2015. január Balatoni Futár

 

Embed or link this publication

Description

2015.01

Popular Pages


p. 1

2015. január utár Jégbe zárt Balaton Fotó: Gyarmati László Javítani kell a Balaton vízleeresztő képességén Cséby Géza lengyel elismerése Átadták a lellei kultúrparkot Interjú Balassa Balázzsal, a BSZ elnökével Hátizsákkal Európában

[close]

p. 2

Aktuális utár Nekünk nem csak turisztikai célpont e táj Interjú Balassa Balázzsal, a Balatoni Szövetség elnökével Szigliget polgármesterét, Balassa Balázst az elmúlt év decemberében választották meg a száztíz éve alapított Balatoni Szövetség elnökévé. A patinás testület a tízedik évfordulón már több ezer tagot számlált, és a Balatonnal, valamint a fürdőüggyel kapcsolatosan olyan morális tekintély lett, melyet még a legmagasabb politikai körökben is méltányoltak. Emellett élvezte a Balaton-melléki nép bizalmát és szeretetét, s tőle várták vágyaik teljesítését. A második világháború után azonban a diktatúra negyvenöt évre „jegelte” a szervezetet, sőt régi patinájában az újjáalakulás óta eltelt negyedszázadban sem tudott tündökölni. Vajon az új irányító mennyiben tudja lelkesíteni az 1940-ben kiadott Szózat a Balaton Barátaihoz kiáltvány gondolataival aktivistáit, kollégáit, az itt élő embereket? Vajon mozgósító erővel bír-e még a száz éve megfogalmazott minősítés, mely szerint: Szövetségünk a dolgozó egyesületek sorába tartozik. Azok közé, amelyek nem ismernek akadályt és fáradtságot, és nem látnak egyebet, mint azt a célt, ahol a siker feltalálható vagy remélhető. - Nagyon remélem, bár el kell ismernünk, hogy a Balatoni Szövetség az utóbbi években nem nagyon hallatta hangját, nem töltötte be azt a szerepét, amiért létrehozták. Ez pedig a következő: a Balaton térségében működő önkormányzatok képviselete, a Balatonnál jelentkező gondok kapcsán a mindenkori kormányokkal történő közös megoldás keresése, illetve a térségben dolgozó civil szervezetekkel való harmonikus munkavégzés. Talán nem tévedek nagyot, ha úgy fogalmazok: esetenként nem csak egy-két fázis hiányzott ezekből az elmúlt években. Akár elismerjük, akár nem, ez az egyetlen olyan szervezet a térségben, amely érdemben tehet valamit azért, hogy a tóparti önkormányzatoknak, s a balatoni polgároknak autentikus képviselete legyen. Tudomásul kell vennünk azt is: a Balaton sokak számára csak egy turisztikai célpont, míg az itt élő embereknek ez a táj egészen mást jelent - ők itt szeretnének boldogulni a térség által kínált lehetőségekből. A szövetség elnökeként sok embert szeretnék ide csábítani, a helybelieknek pedig ehhez megfelelő feltételeket biztosítani. Azt szeretném, hogy a régió valóban minőségi szolgáltatást nyújtó idegenforgalmi központ legyen, s hogy a problémák megoldásában a hatékony együttműködés jellemezze az érintetteket. - Ezek szerint legfontosabb feladataként a térség gazdasági fejlesztését fogalmazza meg, hiszen csak egy jól prosperáló gazdaság biztosíthatja a régió lakosságának megtartó képességét! - Így van, de azért azt sem szabad elfelejteni: ha elemezzük a balatoni emberek átlag életkorát, azonnal arra következtethetünk, hogy itt minden adott egy nyugodt, békés öregkor eléréséhez. Úgy látom: eddig nem használtuk ki eléggé a táj szépségét, nem propagáltuk eléggé a tiszta levegőt, nem használtuk ki az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy az egészséges környezetre vágyóknak a Balaton igazi paradicsomi állapotot jelent. Rendkívül fontosnak tar- 2015. január tom továbbá azt is, hogy a most futó fejlesztési ciklusban minél több pénz áramoljon a magyar tenger partjára, mert látható, hogy az elmúlt évtizedekben nem történtek a régióban komoly fejlesztések. Ha ez a kedvezőtlen tendencia folytatódik, félő, hogy elveszítjük a vendégek kegyeiért folytatott harcot, s mindazon célok, melyeket korábban megfogalmaztam, esetleg illúzióvá válhatnak. - Munkájában bizonyára támogatják majd a tóparti települések irányítói… - Természetesen, hiszen aktív, felkészült polgármesterek alkotják a Balatoni Szövetség elnökségét, s tapasztalatból mondom, hogy kiváló szakemberek dolgoznak valamennyi településen. Közreműködésükkel elérhető, hogy a jelenlegi problémák mielőbb megoldódjanak. Számos olyan civil szervezet is található itt, melyek céljai megegyeznek a Balatoni Szövetség elképzeléseivel, ám eddig nem volt olyan fórum, szervezet, amely érdemben számított volna munkájukra. - Ezek szerint szívesen együttműködik a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének tagjaival? - Feltétlenül, hiszen ők azok, akik érdek nélkül dolgoznak, s munkájukkal tulajdonképpen a Balaton szebb jövőjét alapozzák meg. - Korábban a Balatoni Szövetségnek fontos, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai voltak. Tervezi-e újabb kontaktusok létesítését, illetve a régiek élénkítését, ápolását? - Mindenképpen, hiszen jelenleg csak egy, az erdélyi Tízekkel van rendszeres kapcsolatunk Lombár Gábor fenyvesi polgármesternek köszönhetően. A többi külföldi kapcsolat most szünetel, de felélénkítjük a találkozókat, mert fontosnak tartom, hogy tudatosítsuk a nagyvilággal: a Balaton egy különleges, egyedi hangulatú turisztikai látványosság, remek pihenő- és rekreációs hely. Nem szégyen az sem, ha külföldi jó példákat itthon hasznosítunk – mindannyiunk boldogulására. Süli Ferenc 2

[close]

p. 3

2015. január utár Javítani kell a Balaton vízleeresztő képességén Ülésezett a Balaton Fejlesztési Tanács A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban mintegy 12 milliárd forintos keretösszeget terveznek elkülöníteni uniós forrásból a Balaton vízleeresztő képességének javítására —közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács balatonfüredi ülésén. Somlyódi utalt arra is, hogy az előkészítés felmérései érintik majd a Sió-csatornán és Sió-zsilipen kívül a magas vízálláskor problémákat jelző tóparti településeket is, ám elsősorban a Sióra koncentrálnak, ugyanis ott halaszthatatlanná váltak a fejlesztések. A főigazgató emlékeztetett arra is, hogy 2014 őszén a tó vízgyűjtőjére jelentős csapadék esett, mely a Balaton vízszintjét megemelte, a Sió pedig egyelőre nem képes levezetni ezt a nagymennyiségű csapadékot. Éppen ennek okán indokolt olyan beavatkozásokat, fejlesztéseket végrehajtani, melyekkel az ehhez hasonló szélsőséges hidrometeorológiai helyzeteket kezelni lehet. A Somogy megyei közgyűlés elnöke, Jakó Gergely arról beszélt, hogy a tó magas vízállása nagy vízkár- és belvízproblémákat idézett elő a Balaton déli partján, amit az értékmegőrzés és a személyi biztonság szempontjából egyaránt sürgősen meg kell oldani. A Balatoni Szövetség elnöke, Balassa Balázs szerint a tóparti önkormányzatok támogathatónak tartják, hogy a Balaton vízszintjét tartósan megemeljék a korábbi 110-ről 120 cm-re, de csak akkor, ha ehhez megépülnek a szükséges partvédőművek. A fórum elé került a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének beszámolója is. Eszerint a BCSZSZ igyekezett minden olyan fórumon képviseltetni magát, ahol Aktuális Somlyódy Balázs beszámolója szerint az OVF számára lehetőség nyílt egy 300 millió forintos előkészítő pályázat benyújtására a jövő évi uniós (KEOP-os) források terhére, amelynek célja, hogy meghatározza a Balaton megfelelő üzemeltetéséhez szükségessé vált fejlesztések prioritásait. Hozzátette: „Ennek folytatásaként a meghatározott célok megvalósítására a 2020-ig tartó támogatási ciklusban beállítottunk egy 12 milliárd forintos keretösszeget.” a Balaton és térségének természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetének javítása, fejlesztése került napirendre. Többek közt résztvevői voltak a következő fórumoknak: konferencia a tógazdálkodás aktuális kérdéseiről (Tihany), Balaton tervezési fórum (Siófok), Balaton fejlesztési terv, komplex balatoni vízbiztonsági program, Netley Libau Marsh Restoration Workshop (Kanada), fenntartható életmód tudásátadás látogatóprogram (Gömörszőlős), Élő tavak nemzetközi konferencia (Kína), Európai fasorok védelméért c. nemzetközi konferencia (Prága). A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége támogatja a Balaton 120 cm-en való vízállását, de csak abban az esetben, ha az ehhez szükséges anyagi hátteret is lehet biztosítani. Győrffy Árpád, a balatontipp.hu szerkesztője a balatoni kerékpáros körút kihasználtságát vizsgáló felmérés eredményeiről számolt be. Eszerint a csaknem ezer válaszadó közül legtöbben a fővárosból (18 százalék), Pest megyéből (12 százalék) és Hajdú-Biharból (8 százalék) érkeztek, a külföldiek részaránya mindössze 2 százalék volt. A túrázók pár százaléka 1-2 nap, több mint fele 3-4 nap alatt tekerte körbe a Balatont, harmada pedig 5 vagy annál is több napot szánt rá. A többség kempingekben szállt meg (42 százalék), de népszerűek voltak a magánszállások (31 százalék) is. A többiek hotelekben, panziókban (19 százalék) és rokonoknál szálltak meg (7 százalék), néhányan pedig vadkempingeztek. /zatyipress/ fotók: Zatkalik 3

