2015. február Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2015.02

Popular Pages


p. 1

2015. február utár Átadták a Tapolcai - tavasbarlang látogatóközpontját Tapolca földalatti világának csodái Jubilál a Nők a Balatonért Egyesület Tihanyi sikerek - itthon és külföldön Halról, vízről a Balatoni Szövetség ülésén Fonyódi kolbászfesztivál

[close]

p. 2

Aktuális utár A Balaton nem feszített tükrű medence... Örvényesen ülésezett a Balatoni Szövetség A vízminőség és a halgazdálkodás volt a Balatoni Szövetség január végi ülésének főtémája. Ezúttal Örvényesen találkoztak a szövetség tagjai. A fórumon először a vízügyi igazgatóság siófoki kirendeltségének vezetője, Pécseli Péter előadását hallgatták meg a résztvevők a tó vízszintjének szabályozásáról. Ezt követően alakította ki álláspontját a BSZ elnöksége. Ismeretes, hogy 2014. június 18-án kezdeményezte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) a Balaton felső szabályozási szintjének 120 cm-re történő megemelését a Közép-duténő megemelését, de jelenleg nem állnak fenn annak feltételei. A jelenlegi állapotok alapján nem támogatható a vízszint azonnali emelése, mert elmaradtak már azok a fejlesztések is, melyeknek meg kellett volna előznie az előző, az 1990-es évek végén született döntést a vízszint 100 cm-ről 110 cm-re történő megemeléséről. 1997-ben a Balaton vízszintszabályozásának megváltoztatását megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás során 9 önkormányzat élt kifogással és a jelzett problémák továbbra is fennállnak Ezek a következők: az alacsonyan fekvő épületek víz alá kerülése; 2015. február nántúli Vízügyi Hatóságnál. A Balatoni Szövetség a továbbiakban is támogatni tudja a Balaton ideális vízszintjének 120 cm-re tör- a vízszintemelés okozta belvizek; a csapadék-levezető árkok hiánya és a magas befogadó szint; berekvíz átvezetés sűrűsödé- se; vízrendezési kérdések; part menti elöntések kárigénye. A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek zöme a plusz egy méteres mértékadó vízszintre épült ki. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel. Ezek a rendszerek ebből fakadóan nem tudják betölteni a szerepüket, és nagyobb esőzések esetén komoly károk keletkeznek az állami, önkormányzati, de legtöbb esetben a magántulajdonokban is. Az aszályosabb években is nagyobb biztonsággal fogadhatnánk a turistákat a vízszint tekintetében, amennyiben a jelenleginél magasabban tudnánk tartani a Balatont. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy egy komplex, a parti önkormányzatokkal egyeztetett fejlesztési koncepció készüljön, mely magában foglalhatja a vízszintemelés miatt szükséges fejlesztéseket és az önkormányzati igényeket. Azt fontos megjegyezni, hogy a Balatoni Szövetség a megoldásokat keresi. A térség polgármesterei „saját bőrükön” tapasztalják a vízszint változásából fakadó gondokat, problémákat. Talán ennek a közös gondolkodásnak köszönhetően nagyobb forrásokat is tudnánk mozgósítani. Két példát is említett Balassa Balázs. Minden településre vonatkozóan a partszabályozási terv tartalmazza a kialakítandó parti sétányokat, illetve komoly igény van újabb, vagy a meglévő kerékpárutak kialakítására, fejlesztésére. Véleményünk szerint – folytatta – a parti sétányok, kerékpárutak egyben lehetnének partvédő művek is. Minden önkormányzat esetében több kapcsolódási pont is megfogalmazódik majd az egyeztetések során. A projekt előkészítésére (a 2014–2020as tervezési időszakra vonatkozóan) a források rendelkezésre állnak egy komplett és átfogó koncepció megalkotására. A Balaton-parti önkormányzatok jogos elvárása, hogy az egyeztetésben részt vegyenek, és ennek koordinálására szívesen felajánlja közreműködését a Balatoni Szövetség – hangsúlyozta az elnök. Felmerültek olyan kérdések is, hogy miképp változik a Balaton jogi határa, vagy éppen a Balaton területe. Ez megmaradt megválaszolandó kérdésként. A jogi partvonal a következőképpen van definiálva: 2

[close]

p. 3

2015. február „Állandó vagy ideiglenes jellegű partvédőműveknél a mű víz felőli felső éle; egyéb (partvédőmű nélküli partszakaszokon a siófoki vízmérce ’0’ pontja felett a + 1,0 m-es vízállásnál megfelelő szintvonal.” Csakhogy ez nem feltétlenül a jelenlegi állapotot tükrözi. Azt egyértelműen kijelenthetjük – olvasható a BSZ álláspontjában –, hogy a Balaton nem egy feszített víztükrű medence, ezért rendkívül nehéz a víz szintjének tartása. Komoly munkát végeznek ennek érdekében a KDTVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakemberei. Az előadás egyértelműen kitért a jelenlegi zagyterek kapacitására, az iszapkotrásból származó iszap elhelyezésének lehetőségeire. Jelenleg két, nagyobb kapacitással és engedéllyel rendelkező zagytározó működik a Balatonnál: Balatonfűzfő 3-as, Balatongyörök 5-ös. Ezek alkalmasak nemcsak az önkormányzati vagy egyéb üzemeltetésű kikötők kotrási anyagainak elhelyezésére, hanem az esetleges vízminőség-védelmi kotrásokból származó zagy elhelyezésére is. Természetesen ezek kapacitása sem végtelen, ezért fontos az utógondozás kérdése. A zagyterek időszakonként történő ürítése, a kikerülő anyagból a közeli tájsebek rehabilitációja elvégezhető. Ezáltal a zagyterek tovább üzemeltethetőek. A BSZ második napirendi pontjában a balatoni halgazdálkodás helyzetét vitatta meg. A napirendi ponttal kapcsolatosan elsőként Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a halászat Balatonon történő leállítását követő változásokról. Táncsics Aladár, a Bakony Balaton Horgász Szövetség elnöke a térség horgászegyesületeiről, a szervezetek munkájáról és a helyi, valamint a horgászturizmus kapcsán a térségbe érkező horgászok helyzetéről adott tájékoztatást. Dr. Takács Péter, az MTA Ökológiai Kutató Központ Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa pedig tájékoztatta a jelenlévőket a vizsgálataikról, melyek során tanulmányozták, hogy milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára. Az előadások alapján egyértelművé vált a Balatoni Szövetség elnöksége számára, hogy a Balatonon a halászat betiltásának célja a horgászturizmus erősítése volt. Ezzel még egyet is tud érteni az elnökség, de elengedhetetlen a halászat leállításából fakadó következmények megnyugtató kezelése, és a horgászturizmus feltételeinek megteremtése. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. talán legfontosabb feladata az elsősorban őshonos halakra épülő halfauna fenntartása, a horgászok számára a megfelelő mennyiségű hal biztosítása. Fontos feladat még a halőri hálózat fenntartása, fejlesztése. Elhangzott, hogy a rendszeres haltelepítések mellett a nyári időszakban, főleg a horgászturizmus kiszolgálása érdekében haltelepítést végeznek majd. Ezáltal méret alapján azonnal fogható pontyok kerülnek a Balatonba. A másik fontos kérdés a balatoni halsütödék, vendéglátó egységek balatoni hallal történő ellátása volt. Jelenleg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a halgazdálkodási jogosultságában lévő Kis-Balaton déli részének halászatából, valamint az általuk üzemeltetett Balaton-melléki tógazdaságokból tud halat biztosítani. Elkezdődtek a tárgyalások újabb, a Balaton vízgyűjtő területein található halastavak Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kezelésébe, tulajdonába kerülése vonatkozásában. Az elnökség kifejtette azon véleményét, hogy támogatni tudja a halellátás biztosítását a Balaton vízgyűjtő területén lévő halastavakból, de meg kell teremteni a lehetőségét annak (ha csak korlátozott mennyiségben is), hogy kerüljenek Balatonból kifogott halak is a vendégek tányérjára. Egyértelművé vált, hogy komoly fejlesztésekre van szükség a minőségi horgászturizmus feltételeinek biztosítása érdekében. Főleg az északi parton fogalmazódik meg a kérdés, hogy tudnak-e kulturált és szabályos horgászati lehetőséget biztosítani a térségben élő és a horgászat céljából idelátogató horgászok számára. Jelenleg nagyon kevés a legális csónakkikötők száma. Ezt elsősorban az anyagi források hiányában, valamint a kikötők megvalósítását megelőző engedélyeztetési eljárás évekig tartó folya- utár Aktuális matának problémájában látják. Addig, amíg sem a partról, sem pedig a csónakból történő horgászat alapvető feltételeit nem tudják megteremteni, addig „rákényszerítik” a horgászokat az illegális bejárók használatára, létesítésére. Az északi parton több településen csak a strandokon, illetve a hajókikötőkben tudnak a horgászok a partról horgászni. Ez a lehetőség nyári időszakban még tovább korlátozódik, ezért marad a vízről történő horgászat. Felmerült az a kérdés is, hogy hol tárolja a horgász a csónakját legális csónakkikötők hiányában. A válasz jelenleg kézenfekvő: a nádasba vágott illegális kikötőkben. A feltételek megteremtéséhez tehát elengedhetetlen a fejlesztési források biztosítása. Kezdeményezi a BSZ, hogy az elkövetkezendő fejlesztési időszakban a kormány biztosítson uniós forrásokat a balatoni horgászturizmus fejlesztésére. A szövetség elnökségének véleménye szerint a következő fejlesztések megvalósítása elengedhetetlen a horgászturizmus feltételeinek megteremtése érdekében: - fontos, hogy megteremtődjenek a szakmai és az anyagi feltételei a legális csónakkikötők építésének - a BSZ támogatja, hogy minden településen az önkormányzat vagy a vízügyi hatóság által biztosított partszakaszon sólyapályákat építsenek. Ezek egyrészt a helyi horgászok csónaktárolással kapcsolatos gondjait is megoldanák, másrészt lehetőséget adnak a csónakot hozó horgászturistáknak a csónak gyors és egyszerű vízre-tételére. Ezen túl a sólyapályáknak komoly szerepe lehet a halgazdálkodásban és a halőrzésben is, hiszen akár haltelepítési pontokként is használhatóak, akár a halőrzést is segíthetik, mivel a halőri csónakokat is egyszerűen vízre lehetne itt rakni. Az egész Balatonra egységes sólyapályát lehetne kiépíteni, mely a tervezési folyamatot is gyorsítaná. - a „partról történő” horgászat lehetőségeit bővíthetnék a parttól a mélyvízig kiépített (nem a nádasokat átszelve), könnyen telepíthető és bontható stégrendszerek kiépítésével. Akár a pályázathoz lehetne rendelni egy, az egész Balatonon tevékenykedő alacsony merülésű darus uszályt is, melyről a telepítéseket és a bontásokat is végeznék. Z. A. fotó: Zatkalik /forrás: Balatoni Szövetség honlapja/ 3

