2015. március Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2015.03

Popular Pages


p. 1

2015. március utár Balassi- nap Salföldön Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács Siófok és Györök európai megmérettetése Ötven országból járnak Hévízre A fonyódi labdarúgás krónikája

[close]

p. 2

Aktuális utár Gondolatok 2015 márciusának idusán Mindig vártuk. Akár a húsvétot vagy a karácsonyt. Türelmetlenkedve néztem nagyanyám ráncos kezét: mikor lesz kész a kokárda, s bizony összekaptam öcsémmel, ha az övé szebbre, nagyobbra sikeredett. Aztán eljött a nap. Ha kopott, rövid volt is az ünneplő, büszkén lépdeltünk benne, s nem értettük, anyánk miért is mondja induláskor: „Aztán vigyázzatok, ne menjetek a tömegbe!” Fölszegett fejjel hallgattuk a „Talpra magyar”-t, lengettük a kezünkbe nyomott zászlócskákat. Ki piros-fehér-zöldet, ki vöröset. Mert az is volt! Sok! Fenn, a jellegtelenül díszített tribünön, s lenn, a nép között. Ott tán kevesebb. Aztán felnőttünk. Hirtelen, akár a gyorsan érő kalász. Értelmünket azonban befonták, s éreztük: apáink, nagyapáink igaza más, mint az iskoláé. Akkoriban erősek voltak az iskolák. Sokakat le is győztek mindenre válaszkész történelem- és osztályfőnöki óráikkal. Övék volt az igaz, s nem is lehetett vitás, hogy a „Három tavasz ünnepe” közül az utolsó volt az igazi, hisz az hozta el mindazt, amit a nagy testvérnek most köszönhetünk (nevezetesen árpilis 4-ét, a „felszabadulás” ünnepét). Mi kerekedjék hát fölül? Az iskola tekintélye vagy a szülő szeretet-diktálta igaza? Egyáltalán: hol a mezsgye igazság és hamisság között? Egy teljes generáció nőtt föl ilyen bizonytalanságban. A miénk. Az a generáció, mely most készül átvenni a stafétabotot. De milyen múlttal, tudati és tudatalatti háttérrel? És érzelmeivel? Ma már késő (késő?) e felelősségről szónokolni, de az űrt, az űrt nem pótolja semmi… Lesz-e idő, mikorra helyére zökken az idő? Elmondja-e valaki, mi miért vonultunk Petőfi, Kossuth, Széchenyi szobrához? Március van. Vajon él-e még a lelkek mélyén szunnyadó nemzettudat, a bűntudat és felelősségérzet Petőfiért, szellemiségéért? Huszonöt éve még úgy vonultunk ki: hátha lesz valami. Az idő felgyorsult: 1990-ben a lobogók már nemzetiszínűek voltak, s a szónokok igazak. Utána már nem voltak korlátok. Sem valósak, sem mások. Aztán negyed száza- 2015. március don át már egyszer sem. És én mégis félek: eljönnek-e 2015 idusán annyian, mint akkor, amikor a veszély ott leselkedett sorainkban? Ha nem, miért voltak ott akkor? Csak a veszélyérzetért? Nem az ünnepért? Vagy egy újabb fásultság, elszürkülés korába értünk? Szabadok vagyunk, függetlenek, de fásultak, fáradtak, olykor kényelmesek. Úgy tűnik, vértelenül kivívott szabadságunkat nem tudjuk kellően értékelni. Vagy elfeledtük tán, hány névtelen mártír vére szívódott a földbe, a szent anyaföldbe, melyet most taposunk? Hol vagytok régi márciusok deres fejű legényei? Március van. Nincsenek a közelben bőrcsizmások, fényképező spiclik. Kimehetünk hát a térre bátran, nem dacból! Az én szívemben olthatatlanul ég a vágy: ott lenni most is, emlékezni, fejet hajtani, s látni, bízni. Látni a jövőt, s bízni benne. És bízni elsősorban magunkban, hogy lesz erőnk legyőzni a jelen s közelmúlt nehézségeit. Bízni 1848 szellemében… Zatkalik András A hely szelleméhez méltóan A siómarosi polgárok példát mutattak hazaszeretetből: 1894. július 1-jén, alig több mint három hónappal Kossuth Lajos halála után már felavatták az akkor még önálló község központjában a kormányzó mellszobrát. A posztamensen elhelyezett márványtáblán százhuszonegy éve olvasható a következő szöveg: A magyar szabadság legnagyobb apostolának a siómarosi felszabadítónak. A világ első köztéri Kossuth-szobra a helyiek közadakozásából készült el - kései utódaik azonban még a szocializmus utolsó fázisában is rebelliseknek számítottak. Amikor 1983-ban Pápai Lajos kezdeményezésére létrejött a Siómarosi Kossuth Művelődési Kör, a hatalom nem titkolt fenntartással fogadta létezését. A három évtized történései, a programok sokasága, a százhatvan tag aktivitása azt jelzi: a marosiak a hely szelleméhez méltóan kívánnak élni. Krisztin Róbert, az egyesület elnöke szerint az alapításkor megfogalmazott célok tekintetében nincs érdemi változás. - A szabadságszeretet, a hagyományok ápolása, a közösség helyben és egyben tartása örök értéket jelentenek számunkra. A programok széles repertoárja ezt segíti elő: ezért szervezzük az oktatási - művelődési foglalkozásokat, ezért örülünk, ha a szórakoztató rendezvényeken, ünnepi eseményeken együtt van a település apraja-nagyja. Ezért építettünk sportpályát, ezért ápoljuk szorgosan a helyi civil szervezetekkel a kapcsolatot, s ezért ragaszkodunk azokhoz a tradíciókhoz, melyek az együttlét boldogságát adják. Ma már vélhetőleg alig található olyan község, ahol a májusfa állítása kétszer is okot ad a fiatalok táncos összejövetelére, s ahol a szüreti felvonulás a szűkebb régió lakóit is megmozgatja. A legjelesebb események azonban március tizenötödikéhez és október hatodikához kötődnek – a kör névadójára, a magyar szabadság hőseire emlékezünk. Úgy, ahogy a szobrot állító volt siómarosi jobbágyok az emlékműben elhelyezett, nekünk szóló üzenetükben megfogalmazták: - „Későbbi időknek gyermekei, Kedves Véreink! - Bármikor jusson kezetekhez e ránk szent emlékű emlékirat, tudjátok meg, hogy ezen emléket a hála és kegyelet emelte, emelte pedig…Ti érettetek is, hogy példát adjon és tanítson a szabadság és hazaszeretetre.” Süli Ferenc 2

[close]

p. 3

2015. március utár A fő feladatok és a fejlesztési forrás felosztása a BFT napirendjén ködést igénylő fejlesztő térségi projektek, rendezvények bonyolítása. A tanács kiemelt figyelmet fordít a folyamatos információ biztosítására a régió fejlesztésével kapcsolatban az érdekelt szervezetek és a sajtó részére, szorgalmazza továbbá a térségi szervezetek közötti szakirányú együttműködést – mindezek célja a Balaton köztudatbeli erősítése, mint vonzó befektetési terület, mint vonzó élettér, mint egy megújulását élő terület, és mint vonzó turisztikai desztináció. Változatlanul fontos a Balatoni Regionális Monitoring Rendszer, amely 2003-2006 között került kiépítésre, s elsősorban környezeti adatokat, információkat gyűjt a tó és környea támogatott fejlesztéseket legkésőbb 2016. május 15-ig meg kell valósítani, és 2016. június 30-ig a támogatást ki kell fizetni a támogatottak részére. Emellett a forrás felhasználásának pénzügyi és szakmai beszámolóját a tanácsnak ezen időpontig be kell nyújtania a minisztériumnak. A tanács ülésén elhangzott, hogy tavaly a „Mozdulj Balaton!” strandi szabadidősport programsorozat több mint huszonnégyezer fő érdeklődését, aktivitását keltette fel. Ez ugyan 16%-kal kevesebb a 2013. évi részvételnél, de a csökkenés a rendkívül változékony időjárással indokolható. A kialakult gyakorlat szerint a szervezett programokon kívül a hét többi napján is szabadon használhatják a vendégek a pályákat és eszközöket. Amennyiben a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, a rendezvényt ezen a nyáron is megszervezik. A tanács úgy foglalt állást, hogy az utóbbi években megszokott színvonalon kell előkészíteni a résztvevő strandok pályáit, eszközeit - a vízben elhelyezendőket is -, a programsorozat zavartalan és biztonságos lebonyolítása érdekében. A pénzügyi lehetőségek függvényében tovább folytatják az elhasználódott anyagok, eszközök lecserélését, új, elsősorban az egyéni sportolást elősegítő eszközök telepítését. A szezont lezárva Vonyarcvashegyen a Lidó strandon augusztus 22-én harminchárom település harminchat strandja csapatainak részvételével kerül megszervezésre a XI. „Mozdulj, Balaton!” Sporttalálkozó. A programsorozat megvalósítását 2015-ben 11,8 millió forint felhasználásával tervezik. Ebből 6,5 millió az EMMI, két és félmillió a BFT támogatás, s 2,8 millió forint az önkormányzatok hozzájárulása. A programban résztvevő települések a strandonként nyolcvanezer forintos pénzbeli támogatás nyújtása mellett gondoskodnak a meglevő sportpályák folyamatos karbantartásáról, szervezik a helyi díjazásokhoz való hozzájárulást, a helyi propagandát, és biztosítják csapataik részvételének költségeit a sporttalálkozón. Süli Ferenc Aktuális A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként - egy közösen elfogadott fejlesztési program keretében - ösztönözze, külső források, szaktudás bevonásával támogassa a régióban megvalósuló fejlesztéseket, felkarolja az új, innovatív ötleteket, inspirálja a régió egészére kiterjedő elképzelések megvalósítását. Fontosnak érezzük, hogy folyamatosan figyelve a tájegység életének eseményeit, változásait, teljes körű információval rendelkezzünk a végbemenő gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatokról, eseményekről, és erről tájékoztassuk a régió élete, fejlesztése iránt érdeklődő személyeket, szervezeteket. Elkötelezettséget érzünk az iránt, hogy híd szerepet betöltve teret adjunk a régió fejlesztésében résztvevő szervezetek párbeszédének, együttműködésének – fogalmazta meg februári ülésén fő célkitűzéseit a testület. Ennek megfelelően az év legfontosabb feladata - a 2014-2020-as időszakra vonatkozó tervezési dokumentumok elkészítését követően -, hogy a tanács folytassa a fejlesztési célok megvalósulásának segítését. E koncepció szellemében indokolt a térségi partnerek közötti együttgondolkodás, együttműködés erősítése, a kormányzati szerveknél a projektek megvalósulásának, a forrás biztosításának segítése, közreműködés a Balaton tervezési dokumentumainak kormány általi elfogadásában, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósulására vonatkozó, a kormányzat által meghatározott feladatok megvalósításában való részvétel. Emellett egyre erőteljesebb igény jelentkezik a régió térségmarketing feladatainak ellátására, a térség menedzselésére, amelynek eredményeként kifejezésre jut, hogy az itt működő önkormányzatokkal együtt a fejlesztési tanács a gazdája a régiónak. A BFT feladatainak főbb témakörei közé tartozik még a térség fejlesztési elképzeléseinek folyamatos figyelése, a megvalósult fejlesztések nyomon követése, a fejlesztési dokumentumok céljai megvalósulásának monitoring tevékenysége és a régiós együttmű- zete állapotáról - az adatok a térség szakmai szervezetei által kerülnek felhasználásra, folyamatos elemzésre. A testület a jövőben is nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi és a határ menti kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködések támogatására. A Balaton Fejlesztési Tanács hatékony érdekképviseletének eredményeként 2014-től a Balaton fejlesztésére fordítandó fejlesztési forrás újra önálló soron szerepel az országos költségvetésben. Idén ennek összege hetvenmillió forint. A forrás felhasználásának feltételeit a BFT és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között kötendő megállapodás szabályozza. A grémium úgy döntött, hogy ebből az öszszegből vízparti és egyéb közösségi területek fejlesztésére négymillió, a közbiztonság – vízbiztonság fejlesztésére harmincegy és félmillió, míg a kiemelt rendezvények támogatására harmincegymillió forintot fordít. A fejlesztési forrás utófinanszírozás keretében biztosítható. A forrás felhasználásának határideje: 2016. június 30. Ez azt jelenti, hogy 3