[close]

p. 4

Aktuális utár Pro Meritis Arany Emlékérmet kapott Tengerdi Győző, a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója Tengerdi Győző, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója részére Veszprém Megyei Jogú Város Pro Meritis Arany Emlékérmet adományozott. A kitüntetést Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere 2014. december 12-én, a VERGA Zrt. évzáró, karácsonyi ünnepségén adta át a díjazottnak. A Pro Meritis díjat az önkormányzat Veszprém anyagi, szellemi és művészeti értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért végzett tevékenységért adja. Tengerdi Győző nagy szakmai felkészültséggel irányítja, fejleszti az erdőgazdaságot, nagy figyelmet fordítva a Magas-Bakony és Bakonyalja tájegység természeti kincseinek védelmére. 2015. január Vezérigazgatósága alatt a VERGA Zrt. számos veszprémi és város környéki fejlesztést valósított meg. Nevéhez köthetők „A jövő a kezünkben van” elnevezésű közjóléti fejlesztések keretében a kerékpárutak és túraútvonalak bővülése, a kilátók és erdei pihenőhelyek kiépítése. Munkásságában fontos szerepe van a társadalmi szerepvállalásnak. Szociális érzékenységével hatékony kapcsolatokat alakított ki önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakossággal. Számos közhasznú akció valósult meg általa. Ezernyi segítség a rászorulóknak A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. felelős állami vállalatként aktívan kapcsolódik be a társadalmi problémák megoldásáért tevékenykedő különböző szakmai civil szervezetek munkájába. Az „Ezernyi Segítség”elnevezésű jótékony célú akciójában a vállalat immár négy éve étel- és tűzifaosztások révén segíti a Bakonyvidék több száz nehézsorsú családját és a hajléktalanokat. Mint ismert, a VERGA Zrt. az év minden szakában nagy figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra. Az év folyamán tűzifa árcsökkentéssel csatlakozott a kormány rezsicsökkentési céljaihoz. A tűzifa rezsicsökkentéssel hozzájárult a lakossági terhek csökkentéséhez, a családok helyzetének könnyítéséhez, a lakosság életszínvonalának javításához. 2014 decemberében a társaság a hideg téli időjárásra való tekintettel ismét 1000 mázsa tűzifát, 1000 adag meleg ételt osztott szét a rászorulók között a VeszprémFőegyházmegyei Karitász, a Veszprémi Családsegítő Központ, a Vöröskereszt, valamint a Máltai Szeretetszolgálat veszprémi szervezetének közreműködésével, továbbá közel 200 db karácsonyfát adományozott az önkormányzatoknak, intézményeknek. Az adományozás első napján, 2014 december 15-én Tengerdi Győző vezérigazgató és Némedi Lajos alpolgármester a VERGA Zrt. dolgozóival Veszprémben, a Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Házában meleg ételt tálaltak fel az otthontalanná vált, krízishelyzetbe került embereknek. Az egytálételek a társaság területén elejtett friss vadhúsból készültek a VERGA Zrt. alsóperei Park Hoteljének konyhájában. A vadhús változatos elkészítési módja garantálja a jó ízeket, zamatokat, ugyanakkor táplálkozás-élettani szerepe sokkal kedvezőbb a vágóállatokénál. Ennek oka, hogy előnyösebb formában szolgálja az energia bevitelt, nagyobb mértékben tartalmaz nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat. A nem pusztán jelképes tartalmat hordozó ételosztásokat december 17-én és december 19-én megismételte a társaság. A VERGA Zrt. a tűzifa akció keretében 1000 mázsa kuglizott minőségi, száraz fát adott át a fent említett karitatív szervezeteknek, amelyek a tűzifát szétosztották a rászorulóknak. A társaság a tavalyi évhez hasonlóan közel 200 db karácsonyfát is adományozott a törzsterületéhez tartozó települések önkormányzatainak, intézményeinek. A karácsonyfákat a települési önkormányzatok juttatták el az illetékességi területükön található intézményeknek. 4

[close]

p. 5

2015. január utár Aktuális A határon átnyúló közös tervezés eredményei Az Európai Unió Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló 2007-2013 –as Együttműködési Program keretében megvalósuló „Közös tervezés és együttműködés a határmenti térség hosszútávú fejlesztéséért” projekt fő célkitűzése, hogy a határon átnyúló térség fejlesztéséhez megfelelő hátteret biztosítson a közös tervezés és a szoros együttműködés révén kidolgozandó tervezési dokumentumok révén. A 16 hónapos projekt megvalósítása 2013 októberében kezdődött és 2015. január végén zárul, 4 partnerszervezet közreműködésével. Horvátországot a Muraközi Fejlesztési Ügynökség, amely a projekt vezetését és koordinálását is ellátja, valamint a Muraközi Turisztikai Bizottság, míg hazánkat a Zala Megyei Területfejlesztési Ügynökség és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség képviseli. A projekt keretében összesen három tanulmány került kidolgozásra. Átfogó szemlélettel született az ún. Közös tervezési dokumentum (Joint Planning Document). A Balatoni Integrációs Ügynökség, valamint a Muraközi Fejlesztési Ügynökség közös munkája Zala és Muraköz megye jövőbeni fejlesztési együttműködési területeinek lehetséges területét kívánta bemutatni. A szomszédos megyék a közelmúltban elkészült stratégiai terveinek elemzését követően sor került a közös problémák és kihívások, a kapcsolódó fejlesztési tervek meghatározására. Továbbá elkészült egy TDM-tanulmány is, melynek egyik kiemelt területe az idegenforgalom lehetőségeinek vizsgálata, ennek keretében e dokumentum bemutatja a hazai főbb turisztikai trendeket, a turisztikai desztinációs rendszer meghonosodását, működésének gyakorlati oldalát, valamint javaslatokat tesz a jövőbeni fejlesztési irányokra és határon átnyúló együttműködési lehetőségekre. Az átadott dokumentum a horvát partnerek számára is iránymutató lehet. A projekt során készült harmadik dokumentum Zala megye gazdaság- és innovációs-rendszerének fejlesztését megalapozó szándékkal készült. A tanulmány részleteiben feltárja a megye innovációs és döntéstámogató kapacitásának jelenlegi helyzetét, problémáit és kihívásait. Ennek nyomán nemzetközi és hazai példákra, valamint szakértői véleményekre alapozva a dokumentum készítői javaslatokat tesznek a jelenlegi hálózatok működésének javítására, valamint új fejlesztési és együttműködési irányokat határoznak meg. Várhatóan a kidolgozott tervezési dokumentumok megfelelő hátteret nyújtanak majd az érintett térség fenntartható fejlődéséhez, figyelembe véve mindkét ország fejlesztési céljait, igényeit. Így a projekt eredményesen segíti majd a térség versenyképességének növelését a turizmus, és a gazdaság más területein egyaránt. 5