[close]

p. 4

Aktuális utár Élménypark a Balatonon A hónap végén, február 25-én a horvátországi Kaproncában tartják a Balatonunk idegenforgalmi szezonját vonzóbbá tehető, meghosszabbítását célzó, az Európai Unió Magyarország -Horvátország IPA Határon Átnyúló 2007 - 2013–as Együttműködési Program keretében elnyert projekt záró konferenciáját. Az ATDS: „Élményturizmus fejlesztési stratégia” című projekt megvalósítása2013 novemberében kezdődött két partnerszervezet közreműködésével. Horvátországot Kapronca Város Önkormányzata, míg hazánkat a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. képviseli. A projekt eredményeit bemutatni hívatott záró konferencia célja, hogy a partnerek által kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányok és közös élményturisztikai stratégia széles körűen bemutatásra kerüljön. Mint már többször is hírt adtunk róla, az elmúlt tizenhat hónap szakmai munkája során mindkét fél elkészítette egy¬-egy élményturisztikai park megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmány szerint a Balaton turista forgalmára legnagyobb hatással egy vidámpark vagy tematikus park lenne, egy olyan park, amely a nyugat-európai vetélytársaival is fel tudja venni a versenyt. Olyan attrakcióra van szükség, amely kedvéért akár külföldről is ide utaznak a családok, illetve hűvösebb napokon megfelelő kikapcsolódást jelent a magyar tenger mellett. Évi 8-10 hónapos nyitva tartás mellett az éves látogatószám várhatóan meghaladná a Balaton környékén az egymillió főt. Természetesen egy ilyen park megvalósításának óriási költségei vannak, meghaladják a 200.000.000 eurós nagyságrendet. Ennél lényegesen kevesebb látogatót vonzana egy jól átgondolt vízi vidámpark, amely egyaránt lehet kültéri vagy beltéri, esetleg ezek kombinációja. Egy ilyen élménypark 300-400.000 fő látogatóval számolhatna évente, és sokkal kevesebbe kerülne. Az attrakció nem csak a hűvösebb napokon jelentene élményt, kikapcsolódást, hanem a turisztikai szezon meghosszabbítását is jelentené a magyar tenger mellett. A kiszámíthatatlan balatoni időjárás nem riasztaná el a pihenni vágyókat, hanem programot kínálna. A szakértők a tanulmányban többféle attrakció, valamint attrakció kombináció lehetőségeit is mérlegelték. A bemutatott attrakciók jelentős, vagy kizárólagos állami, illetve - vagy EU-s finanszírozást igényelnek, de az elvárt eredményeket csak egy tapasztalt, megfelelő csapattal és kapcsolatokkal rendelkező üzemeltető tudja biztosítani. A Balaton környékén minden érintettnek, döntéshozónak el kell gondolkodnia, hogy pontosan milyen típusú élményturisztikai attrakciót/attrakciókat lenne ér- 2015. február demes megvalósítani, amelyek a legnagyobb hatással vannak a balatoni turizmusra. Amennyiben a döntés megszületik, további tanulmányokra, ellenőrző számításokra, tervezésre, árpolitika meghatározására, üzemeltető keresésére és leszerződtetésére, engedélyek megszerzésére, finanszírozási megállapodások megkötésére, stb. lesz szükség! A projekt megvalósítása alatt a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. nagy hangsúlyt fektetett a nyilvánosság folyamatos tájékoztatására, ennek érdekében számos rádiós interjút, nyomtatott cikket, online felületen való cikket jelentetett meg a projekt előrehaladásáról, eredményeiről. A tavalyi évben nyitókonferencia, sajtótájékoztató, projekt találkozó is megszervezésre került, valamint a horvát fél szervezésével kerül sor 2015. február 25-én a záró konferenciára, melyre minden, a témában érintett szervezetet várunk! 4

[close]