[close]

p. 4

Aktuális Választás Tapolcán utár 2015. március Április 12-én időközi országgyűlési választást tartanak Tapolcán. Lapunk négy képviselőjelöltet mutat be, s két azonos kérdésre kért választ tőlük: Milyen gazdasági, turisztikai elképzelései vannak a Balaton régió és Tapolca környéke vonzerejének növelése érdekében? Mely témakörökkel kívánja még elnyerni a választók bizalmát? Humánökológus vagyok, oktató-tanácsadó. Zalaegerszegen születtem orvos családba. Gyermekként Svájcba kerültem, ott éltem, tanultam, dolgoztam. Mielőtt a 2000-es években férjemmel e térségbe költöztünk, öt éven keresztül vezettem Appenzell kisváros gimnáziumának földrajz tagozatát. Majd négy évig Hegymagas község független polgármestere voltam. A Szent György-hegyen élek, gazdálkodom. KözösségépíSallee Barbara tő civilként a Lehet Más a Politika támogatásával azokat szeretném képviselni, akik tisztességes munkával akarnak boldogulni, hisznek a valós gazdasági megoldásokban és értékelik a természeti és épített környezetünket. A térségnek olyan idegenforgalmi megoldások kellenek, melyekre ráépülhet a helyi gazdaság. A 2020-ig áramló fejlesztési forrásokat infrastruktúrára, a helyi válallkozások és szolgáltatások fejlesztésére és oktatásra kell fordítani, saját életminőségünk érdekében is. Nem elég gyönyörűre virágosítani településeinket, ha mögötte évtizede omladozó házfalak, veszendőbe menő épített örökség áll. Hiszen vörösréz szélkakast sem teszünk a vakolatlan házra. A mai turisták minőségi szolgáltatásokat keresnek egy egészséges természeti és épített környezetben. Számos működő példa van Európa szerte, ezeket lehet (de helyesen!) helyben meggyökereztetni, azt is bemutatva, hogy a városok miként profitálhatnak a szépen gondozott háttértelepülésekből - és fordítva - és a környéken lévő természeti értékekből. Pad Ferenc közlekedésmérnök, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet elnöke. Az MSZP őt jelöli országgyűlési képviselőnek a tapolcai körzetben. Először is kezdjük onnan, hogy egy fejlesztési koncepció kellene, és az, hogy tudjuk, hogy a Balaton egyes térségeiben milyen célokat kívánunk megvalósítani. Hol kell a családi turizmus kiszolgálását fejleszteni, hol kell a wellness szolgáltatásokat előtérbe helyezni, hogyan és milyen módon lehet segíteni a Pad Ferenc Balaton mellett élőket és a balatoni turizmusból élőket, hogy egy gazdaságilag racionálisan működő térség legyen, és a vendégközpontú szemlélet öregbítse a magyar tenger hírnevét. Tapolcát illetően azt tudom mondani, hogy az olyan beruházásokat tudom támogatni, amelyek új munkahelyeket teremtenek, vagy az idénymunkák meghosszabbítását segítik elő. Gondot kell fordítanunk az Y-lakások energetikai felújítására, mert a rezsicsökkentés mit sem ér, ha közben mindennek nő az ára. Én a fűtésköltségek valódi csökkentéEz a táj gyönyörű, rengeteg lehetőséggel rendelkezik, és mindenekelőtt az itt élők tehetségével és szorgalmával. De el kell bontanunk az akadályokat! A túlcentralizált irányítás helyett figyelni kell a helyi kezdeményezésekre. Hogy helyben éppen a bioélelmiszerek, az informatika vagy a falusi turizmus kerül középpontba, azt a helyieknek kell eldönteniük, mert ők tudják a legjobban. Ehhez egy országgyűlési képviselő azzal tud hozzájárulni, hogy a központi hatalommal szemben is hallatja az itt élők hangját. Én pedig még azzal is, hogy régóta foglalkozom a térség idegenforgalmával, fejlődésével, és már számos szakmai javaslatot tettem a Balaton Fejlesztési Tanácsnál vagy más fórumokon. (Ehhez lásd közösségi oldalamat is.) Egy beruházás, egy kisvállalkozás vagy akár egy dolgozó sorsa soha többé ne függjön attól, hogy az érintett mennyire van jóban a helyi hatalommal. Az uniós forrásokat végre nem giga- vagy látványberuházásokra, hanem több kicsi, helyi kezdeményezés támogatására kell felhasználni, mert csak annak lesz tartós eredménye. A települések gyarapodhassanak igényeik szerint, ne egy kaptafára próbálják ráerőltetni a projekteket. Az utolsó órában vagyunk. Azonnal hozzá kell látni a magyar kis- és középvállalatok, a vidéki kisbirtokok és az arra épülő feldolgozó kisipar megerősítéséhez. A helyi embereket helyzetbe kell hoznunk, hogy a munkájuk haszna helyben maradjon! Valódi munkahelyekkel érhetjük utol a német, osztrák fizetéseket, hogy ne kelljen elvándorolni, ne legyenek csonka családok. Abban a helyzetban vagyok, hogy a választókerület egyetemes érdekei mentén, szakmai alapon szólíthatom meg a választókat, -ezt támogatja az LMP is-, és nemcsak egy térség, vagy egy-egy párt köré tömörülő választói csoport érdekei mentén politizálok. A jelöltséget azért vállaltam, hogy a parlamenti képviselet az egész választókerület érdekei mentén valósulhasson meg. sét szeretném elérni azzal, hogy az energetikai felújítással egyszerűbbé tesszük 900 ember életét. A bekötőutak és az alsóbbrendű utak fejlesztése is probléma, ugyanis a tó körüli utak terhelése nagyon nagy, és nem lehet hagyni, hogy tovább folytatódjon az állagromlás. Mire lenne még szükség? Folytathatnám a sort: városi strand, borkultúra támogatása, kórházfejlesztés, a volt laktanya területének hasznosítása, vagy például Tapolca összekötése a balatoni kerékpárúttal, ami szintén turistacsalogató lehetne a Balaton-felvidéken. Mindent támogatok, ami fejleszti a Balatont, és segíti az itt élőket. Az új uniós ciklusban is sok olyan pályázat lesz, amivel segíteni tudunk, és a támogatások döntő többségét gazdasági célra kell felhasználni, kifejezetten a 10 fő alatti kisvállalkozásokat támogatva. Ha bizalmat kapok, akkor parlamenti képviselőként minden lehetséges módszert fel szeretnék használni, hogy felhívjam a kormányzat figyelmét a térség gondjaira és megoldásokat követeljek. Persze sok illúzióm nincs, a Fidesz-kormány magára hagyta a Balatont, mint ahogy az ország többi részét is. De vannak azok a fórumok, ahol helye és terepe van a közös gondolkodásnak. Nekem azok a szervezetek és emberek a szövetségeseim, akik hasznos munkával akarják támogatni a térséget. Én jó és támogató barátja kívánok lenni a Balatonnak, összefogva az itt élőkkel. 4