[close]

p. 6

Aktuális utár Földreformmal az alultápláltság ellen hogy évente tengernyi víz, átlagosan 130 milliárd köbméter folyik át az országon, lényegében mindenféle mezőgazdasági célú hasznosítás nélkül. Ugyanakkor az ivóvíz közel kétharmadát a mezőgazdaság használja fel. - Sok ezer tonna termékeny humusz kerül a Fekete-tengerbe, persze műtrágyával szennyezve. A nagyüzemek nem vagy alig javítják szerves trágyával a termőföldet, leg feljebb műtrágyával, és a nehéz gépek összetömörítik a talajt, sajátos, a föld vízháztartását is akadályozó réteget hozva létre - fejtette ki. Harmathy Ildikó szerint évszázadokra visszanyúló adósság a magyar termőföld hatékony használatának kérdése. - Történelmi a felelősség, hogy megoldjuk végre a feladatot, hiszen csak az egészséges és kiegyensúlyozott ember képes feladatát jól ellátni, országát munkájával gyarapítani. A lakosság testi és lelki egészsége az alkotó, tevékeny ember alapvető szükséglete. Márpedig az ország az alkotó, tevékeny ember munkájától gyarapodik. A termőföld használatának, és vele szoros összefüggésben a vízhasználat reformja tovább nem odázható, sürgető kényszer, lévén, hogy hatása messze túlmutat a mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban kimutatható hasznánál - fogalmazott a biológus-mérnök. Hozzátette, a világ szinte minden országában évről évre nő az organikusan művelt területek aránya, mert nyilvánvaló ma már, hogy vissza kell hódítani a termőföldet a gépektől, ha egészségesen akarunk élni, vagy egyáltalán élni akarunk ezen a planétán. Magyarországon a termőföld méltatlanul elhanyagolt állapota sajátos helyzetet idézett elő mostanra. - Az elhanyagolt termőföld a biogazdálkodásnak a legkedvezőbb indítás, ebből nekünk sok van, egyéb munkalehetőség viszont csekély. Ez adja a lehetőséget, hogy Európa vezető bioállama legyünk, mégpedig rövid időn belül - hívja fel a figyelmet Harmathy Ildikó. Úgy véli, mindehhez csupán állami elhivatottság kell, a rendelkezésre álló források ésszerű használata, az országépítés és a nép gyarapításának szándéka, anyagi és szellemi szinten egyaránt. 2015. január Az élelmiszerek mennyiségét és minőségét tekintve a hazai lakosság túlnyomó többsége alultáplált, miközben a hazai földek jelentős hányada megműveletlenül hever – hívta fel a figyelmet Harmathy Ildikó biológus-mérnök, aki ezért indította útjára a TISZTA VIZET! Mozgalmat. A káptalantóti termelői piac vezetője szerint azonnali változásokra, átfogó föld- és vízgazdálkodási reformra van szükség. - Egészségünk, boldogságunk és gazdagságunk alapja a termőföld hatékony használata. Számításaim szerint egy hektár termőföld gondos és szakértő kezek között 5-15 embert képes bio élelemmel ellátni, szinte kizárólag a napenergia felhasználásával. Ezzel szemben az intenzív nagyüzemi élelem-előállítás a napenergián kívül tíz kalória fosszilis energiát használ egy kalória tápérték előállítására – mondta el lapunknak a szakember. Harmathy Ildikó szerint a ma parlagon lévő, legalább egymillió hektár tiszta termőföld a tízmilliós lakosság bio élelmezését megoldaná. A lakosság ellátásán felül exportra is lehetőség nyílna: Magyarország 7,2 millió hektár termőföldje gondos és szakértő kezek között néhány év alatt legalább 70 millió ember bio élelmezésé re tehető alkalmassá. A szükséges vízügyi változásokkal kapcsolatban arra mutatott rá, Mint arról beszámoltunk, a több mint kétszáz családnak megélhetést, és több ezer embernek egészséges táplálékot biztosító káptalantóti Liliomkert termelői piac területét mindeközben megvételre ajánlotta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet számára Harmathy Ildikó tulajdonos. Úgy érezte ugyanis, hogy az őt és a piac közösségét ért állandó támadások, bírságok lehetetlenné teszik, hogy a gazdák emberhez méltó módon dolgozzanak, illetve a Liliomkert és a köré szerveződött szövetkezet megfelelően működhessen. Amenynyiben az állam megvásárolja, majd bérbe adja a Liliomkert területét, úgy a heti egyszeri piac mellett a terület használata tovább bővül, a Liliomkerti Piac Szövetkezet bio mintagazdaságot és oktató központot létesít, a gazdák és a táj menedzselése mellett. A TISZTA VIZET! Mozgalomhoz azok csatlakozását várják politikai hovatartozástól függetlenül, akik konstruktív véleményükkel, tudásukkal, tapasztalatukkal és cselekedeteikkel hozzá tudnak és akarnak járulni ahhoz, hogy Magyarország természeti, táji és emberi tehetsége az ország népének jólétét szolgálja, és boldog, intelligens társadalomhoz vezessen. (A mozgalomhoz a www. tisztavizet.lapunk.hu weboldalon található elérhetőségek valamelyikén lehet csatlakozni.) Mizsei Bernadett 6

[close]

p. 7

2015. január utár Átadták a lellei kultúrparkot Karácsony előtt néhány nappal az ünnephez méltó ajándékot kaptak a lelleiek: átadták a közel félmilliárd forintból felújított művelődési házat és a szabadtéri színpadot. Az 1838ban, Szalay József földbirtokos által klasszicista stílusban épített műemlék kúria értékeinek megtartása különös figyelmet és tudást igényelt mind a rekonstrukció tervezőitől, mind a kivitelezést végző szakemberektől. Az eredmény nem csak látványos, de lebilincselő is. A vizuális élményt tovább gazdagítja az intézményt körbeölelő, friss növényzettel és fákkal gazdagított park és a szabadtéri játszóhely impozáns megjelenése. Kenéz István, a város polgármestere az avatáson joggal elevenítette ez utóbbi patináját, rangját: a 70-es, 80-as években ezen a színpadon a legjobb magyar könnyűzenei „csapatok” gondoskodtak a telt házról, de az Állami Népi Együttes vagy Pege Aladár koncertjein sem lehetett üres helyet találni a nézőtéren. - A körülmények immár lehetővé teszik, hogy újabb fénykor kezdődjön a lellei szabadtéri színpadon, hogy ismét vonzó legyen városunk a kultúra barátai, a nívós szórakoztatásra vágyók körében. Minden adott ahhoz is, hogy az élénkülő turizmus vérkeringésébe már a következő szezonban bekapcsolódjon a létesítmény: várjuk tehát a hazai és külföldi vendégeket, de természetesen nem feledkezünk meg a helybeliek igényeiről sem. Az átalakítás miatt némileg emelkednek ugyan a fenntartási költségek, ám a város - ha szükséges - szívesen áldoz erre a célra. S hogy valóban lokálpatrióta szellem ural- Aktuális ja a helyi közéletet, arra bizonyíték a Lelléhez ezer szállal kötődő Stotz Mihály grafikusművész - ugyancsak az átadás napján nyíló - kiállítása. Süli Ferenc Sikeres szezon volt a tavalyi Újra a régi elnököt, a Siófoki Fürdőegylet első emberét, a Hotel Residence tulajdonosvezetőjét, Hoffmann Henriket választotta meg tihanyi tisztújító közgyűlésén a Balatoni TDM Szövetség. Az ülésen résztvevők a tavalyi évet a meglehetősen kedvezőtlen időjárás ellenére eredményesnek ítélték. A három éve alakult szövetség mára a Balaton idegenforgalmának jelentős szereplőjévé vált. Különösen pozitívan értékelték a tavaszi és őszi Nyitott Balaton akciókat, fontosnak tartották azok folytatását, valamint közreműködést vállalnának a turizmus törvény mielőbbi megszületésében is. A tavalyi évben sikerült olyan példaértékű összefogást megvalósítani a Nyitott Balaton akciókkal, amelyekkel nem a nyári szezont hosszabbítgatták, hanem gyakorlatilag új szezonokat teremtettek. Mindez rendkívül komoly reklámértékkel bírt, és számottevő bevételt hozott sok helyi vállalkozónak. A közgyűlés az új vezetőség megválasztása mellett döntött arról is, hogy a tavaszi Nyitott Balaton akciót idén május 1. és 11. között rendezik meg. Hoffmann Henrik szerint az egész szakma kudarca, hogy nem sikerült az előző parlamenti ciklusban elérni az elfogadásra váró turizmus törvény megszületését, hiszen Újra Hoffmann az elnök még mindig nincs olyan törvény, ami a turizmus szervezését, irányítását képes lenne átfogóan rendezni. Holott a Balaton-régió sokkal nagyobb állami bevétel megteremtésére lenne képes. A továbbiakban fontos a meglévő turisztikai forrásokat egyesíteni, és egy egységes, komplex Balaton-marketinggel megjelenni a nemzetközi piacon, ami jóval hatékonyabb lehetne a mai gyakorlatnál. A szervezet álláspontja szerint helytelen, hogy a turizmusirányítás feladatai az önkormányzatoknál vannak, amelyek lényegüknél fogva alkalmatlanok erre, hiszen területileg korlátozottak. A nemzetközi piacon ugyanis nem települések, hanem térségek és országok versenyeznek. A Balatoni TDM törvénytervezethez benyújtott javaslataiban többféle elképzelés is létezik a TDM szervezetek finanszírozására, ami nem feltétlenül az önkormányzatok rovására történhetne. Az ellenérdekeltséget fel lehetne oldani azzal, ha megvalósulhatna egyfajta alulról finanszírozottság, vagyis az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók turisztikai hozzájárulása biztosítaná a forrást a szakmai irányítás működtetéséhez, amire volt már példa Magyarországon is, és több jól működő külföldi turisztikai régió is hasonlóan szerveződik. - Ilyenkor mindig új a lendület, amikor megújul egy szervezet, vagy amikor új vezető tisztségviselőket választ – nyilatkozta egy helyütt Hoffmann Henrik -. Továbbra is a legfontosabb céljának a szövetség azt tekinti, hogy a Balaton turizmusát összefogja és a turizmus irányításban a lehető leghatározottabban vegyen részt. Nagyon szeretnénk elérni, hogy ebben a parlamenti ciklusban turizmustörvény szülessen és a turisztikai egyesületek, a desztinációs menedzsment egyesületek helyzete stabilizálódjon, azok fenntarthatóvá váljanak. Hiszen azok biztos működése is hozzájárul a balatoni turizmus sikerességhez. 7