p. 5

2015. február utár Aktuális Húsz éve önzetlenül a Balatonért Jubilál a Nők a Balatonért Egyesület Női szemléletmód, női kezek, női szervezés, női eredmények – így lehetne öszszefoglalni címszavakban a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) húsz évét. A jubileumi ülésre az arácsi Népházban került sor januárban. A megalakulás körülményeiről, okáról és a célokról a NABE elnöke, Szauer Rózsa beszélt a népes tagság előtt. Elmondta, hogy 1995-ben egy alsóörsi fórumon a Balaton régió polgármesterei a tó (akkor csaknem tragikus) állapotáról, jövőjéről tárgyaltak. A rendezvényen több polgármester-feleség is részt vett, köztük Simonné Zákonyi Tünde, aki felvállalta a balatoni hölgyek összefogását. A NABE célul tűzte ki a Balaton környezeti, természeti és kulturális értékeinek megőrzését, védelmét, továbbá a környezettudatos magatartás kialakítását a Balatonnál élő, és a tavat szerető emberekben. Mindennek eszközeként tájékoztatókat, akciókat (például a kikötők „takarítását”), programokat szerveztek, folyamatosan építették kapcsolatukat intézményekkel, civil szervezetekkel. Munkásságuk mára nemcsak a Balaton térségére, de az országra és a határokon túlra is kiterjed. A NABE tagjai 20 csoportban (köztük egy budapestivel is) mintegy 720-an végzik sokszor nem látványos, ám mindig alázatos munkájukat. Működési formájuk közhasznú egyesület, közéjük bárki beléphet, aki alapszabályukat elfogadja. Szívesen látják a pártoló férfiakat is. Ma úgy látszik, kevés a lelkes fiatal, pedig tőlük sokat várnak. A fórum vendége ezúttal dr. Vörös Lajos kutató (MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet) volt, aki az elmúlt 20 évet elemezte. Honnan hova jutott a Balaton, mi változott két évtized alatt? Ezekre a kérdésekre adott közérthető válaszokat, utalt a „vészharang” korszakra, a víz- és környezetvédelem tevékenységére, a tudományos kutatásokra, s azok eredményeire. Hozzátette: „Mindez a NABE érdeme volt!” A folytatásban Székely Erzsébet (Fonyód), a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke kínai tanulmányútjáról számolt be. A jó hangulathoz Szakáli Anna és Bajzikné Panni alkalmi versei is hozzájárultak. Az ünnepség befejező részében az egyes csoportok vezetői számoltak be tevékenységükről, melynek során emlékhelyek létesültek a Balaton körül (pl. a Balatoni nagyasszonyok program keretében dr. Sebestyén Olga, Pintér Pálné, Dukai Takács Judit, Kájel Endréné, Horváth Anna Krisztina, gróf Festetics Julianna, Csüllög Júlia, Sz. Gémes Éva kapott szobrot vagy emléktáblát). Túl ezen parkok, sétányok, emlékjelek bizonyítják: eredményesek tudtak lenni akkor is, amikor nem dőlt a kasszába pénz, de összefogással, szeretettel túl tudtak lenni a megpróbáltatásokon. Ott voltak valamennyi, a tó sorsát érintő fórumon, jó kapcsolatot ápoltak a balatoni szervezetekkel, könyveket, brosúrákat, népszerű társasjátékot adtak ki. Végezetül kötetlen beszélgetéssel zárult a NABE jubileumi napja. A születésnapi NABE-tortát Szauer Rózsa, az egyesület „lelke” vágta föl. Zatkalik 5

[close]

p. 6

Aktuális utár Barátunk és ellenségünk: a jég Alig-alig múlik el úgy tél a Balatonon, hogy ne szedne áldozatot. Sajnos, így volt ez most is, régen is, s nem kell hozzá jóstehetség, hogy a jövőben is ezt lássuk. A világ rengeteget változott, de óvatlanságunk, figyelmetlenségünk, fegyelmezetlenségünk ugyanaz maradt, mint őseinké. Horgászok, halászok, sportolók, korcsolyázgatók lettek sokszor végleges és végzetes foglyai a jégnek. Pedig a jég felhőtlen szórakozást kínál, óvja a víz alatti világot, régebben kenyeret adott azoknak, akik hatalmas tömbökben vitték a vermekbe. Barátunk azonban a viharok, rianások, meleg források következtében ellenünk is fordul, pedig figyelmeztet a maga módján. A legtöbb parti település lakói őriznek emlékezetükben egy-egy tragédiát, olykor szerencsés megmenekülést. Ez utóbbira szép legenda a vonyarci, mely úgy tartja, hogy negyven halász 1739-ben csodás körülmények köze- 2015. február pette menekült meg a sodródó „jégtáblárul”. A „40 halász emlékhely” a Szent Mihály-dombon ma már turisztikai látványosság a kápolnával és a régi halottasházban kialakított domborművel (Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész alkotása). Megközelítése könnyű, s a domb lábánál kialakított parkolóból pár perc alatt elérhető. Nemcsak túrára, piknikezésre, de a néma főhajtásra is alkalmas a hely. Z. A. Színészek a megelőzésért A rendőrség és a Pannon Várszínház példaértékű együttműködése – a drogprevenció és a baleset-megelőzés terén – elsősorban a középiskolás korúakat célozza meg speciális előadásával. A cél, mint azt Futtató Norbert őrnagy, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság drogmegelőzésért felelős főelőadója elmondta, hogy a fiatalok hiteles forrásból származó elemek alapján szembesüljenek balesettel, droggal, s azok következményeivel. Hozzátette: nem titkolt céljuk az értelmi mellett az érzelmi ráhatás is. Ezt a közönség felnőtt tagjai is megtapasztalták a januári premieren: sokan inkább a döbbent csenddel, mint inkább a zajos tapssal fejezték ki benyomásaikat. Mindezt a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, dr. Hatala József miniszteri biztos is megerősítette. Elmondta: hasonló jellegű bűn- és baleset-megelőzési programokkal sokat lehet javítani mind a közbiztonságon, mind a baleseti statisztikákon. A jelen lévő szakemberek a négy minielőadás közötti perceket használták fel arra, hogy a diákságot szóra is bírják, véleményüket meghallgassák. A négy, egyenként ötperces színdarabot a Pannon Várszínház i ú művészei (Nyakas Krisztina, Kiss Dávid) írták, a rendezést Kiss Dávidra bízta a teátrum igazgatója, Vándorfi László. Az első darab az internetezés egyik veszélyére, a meggondolatlanul feltett fotókra hívta fel a hallgatóság figyelmét, míg a második a drogozásról szólt. A harmadik és a negyedik pedig a közlekedés, a baleset és a halál témakörét dolgozta fel. Mindegyik darab nyelvezete, stílusa a mai fiatalokéhoz idomult. Az összeállításnál a rendőrség által az írók rendelkezésére bocsájtott alapanyag valós esetekből származott. A rendőrség célja a fentieken túl, hogy a fiatalok minél szélesebb körben megismerkedhessenek a Pannon Várszínház interaktívnak is nevezhető műsorával, így a megyeszékhelyen kívül másutt is fellépnek a művészek. Zatkalik 6

[close]

p. 7

2015. február utár Esztétikusabb városközpont, folytatódó beruházások Biztos bevételt hoz a BalatonSound színeként is hasznosítható közterületet adjunk át a helybelieknek és a várhatóan nagy számban hozzánk érkező vendégeknek. A polgármester ez irányú vágya abszolút megalapozott! Ha csak egyetlen rendezvényt veszünk figyelembe, a látogatók száma abban az esetben is mintegy harmadával haladja meg a százezer főt – ez a tavalyi statisztikai adat, s figyelembe véve a trendeket, nem lehet kétségünk: ismét rekordot döntenek a zamárdi partszakaszon. - A szervezőkkel együtt tudjuk, hogy a befogadóképességnek is van határa, ezért most a résztvevők komfortérzetének javítására, az esetleges negatív körülmények kiküszöbölésére helyezzük a hangsúlyt. A BalatonSound szervezői korrektül, konstruktívan viszonyultak kezdeményezéseinkhez, s ennek köszönhetően megállapodásban rögzítettük a további együttműködés feltételeit - ezek közül csak a legfontosabbakat emelem ki. Mindkét fél hosszú távra tervez, ezért a dokumentumban 2020-ig szóló partneri viszonyt rögzítettünk. A programért felelős cég ennek szellemében hatvanötmillió forintot fordít idén az érintett partszakasz infrastruktúrájának javítására, hogy csökkentsük, illetve kiküszöböljük az időjárás okozta gondokat – a munkálatok főként a csapadékvíz elvezetését, a terület parkosítását érintik. A helybeliek és a villatulajdonosok kérésére előbbre hozzuk a kezdési időpontot, ám a változásra – a fellépő sztárokkal már megkötött szerződések miatt – csak 2017-től lesz lehetőség: ekkor például június 28-án várjuk az első vendégeket. A könnyű- Települések A tóparti településeket rendszeresen látogatók bizonyára meglepetéssel és örömmel nyugtázták a zamárdi változásokat, ám a beruházásoknak koránt sincs vége. A 2010-ig funkcióban lévő képviselő-testület alapos előkészítő munkájának köszönhetően az elmúlt évben befejeződtek azok a munkálatok, melyek révén egy esztétikus, otthonos, vonzó kisváros képe alakulhatott ki. Csákovics Gyula polgármester szerint a megtisztelő közigazgatási rangnak tulajdonképpen csak ezekkel a fejlesztésekkel együtt tudnak megfelelni. - Ha reálisan próbáljuk elemezni a közelmúlt történéseit, meg kell jegyeznünk, hogy 2008-ban, a városi cím elnyerésekor a település arculatában mutatkoztak még hiányosságok. Azt azonban az élet és a látvány bizonyítja, hogy a kihíváshoz sikerült felnőnünk – ma már egyetlen látogatónk sem kérdőjelezheti meg a döntés megalapozottságát. A státusz biztosította lehetőségekkel élve a város rehabilitációs pályázaton nyertük el azt a forrást, melynek felhasználásával felújítottuk, korszerűsítettük közterületeinket és intézményeinket. A városkép átalakítása azonban még nem fejeződött be: a déli vasút rekonstrukciójához kapcsolódóan az állomás nyugati részén épül ki az új közúti átjáró, s így mentesül a forgalomtól a Szabadság és a Sport tér. Az aszfaltcsíkok helyén százmillió forintos költséggel parkot alakítunk ki – ez lesz az év legnagyobb önkormányzati beruházása. A pénzügyi háttér biztosított, ugyanis az októberben leköszönő testület ezt az összeget e célra elkülönítette. Főépítészünk elkészítette a terveket, s így nem látom akadályát annak, hogy a turisztikai szezon kezdetén egy, esetenként kisebb rendezvények hely- zene és Zamárdi barátainak jó hír, hogy ismét otthont adhatunk az augusztus 20-n kezdődő Strandfesztiválnak, amely kiegészül a B. my Lake rendezvénnyel. S talán ezzel kellett volna kezdenem: a város költségvetése szempontjából rendkívül előnyös a szerződés azon tétele, mely szerint az éves bérleti díjat két és félszeresére emeljük. Az így befolyó összegek, a rendezvényekhez köthető üdülőhelyi díjak nagysága egyaránt hozzájárulnak idei terveink megvalósításához: az út- és járdaépítésekhez, a fiatal házasoknak kialakítandó terület közművesítéséhez, parcellázásához, összességében pedig városunk gazdagodásához. Süli Ferenc 7