[close]

p. 5

2015. március Fenyvesi Zoltán középiskolai tanár, akit a Fidesz jelölt országgyűlési képviselőnek a tapolcai körzetben. A munkahelyteremtő beruházásokat tartom a legfontosabbnak. 2010 óta Veszprém megyében 60%-kal csökkent az állástalanok száma. Azonban nem dőlhetünk hátra mindaddig, amíg akár csak egyetlen munkanélküli is van a térségben. Kiemelt célom emellett, hogy küzdjek a kórházi fejlesztésekért: Tapolcán jelenleg egy 2,3 milliárdos beruházás van folyamatban. Ez érinti többek között a kardiológiai osztályt, a sürgősségi ellátást, az egynapos sebészetet és a mentőállomást is. A fentiek mellett a Balaton hosszú távú turisztikai fejlesztésével is értékálló eredményeket érhetünk el, amely a térség gazdasági erejét növeli. Azért is mindent meg fogok tenni, hogy folytatódjanak az útfelújítások. Megválasztásom esetén olyan képviselője lennék a térségnek, aki együtt tud működni a kormányzattal a beruházások mielőbbi megvalósítása érdekében. A pár héttel ezelőtti veszprémi választás sajnos az országos pártpolitikáról szólt, és nem a veszprémiekről. Azt szeretném, ha az április 12-i választás nem a sárdobálásról szólna, hanem az itt élő emberekről, és azokról a teendőkről, amelyeket mielőbb el kell végeznünk. Tapolca a gyógyhely-minősítéssel és a kórházzal az egészségturizmust szolgálhatja, erre érdemes építenünk. A tapolcai strand fejlesztése a fideszes városvezetés idején indult el, ami ugyancsak tovább növeli a térség vonzerejét. Sümegen a püspöki palota és a vár további fejlesztése vonzhat még több látogatót. Ajkán a Le Belier öntödei csarnok kialakítása és fejlesztése gazdaságilag meghatározó, amit támogatok. A kistelepülések megtartóerejének növelését, tehát hogy a fiatalok helyben maRig Lajos 1974-ben született Tapolcán. Általános iskolába Kővágóörsre járt, az egészségügyi szakközépiskolát Veszprémben végezte el. Egy év sorkatonai szolgálat után 1993-tól 2012-ig a tapolcai kórházban dolgozott, majd az Országos Mentőszolgálatnál helyezkedett el főállásban – előtte 10 évig másodállásban már mentőzött –, de a tapolcai kórház egy napos sebészetén ezután is dolgozott mellékállásban, mint aneszteziológus szakasszisztens. Feleségével négy gyermeket nevelnek. 2008-ban lépett be e Jobbikba, 2010-től a párt színeiben önkormányzati képviselő, 2014 óta pedig alpolgármester Tapolcán. Távlati célja és a kampány fő eleme a tapolcai kórház aktív ágyainak visszaállítása, mivel ez nem csak az ő elképzelése, hanem az itt élők akarata. Ezt tükrözi a 2012-ben összegyűjtött 12000 aláírás, amit az egészségügyi államtitkár semmibe vett! Tehát a fő kampányelem az egészségügy kérdése. Természetesen az idegenforgalomra és turizmusra és a gazdaság élénkítésre is nagy hangsúlyt fektetnének! Pár érdekes adat arról, mennyire lemaradt a tapolcai és sümegi kistérség az elmúlt években! Célunk – mondja –, hogy a lehető legtöbb forrást le tudjuk hívni, ennek a kulcseleme a jó pályázat és a meglévő forrás! Az önkormányzatokkal és polgármesterekkel közösen tudunk egy gazdaságilag növekvő és virágzó terület fejlesztési koncepciót kidolgozni! – tette hozzá. Rig Lajos ötletei az idegenforgalomban érintett településekhez (Balaton-part, Balaton-felvidék): „A Balaton nem csak a fürdésről szól”, idegenforgalmi szezon térbeli és időbeli kibővítése, kerékpáros és bakancsos turisták igényeinek kiszolgálása, jól kiépített útvonalak és pihenőhelyek kellenek. A falusi vendéglátás szabályainak egyszerűsítése, kulturális látnivalók és programok támogatása, ösztönzése (nem csak nagyrendezvények!). A történelmi nevezetességek (vár- és egyéb romok, em- utár Aktuális radjanak, és munkához jussanak, kiemelt célként határoztam meg, amit pályázatokkal kell segítenünk. A kemény érdekérvényesítésnek köszönhetően minden magyar emberre 52 ezer forinttal több uniós támogatás jut a következő hét évben. Azért fogok küzdeni, hogy ennek eredményeit az itt élők is érezzék. Fontos körülmény, hogy a kormány a fejlesztési pénzek 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. Jó esélyünk van tehát arra, Fenyvesi Zoltán hogy a helyi vállalkozások erősödjenek, és még több munkahelyet hozzunk létre. A mostani választás tétje, hogy Tapolca és környéke nyertese lesz-e a következő éveknek. Miképp eddig is, mindenkivel együttműködök, aki a térség gyarapodásáért dolgozik, így a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal és a Balatoni Szövetséggel is. Mindenki számíthat rám, és én is számítok a civil szervezetek javaslataira, az ajtóm mindenki számára nyitva áll. A magyar gazdaság ma már stabil lábakon áll. Éppen a következő évek legfontosabb feladata, hogy jelentősen javítsuk a keményen dolgozó magyarok élethelyzetét. Ezt szolgálják a tervezett béremelések, a családi adókedvezmények kiterjesztése, az óvodabővítések és a bankok elszámoltatása is. Ezekért a célokért itt, a mi vidékünkön is érdemes küzdeni. lékhelyek) rendbetétele és reklámozása. A parttól távolabbi települések intenzívebb bevonása a turizmusba (szálláshely, program, közlekedés) balatoni kerékpárutak rendbetétele, melyeknek sok helyen rossz a vonalvezetése, balesetveszélyesek a hidak, átjárók. Sok helyen nagyon keskeny, ami miatt inkább a 71-es úton tekernek – balesetveszély, közlekedési konfliktusok alakulhatnak ki. Rossz, hiányos infrastruktúra, Rig Lajos nincsenek „gyorsszervizek”, őrzött parkolók, ahol csomagokkal együtt ott lehet hagyni a bicikliket. Egyes helyeken a közúton megy a bicikliút (pl. Badacsony, Római út). Ide tartozik a pénztárgép nélküli szállásadók havi (tavaly még heti!) jelentési kötelezettsége, mely elsősorban idős embereket érint, akik nincsenek otthon az internet világában. Kell hozzá ügyfélkapu regisztráció, az ÁNYK rendszerben kell e-nyomtatványt kitölteni, felesleges plusz adminisztráció, mellette az IFA miatt ugyanazt jelenteni kell az önkormányzatnak is! Szőlészet, borászat adminisztrációs terhei: 5 vonatkozó EK és EK Bizottsági rendelet, 3 törvény, 22 miniszteri rendelet. Példa: 25 hektoliter (kb. 3300 palack bor) felett a melléktermékek (törköly, seprő) ellenőrzés melletti kivonásának (megsemmisítés vagy feldolgozás) szabályozása. Ausztriában a termelő (az egyszerű szőlőműves) árulhatja a borát a „megfáradt vándoroknak” a saját pincéjében, nálunk ez gyakorlatilag lehetetlen a szabályok miatt. 5

[close]

p. 6

Aktuális utár Gruber Attila az ausztrál nagykövet Az idei március 15ét már nem Magyarországon ünnepelte a siófoki térség korábbi országgyűlési képviselője, Gruber Attila. Eddig amatőr pilótaként főként a siófoki reptéren szállt gyakran repülőgépbe, s emelkedett magasba, a Balaton fölé, most viszont a korábbiaknál jóval nagyobb „madár” repítette, sokkal meszszebbre, a Föld másik oldalára. Ő lett ugyanis Magyarország ausztráliai nagykövete. Gruber Attila tizenkét évnyi oszággyűlési 2015. március és húsz év siófoki városi képviselőség után kapta ezt a rangos megbízatást. Nemzetközi kapcsolatainkat tekintve hozzá tartozik ezután Ausztrália, Új-Zéland, Pápua-Új Guinea és a Togói Királyság. Mi, balatoni emberek - párt hovatartozástól függetlenül – örülhetünk annak, ha valaki „közülünk” olyan pozícióba kerül, ahol esélye van képviselni, sőt esetleg segíteni bennünket. Hogy Gruber Attila vajon Ausztráliában mennyit tud segíteni az országnak, illetve a Balatonnak, egyelőre nem tudhatjuk. Az viszont tény, hogy Ausztráliában sok magyar ember él, akik szeretettel, nosztalgiával gondolnak hazánkra, s akik segítségével talán Gruber Attila ki tud alakítani olyan turisztikai, gazdasági, kulturális kapcsolatokat, amely nekünk, balatoniaknak is hasznos lehet. Gyarmati László Folytatódik a szennyvízhálózat építése Nyáron port, télen sarat tudnak garantálni azok a dél-balatoni régióban serénykedő vállalkozók, akik a szennyvízhálózat kiépítésén munkálkodnak. Az érintett városok, falvak lakói ennek ellenére partnerek a beruházásban, hiszen jól tudják: településeik további infrastrukturális fejlesztéseinek alapjait jelentik a közművek. S bizony az sem elhanyagolható tényező, hogy a kormány jelentős összeggel – mintegy tizennyolcmilliárd forinttal járul a költségekhez. Hidvégi József, a Dél-Balatoni Szennyvíztársulás elnöke, Fonyód polgármestere elmondta: a tavaszias idő lendületet adott a kivitelezőknek, s így a tervek szerint folytatódhatnak a munkák. - Mind az öt agglomerációban felpörögtek az események. Megkezdték a kéthelyi szennyvíztisztító felújítását, s folyamatban van a fővezeték fektetése. Karádról is jó hírek érkeztek: a csatornázás 50% feletti, s hamarosan a telep kontúrjai is kirajzolódnak. Siófokon az új szennyvíztisztító mű építése kapcsán megegyeztek már az érintett ingatlan tulajdonosokkal – úgy tűnik, egyetlen esetben kell a kisajátítás eszközéhez nyúlni. A „Balatonlelle agglomeráció szennyvízkezelése” elnevezésű projekt keretében Balatonlelle Irmapuszta és Rádpuszta településrészein, Balatonbogláron és Fonyódon valósulnak meg fejlesztések. A kivitelezés során Lellén, Bogláron és Fonyódon újul meg, illetve készül új szennyvízcsatorna hálózat. - A beruházás jelenlegi szakaszában kerül sor a szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának kivitelezésére. A munkálatok megkezdése előtt, ünnepélyes keretek között helyezték el a megújuló szennyvíztisztító telep alapkövét - a projekt várható befejezése 2015. október 31. A tervezett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projekt megvalósításának elsődleges célja, hogy a térségben lévő települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezését hosszú távon oldja meg, és ez által a talajvíz szennyezésének, a sérülékeny ivóvízbázisok veszélyeztetésének megszűnését, valamint a Balaton vízminőség védelmét szolgálja. Süli 6