[close]

p. 8

Aktuális utár A rendszerváltás relikviái Veszprémben Negyed százada történt meg a vértelen rendszerváltás, melyet a mai napig százféleképp értelmezünk. Az évfordulón érdekes kiállítás nyílt Veszprémben. iskolákból eltűntek az orosz nyelvű tankönyvek, a középületekről meg a vörös csillagok. Akiknek meg egy kicsit kopaszodik vagy éppen őszül a feje… hát ők az igazi „tanúk”. Jókor jött hát a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tárlata, melyen ki-ki elmerenghetett, látva az 1989-es újságokat, dokumentumokat, bolti árakat, technikát. És ki ne felejtsük a nagy ideológust, Vlagyimir Iljics Uljanovot, aki önkeresztségében az egyszerű Lenin (Lénai) nevet vette fel. Szobra évtizedeken át a hasonnevű liget főhelyén állott, s alkalmanként el kellett tűrnie, hogy rendbontó elemek hajnalonta száraz kenyeret tegyenek markába (amit aztán reggelre el is tüntettek az éberséggel megbízottak). A liget azóta (ismét) sétány, s a méltóbb Erzsébet nevét viseli; közepén pedig a mártírhalált halt Brusznyai Árpád emlékműve áll. 2015. január Egy generáció már felnőtt a rendszerváltás óta, így a mai harmincasok legfeljebb arra emlékezhetnek, hogy nemcsak karácsonykor volt banán a boltokban. A negyvenesek már nagyobbacskák voltak, így aztán észrevehették, hogy a Ladák, Skodák és Wartburgok mellett ott vannak a (használt) nyugati kocsik is a murvával felszórt „autókereskedésekben”. Az Eleink nem takarékoskodtak az anyaggal: bronzba öntötték az októberi forradalom atyját. Eltávolításához teherbíró jármű kellett. Minthogy versenysúlyát a kedvezőtlen időjárás miatt máig is tartja, csak a másolata férhetett be a kiállítás főhelyére. Ugyanitt látható egy korabeli bolt korabeli árukkal és árakkal. Odébb buszmegálló, padok, rajtuk megsárgult újságok. Helyet kapott egy iskolarészlet. A táblán cirill betűkkel: Utolsó oroszóra. Holnap már németóra lesz. Egy félbevágott Ladából a taxissztrájk CB-rádiós üzenetváltásai hangzanak fel, az emeleti részen korabeli lakás korabeli (egyen)berendezési tárgyaival. A falakat mindenütt dokumentumok sora takarja, a sarkokból rendőregyenruha köszönt ránk, emitt egy stencilgép (ezzel lehetett „szamizdatot” másolni), amott zászlók. A tárlat június elejéig tekinthető meg visszaemlékező öregek, szemöldöküket felrándító középkorúak, fogalommagyarázatra szoruló gyermekek számára… Zatkalik fotó: Zatkalik Isten igéje ma is él Hálaadó istentisztelet során köszönték meg a gyülekezet tagjai Istennek és a kétkezi munkásoknak a csopaki református templom felújítását. A zsúfolásig megtelt templomban Tislér Géza lelkész a CV. zsoltár első versével („Adjatok hálát az Istennek…”) köszöntötte az egyházi és világi méltóságokat, valamint a híveket, majd a helybéli általános iskola tanulói adtak szépen összefoglalt műsort. Érdekes eleme volt az istentiszteletnek, amikor a templom fennállásának századik évfordulóján (1900-ban!) keletkezett aranykönyvi feljegyzéseket a nagyobb diákok olvasták fel. „Apáitok voltak ők, azok a tántoríthatatlan, buzgó hívők, akik erősek voltak, mint a kőszirt, s derék ősökre nem csenevész unokák emlékeznek” – vetette papírra egykoron Szücs Károly nagytiszteletű lelkipásztor. Kuti Géza esperes a zsidókhoz Az év végére belülről is megújult a csopaki templom írt levélből idézett: „Isten igéje élő és ható, erősebb minden kétélű kardnál.” Az igehirdetés során Tislér Géza Márk verséből emelte ki vezérgondolatait: „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédem nem múlik el soha.” Ez az ige feliratként a szószék oldalára is felkerült, közel ahhoz az ablakhoz, melyet a felújítás során tártak fel (csakúgy, mint egy ajtót is). A lelkész hangsúlyozta: öröknek hitt eszmék, rendszerek múltak el, de mi itt vagyunk, s Isten igéje ma is szól. A XX. század eleje „befalazta” Isten igéjének ablakát, s csak néha engedte azt kinyitni – utalt a két világháborúra és az azt követő ordas eszmékre. A ragyogó fehérre festett templomban megújultak a padok, a villamos hálózat, a padlózat is. Steinbach József püspök Salamon király templomszentelő imájával kért áldást a templomra. Egyházi dalokkal a református asszonykar tette még meghittebbé a napot. Tislér Géza ajándékkal lepte meg a felújítást végzőket, s elődjét, édesapját arra kérte, jegyezze az aranykönyvbe szolgálata harminc évének eseményeit. A Himnusz közös eléneklése előtt Köntös László főjegyző és Császár Attila lelkész adták át a társegyházak üdvözletét. Zatkalik 8