[close]

p. 8

Települések utár Tihanyi fejlesztések: hazai és nemzetközi elismerések Tihany lakói már az őszi önkormányzati választások előtt értékelték, minősítették funkcióban lévő polgármesterük tevékenységét: ellenjelöltet sem állítottak. A helybeliek tehát a folytatásra szavaztak, s úgy tűnik, a kreatív lendület újabb elismerésekkel gazdagíthatja az itt élőket és a település irányítóit. - A tihanyi polgárok bizonyára egyetértenek velem abban, hogy 2014-et az önkormányzat történetének egyik legsikeresebb éveként tartsuk számon. Szeptember közepén vehettem át az Európai Falumegújítási Díjat Svájcban, ahol huszonkilenc kandidáló közül a nemzetközi zsűri bennünket ítélt legjobbnak. A települések a pályázat során bemutatták, milyen tartós és látható fejlődést értek el a lakossági és a regionális összefogásembereket és Ybl-díjas építészeket is bevontunk ebbe az alkotói folyamatba. Konszenzusra jutottunk tehát egy alapkérdésben, abban, hogy milyen Tihanyban szeretnénk élni - idézi fel az előkészítés stációit a polgármester, aki örömmel konstatálja a település iránt hirtelen megnövekedett érdeklődést. A falumegújítási fődíj ugyan nem jár anyagi javadalmazással, ám a település neve, elbűvölő környezete, a megújult közterek, a pazar panoráma - és természetesen be- 2015. február ját ismerték el vele. A laudációban elhangzottak is megerősítettek ebben, hiszen nem csak a közelmúlt fejlesztéseit, hanem a mintegy évtizedes projekt előkészítési folyamatot is méltatták. S hogy az év tökéletesen záruljon, lakóhelyünk képviselőit újabb eseményen köszöntötték a győztesek között: a 16. Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton a közterületi kategóriában a Tihanyi legenda projekttel az első helyen végeztünk. Ez volt az a program, amelynek során a település centrumát, mű- nak köszönhetően, hogyan használták fel a környezeti és helyi adottságokat, miképpen élik meg a környezettudatosságot és mindezek által erősödik-e lakosaik identitása - elevenítette fel az elmúlt év nemzetközileg is nagy visszhangot kiváltó eseményét Tósoki Imre polgármester. A díjnak különös súlyt és jelentőséget ad, hogy hazánkból – sőt a hajdani szocialista blokk országaiból – még egyetlen településnek sem sikerült megszereznie az első helyet. A bíráló bizottság ugyanis nem csak egy konkrét fejlesztést értékel – figyelembe veszi annak előkészítettségét, a munkák megszervezését, s azt is, hogy a program mennyiben tükrözi a helyi közösség akaratát. - A pályázat során külső szakértők segítették munkánkat, akik rendszeresen harminc - negyven főt „foglalkoztattak”, vagyis állandó állásfoglalásra, véleményezésre, javaslatok kidolgozására inspirálták őket a település fejlesztéseivel kapcsolatban. Az így terítékre került ötletek egy közös kosárba kerültek, amelyekre alapozva az önkormányzat megalkotta hosszú távú fejlesztési stratégiáját. A közösségi gondolkodáson túl a zsűri azt is értékelte, hogy a civil társadalom mellett helyi szak- ruházásaink dokumentációi, fotói bekerültek a kontinens építészeti és turisztikai vérkeringésébe. A megnövekedett érdeklődést jelzi, hogy a korábbi rivális települések vezetői már idén fel kívánnak keresni bennünket – nem várják meg a jövő évi, Tihanyban esedékes értékelést. Arra kíváncsiak, milyen módszerekkel, mely területek újultak meg: látni szeretnék: honnan, hová jutott a helyi közösség. Tósoki Imre a hazai elismeréseket is legalább ennyire fontosnak tartja, hiszen ritkán fordul elő, hogy egy település vezetője napokon belül két rangos oklevelet is tarsolyába tehessen. - Karácsony előtt a Vajdahunyad várban rendezett 4. Vidéki Hálózat Napján Fazekas Sándor minisztertől vehettem át Az Év Vidékfejlesztője díjat. Ez az elismerés ugyan személyre szóló, de én úgy gondolom: a helyi közösség munká- emléki területeit teljes egészében megújítottuk. A zsűri állásfoglalásának felidézése sem tűnik talán szerénytelenségnek: a miénk volt a legteljesebb, a legszélesebb körű, a leglátványosabb pályázat. Ezzel a díjjal újabb nemzetközi megmérettetés lehetősége nyílt meg előttünk: májusban Kuala Lumpurban értékeli a bíráló bizottság fejlesztéseinket, projektjeinket. S bár a maláj főváros egy magyar polgár számára ezernyi élményt tartogat, Tihany polgármestere csak akkor kel útra, ha a repülőtérről a dobogóra vezethet az útja. Süli Ferenc 8

[close]