[close]

p. 7

2015. március utár Értéktárba került a vörösberényi templom A hitélet mellett a kulturális turizmust is szolgálja Példás egyetértéssel, folyamatos segítségadással került a balatonalmádi– vörösberényi erődített templom a Veszprém megyei értéktárba. Nagy eséllyel pályázik arra is az építmény, hogy bekerüljön az országos értéktárba. „Besorolása” szerint az Árpád-kori templomok közé tartozik, így előkelő helyet foglal el történelmi értékeink sorában is. A Balatoni Futár Fauszt Gyula lelkészt kérdezte. - Hogyan került a templom az értéktárba? - A magyar nemzeti értékekről szóló 2012-es törvény fogalmazza meg, hogy bizonyos dolgok bekerülhetnek egy lajtromba. Egy 2013-as kormányrendelet már az alkalmazással foglalkozott, majd rövidesen megkezdődött az értékek felkutatása. Még ugyanebben az évben Almádi önkormányzata elkészítette listáját (települési értéktárát), melybe a vörösberényi erődített templom is bekerült. Megalakult egy bizottság is, mely az értékek felkutatását, ápolását gondozta. 2014 őszén már a Veszprém megyei értéktárba is felterjesztették templomunkat. Úgy gondolom, épületünknek az országos értéktárban is ott a helye. Erre nagy esélyünk van, s talán nem is kell sokat várni rá. - Mi a különbség az erőd- és az erődített templom között? - Bár mindkettő védelmi célokat is szolgált, de az előbbire a lényegesen vastagabb falak, a lőrések voltak jellemzők, az utóbbi már kevesebb biztonságot adott, s a haditechnika számára már nem jelentett különösebb akadályt 1739-es építése során, illetve után a külső fal. - Ennél azonban sokkal régebbiek a gyökerek. Mikor tehették itt le az első köveket? - A templomdombon avar kori sírokat tártak fel az 1966–69 közötti időszakban. Az bizonyos, hogy már a X. század előtt itt valamilyen kőépítmény állhatott, hiszen egy oszlopmaradványt ma is bent őrzünk a templomban. Érdekes, hogy egy római eredetű oszlopot be is építettek valakik valamilyen céllal. Jó lenne ezeknek a történéseknek utánanézni, dokumentumokat felkutatni. Szükség lenne egy nagyon részletes újabb feltárásra, számos szakmai ágazat (régészek, történészek) bevonásával. Ilyen lehet még egy néprajzos is, hiszen nem tudjuk, miképp kerültek különféle motívumok a falakra. A falaknál maradva: számos XVI. századi latin, néhány görög nyel- Települések vű felirat is előkerült a felújítás során, sőt: évszámok is. Van tehát feladata egy régész csapatnak… - Mindezzel mi a szándékuk? - Jó lenne visszatekintenünk a múltunkba. Nemcsak a hívőknek, de az itt élőknek és a turistáknak is tudnánk mit mutatni, a falak közt programokat lehetne szervezni. Ilyenek már eddig is voltak, s számos híresség adott már itt hangversenyt, orgona- vagy régi zenei koncertet. Ugyanakkor nagyon szép esküvői színhely is templomunk. Annak is örülnénk, ha egy jó tollú szerző összefoglalná templomunk történetét, amely akár el is játszható lenne, mint turisztikai csalogató program. Gondolkodunk egy interaktív bemutatóban is, ehhez a pályázatunk már el is készült. - Mindehhez eszközök is kellenek, nemde? - Elsősorban pályázati pénzek, s tán nem is kevés. Bízom benne, hogy megadatik számunkra egy ilyennek a lehetősége. Nem lennék igazságos, ha nem említeném meg a tavaly befejeződött zsindelycserét, a repedt falak ún. „falvarrásos” technikával történő összeillesztését, a külső vakolást, festést. Jó lenne egy alap, amely fedezné az ilyen jellegű kiadásainkat, hiszen a zsindelyt ápolni is kell, ami nem kevés pénzbe kerül. – Zatkalik András – fotó: Zatkalik KÖ N Y V KÖ TŐ vállalja szakdolgozat, könyv, újság bekötését, valamint oklevél, vendégkönyv és étlaptartó készítését. Tel.: 0620/9615-834 E-mail: rnagy@freemail.hu 7

[close]

p. 8

Települések Földvár: komplex fejlesztés Balatonföldvár történelme szorosan öszszekapcsolódik a magyar tengerrel, a tó hajóforgalmával. Mindezt jól mutatja, hogy a településen működik a Balatoni Hajózási Zrt. egyik legnagyobb kikötője, valamint főszezonban rendszeresen és jó kihasználtsággal közlekednek a várost érintő hajójáratok is. Balatonföldvár önkormányzata ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy közelebb hozza a térségben kiránduló, pihenő, illetve élő emberekhez a hajózás érdekes, ám máig kissé zárt világát. A Balatoni interaktív hajózástörténeti kiállítás és kilátó épület megvalósításával a város nyugati részén elhelyezkedő, magasparti területen komplex fejlesztés tanúi lehetnek a kirándulók. A beruházás célja a település, és így a Balaton turisztikai kínálatának fejlesztése, vonzerejének növelése, a hajózás világának megismertetése a szélesebb közönséggel. A város vezetése ehhez egy olyan területet jelölt ki, amely jelenlegi állapotában kizárólag fogathajtó versenyek helyszínét adja, ugyanakkor kiváló, egyedi panorámája miatt vonzza a Balatonföldvárra látogató turistákat. Mi több, a kiépített Kelta túraútvonal egyik állomása is a közelben található. Ugyanakkor a terület nagysága, közmű kiépítettsége és kiváló megközelíthetősége miatt egyaránt alkalmas turisztikai hasznosításra. A fent felsorolt erényekre építve tehát egy olyan komplexum fog létrejönni, amely nem csak a balatoni hajózás izgal- utár 2015. március mas világában lévő lehetőségeket, hanem a projektterület nyújtotta csodás panoráma potenciálját is kiaknázza, amelyhez egy modern, attraktív, megjelenésében is izgalmas épületet húznak fel saját kilátótoronnyal és panorámaszinttel. Az új ingatlan emellett alkalmas lesz ismeretterjesztő programok, előadássorozatok, időszakos kiállítások befogadására is az állandó tárlaton túl, amely korszerű, interaktív eszközökkel ismerteti meg a látogatókat a környék és a hajózás érdekességeivel. Ráadásul a koncepció és a kivitelezés nem áll meg az új kiállítótér ajtajánál, hanem komoly minőségi ugrást hoz környezete számára is. Az építkezés során ugyanis területrendezésre is sor kerül, amelynek keretén belül új utcabútorokat helyeznek el, korszerűsítik a közvilágítást, sétautakat alakítanak ki, illetve parkosítást is végeznek a szakemberek. A gyermekek számára pedig a kiállítás arculatával harmonizáló játszótér kerül kialakításra, valamint modernizálják a parkolót is. Holovits Huba polgármester a beruházás kapcsán hangsúlyozta: - Amikor városunk belevágott e koncepció megvalósításába, egy egész évben nyitva tartó, tizenkét hónapon át működő, két turisztika attrakciót magában foglaló létesítményt képzeltünk el. Az építkezés a megfelelő ütemben zajlik, a nyári főszezonban már látogatókat fogad. Meggyőződésem, hogy páratlan élményben lesz részük azoknak, akik felkeresik Földvár új intézményét. Lelle: stabil gazdálkodás Egymilliárd-kétszázmillió forintos kiadási és bevételi összeggel fogadta el a lellei képviselő-testület a város idei költségvetését. A település működtetésére, az intézmények fenntartására fordítható összegeken túl a testület százhatvanmillió forint céltartalékot különített el utak, járdák javítására, az idegenforgalmi szezonra való felkészülésre. Kenéz István polgármester azonban akkor érezné a korábban tapasztalt lendület folytatását, ha egy ötvenmilliós tételt is fel tudnának használni. - Ezt az összeget az esetlegesen megnyíló pályázati források „társításához” szánjuk – önrészként. Tudomásunk szerint ugyanis az év második felében már közzéteszik az unió anyagi támogatását élvező pályázatokat, s mi az elsők között akarunk belépni a kandidálók sorába. Terveink bőségesek: szeretnénk az élményfürdő szolgáltatásait bővíteni, közterületeket korszerűsíteni, kerékpár utakat építeni – általában a turisztikai célú beruházásokat favorizáljuk, hiszen ezek a helyi lakosság komfort érzetét is javítják. Az elmúlt választási ciklust ebből a szempontból rendkívül sikeresnek értékelem, ugyanis közel egymilliárd forint jutott fejlesztésekre. Új bölcsődét építettünk, a művelődési ház és a szabadtéri színpad a legkényesebb előadói és látogatói igényeket is kielégíti. Bízom abban, hogy a nyári koncertek során számos alkalommal kitehetjük majd a megtelt táblát, s így a terveinkben szereplő negyvenmillió forintos bevételt is teljesíteni tudjuk. Süli 8