[close]

p. 9

2015. január utár Szervezetfejlesztés a füredi önkormányzatnál Az Államreform Operatív Program lényeges törekvése – többek között – a közigazgatási ügyintézés minőségének javítása és az önkormányzatok működésének hatékonyabbá tétele. A most megvalósult projekt célja a költségtakarékos, feladat orientált önkormányzati működés, az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások szolgáltatási színvonalának növelése volt a helyi erőforrások feltárásával. A Balatonfüred Város Önkormányzatánál megvalósult huszonkétmillió forinttal támogatott szervezetfejlesztés keretein belül a fenti célok mellett megvalósult a településfejlesztési, településüzemeltetési, vállalkozásfejlesztési és közösségfejlesztési szerepkör erősítése, az önkormányzat és a tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat felülvizsgálata, átvilá- Települések gítása és a szükség szerinti javítása is. A szervezetfejlesztés program során a szakértők feltárták a balatonfüredi önkormányzati hivatal működésének folyamatát szakmai interjúkkal, dokumentumvizsgálattal, egyéb monitoring rendszerekkel. Erre alapítva vizsgálták, hogy indokolt-e módosítani a működés mechanizmusát és ha igen, akkor mely folyamatokat és hogyan kellett újraszabályoznia a meglévő rendszeren belül, annak jobb kihasználásával. A külső szakértők erről tanulmányokat, szakmai anyagokat készítettek, az átalakítás során ezeket felhasználva ma már egy jobb, átláthatóbb és hatékonyabb belső működés tapasztalható a helyi önkormányzatban, amely jelentős színvonalbeli emelkedést is magával hozott. Új faluház Szentantalfán Szentantalfa Község Önkormányzata 2013. november 25-én pályázatot nyújtott be „Többfunkciós szolgáltató központ kialakítása Szentantalfán” címmel. Az önkormányzat a Kút u. 1. sz. alatti, az önkormányzat tulajdonában álló, 282 hrsz-ú kultúrház ingatlanon többfunkciós szolgáltató központ kialakítása, abban a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése érdekében nettó 30.000.000,- Ft összegű támogatást igényelt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A 2014. február 26-án kézhez vett támogatási kérelemnek helyt adó határozat szerint az önkormányzat pályázata 29.978.165,- Ft összegű uniós támogatásban részesült. Az építési beruházás megvalósítására, az épület külső és belső felújítására, korszerűsítésére mindössze 10 hónap állt rendelkezésre. Az eredményes közbeszerzési eljárást követően a képviselő-testület 2014. április 30-án kötött vállalkozási szerződést a Fazakas és fiai 2011 Kft.-vel, br. 46.778.596,Ft összegű vállalkozási díjért. A képviselő-testület a közel 30 M Ft-os támogatáshoz 17 M Ft önerőt biztosított. A kiegészítő építési munkálatokra lefolytatott Szentantalfa kultúrház 2014. november - ilyen lett közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozási szerződés bruttó 5.589.069,- Ft összegű fedezete szintén önerőből került finanszírozásra. A kivitelezés a szerződés szerint, határidőben megtörtént, a teljes beruházás november 15-én elkészült. Ennek keretében a 296 m2 alapterületű kultúrház teljes felújítása megtörtént. Új tetőszerkezet és födém létesült, a leromlott Szentantalfa kultúrház 2013. november - ilyen volt műszaki állapotú épület teljesen új arculatot kapott. A használatbavételi engedélyezési eljárás november végén megindult. Mivel a pályázat utófinanszírozású, a képviselő-testület 30 M Ft támogatás-megelőlegező hitellel biztosította a projekt finanszírozását. Az önkormányzat által benyújtott 1. kifizetési kérelem alapján a megítélt támogatás 2/3 része, 20.499.845,- Ft kifizetésre került, a záróelszámolás 2014. december 10-én került benyújtásra. Köszönet illeti a sikeres megvalósításban közreműködő Fazakas és fiai 2011 Kft. kivitelezőt, a Németh Építészeti Kft-t, Henn Zsolt projektmenedzsert, a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőit és Zánka Község Önkormányzatát. A pénzügyi finanszírozásban a Kinizsi Bank Zrt. és a Szentantalfáért Közalapítvány segítette az önkormányzatot. A projekt legfontosabb eredménye, hogy a kultúrház felújításával Szentantalfán létrejött egy olyan többfunkciós közösségi tér, melyben a kulturális közösségi programok megrendezhetősége mellett Internet és egyéb lakossági valamint MNVH szolgáltatások biztosíthatók. A megújult, szélfogóval kiegészített közösségi épületben helyet kapott könyvtár, olvasóterem és információs pont, valamint az új rendezvényhelyszín biztosítja a lakosság részére szükséges alapszolgáltatásokat, az épület egész éves kihasználtságát, a helyi rendezvények számának növelését. A faluközpontban létrejött új közösségi térrel Szentantalfa község lakosságmegtartó képessége jelentősen javult. Kiss Csaba polgármester 9

[close]

p. 10

Települések utár Oktatási laboratórium Füreden Balatonfüred Város Önkormányzata - mint főpályázó - és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint konzorciumi tag egy természettudományos laboratórium kialakítását valósította meg a Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskolában. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege meghaladja a háromszázmillió forintot. A „Természettudományos közoktatási laboratórium kialakítása a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskolában” című projektnek köszönhetően a város és vonzáskörzetében megújult, valamint költséghatékonyabbá vált a közoktatási rendszer, javult a nevelés-oktatás minősége. A fejlesztés a központi laboratórium kialakításán túl érintette az intézmény né- 2015. január hány tantermének átalakítását, valamint felújítását is. A kialakított modern technológiával felszerelt korszerű oktató- és kutatólabor a tanárok, illetve a tanulók számára magas szintű természettudományos szemléltetést tesz lehetővé, segítve a tananyag könnyebb elsajátítását. A tanulók képzése színesebbé vált, érdeklődésük növekedett, így fejlődik a természettudományos szemléletük, támogatva ezzel a program egyik hosszú távú speciális célkitűzését, a természettudományos pályák népszerűsítését. A pályázati program szerves részét képezte a befogadó intézmény és a bevont partnerintézmények pedagógusainak módszertani képzése is. A projekt megvalósításában a város vonzáskörzetéhez tartozó 12 általános iskola is részt vett, így a laboratórium kialakítása ezekben az intézményekben is támogatta a módszertani fejlesztést. A programhoz csatlakozó intéz- ményekből összesen huszonkét tanár vett részt a módszertani továbbképzéseken, az ő vezetésükkel a partnerintézmények diákjai is használhatták a biztonságosan kialakított oktató- és kutató laboratóriumot. A Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskolába járó valamennyi diák használja a modern laboratóriumot. A beruházás nagymértékben támogatta a város azon elképzelését és törekvését, hogy a városban és a térségben működő oktatási intézmények közös programokban vegyenek részt, tapasztalataikat, tudásukat megosszák egymással, erősödjenek kapcsolatteremtő, együttműködő, hálózatképző készségeik. A pályázó szervezet ennek támogatása érdekében nyílt órákat és szakmai műhelykonferenciákat szervezett a már együttműködő és a később csatlakozó oktatási intézmények képviselőinek is. Óévbúcsúztató szilveszteri pancsolás Hagyományt teremtett az Ábrahámhegyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület azzal, hogy „Óévbúcsúztató szilveszteri pancsolás” névvel fürdést szervezett a jeges Balatonban. A célban egy csónakon várta a résztvevőket Vella Zsolt polgármester, hogy pálinkával koccintson velük. Szepesi Gusztáv önkéntes tűzoltó, a rendezvény szervezője lapunknak elmondta, első alkalommal rendezték meg a december 31-i „pancsolást”, de céljuk az, hogy az eseménnyel hagyományt teremtsenek a Balaton-felvidéki településen. – Öt nappal az esemény előtt Simon Misi barátommal beszélgettünk, akivel megállapítottuk, hogy mocskos nehéz évünk volt, amit jó lenne lemosni magunkról. Erre a legjobb lehetőségnek a Balaton jeges vize bizonyult. Úgy gondoltuk, ha már ilyen őrültséget tervezünk, ha ilyen nem mindennapi módon akarjuk elbúcsúztatni az óévet, akkor hívjunk meg másokat is, hátha csatlakoznak hozzánk, és hadd jöjjön el a falu apraja-nagyja nevetni rajtunk – tudtuk meg Szepesi Gusztávtól. Heten vállalkoztak arra, hogy beugorjanak a jeges vízbe, köztük egy fiatal hölgy. A parton azonban közel kétszáz fő gyűlt össze, hogy – meleg kabátokban ugyan –, de részesei legyenek az eseményeknek. – A legszebb mindebben az volt, hogy közösség-összekovácsoló esemény lett egy civil kezdeményezésből. Forralt bor készült a parton és zsíros kenyeret kínáltak. Az ábrahámhegyi önkormányzat is mindenben támogatott minket, bármire szükségünk volt, azt a rendelkezésünkre bocsátották. Dr. Németh Csaba, a település háziorvosa minden fürdőzőt megvizsgált, és végig velünk maradt, hogy ne történjen semmi baj. Két mentőbúvár is ügyelt a biztonságunkra. Mindez azért volt fontos, mert családos emberek révén nem lehetünk felelőtlenek, akármilyen extrém ötletről is van szó. Az önkéntes tűzoltók pedig reggeltől törték a jeget, hogy megvalósulhasson a szilveszteri pancsolás – mondta el Szepesi Gusztáv. Hozzátette, mindezzel azt is bizonyítani szerették volna, hogy Ábrahámhegyen december 31-én zárul a strandszezon. A főszervező kitért arra, hogy jövő szilveszterkor mindenkit szeretettel várnak, és bíznak abban, hogy évről-évre tovább gyarapodik majd a résztvevők száma, de egyre mindig törekedni fognak: hogy megőrizzék a rendezvény családias hangulatát. Mizsei Bernadett 10