p. 9

2015. február utár Fölleltük - még menthető Révfülöpi agglomeráció szennyA zánkai polgármesteri hivatal udvarának egyik zugában áll évek óta a képünkön is látható Csepel tűzoltóautó. A település polgármesterétől, Filep Miklóstól megtudtuk, egykoron a zánkaiak tűzbiztonságát szolgálta, ám műszaki vizsgára már nem tudták elvinni, látva annak várhatóan magas költségeit. Az is felvetődött, hogy egy külső felújítást követően valahol kiállítják, hadd gyönyörködjön benne az utókor. A Csepel fénykorában rengeteg változatban készítette teherautóit, s a felépítmények is igazodtak a megrendelők igényeihez (a régi „gyerekek” még emlékezhetnek tejszállító, platós, „dobozos”, cementszállító, „billencs”, katonai stb. Csepelekre). Még ma is fut pár példány a magyar ipar büszkeségeiből, s a gyűjtők is „ráéreztek” az egyedi kivitelű, egyszerű, strapabíró teherautókra. A Zánkán álló tűzoltókocsi – tekintélyes mennyiségű pénz, szakértelem és szeretet „ellenében” – még menthető, köszönhetően annak, hogy zárt területen várja szebb jövőjét. Zatkalik Települések víztelepének bővítése, fejlesztése A DRV Zrt. a KEOP – Egészséges tiszta települések akcióterv 1.2.0. számú „Szennyvízelvezetés és –tisztítás” támogatási konstrukciójára sikeresen nyújtott be pályázatot, így a települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelvvel és a Csatlakozási Szerződésben vállaltakkal összhangban nyert támogatást, és valósul meg a „Révfülöpi agglomeráció szennyvíztelepének bővítése, fejlesztése” elnevezésű beruházás. A révfülöpi agglomeráció településeinek – Révfülöp, Balatonszepezd, Kővágóörs és Zánka – szennyvizét a Kővágóörs külterületén üzemelő központi szennyvíztisztító telep fogadja és kezeli. A tisztított szennyvíz befogadója közvetlenül a Balaton, így a vízgyűjtő terület védelme, az ökológiai állapot megőrzése és az élővíz minőségének javítása kiemelt jelentőséggel bír. A telep korszerűsítésével és kapacitásának bővítésével a befogadó Balaton megóvásán túl biztosítható a szigorodó kibocsátási határértékeknek és hatósági követelményeknek való megfelelés, valamint a fejlesztés révén növelhető a lakossági szennyvíz befogadása. A fejlesztés megvalósítási szakasza 2013. április 30-án az építési szerződés aláírásával vette kezdetét, melyhez kapcsolódóan a munkaterület 2013 májusában átadásra került. A kivitelezési munkák során az üzemeltető és a kivitelező között napi szintű egyeztetések, a projekt többi szereplőjének bevonásával pedig heti rendszerességű helyszíni kooperációk zajlottak. Egy éves kivitelezést követően vehette kezdetét a hat hónapos próbaüzemi időszak, amely 2014. november végével sikeresen zárult le. A telep fejlesztésén túl a projekt része a mintegy 25 millió forint értékű csatorna rekonstrukció is, amely még a 2015-ös nyári szezon előtt befejeződik és megvalósulásával lényegesen enyhülhet a csapadékvíz beszivárgás okozta terhelés. A projekt összesen nettó 610 252 000 forintból valósul meg , melynek fedezetét 94 százalékban külső támogatási források (EU, Magyar Köztársaság költségvetése), a fennmaradó részt illetően pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. biztosítanak. A beruházáshoz nem kellett a lakosságnak önrésszel hozzájárulnia. A projekt eredményeképpen a korszerűbbé váló szennyvíztisztító rendszer csökkenti a környezeti kockázatokat, tökéletesebben tisztított szennyvíz kerülhet a Balatonba, így lehetővé válik a tó vízminőségének megóvása, a veszélyeztetettség csökkentése, és mintegy 10 000 állandóan vagy időszakosan itt élő lakos életminőségének javítása. Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE 9

[close]

p. 10

Települések utár Ciklusokon átívelő gyenesdiási fejlesztések - Nem győzöm hangsúlyozni, hogy Gyenesdiás nemcsak családbarát, hanem vállalkozóbarát nagyközség is egyben, hiszen minden év elején tisztelgünk jelentős adófizető vállalkozóink, befektetőink és beruházásaink segítői előtt, akik munkahelyteremtőként nagyon sokat tesznek a mindennapokban. Gál Lajos, a település polgármestere e szavakkal jellemezte a helyi közéletet az újévköszöntő ünnepségen. Utalva harmadszori újraválasztására, hozzátette: következetesen, ciklusokon átívelően lehet, lehetett az előző évi értékekre, eredményekre építkezni, fejlődni. 2015. február bástya maradni Keszthely város keleti oldalán, helyét és szerepét megtalálni a közös portfóliók terén is. A térségi településfejlesztési ügyek felkarolásával a vidékfejlesztési programozásban való korrekt együttműködés részesei kívánnak lenni. Megemlítette, hogy a közel 4000 fős település ez évtől közös önkormányzati hivatallal működik Vállus kisközséggel, nekik a jövőben partneri együttműködést és korrekt hivatali ügyintézést ígérnek. Az elmúlt év tapasztalatait így osztotta meg Gál Lajos: - Mindamellett, hogy az időjárást tekintve rendkívül rossz volt a szezon, adóbevételek tekintetében nem éreződött kiesés, a tervet mindent öszszevetve 15 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Gyenesdiás, elegáns balatoni nagyközségként, több előremutató eredményt tudott felmutatni 2014-ben is. Önerővel tavaly közel 70 millió forint értékű fejlesztés valósult meg. Így útaszGál Lajos (balról) az újévköszöntőn megjelent vendégei körében faltozások, járdaépí- Valamennyi jövőbeni tervünk, tevé- tés és kátyúzás, amikre az említett összegkenységünk esetén figyelemmel kell len- nek közel a felét használtuk fel. Sor került tonünk arra az örvendetes folyamatra, hogy vábbá étkezdei, óvodai és bölcsődei eszközGyenesdiáson a népességszám emelkedik - beszerzésekre, valamint játszótéri elemek hangsúlyozta. - Fontos, hogy a település be- vásárlására, kialakítására. Az iskolánál és a fektetőbarát maradjon, hiszen sok elképzelés polgármesteri hivatal épületénél is komoly van, amikkel további munkahelyeket lehet felújítások történtek, továbbá kisebb biztonteremteni, s növelni lehet az önkormányza- sági kamerarendszer kiépítésére is sor került. Elhangzott, hogy továbbfejlesztették a ti bevételeket. Így biztonságos a fejlődés, amivel együtt jól kezelhetők Gyenesdiás termé- strandokat, civil együttműködéssel pályászeti és kulturális örökségei, hagyományai, zatok útján megszépülhetett a Kárpáti korminden értékével együtt. Figyelemre méltó, zó rendezvénytér, bővültek a Darnay uds nagy öröm, hogy a Kossuth Rádió, a TV2 var szőlész-borász bemutatóhelyi látnivaés a közszolgálati TV1 nyári műsorok készí- lói. Előkészületi fázisba került a helyi Yacht tése során rendszeresen jelen volt a települé- Egylet és az iskola 34 millió forintos közös sünkön. A zenei világnap a helyi Varázshan- programja a vitorlázásoktatást, vízi táborogok Egyesület révén több napos ünnep lett a zások rendezését célozva. Vállalkozói pályázatok révén és befektetők segítségével több községünkben. A polgármester beszélt arról, hogy na- nagy értékű beruházás valósult meg: elkégyon fontosnak érzi a szomszéd települé- szült a Természet Háza Látogatóközpont a sekkel való jó kapcsolatok ápolását, annál Bakonyerdő Zrt. jóvoltából, a DRV közel 2 is inkább, mert Gyenesdiás igyekszik erős kilométer hosszban korszerűsítette a regi- onális vízgerincet a település központjában. A minőségi fémjelek közt a polgármester kiemelte, hogy a Diási Játékstrand már negyedszer lett a Balaton legkedveltebb strandja, a Helikon Kastélymúzeum segítségével hagyománnyá vált a Nemzeti Vágta regionális előfutama, amit tavaly immár 5. alkalommal rendeztek meg. A Forrásvíz Természetbarát Egyesület elnyerte a Zöld Zala díjat. Szólt továbbá számos sportsikerről, egészségügyi fejlesztésekről. Országos és regionális röplabdasikereket ért el Gyenesdiás, a strandja révén strandröplabda bajnokságok egész sorát játszották a Diási Játékstrandon. A 2015-ös évi kilátásokról, a legfontosabbnak tartott feladatokról pedig a következőkben szólt Gál Lajos. - Várjuk a konszolidációs pályázat megjelenését, hiszen hitel nélküli önkormányzatként államtitkári ígéretet is kaptunk 112 millió forintnyi kiírás biztosításáról, amiből fejlesztéseket kívánunk finanszírozni. Elengedhetetlen az étkezde bővítése, az orvosi és gyermekorvosi rendelő fejlesztése, ami a bővült praxis miatt ugyancsak fontos ígérvényünk. Természetesen az utak, járdák építése is prioritást kap, hiszen a 42 kilométeres úthálózat különböző részei ezt mindig indokolják. Továbbra is zászlós program a településünk 420 fős iskolájának újabb bővítése tornateremmel, plusz tantermekkel. Az elnyert MLSZ támogatás révén egy műfüves pálya készül el. Fontos feladatunknak tartjuk az energiatakarékosságot a közvilágítás korszerűsítésének megoldásával, közintézményi épületeknél a szigetelések elvégzésével. A Hévíz-Balaton-Zalai-Dombhátak LEADER Egyesület révén a „Rövid Élelmiszer Láncok - helyi és biotermékek támogatása, a halfogyasztás és halgasztro-kultúra népszerűsítése a helyi piacunkon” elnevezésű programon is dolgozunk. Szem előtt tartjuk a munkahelyteremtő beruházásokhoz a befektetői együttműködések kialakítását. Szerepel a terveinkben a települési komplex kamerarendszer kiépítése a közbiztonság fenntartását illetően, továbbá a természeti és a helytörténeti értékek megőrzése, ezen belül a strandok és partvédőműveik fejlesztése, csapadékvíz-elvezetés megoldása, egy alkotóház jellegű Malommúzeum megvalósítása, ingatlanrekonstrukcióval. H. Á. 10