[close]

p. 9

2015. március utár A tervek szerint halad a révfülöpi agglomeráció szennyvíztelepének bővítése és fejlesztése A kivitelezési munkálatokról tájékoztató lakossági fórumot tartott a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Révfülöp önkormányzati hivatalában. A fórum témája a 2013 áprilisában kezdődött révfülöpi agglomeráció (Révfülöp, Balatonszepezd, Kővágóörs, Zánka) szennyvíztelepének bővítése és fejlesztése volt. A község házigazdája, Kondor Géza polgármester elmondta: a fejlesztés célja a határértéken működő szennyvíztelep technológiai korszerűsítése, üzemeltetési folyamatainak hatékonyabbá tétele, a szigorodó kibocsátási határértékeknek és hatósági követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében történt. A fórumon a DRV Zrt. képviseletében Czipri András projektvezető hangsúlyozta: „A kivitelezési munkálatok az előzetes terveknek megfelelően haladnak. Mostanra befejeződött a szennyvíztisztító telep műszaki átalakítása. Korszerűsítésre kerültek a biológiai tisztítási folyamatok (nitrifikáció és denitrifikáció) hagyományos technológiával, a meglévő egyesített műtárgy technológiai tereinek felhasználásával, elébe kapcsolt új anoxikus medence kialakításával és gépészeti korszerűsítéssel, kétféle nitrát-eltávolítási technológiával. Megvalósult a fázisszétválasztás hagyományos, utóülepítős rendszerrel, vegyszeres foszforeltávolítás vegyszeradagolással és az iszapkezelés fölösiszap sűrítése Települések új gépi elősűrítővel, sűrített iszap gépi iszap-víztelenítésével. A fejlesztésnek köszönhetően teljesülnek a hatályos környezetvédelmi előírások.” A fejlesztésre fordított támogatás több mint 500 millió forint, melynek fedezete az európai uniós és a hazai költségvetési forrásokból tevődik össze. A fórumon a csatornahálózat rekonstrukciójával kapcsolatos kérdéseket is megvitattak. Elhangzott, hogy a projekt keretén belül lehetőség nyílt az agglomerációban üzemelő szennyvízhálózat legkritikusabb szakaszainak felújítására. A projekt ünnepélyes lezárására várhatóan 2015 áprilisában kerül sor. /zatyipress/ Hévíz bora Gabriella A Nyugat-Dunántúl borászatai körében hirdetett meghívásos pályázat útján választották ki a napokban idénre szólóan a Hévíz Város Borát. A címet a Borbély Családi Pincészetből való badacsonyi „Gabriella Muscat Ottonel” fajta nyerte. A borversenyt a Szent András Reumakórház hoteljének konferenciatermében rendezték. Az immár hagyományos mustrát a Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezte, kiváló fajták közt történt a válogatás. Minderről a TDM képviseletében a program háziasszonya, Berta-Tóth Manuéla elmondta, hogy pályázni meghívás alapján lehetett: a Nyugat-Dunántúl ismert borászatait invitálták, kizárólag száraz, fehér borokkal való nevezéssel. A termelők összesen 20 fajtával szerepeltek. A bíráló bizottság Kocsis László tanszékvezető egyetemi tanár elnökletével végezte a minősítést, amiben részt vett a TDM képviseletében Karádi Szabolcs borszakértő, Szakonyi József főorvos, borakadémia tag és Zámbó Tibor, szállodai vendéglátási igazgató. A válogatás két körben zajlott, az első fordulóban a zsűri öt bort tett a várományosi helyre, ez kiegészült még egy fajtával, amit a borok civil kóstolói ajánlottak be a döntőbe. A győztes fajta szoros mezőnyből került ki, az eredmény szempontjait illetően a zsűri kiemelte, hogy a cím nem csak minőségi fémjel: elegáns és harmonikus jellegével illik Hévízhez. H. Á. 9

[close]

p. 10

Települések Hozzáadott értékeink Johann Evangelist Wagner, a dillingeni szeminárium egykori vezetője (régense) 1847-ben alapítványt hozott létre, aminek segítségével lakhatást és munkát biztosított siket emberek számára. Gyermekkori meghatározó élményként tartotta számon azt az esetet, amikor otthonuk ajtaján kopogtatva siket kisfiú koldult kenyérért. Mára Dél-Németországban a Regens Wagner Stiftungen Dillingen 14 szervezetében immár több mint tízezer fogyatékkal élő személyt lát el. Amikor 2000-ben létrejött a magyarországi Regens Wagner Közhasznú Alapítvány, az Alapítók Johann Evangelist Wagner koncepciójából indultak ki: „...aki munkát ad, kenyeret ad“. A magyarországi alapítvány balatonmáriafürdői székhelyén intézményével azonos telken akadálymentesített vendégházat épített konferencia teremmel, fitnesz teremmel, kávézóval azért, hogy munkahelyeket teremtsen magyar fogyatékkal élő embertársainknak. A vendégház bevételei az alapítvány közhasznú tevékenységének költségeit egészítik ki: otthon, nappali intézmény, szociális foglalkoztatás, akkreditált foglalkoztató. Megfogalmazott cél volt a kezdetektől fogva, hogy a balatonmáriafürdői Regens Wagner Alapítvány működési költségeit magyarországi tevékenysége biztosítsa. Szakmai munkánkat meghatározta a németországi több mint másfél évszázados tapasztalat. Minden tőlünk telhetőt megteszünk az inklúzió megvalósulásáért, és ebben sok támogatónk van Balatonmáriafürdőn is. Amikor nem csak egy telken, hanem részben azonos épületben rendeztük be a vendégház szobáinak egy részét és a lakószobákat, intézményvezetőként kicsit aggódva gondoltam arra, hogy a két profil esetleg kölcsönösen zavarja majd egymást Hamar megnyugodhattam. Ilyen őszinte fogadtatásban nem sok helyen részesül a vendég. Ennyi szívből jövő mosolyt csak nálunk kap. Lakóink olyan utár 2015. március 15 éves a magyarországi Regens Wagner Közhasznú Alapítvány büszkék a munkájukra, olyan szívvel, lélekkel tevékenykednek a vendégek legnagyobb megelégedettségre, hogy mára kiderült, ettől egészen különleges hangulata van a háznak, ami csak nekik köszönhető. Sok visszatérő vendégünk van. Lakóink a vendégek között mozognak nap mint nap, csak a vendégszárny elkülönített, a többi tér közös: közlekedők, park, fitnesz terem, játékszoba, mini-golf pálya. Az alapítvány minden épülete akadálymentesített, a vendégszobáink több mint fele úgyszintén. Azok számára, akik a házban laknak, vagy a nappali intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, és már nem jut munka a vendégház létesítményeiben, egyéb foglalkoztatási formákat is biztosítunk. Kerámia műhelyünk külföldi megrendeléseknek is eleget tesz, használt eszközöket bontunk, elektromos vezetékeket kötegelünk. A szőnyegszövők és ajándéktárgy készítők is boldogok, mert mindent eladunk, amit készítünk. „A saját utamat járom”. Így hangzik a Regens Wagner Alapítványok mottója. Az itt gondozott fogyatékos emberek a saját útjukat járhatják. Otthonuk mellett egyénre szabott foglalkoztatás, fejlesztés, kulturált szabadidős programkínálat biztosított. Egy családfő, aki gyermeke érdekében keresett fel, mesélte, hogy ismerősük, akinek Balatonmáriafürdőn van nyaralója, hívta fel a figyelmüket az intézményre. Az ott lakók mindig jó hangulatban közlekednek a településen, mosolyognak és derűsek, mondta. A ház kávézójában és konferencia termében színvonalas kulturális eseményeknek adunk helyet: évente képzőművészeti kiállítást, komolyzenei koncerteket, színházi előadásokat szervezünk. Ezeken részt vesznek a ház vendégei, a település lakosai és a településen nyaraló vendégek. Évente megrendezzük a „Miben más?” kézműves vásárt, ahol több hasonló intézmény megmutathatja termékeit a településre látogatóknak. Aznap nyitva áll a ház és a park minden látogatónak, interaktív programokkal szórakoztatjuk a gyerekeket és felnőtteket. Play-back improvizációs színházi előadással zártuk 2014-ben ezt az eseményt. Ebben az évben is különleges meglepetéssel készülünk a vásár záró estjére. A Regens Wagner ház lakóit a település lakossága teljes mértékben befogadta. Jelen vannak a rendezvényeken, gyakran saját standdal is, ismerik őket és segítik vásárlásaikat a helyi boltokban, otthonosan mozognak az egyházközség tagjai között, részt vesznek a Szent István Házban tartott filmvetítéseken, adventi programokon, a balatonmáriafürdői közház rendezvényein, ott vannak a foci meccseken, a strandon, és az idősek adventi programján – melyet a polgármesteri hivatal a Regens Wagner konferencia termében szervez. Az adventi időszakban helyi lakosok látogatnak el az otthonba, ahol az intézményben élőkkel közösen teáznak és beszélgetnek. Munkánkat önkéntesek is segítik, de lakóink is felajánlottak már a településen önkéntes munkát. Otthon vannak itt a Balatonon, egészen pontosan B al ato nmár iaf ü rd ő n . Minden okunk megvan arra, hogy a magyarországi Regens Wagner Alapítvány 15 sikeres évét megünnepeljük. Az ünnepséget tervezzük, felajánlásokat, támogatást köszönettel fogadunk. Honlapunk: www.regenswagner.hu Vajna-Vormair Katalin intézményvezető 10