[close]

p. 11

2015. január utár Komfortos és energiatakarékos közintézményekkel lett gazdagabb Nemesvámos ta újabb vissza nem térítendő támogatást nyert el. A megítélt 16 millió forintot meghaladó önerő támogatás felhasználásával lehetőség nyílt arra, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Nemesvámosi Községháza épületenergetikai megújítása 100%-os támogatási intenzitás mellett valósuljon meg. A községháza és az általános iskola épületenergetikai fejlesztése szeptem- Települések Nemesvámoson 93 millió forintot meghaladó európai uniós támogatásból korszerűsítettek két középületet. A község így olyan komfortos intézményekkel gazdagodott, amelyek fűtése jóval olcsóbb és hatékonyabb lett. Nemesvámos Község Önkormányzata tavaly tavasszal támogatást nyert el középületeinek energetikai korszerűsítésére. A projekt bruttó összköltsége meghaladta a 109 millió forintot, amelynek 85 százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja, míg a 15 százalékos önrészt a Magyar Állam finanszírozta. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014. szeptember 9-ei döntése alapján Nemesvámos Község Önkormányza- berben vette kezdetét és a december 16-ai műszaki átadás-átvétellel ért véget. A beruházás során mindkét épületben műanyagra cserélték a külső fa nyílászárókat, továbbá hőszigeteléssel látták el a külső homlokzatot, a padlásfödémet és a tetőt. A gázkazánokat faapríték kazánok váltották fel, így kisebb lesz az energiafelhasználás, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása is mérséklődik. Az elnyert európai uniós támogatás hozzásegítette a községet ahhoz, hogy komfortosabb intézményekkel gazdagodjon. A fejlesztéssel az önkormányzat kiadásai is csökkenni fognak, hiszen gazdaságosabbá válik az intézmények fenntartása. Szendi Péter Sokan emlékeznek rá, hogy alig 1520 éve még a siófoki teniszpályán edzést adott idősebb, vagy fiatalabb (korábban, „edzői fénykorában” a siófoki születésű magyar bajnok Csurgó Virág edzéseit is vezette) sportolni vágyóknak, majd kerékpárjára pattant és tekert haza a Sorház utcai otthonába, ahol Piroska néni várta az ebéddel. No és jó szóval, szép festményeivel. Aztán később, amikor már „csak” háromkerekű biciklijén érezte magát biztonságban, akkor is naponta kerekezett le a kikötőbe, csillogó szemmel figyelte a Balaton vízének változásait, figyelte a hajók járását, egykori hajós társainak „vitorlabontását”, motorindításait, navigálásait. Aztán egyedül maradt. Piroska néni azonban most, a múlt év december 21-én lemosolygott rá, hisz a „papa” a 100. születésnapját ünnepelte. És nem egyedül! Farkas János bácsi Siófok egyik legismertebb embere. Az 1930-es évektől a Balatoni Hajózás jelentette az „életét”, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Közben ugyanis katonai szolgálatát töltve részt vett a fel- János bácsi „becserkészte” a száz évet... vidéki, délvidéki és az erdélyi visszacsatolási akciókban, valamint 1940-ben és 1944-ben megjárta az orosz frontot is. Hazatérve részt vett a világháborúban megrongálódott balatoni hajók újjáépítésében. Dolgozott forgalmi vezetőként is, 1946-ban megalapítója volt a Balatoni Hajósok Munkás Sport Egyesülete vitorlás szakosztályának. De nemcsak vitorlázott, sokáig aktívan teniszezett is. Közben egy ízben elhagyta a hajózást, de kis kitérő után visszatért és 1975-ben onnan vonult nyugdíjba. 1930 óta tagja a siófoki 466. számú Magyar Tenger Cserkészcsapatnak, amelynek – természetesen – ő ma a legidősebb tagja. 1945-től az 1948-as föloszlatásig a csapat parancsnoka volt, 1990-ben a tanácsai segítségével szervezték újjá a csapatot. Születésnapja alkalmából családja és a Balatoni Hajózási Zrt. János bácsit egy hajóúttal lepte meg, ahol barátai, ismerősei is köszönthették. Az eseményen Siófok polgármestere, dr. Lengyel Róbert is őszinte örömmel gratulált az ünnepeltnek. Gyarmati László 11

[close]

p. 12

Települések Pálinkás újévet! utár 2015. január Csak egy korty, jó gyomrot csinál. Étvágyat hoz, kedvet ünnepléshez és munkához. Mindezt persze csak akkor tudja megtenni, ha jóféle! Nem más ez, mint a házi pálinka, aminek a nevére magas minőségi követelmények állnak. Az ennek való megfelelést elemző mustra zajlott a múlt év végén Keszthelyen, s az eredmény is alkalmat adott az ünneplésre. A versenyeztetett gyümölcsitókák zöme méltán kerülhetett a karácsonyi és az újévi asztalra. A korábbi évek zártkörű minősítésének kapuit nyitották ki idén először azzal a céllal, hogy a főzés tudományában legyen alkalom személyes diskurzusra, s ennek a közönség is részese lehessen. A cél pedig természetesen a szakmai ismeretek gyarapítása, hogy a pálinka a gasztronómiai kultúrában méltón tudja betölteni a tradicionális szerepét. - A zsűrinek nem igaza, hanem véleménye van - mondta Komoróczi Lajos, a rendezvény szervezője. - Ezt azonban érdemes meghallgatni, de senki kedvét ne szegje, ha hibákról is szó esik. A főzők 63 mintával neveztek, Somogytól Vas megyéig: a párlatok csaknem fele kapott kiváló minősítést, de még többet mond, hogy 75 százalékukat értékelték dobogós helyen. Az építő kritika pedig a kisebb arányt képviselők munkáját viheti előre. - Az otthoni főzet, mint a saját bor, büszkesége a házigazdának - mondta a rendezvény vendégeként V. Németh Zsolt, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár. Biztatóan szólt arról, hogy a törvényi változások a pálinkafőzés szabadságának nem vetnek gátat, de hozzátette: a szabadság nem azonos az ingyenességgel. A szándék az, hogy a magánfőzés ne legyen oka mások rosszabb sorsának, azaz: a bérfőzői, a kereskedelmi és a házi főző szféra békében legyen egymással. - Fontos, hogy a házi pálinkafőzésnek ne csak a visszakapott szabadságát érezhessük, hanem a minőségét is - hangsúlyozta a program házigazdájaként Komoróczi Lajos. - Az ital így őrizheti meg nemességét, s lehet méltó része a gasztronómiai kultúránknak. A mustra ezt szolgálja, öröm, hogy a nevezésekből látva sokan érzik ennek a fontosságát. A program alkalmával Gyanó Szilvia, a keszthelyi Balatoni Múzeum néprajzkutatója történelmi visszatekintést tett a pálinkafőzés tradícióira: - Az italozás férfiszokásnak tartott dolog, ám a pálinkáról faluhelyen a nők se tagadják, hogy reggel egy kortynyi jobbá teszi a napot - hangzott el az előadásában. - Aztán a népi elnevezésben világosan ott az asszonyi kötődés, a jó pálinkának kijáró „konty alá való” emlegetéssel, ami már minősítés is. Sokféle munka pedig el se képzelhető a házi pálinka nélkül, disznóvágásnál például ez szinte szertartásos szokás. Tárgyi emlékekben viszont szerény a téma hagyatéka. - A múlt század húszas éveitől az állami monopolizálás beszűkítette, elcsendesítette ezt a kultúrát, s a gyakorlat a zugfőzésbe menekült - utalt az okokra Gyanó Szilvia. - Ez is oka lehet, hogy idővel eltűntek a gyümölcsöskertek régi fajtái, amik a közvetlen fogyasztás mellett a legjobb cefreanyagot is adták. A tradíciók mentése azonban sok mindenből hozza immár újra a gyümölcsét. Horányi Árpád Siófokon átvilágítanak Miként azt Siófok új polgármestere, dr. Lengyel Róbert a választási kampányban is határozottan ígérte, szeretne „tisztán látni” az önkormányzati cégekkel kapcsolatban, hogy kiderüljön: mit csináltak eddig jól, s esetleg mit rosszul? Az átvilágítás tapasztalatait összegzik, majd utána döntik el, hogy szükséges-e bármit változtatni az eddigi gyakorlaton, vagy sem? Elsőként a Balaton-parti Kft. és a holdingba tömörített cégek vizsgálatára kerül sor. A siófoki képviselő-testület a tavalyi utolsó ülésén egyhangúlag döntött arról, hogy - a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság teljes egyetértésével – megkezdik az önkormányzati cégek, intézmények és hivatalok átvilágítását. A vizsgálatot egy 4 tagú bizottság végzi, amelynek vezetője a város főállású alpolgármestere, Potocskáné Kőrösi Anita. A január 5-én elkezdődött vizsgálat a 2010-2014 közötti éveket veszi górcső alá. Vizsgálják a vállalati működés és tevékenység szabályosságát, illetve szabályozottságát, valamint a cég pénzügyi elszámolását, számviteli nyilvántartásait. A tervek szerint az átvilágítás mintegy három hónap alatt, legkésőbb április 15-ig befejeződik. - gy - 12