[close]

p. 11

2015. február Gázos a helyzet Siófokon Bizonytalanság jellemzi manapság Siófok legnagyobb munkáltatójának, az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek a jövőjét. Felreppent ugyanis a hír, miszerint a Miniszterelnökség hárommilliárd forintnyi összegből egy új állami céget alapítana, amely első körben magához vonná a MOL központi gázvezetékek feletti üzemeltetési jogát. Hogy pontosan mi, és miként fog történni, lapzártánkkor még nem volt egyértelmű. Az viszont tényként röppent fel, hogy az új céget százmilliós alaptőkével és 2,9 milliárdos tőketartalékkal február végéig meg kell alakítani. Jelenleg a gázipari rendszerüzemeltetést, a központi gázszállítást a siófoki zrt. végzi. Kérdés, hogy az új cég megalakulása után milyen feladata lesz, illetve marad az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek? Ha „csak” átszervezik, s a feladatellátást állami irányítás mellett végzi, az a jobbik eset. De mi van, ha az eddigi feladatait átveszi az új cég, amelynek székhelye nem Siófok lesz… (?) Siófok városában mindenesetre sok mostanában a kérdőjel, hiszen a cég a város legnagyobb adófizetője, legnagyobb és legjobb foglalkoztatója, árbevétele alapján Somogy megyében a Flextronics mögött a második legjobban teljesítő vállalkozás. Csak reménykedhetünk abban, hogy a Siófok múltjában oly jelentős, s a várossá válás időszakában is meghatározó szerepet betöltő cég „nem múlik el nyomtalanul”. Gy.L. utár Települések Föléled a badacsonytomaji Büdös-tó? Pár éve még arról írtunk lapunkban, hogy kiszáradt a badacsonytomaji Büdös-tó. A tavalyelőtti és a tavalyi bőséges csapadék azonban megtette a magáét: ma ismét hullámzik a víz, s a nádas is életre kelt. Igaz, nyári fürdőzésre éppúgy alkalmatlan, mint korcsolyázásra (ezt igyekeztek néhányan figyelmen kívül hagyni a „jeges” napokon), ám vadmadaraknak, kisebb emlősöknek újra otthont ad, nem beszélve ökológiai hatásáról. Látványnak sem utolsó, s tartós megmaradása esetén kellemes kis pallóösvényeket lehetne lefektetni a természetbúvárok számára… Zatkalik fotó: Zatkalik Három évvel az építkezés megkezdése után a végéhez közeledik a Siófoki Kórház új szárnyának a kivitelezése. Az épület kívülről már elkészült, az állványokat lebontották, a darut elszállították, zajlik a parkosítás és folyamatban van a gép-műszerbeszerzés engedélyezése. A közel hárommilliárdos uniós fejlesztésnek köszönhetően új sürgősségi osztály és központi műtőblokk épült, s új eszközökkel gyarapodik az intézmény műszerparkja. Dr. Inczeffy István, a kórház főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a beruházás megvalósulásával a siófoki intézményben már nem csupán álom az európai szintű betegellátás. A struktúraváltás megvalósulása mellett további törekvése a kórház menedzsmentjének a szakmai színvonal megtartása: ehhez meg kellett találni és ide csábítani a szakma legjobbjait. A fejlesztés az itt élők esélyegyenlőségének biztosítása mellett azért is fontos a városban, mert a nyári üdülési szezonban megsokszorozódik a turisták száma a déli parton, s az intézmény stabil egészségügyi hátteret kíván nyújtani az itt időlegesen tartózkodó hazai és külföldi vendégek számára is. A négyegységes műtőblokk és a hozzá tartozó sterilizáló részleg az új épületrészben érhető el a jövőben. A sebészet az 1. és 2. emeletre költözik, a belgyógyászat a 4. emeleten kap helyet, később a radiológiát is áthelyezik, míg bizonyos osztályrészek szintén megújulnak. Ezek a lépések mind mind a kivizsgálás kényelmét biztosítják – tudtuk meg a főigazgatótól. Két évvel ezelőtt megtorpant a beruházás, miután statikai gondok adódtak a tervezett helikopter-leszálló megépítése során. Azóta a problémákra sikerült megoldást találni és a „Heliport”-nak nevezett leszállópálya is elkészült. A kórház megkapta az engedélyeket, már csupán a gépek biztonságos landolását lehetővé tevő világítást kell kiépíteni - tette hozzá Inczeffy István. A siófoki kórházfelújítás az európai uniós pályázatoknak köszönhetően az EuróEurópai Regionális Fejlesztési Alap pai Regionális Fejlesztési Alap társfinanBEFEKTETÉS A JÖVŐBE szírozásában valósul meg. Finisben a kórházfejlesztés Siófokon 11

[close]