[close]

p. 11

2015. március utár Siófok képviselheti hazánkat az Entente Floral Europe versenyén ség megőrzése, gyarapítása, de legfőképp olyan kulturált, virágokkal, zöld növényekkel díszített tiszta környezet megteremtése, amely a települést az eljövendő generációk számára is széppé és élhetővé teszi. „Magyarország a turizmus kezdeményezésére 1990-től a közép-kelet európai térségből elsőként csatlakozott az európai versenyhez és egyben a régió legsikeresebben szereplő országa. Az elmúlt több mint két évtizedben a magyar települések nyolc arany (Balatonfüred, Siófok, Géderlak, Kaposvár, Lipót, Nagyatád, Eger, Gyula), huszonkettő ezüst, tíz bronz és tíz Európa-díjat nyertek.” - olvasható az Entente Florale Europe honlapján. Siófok - tudatos és hosszú távú tervezésének köszönhetően - rendszeres résztvevője lehet a Virágos Magyarországért ver- Települések A város a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatását élvezi a felkészülésben, Siófok polgármestere szerint azonban széles körű összefogásra is szükség van a város lakossága, civil szervezetei és intézményei részéről. A „Virágokkal a közös Európáért!” jelmondattal indító, egyedülálló verseny évente közel ötvenmillió embert mozgósít és huszonötezer település között teremt kapcsolatot a harmonikus környezet megteremtése és megóvása érdekében. Európa legnagyobb múltra visszatekintő kezdeményezéséhez a kelet-európai térség államai közül elsőként hazánk csatlakozott. A program célja a fenntartható fejlődés, a természetes táj megőrzése, a racionális vízgazdálkodás, a korszerű hulladékfeldolgozás, az épített és természeti örök- senynek, amelyen tavaly első helyezést ért el az 50 000 fő alatti város kategóriában. A nemzetközi versenyen 1997-ben már arany minősítést szerzett, idén pedig – városi kategóriában - újra képviselheti Magyarországot Balatongyörök mellett. A helyi, hét tagú szervezőbizottságot a felkészülés során Siófok alpolgármestere, Potocskáné Kőrösi Anita vezeti. A nemzetközi zsűri több szempontot is figyelembe vesz a döntés során, ezért Lengyel Róbert sajtóközleményben hívta fel többek között a város polgárai, civil szervezetei és intézményei figyelmét a felkészülésre, valamint - a saját lakókörnyezetükben történő tevékeny részvételen és odafigyelésen túl - széles körű összefogásra az előző nemzetközi sikerhez hasonló eredmény elérésének érdekében. A bor angyalainak nyomában Keszthelyen immáron 15 éves hagyomány, hogy a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete a farsangolás jegyében szövetkezik mindenféle szerzettel. Ez idén a jubileumhoz is méltón, kiemelkedően látványosra sikerült. Az eleganciát a karneváli hercegi pár képviselte, akiknek láthatóan örömükre szolgált a körülöttük zajló nagy felhajtás. - Nagyon jól érezzük magunkat, öröm nekünk ez a megtiszteltetés, amiben részünk van Keszthelyen, most először - így a hercegnő és hercege. A főúr hozzátette, hogy a szép napsütéses idő várakozáson felüli, sőt: kezd túl meleg lenni a paróka. A hangulatot pedig fel is forrósította nyomukban a többi maskarás ricsajos vonulása. Tömeg tódult a belvárosba, a látnivalókat elözönlötte a kíváncsi tekintetek sokasága. Tömött sorfal között adta a menet ritmusát a Boombatucada ütőegyüttes - verte a taktust varázsló, Breki, szanitéc, nindzsa… Egy világot építettek fel a szereplők, amint végigvonultak a város sétálóutcáján. A jelmezesek idéztek nemzetek divatjából, katonaéletéből, a természet sokféle teremtményéből, korszakok szokásaiból. Megjelentek mesefigurák, rémfilmbeli alakok, jó falusi lakodalmas násznép mutatta a boldogság-vidámság perceit. Tükrös paplanok oválkeretéből családi album élő képeit nézhette végig a bámészhad. Aztán jöttek a janicsárok, gladiátorok, kis harcosok az oviból, óriásként gólyalábasok. Csinos gésa mosolygó tekintete sugárzott napernyője alól, felvonult Hófehérke a törpéivel, volt pattogatott kukorica, mobiltelefon. Az 50-es évek magyar munkás-parasztja pedig korabeli kerékpárját tolva ballagott, nemzetiszín szalagos demizsonnal, a biciklivázra kötözött kapával. - A farsangi jó hangulat kialakulásával mind a 38 angyalka elnyerte jutalmát - utalt a Keszthelyi Karnevált rendező borhölgy kollektívára Nádler Józsefné arkan- gyal. - Nagy öröm, hogy nem csak a mi igyekezetünk szárnyalt, hanem röpködtek az ötletek a résztvevők körében is. Sokan csatlakoztak, segítették a jelmezesek a szándékunkat, hogy a rendezvény másfél évtizedes jubileuma egy csoda legyen. A több mint 30 csoport, egyéni nevező, közel félezres sokasága a város főterén produkciókkal is szórakoztatta a közönséget. H. Á. 11

[close]

p. 12

Települések utár Ötven országból járnak Hévízre Ötödik éve működik a Hévízi Turisztikai Marketing Nonprofit Kft., mely a tagságával széles körben felöleli a fürdőváros turisztikai szolgáltatóinak közös képviseletét. A gyógytó híre, vonzereje mellet a fürdőváros nagy szolgáltató köreit tömörítő civil szervezetnek is köszönhető, az immáron tartósan jellemző évi egymillió feletti vendégéjszaka. További stabilitást is jelent, hogy a fürdővárosban megfordulók mintegy 80 százalékát többszörös visszatérőként fogadhatják. A januári kampány hatása már az idei forgalmon is érzékelhető, erről Horváth Orsolya, a kft. ügyvezetője elmondta: az eredményeket azokból a megkeresésekből látják, amik az adott területekre koncentrált munka hatására onnan érkeznek. 2015. március Hévíz 2014. évi vendégforgalmi adatai újfent igazolták, hogy a fürdőváros a magyarországi turizmusban stabil vezető szerepet tölt be. A kiemelkedő vonzerő a világ legnagyobb természetes termáltavának ismert gyógyhatása mellett a minőségi szolgáltatásoknak is köszönhető. A fürdőváros Budapest után a legnagyobb forgalmú üdülőtelepülés: a vendégéjszakák száma több éve meghaladja az egymilliót, ez tavaly 1.066.305 volt, ami a befizetett üdülőhelyi díj összegéből mutatható ki. Ebből mintegy 80 ezres nagyságrendű volt a szobakiadóknál való szállásfoglalás. Utóbbi körben csaknem 10 százalékos növekedés történt, míg másutt 6 százalékkal mérséklődött a forgalom a 2013. évihez képest. A város elmúlt évi vendégforgalmát értékelve Papp Gábor polgármester és Horváth Orsolya, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a vendégéjszakák számában 15 százalékos arányt képvisel a repülővel érkezők köre, a rájuk jellemző hosszabb tartózkodási időnek is köszönhetően. A vendégek nemzeti hovatartozás szerinti összetétele nem mutatott jelentős változást tavaly, megközelítőleg azonos nagyságrendben a belföldiek, a német, valamint az orosz nyelvterületről érkezők (30-30-30 százalékkal) teszik ki, 10 százaléknál kicsivel több a más országokból érkezők száma, köztük zömmel csehek, szlovákok és észak-európaiak vannak. Mindezzel együtt jellemző, hogy Hévízt, Kínától Észak-Amerikáig mintegy 50 országból keresik fel. Jelentős a kínai vendégszám, de egyelőre rövid, ismerkedő jellegű tartózkodással. Az orosz forgalom múlt év végétől tapasztalt mérséklődése 2014. év átlagában 1,9 százalékos csökkenést okozott. A fő célország most Ausztria és Németország déli része, továbbá Csehország és Szlovákia, ahol turisztikai PR ügynökségek segítségével generálnak sajtó meg- jelenéseket, szólítják meg az utazásra készülőket friss hírek publikálásával. Személyes tapasztalatot nyújtó céllal újságírói csoportokat fogadnak, valamint Hévíz prezentációk szervezésével vannak jelen a német nyelvű célpiacokon. Új vendégküldő régióként tarják számon Észak-Európát: onnan elsősorban Norvégiából és Svédországból számítanak nagyobb létszámú beutazásra. Az orosz turizmusban mutatkozó csökkenés ellensúlyozására a közeli küldő területeken hangsúlyosabb kommunikációval törekednek, az orosz piac meghatározó irodáival szorosabb együttműködésben dolgoznak, többek közt a Moszkva - Sármellék közvetlen repülőjárat újraindításáért. Bizakodásra ad okot, hogy a fürdővárosban az európai átlagnál eddig jóval kisebb mértékű orosz forgalomgyengülés érződött, ami a hévízi egészségturisztikai kínálatnak tulajdonítható. A belföldi turizmus fejlesztéséért Hévíz úttörő szerepet vállalt, Hajdúszoboszlóval közös marketing munkát indítva. Kelet- és Nyugat-Magyarország legnevesebb fürdővárosa együtt, új eszközökkel igyekszik elérni az utazást tervező vendégeket, összetett kedvezményekkel. Az összefogás célja, hogy modern és hatékony módon megismertessék a hazai vendégeket az egészségtudatos életmód kialakításának lehetőségeivel, közvetlen kedvezményekkel ösztönözzék a fürdőhelyek látogatását, a fürdőkultúra fejlődését. A partnerkapcsolat a hazai piacon a versenytársak egymás hasznára való erősítését is jelenti. Az év elejei fürdő szezon szállásajánlati akciója március elején indult, s április végéig tart, a kínálati körrel területileg az egész országot felölelik. Horányi Árpád 12