[close]

p. 13

2015. január Évek és mérföldkövek Hévízen Az együttműködéseket, a jó partneri kapcsolatokat reprezentáló széles vendégkörben, egy választási ciklusra is viszszatekintve mondott bizakodó szavakkal újévköszöntő beszédet Papp Gábor, Hévíz város polgármestere. - Nehéz évet hagytunk magunk mögött, nem csak Hévízen, hanem az egész országban. A 2014-es esztendő egy önkormányzati ciklust is lezárt. Újraválasztásunk abban erősített meg, hogy a hévíziek többsége látja és érzi a koncepciózus városvezetés értékeit és előnyeit, és tudja, hogy a kitűzött céljainkat csak előre gondolkodva, egymást meghallgatva és erősítve érhetjük el - értékelt a városvezető, majd a részletekről is említést tett: - Így fogalmazódott meg 2010-ben a turisztikai szakma hévízi képviselőinek egyértelmű igénye a reptér felkarolására, anyagi áldozatok árán is - hangsúlyozta . - Úgy gondolom, hogy városunk és a térség jövője számára elengedhetetlen volt ezt a lépést megtenni. Ugyanilyen elgondolással született a közlekedési koncepciónk, és egymást meghallgatva sikerült kialakítanunk egyedi, európai színvonalú fürdővároshoz méltó kulturális arculatunkat is. Látványos, amint Hévíz óriási fejlődésen ment át, sikerrel írta be magát az európai fürdővárosok közé, magára irányítva a szakmai, a közéleti sajtó figyelmét is. Papp Gábor hangsúlyozta: az eredmények, sikerek irigyei nemhogy megtörni nem tudják elhivatottságukat, hanem további összefogásra sarkallnak a támadásaik. - Határozottan állítom, hogy Hévíz közéletében nincs helyük az örökös feljelentgetőknek, illetve azoknak, akik rontani próbálják egy város és egy városvezetés utár Települések magyar kormány támogatásával gyógy-turisztikai szakértői delegációt várnak Hévíz- jó hírét - szögezte le a polgármester. - Ebben az új, immár öt évre szóló megbízatásunkban továbbra is a város fejlődéséért fogunk dolgozni, hogy meg tudjuk őrizni eddig elért eredményeinket, hogy kamatoztatni tudjuk adottságainkat, és Hévíz olyan módon feleljen meg a jövő kihívásainak, hogy közben az otthonunk maradhasson. Egy olyan város, ahol szívesen élünk, ahol reménytelien lehet családot alapítani, vállalkozást indítani, a mindennapokat és az ünnepeket is megélni. - Az elkövetkező években Hévízt fel kell készítenünk arra, hogy Európa gyógyturisztikai- és rehabilitációs központja lehessen. Ez azonban ismét egy olyan célkitűzés, amely túllépi a város határait, akárcsak a turisztikai szerepünk megerősödése, vagy a légiközlekedés lehetőségének megteremtése: nem megy egyedül. A hévízi turizmus nem csak városgazdasági érdek, hanem a térség fejlődésének és gazdasági stabilitásának is alapköve. Az ebből származott bevételeink pedig nem csak városunkat, hanem országunkat is építi. Ahhoz, hogy Hévíz a sport-rehabilitáció terén is jegyzett várossá váljon, sokat kell még dolgoznunk, és fejlődnünk. Úgy gondolom, hogy együtt mindez sikerülni is fog. A polgármester szólt a nemzetközi kapcsolatokról, kiemelve, hogy németajkú vendégkör mellett nagy erőkkel dolgozik a városvezetés a keleti és északi piacok előtti nyitáson, mely folyamat a következő években is folytatódik. Rámutatott arra, hogy idén egy komoly szakmai kihívásnak is meg kell felelni: meghívást kaptak a 2013-as évben testvérvárossá vált egyiptomi Sarm al-Seikhtől, ahova a ről. Mindemellett francia és törökországi igény mutatkozik testvérvárosi kapcsolat létrehozására. Papp Gábor említést tett a kultúra terén elért tavalyi eredményekről. Tallózva: - A könnyűzenei programok terén 2014ben sikerrel megfeleltünk a világhírű előadóművészek meghívása során elvárt követelményeknek. Elnyertük a Magyar Dal Fővárosa címet, amely során az ország figyelme egy napra a magyar dalok mellett Hévízre is irányult. Zalai Príma Díjat kapott a Hévízi Musica Antiqua együttes, amellyel közel negyven éves művészeti alkotói tevékenység lett elismerve. A három éve megújult Hévíz Folyóirat pedig amellett, hogy a múlt évben is sikeres bemutatókkal hirdette az irodalom és városunk szépségét a fővárosban és határainkon túl, idén együttműködést kötöttünk a Magvető Kiadóval egy Hévíz Antológia kötet megjelentésére, amely a folyóirat elmúlt három évének gyöngyszemeit tartalmazza majd. A beruházásokról elhangzott, hogy a jelenleg is folyó legnagyobb munka az egregyi Korok és Borok fejlesztési program, a Sétaút keretében megújulhatott a csodálatos Árpád-kori kápolnánk, amellyel a hévíziek régi vágya is teljesült. - Ezekre a kiemelt eredményekre nagyon büszke vagyok, és valamennyi munkatársunknak őszintén gratulálok az elért sikerekhez. Köszönöm mindenkinek, aki Hévízért tett és dolgozott a 2014-es esztendőben. Az újévi találkozó ünnepélyességét adta Kristop Pavel zongoraművész műsora. H. Á. 13

[close]