p. 12

Települések Tapolca földalatti világának csodái A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztése országos program része. Ebben a Tapolcai-tavasbarlang turisztikai szerepének növelését célzó 300 millió forintos beruházás a természeti kincsek iránti figyelem felkeltését is szolgálja. rekszik, hogy a természet értékeit komplex módon védelmezze, s korszerű módon mutassa be. A biztonságos érték őrzés mellett a látogathatóság biztosítását is fontos feladatnak tekintik. Az igazgatóság 2011-ben ingatlan vásárlással teremtette meg a fejlesztés lehetőségét, a tervekkel 2012-ben nyújtottak be pályázatot, az alapkő letételére 2013. október 4-én került sor. Az újonnan emelt épület kialakításánál fontos szempont volt a környezetbe illő megjelenés. A bejárat megőrizte az eredeti hangulati elemeket, az épület működtetése is környezetbarát módon történik, részben megújuló energiák alkalmazásával. Méltatta a beruházás jelentőségét Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke és Takács Szabolcs, a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is. Elhangzott: a tavasbarlangi beruházás támogatásával egyedülálló európai természeti örökség fejlesztése valósult meg. A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, a feltárult képződményt 10 évvel később a látogatók számára is megnyitották. Akkor Magyarországon az első, villanyvilágítással ellátott, turisztikai célra hasznosított barlangként funkcionált. Egyike volt hazánk mintegy 20 barlangjának, amelyeket a barlangok általános védelem alá helyezését megelőzően már 1942-ben védetté nyilvánítottak, majd négy évtizeddel később fokozottan védett státust kapott - ezt geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értéke, valamint kiterjedése indokolja. A 21. századi nagy léptékű beruházás az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózat tagságát is elnyerte. A „Csodálatos karszt” című páratlan kiállítás feltárja a kevésbé ismert földalatti világ misztikumát. A látogatóközpont előcsarnokában a bejárattal szemközti falon - emeletre felnyúló sziklafalban - térkép tájékoztat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelyeiről. Az emeleti helyiségekben a földtörténeti múlttal, - barlangi őslényekkel és régészeti leletekkel, kincsőrző barlangokkal - ismerkedhetnek meg a látogatók. Az információs pulton elhelyezett számítógéppel megtekinthető honlap segít a tájékozódásban. A Bakony-Balaton Geopark természeti kincseiről színes fotók adnak felejthetetlen élményt. A galérián a Tapolca város alatti barlangokkal, felfedezésükkel és egyedülálló formakincsükkel lehet megismerkedni. Tudományos színvonalú, szórakoztató ismeretterjesztésre épülő interaktív kiállítás készült el. A különféle termek bemutatják a cseppkő- képződményeket, a búvárok világát, a denevérek életterét, idézik a geoparkot, az őskarsztot, és a régészetet a legkülönlegesebb élményt nyújtó csónakázási lehetőség mellett. Mindez 3D-s vetítőteremmel is kiegészült, míg a gyermekeknek játszótér, mászófal, kúszóbarlang áll rendelkezésre. A turistainformációk felhívják a figyelmet az ősföldrajzi festményekre, amelyek letűnt korok élővilágába engednek bepillantást. A térhatású fotók és a filmvetítés segítségével a látogatók imitált földalatti felfedező utakon járhatnak. Látni annak a nyomait, ahogy a karsztvíz - mint a természet egzotikus művésze -, alakzatokat formál ki a mészkőből. A fejlesztéssel az a szándék is megvalósult, hogy az iskolarendszeren kívül is egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a földtudomány, s azon belül a barlangok világa. A helybeliek, a diákok különböző időszakokban jelentős kedvezménnyel kereshetik fel Tapolca leghíresebb látványosságát. H. Á. utár 2015. február Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter e szavakkal világított rá az ökológiai kincsek bemutathatóságát célzó munkára a barlang újonnan elkészült látogatóközpontjának avatóján. Elmondta: az ökoturisztikai kínálat komoly vonzerő, a tárca ennek kiteljesedéséhez biztosítja a feltételeket korszerűsítésekkel, humán erőforrásokkal egyaránt. Szólt a tavasbarlang különleges, egyedülálló értékéről, az évi százezer fős látogatottságot említve hangsúlyozta, hogy e jelentős érdeklődéshez is méltó infrastruktúra alakult ki. A Bakony-Balaton Geopark nyugati kapuját jelenti, alternatív programot nyújt a balatoni vendégkörnek, szezonidőtől függetlenül. A több ütemben lezajlott beruházásról a kezelő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága képviseletében Puskás Zoltán igazgató beszélt. Tapolca földalatti világának rejtett kincseit bemutató „Tapolcai- Tavasbarlang Látogatóközpont - a Bakony-Balaton Geopark Nyugati Kapuja” elnevezésű turisztikai programra elnyert támogatás fedezte a teljes bekerülési költséget. A létesítmény az Új Széchenyi Terv keretében, uniós támogatással, az Európai Regionális Alap társfinanszírozásával indult el. A fejlesztés célja a vonzerő növelése, valamint a turisták színvonalas kiszolgálása. Az igazgató kiemelte: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság arra tö- 12

[close]

p. 13

2015. február Megújult Hévíz Árpád-kori temploma A „Korok és borok - Tematikus sétaút Hévíz egregyi városrészében” című fejlesztési programban elkészült a fürdőváros egyik legjelentősebb történelmi nevezetességének rekonstrukciója: teljes állagmegóvó beruházást végeztek el az Árpád-kori templomon. A műemléki épület a gyógytó híréhez méltó része a turisztikai kínálatnak. Megújulása bővítette a vonzerőt, erősíti a városrész iránti figyelmet, a szakrális turizmus részévé vált. Az egregyi terület a szőlőhegyi jellegű turisztikai kínálata, panorámája mellett a történelmi múltjával, régészeti hagyatékával együtt olyan kuriózum, ami különlegességet tekintve méltó társa a Hévízi-tónak. A városrész gazdag történelemmel büszkélkedhet, már az I. század elején lakott volt, császárkori romokat hagyva ez által az utókornak. A feltárások bemutathatóvá tétele 2011-re tekint vissza, amikor elkezdődött a romkert rekonstrukciója, azzal együtt parkot alakítottak ki, információs állomások készültek, kilátó és játszótér épült. Folytatásként indult az Új Széchenyi Terv „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című pályázati felhívásra készített „Korok és borok – Tematikus sétaút Hévíz Egregy városrészében” elnevezésű program, köszönhetően az elnyert támogatásnak. A beruházás a Zrínyi, Attila, Dombföldi és Egregyi utcák környékét érinti, ezen munkálatok keretében készült el a múlt év végén az Árpád-kori templom teljes külső és belső felújítása. Kepli József János alpolgármester elmondta, hogy önkormányzati ciklusokon átívelő turizmusfejlesztő stratégia részét képező programról van szó, ami a városrész fejlődésének elindulását is jelenti. A munka infrastrukturális fejlesztésekkel is jár, szolgáltatási minőségjavítást adva. A város a tervezett ráfordítás szerint önerő igény nélkül 450 millió forintot nyert, majd bővítés révén további 70 milliót nyertek el, s egyéb újonnan tervezett munkákat felvállalva saját forrást is rendeltek a finanszírozáshoz. Ez összességében mintegy 600 milA településen nyolc éve működik eredményesen a kézilabda lió forintos fejlesztést utánpótlás központ. Az elmúlt években több sikeres pályázata is jelent, benne a tempvolt az önkormányzatnak. lom egy kiemelt pont, Hebling Zsolt polgármester örömmel nyugtázta, hogy a ta- a fellendülőben lévő valyi társasági adó terhére 18 személyes buszt sikerült vásárolni- szakrális turizmus kíuk. A járművet nemcsak a tehetséges kézilabdázók veszik igény- nálatához. A műszabe, hanem a helyi civilszervezetek is. Az autóbusz hetven száza- ki tartalom tervezésélékos támogatottsággal 11 millió forintba került. nél az állagmegóvásA falu első embere elmondta, hogy az idei TAO-s pályázat ter- ra koncentráltak, fihére a sportcsarnokot kívánják felújítani. Korábban napkollektoro- gyelemmel az autenkat helyeztek el az épületen, ebben az évben a külső homlokzat- tikus hangulatot adó festés történik meg. A beruházás költsége 13 millió forintba kerül. látvány megőrzéséSzendi Péter re. Biztosított a falak körüli jó vízelvezetés, megtörtént a fagykárok rehabilitációja, újjáépítették a toronylépcsőt, s szellőzőrendszer készült. A vakolat felújítást úgy végezték, hogy a stabil részeket meghagyták, megőrizve így az eredeti hatást. A templom falán egy márványtábla ad évszázadokra való utár Települések Autóbusszal gazdagodott Alsóörs visszatekintést. A felirat szerint az építés ideje a 13. század első felére tehető, példázva a falusi román kori templomok jellegzetességét. A külső és belső díszítő festés 1731-ben készült. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1965-ben végzett helyreállítási munkálatokat. Egyéb turistákat informáló adatok szólnak arról, hogy a római katolikus templom első írásos említése 1341-ből származik. A festés motívumai a népi formakincs tiszteletét mutatják. A régiség mellett a ritkaság értékét adja, hogy a Balaton környékén máig épen fennmaradt, mindössze 3 korabeli templomok egyike az egregyi. Kepli József János elmondta még, hogy a „Korok és borok” elnevezésű fejlesztés teljes egészében az év közepéig fog elkészülni. Egy központi térré alakul az úgynevezett „Fradi” templom környezete új játszótérrel, egy múzeumi épület kialakításával, ahol Hévíz évezredei lesznek bemutatva helyi ásatási leletekkel, amiket jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum, valamint a Nemzeti Múzeum raktárában tárolnak, s még restaurálásra várnak. A múzeumi bemutatót programokkal teszik élővé. A pályázattal támogatott beruházás elkészültével nem fejeződik be a városrész turisztikai attrakcióinak bővítése, tovább erősítik a történelmi és szakrális értékek megjelenítését, ezek közt fog elkészülni a környezethez kapcsolódó kálvária kialakítása. Horányi Árpád 13

