatú kilátó épül a hegy tetején. A munkálatok 24.6 millió forintba kerülnek. 14

[close]

p. 15

2015. április Örökölt hivatásszeretettel „Benned minden fanatizmus megvan, ami ehhez a szakmához kell.” Egyik kollégájának a reá vonatkoztatott véleményét idézte Varga Viktória, Balatongyörök aljegyzője, amikor a közelmúltbeli kinevezése kapcsán felkerestük. A fiatal, államigazgatási végzettségű vezetővel a hivatalában beszélgettünk, alig egy hónappal azután, hogy elfoglalta tisztét. Többen bekopogtattak már hozzá, pontosabban: átlépték irodájának küszöbét, hiszen ajtaja szó szerint nyitva áll. - „Tudom ám, hogy kihez kell mennem az ügyemben, de ha már itt járok, szeretném személyesen is megismerni.” A minap így köszöntött be hozzám egy helybeli - említette Varga Viktória arról, hogy miként alakul a kapcsolata a falubeliekkel. Szavaiból jól érződik a választott hivatásának szeretete. Mint mondja, a közügyek iránti érdeklődés „örökletes” dolog nála… - Kicsi zalai faluban, Zebeckén nőttem fel, ahol 1990-től mind a mai napig édesapám a polgármester. Óhatatlan volt, hogy gyermekként ne érezzek bele mindabba, amiről valójában csak később tudatosult: a közügy igazi fogalma, jelentősége, a döntések felelőssége. Szívesen beszél arról, hogy milyen elkötelezetten készült a szakmára. A főis- utár Települések kolai diplomával a kezében a gyakorlati tapasztalat szerzését tartotta a legfontosabbnak, s szerencsésen hozzá is jutott ehhez a lehetőséghez. Határozott életpálya céllal indult, azt ugyan nem tudhatta, hogy hamarosan egy közös önkormányzati hivatal kirendeltségének vezetői feladatát kapja. - Zalaszántón kezdtem dolgozni 2006-ban pénzügyi vonalon, majd 5 évvel később kerültem Cserszegtomajra igazgatási ügyintézői beosztásba. A kistelepüléseken jellemző, hogy a munkaköri feladatok szerteágazóbbak, mint a nagyobb helyeken, s a kollégákkal való szakmai együttműködések is szorosabbak. Az említett két helyen eltöltött évek jó rálátást adtak az önkormányzati hivatali működésre, erre alapozva pályáztam meg a györöki állást. Bizakodva néz a település és saját jövője elé. - A hivatali dolgozók nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, bízom, hogy a sokféle ügyet, a sokféle embert együtt, jól tudjuk szolgálni. A vonyarcvashegyi székhellyel működő közös hivatal jegyzőjétől, Bertalanné dr. Gallé Verától máris sok segítséget kaptam, hogy megismerhessem az itteni ügymeneti szokásokat, hiszen ezeknek helyenként más és más a bevett gyakorlata. Jártam a hivatalában, bemutatott a Vonyarcon dolgozó kollégáknak. A munkakapcsolat szoros köztünk, az ő „kinyújtott keze” vagyok én itt Györökön, illetve a helyettese. Bármikor kereshetem, mindenben segít. Adódnak speciális feladatok, főként a Balaton-parti települési jellegből fakadóan. Külön alkalmazkodást igényel a nagyszámú üdülőtulajdonosi kör szolgálata. A költségvetést még idekerülésem előtt fogadta el a képviselőtestület, stabil működési és fejlődési forrást biztosítva. Ezen keresztül is igen konstruktív, igazi vezetői közösségként működő önkormányzati csapatot ismertem meg. Az állás elnyerésével kapott bizalmat egyelőre köszönni tudom, igyekszem a lakóközösségben is mihamarabb megszerezni azt a helyismeretet, ami az elvártnak meg felelő helytálláshoz szükséges. Horányi Árpád Majorbéli tavasz A szabadba vágyókat tavaszi életképpel fogadta húsvét hétfőjén a keszthelyi Georgikon Majormúzeum. - Az élménygazdaságunk jó lehetőséget kínál ahhoz, hogy hozzájáruljunk a családok ünnepi programjaihoz, alkalmat adjunk a kimozduláshoz - mondta Szabóné Lázár Ibolya, az intézmény vezetője. - Gondoskodtunk zenéről, ünnephez illő időtöltésről, s természetesen a locsolkodási szokások megtartásához is ideális a hely. A szabadba vágyókra nem is kellett sokat várni, hamar ellepték a látogatók a kicsi farmot, mit sem törődve a délelőtt hűvösével. Erős szél fújta laposra a már szépen növekedő füvet, gurultak a zöldben a hímes tojások, a levegő kavarogva lökdöste a fészer alól kihallatszó zene vidám taktusait. - A hagyományok szerinti nyitás egyébként nálunk Szent György napja, ez tavaly egybeesett a húsvéttal - folytatta az intézményvezető. - Az élménygazdaság sok látnivalója kötődik a húsvéthoz, a látogatás lehetőségét biztosítjuk, s nagy öröm, hogy sokan élnek is ezzel. A vezető elmondta még, hogy fedett helyen való vendégfogadással is készültek, az érkezők azonban a szabadtéri időtöltést választották. Így kint szólt a Brumi Bandi Band zenéje, a kiskerti környezetben szállhatott a szappanbuborék, a kisállatoknak jól esett a simogatás. 15

[close]

Comments

no comments yet