p. 14

Települések Gazdagodó Balaton, komfortosabb települések Interjú Manninger Jenő országgyűlési képviselővel Tartalmas, esetenként zsúfolt törvényalkotási munkán van túl a magyar parlament, amelynek tagjai legközelebb február végén találkoznak ismét az Országházban. Manninger Jenő Zala megyei képviselővel az őszi ciklus legfontosabb eredményeiről és a 2020-ig érvényes uniós pénzügyi ciklus várható balatoni fejlesztéseiről beszélgettünk. tött szerződéseket felülvizsgálva, azokra törvényeket alkalmazva változtatni lehessen a törlesztő részletek nagyságán. Ez volt a célunk, s ezt teljesítettük! Illetve ezen túl azokra is gondoltunk, akik kifizették már hiteleiket, de egyrészt az árfolyamrés, másrészt az indokolatlan kamatemelés miatt hátrányba kerültek, bizonyos összegeket viszszakaphassanak. Vélhetőleg a lakosság is érzékelte: ezen a téren is számos támadást kellett elviselnünk - az ellenzék azzal ostorozott bennünket, hogy bár sokat tettünk, de miért nem kétszer, háromszor többet! Számunkra az eredmény a lényeg, ezért ismétlem: példátlan a jogalkotásban, hogy ilyen mértékű beavatkozásra nyílt lehetőségünk. Ráadásul törvényileg és jogilag is megalapozott: sem az Alkotmánybíróság, sem más bíróság nem írhatja felül. Egységes a frakció állásfoglalása: ha bármilyen más utat követünk, akkor bírósághoz lehetett volna fordulni, s ez perek tucatjait, esetleg teljes káoszt idézhetett volna elő. Ez utóbbit akartuk elkerülni, s ezért választottuk ezt a megoldást. Egy példát hadd hozzak fel: egy átlagosnak mondható, hétmillió forintos hitel törlesztő részlete a megkötéskor 43 ezer forint volt - az árfolyamváltozások miatt meghaladta a 90 ezer forintot. Az érvényes jogszabálynak köszönhetően ez az összeg napjainkban 65 – 70 ezer forint, bár egyedileg nagyon változó. Biztos vagyok abban, hogy jogilag eddig lehetett elmenni – nagy munkát végeztünk tehát el. - A nagypolitikától, az országos ügyektől eltávolodva: ön hogyan látja, milyen források jutnak a jelenlegi ciklusban a tó fejlesztésére? - Nem láthatunk még teljesen tisztán, s bár az unióval számos tárgyalás várható a 2020-ig érvényes pénzügyi ciklusban, a ránk, magyarokra vonatkozó anyag azonban már összeállt. A Balaton önálló fejezetként – melyet egyébként én is támogattam volna – nem fogalmazódott meg, ugyanis az unió nem ismer el területi programokat. Arra viszont ígéretet kaptunk, hogy a különböző - így például a területi operatív-, gazdaságfejlesztési-, közlekedési-, vagy környezetvédelmi programokban akár nevesítve is megjelenhetnek a régió igényei, konkrét összegekkel. Nyilván e téren is az lesz a legfontosabb szempont, hogy a kis-és középvállalkozásokat miként tudjuk támogatni – különösen itt, a Balaton mellett. Ezúttal már nem csak az infrastruktúra építéséről, bővítéséről lehet szó – ezen a téren ugyanis nem állunk rosszul, s immár a legfontosabb kérdések is eldőltek. A déli vasút két fázisban újul meg Balatonszentgyörgyig - ez önmagában is nagy előrelépés lesz. Átadtuk a Hévízt elkerülő utat, a 76-os út rekonstrukciója részben befejeződött, ám itt még további fejlesztések várhatók, s folytatódik a 8-as főút építése, a 84-es út felső, Sárvárhoz közel eső részén pedig hosszabb szakaszok felújítása várható. A turizmus területén gondot jelent, hogy a szálláshelyek bővítésére uniós források nem vehetők igénybe, ezért más módon kell megtalálnunk az előrelépés lehetőségét. Keszthelyen például, bár óriási igény van erre – jelenleg nehéz befektetőket találni. A térség persze nem panaszkodhat, hiszen Hévízen és a környező településeken számos férőhely létesült. Napjainkban arab és kínai befektetőkről lehet hallani, s ők bizonyára jól járnak, mert a leendő szállodák környezetében parkok, sétányok, kerékpárutak épültek. - A fejlesztési pénzek nagy része ebben a ciklusban a megyéknél rakódik le - Zalában mekkora összegről van szó? - Negyvenmilliárd forinttal lehet számolni a megyei jogú városokkal együtt, de remélem, ennél sokkal bővebb forrásunk lesz, hiszen az ágazati programokból is jelentős összegekre számíthatunk. A felhasználást némileg nehezíti, hogy alkalmazkodni kell az uniós előírásokhoz - sok esetben a pályáztatás sem kerülhető ki. Abban bízunk, hogy a közszféránál eltekintenek ettől, vagyis e körben nem kell kandidálni. A szűkebb régiónál maradva: Hévíz, Zalakaros és Keszthely is így kíván újabb pénzügyi forráshoz jutni. Süli Ferenc utár 2015. január - Képviselő úr, kezdjük az interjút egy olyan témával, melynek hullámai várhatóan még évekig fodrozódnak a magyar társadalomban, s amely ugyancsak leterhelte az őszi időszakban a képviselőket. A devizahitelekkel kapcsolatos törvényalkotási folyamatra gondolok… - Magam is úgy gondolom, hogy a legfontosabb parlamenti döntések feltétlenül a devizahitelekről szóló törvények megalkotásához kötődnek – ezzel régi adósságot törlesztettünk. A menetrend megválasztásában döntő szerepe volt az időpontnak, ugyanis – a későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében – kívánatosnak tartottuk, hogy megfelelő bírósági határozatokra, állásfoglalásokra lehessen alapozni a törvényhozást. Sajátos feladat várt ránk, hiszen nem nagyon van arra példa Európában – de talán a világon sem – hogy törvényalkotási munkával már régebben megkö- 14

[close]

p. 15

2015. január Prímások hévízi újévköszöntője A Zalai Príma Díjjal 2014ben kitüntetett hévízi Musica Antiqua Együttes adott újévi koncertet a fürdővárosban. Az 1977-ben, Adorján József zenepedagógus, címzetes zeneiskolai igazgató által alapított együttes szerves része Hévíz muzsikus életének. Mai vezetője Varga Endre fuvolaművész, aki az együttes 20 éves jubileumának évében vette át a karnagyi pálcát, a művészeti vezetést. A város több alkalommal ismerte el a régi idők zenéjét éltető közösség munkáját. A Príma-díj a fennállástól tartó munkásságot fémjelzi azzal együtt, utár Települések hogy a 80 éves Adorján József ugyanekkor Zala Megye Díszpolgára elismerésben részesült, akit korábban a fürdőváros önkormányzata is kitüntetett Hévíz Város Díszpolgára címmel. A Városi Sportcsarnokban megszólaló vidám újévi zenei üdvözlet táncokkal és énekkel is szólt a közönséghez, a koncerten vendégként közreműködött Berényi Andrea operaénekes és Prehoffer Gábor furulyaművész, a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola tanára. Balatonszárszó város lesz! (?) Balatonszárszó önkormányzata öszszeállította „pályázatát” annak érdekében, hogy nagyközségből várossá válhasson. A dokumentumot január 15-ig kellett eljuttatni a kormányhivatalhoz. Siófok, Zamárdi, Boglár, Lelle és Fonyód után tehát várhatóan – és remélhetőleg – ebben az évben még egy városi rangú településsel gazdagodik a Balaton déli partja. De vajon „megérdemli-e a városi rangot ez a település? Az idei első Szárszói Hírmondóban Dorogi Sándor polgármester azt nyilatkozta, hogy a várossá válás folyamatát még az előző képviselő-testület indította el, s az új most megerősítette ezt a szándékot, mert úgy látja, hogy a település megérett az előrelépésre. Épp ezért az anyag a Miniszterelnökségre kerül, majd a hagyományoknak megfelelően a köztársasági elnök augusztus 20-a környékén határoz az új városokról. Balatonszárszó infrastrukturális fejlettsége, az elmúlt évtizedekben betöltött kistérségi vezető szerepe, kulturális- és sport-hagyományai egyaránt igazolják a szárszóiak reményét, hogy az idei karácsonyt már egy újdonsült városban ünnepelhessék. Balatonszárszó „anyagi” vonatkozásaiban is megállja a helyét a hasonló nagyságrendű városok között, „szellemi kisugárzásban” viszont a legtöbbjük fölé is emelkedik. A legismertebb a József Attilához való kötődés. Nem véletlen, hogy pár évtizeddel ezelőtt még azt rebesgették: József Attila kertváros lesz az új neve. Az ugyan nem lett, de van elképzelés arról, hogy esetleg „alcímként” megkaphatná például a „Balatonszárszó, a versváros” címet… Ezt erősítené a településen élő díszpolgár, Csukás István, és a róla elnevezett nyári szabadtéri színpadon zajló előadássorozat, valamint az áprilisi költészet-napi események is. A kulturális örökség ráadásul még tovább fokozható. Elég , ha csak az 1943-as „Szárszói értelmiségi találkozóra” gondolunk, vagy a Soli Deo Glória vallási eseményeire, esetleg a Farkasházy Tivadar által szervezett, évente ma is vissza-visszatérő „Szárszói politikai heppeningekre”. Ennyi szellemi kisugárzás nem sok balatoni (és nem csupán balatoni) városban található! Gyarmati László Az 1943-as szárszói értelmiségi találkozó az ország egyik legemlékezetesebb kulturális eseménye volt 15

[close]

Comments

no comments yet