[close]

p. 14

Települések Fesztiválok a tó és a kolbász körül igazi nagyágyúkat vetettek be, a közönség és a riválisok szimpátiáját pedig aranyérmes pálinkákkal, illatozó pogácsákkal és kiváló háztáji borokkal próbálták elnyerni. Oldott, kellemes légkör és enyhe füstfelhő lengte körül a létesítményt, a parkolóban felállított konyhákban már sült a kolbász, forrt a bor, s hosszú hónapok óta nem látott tömeg hömpölygött a városközpontban. S persze a küzdőtéren is, ahol a különböző műfajt kedvelő publikum kedvence produkciójának időbeosztásától tette függővé az étel- vagy a zenefogyasztást. Mert miközben szépen kanyarodtak a gondosan előkészített belekbe a töltelékek a gasztronómia csillagainak asztalán, addig a színpadról a szórakoztató műfaj sztárjai töltötték a dallamokat és a poénokat a fülekbe. Itt volt Lagzi Lajcsi, Dukai Regina, az Irigy Hónaljmirigy, a hölgyek körében oly népszerű Kaczor Feri, felhangzottak világhírű operett slágerek, láthattuk a helyi iskolák felkészült diákjait táncolni, énekelni, s arról is meggyőződhettünk, hogy kolbászbált csak a Fáraó zenekarral érdemes szervezni. A fesztivál programjában új színfolt és esemény volt a tóparti települések önkormány z at ainak vetélkedője. Tizenöt felkészült együttes feszült egymásnak, a képviselők, jegyzők és adminisztrátorok ezúttal fittyet hánytak a szolgálati hierarchiára, s ha úgy adódott, éppen a polgármestert ugrasztották meleg vízért a csarnok büféjébe. Tömör István, Kenese polgármestere jegyezte meg: sajnálja, hogy az ötlet nem tőle pattant a régió közéletének vérkeringésébe, de „visszavág”: a nyári gasztronómiai rendezvényeikre – például a lecsófesztiválra - elvárja az önkormányzatok delegáltjait. Mint mondta: így erősödik a balatoni szövetség. S bár fesztiválnak hirdették a fonyódi eseményt, a kolbásztöltésben vetélkedők között eredményt is hirdettek: a harmincöt együttest felvonultató mezőnyben a Fonyódi Kertbarátok Egyesülete lett 2015 legjobbja, míg az önkormányzatok között a Buzsák - Szőlősgyörök közös csapat kapitánya vehette át a díszes serleget és az első helyet dokumentáló oklevelet Hidvégi Józseftől, Fonyód polgármesterétől. - SF - utár 2015. február Bizonyára az T. olvasó is elfogadhatónak tartja azt az évszázadokon keresztül érvényes alapvetést, mely szerint a disznóvágás a vidéki ember legkellemesebb téli elfoglaltsága. Itt, a magyar tenger partján persze napjainkban már csak elvétve találhatunk a portákon szőrös, röfögő háziállatokat, ám az emlékek még bennünk élnek: a korai ébredések, a bandzsa böllérről szóló aktualizált viccek, a házi készítésű pálinkák átható illata, az „áldozat” hörgése, a friss vért kavargató női kéz látványa, az első szelet sült hús, órákkal később pedig a kolbász mindent felülmúló ízvilága. Az utóbbit, s talán régi élményeinket is keressük a ma már professzionálisan szervezett, gyakran ezreket vonzó fesztiválokon éppúgy, mint a helyi közösség számára alkalmi fórumot jelentő, intimebb hangulatú rendezvényeken. Munkatársaink jelen voltak ezeken az eseményeken: Horányi Árpád Reziben, Mizsei Bernadett Ábrahámhegyen, Zatkalik András Lovason, Süli Ferenc Fonyódon fesztiválozott. Fonyód, a példamutató Immár hatodik alkalommal telt meg a sportcsarnok, ahol évek óta csak a terem mérete szab határt a versenyben induló csapatok számának. Posza Róbert szervező szerint ezúttal is hihetetlenül erős mezőny vonult fel: már a fokhagymatisztításnál is 14

[close]

p. 15

2015. február Disznólkodás másképp Szerte az országban igyekeznek a turisztikai szakemberek feléleszteni a hajdani disznóvágások romantikáját. Így történt ez a Balaton-felvidéki Lovason is. Míg eleink a mindennapi (sokszor csak ünnepi) étkezés részeként kezelték a disznóölést, mára ez látványosság, afféle népünnep lett. A látványosság természetesen nem a sertés halálba küldése (ma már diszkrétebb módon küldik át a túlpartra az állatokat), hanem a feldolgozás szertartása, a disznóvágás köré kerített programok színessége, no meg a hangulat. Bár elsősorban az adott település egymást jól ismerőiből verbuválódik a társaság, de szinte mindenhova becsöppen egy igazi „városi” csapat is. A Lovas Jövőjéért Egyesület lelkes tagjai is ekképp gondolkodtak, mikor a helyi adottságokra építve megszervezték „Falusi disznóvágásukat”. A januári havas, hideg idő cseppet sem rontotta el a jó kedélyt, s forró tea, a „hegy leve”, meg a laposüvegből előkerülő pálinka marasztalt is minden érdeklődőt egy finom orjalevesre, az elkészült friss ételek, a házi készítésű savanyúságok, szörpök, lekvárok folyamatos kóstolására. /zatyipress/ fotó: Zatkalik A gasztronómia várkatonái voltak A Rezi Várbarátok Köre Egyesület idén is nagy sikerrel tartotta meg toborzóját. A 4 éve elindított téli hagyományőrző nap ma már hírnév, a falu helytörténeti nevezetességének védői ezt a gasztronómiára építették fel. A balatoni üdülőkörzet háttértelepülésének rendezvénye: a disznótoros-pálinkamustrás találkozó a térségben nagy érdeklődésre tart számot. Ahhoz, hogy 20 csapat töltse versenyben a kolbászt és több mint 40 féle pálinkát sorakoztassanak fel minőségi megmérettetésre, egy falu népe nem elég. Kellemes, baráti összejövetelt jelent ez, széles szomszédsági körből. - Helyből 7, más településekről 13 csapat nevezett a kolbásztöltésbe, a pálinka mustrára pedig 40 főzetmintát kaptunk - mondta Tafotáné Cserép Gabriella, a rendező egyesület elnöke. - A célunk, hogy az aktualitások szerint a turisztikai szezonon kívül is adjunk programokat, előtérbe kerüljenek a hagyomá- utár Települések nyok, a vendéglátási kultúrát fejlesztve felelevenítsük a régi házi ízeket, konyhai szokásokat, segítsük megtalálni azoknak a mai viszonyok közti alkalmazását. A disznótor igazi falusi ünnep, megtestesül benne a munkához adott jó szomszédi, rokoni segítségadás, a barátság, a szíveslátás, az adás és a közösségi lét őszinte öröme. Jó példát mutattak a háziak: győztes helyre kolbászolt a helybeli Szőlész-Borász Egyesület, őket a keszthelyi Billegéri Hagyományőrzők csapata követte a dobogón, a harmadik helyezés a rezi iskola szülői munkaközössége szerezte meg, különdíjat kaptak a keszthelyi borhölgyek. H. Á. Terítékre került a falu disznója Kilencedik alkalommal rendezték meg Ábrahámhegyen a falusi disznóölést február hetedikén. A hentesmészáros Czirók Lajos volt. A közönséget pedig hagyományőrző játékokkal, tréfás rigmusokkal Sas Tamás vőfély szórakoztatta. Már reggel sült vérrel, toros májjal várták a falusiakat és az ilyenkor mindig megjelenő nyaralótulajdonosokat. Vacsorára pedig orjalevest és sülthurkát, -kolbászt falatozhatott, aki ellátogatott a hagyományőrző rendezvényre. Vacsora közben az Ábrahámhegyi Jégmadár Nyugdíjas Klub és a Kükapu néptáncegyüttes műsorát nézhette végig a közönség. A helyiek és a nyaralótulajdonosok azt mondják, nemcsak a jó hangulat okán, hanem a rendezvény közösség-összekovácsoló ereje miatt is különösen szeretik a rendezvényt. Ábrahámhegy polgármestere és az őt segítő önkormányzati dolgozók, valamint a lelkes önkéntesek arra törekednek, hogy ne csak nyáron gyűljenek össze a Balaton-felvidéki település szerelmesei, hanem évente többször láthassák egymást. Mizsei Bernadett Szakszerű mozdulatokkal vált az egész disznó kolbásszá, hurkává, sonkává 15

[close]

Comments

no comments yet