[close]

p. 13

2015. március Felülről is, alulról is víz Balatonalmádiban is végleg száműzték a telet. A hagyományos rendezvényre a tó partján került sor. Az esős idő ellenére idén is több százan voltak kíváncsiak a február végi látványosságra, melyet egy délelőtti látvány-disznóvágás előzött meg sok finom falattal. A jó hangulatot, a táncot, a vidámságot a litéri Szárazág és Zöldág néptánc együttesek biztosították és „gerjesztették”. Idén sem tértek el jó szokásuktól: „szárazon” borotválták meg a szakállasokat (némi liszt és egy „jól élezett” fakés bevetésével). Bár a város polgármestere, Keszey János igyekezett elrejtőzni, a szemfülesek őt is „gondjaikba vették”. A kiszebáb elégését követően jött a nagy attrakció: a fürdőzési szezon kezdetét reprezentáló úszkálás a fagyponthoz közelebbi Balatonban. Az első strandolók gondos orvosi vizsgálaton is átestek, aztán úgy belevetették magukat a meglehetősen néptelen vízbe, mintha július lenne. Tóth Zoltán ötödször; Major Tamás nyolcadszor; Gurdon Lehel először; Király László pedig sokadszorra mártózott meg a tóban. A krónikás vétke, hogy az egyetlen hölgy neve titokban maradt… Z. A. fotó: Zatkalik utár Török turisztikai kapcsolat Települések A törökországi Fethiye üdülőváros delegációja tett látogatást a napokban Hévízen. A vendégeket az önkormányzati vezetők fogadták, tárgyalásaik során a turisztikai együttműködés lehetőségei kapcsán testvértelepülési kapcsolat is napirendre került. A találkozóra a fürdővárosban 2012. októberében rendezett török-magyar üzletemberek fórumának eddigi eredményei alapján került sor. A küldöttséget Behcet Saatci polgármester vezette, társaságában volt helyettese és egy képviselőtársa, valamint két üzletember. A vendégeket magyar részről Hegedűs Tamás, Hévíz tiszteletbeli törökországi nagykövete kísérte. Házigazdaként fogadta őket Kepli József János és Lukács Ferenc alpolgármester, a megbeszéléseken részt vett Őry Rózsa hivatali kabinetvezető. Többek közt elhangzott: a Törökországgal való kapcsolat egyik eddigi látványos eredménye, hogy a Hévíz-Balaton Airportról júniustól charter járatok indulnak Antalya repülőterére. Ennek kapcsán a vendégek elmondták, az együttműködést a repülőutas összeköttetés ki- használásával szeretnék szorosabbra fűzni, elsősorban turisztikai téren. Hévíz gyógyászata, egész fogadókészsége nagy lehetőséget jelent számukra. Ezúttal részletesebben tárgyaltak a Hévíz és Fethiye testvérvárosi kapcsolatának kialakításáról. Fethiye az Égei- és Földközi-tenger találkozásánál fekvő történelmi város, nemzetközi szinten is az egyik legnépszerűbbnek számító turisztikai célpont. Ősi település, már az i.e. 5. században is lakták, az ókori Lykia területén fekszik, ami a hellén kor egyik legfejlettebb civilizációja volt. Történelmi nevezetességei a kősziklákba vájt sírok, a Nagy Sándorhoz kötődő legendák és a jóshely-múlt és a „hamam” hagyományos török fürdő is, amely a 16. század óta várja a vendégeket és ma is szerves része a turizmus mindennapjainak. A várostól délre fekszik a világörökségek sorába tartozó Xanthos, mely Lükia fővárosa volt, tőle 8 kilométerre található a kultikus Letoon, az ókori város templomromjaival. Fethiye lakosságszáma nem haladja meg a 70 ezer főt, ám turisztikai szezonban akár 250 ezerre is duzzad a településen lévők száma. Különösen népszerű hely a brit és orosz turisták körében, akik közül sokan le is telepedtek a városban. A turizmus 30 éve a legfontosabb megélhetési forrás, a lakosság emellett nagy múltra visszatekintő mezőgazdasággal, főként gyümölcs- és zöldségtermesztéssel is foglalkozik. H. Á. 13

[close]

p. 14

Települések Összefogás nélkül nincs fejlődés Számos fejlesztést tervez Badacsonytomaj önkormányzata, amely egyszerre szolgálja a településen lakók és a turisták érdekeit. A képviselő-testület havonta szervez parázs vitákkal és megoldásokkal teli lakossági fórumot, hogy közvetlenül vitathassa meg a helyiekkel, mit szeretnének elérni. Krisztin N. Lászlóval arról is beszélgettünk, miért elengedhetetlen a közösség egységének helyreállítása, amely nélkül nincs fejlődés. utár 2015. március - Minek köszönhető, hogy újraválasztották 2014-ben? - Úgy vélem, alapvetően három oka volt. Egyrészt az emberek látták az elmúlt négy év sikertelenségét, képviselő-testületi csatározásait, s úgy érezték, hogy két képviselőtársammal inkább mi jártunk a településünk jövője szempontjából helyes úton, s nem a másik négy képviselő, hisz mindhármunkat visszaszavaztak. Másrészt, szerintem sikerült vonzó programot kínálni a választóknak. A kampányban nagyon sok ember véleményét begyűjtöttem, ezért gyakorlatilag a programot maguk a településen élők alkották meg. Harmadrészt a közösségnek elege lett a megosztottságból, a gyűlölködésből, s vissza szerettek volna térni a régebben bevált nyugodt, fejlődő időszakhoz. - Mit értek el az elmúlt négy évben és a választások óta? - Az elmúlt négy évben kevés eredményt értünk el. A fent említett okok miatt mentoraink, támogatóink elfordultak tőlünk, komoly pályázati forrást nem sikerült szerezni, a korábbi időszakokhoz képest apró fejlesztéseket valósítottunk meg. Igaz, sikerült stabilizálni a költségvetésünket, de az inkább a kormányzati konszolidáció, mint a mi sikeres munkánk eredménye volt. A választások után az új képviselő-testület nagyon sokszor leült beszélgetni. Átgondoltuk a legfontosabb dolgokat, megalkottuk a rövid, közép- és hosszú távú elképzeléseinket a nemrégen elfogadott Településfejlesztési Koncepció (TFK) alapján. Még a választások után, 2014 végén olyan, a közterületek állapotát befolyásoló közérzetjavító intézkedéseket tettünk, amelyet az emberek nagyon hiányoltak: járdákat, utakat újítottunk fel, közterületeket szépítettünk meg. - Milyen célokat tűzött maga elé az önkormányzat a következő választásokig? - A legfontosabb célunk a közösség egységének helyreállítása. Ennek érdekében próbálunk rendszeresen kommunikálni a lakossággal. Bevezettük az „utcafórum”-ot, amelynek lényege, hogy havonta, előre megjelölt helyen és időpontban, egy adott lakókörzetben (több egymás mellett lévő utcában) a képviselő-testület találkozik a lakossággal, és felméri az adott körzet problémáit, begyűjti a javaslatokat, elbeszélget az emberekkel. Így egy évben kétszer is tudunk az adott körzetben élőkkel találkozni. A másik eszköz, hogy egy-egy fajsúlyos témában fórumot tartunk, ahol a résztvevők elmondhatják a javaslataikat, véleményüket az adott témával kapcsolatosan. Az elmúlt négy és fél hónapban négy fórumot is tartottunk parázs vitákkal, megoldásokkal. A képviselő-testület Facebook oldalt hozott létre, amelynek segítségével a fiatalokkal és a középkorú választókkal igyekszünk kapcsolatot tartani. A településünk fejlesztését a TFK alapján szeretnénk megvalósítani. A dokumentum elfogadását széleskörű lakossági véleményeztetés előzte meg, így bátran támaszkodhatunk rá. Az abban foglaltak helyességét a kampányidőszak alatt visszaigazolták a választópolgárok. Stratégiai jellegű célunk a II. Balatoni komp szorgalmazása és egy libegő kialakítása a Badacsony hegyen. Emellett a legfontosabb céljaink: a településkép jelentős javítása (közterületek állapota, strandok fejlesztése), Badacsonyban a parti rész megújítása (Badacsony Városkapu projekt), egy multifunkciós közösségi ház létrehozása, mely turisztikai célokat is szolgálna, Badacsonytomajon a Fő tér és a Városháza tér megújítása. Szeretnénk, ha egy emberléptékű bevásárlócentrum találna otthonra a településünkön. Badacsonyörsön továbbra is küzdünk a településrész vízparthoz jutásáért. A céljaink megvalósításához támogatásokat és pályázati forrásokat is szeretnénk szerezni. A fejlesztések megvalósításában komoly szerepet szánunk a száz százalékos önkormányzati tulajdonú Városüzemeltető Nonprofit Kft.-nek és a cég által összefogott és bevont helyi vállalkozói körnek is. Nagy kérdés, hogy a településünk segítője, patrónusa, a nemrég elhunyt Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselőnk után maradt űrt sikerül-e betölteni. Ezért ezúton is kérjük mindazok segítségét, támogatását, akik szeretik Badacsonytomajt, akik innen származtak el, vagy valamilyen módon ide kötődnek. Kérjük, javaslataikkal, kapcsolatrendszerükkel segítsék a településünk fejlődését! - Oktatásfejlesztést terveznek? - Fontolgatjuk egy bölcsőde kialakítását és valamiféle szőlészeti szakképzési forma megvalósítását. Az előbbivel a településünkön működő intézmények (óvoda, iskola) jobb kihasználtságát szeretnénk megalapozni, az utóbbit pedig a fiatalok helyben tartása, a szőlészeti-borászati cégek munkaerő-felvételi lehetőségének kielégítése, egyfajta identitás kialakítása indukálja. - Mire szolgál a Civil ház kialakítása? - Régi adósságunk volt egy olyan hely biztosítása, ahol a civil szervezetek kulturált feltételek között megtarthatják összejöveteleiket, ahol találkozhatnak, beszélgethetnek, szórakozhatnak az emberek. A kulturális intézmény élére egy helyi fiatalt neveztünk ki, akitől a közösségi, kulturális és művészeti élet felpezsdítését várjuk. - A fiatalok jelentős része kénytelen elhagyni ezt a gyönyörű vidéket a munkahiány miatt. Milyen tervei vannak a munkahelyteremtést illetően? - A munkahelyteremtés komplex, és igen nehéz feladat. Minden tanulmány a mikrotérség egyetlen lehetőségének a turizmust mutatja ki, ezért a gazdasági fejlődésünket és az ezzel összefüggő munkahelyteremtést is ennek mentén kell felépíteni. A munkahelyteremtéssel összefüggő feladatainkat a TFK részletesen tartalmazza, ezért ennek ismertetése meghaladná az interjú kereteit. A legfontosabbak röviden: környezettudatosság és fenntarthatóság keretei között szeretnénk a turizmus jövedelemtermelő képességét és munkahelyteremtő hatását növelni. Ezen belül: a szállóvendégek számának és az itt tartózkodási időnek a növelése, a fürdőszezon mellett a kirándulószezon lehetőségeinek jobb kiaknázása a cél. Szükséges a helyi vállalkozások megerősítése, vonzó befektetési és üzleti kör- 14

[close]

p. 15

2015. március nyezet kialakítása, új befektetők, befektetések bevonása, a demográfiai folyamatok megváltoztatása, a kulturális-szellemi bázis megerősítése, a foglalkoztatási szerkezet megváltoztatása. Elengedhetetlen a szőlészet és borászat valódi húzóágazattá növelése. Ezen belül: a szőlőterületek nagyságának és minőségének növelése, a szőlészetek-borászatok fejlődésének elősegítése, illetve a szőlészet és borászat helyi társadalomba való jobb beágyazása a legfontosabb teendő. - Sok embernek szemet szúr a Badacsony központjában található árusok sora, akik értéktelen, tájba nem illő műanyag holmikat kínálnak. Szívesebben látnák a környékbeli kézműveseket és munkáikat. Tervez változást ezen a téren? - Ezt mi is érzékeljük! Éppen ezért két fórumon is megvitattuk a kereskedőkkel a változtatás irányait. Itt érvek hangzottak el Badacsony mediterrán jellegéből adódó „zsibvásári” nyüzsgés szükségessége és vonzereje, illetve ennek megváltoztatása mellett is. A vita alapján átdolgoztuk a közterület-foglalási rendeletünket, amelyet e hónapban fogunk elfogadni. Ennek rövid lényege: a közterületek bérbeadását az önkormányzat mérsékli, illetve egy vásári udvar kialakításával lokalizálja, és a megjelenést szabályozza. Az üzletek tulajdonosaival egyesével vitatja meg az üzletük előtti közterület igénybe vételének arányait. Az üzletek elé kihelyezett megállító táblákat egységesít- jük. A Bahart Zrt.-vel és a MÁV-val tárgyalásokat folytatunk a területükön zajló közterületi árusítás illeszkedése ügyében. Emellett szeretnénk újra megszervezni az évtizedekkel ezelőtti kézműves vásárokat, amelyeknek nagy sikere volt annak idején. - Badacsony-hegy környezetvédelmére külön figyelmet kívánnak fordítani. Milyen problémák merültek fel a környezetszennyezés téren? - A hegy a mikrotérség egyik legfontosabb vonzereje, ugyanakkor lehetőségeit még nem sikerült teljes körűen kiaknázni. A hegyet körülvevő önkormányzatok erejükhöz mérten igyekeznek tenni a hegyért, és a hegy vonzerejének növeléséért. Nemesgulács hegyi utakat javított, Badacsonytördemicen a Bujdosók lépcsőjét rakták rendbe, mi új kilátót építettünk és turistautakat újítottunk meg. A hegyért tevékenykedik még a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakonyerdő Zrt. is. A szennyezés elsősorban a szemetelésből, illetve a háztartási hulladék zsákokban történő hegyre viteléből adódik. Mivel a hegyre autóval nem lehet felmenni, hiába vannak szemétgyűjtő edények kihelyezve, az abba elhelyezett szemét begyűjtése nehézkes. A gondolkodásunkat kellene formálni: arra kellene törekedni, hogy a hegyre látogató a szemetét hozza le magával és a hegy lábánál helyezze el a gyűjtőedényekbe. Ennek megalapozása a szelektív hulladékgyűjtés igényének kialakításával együtt a családban és az iskolában kezdődik! utár Települések Tanáremberként tudom a szemléletformálás nehéz és időigényes folyamat, de hiszek benne, hogy lehetséges! - Ábrahámheggyel közös hivatalt alakítottak. Miért volt erre szükség? - Nagyon fájó volt, amikor a 2013-ban a közös hivatali rendszer kialakulásakor egyetlen környékbeli település sem keresett meg bennünket együttműködési szándékával, pedig a tanácsi rendszerben nagyközségi közös tanács működött öt környékbeli település részvételével, a települések ezer szállal kötődtek egymáshoz. Óvodai, iskolai, szociális társulást tartottunk fent közösen, fogorvosi és turisztikai feladatokat is közösen láttunk el. Fájt, de tudtuk az okát: mi abban az időben önmagunkkal sem tudtunk együttműködni, nemhogy másokkal. Az új képviselő-testületnek, s az általa képviselt új szellemnek az egyik első nagy sikere, hogy Ábrahámheggyel sikerült létrehozni a közös hivatalt. Összehangoltuk a feladatokat, oda-vissza segítjük egymást, Ábrahámhegyen kirendeltséget alakítottunk ki, három millió forintos informatikai fejlesztést hajtottunk végre a munka támogatására. Az első tapasztalatok jók! Reméljük, hogy a közös hivatali rendszer mentén az önkormányzatok is egyre több dologban tudnak és akarnak majd együttműködni, hiszen a gondjaink, örömeink szinte azonosak, a lehetőségeink pedig összefogva talán még nagyobbak. Mizsei Bernadett A Balatonnál található a legvonzóbb nemzeti park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a hasonló funkciójú hazai szervezetek között a legnépszerűbb: az elmúlt évben a regisztrált látogatók száma meghaladta a háromszázötvenezret. Puskás Zoltán igazgató szerint a páratlan természeti, geológiai látványosság önmagában is csábító, ám az intézmény az elmúlt években számos olyan beruházást is végrehajtott, amelyek az információ átadás bővítését, korszerűsítését, illetve a vendégek komfort érzetének növelését szolgálták. - Mindent megteszünk azért, hogy ez az érdeklődés fennmaradjon, s hogy a Balaton turisztikai szerepét erősítsük. A télen is nyitva tartó hat látogatóhely mellett március 14-től már másik három is várja a vendégeket. Nagy reményeket fűzünk a januárban átadott tapolcai látogatóközponthoz, amely immár harmadik e sorban Tihany és a Pannon Csillagda mellett. A fedett létesítmények és az itt zajló programok mellett – a jó idő beköszöntével – bizonyára egyre többen keresik majd fel a Tapolcai- és a Káli-medencét, a Keszthelyi-hegységet, a Kis-Balatont, Hegyestű bazalt orgonáit, a salföldi majort vagy a kápolnapusztai bivalyrezervátumot. A föld alatti világ csodálóinak jó hír, hogy márciusban számukra a nemzeti parkok különleges programokat biztosítanak. Az igazgató elmondta: a Nyitott Balaton akciót is felhasználják a park szolgáltatásainak népszerűsítésére. Kedvezményes túrákat szerveznek, áprilisban nyílt napon várják a csopaki létesítménybe a diákokat, májusban pedig már megnyitják az erdei iskolákat. A legnagyobb érdeklődés vélhetőleg ezen a nyáron is a tihanyi levendula fesztivál és szedd magad akció iránt nyilvánul meg – június közepétől ezrek érkeznek a félszigetre, hogy megcsodálják a virágzó növényt, s egyegy csokorral a nyár és a Balaton emlékét magukkal vigyék. Süli 15

[close]

Comments

no comments yet